10.2 Tengelyek és csapágyazások

10.2.1 Motiváció

A műhelyben két, látszólag nagyon különböző panasz is ide vezet. Az egyik: országúton egyre hangosabb, sebességfüggő búgás jön az első kerék felől, és jobbra kanyarodva erősödik – a kerékcsapágy gyanús. A másik: hidegindítás után rövid, tompa kopogás hallatszik a motor mélyéből, ami melegedés után halkul – ez pedig a főtengelycsapágy túlzott hézagára utalhat. Mindkét hiba ugyanazt a gépelem-családot érinti: a tengelyt és a csapágyazását. Ha nem érted, miért más típusú csapágy kell a kerékagyba, mint a főtengelybe, akkor a javítás is csak találgatás lesz.

10.2.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy vízszintes tengelyt, amelyet két megtámasztás tart. Ha a tengely közepére nyomsz, a tengely meghajlik, mint egy két kézzel tartott gumirúd. Ha a tengely egyik végét el is akarod fordítani, akkor a tengely csavarodik is. A csapágyak a megtámasztásnál ülnek, és átadják a terhet a házra, miközben a tengelyt forgásban tartják. A főtengelynél a hajtórúd lökésszerű nyomása hajlítja a forgattyús csapokat, a motor nyomatéka pedig csavarja a tengelyt; a csapágyaknak ebben a zsúfolt, olajos térben kell dolgozniuk. A kerékagynál viszont a csapágyat az autó tömege és a kanyarban fellépő oldalerő egyszerre terheli, ráadásul zsírkenésű, egységszerű szerelésre van szüksége.

10.2.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A tengely (shaft) olyan forgó vagy álló gépalkatrész, amely forgó elemeket (fogaskerekeket, szíjtárcsákat, csapágyakat) hordoz, és forgó mozgást, nyomatékot visz át. A csapágy (bearing) a tengely megtámasztását adó gépelem: átadja a terhet a házra vagy tartószerkezetre, miközben meghatározott relatív mozgást enged meg.

A tengely fő igénybevételei:

σred=σh2+3τcs2. \sigma_{\text{red}} = \sqrt{\sigma_{\text{h}}^2 + 3\tau_{\text{cs}}^2}.

Szabály. A tengely megfelelőségéhez σred≤σmeg\sigma_{\text{red}} \le \sigma_{\text{meg}} kell, ahol σmeg\sigma_{\text{meg}} a választott anyagra és biztonsági tényezőre megengedett feszültség. A biztonsági tényező járműalkatrésznél a terhelés bizonytalanságát, a dinamikus hatásokat és a gyártási egyenetlenséget fedezi.

Definíció. Az egyenszilárdságú kialakítás azt jelenti, hogy a tengely keresztmetszete úgy követi a nyomatéki ábrát, hogy a feszültség a hossz mentén közel azonos legyen. Ezzel anyag és tömeg takarítható meg, de a megmunkálás drágább; járműveknél gyakran a lépcsős, de nem teljesen egyenszilárdságú változat az elfogadható kompromisszum.

Összefüggés. A csapágyazott tengely hajlító sajátlengése fontos, mert a forgó tömeg kiegyensúlyozatlansága a sajátfrekvencia közelében rezonanciát gerjeszt. Kéttámaszú, középen tömeggel helyettesített tengelyre a hajlító rugóállandó:

k=48EIL3,I=πd464, k = \frac{48EI}{L^3}, \quad I = \frac{\pi d^4}{64},

a kritikus szögsebesség ωkr=k/m\omega_{\text{kr}} = \sqrt{k/m}, a kritikus fordulatszám pedig

nkr=602πkm. n_{\text{kr}} = \frac{60}{2\pi}\sqrt{\frac{k}{m}}.

Az üzemi fordulatszámnak a kritikus fordulatszámtól megfelelően távol kell lennie, mert a rezonancia gyors kifáradást és törést okoz.

A diagram blokk a csapágytípus kiválasztásának gondolati lépéseit foglalja össze.

Csapágyválasztás gondolati lépései - Szemléltető mérnöki sorrend; a járműjavításban mindig a gyártói azonosító és javítási utasítás a mérvadó.

Az ábra lépései: először a terhelés irányát és nagyságát kell meghatározni. Radiális, axiális vagy kombinált terhelésről van szó, és mekkora erő hat a csapágyra. Ezután a fordulatszám és az elvárt élettartam következik, mert nagy fordulatnál a gördülőcsapágy, lassú lengőmozgásnál a szilent vagy siklócsapágy előnyös lehet. A helyigény, tömeg és szerelhetőség gyakran dönt a kiviteli változatok között. A kenés és tömítés határozza meg, meddig marad használható a csapágy. Végül a gyártói rajz vagy adatbázis szerinti csapágyazonosító és illesztés biztosítja, hogy a választott csapágy a konkrét járműbe pontosan illeszkedjen.

10.2.4 Tengelyek felépítése és igénybevétele

A tengely nem egyszerű henger: lépcsőzött átmérőit a rá szerelt fogaskerekek, csapágyak, tömítőgyűrűk és biztosítóelemek igényéhez alakítják. A vállak a csapágy vagy fogaskerék pontos tengelyirányú helyzetét adják, a reteszhorony és a bordás tengely a nyomaték átadását szolgálja. A tengelyen éles sarok, beszúrás vagy menetgyök feszültséggyűjtő hely: a kifáradás rendszerint innen indul. Ezért a vállakat lekerekítik, a fontos átmeneteket köszörülik; ha tömítőgyűrű dolgozik rajta, a felületi érdesség is előírt.

A hajtott tengely nyomatéka a teljesítményből:

Mcs=Pω,ω=2πn60. M_{\text{cs}} = \frac{P}{\omega}, \quad \omega = \frac{2\pi n}{60}.

Ahol a tengely hajlított is, ott a két igénybevételt redukált feszültséggel egyesítjük. A kifáradási biztonságot az anyagválasztáson, a felületi keménységen és a geometriai átmenetek mellett a csapágyak közelsége is befolyásolja: merev, jól beállított csapágy kisebb hajlítónyomatékot enged a csapra.

10.2.5 Siklócsapágyak és a hidrodinamikus kenés

A siklócsapágy két, egymáson elcsúszó felületből áll: a tengelycsapból és a csapágycsészéből vagy -perselyből. A főcsapágy két fél csészéje a hengertömbben és a csapágyfedélben, a hajtórúdcsapágyé a hajtórúd nagy szemében ül, és a csap kenőolajhoz jut. Indulás előtt a csap a csapágyon fekszik; ha a motor forog, az olajat a csap forgása a szűkülő résbe húzza.

Definíció. A hidrodinamikus kenés olyan folyadékkenési állapot, amelyben a forgó csap és a csapágy között összefüggő, nyomás alatt álló olajfilm alakul ki, és ez a film teljesen elválasztja a fémfelületeket. A teherhordást nem az olaj nyomás alatti betáplálása, hanem a forgás keltette ékszerű nyomáseloszlás hozza létre.

A csap a forgás során az olajat a szűkülő résbe „húzza”, az olaj nyomása a rés szűkületénél megnő, és a csapot felemeli a csapágyról. Így a fémrészek nem érnek össze, a kopás elhanyagolható. A hidrodinamikus kenés csak megfelelő fordulatszám, hézag, olajviszkozitás és terhelés mellett áll fenn. Induláskor és leálláskor határkenés vagy vegyes kenés van, amikor a felületek közvetlenül érintkezhetnek; ezért a főtengelycsapágy anyagának puha, jó beágyazódó csapágyfémnek kell lennie, hogy a szennyeződés vagy a rövid érintkezés ne karcolja meg a kemény tengelycsapot.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Siklócsapágy metszete: a forgó csap az olajat a szűkülő résbe húzza, a nyomás felemeli; álló helyzetben a csap a csészén fekszik.
Siklócsapágy hidrodinamikus kenése: excentrikus csap, olajék, nyomáseloszlás és a három kenési állapot

Az ábrán (a rés erősen eltúlozva) a forgó csap a forgás irányában kitérve úszik az olajfilmen; a szűkülő résben (olajék) a nyomás a legkisebb résvastagság (hminh_{\min}) előtt a legnagyobb, és ez tartja a terhelést. A jobb oldali kis képek a három állapotot mutatják: álló helyzetben a csap a csészén fekszik, induláskor vegyes kenés van, üzemi fordulaton kialakul a hidrodinamikus kenés. A HTML-változatban a fordulatszám és az olaj hőmérséklete állítható; a szemléltetés minőségi.

A főtengelycsapágy anyaga leggyakrabban kemény acélhátra felvitt ólom- vagy óntartalmú fehérfém, bronz vagy alumínium alapú réteg. A fehérfém lágy, bejáratódik, a bekerülő apró szennyeződést beágyazza, és vészkenésként is szolgál. A főtengely- és hajtórúdcsapágy olajhézaga jellemzően néhány század milliméter (például 0,02–0,07 mm); a pontos érték gyártói adat (ellenőrizendő: a motor gyártói javítási adata). A túl nagy hézag csökkenő olajnyomást, kopogást és olajfilm-szakadást, a túl kicsi hézag beszorulást és helyi túlmelegedést okoz.

10.2.6 Gördülőcsapágyak

A gördülőcsapágy gördülőelemeket – golyókat, görgőket, kúpgörgőket vagy tűket – helyez a belső és külső gyűrű futópályái közé. A gördülőelemek a csúszást nagyrészt gördüléssel helyettesítik, ezért a súrlódás kisebb, a kenés és a tömítés egyszerűbb, az indítási nyomaték pedig alacsony. A gördülőcsapágy általában kevésbé tolerálja a lökéseket, mint a hidrodinamikus siklócsapágy, és a beépítés helye jellemzően merevebb kialakítást igényel.

A gördülőcsapágyak fő típusai a terhelés iránya szerint:

Táblázat. Csapágytípusok és jellemző járműpéldáik

Csapágytípus Terhelés iránya Főbb tulajdonság Járműpélda Kenés
Siklócsapágy radiális, egyes kiviteleknél axiális olajfilmen dolgozik, csillapítja a lökést főtengely-, hajtórúdcsapágy motorolaj
Mélyhornyú golyós radiális és mérsékelt axiális nagy fordulatra, egyszerű szerelés generátor, vízszivattyú, feszítőgörgő zsír vagy olaj
Hengergörgős nagy radiális merev, nagy teherbírás sebességváltó-tengely, kerékagy egyes kivitelek olaj vagy zsír
Kúpgörgős kombinált radiális és axiális bontható, hézag állítható kerékagy, differenciálmű zsír vagy olaj
Tűgörgős nagy radiális, kis beépítési magasság kis külső átmérő sebességváltó bolygókerék, kétütemű motor hajtórúdjának kis szeme olaj vagy zsír
Elasztomer (szilent) radiális, torziós rugalmas, zajt csillapít, kenést nem igényel lengőkar bekötése, stabilizátor nincs

Az adatok rendszerezési példák; a konkrét járműhöz a gyártói csapágyazonosító és javítási adat mérvadó (ellenőrizendő).

A kúpgörgős csapágy járműipari jelentősége kiemelkedő: a kúpos futópályák miatt a radiális és az axiális terhelést egyszerre képes felvenni, és a sorozat jellemzően bontható, így a hézag a szereléskor beállítható. A kerékagyban gyakran két, egymással szemben szerelt kúpgörgős csapágy dolgozik; a beállításukkal a kerékcsapágy-játék méretét és a futási tulajdonságokat szabályozzák. A modern kerékagyakban sokszor két sorban szerelt, tömített, előfeszített csapágyegység található, amelyet a gyártó szerint nem utánállítani, hanem cserélni kell.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Golyós, hengergörgős, kúpgörgős és tűgörgős csapágy metszete terhelési irányokkal; kúpgörgős pár a kerékagyban.
Gördülőcsapágy-típusok félmetszete terhelhetőségi nyilakkal és kúpgörgős csapágypár állítható kerékagyban

Az ábra felső sora a négy gördülőcsapágy-típus félmetszetét mutatja: a függőleges nyíl a radiális, a vízszintes az axiális terhelhetőség (vastag: nagy, szaggatott: mérsékelt, ×: nem viseli). Alul két kúpgörgős csapágy dolgozik O-elrendezésben a kerékagyban: a külső gyűrűk az agyban, a kúpok a tengelycsonkon ülnek, a játékot a hézagállító anya állítja.

A gördülőcsapágyak jelölése általában szabványos alapszámból és kiegészítő jelekből áll. Például a 6205 alapszám mélyhornyú golyóscsapágyat jelöl, ahol a számsor a méretsorozatot és a furatátmérőt kódolja (itt 5×5=25mm5 \times 5 = 25\,\text{mm} furat, ellenőrizendő a szabványos jelölési táblázat szerint: ISO 15/DIN 623 alapján). A kiegészítő jelek a tömítést, a kenőanyagot, a játékot vagy a pontosságot adják meg; a járműjavításban mindig a beépített csapágy teljes jelölését kell rögzíteni, nem csak az alapszámot.

10.2.7 Csapágyak illesztése, beépítése és tömítése

A gördülőcsapágy belső gyűrűjét a tengelyhez, külső gyűrűjét a házba illesztik. A forgó gyűrűnek jellemzően szilárd illesztést adnak, hogy ne csússzon meg a társfelületen; az álló gyűrűt lazább illesztéssel szerelik, hogy a hőtágulást és a szerelést kövessék. A pontos tűrés a terhelés, a hőmérséklet és a működési mód függvénye; gyártói rajz nélkül nem hagyható el az ellenőrzés.

Beépítési szabály. A csapágyat erővel csak a szilárdan illesztett gyűrűjén át szabad felpréselni. Például ha a belső gyűrű szilárd a tengelyen, a nyomóerő a belső gyűrűre hasson, soha ne a külső gyűrűn vagy a gördülőelemeken át. A csapágyat melegíthetjük is, ha a tűrés azt indokolja; a hőmérséklet gyártói előírás szerinti (nyitott csapágynál jellemzően legfeljebb kb. 110–120 °C, zárt, zsírzott csapágynál kb. 80 °C – ellenőrizendő: a csapágygyártó adata; lásd a Gépi megmunkálás és gépelemek szerelése: esztergálás, köszörülés, csapágyak, fogaskerekek, tömítések alfejezetet). Ütőszerszámos, közvetlen kalapácsos beütés tilos, mert a futópályán pontszerű károsodás keletkezhet.

A tömítés célja a kenőanyag benntartása és a szennyeződés távoltartása. Járműcsapágyaknál gyakori az ajakos szimering, a labirint vagy a kombinált tömítés. A tömítést a megadott irányba, megfelelő mélységbe, sérülésmentesen kell beépíteni; a szereléshez használt tüskék, paszták és zsírok a gyártói javítási utasítás szerintiek.

10.2.8 Kidolgozott példa: hajtott tengely átmérője

Számítás. Adott: a tengely P=15kWP = 15\,\text{kW} teljesítményt visz át n=25001/minn = 2500\,\text{1/min} fordulatszámon. A hajlítónyomaték Mh=80NmM_{\text{h}} = 80\,\text{Nm}. A megengedett feszültség σmeg=60MPa\sigma_{\text{meg}} = 60\,\text{MPa}. Keresett a szükséges átmérő tömör körre, hajlítás és csavarás együttes hatására.

A szögsebesség:

ω=2πn60=2π⋅250060≈261,8rad/s. \omega = \frac{2\pi n}{60} = \frac{2\pi \cdot 2500}{60} \approx 261{,}8\,\text{rad/s}.

A csavarónyomaték:

Mcs=Pω=15000261,8≈57,3Nm. M_{\text{cs}} = \frac{P}{\omega} = \frac{15\,000}{261{,}8} \approx 57{,}3\,\text{Nm}.

A Kh≈0,1d3K_{\text{h}} \approx 0{,}1d^3 és Kp≈0,2d3K_{\text{p}} \approx 0{,}2d^3 közelítésekkel:

σh=Mh0,1d3=10Mhd3,τcs=Mcs0,2d3=5Mcsd3. \sigma_{\text{h}} = \frac{M_{\text{h}}}{0{,}1d^3} = \frac{10M_{\text{h}}}{d^3}, \quad \tau_{\text{cs}} = \frac{M_{\text{cs}}}{0{,}2d^3} = \frac{5M_{\text{cs}}}{d^3}.

A redukált feszültség:

σred=1d3100Mh2+75Mcs2. \sigma_{\text{red}} = \frac{1}{d^3}\sqrt{100M_{\text{h}}^2 + 75M_{\text{cs}}^2}.

A d≥(100Mh2+75Mcs2σmeg)1/3d \ge \left(\frac{\sqrt{100M_{\text{h}}^2 + 75M_{\text{cs}}^2}}{\sigma_{\text{meg}}}\right)^{1/3} képlettel:

100Mh2=100⋅802=640000,75Mcs2≈75⋅57,32≈246000. 100M_{\text{h}}^2 = 100 \cdot 80^2 = 640\,000, \quad 75M_{\text{cs}}^2 \approx 75 \cdot 57{,}3^2 \approx 246\,000.

640000+246000=886000≈941Nm. \sqrt{640\,000 + 246\,000} = \sqrt{886\,000} \approx 941\,\text{Nm}.

d3=94160⋅106≈1,57⋅10−5m3, d^3 = \frac{941}{60 \cdot 10^6} \approx 1{,}57 \cdot 10^{-5}\,\text{m}^3,

d≈0,025m=25mm. d \approx 0{,}025\,\text{m} = 25\,\text{mm}.

A méretezett tengely átmérője legalább 25mm25\,\text{mm}. A gyakorlatban ezt a váll, reteszhorony és csapágyillesztés miatt tovább növeljük, és a gyártó a kiválasztott csapágyfurathoz igazítja. ∎

10.2.9 Kidolgozott példa: kritikus fordulatszám ellenőrzése

Számítás. Adott egy d=0,03md = 0{,}03\,\text{m} átmérőjű, L=0,5mL = 0{,}5\,\text{m} hosszú acél tengely, E=210GPaE = 210\,\text{GPa}. Közepére redukált forgó tömeg m=2kgm = 2\,\text{kg}. Keresett a hajlító kritikus fordulatszám közelítő értéke.

A másodrendű nyomaték:

I=πd464=π⋅0,03464≈3,98⋅10−8m4. I = \frac{\pi d^4}{64} = \frac{\pi \cdot 0{,}03^4}{64} \approx 3{,}98 \cdot 10^{-8}\,\text{m}^4.

A hajlító rugóállandó:

k=48EIL3=48⋅210⋅109⋅3,98⋅10−80,53≈3,21⋅106N/m. k = \frac{48EI}{L^3} = \frac{48 \cdot 210 \cdot 10^9 \cdot 3{,}98 \cdot 10^{-8}}{0{,}5^3} \approx 3{,}21 \cdot 10^6\,\text{N/m}.

A kritikus szögsebesség:

ωkr=km=3,21⋅1062≈1267rad/s. \omega_{\text{kr}} = \sqrt{\frac{k}{m}} = \sqrt{\frac{3{,}21 \cdot 10^6}{2}} \approx 1267\,\text{rad/s}.

A kritikus fordulatszám:

nkr=602πωkr≈9,55⋅1267≈121001/min. n_{\text{kr}} = \frac{60}{2\pi} \omega_{\text{kr}} \approx 9{,}55 \cdot 1267 \approx 12\,100\,\text{1/min}.

Ha az üzemi fordulatszám ennek közelébe esne, az kiegyensúlyozatlanság miatt veszélyes hajlító lengést okozna. Ezért a járműhajtásoknál a tengelyt úgy méretezik, hogy a kritikus fordulatszám az üzemi tartomány fölött legyen, vagy a csapágyak és a tömegelosztás úgy hangolják, hogy a rezonanciát gyorsan áthaladva elkerüljék. ∎

10.2.10 Minőségellenőrzés

Csapágyas alkatrész bontásakor a következőket kell ellenőrizni. A felsorolás ellenőrzőlista, a pontos értékeket minden esetben a gyártói javítási adathoz kell viszonyítani (ellenőrizendő).

  1. Terhelés iránya. A hibás csapágyról állapítsd meg, radiális, axiális vagy kombinált terhelésnek volt-e kitéve; ez segít az ismétlődő hiba okának feltárásában.
  2. Futópálya és gördülőelem. Keress pittinget, berágódást, elszíneződést, anyagkiválást. A fényes, sima futópálya normális; a kék folt túlmelegedésre, a pitting anyagfáradásra utal.
  3. Hézag és illesztés. Mérd meg tolómérővel vagy mikrométerrel a csapágyüléket és a tengelycsapot; gyűrű bemart, sérült vagy laza felfekvése esetén a csapágy nem fog megfelelően rögzülni.
  4. Tömítés. A szimering futófelülete ne legyen kopott, beégzett; a csapágyzsír ne legyen szennyezett, vízzel elegyedett.
  5. Kenés. Siklócsapágy olajellátása, az olajfurat és az olajnyomás legyen a gyártói tartományban; gördülőcsapágy utánkenéses vagy tömített kivitele szerint járj el.
  6. Beépítés után. Forgókerekes próbán a csapágy hangja, hőmérséklete és játéka alapján ellenőrizz; hibás szerelésnél jellemzően azonnali vagy rövid távú zaj jelentkezik.

10.2.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy autó hátuljából sebességfüggő búgás hallatszik, amely autópályán jobbra kanyarodva felerősödik. A műhelyben a járművet felemelik, a gyártói emelési pontokon bakra támasztják, és a hátsó kereket kézzel forgatják. A kerékagy felől érdes, morajló hang hallatszik; a kerékcsapágy belső és külső játéka a vizsgáló készülék vagy a gyártói módszer szerint megemelkedett. A házba szerelt, tömített kerékcsapágy-egység javításakor a csapágyat a gyártó által előírt szerszámmal préselik ki, előtte a kerékfordulatszám-érzékelőt, ABS-jeladógyűrűt vagy féktárcsát az utasítás szerint eltávolítják. A csapágyüléket megtisztítják, és ellenőrzik, hogy a furat nem tágult-e, nem korrodált-e. A beépítéskor tilos a gördülőelemeken keresztül terhelni; a tüske a szilárdan illesztett gyűrűre feküdjön fel. A központi anyát a gyártói meghúzási nyomatékkal, gyakran új anyával húzzák meg (ellenőrizendő: gyártói adat), mert az önzáró anya vagy a nyomatékhatároló kialakítás nem újrafelhasználható.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Csapágyprésnél a munkadarabot és a tüskét biztonságosan kell tartani, a sérült csapágy éles, törött részei vágási sérülést okozhatnak, ezért védőkesztyű és védőszemüveg szükséges.

Környezetvédelem. A bontáskor kikerülő kenőzsír, olaj és mosófolyadék veszélyes anyag. Felfogni, a gyűjtőedényt feliratozni, és a műhely hulladékkezelési előírása szerint leadni; a csapágyat fémhulladékként, szükség szerint elkülönítve kell gyűjteni.

A csere után a járművel próbaút történik: a búgás megszűnt, a kerék nem melegszik szokatlanul, a fékezés egyenletes marad. Tanulság: a kerékcsapágy hibáját nemcsak a zaj alapján kell feltételezni, hanem a pontos játék- és futásvizsgálattal is igazolni, mert hasonló búgást a szabálytalanul kopott gumiabroncs is okozhat.

10.2.12 Tipikus hibák

Hiba. A szerelő a csapágyat kalapáccsal és lapos ütőszerszámmal veri be, miközben az erő a gördülőelemeken át adódik. A futópályán pontszerű lenyomatok keletkeznek, a csapágy néhány száz kilométer után zúg. Helyes gyakorlat: a megfelelő gyűrűre feküdjön fel a tüske vagy a présszerszám; melegítésnél a gyártói hőmérsékletet ne lépd túl.

Hiba. A kúpgörgős kerékcsapágy utánállításakor a csapágyanyát „biztos, ami biztos” alapon túlhúzzák. A csapágy melegszik, a kenőzsír elfolyósodik, és a futópálya berágódik. Helyes gyakorlat: a gyártói hézag/előfeszítés szerinti beállítás, meghúzási nyomatékkal vagy pontos szöghelyzettel; a beállítás után ellenőrző forgatás.

Hiba. A főtengelycsapágy cseréjekor a csapágycsészét rosszul jelölt helyzetből szerelik vissza, vagy a kenőfurat nem fed pontosan. Az olajellátás megszűnik, a csapágy azonnal tönkremegy. Helyes gyakorlat: a csészék jelölését, az olajfurat egyezését és a hézagot összeszerelés előtt ellenőrizni kell; a csapágyhézagot gyártói előírással, például plasztikus mérőszál vagy mérés szerint kell ellenőrizni (ellenőrizendő: gyártói eljárás).

Hiba. A szilentek csavarjait felemelt járművön, lelógó (kirugózott) kerekekkel húzzák meg. Leengedés után a gumibetét elcsavart, előfeszített helyzetbe kerül, ezért idő előtt szakad. Helyes gyakorlat: a torziósan elmozduló gumicsapágy csavarjait a gyártói terhelési helyzetben kell meghúzni (a jármű kerekein állva vagy a kerékagyat emelővel a gyártói méretre emelve; ellenőrizendő: gyártói javítási utasítás).

10.2.13 Önellenőrzés

  1. Miért nem elegendő a sima hengeres tengely a legtöbb járműhajtásban?
  2. Hidrodinamikusan kenődő csapágynál mikor van fém a fémen?
  3. Milyen terhelési irányra választasz kúpgörgős csapágyat, és miért?
  4. Mi a hiba ebben a leírásban? „A csapágyat a külső gyűrűn keresztül nyomjuk fel, mert így a belső gyűrű nem sérül.”
  5. Miért alakítanak ki mélyen lekerekített vállakat a tengelyeken?

10.2.14 Feladatok

1. feladat (A)
Mondd el, mi a lényeges különbség a siklócsapágy és a gördülőcsapágy működési elve között!

2. feladat (A)
Egy tengely pusztán csavaró igénybevételnek van kitéve: Mcs=40NmM_{\text{cs}} = 40\,\text{Nm}, átmérője d=20mmd = 20\,\text{mm}. Határozd meg a csavarófeszültséget!

3. feladat (B)
Egy hajtott tengely hajlítónyomatéka Mh=120NmM_{\text{h}} = 120\,\text{Nm}, csavarónyomatéka Mcs=90NmM_{\text{cs}} = 90\,\text{Nm}. A megengedett redukált feszültség σmeg=55MPa\sigma_{\text{meg}} = 55\,\text{MPa}. Mekkora tömör tengelyátmérő szükséges?

4. feladat (B)
Rendezd a műhelyben előforduló csapágyakat: főtengelycsapágy, kerékagy, generátor, lengőkar-szilent. Melyikhez melyik csapágyfajtát rendelnéd, és mi az oka?

5. feladat (C)
Egy kéttámaszú tengely d=25mmd = 25\,\text{mm}, hossza L=0,6mL = 0{,}6\,\text{m}, anyaga acél, E=210GPaE = 210\,\text{GPa}. A középen elhelyezett forgó tömeg m=4kgm = 4\,\text{kg}. Számold ki a közelítő kritikus fordulatszámot, és értékeld, hogy az 50001/min5000\,\text{1/min} üzemi fordulatszám biztonságos-e!

6. feladat (D)
Ügyfél panasza: a jobb első kerék felől zúgás hallatszik, amely kanyarban változik. A felemelt kocsin a kereket megforgatva enyhe surrogást hallasz, de a csapágyjáték látszólag kicsi. Milyen további vizsgálatokat végeznél, és hogyan döntenéd el, hogy kerékcsapágy vagy gumiabroncs a hiba?

10.2.15 Megoldások

10.2.15.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. A tengelyen fogaskerekeket, csapágyakat, tömítéseket és biztosítóelemeket kell elhelyezni; a lépcsők a pontos tengelyirányú rögzítést, az illesztőfelületek a teherátadást szolgálják. A feszültséggyűjtő helyek miatt az átmeneteket lekerekítik.
  2. Indulás és leállás közben, nagyon alacsony fordulatszámon, valamint akkor, amikor a terhelés, a fordulatszám, a hézag és az olajviszkozitás együttesen nem elegendő az összefüggő olajfilm fenntartásához.
  3. Kúpgörgőset akkor, ha radiális és axiális terhelés egyszerre hat, mert a kúpos futópálya mindkét irányú terhet felveszi, és a csapágy hézaga beállítható.
  4. Az állítás hibás; ha a belső gyűrű szilárdan illesztett a tengelyen, akkor a belső gyűrűt kell nyomni. A külső gyűrűn át bepréselés a gördülőelemet és a belső futópályát károsítja.
  5. A lekerekített átmenet csökkenti a feszültséggyűjtést, így a kifáradási repedés keletkezésének esélyét.

10.2.15.2 Feladatok megoldásai

1. feladat (A)
A siklócsapágy két csúszó felületből áll, ahol ideális esetben hidrodinamikus olajfilm választja el a fémeket; a kenés kimagaslóan fontos, viszont a felület csillapítja a lökést, és a csapágy anyaga beágyazza a szennyeződést. A gördülőcsapágy gördülőelemekkel helyettesíti a csúszást, kisebb a súrlódása indításkor, egyszerűbb a kenése, viszont érzékenyebb a pontszerű túlterhelésre és a helytelen beépítésre.

2. feladat (A)
Adott: Mcs=40NmM_{\text{cs}} = 40\,\text{Nm}, d=0,02md = 0{,}02\,\text{m}. Képlet: τcs=Mcs/(0,2d3)\tau_{\text{cs}} = M_{\text{cs}}/(0{,}2d^3). Behelyettesítve:

d3=(0,02)3=8⋅10−6m3, d^3 = (0{,}02)^3 = 8 \cdot 10^{-6}\,\text{m}^3,

τcs=400,2⋅8⋅10−6=401,6⋅10−6=25⋅106Pa=25MPa. \tau_{\text{cs}} = \frac{40}{0{,}2 \cdot 8 \cdot 10^{-6}} = \frac{40}{1{,}6 \cdot 10^{-6}} = 25 \cdot 10^6\,\text{Pa} = 25\,\text{MPa}.

3. feladat (B)
A kidolgozott példa képletével:

d=(100Mh2+75Mcs2σmeg)1/3. d = \left(\frac{\sqrt{100M_{\text{h}}^2 + 75M_{\text{cs}}^2}}{\sigma_{\text{meg}}}\right)^{1/3}.

100⋅1202=1440000,75⋅902=607500. 100 \cdot 120^2 = 1\,440\,000, \quad 75 \cdot 90^2 = 607\,500.

1440000+607500=2047500≈1431Nm. \sqrt{1\,440\,000 + 607\,500} = \sqrt{2\,047\,500} \approx 1431\,\text{Nm}.

d3=143155⋅106≈2,60⋅10−5m3, d^3 = \frac{1431}{55 \cdot 10^6} \approx 2{,}60 \cdot 10^{-5}\,\text{m}^3,

d≈0,0296m≈30mm. d \approx 0{,}0296\,\text{m} \approx 30\,\text{mm}.

A tengely legalább 30mm30\,\text{mm} átmérőjű.

4. feladat (B)
Főtengelycsapágy: siklócsapágy, mert nagy terhelés, lökésszerű igénybevétel, motorolajos kenés, és az olajfilm csillapítja a zajt, kopogást. Kerékagy: kúpgörgős vagy két soros gördülőcsapágy, mert radiális és kanyarbeli axiális erőt is fel kell vennie. Generátor: mélyhornyú golyós csapágy, mert nagy fordulat, mérsékelt axiális és radiális terhelés, egyszerű zsírtömítés. Lengőkar-szilent: elasztomer csapágy, mert nem teljes körforgást, hanem lengőmozgást és rugalmas bekötést igényel, kenés nélkül.

5. feladat (C)
d=0,025md = 0{,}025\,\text{m}, I=πd4/64=π⋅0,0254/64≈1,92⋅10−8m4I = \pi d^4/64 = \pi \cdot 0{,}025^4/64 \approx 1{,}92 \cdot 10^{-8}\,\text{m}^4.

k=48EIL3=48⋅210⋅109⋅1,92⋅10−80,216≈8,96⋅105N/m. k = \frac{48EI}{L^3} = \frac{48 \cdot 210 \cdot 10^9 \cdot 1{,}92 \cdot 10^{-8}}{0{,}216} \approx 8{,}96 \cdot 10^5\,\text{N/m}.

ωkr=8,96⋅1054≈2,24⋅105≈473rad/s. \omega_{\text{kr}} = \sqrt{\frac{8{,}96 \cdot 10^5}{4}} \approx \sqrt{2{,}24 \cdot 10^5} \approx 473\,\text{rad/s}.

nkr=602π⋅473≈9,55⋅473≈45171/min. n_{\text{kr}} = \frac{60}{2\pi} \cdot 473 \approx 9{,}55 \cdot 473 \approx 4517\,\text{1/min}.

Az 50001/min5000\,\text{1/min} csak kb. 11%-kal nagyobb a 45201/min4520\,\text{1/min}-es közelítő kritikus fordulatszámnál, ezért az üzem a rezonancia közelében folyna: nem biztonságos. Megoldás: merevebb (nagyobb átmérőjű, rövidebb) tengely vagy kisebb tömeg, hogy a kritikus fordulatszám az üzemi tartomány fölé kerüljön (például d=30mmd = 30\,\text{mm}-nél nkr≈65001/minn_{\text{kr}} \approx 6500\,\text{1/min}). A feladatban a tömegredukció és a megfogási mód közelítő, ezért a számított érték csak szemléltető; a gyártói méretezés pontosabb modellt használ. ∎

6. feladat (D)
Először a kerekek, a guminyomás, a futófelület és a csavarok állapotát ellenőrzöd. Ha a csapágy gyanús, a járművet felemeled, bakra támasztod. Megfogod a kereket függőleges és vízszintes irányban, és megpróbálod mozgatni; a valódi kerékcsapágyjáték a futómű szabályaitól függ, ezért a gyártói mérési módszert követed. A kereket megforgatod, sztetoszkóppal vagy csavarhúzóra szorított füllel hallgatod a kerékagyat. A gumiabroncs gördülési zaját a kerék cseréjével tudod kizárni: ha másik, ismert jó kerékkel a zaj megszűnik, a gumi a forrás. Ha a zaj megmarad, és a kerékagy felé eső hang erősebb, a kerékcsapágy a valószínű ok. A mérést a jármű gyártói emelési pontjainak és biztonságos alátámasztásának betartása előzi meg.

10.2.16 Rövid összefoglaló

A tengely hajlítást és csavarást visel, ezért méretezéséhez a hajlító és csavaró feszültséget, valamint a redukált feszültséget használjuk: σh=Mh/Kh\sigma_{\text{h}} = M_{\text{h}}/K_{\text{h}}, τcs=Mcs/Kp\tau_{\text{cs}} = M_{\text{cs}}/K_{\text{p}}, σred=σh2+3τcs2\sigma_{\text{red}} = \sqrt{\sigma_{\text{h}}^2 + 3\tau_{\text{cs}}^2}. A Kh≈0,1d3K_{\text{h}} \approx 0{,}1d^3 és Kp≈0,2d3K_{\text{p}} \approx 0{,}2d^3 közelítések tömör körre érvényesek. A tengely vállainak lekerekítése a kifáradás ellen véd, mert a repedés feszültséggyűjtő helyről indul. A kritikus fordulatszám a hajlító sajátlengésből számítható, és az üzemi tartományt úgy kell megválasztani, hogy a tengely ne kerüljön rezonanciába. A siklócsapágy, mint a főtengelycsapágy, hidrodinamikus kenésű: a forgó csap az olajat a szűkülő résbe húzza, a kialakuló nyomás elválasztja a fémfelületeket. A gördülőcsapágy golyós, görgős, kúpgörgős vagy tűgörgős változatban érhető el; a kiválasztás alapja a terhelés iránya, a fordulatszám, a helyigény és a kenés. A szerelésnél a szilárdan illesztett gyűrű tüske felől kaphat erőt, a gördülőelemen át beütni tilos. A kerékcsapágy és a főtengelycsapágy szerelésekor mindig a gyártói csapágyazonosítót, hézagot, tömítést és meghúzási nyomatékot kell követni. Továbbvitt eredmény: a csapágytípusok kiválasztását a Tengelykapcsolók, szabadonfutók és fékek gépelem-szinten alfejezetben a tengelykapcsolóra ható nyomóerő és a kinyomócsapágy igénybevétele, a Forgattyús tengely, lendkerék, csapágyak és tömegkiegyenlítés alfejezetben pedig a főtengelycsapágy és a hajtórúdcsapágy hézaga, anyaga és kenése szempontjából használjuk.

10.2.17 Források és ellenőrzési hiányok