Egy asztalos műhelyben gyakran hallani: „ez a deszka olyan, mint a toll” vagy „ez úgy húz, mint a vas”. Az első a rendkívül alacsony sűrűségre, a második a nagy tömegre utal. De a fa fizikai tulajdonságai nem állnak meg a tömegnél: a vevő színe alapján választ fafajt, a rajzolat alapján dönt a bútorlap ajtajáról, a hőszigetelő tulajdonság befolyásolja az ablakok anyagválasztását, a hangtani tulajdonság pedig azt, hogy egy falburkolat visszhangzós vagy jó akusztikájú helyiséget ad-e. Ebben az alfejezetben ezeket a mindennapos jellemzőket tanulod meg mérni, számolni és a gyakorlatban értelmezni.
Képzelj el két egyforma méretű (1000 × 100 × 20 mm-es) deszkát: az egyik lucfenyő, a másik gyertyán. Az elsőt könnyedén megemeled, a második már megizzaszt; a lucfenyőbe a körmöd benyomódik, a gyertyánba nem. A lucfenyő világos, sárgásfehér, a gyertyán pedig szürkésfehér, jellegzetes rajzolattal. Ugyanakkora térfogat, mégis egészen más érzés és felhasználási érték. Ezt a különbséget elsősorban a fa sűrűsége és anatómiai felépítése magyarázza (lásd a A fa felépítése: törzs, évgyűrű, geszt, szijács, sejtek és vegyi összetétel alfejezetet).
A fa külső megjelenése azért kulcsfontosságú, mert az asztalos ebből válogat, a vevő ezt látja, és a fafaj-meghatározás első lépése is gyakran a szemrevételezés (részletesen a Fafajfelismerés: elsődleges és másodlagos meghatározók alfejezet tárgyalja). A megjelenés egymáshoz kapcsolódó elemei:
Megjegyzés. A fa külső megjelenését mindig a megmunkálás minőségével együtt értékeld: ugyanaz a tölgy lehet érdes, koszos felületű vagy gyönyörű, éles késsel gyalult, tiszta felület. A cél a valódi anyagjellemző és a felület-előkészítési hiba megkülönböztetése.
Definíció. A sűrűség () a tömeg () és a térfogat () hányadosa. Faanyagra mindig meg kell adni, hogy milyen nedvességtartalomra vonatkozik.
A sűrűség a fa egyik legfontosabb fizikai jellemzője, mert közvetlenül befolyásolja a szilárdságot, a keménységet, a megmunkálhatóságot, a szerszámkopást, a szállítási tömeget és a csavartartást is. A sűrűséget úgy számítjuk ki, hogy a vizsgálati darab tömegét elosztjuk a térfogatával:
A gyakorlatban a sűrűséget -ben vagy -ben adjuk meg. Mivel , az átszámítás egyszerű: ha a sűrűség , akkor .
A sűrűség fajtái a nedvességtartalom szerint:
Sejtfal-sűrűség. A valódi faanyag (a sejtfalak) sűrűsége fafajtól függetlenül közel állandó, körülbelül . Ebből következik, hogy a teljes fa sűrűségét elsősorban a sejtüregek aránya és a sejtfalak vastagsága határozza meg. A könnyű, puhafákban (pl. fűz, nyár) sok a pórus és vékony a sejtfal, a nehéz, kemény fákban (pl. gyertyán) kevés a pórus és vastag a sejtfal.
Tájékoztató sűrűségértékek (légszáraz, ):
| Fafaj | Sűrűség () | Besorolás |
|---|---|---|
| Fűz, nyár | 0,40–0,50 | igen könnyű |
| Lucfenyő, fenyőfélék | 0,40–0,55 | könnyű |
| Hárs, éger | 0,50–0,60 | könnyű |
| Nyír | 0,60–0,65 | közepesen nehéz |
| Bükk | 0,68–0,72 | közepesen nehéz |
| Tölgy, kőris | 0,65–0,80 | nehéz |
| Gyertyán | 0,75–0,85 | nagyon nehéz |
Figyelem. A táblázatban szereplő értékek tájékoztatóak, fafajon belül a termőhelytől és a mintavétel helyétől függően is változhatnak. A műszaki számításokhoz mindig a beszállító műszaki adatlapját vagy a vonatkozó szabványt vedd alapul (ellenőrizendő: ISO 13061-2 vagy azzal egyenértékű adatforrás).
Számítás. A sűrűség kiszámítása egy deszka tömegéből és méretéből.
Adott: Egy bükkfa deszka méretei: hossz , szélesség , vastagság . A deszka légszáraz tömege .
Keresett: A deszka sűrűsége -ben.
Megoldás: Első lépésben a deszka térfogatát kell kiszámítani. Mivel a méretek mm-ben adottak, de a sűrűséget -ben kérdezik, célszerű a méreteket méterre átváltani.
A térfogat:
Most alkalmazzuk a sűrűség képletét:
Ellenőrzés: A bükkre jellemző légszáraz sűrűség kb. 0,68–0,72 , azaz 680–720 (tájékoztató). A kapott 640 a tartomány alatt van: könnyebb, gyorsan nőtt anyag vagy mérési hiba (nedvesség, méret) is lehet. Az egységek konzisztensek: osztva -rel -t ad. ∎
Számítás. A sűrűség átszámítása más nedvességtartalomra.
A fa nedvességtartalma és sűrűsége szorosan összefügg. Amikor a fa vizet vesz fel, a tömege nő, de a térfogata is nő (dagad). A rosttelítettségi határ alatt (kb. 28–30 %, fafajtól függően) a dagadás nagyjából arányos a nedvességtartalommal. Egy gyakran használt közelítő képlet a sűrűség átszámítására:
ahol a keresett nedvességtartalom %-ban (kb. 7–25 % között érvényes), a keresett sűrűség a egységében. A képlet azt fejezi ki, hogy 1 százalékpont nedvességnövekedésre a sűrűség kb. 0,5 %-kal nő. Figyelem: a képlet közelítő érték (tájékoztató, ellenőrizendő: MSZ EN 384 / szakkönyv), a fa dagadási anizotrópiája miatt a pontos érték szabványos mérést igényel.
Példa. Egy tölgyfa darab . Becsüljük meg a sűrűségét 20%-os nedvességtartalomnál.
Megoldás: Behelyettesítünk a képletbe:
Megjegyzés. Látható, hogy a sűrűség a rosttelítettségi határ alatt nedvességszázalékonként kb. 0,5 %-kal nő, mert a tömeg gyorsabban nő, mint a térfogat (a tömeg kb. 0,9 %-kal, a térfogat csak kb. 0,45 %-kal). A nyers, frissen vágott fa sűrűsége azonban lényegesen nagyobb lehet, mert a sejtekben lévő szabad víz tovább növeli a tömeget.
A sűrűség szinte minden műszaki tulajdonságra hat. Minél nagyobb a sűrűség, annál: - nagyobb a szilárdság: a tölgy sokkal nehezebben törik el, mint a fűz; - nagyobb a keménység: a gyertyán ellenáll a benyomódásnak, a hárs nem; - nehezebb a megmunkálás: a gyertyán lassabban fűrészelhető, jobban koptatja a szerszámot, mint a lucfenyő; - jobb a csavartartás: a nagy sűrűségű anyagba a csavar erősebben fog, kevésbé lazul ki; - nehezebb a szállítás: ugyanaz a térfogat nagyobb tömeget jelent.
A fa hőtanilag kellemes anyag: télen is meleg tapintatú. Ennek oka az alacsony hővezető képesség (). A fa sejtszerkezete sok levegőt tartalmaz, a levegő pedig kiváló hőszigetelő. Minél kisebb a fa sűrűsége, annál jobb a hőszigetelése. A tömör, nagy sűrűségű fa (pl. tölgy) jobban vezeti a hőt, mint a porózus, könnyű fa (pl. fenyő).
Példa. A parafa (a paratölgy kérge) rendkívül alacsony sűrűségű és nagyon rossz hővezető, ezért hagyományosan hűtőszekrények, palackdugók és hőszigetelő rétegek anyaga. A faanyagok közül a balsafa az egyik legjobb hőszigetelő.
A fa hangtanilag kétféle szerepben fontos az asztalosiparban: hangkeltő (rezonancia) és hangszigetelő/elnyelő anyagként.
A teljesen száraz fa jó villamos szigetelő. A sejtfalakban megkötött víz azonban jelentősen csökkenti a fa villamos ellenállását. Minél nedvesebb a fa, annál jobban vezeti az áramot.
Ez a gyakorlati nedvességmérés alapja. Az ellenállásos (rezisztív) fa-nedvességmérők két tűt nyomnak a fába, és a tűk közötti villamos ellenállást mérik. A mért ellenállásból a készülék a fa fajtájának megfelelő korrekciós csoport alapján számítja ki a nedvességtartalmat százalékban. A rosttelítettségi határ (kb. 28–30 %) felett azonban ez a módszer pontatlanná válik, mert a szabad víz jelenléte már nem változtatja tovább arányosan az ellenállást.
Figyelem. A fa villamos tulajdonságainak vizsgálata elsősorban a nedvességméréshez kapcsolódik. A fa mint építőanyag villamos szigetelőként való alkalmazása nem jellemző az asztalosipari gyakorlatban.
A nagy sűrűségű fafajok (tölgy, gyertyán, bükk) nagyobb zsugorodással rendelkeznek, mint a könnyű fenyők. A sűrű sejtfalak több vizet kötnek meg, és ennek távozásakor nagyobb a méretváltozás. Ezért egy tölgyfa asztallaphoz erre a mozgásra tervezett szerkezet kell (pl. csapolt keret, rugalmas rögzítés); a fenyőnél is mozgásbiztos rögzítés kell, de a méretváltozás kisebb. A sűrűség tehát nemcsak a tömeg miatt fontos, hanem a zsugorodás-dagadás viselkedés (lásd: Zsugorodás, dagadás és vetemedés: a fa „mozgása”) előrejelzése miatt is.
Definíció. Fajlagos hőkapacitás ( ): Az a hőmennyiség, amely 1 kg anyag hőmérsékletét 1 °C-kal emeli. A fa fajlagos hőkapacitása viszonylag magas, tartományba esik (a nedvességtartalomtól függően, tájékoztató érték, ellenőrizendő).
Cél: A fa sűrűségének és megjelenésének leírása egy adott alkatrész alapján. Anyagok és eszközök: légszáraz fa próbadarab, mérőszalag/tolómérő, digitális konyhai mérleg, nagyító, csiszolópapír, nedvességmérő (opcionális).
Gépbiztonság. Ez a vizsgálat kézi jellegű; forgó szerszámot, gépi megmunkálást nem igényel. Ennek ellenére a mérőeszközöket (tolómérő, mérleg) óvatosan, a mérési pontosságot megőrizve kezeld.
Lépések: 1. Előkészítés: Válassz ki egy szabályos, derékszögű deszkadarabot. Ha szálkás, finoman csiszold meg a méréshez. Ellenőrzés: a felület tiszta, száraz legyen. 2. Nedvességtartalom ellenőrzése: Ha van nedvességmérőd, mérd meg a fa nedvességtartalmát, és jegyezd fel. Ellenőrzés: jegyzőkönyvben szerepeljen az érték. 3. Méretfelvétel: Mérd meg a deszka hosszát, szélességét és vastagságát tolómérővel vagy acélvonalzóval, legalább három különböző ponton. Ellenőrzés: számold ki a térfogatot a mért átlagokból. 4. Tömegmérés: Mérd meg a deszka tömegét digitális mérleggel. Ellenőrzés: a mérleg pontossága legalább 1–5 g legyen. 5. Sűrűség kiszámítása: Számítsd ki a sűrűséget a képlet alapján. Ellenőrzés: az eredmény -ben legyen, és hasonlítsd össze a szakirodalmi tartománnyal. 6. Megjelenés dokumentálása: Írd le a színt, a rajzolatot, és határozd meg, milyen metszési síkról van szó (bütü, húr, sugár). Ellenőrzés: azonosítsd a fladeres vagy csíkos rajzolatot.
A fa fizikai tulajdonságainak ellenőrzése az asztalosiparban általában a beérkező áru vizsgálatakor történik. A minőségellenőrzés során: - Sűrűség és tömeg: A beszállító által deklarált sűrűségtől való eltérés általában fajtán belül is 10–15% lehet. Ha a szállítmány anyaga gyanúsan könnyű vagy nehéz, az utalhat más fafajra vagy hibás szárításra. - Megjelenés: A szín- és rajzolatbeli hibák (pl. elszíneződés, kékülés, penész) azonnal szembetűnnek. A vevői elvárás (pl. egyenletes színű csíkos tölgy) dokumentálása és a beérkező anyaggal való összehasonlítása az egyik legfontosabb gyártás-előkészítési feladat. - Eltérés esetén: Ha a sűrűség vagy a megjelenés nem felel meg, a munka megkezdése előtt értesíteni kell a beszállítót, és a darabokat nem szabad felhasználni, mert a végső termék (pl. egy ajtó vagy bútorlap) minősége romlik.
Helyzet: Egy bútorgyártó cég íróasztalokat készített fenyőből, de egy rendeléshez tölgyfa kivitelű darabokat kért a vevő. A konstruktőr az eredeti fenyő lapvastagságot (18 mm) megtartotta a tölgyfa asztallapnál is. Probléma: A tölgy sűrűsége () lényegesen nagyobb, mint a fenyőé (). Egy 1600 × 800 × 18 mm-es lap térfogata , így fenyőből kb. 10,4 kg, tölgyből kb. 16,1 kg: a többlet kb. 5–6 kg. Ez önmagában nem terheli túl a fióksíneket (azok nem az asztallap tömegét viselik), a nagyobb zsugorodású és dagadású tölgy lapot viszont a fenyőhöz tervezett, mozgást nem engedő rögzítéssel szerelték. Kivizsgálás: a fix csavarokkal rögzített tölgy lap a téli száradáskor nem tudott zsugorodni, ezért a rosszul méretezett rögzítő furatok körül repedni kezdett; a lap tömege miatt a lábazat csatlakozásait is újra kellett ellenőrizni. Tanulság: A fafajcsere nem csak több kilogrammot jelent. Újratervezéskor ellenőrizni kell a vasalatok teherbírását, a kötések szilárdságát, és a rögzítést a nagyobb zsugorodás-dagadás értékekhez kell igazítani (hosszlyukak, laprögzítők).
(A válaszok a ### Megoldások szakaszban találhatók.)
1. feladat (A). Határozd meg a sűrűség fogalmát, és írd fel a számításához szükséges képletet. Add meg a sűrűség SI-mértékegységét is.
2. feladat (A). Rajzold le egyszerű vonalakkal, miben különbözik a fladeres rajzolat a csíkos rajzolattól. Melyik metszési síkon láthatók?
3. feladat (B). Egy tömör fenyőfa ajtólap méretei 2000 × 800 × 40 mm. Mekkora a tömege, ha a fa sűrűsége ? Add meg a térfogatot -ben, és a tömeget kg-ban!
4. feladat (B). Egy próbadarab sűrűsége 12%-os nedvességtartalomnál . Becsüld meg a sűrűségét 25%-os nedvességtartalomnál a megadott közelítő képlet segítségével. Mit jelent ez a gyakorlatban a fa tömege szempontjából?
5. feladat (C). Egy fali polc készül 600 × 250 × 22 mm-es lapból. Két anyag közül választhatsz: lucfenyő () vagy tölgy (). Számítsd ki mindkettő tömegét. Melyiknél milyen dübelt vagy csavart érdemes használni a nagyobb csavartartó képesség és a kisebb tömeg érdekében? Indokold a választásodat.
6. feladat (D). Készíts mérési jegyzőkönyvet: válassz ki két különböző fafajú darabot a tanműhelyben (pl. fenyőt és bükköt). Mérd meg a méreteiket és tömegüket, számítsd ki a sűrűségüket, és írd le a megjelenésüket (szín, rajzolat, illat). Rajzold le vagy fényképezd le mindkettőt, és hasonlítsd össze a táblázat adataival.
Önellenőrzés – válaszok: 1. Hamis. A fladeres rajzolat a húrmetszeten, a tükrös rajzolat a sugármetszeten jellemző. 2. . 3. A fa rossz hővezető, vagyis lassan vezeti a hőt, mert sejtjei levegőt tartalmaznak. Előnyös nyílászáróknál (ablak, ajtó), mert csökkenti a hőhidat. 4. A száraz fa jó szigetelő; a sejtfalakban megkötött víz viszont csökkenti az ellenállást (jobb vezetővé teszi a fát). A nedvességmérő ezt az összefüggést használja. 5. Növekszik a szilárdsága, csökken (romlik) a hőszigetelése.
1. feladat (A) megoldása: A sűrűség az anyag tömege és térfogata közötti arány. A képlet: . SI-mértékegysége: .
2. feladat (A) megoldása: A fladeres rajzolaton az évgyűrűk ovális, hegyes ívekkel futnak, ez a húrmetszeten látszik. A csíkos rajzolaton az évgyűrűk párhuzamos, hosszú vonalak, ez a sugármetszeten látszik.
3. feladat (B) megoldása: Adott: ; ; ; . Keresett: . Képlet: ; . Számítás: . . Ellenőrzés: Egy 4 cm vastag, 2 méter magas tömör faajtó 32 kg reális. ∎
4. feladat (B) megoldása: Adott: ; . Képlet: . Számítás: . Ellenőrzés: A sűrűség kb. 6,5 %-kal nőtt, mert a tömeg gyorsabban nő, mint a dagadás miatti térfogat; a fa tömege 25 %-os nedvességnél ennél is nagyobb arányban (kb. 12 %-kal) nő.
5. feladat (C) megoldása: Adott: . Lucfenyő tömege: . Tölgy tömege: . Indoklás: A lucfenyő sokkal könnyebb, tehát a fali polc rögzítésének kisebb terhet kell viselnie. A tölgy viszont keményebb, jobban tartja a csavart, de nehezebb. Ha a polc hosszú és terhelt, a tölgyhöz hosszabb, erősebb csavart és dübelt kell választani, és a fal teherbírását is ellenőrizni kell. A választás a terheléstől és a fal típusától függ.
6. feladat (D) megoldása: A mérési jegyzőkönyv elkészítésekor ügyelj arra, hogy: - A méreteket tolómérővel, legalább 0,1 mm pontossággal mérd. - A tömegméréshez 1 g vagy annál pontosabb mérleget használj. - A sűrűséget -ben add meg. - Várható eredmény (tájékoztató): lucfenyő: ; bükk: . - A relatív hiba a hiba és a mért méret hányadosa: 0,1 mm-es eltérés 20 mm-es vastagságnál 0,1/20 = 0,5 %, 100 mm szélességnél 0,1 %, 1000 mm hossznál 0,01 %; ezért a legkisebb méretet (vastagság) kell a legpontosabban mérni. A térfogat relatív hibája a három relatív hiba összege. A mérleg hibája általában elhanyagolható. - Rajzold le a két anyag rajzolatát: a lucfenyő évgyűrűi szélesek, vöröses-sárgásak; a bükk sűrű, finom, szürkés-világos, jellegzetes szórt likacsú.
A fa fizikai tulajdonságai közül a megjelenés (szín, rajzolat, fény, illat) a fafajfelismerés és a vevői elvárás alapja; a sűrűség () pedig a legfontosabb műszaki jellemző, mert meghatározza a szilárdságot, a keménységet, a megmunkálhatóságot, a csavartartást és a szállítási tömeget. A sűrűséget abszolút száraz (), légszáraz () és nyers (nedves) állapotra adjuk meg; a légszáraz érték között mozog fafajtól függően. A fa rossz hővezető, mert sejtjei levegőt tartalmaznak, ezért alkalmas nyílászárókba; hangelnyelő képessége a porozitásából, hanggátló képessége elsősorban a tömegéből adódik. A fa villamos ellenállása a nedvességtartalommal csökken, ez teszi lehetővé az ellenállásos nedvességmérést. Továbbvitt eredmény. A sűrűség és a megjelenés ismerete nélkülözhetetlen a fafajok azonosításához Fafajfelismerés: elsődleges és másodlagos meghatározók, a szilárdsági értékek becsléséhez A fa mechanikai tulajdonságai és tartóssága, valamint az anyagszükséglet-számításhoz Anyagszükséglet-számítás: tömörfa, lapanyag, élzáró, vasalat, ragasztó, felületkezelő.
Forrástípusok. - Faipari anyagismereti szakkönyvek és egyetemi jegyzetek (Soproni Egyetem, NYME faanyagtani tanszék jegyezetei – a tartalmak irányadóak, az adatok ellenőrizendők). - ISO 13061-2 – kisméretű hibamentes próbatestek sűrűségének meghatározása (ellenőrizendő: hatályos kiadás, honosítás); a nedvességtartalomé az ISO 13061-1. - Gyártói fa-nedvességmérő kézikönyvek – a villamos ellenállás és a nedvességtartalom kapcsolata. - MSZ EN 350 – fa és fa alapú termékek tartóssága (az EN 350-1/-2 helyett; ellenőrizendő: hatályos kiadás).
Ellenőrzési hiányok. - A táblázatban szereplő sűrűségértékek tájékoztatóak, pontos érték a beszállító adatlapjától függ. - A sűrűség átszámítására használt közelítő képlet a gyakorlati szakirodalomban elterjedt, de pontos érték a fa dagadási anizotrópiája miatt eltérhet; pontos méréshez szabványos vizsgálat szükséges. - A hő- és hangtani jellemzők számszerű határértékei termékenként és szabványonként változnak.