4.4 A fa fizikai tulajdonságai: sűrűség, megjelenés, hő és hang

4.4.1 Miért fontos ez a gyakorlatban?

Egy asztalos műhelyben gyakran hallani: „ez a deszka olyan, mint a toll” vagy „ez úgy húz, mint a vas”. Az első a rendkívül alacsony sűrűségre, a második a nagy tömegre utal. De a fa fizikai tulajdonságai nem állnak meg a tömegnél: a vevő színe alapján választ fafajt, a rajzolat alapján dönt a bútorlap ajtajáról, a hőszigetelő tulajdonság befolyásolja az ablakok anyagválasztását, a hangtani tulajdonság pedig azt, hogy egy falburkolat visszhangzós vagy jó akusztikájú helyiséget ad-e. Ebben az alfejezetben ezeket a mindennapos jellemzőket tanulod meg mérni, számolni és a gyakorlatban értelmezni.

4.4.2 Szemléletes kép

Képzelj el két egyforma méretű (1000 × 100 × 20 mm-es) deszkát: az egyik lucfenyő, a másik gyertyán. Az elsőt könnyedén megemeled, a második már megizzaszt; a lucfenyőbe a körmöd benyomódik, a gyertyánba nem. A lucfenyő világos, sárgásfehér, a gyertyán pedig szürkésfehér, jellegzetes rajzolattal. Ugyanakkora térfogat, mégis egészen más érzés és felhasználási érték. Ezt a különbséget elsősorban a fa sűrűsége és anatómiai felépítése magyarázza (lásd a A fa felépítése: törzs, évgyűrű, geszt, szijács, sejtek és vegyi összetétel alfejezetet).

4.4.3 Külső megjelenés: szín, fény, rajzolat, illat, tapintás

A fa külső megjelenése azért kulcsfontosságú, mert az asztalos ebből válogat, a vevő ezt látja, és a fafaj-meghatározás első lépése is gyakran a szemrevételezés (részletesen a Fafajfelismerés: elsődleges és másodlagos meghatározók alfejezet tárgyalja). A megjelenés egymáshoz kapcsolódó elemei:

Megjegyzés. A fa külső megjelenését mindig a megmunkálás minőségével együtt értékeld: ugyanaz a tölgy lehet érdes, koszos felületű vagy gyönyörű, éles késsel gyalult, tiszta felület. A cél a valódi anyagjellemző és a felület-előkészítési hiba megkülönböztetése.

4.4.4 A fa sűrűsége

Definíció. A sűrűség (ρ\rho) a tömeg (mm) és a térfogat (VV) hányadosa. Faanyagra mindig meg kell adni, hogy milyen nedvességtartalomra vonatkozik.

A sűrűség a fa egyik legfontosabb fizikai jellemzője, mert közvetlenül befolyásolja a szilárdságot, a keménységet, a megmunkálhatóságot, a szerszámkopást, a szállítási tömeget és a csavartartást is. A sűrűséget úgy számítjuk ki, hogy a vizsgálati darab tömegét elosztjuk a térfogatával:

ρ=mV \rho = \frac{m}{V}

A gyakorlatban a sűrűséget g/cm3\text{g/cm}^3-ben vagy kg/m3\text{kg/m}^3-ben adjuk meg. Mivel 1g/cm3=1000kg/m31\,\text{g/cm}^3 = 1000\,\text{kg/m}^3, az átszámítás egyszerű: ha a sűrűség 0,65g/cm30{,}65\,\text{g/cm}^3, akkor 650kg/m3650\,\text{kg/m}^3.

A sűrűség fajtái a nedvességtartalom szerint:

Sejtfal-sűrűség. A valódi faanyag (a sejtfalak) sűrűsége fafajtól függetlenül közel állandó, körülbelül 1,5g/cm31{,}5\,\text{g/cm}^3. Ebből következik, hogy a teljes fa sűrűségét elsősorban a sejtüregek aránya és a sejtfalak vastagsága határozza meg. A könnyű, puhafákban (pl. fűz, nyár) sok a pórus és vékony a sejtfal, a nehéz, kemény fákban (pl. gyertyán) kevés a pórus és vastag a sejtfal.

Tájékoztató sűrűségértékek (légszáraz, ρ12\rho_{12}):

Fafaj Sűrűség (g/cm3\text{g/cm}^3) Besorolás
Fűz, nyár 0,40–0,50 igen könnyű
Lucfenyő, fenyőfélék 0,40–0,55 könnyű
Hárs, éger 0,50–0,60 könnyű
Nyír 0,60–0,65 közepesen nehéz
Bükk 0,68–0,72 közepesen nehéz
Tölgy, kőris 0,65–0,80 nehéz
Gyertyán 0,75–0,85 nagyon nehéz

Figyelem. A táblázatban szereplő értékek tájékoztatóak, fafajon belül a termőhelytől és a mintavétel helyétől függően is változhatnak. A műszaki számításokhoz mindig a beszállító műszaki adatlapját vagy a vonatkozó szabványt vedd alapul (ellenőrizendő: ISO 13061-2 vagy azzal egyenértékű adatforrás).

4.4.5 Számítások a sűrűséggel

Számítás. A sűrűség kiszámítása egy deszka tömegéből és méretéből.

Adott: Egy bükkfa deszka méretei: hossz l=2000mml = 2000\,\text{mm}, szélesség b=200mmb = 200\,\text{mm}, vastagság v=40mmv = 40\,\text{mm}. A deszka légszáraz tömege m=10,24kgm = 10{,}24\,\text{kg}.

Keresett: A deszka sűrűsége ρ12\rho_{12} kg/m3\text{kg/m}^3-ben.

Megoldás: Első lépésben a deszka térfogatát kell kiszámítani. Mivel a méretek mm-ben adottak, de a sűrűséget kg/m3\text{kg/m}^3-ben kérdezik, célszerű a méreteket méterre átváltani.

l=2000mm=2,0m l = 2000\,\text{mm} = 2{,}0\,\text{m} b=200mm=0,2m b = 200\,\text{mm} = 0{,}2\,\text{m} v=40mm=0,04m v = 40\,\text{mm} = 0{,}04\,\text{m}

A térfogat:

V=l⋅b⋅v=2,0m⋅0,2m⋅0,04m=0,016m3 V = l \cdot b \cdot v = 2{,}0\,\text{m} \cdot 0{,}2\,\text{m} \cdot 0{,}04\,\text{m} = 0{,}016\,\text{m}^3

Most alkalmazzuk a sűrűség képletét:

ρ12=mV=10,24kg0,016m3=640kg/m3 \rho_{12} = \frac{m}{V} = \frac{10{,}24\,\text{kg}}{0{,}016\,\text{m}^3} = 640\,\text{kg/m}^3

Ellenőrzés: A bükkre jellemző légszáraz sűrűség kb. 0,68–0,72 g/cm3\text{g/cm}^3, azaz 680–720 kg/m3\text{kg/m}^3 (tájékoztató). A kapott 640 kg/m3\text{kg/m}^3 a tartomány alatt van: könnyebb, gyorsan nőtt anyag vagy mérési hiba (nedvesség, méret) is lehet. Az egységek konzisztensek: kg\text{kg} osztva m3\text{m}^3-rel kg/m3\text{kg/m}^3-t ad. ∎

Számítás. A sűrűség átszámítása más nedvességtartalomra.

A fa nedvességtartalma és sűrűsége szorosan összefügg. Amikor a fa vizet vesz fel, a tömege nő, de a térfogata is nő (dagad). A rosttelítettségi határ alatt (kb. 28–30 %, fafajtól függően) a dagadás nagyjából arányos a nedvességtartalommal. Egy gyakran használt közelítő képlet a sűrűség átszámítására:

ρu≈ρ12⋅(1+0,005⋅(u−12)) \rho_u \approx \rho_{12} \cdot \left( 1 + 0{,}005 \cdot (u - 12) \right)

ahol uu a keresett nedvességtartalom %-ban (kb. 7–25 % között érvényes), ρu\rho_u a keresett sűrűség a ρ12\rho_{12} egységében. A képlet azt fejezi ki, hogy 1 százalékpont nedvességnövekedésre a sűrűség kb. 0,5 %-kal nő. Figyelem: a képlet közelítő érték (tájékoztató, ellenőrizendő: MSZ EN 384 / szakkönyv), a fa dagadási anizotrópiája miatt a pontos érték szabványos mérést igényel.

Példa. Egy tölgyfa darab ρ12=0,70g/cm3\rho_{12} = 0{,}70\,\text{g/cm}^3. Becsüljük meg a sűrűségét 20%-os nedvességtartalomnál.

Megoldás: Behelyettesítünk a képletbe:

ρ20≈0,70⋅(1+0,005⋅(20−12))=0,70⋅1,04=0,728 g/cm3≈0,73 g/cm3 \rho_{20} \approx 0{,}70 \cdot \left( 1 + 0{,}005 \cdot (20 - 12) \right) = 0{,}70 \cdot 1{,}04 = 0{,}728 \text{ g/cm}^3 \approx 0{,}73 \text{ g/cm}^3

Megjegyzés. Látható, hogy a sűrűség a rosttelítettségi határ alatt nedvességszázalékonként kb. 0,5 %-kal nő, mert a tömeg gyorsabban nő, mint a térfogat (a tömeg kb. 0,9 %-kal, a térfogat csak kb. 0,45 %-kal). A nyers, frissen vágott fa sűrűsége azonban lényegesen nagyobb lehet, mert a sejtekben lévő szabad víz tovább növeli a tömeget.

4.4.6 A sűrűség és a tulajdonságok kapcsolata

A sűrűség szinte minden műszaki tulajdonságra hat. Minél nagyobb a sűrűség, annál: - nagyobb a szilárdság: a tölgy sokkal nehezebben törik el, mint a fűz; - nagyobb a keménység: a gyertyán ellenáll a benyomódásnak, a hárs nem; - nehezebb a megmunkálás: a gyertyán lassabban fűrészelhető, jobban koptatja a szerszámot, mint a lucfenyő; - jobb a csavartartás: a nagy sűrűségű anyagba a csavar erősebben fog, kevésbé lazul ki; - nehezebb a szállítás: ugyanaz a térfogat nagyobb tömeget jelent.

4.4.7 Hőtani tulajdonságok

A fa hőtanilag kellemes anyag: télen is meleg tapintatú. Ennek oka az alacsony hővezető képesség (λ\lambda). A fa sejtszerkezete sok levegőt tartalmaz, a levegő pedig kiváló hőszigetelő. Minél kisebb a fa sűrűsége, annál jobb a hőszigetelése. A tömör, nagy sűrűségű fa (pl. tölgy) jobban vezeti a hőt, mint a porózus, könnyű fa (pl. fenyő).

Példa. A parafa (a paratölgy kérge) rendkívül alacsony sűrűségű és nagyon rossz hővezető, ezért hagyományosan hűtőszekrények, palackdugók és hőszigetelő rétegek anyaga. A faanyagok közül a balsafa az egyik legjobb hőszigetelő.

4.4.8 Hangtani tulajdonságok

A fa hangtanilag kétféle szerepben fontos az asztalosiparban: hangkeltő (rezonancia) és hangszigetelő/elnyelő anyagként.

4.4.9 A fa villamos tulajdonságai és a nedvességmérés

A teljesen száraz fa jó villamos szigetelő. A sejtfalakban megkötött víz azonban jelentősen csökkenti a fa villamos ellenállását. Minél nedvesebb a fa, annál jobban vezeti az áramot.

Ez a gyakorlati nedvességmérés alapja. Az ellenállásos (rezisztív) fa-nedvességmérők két tűt nyomnak a fába, és a tűk közötti villamos ellenállást mérik. A mért ellenállásból a készülék a fa fajtájának megfelelő korrekciós csoport alapján számítja ki a nedvességtartalmat százalékban. A rosttelítettségi határ (kb. 28–30 %) felett azonban ez a módszer pontatlanná válik, mert a szabad víz jelenléte már nem változtatja tovább arányosan az ellenállást.

Figyelem. A fa villamos tulajdonságainak vizsgálata elsősorban a nedvességméréshez kapcsolódik. A fa mint építőanyag villamos szigetelőként való alkalmazása nem jellemző az asztalosipari gyakorlatban.

4.4.10 Gyakorlati összefüggés: miért reped a sűrű fa?

A nagy sűrűségű fafajok (tölgy, gyertyán, bükk) nagyobb zsugorodással rendelkeznek, mint a könnyű fenyők. A sűrű sejtfalak több vizet kötnek meg, és ennek távozásakor nagyobb a méretváltozás. Ezért egy tölgyfa asztallaphoz erre a mozgásra tervezett szerkezet kell (pl. csapolt keret, rugalmas rögzítés); a fenyőnél is mozgásbiztos rögzítés kell, de a méretváltozás kisebb. A sűrűség tehát nemcsak a tömeg miatt fontos, hanem a zsugorodás-dagadás viselkedés (lásd: Zsugorodás, dagadás és vetemedés: a fa „mozgása”) előrejelzése miatt is.

Definíció. Fajlagos hőkapacitás ( cc ): Az a hőmennyiség, amely 1 kg anyag hőmérsékletét 1 °C-kal emeli. A fa fajlagos hőkapacitása viszonylag magas, 1,2–2,0kJ/(kg⋅K)1{,}2\text{–}2{,}0\,\text{kJ/(kg}\cdot\text{K)} tartományba esik (a nedvességtartalomtól függően, tájékoztató érték, ellenőrizendő).

4.4.11 Technológiai lap: a fa fizikai tulajdonságainak gyakorlati vizsgálata

Cél: A fa sűrűségének és megjelenésének leírása egy adott alkatrész alapján. Anyagok és eszközök: légszáraz fa próbadarab, mérőszalag/tolómérő, digitális konyhai mérleg, nagyító, csiszolópapír, nedvességmérő (opcionális).

Gépbiztonság. Ez a vizsgálat kézi jellegű; forgó szerszámot, gépi megmunkálást nem igényel. Ennek ellenére a mérőeszközöket (tolómérő, mérleg) óvatosan, a mérési pontosságot megőrizve kezeld.

Lépések: 1. Előkészítés: Válassz ki egy szabályos, derékszögű deszkadarabot. Ha szálkás, finoman csiszold meg a méréshez. Ellenőrzés: a felület tiszta, száraz legyen. 2. Nedvességtartalom ellenőrzése: Ha van nedvességmérőd, mérd meg a fa nedvességtartalmát, és jegyezd fel. Ellenőrzés: jegyzőkönyvben szerepeljen az érték. 3. Méretfelvétel: Mérd meg a deszka hosszát, szélességét és vastagságát tolómérővel vagy acélvonalzóval, legalább három különböző ponton. Ellenőrzés: számold ki a térfogatot a mért átlagokból. 4. Tömegmérés: Mérd meg a deszka tömegét digitális mérleggel. Ellenőrzés: a mérleg pontossága legalább 1–5 g legyen. 5. Sűrűség kiszámítása: Számítsd ki a sűrűséget a ρ=m/V\rho = m/V képlet alapján. Ellenőrzés: az eredmény kg/m3\text{kg/m}^3-ben legyen, és hasonlítsd össze a szakirodalmi tartománnyal. 6. Megjelenés dokumentálása: Írd le a színt, a rajzolatot, és határozd meg, milyen metszési síkról van szó (bütü, húr, sugár). Ellenőrzés: azonosítsd a fladeres vagy csíkos rajzolatot.

4.4.12 Minőségellenőrzés

A fa fizikai tulajdonságainak ellenőrzése az asztalosiparban általában a beérkező áru vizsgálatakor történik. A minőségellenőrzés során: - Sűrűség és tömeg: A beszállító által deklarált sűrűségtől való eltérés általában fajtán belül is 10–15% lehet. Ha a szállítmány anyaga gyanúsan könnyű vagy nehéz, az utalhat más fafajra vagy hibás szárításra. - Megjelenés: A szín- és rajzolatbeli hibák (pl. elszíneződés, kékülés, penész) azonnal szembetűnnek. A vevői elvárás (pl. egyenletes színű csíkos tölgy) dokumentálása és a beérkező anyaggal való összehasonlítása az egyik legfontosabb gyártás-előkészítési feladat. - Eltérés esetén: Ha a sűrűség vagy a megjelenés nem felel meg, a munka megkezdése előtt értesíteni kell a beszállítót, és a darabokat nem szabad felhasználni, mert a végső termék (pl. egy ajtó vagy bútorlap) minősége romlik.

4.4.13 Tipikus hibák és okaik

  1. Hiba: A vevő „könnyű” fát rendel, de a kész bútor meglepően nehéz. Ok: A kalkulációban nem a sűrűségből, hanem csak a térfogatból indultál ki, vagy rossz fafajt választottál. Helyes gyakorlat: Az anyagszükséglet számításakor mindig a sűrűséggel becsüld meg a végső tömeget (különösen fali polcoknál, emeletes ágyaknál).
  2. Hiba: A pácolt tölgy és a natúr tölgy bútorlap színe foltos, egyenetlen. Ok: A szín és a rajzolat megítélésekor nem ellenőrizték a gyalulási minőséget; a bolyhos, érdes felület több pácot szív fel, mint a sima. A rajzolat (pl. fladeres, tükrös) pedig mindig élénkebbé válik a pácolásnál. Helyes gyakorlat: Mindig a végső csiszolás után, a felületkezelés előtt értékeld a színt és a rajzolatot.
  3. Hiba: A hangszigetelő válaszfal nem szigetel, a szoba visszhangos. Ok: Összekeverték a hangelnyelést a hangszigeteléssel. Egy vékony, porózus falap elnyelheti a magas hangokat (csökkenti a visszhangot), de a tömeg hiánya miatt a beszédhangot (léghanggátlást) nem fogja meg. Helyes gyakorlat: A hanggátláshoz tömegre (nagy sűrűségű lapok, pl. gipszkarton, MDF, tömör fa) van szükség; a hangelnyeléshez porózus rétegre.

4.4.14 Valós életbeli alkalmazás

Helyzet: Egy bútorgyártó cég íróasztalokat készített fenyőből, de egy rendeléshez tölgyfa kivitelű darabokat kért a vevő. A konstruktőr az eredeti fenyő lapvastagságot (18 mm) megtartotta a tölgyfa asztallapnál is. Probléma: A tölgy sűrűsége (ρ≈0,70g/cm3\rho \approx 0{,}70\,\text{g/cm}^3) lényegesen nagyobb, mint a fenyőé (ρ≈0,45g/cm3\rho \approx 0{,}45\,\text{g/cm}^3). Egy 1600 × 800 × 18 mm-es lap térfogata V=1,6⋅0,8⋅0,018=0,02304m3V = 1{,}6 \cdot 0{,}8 \cdot 0{,}018 = 0{,}02304\,\text{m}^3, így fenyőből kb. 10,4 kg, tölgyből kb. 16,1 kg: a többlet kb. 5–6 kg. Ez önmagában nem terheli túl a fióksíneket (azok nem az asztallap tömegét viselik), a nagyobb zsugorodású és dagadású tölgy lapot viszont a fenyőhöz tervezett, mozgást nem engedő rögzítéssel szerelték. Kivizsgálás: a fix csavarokkal rögzített tölgy lap a téli száradáskor nem tudott zsugorodni, ezért a rosszul méretezett rögzítő furatok körül repedni kezdett; a lap tömege miatt a lábazat csatlakozásait is újra kellett ellenőrizni. Tanulság: A fafajcsere nem csak több kilogrammot jelent. Újratervezéskor ellenőrizni kell a vasalatok teherbírását, a kötések szilárdságát, és a rögzítést a nagyobb zsugorodás-dagadás értékekhez kell igazítani (hosszlyukak, laprögzítők).

4.4.15 Önellenőrzés

  1. Igaz-e: A fladeres rajzolat a sugármetszeten látható, a tükrös rajzolat a húrmetszeten?
  2. Egy deszka térfogata 0,02m30{,}02\,\text{m}^3, tömege 12 kg. Mekkora a sűrűsége kg/m3\text{kg/m}^3-ben?
  3. Mit jelent az, hogy egy faanyag rossz hővezető? Milyen asztalosipari terméknél előny ez?
  4. Mi a magyarázata annak, hogy a nedvességmérő a fa villamos ellenállását méri?
  5. Minél nagyobb egy fa sűrűsége, annál ______ a szilárdsága és annál ______ a hőszigetelése.

(A válaszok a ### Megoldások szakaszban találhatók.)

4.4.16 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg a sűrűség fogalmát, és írd fel a számításához szükséges képletet. Add meg a sűrűség SI-mértékegységét is.

2. feladat (A). Rajzold le egyszerű vonalakkal, miben különbözik a fladeres rajzolat a csíkos rajzolattól. Melyik metszési síkon láthatók?

3. feladat (B). Egy tömör fenyőfa ajtólap méretei 2000 × 800 × 40 mm. Mekkora a tömege, ha a fa sűrűsége 0,50g/cm30{,}50\,\text{g/cm}^3? Add meg a térfogatot m3\text{m}^3-ben, és a tömeget kg-ban!

4. feladat (B). Egy próbadarab sűrűsége 12%-os nedvességtartalomnál 0,65g/cm30{,}65\,\text{g/cm}^3. Becsüld meg a sűrűségét 25%-os nedvességtartalomnál a megadott közelítő képlet segítségével. Mit jelent ez a gyakorlatban a fa tömege szempontjából?

5. feladat (C). Egy fali polc készül 600 × 250 × 22 mm-es lapból. Két anyag közül választhatsz: lucfenyő (ρ12=0,45g/cm3\rho_{12} = 0{,}45\,\text{g/cm}^3) vagy tölgy (ρ12=0,70g/cm3\rho_{12} = 0{,}70\,\text{g/cm}^3). Számítsd ki mindkettő tömegét. Melyiknél milyen dübelt vagy csavart érdemes használni a nagyobb csavartartó képesség és a kisebb tömeg érdekében? Indokold a választásodat.

6. feladat (D). Készíts mérési jegyzőkönyvet: válassz ki két különböző fafajú darabot a tanműhelyben (pl. fenyőt és bükköt). Mérd meg a méreteiket és tömegüket, számítsd ki a sűrűségüket, és írd le a megjelenésüket (szín, rajzolat, illat). Rajzold le vagy fényképezd le mindkettőt, és hasonlítsd össze a táblázat adataival.

4.4.17 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok: 1. Hamis. A fladeres rajzolat a húrmetszeten, a tükrös rajzolat a sugármetszeten jellemző. 2. ρ=12kg/0,02m3=600kg/m3\rho = 12\,\text{kg} / 0{,}02\,\text{m}^3 = 600\,\text{kg/m}^3. 3. A fa rossz hővezető, vagyis lassan vezeti a hőt, mert sejtjei levegőt tartalmaznak. Előnyös nyílászáróknál (ablak, ajtó), mert csökkenti a hőhidat. 4. A száraz fa jó szigetelő; a sejtfalakban megkötött víz viszont csökkenti az ellenállást (jobb vezetővé teszi a fát). A nedvességmérő ezt az összefüggést használja. 5. Növekszik a szilárdsága, csökken (romlik) a hőszigetelése.

1. feladat (A) megoldása: A sűrűség az anyag tömege és térfogata közötti arány. A képlet: ρ=mV\rho = \frac{m}{V}. SI-mértékegysége: kg/m3\text{kg/m}^3.

2. feladat (A) megoldása: A fladeres rajzolaton az évgyűrűk ovális, hegyes ívekkel futnak, ez a húrmetszeten látszik. A csíkos rajzolaton az évgyűrűk párhuzamos, hosszú vonalak, ez a sugármetszeten látszik.

3. feladat (B) megoldása: Adott: l=2000mm=2,0ml = 2000\,\text{mm} = 2{,}0\,\text{m}; b=800mm=0,8mb = 800\,\text{mm} = 0{,}8\,\text{m}; v=40mm=0,04mv = 40\,\text{mm} = 0{,}04\,\text{m}; ρ=0,50g/cm3=500kg/m3\rho = 0{,}50\,\text{g/cm}^3 = 500\,\text{kg/m}^3. Keresett: mm. Képlet: V=l⋅b⋅vV = l \cdot b \cdot v; m=ρ⋅Vm = \rho \cdot V. Számítás: V=2,0⋅0,8⋅0,04=0,064m3V = 2{,}0 \cdot 0{,}8 \cdot 0{,}04 = 0{,}064\,\text{m}^3. m=500kg/m3⋅0,064m3=32kgm = 500\,\text{kg/m}^3 \cdot 0{,}064\,\text{m}^3 = 32\,\text{kg}. Ellenőrzés: Egy 4 cm vastag, 2 méter magas tömör faajtó 32 kg reális. ∎

4. feladat (B) megoldása: Adott: ρ12=0,65g/cm3\rho_{12} = 0{,}65\,\text{g/cm}^3; u=25%u = 25\,\%. Képlet: ρu≈ρ12⋅(1+0,005⋅(u−12))\rho_u \approx \rho_{12} \cdot \left( 1 + 0{,}005 \cdot (u - 12) \right). Számítás: ρ25≈0,65⋅(1+0,005⋅(25−12))=0,65⋅1,065=0,692 g/cm3≈0,69g/cm3\rho_{25} \approx 0{,}65 \cdot \left( 1 + 0{,}005 \cdot (25 - 12) \right) = 0{,}65 \cdot 1{,}065 = 0{,}692 \text{ g/cm}^3 \approx 0{,}69\,\text{g/cm}^3. Ellenőrzés: A sűrűség kb. 6,5 %-kal nőtt, mert a tömeg gyorsabban nő, mint a dagadás miatti térfogat; a fa tömege 25 %-os nedvességnél ennél is nagyobb arányban (kb. 12 %-kal) nő.

5. feladat (C) megoldása: Adott: V=600×250×22mm=0,6×0,25×0,022=0,0033m3V = 600 \times 250 \times 22\,\text{mm} = 0{,}6 \times 0{,}25 \times 0{,}022 = 0{,}0033\,\text{m}^3. Lucfenyő tömege: m=450kg/m3⋅0,0033m3=1,49kgm = 450\,\text{kg/m}^3 \cdot 0{,}0033\,\text{m}^3 = 1{,}49\,\text{kg}. Tölgy tömege: m=700kg/m3⋅0,0033m3=2,31kgm = 700\,\text{kg/m}^3 \cdot 0{,}0033\,\text{m}^3 = 2{,}31\,\text{kg}. Indoklás: A lucfenyő sokkal könnyebb, tehát a fali polc rögzítésének kisebb terhet kell viselnie. A tölgy viszont keményebb, jobban tartja a csavart, de nehezebb. Ha a polc hosszú és terhelt, a tölgyhöz hosszabb, erősebb csavart és dübelt kell választani, és a fal teherbírását is ellenőrizni kell. A választás a terheléstől és a fal típusától függ.

6. feladat (D) megoldása: A mérési jegyzőkönyv elkészítésekor ügyelj arra, hogy: - A méreteket tolómérővel, legalább 0,1 mm pontossággal mérd. - A tömegméréshez 1 g vagy annál pontosabb mérleget használj. - A sűrűséget kg/m3\text{kg/m}^3-ben add meg. - Várható eredmény (tájékoztató): lucfenyő: ρ≈450kg/m3\rho \approx 450\,\text{kg/m}^3; bükk: ρ≈680kg/m3\rho \approx 680\,\text{kg/m}^3. - A relatív hiba a hiba és a mért méret hányadosa: 0,1 mm-es eltérés 20 mm-es vastagságnál 0,1/20 = 0,5 %, 100 mm szélességnél 0,1 %, 1000 mm hossznál 0,01 %; ezért a legkisebb méretet (vastagság) kell a legpontosabban mérni. A térfogat relatív hibája a három relatív hiba összege. A mérleg hibája általában elhanyagolható. - Rajzold le a két anyag rajzolatát: a lucfenyő évgyűrűi szélesek, vöröses-sárgásak; a bükk sűrű, finom, szürkés-világos, jellegzetes szórt likacsú.

4.4.18 Rövid összefoglaló

A fa fizikai tulajdonságai közül a megjelenés (szín, rajzolat, fény, illat) a fafajfelismerés és a vevői elvárás alapja; a sűrűség (ρ=m/V\rho = m/V) pedig a legfontosabb műszaki jellemző, mert meghatározza a szilárdságot, a keménységet, a megmunkálhatóságot, a csavartartást és a szállítási tömeget. A sűrűséget abszolút száraz (ρ0\rho_0), légszáraz (ρ12\rho_{12}) és nyers (nedves) állapotra adjuk meg; a légszáraz érték 0,4–0,9 g/cm30{,}4 \text{–} 0{,}9 \text{ g/cm}^3 között mozog fafajtól függően. A fa rossz hővezető, mert sejtjei levegőt tartalmaznak, ezért alkalmas nyílászárókba; hangelnyelő képessége a porozitásából, hanggátló képessége elsősorban a tömegéből adódik. A fa villamos ellenállása a nedvességtartalommal csökken, ez teszi lehetővé az ellenállásos nedvességmérést. Továbbvitt eredmény. A sűrűség és a megjelenés ismerete nélkülözhetetlen a fafajok azonosításához Fafajfelismerés: elsődleges és másodlagos meghatározók, a szilárdsági értékek becsléséhez A fa mechanikai tulajdonságai és tartóssága, valamint az anyagszükséglet-számításhoz Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő.

4.4.19 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok. - Faipari anyagismereti szakkönyvek és egyetemi jegyzetek (Soproni Egyetem, NYME faanyagtani tanszék jegyezetei – a tartalmak irányadóak, az adatok ellenőrizendők). - ISO 13061-2 – kisméretű hibamentes próbatestek sűrűségének meghatározása (ellenőrizendő: hatályos kiadás, honosítás); a nedvességtartalomé az ISO 13061-1. - Gyártói fa-nedvességmérő kézikönyvek – a villamos ellenállás és a nedvességtartalom kapcsolata. - MSZ EN 350 – fa és fa alapú termékek tartóssága (az EN 350-1/-2 helyett; ellenőrizendő: hatályos kiadás).

Ellenőrzési hiányok. - A táblázatban szereplő sűrűségértékek tájékoztatóak, pontos érték a beszállító adatlapjától függ. - A sűrűség átszámítására használt közelítő képlet a gyakorlati szakirodalomban elterjedt, de pontos érték a fa dagadási anizotrópiája miatt eltérhet; pontos méréshez szabványos vizsgálat szükséges. - A hő- és hangtani jellemzők számszerű határértékei termékenként és szabványonként változnak.