5.1 A fa alaki és szövetszerkezeti hibái

A műhelyben egy tölgyfa asztallap készül. A deszka szép, de a szélénél egy nagy, sötét göcs ül, a vége felé pedig repedés fut. Ha az asztalos kivágja a hibás részt, lehet, hogy nem jön ki a 1200 mm-es lap hossza. Ha benne hagyja, a vevő később reklamál, mert a göcs kiesik, a repedés tovább fut, vagy a pácolás után csúnya folt marad. A fahibák ismerete azért fontos, mert a jó döntés már az anyagkiosztáskor eldől: mit szabad benne hagyni, mit kell kiejteni, és melyik alkatrészbe mehet egy hibás darab.

5.1.1 Szemléletes kép: egy deszka hibákkal

Képzelj el egy 2 100 mm hosszú, 180 mm széles, 28 mm vastag bükk deszkát. A bal végén, 0–120 mm között sötét, benőtt kéregdarab látszik a lapon: ez kéregbenövés. A 650–700 mm közötti szakaszon egy 45 mm átmérőjű, sötét, repedezett göcs van: ez korhadt göcs. A jobb oldalon 1 500 mm-től a végéig a deszka hossztengelyétől elhajlik: görbeség. A deszka lapján a bélsugár közelében keskeny, sugárirányú nyílás fut: bélrepedés. Ha ezt a deszkát a gyalu alá tesszük, a göcs körül a kés könnyen kicsorbulhat; a repedésnél a forgács szálkásan szakad.

5.1.2 Alaki hibák: a törzs és a deszka alakja

Definíció. Alaki hiba a fa törzsének vagy a fűrészárunak a szabályos, egyenes, hengerhez közeli alaktól való eltérése. Az alaki hibák részben a növés közben, részben a fűrészelés vagy szárítás után látszanak.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Rönkök alaki hibákkal: egy- és kétirányú görbeség nyílmagassággal, sudarlósság két átmérővel, csavarodott, villás és ágas növés, alatta a belőlük fűrészelt deszkák hibái.
Alaki hibák: felül a rönk oldalnézetben (egy- és kétirányú görbeség, sudarlósság, csavarodott növés, villás növés, ágasság), alul a belőle fűrészelt deszka hibája (sematikus rajz)

Az ábra felső sora a rönk alakját, az alsó a belőle fűrészelt deszka következményét mutatja: a görbe rönkből ívelt deszka lesz, a sudarlós rönkből fűrészelt deszkán a rost a szélen kifut, a csavarodott növésű fa deszkáján ferde a rost. A görbeségnél a legnagyobb rést (nyílmagasság, hh) a mérési hosszon (ll) mérjük; a sudarlósságnál a vastag és a vékony vég átmérőjének (D1D_1, D2D_2) különbségét a hosszra vetítjük (cm/m).

5.1.2.1 Görbeség

A görbeség a deszka hossztengelyének síkbeli elhajlása. Lehet éles görbeség, amikor a deszka élével nézve hajlik el, és lapos görbeség, amikor a lapja felől nézve látszik az elhajlás. A görbeség akadályozza a szabályos alkatrész kiszabását, mert a hosszabb egyenes darab nem fér ki belőle. Kisebb görbeségű deszkából rövid alkatrészek, sablonnal vezetett íves alkatrészek vagy nem látszó belső merevítők is készülhetnek.

5.1.2.2 Összetett (többszörös) görbeség

Definíció. Összetett (többszörös) görbeség (egyes szakkönyvekben „ágasság”, görbe növés – ellenőrizendő: MSZ fahiba-terminológia / szakkönyv) a törzs hossztengelyének ismétlődő, hullámos vagy íves irányváltása. A fűrészáruban hasonlóan jelentkezik, mint a görbeség, de gyakran a rostok lefutása is hullámos, ezért a szilárdság csökken. Ilyen fából teherviselő, hosszú egyenes alkatrészt nem készítünk.

5.1.2.3 Sudarlósság

Definíció. Sudarlósság a törzs átmérőjének a magassággal való csökkenése. A hengeres törzshöz képest a fa kúpos; a gyakorlatban a fatörzs hossza mentén mért átmérőcsökkenést cm/m-ben adják meg. A sudarlósság miatt a fűrészeléskor ferde a rostlefutás, és több hulladék keletkezik. A fűrészáru osztályozásakor a rosteltérést (ferdeséget) vizsgálják, mert az a szilárdságra és a megmunkálásra is hat.

5.1.2.4 Csavarodott növés

A csavarodott növés azt jelenti, hogy a fatörzs rostjai nem függőlegesen, hanem csavarvonalban futnak. A fűrészelt deszkában a rostok ferde lefutása látszik a gyalu után is. A csavarodott növésű fa hajlamos a vetemedésre, és a szilárdsága is kisebb. A kézi gyalu ilyen anyagon könnyen „szálka ellen” dolgozik, ezért a gyaluállítás és a haladási irány megválasztása nehezebb.

5.1.2.5 Villás növés

A villás növés akkor alakul ki, amikor a törzs csúcsa két vagy több ágra válik szét. A villásodás helyén a rostok szétterülnek, a szövetben kéregbenövés, álgeszt vagy repedés lehet. A villás törzsből nehezebb hosszú, egyenes fűrészárut nyerni; a villás rész inkább tűzifa vagy apríték, esetleg rövid, nem teherviselő darab.

5.1.3 Göcsök: a leggyakoribb fahiba

Definíció. A göcs az ág eredési helye a fatestben. Az ág szövete a törzs szövetével összenő, de rostjai más irányban futnak, ezért a göcs körül a fa szerkezete megváltozik.

A göcsök fajtái:

Méret és helyzet megítélése. A göcs méretét a legnagyobb átmérőjével jellemezzük, a deszka lapján vagy élén mérve, mm-ben. A göcs hatása függ a helyétől és az alkatrész igénybevételétől. A húzott övben (pl. hajlított tartó alsó széle) a göcs jobban csökkenti a szilárdságot, mint a nyomott zónában. A látszó felületen a göcs esztétikai hiba; a nem látszó, kevésbé igénybe vett részen egy kisebb, ép göcs megengedhető. A csomóponti rajzon a göcsöt is ábrázolni kell, ha a minőségi osztály előírja.

5.1.4 Szövetszerkezeti hibák

Definíció. A szövetszerkezeti hiba a fa szövetének belső, szerkezeti elváltozása, amely gyakran a növés közben vagy a fa fiziológiai folyamatai miatt alakul ki.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hét bütürajz a szövetszerkezeti hibákról: bélrepedés, fagyléc, gyűrűs elválás, reakciófa excentrikus béllel, álgeszt, gyantatáska, kéregbenövés.
A hét szövetszerkezeti hiba sematikus bütürajza: bélrepedés, fagyléc, gyűrűs elválás, reakciófa, álgeszt, gyantatáska, kéregbenövés

A bütürajzokon a bélrepedés a bélből, a fagyléc a kéreg felől indul sugárirányban; a gyűrűs elválás az évgyűrű mentén ívelt rés; a reakciófánál a bél excentrikus, az egyik oldalon széles évgyűrűkkel; az álgeszt szabálytalan sötét folt; a gyantatáska lencse alakú üreg az évgyűrű mentén; a kéregbenövés a fába zárt kéregdarab. A HTML-változatban felismerési gyakorlót is találsz.

5.1.4.1 Bélrepedés

A bélrepedés a törzs közepén, a bélből kiinduló, sugárirányú repedés. A deszkában a bél környékén vékony, sötét vonal vagy nyitott rés látszik. A bélrepedés gyengíti a keresztmetszetet, és a repedés tovább terjedhet. A bél körüli részt általában ki kell ejteni, vagy a deszkát a repedés mentén szétvágni.

5.1.4.2 Fagyléc

A fagyléc a fatestben a fagy hatására keletkező, sugárirányú, keskeny nyílás vagy sötét csík. A fagyléc a törzs külső oldalától a bél felé halad, és a fűrészáru lapján hosszanti repedésként vagy sötét sávként látszik. A fagyléc rontja a szilárdságot, és a repedésbe nedvesség hatolhat.

5.1.4.3 Gyűrűs elválás

A gyűrűs elválás az évgyűrűk mentén bekövetkező szövetelválás. Oka lehet erős szél, fagy vagy a növekedés közben fellépő feszültség. A deszkán az évgyűrűhatár mentén vékony, íves repedés vagy elszíneződés látszik. A gyűrűs elválás a ragasztott szélesítésnél és a hajlításnál veszélyes, mert a réteg szétválhat.

5.1.4.4 Reakciófa

A reakciófa a fa törzsének olyan szövete, amely a terhelés (pl. ferde növés, szél) hatására a fa kiegyensúlyozására szolgál. Tűlevelűeknél nyomott fa (a nyomott oldalon), lombosoknál húzott fa (a húzott oldalon) alakul ki. A reakciófa színe sötétebb, rostjai rendezetlenek, zsugorodása a normálistól eltér, ezért a deszka vetemedik. A húzott fa a gyalulásnál gyapjas, szálkás felületet ad.

5.1.4.5 Álgeszt

Definíció. Az álgeszt a fa belső részének kóros elszíneződése, amely nem a természetes gesztesedés, hanem külső hatás (pl. gomba, sebzés, fagy) következménye. Elsősorban bükkön, juharon, nyíren fordul elő. Az álgeszt sötét, gyakran szabálytalan alakú folt. A szilárdságot nem mindig csökkenti, de a felületkezelésnél a pác egyenetlenül foghat, és a sötét folt a lakkozás után is átüt.

5.1.4.6 Gyantatáska

A gyantatáska a tűlevelűek fatestében, többnyire az évgyűrűhatár mentén kialakuló, gyantával telt lencse alakú üreg. A fűrészáruban sötétbarna, ragacsos folt vagy vékony rés látszik. A gyantatáska a gyantát kinyomhatja a felületbe, a pác és a lakk nem tapad rá, ezért a gyantás részt ki kell marni vagy ki kell gyantamentesíteni. (A gyantamentesítés a A felületek előkészítése: halványítás, gyantamentesítés, tapaszolás, csiszolás témakörébe tartozik.)

5.1.4.7 Kéregbenövés

A kéregbenövés a törzsbe benőtt kéregdarab. A fűrészáruban sötét, barna, rostoktól eltérő sáv vagy folt látszik. A kéregbenövés rontja a szilárdságot, mert a kéreg nem fa, és a kötés a környező szövettel gyenge. A kéregbenövést a hasznos keresztmetszetből ki kell vágni.

5.1.5 A fahiba hatása a szilárdságra, megmunkálásra és felületkezelésre

A fahibák ritkán függetlenek egymástól: a göcs körül gyakran rosteltérés, repedés, álgeszt is van. A hibák hatása három területre összpontosul:

  1. Szilárdság: a göcs, a repedés, a reakciófa és a rovarkárosítás (külön fejezet: Farontó gombák és rovarok) csökkenti a keresztmetszet teherbírását. A rostfolytonosság megszakad, a feszültségcsúcs koncentrálódik. Teherviselő alkatrészbe nagy göcs, repedés, korhadt rész nem kerülhet.
  2. Megmunkálás: a szarus göcs, a kéregbenövés, a kemény reakciófa tompítja a szerszámot, a kézi gyalu „ugrik”, a marószerszám könnyen kicsorbul. A gyantatáska a csiszolószalagot eltömítheti.
  3. Felületkezelés: az álgeszt, a gyantatáska, a kéregbenövés elszínezi a pácot, a lakk nem tapad, a gyanta később átüt. A göcs körüli rosteltérés a pácot egyenetlenül szívja fel.

5.1.6 Hibakiejtés a szabászatban

A hibakiejtés célja, hogy a fűrészáruból a hibás részeket úgy távolítsuk el, hogy a hasznos alkatrészek minél nagyobb kihozatalt adjanak. A döntés mindig az alkatrész rendeltetésétől függ.

Szabály. A látszó, teherviselő vagy igényesen felületkezelt alkatrészbe eső hibát ki kell ejteni. A nem látszó, kis igénybevételű alkatrészben (pl. korpusz belső polctartó léce, kárpit alatti keretrész) kisebb, ép göcs vagy kisebb álgeszt megengedhető.

A hibakiejtés lépései:

  1. Nézd át a deszkát jó megvilágításban, mindkét oldalán, éléből is.
  2. Jelöld meg a hibákat egy puha ceruzával vagy krétával: göcs, repedés, kéregbenövés, álgeszt, gyantatáska, vetemedés.
  3. Mérd meg a hibás szakaszok hosszát és szélességét; a göcs átmérőjét.
  4. Jelöld be a vágási vonalakat a hiba előtt és után, a vágási ráhagyás figyelembevételével (általában 5–10 mm, tájékoztató érték).
  5. Döntsd el, mi lehet a rövidebb, hibás szakaszból: pl. rövid léc, sablonba fogható darab? Ha nem, az a rész hulladék.
  6. Szabd ki a hibát a megjelölt vonalak mentén, a gépi vagy kézi fűrészre vonatkozó biztonsági előírások szerint.
  7. Jelöld fel a hasznos alkatrészeket a darabjegyzék szerint.

Recipe: hibakiejtési ellenőrzőlista

Statikus változat (mint a PDF-ben)Öt göcsfajta rajza és egy 2100 mm-es bükk deszka hibakiejtési terve: hasznos darabok 510 és 780 mm.
(a) Az öt göcsfajta lapnézetben és metszetben; (b) egy 2100 mm-es bükk deszka hibakiejtési terve 10 mm vágási ráhagyással: hasznos darabok 510 és 780 mm (a görbeség 1500 mm-től számítva)

Az ábra (a) része a göcsfajtákat mutatja: az ép göcs körül a rost folytonos, a benőtt göcsöt sötét gyűrű veszi körül, a kieső göcs körül rés van, a szarus göcs sötét és kemény, a korhadt göcs széteső. A (b) részen a hibák sraffozottak, a vágási vonalak szaggatottak, a hasznos darabok fehérek. A HTML-változatban saját hibákat és ráhagyást adhatsz meg; a tervező kirajzolja a vágási vonalakat, a hasznos darabokat és a kihozatalt.

5.1.7 Mérési gyakorlat egy deszkán

Számítás. Egy 2 100 mm hosszú, 180 mm széles, 28 mm vastag bükk deszkából asztallap-léceket kell vágni. A deszkán a következő hibák vannak:

Mekkora a hibátlan, egyenes hasznos hossz, ha a vágási ráhagyás minden vágásnál 10 mm?

Megoldás. A bal oldali hibás szakaszt a 120 mm + 10 mm = 130 mm-nél vágjuk el. A középső korhadt göcsöt 650 mm − 10 mm = 640 mm-től 700 mm + 10 mm = 710 mm-ig ejtjük ki. A jobb oldali görbeség előtt 1 500 mm − 10 mm = 1 490 mm-nél vágunk (a ráhagyás a hiba felől kifelé esik). Hasznos darabok: 130–640 mm = 510 mm és 710–1 490 mm = 780 mm; összesen 510 + 780 = 1 290 mm, de a leghosszabb egybefüggő darab csak 780 mm. Az összes hasznos hossz nem darabhossz: 1 200 mm-es asztallap-léc ebből a deszkából nem vágható. A darabokból rövidebb alkatrészek készülhetnek (pl. 2 × 380 mm-es keretléc), az asztallaphoz másik deszka kell.

5.1.8 Szabvány: a fűrészáru osztályozása és a hibák határértékei

Szabvány. A fűrészáru minőségi osztályozásánál a hibák fajtáját, méretét és gyakoriságát szabványok rögzítik. A magyar és európai gyakorlatban a fűrészárut vizuális és gépi szilárdsági osztályozással is minősítik. A vizuális osztályozásnál a göcs mérete, a rosteltérés, a repedések, a görbeség és az álgeszt a fő szempont. A pontos osztályhatárok fafajtól, terméktől és szabványtól függnek (ellenőrizendő: hatályos fűrészáru-osztályozási szabvány, pl. MSZ EN 975-1, MSZ EN 1611-1). A könyv nem ad meg szabványszakasz-számot; a gyakorlatban mindig a vonatkozó termékszabvány és a vásárlási megállapodás a mérvadó.

5.1.9 Minőségellenőrzés

A fahibák vizsgálata szemrevételezéssel és méréssel történik.

Ha a hiba a megengedettnél nagyobb, az alkatrészt át kell minősíteni (pl. nem látszó részre), vagy ki kell ejteni a hibás szakaszt.

5.1.10 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: a göcsöt benne hagyják a látszó felületen. Oka: a deszkát csak az egyik oldaláról nézték meg. A másik oldalon lévő göcs később a kész bútoron átüt, vagy kiesik. Megoldás: mindkét oldalt ellenőrizni.
  2. Hiba: a repedés végét nem jelölik meg, és a repedés tovább fut a vágás után. Oka: a repedés hosszát alábecsülték. Megoldás: a repedés végét felfúrni vagy fűrészelni, a vágási vonalat a látható repedésen túl, legalább 10 mm-rel kívül kijelölni.
  3. Hiba: a gyantatáska a csiszolás után is megmarad, és a lakk lepereg. Oka: a gyantás részt nem ejtették ki, vagy nem gyantamentesítették. Megoldás: a gyantatáskát a felületkezelés előtt ki kell marni, vagy gyantamentesítő szerrel kezelni (ellenőrizendő: a szer gyártói adatlapja).
  4. Hiba: a görbe deszkából hosszú egyenes alkatrészt próbálnak kivágni. Oka: a görbeséget nem mérték meg, vagy a kihozatalt túlértékelték. Megoldás: a deszkát először kiegyengetni, vagy rövidebb, illetve íves alkatrészeket tervezni belőle.

5.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy kis asztalosműhelyben konyhai munkalap alá való tölgyfa merevítő léceket készítenek. A tanuló egy 2 500 mm hosszú deszkát kap, amelyen egy 60 mm-es korhadt göcs van a közepén. Azt gondolja, hogy a göcsöt kifúrja, és a lyukat kitölti gittel. A mester leállítja: a merevítő léc hajlításra dolgozik, és a gitt nem adja vissza a fa szilárdságát. A léc terheléskor a gittnél eltörhet. A helyes megoldás: a göcsöt kivágni, és a deszkából két rövidebb lécet készíteni, vagy egy másik, jobb minőségű deszkát választani. A tanulság: a hiba kitöltése csak esztétikai célra, nem teherviselő, látható felületen fogadható el.

5.1.12 Önellenőrzés

  1. Igaz-e: az ép göcs mindig kiejtendő a látszó felületről? Indokold!
  2. Mi a különbség a benőtt és a kieső göcs között?
  3. Melyik fahiba okoz sötét, szabálytalan foltot a bükk deszkán, és miért zavaró a pácolásnál?
  4. Egy deszkán 50 mm átmérőjű szarus göcs van. Milyen megmunkálási problémát okozhat?
  5. Miért nem lehet görbe deszkából hosszú, egyenes asztallábat kivágni? Mit lehet belőle készíteni?
  6. Hogyan mérnéd meg a görbeséget egy deszkán?

5.1.13 Feladatok

1. feladat (A) Sorold fel a göcsök fajtáit, és mindegyiknél egy-egy jellemző tulajdonságot!

2. feladat (A) Magyarázd meg röviden, mi a különbség az alaki és a szövetszerkezeti hibák között! Adj mindkettőre két példát!

3. feladat (B) Egy 3 000 mm hosszú, 200 mm széles lucfenyő deszkán a következő hibák vannak: 0–150 mm között kéregbenövés, 1 200–1 260 mm között 55 mm-es korhadt göcs, 2 500 mm-től görbeség miatt használhatatlan. A vágási ráhagyás minden vágásnál 8 mm. Számítsd ki a hibátlan, hasznos hosszúságot! Rajzold le szövegesen a deszkát és a vágási vonalakat!

4. feladat (B) Egy tölgy deszka látszó felületére 35 mm átmérőjű, benőtt göcs került. A vevő natúr olajos felületet kért. Mit javasolsz: benne hagyható-e? Indokold a döntést a felületkezelés és az esztétika szempontjából!

5. feladat (C) Egy asztalos műhelyben bükkfa szék elülső lába készül. A deszkán 40 mm-es szarus göcs és egy 120 mm hosszú bélrepedés van. A láb mérete 45 × 45 × 450 mm. Hogyan döntesz az anyagkiosztásról? Mely hibák zárják ki a lábat, és miért? Mit lehet a hibás részből készíteni?

6. feladat (D) Válassz ki egy valós, kb. 1 500 mm hosszú, 100–150 mm széles deszkát (lehetőleg fenyő vagy bükk). Mérd meg és rajzold le a hibáit, jelöld a vágási vonalakat, és határozd meg, milyen hasznos alkatrészeket lehet belőle kivágni. Készíts rövid hibakiejtési jegyzőkönyvet: minden hibánál tüntesd fel a típusát, méretét, helyét, és a döntést (kiejted vagy benne hagyod, indoklással).

5.1.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A kisebb, ép, benőtt göcs a látszó felületen is elfogadható lehet, ha a termék jellege ezt megengedi (pl. rusztikus bútor). A korhadt, kieső göcsöt mindig ki kell ejteni.
  2. A benőtt göcs szilárdan összenőtt a környező szövettel, nem esik ki; a kieső göcs nem nőtt össze, kiszáradás vagy megmunkálás után kiesik.
  3. Az álgeszt. A sötét folt a pácot egyenetlenül szívja fel, ezért a felület foltos lesz; a lakk nem takarja el, hanem kiemeli az eltérést.
  4. A szarus göcs kemény és rideg. Tompítja a gyalu- és marószerszámot, a gyalukés kicsorbulhat, a felület a göcs körül kipattoghat.
  5. A görbe deszkából a hosszú, egyenes láb nem fér ki, mert az alkatrész nem lesz egyenes; a rostok is ferde lefutásúak, ezért a szilárdság csökken. Rövidebb láb, íves alkatrész, nem teherviselő belső léc vagy sablonnal vezetett munka készülhet belőle.
  6. A deszkát sík lapra (pl. egyengető asztalra vagy vastag üveglapra) fektetjük, a deszka élét a síkhoz nyomjuk, és résmérővel megmérjük a legnagyobb rést a deszka éle és a sík között. Több ponton mérve a legnagyobb eltérést mm-ben adjuk meg.

1. feladat (A) megoldás

Az ép göcs: szilárdan összenőtt, simán gyalulható. A benőtt göcs: az ág elhalt, a törzs körbenőtte, a kapcsolat szilárd. A kieső göcs: nem nőtt össze, kiesik. A szarus göcs: gyantával/cserzőanyaggal átitatott, kemény, rideg. A korhadt göcs: gombás korhadás miatt puha, szétesik.

2. feladat (A) megoldás

Az alaki hibák a törzs vagy a fűrészáru alakjának eltérései (pl. görbeség, sudarlósság, csavarodott növés). A szövetszerkezeti hibák a fa szövetének belső elváltozásai (pl. bélrepedés, álgeszt, gyantatáska, kéregbenövés).

3. feladat (B) megoldás

A bal oldali kéregbenövés: 150 mm + 8 mm = 158 mm-nél vágunk. A korhadt göcs: 1 200 mm − 8 mm = 1 192 mm-től 1 260 mm + 8 mm = 1 268 mm-ig. A jobb oldali görbeség miatt 2 500 mm − 8 mm = 2 492 mm-nél vágunk. A hasznos szegmensek: 158–1 192 mm (1 192 − 158 = 1 034 mm), és 1 268–2 492 mm (2 492 − 1 268 = 1 224 mm). Összesen 1 034 mm + 1 224 mm = 2 258 mm. A vágási vonalak: 158 mm, 1 192 mm, 1 268 mm, 2 492 mm.

4. feladat (B) megoldás

A 35 mm-es benőtt göcs a natúr olajos látszó felületen esztétikailag zavaró, mert az olaj kiemeli a göcs sötét színét és a környező rosteltérést. Ha a vevő a természetes, hibamentes felületet kéri, a göcsöt ki kell ejteni, vagy a deszkát úgy kell kiosztani, hogy az alkatrészen ne legyen göcs. Ha a vevő a rusztikus megjelenést elfogadja, a benőtt, egészséges göcs benne hagyható. A döntés tehát a vevői elvárástól és a termék minőségi osztályától függ.

5. feladat (C) megoldás

A szék elülső lába teherviselő, hajlított alkatrész. A 40 mm-es szarus göcs a 45×45 mm-es keresztmetszetben jelentős gyengítés, és a szerszámot is tompítja. A bélrepedés a hosszirányú szilárdságot csökkenti, és a repedés tovább terjedhet. Ezért a lábat ebből a részből nem lehet kivágni. A hibás szakaszt ki kell ejteni. A megmaradt, hibátlan részből lehet rövidebb, kisebb igénybevételű alkatrészt (pl. kárpit alatti keretlécet) készíteni. A göcsöt és a bélrepedést nem szabad gittel eltakarni teherviselő helyen.

6. feladat (D) megoldás – minta

A tanuló által végzett mérés és jegyzőkönyv. Egy lehetséges példa: 1 500 mm hosszú, 120 mm széles fenyő deszka. Hibák: 0–80 mm között kéregbenövés; 700–750 mm között 25 mm-es benőtt göcs; 1 200–1 260 mm között bélrepedés. A vágási ráhagyás 10 mm. A bélrepedés 1 200–1 260 mm között van. Vágási vonalak: 90, 690, 760, 1 190, 1 270 mm. Hasznos darabok: 90–690 mm = 600 mm, 760–1 190 mm = 430 mm, 1 270–1 500 mm = 230 mm (összesen 1 260 mm). Ha a darab nem látszó helyre kerül, a 25 mm-es benőtt göcs benne hagyható: ekkor 90–1 190 mm = 1 100 mm egy darabban. A jegyzőkönyvben minden hiba típusa, mérete és a döntés szerepel.

5.1.15 Rövid összefoglaló

A fa alaki hibái (görbeség, összetett görbeség, sudarlósság, csavarodott növés, villás növés) a törzs vagy a fűrészáru alakjának eltérései. A szövetszerkezeti hibák (bélrepedés, fagyléc, gyűrűs elválás, reakciófa, álgeszt, gyantatáska, kéregbenövés) a fa belső szerkezetének elváltozásai. A göcsök lehetnek épek, benőttek, kiesők, szarusak vagy korhadtak; méretüket és helyzetüket az alkatrész igénybevétele és a láthatóság szerint kell megítélni. A fahibák csökkentik a szilárdságot, rontják a megmunkálást és a felületkezelést. A hibakiejtés a szabászat során a hibás részek eltávolítását jelenti a hasznos alkatrészek maximális kihozatalával; a vágási ráhagyás 5–10 mm (tájékoztató). Továbbvitt eredmény. A fahibák felismerése és a hibakiejtés alapozza meg a fűrészáru-osztályozást, a szabászati anyagkiosztást és az anyagszükséglet-számítást; ezt használjuk a Farontó gombák és rovarok, a Fűrészáru fajtái, méretei és minőségi osztályozása és a Mérő- és rajzolóeszközök, anyagkiosztás és előrajzolás alfejezetekben.

5.1.16 Források és ellenőrzési hiányok

A fa alaki és szövetszerkezeti hibáinak leírása a faanatómiai és faipari szakirodalom stabil ismeretanyagán alapul. A fűrészáru-osztályozási határértékek, a vizuális osztályozás szempontjai és a megengedett tűrések a hatályos termékszabványoktól függenek (ellenőrizendő: MSZ EN 975-1, MSZ EN 1611-1, fafajtól és terméktől függően). A vágási ráhagyás 5–10 mm gyakorlati tapasztalat, de a gép típusától és a későbbi megmunkálástól függ (ellenőrizendő: gépkönyv, technológiai utasítás). A gyantamentesítő szerek és a gittanyagok alkalmazásánál a gyártói adatlap az irányadó.