7.2 A faanyag szárítása, gőzölése és egyéb kezelése

A frissen fűrészelt deszka a műhelybe kerülve szinte „él”: szárad, mozog, reped. Ha ezt a mozgást nem értjük, a kész bútor vetemedik, a ragasztás elválik, a felületkezelés megreped. A szárítás nem passzív várakozás, hanem a faanyag előkészítésének egyik legfontosabb művelete.

7.2.1 Szemléletes kép: a nedves fa, mint a kiszáradó szivacs

A frissen vágott fa kétféle vizet tartalmaz. A sejtüregekben szabad víz, a sejtfalakban kötött víz van. Amíg a szabad víz távozik, a fa mérete alig változik. Amikor a nedvességtartalom a rosttelítettségi határ alá csökken, megindul a kötött víz leadása, és ezzel a zsugorodás. Ez a változás a A faanyag nedvességtartalma: mérés és számítás és a Zsugorodás, dagadás és vetemedés: a fa „mozgása” alfejezetekben tanult jelenség.

Az alábbi görbe egy 25 mm vastag tölgydeszka természetes szárításának szemléltető lefutását mutatja. A valós adatok fafajtól, vastagságtól, évszaktól és időjárástól erősen függnek; itt a tanulás a lényeg.

Egy 25 mm vastag tölgydeszka nedvességtartalma természetes szárítás során - Szemléltető, tájékoztató adatok; a valós görbe fafajtól, vastagságtól, időjárástól függ (ellenőrizendő: szakkönyvi adatok).

A görbe eleinte meredek, majd egyre lassabban csökken. A fa először a könnyen távozó szabad vizet adja le, utána a sejtfalakból egyre nehezebben válik meg a kötött víztől.

7.2.2 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. Szárítás alatt a fa nedvességtartalmának szabályozott csökkentését értjük, olyan értékre, amely a felhasználási hely várható egyensúlyi fanedvességéhez közelít. A szárítás célja a méretváltozás csökkentése, a repedés és gombásodás megelőzése, a ragasztás és felületkezelés előkészítése.

Definíció. Természetes (szabadtéri) szárítás a fűrészáru szellős, fedett vagy szabad ég alatti máglyában, külső hőenergia nélküli száradása. Mesterséges szárítás a fűrészárut zárt kamrában, szabályozott hőmérsékleten, páratartalommal és légárammal szárítja.

Definíció. Szárítási menetrend a kamrás szárítás során előírt hőmérséklet-, páratartalom- és időértékek sorozata. A menetrendet fafaj, vastagság, kiinduló és cél-nedvesség szerint állítják be.

Definíció. Kondicionálás a megszárított faanyag pihentetése a műhelyben vagy a szárítóban, hogy a keresztmetszet nedvességeloszlása kiegyenlítődjön, és a szárítási feszültségek csökkenjenek.

Szabály. A szárítás sebességét a fa nedvességleadó képessége, a hőmérséklet, a levegő relatív páratartalma és a légáram sebessége határozza meg. A túl gyors szárítás repedést okoz. Figyelem. A szárítási görbe és minden időadat tájékoztató; a valóságos értékek gyártói/szárítóüzemi adatokból veendők (ellenőrizendő).

7.2.3 Természetes szárítás: máglyázás, lécezés, bütüvédelem

A frissen fűrészelt deszkát máglyába rakjuk. A máglya lényege, hogy minden deszka körül levegő járjon, a víz távozhasson, és a fa ne görbüljön meg a saját súlya alatt.

Eljárás. Természetes szárító máglya rakása:

  1. Készíts vízszintes, szilárd alapot, például beton- vagy pallóalapot. Az alap legyen magasítva a talajszint fölé, hogy a nedvesség alulról ne szálljon fel.
  2. Az első sor deszkáit lapjukra fektetve, egymás mellé rakd, 20–30 mm oldalhézaggal (tájékoztató), hogy a levegő függőlegesen is átjárja a sort.
  3. A sorok közé helyezz azonos vastagságú szárítólécet (tájékoztató: 20–30 mm vastag; ellenőrizendő), a léceket pontosan egymás fölé, ne elcsúszva. Ez biztosítja a függőleges levegőjáratot és a deszkák egyenletes alátámasztását.
  4. A lécek távolságát a deszka vastagságához igazítsd: vékony, hajlékony deszkánál sűrűbb, vastag anyagnál ritkább lehet (tájékoztató: 600–900 mm, ellenőrizendő).
  5. A máglya tetejét fedd le kiemelt tetővel, de az oldalakat hagyd nyitva a szellőzéshez.
  6. A deszkák bütüjét kend be bütüvédő szerrel: viasz, paraffinos oldat, speciális bütüfólia vagy festék (tájékoztató, a gyártói adatlap szerint). Ez mérsékli a gyors bütüszáradást és a bütürepedést.
  7. Nehezítsd le a máglya tetejét, hogy a felső deszkák ne üljenek fel, ne csavarodjanak.
  8. Ellenőrizd időnként a lécek helyzetét, a tetőt és a nedvességtartalmat a rakás több pontján.

A természetes szárítás önmagában ritkán viszi a fát 12–14 % alá, mert a szabadtéri levegő egyensúlyi fanedvessége éghajlattól függően jellemzően 14–18 % (tájékoztató, ellenőrizendő). A műhelyben ezért a szabadtéren beszárított anyagot tovább kell klimatizálni, vagy mesterségesen szárítani.

Megjegyzés. A természetes szárítás időtartama durván becsülhető, de erősen függ a fafajtól, a deszka vastagságától, az évszaktól és a máglya szellőzésétől. Tájékoztató érték: 25 mm vastag puhafa deszka tavasztól őszig 20 % alá száradhat, 50 mm vastag tölgy deszka akár egy évig is száradhat (ellenőrizendő: helyi szárítási tapasztalat, szakkönyv).

7.2.4 Mesterséges szárítás: konvekciós, kondenzációs és vákuumos

A mesterséges szárítás zárt kamrában, szabályozott körülmények között zajlik. A cél a nedvességtartalom gyors, de kíméletes csökkentése a felhasználási célnedvességre.

Konvekciós (hagyományos) kamrás szárítás. A kamrában fűtött levegő kering, elvezeti a nedvességet, és friss levegőt kever be. A levegő hőmérsékletét és relatív páratartalmát szakaszosan változtatják. A szárítási menetrend szemléltető része:

Szakasz Idő (h) Léghőmérséklet (°C) Relatív pára (%) Cél fanedvesség (%)
Bemelegítés 0–12 35 90 60
Első szárítási szakasz 12–48 45 70 30
Második szárítási szakasz 48–96 55 50 15
Kondicionálás 96–120 50 65 12

A táblázat tanulási példa; a valós menetrendet a szárítóüzem és a gépkönyv adja meg (ellenőrizendő).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Konvekciós szárítókamra metszete: ventilátorok, fűtőregiszter, nedvesítő, légcsappantyúk, lécezett máglya és mérőelemek, a levegő körforgása nyilakkal.
Konvekciós szárítókamra hosszmetszete (sematikus): hőszigetelt fal, kamraajtó, ventilátorok az álmennyezet fölött, fűtőregiszter, nedvesítő, friss- és nedveslevegő-csappantyúk, lécezett máglya a kocsin, mérőelemek és vezérlőszekrény; a fűtött levegő a lécsorok között kering. Mellékkép: a kondenzációs kamra hőszivattyús, zárt körű elve

A rajzon látszik, miért kell a máglyát a kamrában is lécezve, egyenletes légréssel rakni: a ventilátorok által keringetett levegő a lécsorok között áramlik át. A HTML-változat a menetrend szakaszai szerint mutatja a csappantyúk és a nedvesítő állapotát (elvi szemléltetés).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kamrás szárítási menetrend lépcsős diagramja és a kéregképződés feszültségmegfordulása a deszka keresztmetszetében.
A kamrás szárítási menetrend lépcsős diagramja a fenti táblázat adataival (léghőmérséklet, relatív páratartalom, cél fanedvesség), alatta a deszka keresztmetszete: kezdetben a felület húzott, a belső rész nyomott; később a feszültség megfordul, túl erős kéregnél belső repedés keletkezik

Gépbiztonság. A kamrás szárító és a gőzölő csak betanított, felügyelt kezelővel üzemeltethető, a gépkönyv szerint. Forró felületek, gőz- és forrázásveszély; hőálló védőkesztyű és védőszemüveg szükséges. A kamra vészleállítóval, hőmérsékletfigyelővel és tűzjelzővel legyen ellátva. A kezelő a hőkezelés és gőzölés során soha ne nyissa fel a kamrát a lehűlés előtt. Kamrába csak a fűtés és a ventilátorok leállítása és reteszelése (főkapcsoló lezárva, ellenőrizendő: gépkönyv), kiszellőztetés és lehűlés után, második személy jelenlétében lépj be; a magas hőmérséklet és páratartalom hőstresszt okoz. Az ajtónak belülről is nyithatónak kell lennie. A rakatot targoncával csak jogosult kezelő mozgatja.

Kondenzációs szárítás. A kamra levegőjét egy hűtőfelületre vezetik, ahol a nedvesség kicsapódik, így a kamra zárt körben üzemel. A hőmérséklet általában alacsonyabb, mint a konvekciós kamráé, ezért kíméletesebb lehet a vastagabb, érzékeny fafajoknál (tájékoztató, ellenőrizendő: gépkönyv, szárítási adatlap).

Vákuumos szárítás. A kamrában csökkentett nyomást tartanak fenn, így a víz alacsonyabb hőmérsékleten forr; a fából gyorsabban távozik a nedvesség. A vákuumos szárítás gyorsabb és kíméletesebb lehet, de költségesebb. Főként kis tételű, vastagabb, értékes keményfa fűrészárunál használják, ahol a konvekciós szárítás nagyon hosszú vagy repedésveszélyes (ellenőrizendő: szakkönyv, gépgyártó).

Szabály. Mesterséges szárításnál a fát a kívánt átlagnedvességig szárítják, majd a kamrában vagy a műhelyben kondicionálják, hogy a felületi és belső rétegek nedvességkülönbsége kiegyenlítődjön. A hirtelen hőmérséklet-emelés vagy a túl alacsony páratartalom repedést okoz.

7.2.5 Gőzölés, permetezés, áztatás

Gőzölés. A faanyagot zárt kamrában, gyakran 80–100 °C körüli telített gőzben kezelik (tájékoztató, ellenőrizendő). A gőzölés célja lehet:

Gépbiztonság. Gőzölésnél a legnagyobb veszély a forró gőz és a nyomás. A kamrát csak lehűlés után, a gépkönyv szerint szabad kinyitni. Hőálló kesztyű, védőszemüveg és zárt ruházat kötelező.

Permetezés. A frissen vágott rönköt vagy a fűrészáru bütüjét rendszeresen vízzel permetezik, hogy lassítsák a hirtelen kiszáradást és csökkentsék a bütürepedést. Ha a permetezőoldat faanyagvédő szert is tartalmaz, akkor az vegyi anyag: a biztonsági adatlap és a termék műszaki adatlapja szerint kell eljárni, védőfelszereléssel.

Áztatás. A fát meleg vízben vagy vízgőzben áztatják, főleg hajlítás vagy furnérkészítés előtt. Az áztatás megkönnyíti a rostok elcsúszását, csökkenti a repedés esélyét. A gyakorlatban a hajlítás előtti gőzölés és áztatás gyakran összekapcsolódik.

7.2.6 Számítás: az elpárolgó víz tömege

A szárítás során a fa tömegéből a víz távozik. A fa abszolút száraz tömege (m0m_0) nem változik, csak a nedvességtartalom csökken. Az elpárolgó víz tömege:

mv=m0⋅u1−u2100,m_v = m_0\cdot\frac{u_1-u_2}{100}\,,

ahol:

Levezetés.

A nedves fa tömege uu nedvességtartalomnál:

mu=m0(1+u100).m_u = m_0\left(1+\frac{u}{100}\right).

A szárítás előtti tömeg: m1=m0(1+u1/100)m_1 = m_0(1+u_1/100), a szárítás utáni tömeg: m2=m0(1+u2/100)m_2 = m_0(1+u_2/100). A tömegkülönbség pontosan a víz:

mv=m1−m2=m0(1+u1100)−m0(1+u2100)=m0⋅u1−u2100.m_v = m_1 - m_2 = m_0\left(1+\frac{u_1}{100}\right)-m_0\left(1+\frac{u_2}{100}\right)=m_0\cdot\frac{u_1-u_2}{100}.

A képlet csak akkor érvényes, ha u1u_1 és u2u_2 ugyanarra a száraz tömegre vonatkoztatott százalék. A fa vastagsága, fafaja a képletben közvetlenül nem szerepel; a száraz tömegben és a nedvességtartalomban van benne.

Számítás. 500 kg abszolút száraz tömegű tölgy fűrészáru nedvességtartalmát 60 %-ról 12 %-ra csökkentjük. Mennyi víz távozik?

Adott: m0=500kgm_0=500\,\text{kg}, u1=60%u_1=60\,\%, u2=12%u_2=12\,\%. Keresett: mvm_v.

mv=500⋅60−12100=500⋅0,48=240kg.m_v = 500\cdot\frac{60-12}{100}=500\cdot 0{,}48 = 240\,\text{kg}.

Tehát 240 kg vizet kell elpárologtatni. Ez egy 500 kg szárazanyag-tartalmú adagnál igen jelentős tömegcsökkenés: a fa nedves tömege 800 kg-ról 560 kg-ra csökken.

Példa. Egy deszka elpárolgó vízmennyisége

Egy bükk deszka mérete: hosszúság l=2000mml=2000\,\text{mm}, szélesség b=100mmb=100\,\text{mm}, vastagság v=25mmv=25\,\text{mm}. Az abszolút száraz sűrűség tájékoztató értéke ρ0=680kg/m3\rho_0 = 680\,\text{kg/m}^3 (szakkönyvi adat, ellenőrizendő). A kezdeti nedvességtartalom u1=70%u_1=70\,\%, a kívánt végső nedvességtartalom u2=10%u_2=10\,\%. Határozzuk meg, mennyi víz távozik a deszkából.

  1. A deszka térfogata köbméterben:

V=l⋅b⋅v=2,0m⋅0,10m⋅0,025m=0,005m3.V = l\cdot b\cdot v = 2{,}0\,\text{m}\cdot 0{,}10\,\text{m}\cdot 0{,}025\,\text{m} = 0{,}005\,\text{m}^3.

  1. Az abszolút száraz tömeg:

m0=ρ0⋅V=680kgm3⋅0,005m3=3,4kg.m_0 = \rho_0\cdot V = 680\,\frac{\text{kg}}{\text{m}^3}\cdot 0{,}005\,\text{m}^3 = 3{,}4\,\text{kg}.

  1. Az elpárolgó víz tömege:

mv=m0⋅u1−u2100=3,4⋅70−10100=3,4⋅0,60=2,04kg.m_v = m_0\cdot\frac{u_1-u_2}{100} = 3{,}4\cdot\frac{70-10}{100} = 3{,}4\cdot 0{,}60 = 2{,}04\,\text{kg}.

A deszka száradás közben 2,04 kg vizet veszít. A nedves deszka kezdeti tömege 3,4⋅1,70=5,78kg3{,}4\cdot 1{,}70 = 5{,}78\,\text{kg}, végső tömege 3,4⋅1,10=3,74kg3{,}4\cdot 1{,}10 = 3{,}74\,\text{kg}; a kettő különbsége szintén 2,04 kg. Az ellenőrzés megerősíti a képletet.

7.2.7 Szárítási hibák

A szárítás közben a fa eltérő mértékben szárad a felületen és a belső rétegben. Ez belső feszültséget okoz. A hibák akkor keletkeznek, ha a feszültség meghaladja a fa szilárdságát.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Szárítási hibák: bütürepedés, felületi repedés, villapróba kéregképződésnél, belső méhsejtesedés keresztmetszetben, vetemedés és elszíneződés.
Szárítási hibák sematikusan: bütürepedés a deszkavégen, rövid rostirányú felületi repedések, villapróba kéregképződésnél (a szélső ágak befelé hajlanak), belső repedés ép felület mögött, vetemedési alakok és elszíneződés; minden kép alatt a megelőzés

Bütürepedés. A deszka vége sokkal gyorsabban adja le a nedvességet, mint a belső rész, mert a rostirányú vízvezetés nyitott. A bütü zsugorodik, és reped. Megelőzés: bütüvédelem, lassú szárítás.

Felületi repedés. Ha a felület túl gyorsan szárad, húzófeszültség ébred, és a felület megreped. Megelőzés: alacsonyabb hőmérséklet, magasabb páratartalom.

Kéregképződés. A szárítás elején a gyorsan száradó külső réteg zsugorodna, de a nedves belső rész nem engedi: a felület húzott, a belső rész nyomott. Ha a felület nem reped el, ebben a megnyúlt állapotban megszilárdul („kéreg”). Később, amikor a belső rész is szárad és zsugorodna, a merev kéreg tartja: ekkor a felület nyomott, a belső rész húzott lesz. Ez a feszültségfordulás okozza a belső repedést.

Belső repedés (méhsejtesedés). A kéreg miatt a belső réteg nem tud zsugorodni, majd amikor végül kiszárad, a belső húzófeszültség repedéseket okoz. A deszka kívül épnek tűnik, belül repedt. Megelőzés: mérsékelt szárítási sebesség, kondicionálás.

Vetemedés. Az egyenetlen nedvességeloszlás és az anatómiai irányok eltérő zsugorodása miatt a deszka teknősödik, kardosodik, csavarodik. Megelőzés: egyenletes lécezés, megfelelő súlyterhelés, lassú, egyenletes szárítás.

Elszíneződés. A lassú, meleg szárításnál gombák okozhatnak kékülést; a vas-tannin reakció sötét foltokat hozhat létre; a túl magas hőmérséklet barnulást okozhat. Megelőzés: gyors kezdő szellőzés, tiszta lécek, a hőmérséklet betartása.

7.2.8 Kondicionálás a műhelyben

A kamrából kivett fűrészáru felületi rétegei gyakran szárazabbak, mint a belső mag. A nedvességprofil kiegyenlítéséhez a fát a műhelyben pihentetni kell, mielőtt felhasználjuk.

Eljárás. Kondicionálás a felhasználás előtt:

  1. A szárítóból érkezett fűrészárut ne dolgozd fel azonnal.
  2. Rakd lécezett máglyába, a műhely hőmérsékletén és páratartalmán. A lécek alatt levegő járjon.
  3. A bütüket tartsd védve a gyors kiszáradástól.
  4. Hagyd pihenni legalább 1–2 hétig, vastagabb anyagnál tovább (tájékoztató, a gyártói adat és a várható egyensúlyi fanedvesség szerint; ellenőrizendő).
  5. Mérd a nedvességtartalmat a rakás több pontján. Akkor dolgozd fel, ha az értékek a célnedvességen stabilizálódtak.
  6. A felhasználás előtt 2–3 nappal tedd az anyagot abba a helyiségbe, ahol a kész termék lesz, hogy a fa a végleges klímához igazodjon.

A kondicionálás csökkenti a vetemedés, a későbbi repedés és a ragasztási hiba esélyét.

7.2.9 Minőségellenőrzés

A szárított és kondicionált anyagot felhasználás előtt ellenőrizni kell:

7.2.10 Tipikus hibák és okaik

Hiba Ok Helyes gyakorlat
A deszka bütykös, teknős A túl gyors, egyenetlen szárítás és a rossz évgyűrűállás Lassú, egyenletes szárítás; a rakás nehezítése; mozgásbiztos szerkezet tervezése
A bütü repedezik A bütü nagyon gyorsan szárad Bütüvédelem már a máglyán
A felület reped Túl magas hőmérséklet, túl alacsony páratartalom Mérsékelt menetrend, magasabb pára
A deszka kívül ép, belül repedt Kéregképződés, majd belső feszültség Lassú szárítás, kondicionálás
Kékülés a rakásban Meleg, nedves, rosszul szellőző máglya A lécek rendes kiosztása, alulról jövő szellőzés, gyors kezdeti száradás

7.2.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy asztalos frissen vágott, 60 % nedvességtartalmú tölgy deszkát használt egy asztallaphoz. A lapot ragasztás után csiszolta, lakkozta, és hetekkel később a vevő reklamációt tett: a lap teknősödött, a bütünél repedések jelentek meg, a lakkréteg megrepedt. A hiba oka: a fa nem volt szárítva és kondicionálva. A deszkát csak a műhelyben tárolták pár napig, majd azonnal feldolgozták. A nedves fa a lakkozás után tovább száradt; a zsugorodás a szerkezetben feszültséget okozott. A tanulság: a faanyag nedvességtartalmát a felhasználás előtt mindig mérjük, és a felhasználási hely klímájához közelítsük. A javítás: az asztallapot ki kellett cserélni, mert a repedés és vetemedés a ragasztott táblán nem volt gazdaságosan javítható.

7.2.12 Önellenőrzés

  1. Igaz-e: a fa a rosttelítettségi határ felett nem zsugorodik? Indokold.
  2. 300 kg abszolút száraz tömegű fenyő fűrészáru nedvességtartalmát 50 %-ról 15 %-ra csökkentjük. Mennyi víz távozik?
  3. Miért kell a bütüt védeni szárítás közben?
  4. Mit jelent a kondicionálás?
  5. Melyik szárítási hiba okozhatja, hogy a deszka kívül ép, de belül repedt?
  6. Mire használják a gőzölést a bükk fűrészárunál?

7.2.13 Feladatok

1. feladat (A) Magyarázd meg a természetes és mesterséges szárítás közti alapvető különbséget. Nevezd meg a természetes szárítás két fő eszközét.

2. feladat (A) Számítsd ki, mennyi víz távozik 1200 kg abszolút száraz tömegű bükk fűrészáruból, ha nedvességtartalma 65 %-ról 10 %-ra csökken.

3. feladat (B) Egy 30 mm × 200 mm × 3000 mm méretű tölgy deszka abszolút száraz sűrűsége 700 kg/m³ (tájékoztató, ellenőrizendő). A kezdeti nedvességtartalom 70 %, a végső 12 %. Határozd meg az elpárolgó víz tömegét.

4. feladat (B) Sorolj fel három szárítási hibát, és mindegyiknél írd le az okot és a megelőzés módját.

5. feladat (C) Egy 50 mm vastag tölgy asztallap-alkatrészt akarunk felhasználni. Tervezz kondicionálási eljárást: milyen lépéseket, méréseket végzel, és miért van erre szükség?

6. feladat (D) Készíts egy szemléltető szárítási menetrendet (táblázatban) 25 mm vastag bükk deszkához, és számold ki a szükséges elpárologtatandó vízmennyiséget, ha 100 kg abszolút száraz tömegű anyagot 60 %-ról 12 %-ra szárítasz. Indokold, miért fokozatos a menetrend.

7.2.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok. 1. Igaz: a rosttelítettségi határ fölött csak szabad víz távozik, a sejtfal mérete nem változik, ezért a fa nem zsugorodik. 2. mv=300⋅50−15100=105kgm_v = 300\cdot\frac{50-15}{100} = 105\,\text{kg}. 3. A bütün a rostirányú vízvezetés miatt sokkal gyorsabb a száradás, ezért reped. 4. A szárított anyag pihentetése, hogy a keresztmetszet nedvessége kiegyenlítődjön és a feszültség csökkenjen. 5. A kéregképződés következtében kialakuló belső repedés (méhsejtesedés). 6. A bükk színének kiegyenlítésére (vörösesbarna szín) és a hajlítás előkészítésére.

1. feladat A természetes szárítás szabadtéri, szellős máglyában, külső hőenergia nélkül történik; a mesterséges szárítás zárt kamrában, szabályozott hőmérséklettel, páratartalommal, légárammal. A természetes szárítás két fő eszköze: a szárítóléc és a bütüvédelem.

2. feladat Adott: m0=1200kgm_0=1200\,\text{kg}, u1=65%u_1=65\,\%, u2=10%u_2=10\,\%.

mv=1200⋅65−10100=1200⋅0,55=660kg.m_v = 1200\cdot\frac{65-10}{100}=1200\cdot 0{,}55 = 660\,\text{kg}.

3. feladat
Térfogat: V=0,03⋅0,20⋅3,0=0,018m3V=0{,}03\cdot 0{,}20\cdot 3{,}0=0{,}018\,\text{m}^3.
Száraz tömeg: m0=700⋅0,018=12,6kgm_0=700\cdot 0{,}018=12{,}6\,\text{kg}.
Elpárolgó víz: mv=12,6⋅70−12100=12,6⋅0,58=7,308kgm_v=12{,}6\cdot\frac{70-12}{100}=12{,}6\cdot 0{,}58=7{,}308\,\text{kg}.
Ellenőrzés: a deszka kezdeti tömege 12,6⋅1,70=21,42kg12{,}6\cdot 1{,}70=21{,}42\,\text{kg}, végső 12,6⋅1,12=14,112kg12{,}6\cdot 1{,}12=14{,}112\,\text{kg}, különbség 7,308 kg.

4. feladat Például: (1) bütürepedés – ok: a bütü gyorsan szárad; megelőzés: bütüvédelem. (2) Kéregképződés – ok: a felület túl gyorsan szárad, a mag nedves marad; megelőzés: alacsony hőmérséklet, magasabb páratartalom. (3) Elszíneződés – ok: gomba, vas-tannin vagy túl magas hőmérséklet; megelőzés: szellős rakás, tiszta lécek, megfelelő hőfok.

5. feladat Az 50 mm vastag tölgy alkatrészt a szárításból érkezés után legalább 2–3 hétig (vastag anyag, tájékoztató, ellenőrizendő) lécezett máglyában pihentetem a műhely hőmérsékletén. A bütüket védem. Mérem a nedvességtartalmat a felületen és a bütü közelében: amíg a különbség nagy, nem dolgozom fel. A felhasználás előtt 2–3 nappal az anyagot a késztermék helyiségébe viszem, hogy a klímához igazodjon. A kondicionálás csökkenti a vetemedést és a későbbi repedést.

6. feladat Szemléltető menetrend (tájékoztató, ellenőrizendő):

Szakasz Hőmérséklet (°C) Relatív pára (%) Idő (h)
Bemelegítés 35 90 0–12
Szárítás 45 70 12–48
Szárítás 55 50 48–96
Kondicionálás 50 65 96–120

Számítás: m0=100kgm_0=100\,\text{kg}, u1=60%u_1=60\,\%, u2=12%u_2=12\,\%.
mv=100⋅60−12100=48kgm_v=100\cdot\frac{60-12}{100}=48\,\text{kg}.
A menetrend azért fokozatos, mert a hirtelen hőmérséklet-emelés és az alacsony páratartalom gyors felületi száradást, repedést és kéregképződést okozna.

7.2.15 Rövid összefoglaló

A szárítás a fa nedvességtartalmának szabályozott csökkentése a felhasználás céljának megfelelő értékre. A természetes szárítás máglyában, lécezéssel és bütüvédelemmel történik, lassú, de egyszerű. A mesterséges szárítás kamrában, szabályozott menetrenddel zajlik; három fő típusa a konvekciós, a kondenzációs és a vákuumos. A szárítási hibák (repedés, kéregképződés, belső repedés, vetemedés, elszíneződés) a túl gyors vagy egyenetlen száradás következményei. Gőzöléssel színváltozást és hajlításra alkalmas állapotot érünk el; permetezéssel a bütürepedést csökkentjük; áztatással hajlítást, furnérkészítést készítünk elő. Az elpárolgó víz tömege:

mv=m0⋅u1−u2100.m_v = m_0\cdot\frac{u_1-u_2}{100}\,.

A szárított anyagot felhasználás előtt kondicionálni kell, hogy a nedvességprofil kiegyenlítődjön, a feszültségek csökkenjenek, és a fa a műhely vagy a felhasználási hely klímájához igazodjon. Továbbvitt eredmény. A szárítás és kondicionálás a faanyag tárolásának, a ragasztásnak és a gyártás előtti anyag-előkészítésnek az alapja; ezt használjuk a Fűrészáru, laptermékek és furnér tárolása, nyilvántartása, a ragasztás és a felületkezelés alfejezeteiben is.

7.2.16 Források és ellenőrzési hiányok