4.3 Zsugorodás, dagadás és vetemedés: a fa „mozgása”

A nedves fa kiszárad, a száraz fa felveszi a nedvességet – a méret változik. Ezt a változást kell kiszámítani, és beépíteni a szerkezetbe, hogy a bútor ne repedjen szét, az ajtó ne szoruljon be.

4.3.1 Motiváció

Képzeld el, hogy egy vevő tömör tölgyfa asztallapot rendel. A műhelyben elkészíted, szépen lecsiszolod, lelakkozod. A vevő otthonában télen a fűtött szobában a levegő sokkal szárazabb, mint a műhelyben volt. Az asztallap néhány hét alatt keskenyebb lesz, a végein apró repedések jelenhetnek meg. Ha az asztallapot mereven, minden irányban rögzítetted a vázhoz, a zsugorodás feszültséget kelt, és a lap megrepedhet, vagy a keret széthúzódik. Ugyanígy egy konyhaajtó télen szorulhat a tokban, nyáron pedig lötyöghet. A fa „mozog”. Ha ezt nem érted, a gyönyörű bútor reklamáció lesz. Ebben az alfejezetben megtanulod kiszámítani, mennyit mozog a fa, és megtanulod, hogyan építsd a szerkezetbe ezt a mozgást.

4.3.2 Szemléletes kép

Vegyünk egy frissen vágott, nedves bükk deszkát. Vastagsága 30 mm, szélessége 200 mm, hossza 1000 mm. A deszka rosttelítettségi határ (kb. 30 % nedvességtartalom, tájékoztató) feletti, most 60 %-os. Egy fűtött szobában lassan kiszárad 8 %-ra. A hossza alig változik, talán 1–2 mm-t. A vastagsága és a szélessége viszont érezhetően csökken: a 200 mm-es szélesség 10–15 mm-rel is keskenyebb lehet, a 30 mm-es vastagság 1–2 mm-rel vékonyabb. A deszka nem csak kisebb lesz; meg is görbül, elcsavarodik, a vége megreped. Ha évgyűrűi félkör alakban futnak, a deszka teknő alakúvá hajlik, a kéreg felőli oldala lesz a homorú. Ez a kép minden faipari munkánál fontos: amikor fűrészárut választasz, amikor lapot toldasz, amikor ajtót vagy asztallapot szerelsz, mindig a fa mozgására gondolj.

Egy 200 mm széles (22 %-on) bükk deszka szélességváltozása a fanedvesség függvényében - Szemléltető, képletből számolt értékek: b(u) = 200 · (1 + 0,0030 · (u − 22)) mm, húrirányú differenciális zsugorodás 0,30 %/% (tájékoztató, ellenőrizendő), 22 %-on mért 200 mm szélességből.

Az ábra egy egyenest mutat: minél szárazabb a fa, annál keskenyebb a deszka. Ez a zsugorodás a rosttelítettségi határ alatt jó közelítéssel arányos a nedvességtartalom változásával.

4.3.3 Definíciók és szabályok

Definíció. Zsugorodás. A faanyag méretének csökkenése a nedvességtartalom csökkenésekor, a rosttelítettségi határ alatt. A zsugorodás mértéke a három anatómiai irányban eltérő: húrirányú (az évgyűrűk érintője mentén), sugárirányú (a béltől a kéreg felé) és rostirányú (a törzs hossztengelye mentén).

Definíció. Dagadás. A faanyag méretének növekedése, amikor a légszáraz vagy száraz fa nedvességet vesz fel. A dagadás ugyanazokban az irányokban jelentkezik, mint a zsugorodás, nagysága hasonló.

Definíció. Rosttelítettségi határ. Az a nedvességtartalom, amely alatt a sejtfalban kötött víz mennyisége csökken, és a fa mérete változik. Magyar fanemeknél ez jellemzően kb. 28–30 %, fafajtól függően (tájékoztató, ellenőrizendő). A rosttelítettségi határ felett a szabad víz távozik, de a sejtfalak telítettek, ezért a méret alig változik.

Szabály. A fa zsugorodása és dagadása a rosttelítettségi határ alatt közelítőleg arányos a nedvességtartalom változásával. Ha a nedvességtartalom u1u_1-ről u2u_2-re változik, akkor az adott irányú méretváltozás:

Δl=l1⋅βirány⋅(u2−u1)=l1⋅βirány⋅Δu,\Delta l = l_1 \cdot \beta_{\text{irány}} \cdot (u_2 - u_1) = l_1 \cdot \beta_{\text{irány}} \cdot \Delta u,

ahol:

A képletet úgy is felírhatjuk, hogy a relatív méretváltozást kapjuk:

Δll1=βirány⋅Δu.\frac{\Delta l}{l_1} = \beta_{\text{irány}} \cdot \Delta u.

Szabály. Ha a fa nedvességet vesz fel (dagadás), Δu\Delta u pozitív, így Δl\Delta l is pozitív (növekedés). Ha szárad, Δu\Delta u negatív, így Δl\Delta l negatív (zsugorodás).

Szabály. A differenciális zsugorodás értéke fafajtól függ, és irányonként eltér. Tájékoztató gyakorlati értékek (a gyakorlatban szokásos tartományok, ellenőrizendő szakkönyvi táblázatban):

A húrirányú zsugorodás rendszerint kétszerese a sugárirányúnak. A rostirányú zsugorodás olyan kicsi, hogy a legtöbb gyakorlati számításban elhanyagolható.

Definíció. Teljes zsugorodás. A faanyag méretváltozása a rosttelítettségi határról abszolút száraz állapotra (0 % nedvességtartalom) történő szárításkor, százalékban kifejezve. A teljes zsugorodás a differenciális zsugorodás és a rosttelítettségi határ szorzatával becsülhető:

βteljes, irány≈βirány⋅urt.\beta_{\text{teljes, irány}} \approx \beta_{\text{irány}} \cdot u_{rt}.

Például ha βhúr=0,30%/%,\beta_{\text{húr}} = 0{,}30\,\%/\%, és urt=30%,u_{rt} = 30\,\%, akkor a teljes húrirányú zsugorodás 0,30⋅30=9%0{,}30 \cdot 30 = 9\,\%. Ez azt jelenti, hogy egy 200 mm széles deszka a rosttelítettségi határról abszolút szárazra szárítva kb. 18 mm-t keskenyebb lesz.

4.3.4 Differenciális zsugorodás levezetése

A differenciális zsugorodás fogalmát a mért adatokból vezetjük le. Tegyük fel, hogy egy deszka szélessége b1b_1 egy u1u_1 nedvességtartalomnál, és b2b_2 egy u2u_2 nedvességtartalomnál, ahol u1,u2u_1, u_2 a rosttelítettségi határ alatt vannak. A méretváltozás:

Δb=b2−b1.\Delta b = b_2 - b_1.

A relatív méretváltozás:

Δbb1=b2−b1b1.\frac{\Delta b}{b_1} = \frac{b_2 - b_1}{b_1}.

Ezt elosztjuk a nedvességtartalom változásával:

β=Δbb1Δu=Δbb1⋅Δu.\beta = \frac{\frac{\Delta b}{b_1}}{\Delta u} = \frac{\Delta b}{b_1 \cdot \Delta u}.

Ez a hányados azt fejezi ki, hogy 1 % nedvességtartalom-változás hány % relatív méretváltozást okoz. Ha ezt az értéket ismerjük, akkor a méretváltozást a fenti szabály szerint számíthatjuk:

Δb=b1⋅β⋅Δu.\Delta b = b_1 \cdot \beta \cdot \Delta u.

A differenciális zsugorodás értékét fafajonként méréssel határozzák meg, és táblázatokban adják meg. A gyakorlatban gyakran nem a teljes görbét, hanem egy átlagos értéket használunk. Ez a közelítés a legtöbb asztalos számításhoz elegendő.

Megjegyzés. A differenciális zsugorodás értéke a nedvességtartalomtól kissé függhet, és a fa anatómiai szerkezete (pl. évgyűrűszélesség, geszt-szijács arány) is befolyásolja. A táblázati értékek átlagos tájékoztató adatok.

Megjegyzés. A fenti képletben a β\beta és uu százalékban, illetve %/% mértékegységben szerepel. A számítás során a százalékpontot és a %/% értéket tizedestört alakban is használhatjuk: 0,30%/%=0,0030/%0{,}30\,\%\,/\,\% = 0{,}0030\,/\,\% (1 %-ra jutó relatív változás). A képlet akkor is helyes, ha a β\beta-t %/%-ban és a Δu\Delta u-t százalékpontban adjuk meg, mert a százalékpontok kiejtik egymást, és az eredmény százalékban vagy tizedestörtben adódik. Például:

Δb=200mm⋅0,30%/%⋅10%=200mm⋅0,0030⋅10=6mm.\Delta b = 200\,\text{mm} \cdot 0{,}30\,\%\,/\,\% \cdot 10\,\% = 200\,\text{mm} \cdot 0{,}0030 \cdot 10 = 6\,\text{mm}.

Ez a 3 % relatív zsugorodásnak felel meg (6/200=0,03=3%6/200 = 0{,}03 = 3\,\%).

4.3.5 Száradás közbeni alakváltozások: teknősödés, kardosodás, csavarodás, bütürepedés

A deszka nem egyenletesen zsugorodik. A húrirányú zsugorodás nagyobb, mint a sugárirányú, és a deszka évgyűrűállása meghatározza, hogy a két irány milyen szögben hat a deszka síkjában. Ezért a száradó deszka nem csak kisebb lesz, hanem görbül is.

Teknősödés. Ha a deszkában az évgyűrűk félkör vagy ív alakban futnak úgy, hogy a deszka szélessége az évgyűrűk érintője felé áll, a húrirányú zsugorodás a deszka szélességét rövidíti. A kéreg felőli oldalon az évgyűrűk hosszabb húrirányú szakaszon futnak, ezért ez az oldal jobban zsugorodik: a deszka a kéreg felőli oldalán homorú, a bél felőli oldalán domború lesz (teknő alak). Szabály: az évgyűrűk száradáskor „kiegyenesedni” igyekeznek. Ez a leggyakoribb vetemedési forma.

Kardosodás. Ha a deszka hosszában a rostok nem tökéletesen párhuzamosak, vagy ha a deszkában a bélszövet közel van az egyik élhez, a hossz mentén eltérő zsugorodás lép fel. A deszka oldalra görbül, mint egy kard. Ezt nevezik kardosodásnak.

Csavarodás. Ha a deszkában a rostlefutás spirálisan csavarodott, a zsugorodás a deszka hossza mentén eltérő irányban hat, és a deszka megcsavarodik.

Bütürepedés. A deszka végén (bütü) a rostok rövidek, és a felszín gyorsan szárad. A bütüfelület zsugorodása nagyobb, mint a belső részeké, ezért a végeken sugárirányú repedések keletkeznek. Ezért kell a fűrészáru végeit lassan szárítani, vagy a végeket lekezelni (pl. viaszos, festékes bütülezárás, ellenőrizendő).

A fa vetemedési formái: teknősödés, kardosodás, csavarodás, bütürepedés.
A fa vetemedési formái: (a) teknősödés – a húrvágott deszka kéreg felőli oldala homorú, (b) kardosodás, (c) csavarodás, (d) bütürepedés (sematikus rajz, az alakváltozás nagyítva)

Az ábra (a) része bütünézetben mutatja a teknősödést: a húrvágott deszka a kéreg felőli (bal) oldalán homorú, a bél felőli (jobb) oldalán domború lesz, mert a kéreg felőli oldalon az évgyűrűk hosszabbak, így ott nagyobb a húrirányú zsugorodás. A (b) rész a széles lapjára nézve oldalra görbülő (kardosodó), a (c) a hossztengelye körül elcsavarodó deszkát, a (d) a bütün keletkező sugárirányú repedéseket mutatja.

4.3.6 A bélhez közeli és a tükrös deszka különbsége

A fűrészáru minőségét a bél helyzete is befolyásolja. Ha a deszka a rönk közepéről származik, és a bél benne van, akkor a zsugorodás a két oldalon eltérő lehet, és a deszka erősen teknősödik vagy reped. A bélhez közeli deszka gyakran hasad, csavarodik, mert a sugár- és húrirányú zsugorodás ellentétes feszültséget kelt. A tükrös deszka (sugárirányban vágott, azaz a metszési sík sugárirányú) sokkal stabilabb: a szélessége sugárirányú zsugorodást szenved, ami kisebb, mint a húrirányú, ezért kisebb a vetemedése. Ezért az igényes asztalosmunkához lehetőleg tükrös (sugárvágott) fűrészárut választunk, vagy a deszkát úgy válogatjuk, hogy a bél ne essen a széles felületre.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Rönk keresztmetszete öt deszkával és léccel; száradás után a húros deszka teknősödik, a tükrös alig változik, a béles reped, a négyzet rombusszá, a kör oválissá torzul.
A rönk keresztmetszete öt jellegzetes darabbal; szaggatott az eredeti, szürke a száradás utáni alak (u = 30 % → 8 %, az alakváltozás 4× nagyítva)

Az ábrán látszik, hogy a darab alakváltozása a rönkbeli helyétől függ: a béles deszka a bélnél megreped, és a szélei felé vékonyodik; a húros deszka kéreg felőli oldala homorú lesz; a tükrös deszka alig vetemedik, csak egyenletesen vékonyodik; az évgyűrűkhöz átlósan álló négyzetes léc rombusszá, a kör keresztmetszetű rúd oválissá torzul. A HTML-változatban a fanedvesség csúszkájával követheted az alakváltozást.

4.3.7 Szerkezeti következmények: a fa mozgása a kész bútorban és nyílászáróban

A fa mozgása nem szüntethető meg; be kell építeni a szerkezetbe. A legfontosabb elvek:

Szabály. A fa szélesség- és vastagságváltozása a nedvességtartalommal arányos. Ezért:

Figyelem. A fa mozgását nem lehet „legyőzni” erős csavarozással vagy ragasztással. Ha a mozgást gátoljuk, a fa megreped, a kötés elenged, a szerkezet elvetemedik. A helyes megoldás mindig a mozgást lehetővé tevő szerkezet.

4.3.8 Számítások

Statikus változat (mint a PDF-ben)Zsugorodás-kalkulátor: 200 mm széles bükk deszka 18 %-ról 8 %-ra szárítva 6,0 mm-t zsugorodik húrirányban.
Zsugorodás-kalkulátor: az 1. kidolgozott példa (200 mm széles bükk deszka, húrirány, 18 % → 8 %) és a méret–nedvesség egyenes, amely a rosttelítettségi határ felett vízszintes

A HTML-változat kalkulátorában megadhatod a kiinduló méretet, a fafajt, az irányt és a két nedvességtartalmat; a kalkulátor behelyettesítve mutatja a Δb=b⋅β⋅Δu\Delta b = b \cdot \beta \cdot \Delta u képletet (a %/% értéket tizedes alakra váltva), és az alábbi kidolgozott példák eredményét adja.

4.3.8.1 1. kidolgozott példa: Bükk deszka szélességváltozása

Adott. Egy bükk deszka szélessége b1=200mmb_1 = 200\,\text{mm}, nedvességtartalma u1=18%u_1 = 18\,\%. A deszkát kiszáradt helyen tároljuk, és a nedvességtartalma u2=8%u_2 = 8\,\% lesz. A bükk húrirányú differenciális zsugorodása βhúr=0,30%/%\beta_{\text{húr}} = 0{,}30\,\%\,/\,\% (tájékoztató, ellenőrizendő).

Keresett. Mennyivel lesz keskenyebb a deszka? Mekkora lesz az új szélessége?

Megoldás. A nedvességtartalom változása:

Δu=u2−u1=8%−18%=−10%(azaz −10 százalékpont).\Delta u = u_2 - u_1 = 8\,\% - 18\,\% = -10\,\% \quad (\text{azaz } -10 \text{ százalékpont}).

A méretváltozás:

Δb=b1⋅βhúr⋅Δu=200mm⋅0,30%/%⋅(−10%).\Delta b = b_1 \cdot \beta_{\text{húr}} \cdot \Delta u = 200\,\text{mm} \cdot 0{,}30\,\%\,/\,\% \cdot (-10\,\%).

Átváltva a %/% értéket:

Δb=200mm⋅0,0030⋅(−10)=−6,0mm.\Delta b = 200\,\text{mm} \cdot 0{,}0030 \cdot (-10) = -6{,}0\,\text{mm}.

A negatív előjel azt jelenti, hogy zsugorodás. Az új szélesség:

b2=b1+Δb=200mm−6,0mm=194,0mm.b_2 = b_1 + \Delta b = 200\,\text{mm} - 6{,}0\,\text{mm} = 194{,}0\,\text{mm}.

Ellenőrzés. A relatív változás Δb/b1=−6/200=−0,03=−3%\Delta b / b_1 = -6/200 = -0{,}03 = -3\,\%. Ez összhangban van a β⋅Δu=0,30⋅(−10)=−3%\beta \cdot \Delta u = 0{,}30 \cdot (-10) = -3\,\% értékkel. A nagyságrend hihető: egy 200 mm széles deszka 10 % nedvességváltozásra néhány mm-t zsugorodik.

4.3.8.2 2. kidolgozott példa: Sugárirányú zsugorodás számítása

Adott. Ugyanaz a bükk deszka, de most feltételezzük, hogy tükrös (sugárvágott). A bükk sugárirányú differenciális zsugorodása βsug=0,18%/%\beta_{\text{sug}} = 0{,}18\,\%\,/\,\% (tájékoztató, ellenőrizendő). A deszka szélessége b1=200mmb_1 = 200\,\text{mm}, nedvességtartalma u1=18%u_1 = 18\,\%, cél u2=8%u_2 = 8\,\%.

Keresett. Mennyivel változik a szélesség? Mennyi az új szélesség?

Megoldás. Δu=−10%\Delta u = -10\,\%, tehát:

Δb=b1⋅βsug⋅Δu=200mm⋅0,18%/%⋅(−10%)=200⋅0,0018⋅(−10)=−3,6mm.\Delta b = b_1 \cdot \beta_{\text{sug}} \cdot \Delta u = 200\,\text{mm} \cdot 0{,}18\,\%\,/\,\% \cdot (-10\,\%) = 200 \cdot 0{,}0018 \cdot (-10) = -3{,}6\,\text{mm}.

Az új szélesség:

b2=200mm−3,6mm=196,4mm.b_2 = 200\,\text{mm} - 3{,}6\,\text{mm} = 196{,}4\,\text{mm}.

Összehasonlítás. A húrirányú deszka 6,0 mm-t, a sugárirányú csak 3,6 mm-t zsugorodott ugyanakkora nedvességváltozásra. Ezért a tükrös deszka stabilabb.

4.3.8.3 3. példa: Dagadás számítása

Adott. Egy tölgy deszka szélessége b1=120mmb_1 = 120\,\text{mm}, nedvességtartalma u1=8%u_1 = 8\,\%. A deszka nedves pincébe kerül, és a nedvességtartalma u2=14%u_2 = 14\,\% lesz. A tölgy húrirányú differenciális zsugorodása βhúr=0,28%/%\beta_{\text{húr}} = 0{,}28\,\%\,/\,\% (tájékoztató, ellenőrizendő). Feltételezzük, hogy a dagadási együttható megegyezik a zsugorodási együtthatóval.

Keresett. Mennyivel lesz szélesebb a deszka? Mekkora lesz az új szélessége?

Megoldás. Δu=14%−8%=+6%\Delta u = 14\,\% - 8\,\% = +6\,\%.

Δb=120mm⋅0,28%/%⋅6%=120⋅0,0028⋅6=2,016mm.\Delta b = 120\,\text{mm} \cdot 0{,}28\,\%\,/\,\% \cdot 6\,\% = 120 \cdot 0{,}0028 \cdot 6 = 2{,}016\,\text{mm}.

Kerekítve: Δb≈2,0mm.\Delta b \approx 2{,}0\,\text{mm}. Az új szélesség:

b2=120mm+2,0mm=122,0mm.b_2 = 120\,\text{mm} + 2{,}0\,\text{mm} = 122{,}0\,\text{mm}.

Ellenőrzés. A relatív változás 2/120≈0,0167=1,67%.2/120 \approx 0{,}0167 = 1{,}67\,\%. A képletből: 0,28⋅6=1,68%,0{,}28 \cdot 6 = 1{,}68\,\%, a kerekítés miatt eltérés kicsi. A dagadás mértéke reális.

4.3.8.4 4. példa: Teljes zsugorodás becslése

Adott. Egy bükk deszka rosttelítettségi határa urt=30%u_{rt} = 30\,\% (tájékoztató, ellenőrizendő). A húrirányú differenciális zsugorodás βhúr=0,30%/%.\beta_{\text{húr}} = 0{,}30\,\%\,/\,\%. Mekkora a teljes húrirányú zsugorodás százalékban? Ha a deszka szélessége a rosttelítettségi határon brt=250mmb_{rt} = 250\,\text{mm}, mekkora lesz abszolút szárazon?

Megoldás. A teljes húrirányú zsugorodás:

βteljes, húr≈βhúr⋅urt=0,30%/%⋅30%=9%.\beta_{\text{teljes, húr}} \approx \beta_{\text{húr}} \cdot u_{rt} = 0{,}30\,\%\,/\,\% \cdot 30\,\% = 9\,\%.

A méretváltozás a rosttelítettségi határról 0 %-ra:

Δb=brt⋅βteljes, húr=250mm⋅0,09=22,5mm.\Delta b = b_{rt} \cdot \beta_{\text{teljes, húr}} = 250\,\text{mm} \cdot 0{,}09 = 22{,}5\,\text{mm}.

Az abszolút száraz szélesség:

b0=250mm−22,5mm=227,5mm.b_0 = 250\,\text{mm} - 22{,}5\,\text{mm} = 227{,}5\,\text{mm}.

Megjegyzés. Ez a teljes zsugorodás a rosttelítettségi határtól abszolút szárazig. A gyakorlatban a szárított fa nedvessége nem 0 %, hanem a felhasználási helynek megfelelő egyensúlyi nedvesség (pl. bútor 8–10 %, fűtött helyiségben, tájékoztató). Ezért a tényleges méretváltozás kisebb.

4.3.8.5 Hibás megoldás ellenpélda

Egy tanuló azt mondja: „A deszka hossza is ugyanúgy zsugorodik, mint a szélessége, mert a fa minden irányban zsugorodik.” Ez hiba. A rostirányú zsugorodás nagyságrendekkel kisebb. Például a bükk rostirányú differenciális zsugorodása βrost=0,01%/%\beta_{\text{rost}} = 0{,}01\,\%\,/\,\% (tájékoztató, ellenőrizendő). Egy 2000 mm hosszú deszka 10 százalékpontos nedvességcsökkenésre:

Δl=2000mm⋅0,01%/%⋅(−10%)=2000⋅0,0001⋅(−10)=−2,0mm.\Delta l = 2000\,\text{mm} \cdot 0{,}01\,\%\,/\,\% \cdot (-10\,\%) = 2000 \cdot 0{,}0001 \cdot (-10) = -2{,}0\,\text{mm}.

Míg a 200 mm-es szélesség 6 mm-t zsugorodott, a 2000 mm-es hossz csak 2 mm-t – relatíve a hosszváltozás 0,1 %, a szélességé 3 %. A gyakorlatban a hosszváltozást legtöbbször elhanyagoljuk, de a pontos munkánál figyelembe vesszük.

4.3.9 Szabvány

Szabvány. A faanyag zsugorodási és dagadási jellemzőinek mérésére és a fafajok tulajdonságaira vonatkozó magyar és európai szabványok léteznek, például a faanyag fizikai tulajdonságainak vizsgálatára vonatkozó MSZ EN ISO szabványok. A konkrét mérési eljárások (pl. zsugorodás mérése, nedvességtartalom-meghatározás) a faipari szabványokban találhatók. A pontos szabványszámokat és a vonatkozó határértékeket a mindenkor hatályos MSZ EN szabványgyűjteményből kell ellenőrizni (ellenőrizendő: aktuális szabványok). A gyártói adatlapokon a faalapú lapok mozgási jellemzőit (pl. méretváltozás magas páratartalomnál) a termékszabvány szerint adják meg.

Szabvány. A fűrészáru osztályozásánál a vetemedés megengedett mértékét az osztályozási szabványok rögzítik. Például a fűrészáru osztályba sorolásánál a teknősödés, kardosodás, csavarodás megengedett mértéke (mm/m-ben vagy %) meghatározott. Az ajánlott érték a fűrészáru osztályától függ; tervezésnél ellenőrizni kell az aktuális osztályozási szabványt.

4.3.10 Minőségellenőrzés

A zsugorodás és vetemedés ellenőrzése a gyakorlatban két szinten történik:

Minőségellenőrzési mérés. Egy tömör fenyő ajtólap szélessége 20 °C-on, 40 % relatív páratartalom mellett 600 mm. A gyártó adatai szerint a fa egyensúlyi nedvessége ezen a klímán 8 %. Ugyanez a lap 20 °C-on, 70 % relatív páratartalom mellett 12 % nedvességtartalmú lesz. A fenyő húrirányú differenciális zsugorodása βhúr=0,26%/%\beta_{\text{húr}} = 0{,}26\,\%\,/\,\% (tájékoztató, ellenőrizendő). Mekkora a várható szélességváltozás? A számítást elvégezve Δb=600⋅0,26⋅4=6,24mm\Delta b = 600 \cdot 0{,}26 \cdot 4 = 6{,}24\,\text{mm}. Ez azt jelenti, hogy a 600 mm széles ajtólap 6 mm-rel szélesebb lehet nedvesebb klímán. Ezért a tokban a hézagnak legalább ezt a mozgást fel kell vennie.

4.3.11 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: A tömörfa betétet a keret hornyába beragasztják. Ok: A tanuló nem ismeri a fa mozgását, és a ragasztást erősebbnek gondolja. Következmény: A betét nedvességváltozásra megreped, vagy a keret széthasad. Helyes gyakorlat: A betétet nem ragasztjuk, a horonyban mozgási hézagot hagyunk; a betétet csak a közepén rögzíthetjük, vagy sehol.

  2. Hiba: Az asztallapot minden sarkon merev csavarral rögzítik a vázhoz. Ok: Az egyszerűbb rögzítést választják. Következmény: A lap zsugorodásakor repedések keletkeznek a csavarok körül, vagy a lap felpúposodik. Helyes gyakorlat: Hosszlyuk vagy laprögzítő csavar használata, amely engedi a lap szélességi mozgását.

  3. Hiba: A deszkákat a ragasztott táblában azonos irányú évgyűrűkkel helyezik el. Ok: Nem veszik figyelembe a teknősödést. Következmény: A tábla összeragasztás után erősen homorú vagy domború lesz, nehezen gyalulható síkra. Helyes gyakorlat: Az évgyűrűket váltakozó irányba forgatjuk, és a deszkákat felváltva rakjuk (egyszer a bél felőli, egyszer a kéreg felőli oldal felül), lásd Szélesbítő toldások készítése kézzel és gépekkel.

  4. Hiba: A bükk deszkát hirtelen, nagy hőmérsékleten szárítják, és a végeit nem kezelik. Ok: Gyors szárítási program. Következmény: Bütürepedés és csavarodás. Helyes gyakorlat: A szárítási programot a fafajhoz és vastagsághoz igazítani, a végeket bütülezáróval kezelni (ellenőrizendő: szárítási szabvány).

4.3.12 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos megrendelést kap egy tömör cseresznyefa étkezőasztalra. Az asztallap 900 mm széles, 30 mm vastag, 1800 mm hosszú. Az asztalos a lapot három, egyenként 300 mm széles deszkából ragasztja. A deszkákat válogatja: a béles részt kivágja, és három húrvágott (bélmentes) deszkát használ. A ragasztás előtt a deszkák nedvességtartalma 12 %. Az asztalos a deszkákat évgyűrű-fordítással helyezi el, hogy a teknősödés ellentétes legyen. A lapot a vázhoz hosszlyukas csavarokkal rögzíti. A szállítás után a vevőnél a fűtött lakásban a fa nedvességtartalma 8 %-ra csökken. A lap szélessége a cseresznye húrirányú zsugorodásával (βhúr=0,29%/%\beta_{\text{húr}} = 0{,}29\,\%\,/\,\% tájékoztató, ellenőrizendő) számolva (mindhárom deszka húrvágott, ezért a teljes szélességre a húrirányú érték a felső becslés):

Δb=900⋅0,0029⋅(8−12)=900⋅0,0029⋅(−4)≈−10,4mm.\Delta b = 900 \cdot 0{,}0029 \cdot (8-12) = 900 \cdot 0{,}0029 \cdot (-4) \approx -10{,}4\,\text{mm}.

Tehát a 900 mm széles lap 10 mm-rel keskenyebb lehet. Ha az asztalos mereven rögzítette volna, a lap megrepedt volna. A hosszlyukak és a megfelelő deszkaválogatás megóvták a bútort a reklamációtól. Ez az eset mutatja, hogy a zsugorodás-számítás nem papírmunka, hanem a tervezés része.

4.3.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A fa rostirányban zsugorodik a legnagyobb mértékben. Indokold!
  2. Egy deszka szélessége 150 mm, nedvességtartalma 14 %. A húrirányú differenciális zsugorodás 0,25 %/%. Mennyivel változik a szélesség, ha a nedvességtartalom 8 %-ra csökken? Számítsd ki a méretváltozást és az új szélességet.
  3. Mi a különbség a teknősödés és a kardosodás között?
  4. Hogyan kell rögzíteni egy tömörfa asztallapot a vázhoz, hogy a zsugorodás ne okozzon repedést?
  5. Miért fontos az évgyűrű-fordítás a ragasztott táblánál?

4.3.14 Feladatok

1. feladat (A) Definiáld a zsugorodást, a dagadást és a rosttelítettségi határt!

2. feladat (A) Számítsd ki a méretváltozást: egy tölgy deszka szélessége 180 mm, nedvességtartalma 16 %, cél 10 %. A tölgy húrirányú differenciális zsugorodása 0,28 %/%. Mennyi lesz az új szélesség?

3. feladat (B) Egy bükk deszka szélessége 220 mm, nedvességtartalma 12 %. A deszka húrirányú differenciális zsugorodása 0,30 %/%, sugárirányú 0,18 %/%. A deszkát 6 % nedvességtartalomra szárítjuk. Számítsd ki a méretváltozást, ha a deszka (a) húrirányban, (b) sugárirányban van metszve. Hasonlítsd össze az eredményt!

4. feladat (B) Egy keret–betét ajtó betétje 400 mm széles tömör fenyő, nedvességtartalma a gyártáskor 10 %. A beépítés helyén a fa egyensúlyi nedvessége 16 % lehet. A fenyő húrirányú differenciális zsugorodása 0,26 %/%. Mekkora mozgási hézagot kell hagyni a horonyban, hogy a betét ne feszítse szét a keretet? Tételezzük fel, hogy a betét szabadon dagadhat a horonyban, és a hézagot a szélességi növekedésnek megfelelően kell megválasztani.

5. feladat (C) Egy asztalos tömör tölgy asztallapot készít. A lap szélessége 800 mm, a gyártás nedvességtartalma 12 %. A vevő otthonában várható egyensúlyi nedvesség 7 %. A tölgy húrirányú differenciális zsugorodása 0,28 %/%, sugárirányú 0,15 %/%. Az asztallapot három deszkából ragasztották: két szélső deszka húrvágott, a középső tükrös. Becsüld meg a lap szélességváltozását, ha az egyszerűség kedvéért a teljes lapot húrirányúnak tekintjük. Miért fontos a pontosabb számításnál a deszkák irányának figyelembevétele?

6. feladat (D) Végezz mérést egy fűrészáru-darabon (pl. egy 20–30 mm vastag deszka). Mérd meg a szélességét tolómérővel 0,1 mm pontossággal, és mérd meg a nedvességtartalmát tűszúrásos nedvességmérővel, ha van. Ha nincs, becsüld meg a nedvességtartalmat a műhely relatív páratartalma alapján (táblázatból). Ezután számítsd ki a várható szélességváltozást, ha a deszkát 8 % egyensúlyi nedvességre szárítjuk. A fafaj húrirányú differenciális zsugorodását keresd táblázatban (tájékoztató érték). Írd le a számítás menetét.

4.3.15 Megoldások

4.3.15.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A fa rostirányban zsugorodik a legkisebb mértékben. A húrirányú zsugorodás a legnagyobb, majd a sugárirányú, a rostirányú elhanyagolhatóan kicsi.
  2. Δu=8−14=−6\Delta u = 8 - 14 = -6 százalékpont. Δb=150⋅0,0025⋅(−6)=−2,25mm.\Delta b = 150 \cdot 0{,}0025 \cdot (-6) = -2{,}25\,\text{mm}. Az új szélesség: 150−2,25=147,75mm.150 - 2{,}25 = 147{,}75\,\text{mm}. Kerekítve 147,8mm.147{,}8\,\text{mm}.
  3. A teknősödés a deszka szélességi irányú görbülete, amely az évgyűrűk félkör alakja miatt a kéreg felőli oldalon homorú, a bél felőli oldalon domború. A kardosodás a deszka hosszirányú, oldalra görbülése, amely a rostlefutás egyenetlensége vagy a bél helyzete miatt alakul ki.
  4. Hosszlyukas csavarokkal vagy laprögzítő csavarokkal, amelyek lehetővé teszik a lap szélességi mozgását. Nem szabad minden sarkon merev csavarral rögzíteni.
  5. Az évgyűrű-fordítással a deszkák teknősödése ellentétes irányú, így a ragasztott tábla hajlító feszültségei kiegyenlítik egymást, és a tábla jobban síkban marad.

4.3.15.2 Feladatok megoldásai

1. feladat megoldása

2. feladat megoldása

Δu=10−16=−6\Delta u = 10 - 16 = -6 százalékpont.

Δb=180mm⋅0,28%/%⋅(−6%)=180⋅0,0028⋅(−6)=−3,024mm.\Delta b = 180\,\text{mm} \cdot 0{,}28\,\%\,/\,\% \cdot (-6\,\%) = 180 \cdot 0{,}0028 \cdot (-6) = -3{,}024\,\text{mm}.

Az új szélesség: 180−3,024=176,976≈177,0mm.180 - 3{,}024 = 176{,}976 \approx 177{,}0\,\text{mm}.

3. feladat megoldása

  1. Húrirányú: Δu=6−12=−6\Delta u = 6 - 12 = -6 százalékpont.

Δbh=220⋅0,0030⋅(−6)=−3,96≈−4,0mm.\Delta b_h = 220 \cdot 0{,}0030 \cdot (-6) = -3{,}96 \approx -4{,}0\,\text{mm}.

Új szélesség: 220−4,0=216,0mm.220 - 4{,}0 = 216{,}0\,\text{mm}.

  1. Sugárirányú: Δbs=220⋅0,0018⋅(−6)=−2,376≈−2,4mm.\Delta b_s = 220 \cdot 0{,}0018 \cdot (-6) = -2{,}376 \approx -2{,}4\,\text{mm}.

Új szélesség: 220−2,4=217,6mm.220 - 2{,}4 = 217{,}6\,\text{mm}.

A húrvágott deszka 4,0 mm-t, a sugárvágott 2,4 mm-t zsugorodott. A tükrös deszka stabilabb.

4. feladat megoldása

A nedvességtartalom változás: Δu=16−10=+6\Delta u = 16 - 10 = +6 százalékpont. A betét szélességnövekedése:

Δb=400mm⋅0,26%/%⋅6%=400⋅0,0026⋅6=6,24mm.\Delta b = 400\,\text{mm} \cdot 0{,}26\,\%\,/\,\% \cdot 6\,\% = 400 \cdot 0{,}0026 \cdot 6 = 6{,}24\,\text{mm}.

A 6,24 mm a betét teljes szélességnövekedése, ez a két horony között oszlik meg: oldalanként kb. 3,1 mm + biztonsági ráhagyás, így oldalanként kb. 4 mm, összesen kb. 8 mm hézag (tájékoztató, ellenőrizendő). A horony mélysége legyen akkora, hogy a betét a legszárazabb állapotban is legalább kb. 5 mm-rel a horonyban maradjon (ellenőrizendő).

5. feladat megoldása

Teljes lap húrirányúnak tekintve: Δu=7−12=−5\Delta u = 7 - 12 = -5 százalékpont.

Δb=800mm⋅0,28%/%⋅(−5%)=800⋅0,0028⋅(−5)=−11,2mm.\Delta b = 800\,\text{mm} \cdot 0{,}28\,\%\,/\,\% \cdot (-5\,\%) = 800 \cdot 0{,}0028 \cdot (-5) = -11{,}2\,\text{mm}.

A lap várhatóan kb. 11 mm-rel lesz keskenyebb. A pontosabb számításnál figyelembe kell venni, hogy a középső tükrös deszka sugárirányban zsugorodik, ami kisebb (0,15 %/%), ezért a teljes lap zsugorodása valamivel kisebb lehet. A valóságban a deszkák közötti kötés és az évgyűrű-fordítás is befolyásolja a makroszkopikus méretváltozást, de a becslés jó közelítés.

6. feladat megoldása

Példa: A deszka mért szélessége b1=150,2mmb_1 = 150{,}2\,\text{mm}, mért nedvességtartalma u1=14%u_1 = 14\,\% (vagy becsült). A fafaj bükk, húrirányú differenciális zsugorodás βhúr=0,30%/%\beta_{\text{húr}} = 0{,}30\,\%\,/\,\% (táblázatból, ellenőrizendő). Cél u2=8%u_2 = 8\,\%. A számítás:

Δu=8−14=−6%,Δb=150,2⋅0,0030⋅(−6)=−2,70mm.\Delta u = 8 - 14 = -6\,\%,\quad \Delta b = 150{,}2 \cdot 0{,}0030 \cdot (-6) = -2{,}70\,\text{mm}.

Az új szélesség: 150,2−2,7=147,5mm.150{,}2 - 2{,}7 = 147{,}5\,\text{mm}. Ezt a méretet ellenőrizhetjük, ha a deszkát valóban 8 %-ra szárítjuk, és ismét megmérjük.

4.3.16 Rövid összefoglaló

A fa a rosttelítettségi határ alatt nedvességváltozáskor zsugorodik (száradáskor) vagy dagad (nedvesedéskor). A méretváltozás a három anatómiai irányban eltérő: a húrirányú a legnagyobb, jellemzően 0,20–0,35 %/%, a sugárirányú ennek kb. fele, a rostirányú elhanyagolhatóan kicsi (tájékoztató, ellenőrizendő). A méretváltozás a Δl=l1⋅βirány⋅Δu\Delta l = l_1 \cdot \beta_{\text{irány}} \cdot \Delta u képlettel számítható, ahol βirány\beta_{\text{irány}} a differenciális zsugorodás. A teljes zsugorodás a β⋅urt\beta \cdot u_{rt} szorzattal becsülhető. A száradó deszka teknősödik, kardosodik, csavarodik, a végein bütürepedés keletkezik. A vetemedés mértéke az évgyűrűállástól függ: a bélhez közeli deszka instabil, a tükrös (sugárvágott) deszka stabilabb. A szerkezetbe a fa mozgását be kell építeni: a keret–betét szerkezetnél a betétet nem ragasztjuk, mozgási hézagot hagyunk; az asztallapot hosszlyukas csavarral rögzítjük; a ragasztott táblánál az évgyűrűket váltakozva fordítjuk. A fa mozgását nem lehet legyőzni, csak irányítani. Továbbvitt eredmény. A zsugorodás-számítást és a mozgásbiztos szerkezet elvét a későbbi alfejezetekben használjuk: a fa mechanikai tulajdonságainál A fa mechanikai tulajdonságai és tartóssága, a fahibáknál A fa alaki és szövetszerkezeti hibái, a szárításnál A faanyag szárítása, gőzölése és egyéb kezelése, az alapszerkezeteknél Faipari alapszerkezetek: lap-, keret-, káva- és állványszerkezet és az asztaloknál Asztalok jellemző típusai és szerkezetei.

4.3.17 Források és ellenőrzési hiányok