32.1 Direktindítás, önfenntartás és kezelőszervek

32.1.1 Motiváció: miért kell önfenntartás egy motorindításhoz?

Egy műhelyben a háromfázisú aszinkron motort nem a főkapcsolóval akarjuk be- és kikapcsolni, hanem egy gombnyomással. Ha a motort közvetlenül egy nyomógombbal kapcsolnánk, akkor a gombot mindaddig nyomva kellene tartani, amíg a motornak forognia kell. Ez elfogadhatatlan: a munkásnak két kézre van szüksége, és a nyomógomb érintkezője sem erre a tartós áramra készült. A megoldás a mágneskapcsoló és az önfenntartás: a START gomb csak a vezérlőáramkörben ad jelet, a mágneskapcsoló tekercse meghúz, a főérintkezői bekapcsolják a motort, egy segédérintkezője pedig párhuzamosan kapcsolódik a START gombbal, így a gomb elengedése után is fennmarad a vezérlés. A STOP gomb megnyomásakor a tekercs áramköre megszakad, a mágneskapcsoló elenged, a motor leáll.

Ez a kapcsolás a direktindítás (közvetlen indítás) alapja, és szinte minden motorvezérlés – így a Reverzáló kapcsolás és reteszelés és a Csillag–delta indítás vezérlése – erre épül.

32.1.2 Szemléletes kép: a kapcsolás két része

A direktindítós, egyirányú motorvezérlés két áramkört tartalmaz:

A főáramkör:

Direktindítás főáramköre - Háromfázisú aszinkron motor közvetlen indítása: L1, L2, L3 külön vezetéken a Q1 háromsarkú zárlatvédelmi készüléken (csak mágneses kioldású motorvédő megszakító vagy kismegszakító; hőkioldós motorvédő kapcsolónál a külön F1 elmarad), a K1 mágneskapcsoló főérintkezőin (1-2, 3-4, 5-6) és az F1 hőkioldó hőelemein át az M1 motor U1, V1, W1 kapcsára; a motortest a PE-re csatlakozik. A rajz szemléltető, a gyakorlati kivitelezéshez a gyártói adatlapok és a hatályos szabványok a mérvadók.

A rajzon a három fázis (L1, L2, L3) külön vezetéken fut a motorig, a motortest a PE-re csatlakozik. A Q1 zárlatvédelmi készülék (csak mágneses kioldású motorvédő megszakító vagy kismegszakító) megszakítja mindhárom fázist; ha Q1 hőkioldós motorvédő kapcsoló, a külön F1 elmarad. A K1 mágneskapcsoló főérintkezői az indító jelet követően zárnak, a F1 hőkioldó pedig az állandó túlterhelés ellen védi a motort. A hőkioldó a fázisokban folyó áram alapján érzékeli a melegedést, és 95–96 jelű NC segédérintkezőjével megszakítja a vezérlőáramkört. A motor a három fázisra csatlakozik a kapocsdobozban (U1–V1–W1, U2–V2–W2).

A vezérlőáramkör:

Direktindítás vezérlőáramköre önfenntartással - L1 → F2 vezérlőköri biztosító → F1 95-96 hőkioldó bontó → S0 STOP (NC) → S1 START (NO), vele párhuzamosan a K1 13-14 önfenntartó NO segédérintkező → K1 tekercs A1-A2 → N. A H1 jelzőlámpa a tekercs A1 kapcsáról (külön ágon) az N-re csatlakozik, tehát a tekercssel párhuzamos. Alapállapot (feszültségmentes) rajz; a bekötéshez a gyártói adatlapok a mérvadók.

A felső vonal az L1 fázis, az alsó az N nulla. A sorrend: az L1-ről először az F2 vezérlőköri biztosító, majd az F1 hőkioldó 95–96 NC érintkezője következik, utána a STOP nyomógomb S0 (NC), majd a START nyomógomb S1 és a vele párhuzamosan kapcsolt K1 13–14 önfenntartó érintkező. A két párhuzamos ág közös pontjáról a K1 tekercs (A1–A2) következik, és a kör az N felé záródik. A H1 jelzőlámpa a tekercs A1 kapcsáról külön ágon kap feszültséget (a tekercssel párhuzamos), tehát akkor világít, ha a K1 tekercs feszültséget kap.

32.1.3 Pontos definíciók és szabályok

Definíció. A direktindítás (közvetlen indítás) olyan motorindítási mód, amelynél a motor a hálózatra kapcsolva azonnal, teljes feszültséggel indul. A motoroknál ez a legegyszerűbb és leggyakoribb megoldás, ha a hálózat elbírja az indítási áramlökést.

Definíció. Az önfenntartás (önfenntartó áramkör) olyan vezérlőáramkör, amelyben a mágneskapcsoló saját NO segédérintkezője (13–14) párhuzamosan van kapcsolva a START nyomógombbal. Amikor a tekercs meghúz, ez az érintkező zár, és a START gomb elengedése után is tartja a tekercs áramkörét.

Definíció. A mágneskapcsoló olyan elektromágneses kapcsolókészülék, amely a tekercs gerjesztésekor zárja a főérintkezőit, és az áramkörből elengedve (a tekercs feszültségmentesítésekor) visszatér nyitott állapotba. A főérintkezők a főáramkört, a segédérintkezők a vezérlőáramkört kapcsolják.

Szabály. A direktindítású, egyirányú motorvezérlés főáramkörében a sorrend:

  1. Táplálás (L1–L2–L3)
  2. Zárlatvédelem (Q1): csak mágneses kioldású motorvédő megszakító, olvadóbiztosító vagy kismegszakító
  3. Mágneskapcsoló főérintkezői (K1)
  4. Hőkioldó (F1) – elmarad, ha Q1 hőkioldós motorvédő kapcsoló (ekkor a lánc Q1–K1–M1)
  5. Motor (M1)

Szabály. A vezérlőáramkörben a sorrend:

  1. A hőkioldó NC segédérintkezője (F1 95–96) – a vezérlőköri biztosító (F2) után
  2. STOP nyomógomb (NC érintkező, kapocsjelölés x1–x2: a könyv rajzain 21–22, a RAJZJELEK függelékben 11–12 – az első számjegy csak sorszám, a második számjegy (1–2) jelzi a bontó érintkezőt; vagy a gyártó szerinti NC)
  3. START nyomógomb (NO érintkező: 13–14)
  4. Ezzel párhuzamosan a K1 önfenntartó NO segédérintkező (13–14)
  5. A mágneskapcsoló tekercse (A1–A2)

A STOP gomb és a hőkioldó bontója azért van a párhuzamos (START ∥ K1 13–14) ág előtt, mert így mindkettő minden üzemállapotban bontja a tekercskört: akár a START gombon, akár az önfenntartó érintkezőn át kap feszültséget a tekercs. Megnyomott STOP-nál vagy kioldott hőkioldónál a tekercs elenged, és a motor leáll. Villamosan a két soros bontó egymás közti sorrendje felcserélhető; a könyv rajzain egységesen az F1 95–96 áll elöl.

Szabvány. A gépek villamos berendezéseinek tervezésére és kivitelezésére az MSZ EN 60204-1 vonatkozik; a kapcsolókészülékekre (mágneskapcsolóra, motorvédőre) az MSZ EN 60947 sorozat, a vezérlőkészülékekre (nyomógombok, jelzőlámpák) az MSZ EN 60947-5-1. A pontos szakasz- és táblázatszámok ellenőrzendők az aktuális kiadásban. (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás)

Szabály. A kezelőszervek színjelölése: az INDÍTÓ (START) gomb általában zöld vagy fehér, a STOP gomb fekete vagy piros, a VÉSZLEÁLLÍTÓ gomb piros, sárga alátéten. A szín mellett a feladat és a felirat is számít; a vészleállítónak egyértelműen el kell térnie a normál kezelőszervektől. (ellenőrizendő: a gyártói katalógus és a vonatkozó gépbiztonsági szabvány)

Továbbvitt eredmény. Az önfenntartás elve és a K1 13–14 segédérintkező párhuzamos kapcsolása a START gombbal, valamint a STOP NC érintkező soros elhelyezése az alap, amelyre a Reverzáló kapcsolás és reteszelés, a Csillag–delta indítás vezérlése és a Kétsebességű, sorrendi és késleltetett vezérlések alfejezetek épülnek.

32.1.4 Kidolgozott példák

Példa 1 – Motor névleges áramának kiszámítása és a főáramköri védelem kiválasztása.

Egy műhelyben egy 5,5 kW névleges teljesítményű, 400 V háromfázisú aszinkron motort kell direktindítással működtetni. Az adattábla szerint a hatásfok η=0,85\eta = 0{,}85, a teljesítménytényező cos⁡φ=0,82\cos\varphi = 0{,}82. Határozzuk meg a motor névleges áramát, és válasszunk hőkioldót, mágneskapcsolót és a kör zárlatvédelmét.

Adott: - Ptengely=5,5kW=5500WP_{\text{tengely}} = 5{,}5\,\text{kW} = 5500\,\text{W} - Uv=400VU_v = 400\,\text{V} - η=0,85\eta = 0{,}85 - cos⁡φ=0,82\cos\varphi = 0{,}82

Keresett: a motor névleges vonali árama InI_n.

Képlet: a háromfázisú hatásos villamos teljesítmény:

Pvill=Ptengelyη P_{\text{vill}} = \frac{P_{\text{tengely}}}{\eta}

Pvill=3UvIncos⁡φ P_{\text{vill}} = \sqrt{3}\, U_v \, I_n \, \cos\varphi

Ebből a névleges áram:

In=Ptengelyη3Uvcos⁡φ I_n = \frac{P_{\text{tengely}}}{\eta \, \sqrt{3}\, U_v \, \cos\varphi}

Behelyettesítés:

In=5500W0,85⋅3⋅400V⋅0,82 I_n = \frac{5500\,\text{W}}{0{,}85 \cdot \sqrt{3} \cdot 400\,\text{V} \cdot 0{,}82}

In=55000,85⋅1,732⋅400⋅0,82≈11,4A I_n = \frac{5500}{0{,}85 \cdot 1{,}732 \cdot 400 \cdot 0{,}82} \approx 11{,}4\,\text{A}

Ellenőrzés: A motor teljesítménytényezője és hatásfoka miatt a felvett villamos teljesítmény nagyobb a tengelyteljesítménynél, ezért az áram 10 A felett várható. A kapott 11,4A11{,}4\,\text{A} reális.

Eredmény: A hőkioldó (F1) beállítási tartománya legalább 10 A és 16 A között legyen, és a motor adattáblája szerinti névleges áramra kell állítani. Ha a motor üzeme folyamatos, akkor a beállított érték a névleges áram közelébe kerül. A mágneskapcsolót AC-3 használati kategóriában legalább 12 A vagy 16 A névleges árammal válasszuk, mert a 11,4 A-t a kisebb készülék nem kapcsolja tartósan. Q1: motorvédő kapcsoló (ajánlott, lásd a Motorvédő kapcsoló, hőkioldó, megszakító és szakaszoló alfejezetet), vagy C/D jellegű, például 16 A-es kismegszakító és hőkioldó. Az indítási áramlökés a névleges áram 6–8-szorosa is lehet, ezért a kismegszakító mágneses kioldása nem szólalhat meg indításkor; a D jelleg mágneses kioldási árama azonban 10–20·InI_n, ezért a hibavédelmi feltétel (Zs⋅Ia≤U0Z_s \cdot I_a \le U_0) csak kis hurokimpedanciánál teljesül: D16-nál Ia=320AI_a = 320\,\text{A}, Zs≤230/320≈0,72ΩZ_s \le 230/320 \approx 0{,}72\,\Omega; C16-nál Ia=160AI_a = 160\,\text{A}, Zs≤1,44ΩZ_s \le 1{,}44\,\Omega. A D jelleg tehát nem „biztonságosabb”, csak nagyobb indítóáramhoz való (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41, gyártói adat). (ellenőrizendő: gyártói adatlapok, MSZ EN 60947-4-1, MSZ EN 60898-1)

Példa 2 – A jelút követése az önfenntartó áramkörben.

A vezérlőáramkört elemezzük lépésről lépésre a fenti rajz alapján.

A kiindulási állapotban a K1 tekercs feszültségmentes, a főérintkezői nyitottak, a motor áll. A H1 lámpa nem világít.

  1. START gomb (S1) megnyomása: a gomb NO érintkezője zár. Az áramkör az L1-től az F2 biztosítón, az F1 95–96 és az S0 NC érintkezőn át, majd a zárt S1-en keresztül a K1 tekercshez, onnan az N felé záródik. A tekercs meghúz.
  2. Az önfenntartás kialakulása: a meghúzott mágneskapcsoló egyúttal zárja a K1 13–14 segédérintkezőt is. Ez az érintkező párhuzamosan van az S1 gombbal, tehát a tekercs áramköre most már két úton is zárhat: a gombon át vagy a K1 13–14-en át.
  3. START gomb elengedése: az S1 újra nyit, de a K1 13–14 érintkező már zárva tartja a tekercs áramkörét. A motor tovább jár, a H1 lámpa világít.
  4. STOP gomb (S0) megnyomása: az S0 NC érintkezője nyit, megszakad a tekercs áramköre, a mágneskapcsoló elenged. A K1 főérintkezők nyitnak, a motor leáll, a K1 13–14 is nyit, és az áramkör visszaáll kiindulási állapotba.
  5. Hőkioldó kioldása: túlterheléskor az F1 NC 95–96 érintkezője szintén megszakítja a tekercs áramkörét, a motor leáll. A visszaállítás kézi nyugtázással, a hőkioldó reset gombjával történik.

Ez a lépéssorozat a rajz–valóság–mérés hármasban ellenőrizhető: a rajzon látjuk a zárt/nyitott érintkezőket, a valós kapcsolásban a mágneskapcsoló kattanását halljuk, multiméterrel pedig a tekercs A1–A2 kapcsain mérhetjük a vezérlőfeszültséget.

32.1.5 Szabvány és biztonsági követelmények

Szabvány. A gépek villamos berendezéseinek – ide értve a motorvezérléseket – tervezésére, kivitelezésére és dokumentálására az MSZ EN 60204-1 szabvány vonatkozik. A mágneskapcsolók és motorvédő kapcsolók kiválasztására az MSZ EN 60947-4-1, a nyomógombok és jelzőlámpák kiválasztására az MSZ EN 60947-5-1 szolgál. A kapocsjelölések, a színek és a rajzjelek tekintetében az MSZ EN 60617-et használjuk. A hálózati feszültségű munkavégzésre a vonatkozó villamos biztonsági szabvány, így az MSZ HD 60364-4-41 áramütés elleni védelmi fejezete is irányadó. (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadások)

Szabály. A vezérlőáramkör feszültségét mindig a mágneskapcsoló tekercsének adattáblája határozza meg. Gyakori a 230 V AC vezérlés, de törpefeszültségű (24 V DC vagy 24 V AC) rendszerek is elterjedtek biztonsági okokból. A tanműhelyi gyakorlatok során csak törpefeszültségű vezérlést szabad építeni, kivéve, ha jogosult oktató felügyeletével, a vonatkozó szabályok szerint hálózati feszültségű munkát végzünk. (ellenőrizendő: a gyártói adatlap, a tanműhelyi szabályzat)

Szabály. A vészleállító beépítésekor azt a vezérlőáramkörben sorosan, a tekercs előtt kell elhelyezni; ez a K1 tekercsét ejti, ezért hegedt főérintkező ellen nem véd, ahhoz független második lekapcsolóelem (második kontaktor, kioldótekercses motorvédő vagy főkapcsoló) is kell (ellenőrizendő: MSZ EN 60204-1, MSZ EN ISO 13850). A vészleállító ne legyen megkerülhető, és reteszelő típusú legyen: megnyomás után kézzel kell visszaállítani.

Biztonsági korlát. A feladat hálózati feszültségen csak jogosult, arra képesített személy által végezhető el, a hatályos előírások szerint. A tanuló ilyen munkát önállóan nem gyakorolhat; jelen leírás tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik. Hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

32.1.6 Valós életbeli alkalmazás

Egy fémmegmunkáló műhelyben egy régebbi fúrógép motorja időnként nem állt le a STOP gomb megnyomására. A szerelő előbb a nyomógombot cserélte, de a hiba megmaradt. Ezután a mágneskapcsolót vizsgálta meg. Kiderült, hogy a K1 főérintkezői az ívhatás miatt összehegedtek: a tekercs elengedése után is zárva maradtak. A motor így tovább forgott; sem a STOP, sem a csak a K1 tekercsének áramkörét bontó vészleállító nem segített, végül a főkapcsolóval kellett leválasztani.

A tanulság: a tekercskörbe kötött vészleállító ugyanúgy a K1 tekercsét ejti, mint a STOP, ezért hegedt főérintkező ellen nem véd; a hegedés elleni vészleállítás csak akkor hatásos, ha független második lekapcsolóelemre (második kontaktor, kioldótekercses motorvédő vagy főkapcsoló) is hat – ezt a gép kockázatértékelése és az MSZ EN 60204-1 határozza meg (ellenőrizendő). A mágneskapcsolót rendszeresen ellenőrizni kell. A hőkioldó ebben az esetben nem feltétlenül véd a beragadt főérintkező ellen, ezért a karbantartási tervben a mágneskapcsoló állapotát és a főérintkezők kopását is szerepeltetni kell. A hibás mágneskapcsolót azonnal cserélni kell, nem „megjavítani”, mert a beragadt érintkező balesetveszélyes. (ellenőrizendő: a karbantartási követelmények a helyi üzemeltetési szabályzatban)

32.1.7 Gyakorlati útmutató: direktindítás, önfenntartás és kezelőszervek bekötése tanműhelyi környezetben

Cél: A tanuló önállóan építse meg egy egyirányú, direktindításos motorvezérlés fő- és vezérlőáramkörét törpefeszültségű modellező panelen, ellenőrizze a működést, és dokumentálja a kapcsolást.

Eszközök és anyagok: - Tanulópanel, törpefeszültségű tápegység (pl. 24 V DC vagy 24 V AC) - Mágneskapcsoló (a tekercsfeszültség a tápegységhez illeszkedő) - Motorvédő kapcsoló vagy kismegszakító (a törpefeszültségű modellhez) - Hőkioldó (a modellben használható, vagy a 95–96 NC szimulálható) - Nyomógombok: S1 (NO, zöld), S0 (NC, piros) - Jelzőlámpa H1 - Vezetékek, szerelőszerszámok, multiméter - Kapcsolási rajz (a fenti két diagram)

Biztonsági korlát. A feladat csak törpefeszültségű környezetben végezhető. Hálózati feszültségű (230/400 V) munkát csak jogosult, arra képesített személy végezhet, a hatályos előírások szerint. A tanuló ilyen munkát önállóan nem gyakorolhat.

Az öt biztonsági szabály (törpefeszültségű munkánál is kötelező):

  1. Lekapcsolás: a tápegységet és a hálózati oldalt feszültségmentesítsd.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás: a kapcsolót rögzítsd, helyezz el figyelmeztető táblát.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése: multiméterrel, két ponton is ellenőrizd, hogy nincs feszültség.
  4. Földelés és rövidre zárás (hálózati munkánál): a munkaterületet a szabvány szerint földelni kell; törpefeszültségű modellen a gyakorlat szerint elegendő a feszültségmentességet igazolni, de az eljárást ismerni kell.
  5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése: ha a panelen másik áramkör feszültség alatt van, azt takard le.

Lépések:

  1. Készítsd elő a rajzot. Nyomtasd ki vagy rajzold le a fő- és vezérlőáramkör tervét, azonosítsd a kapcsokat: Q1 (3 pólus), K1 főérintkezők, F1 hőkioldó, M1 motor, S1, S0, K1 tekercs, H1.
  2. Kösd be a főáramkört. A tápegység csatlakozóitól indulj: a törpefeszültségű modellben az L1–L2–L3 szerepét egy 3 × 24 V AC biztonsági transzformátor kimenete tölti be, a motort pedig három, csillagba kötött 24 V-os jelzőlámpa (vagy a transzformátorról táplált kis modellmotor) helyettesíti. Kösd a Q1, majd a K1 főérintkezők, az F1 hőkioldó és a motor kapcsait sorba. Ügyelj arra, hogy minden kapocs megfelelően meg legyen húzva. (ellenőrzés: multiméterrel, feszültségmentes állapotban, folytonosságvizsgálattal: a Q1 bemenet és a motor kivezetése között nyitott kapcsolónál nincs folytonosság, a K1 bemenet és a motor kivezetése között a K1 főérintkező kézzel való benyomásakor folytonosságnak kell lennie.)
  3. Kösd be a vezérlőáramkört. A rajz szerint az L1 (tápegység pozitív vagy fázis) oldalról az F2 vezérlőköri biztosító után kösd sorba a hőkioldó 95–96 NC érintkezőjét és a STOP S0 NC érintkezőt, majd a START S1 NO érintkezőt. A K1 13–14 segédérintkezőt párhuzamosan kösd az S1-hez. A közös csomópontból vezesd a vezetéket a K1 tekercs A1 kapcsára. A tekercs A2 kapcsa az N (tápegység negatív vagy nulla) oldalra kerül. A H1 jelzőlámpát a tekercs bemenetétől a nulla oldalra kösd párhuzamosan.
  4. Ellenőrzés feszültségmentes állapotban. Multiméterrel ellenőrizd a kapcsolások folytonosságát:
  5. Bekapcsolás. A tápegységet kapcsold be, ellenőrizd a vezérlőfeszültséget multiméterrel. Nyomd meg az S1 START gombot: a K1 mágneskapcsolónak meg kell húznia, a H1 lámpának világítania kell, a motornak forognia kell. Engedd el az S1-et: a mágneskapcsolónak meghúzva kell maradnia.
  6. Leállítás. Nyomd meg az S0 STOP gombot: a mágneskapcsolónak el kell engednie, a motornak le kell állnia, a H1 lámpának ki kell aludnia.
  7. Hiba szimulálása (oktatói felügyelettel). Szakítsd meg a K1 13–14 érintkező bekötését, és próbáld újra indítani. Azt tapasztalod, hogy a motor csak a START gomb nyomva tartása közben jár. Ez a hiba jól mutatja, miért elengedhetetlen az önfenntartó érintkező.
  8. Dokumentálás. Vezess jegyzőkönyvet: rajzold le a kapcsolást, tüntesd fel a kapocsjelöléseket, a használt feszültségszintet, a mágneskapcsoló típusát, a hőkioldó beállítási tartományát, és a funkcionális ellenőrzés eredményét.

Tipikus hibák a bekötés során:

32.1.8 Tipikus hibák

Hiba 1: Az önfenntartó érintkező hiányzik vagy rosszul van bekötve.

A motor csak addig jár, amíg a START gombot nyomva tartják. Ez akkor fordul elő, ha a K1 13–14 segédérintkezőt nem kötik párhuzamosan az S1 gombbal, vagy véletlenül NC érintkezőt használnak. A helyes megoldás: a 13–14 NO érintkezőt kell bekötni, és párhuzamosan az S1 gombbal, a STOP érintkező után.

Hiba 2: A STOP és START gomb érintkezői felcserélve.

Ha az S0 STOP-ot NO érintkezővel, az S1 START-ot pedig NC érintkezővel kötik be, a vezérlőáramkör alaphelyzetben zárva lehet, és a motor azonnal elindul; a STOP gomb pedig nem állítja le. A megoldás: a STOP gomb NC (21–22), a START gomb NO (13–14) érintkezőjét kell használni, és ezt bekötés előtt multiméterrel ellenőrizni.

Hiba 3: A hőkioldó 95–96 segédérintkezőjét elhagyják a vezérlésből.

Ilyenkor a hőkioldó kiold ugyan a főáramkörben, de a motor tovább jár, mert a tekercs áramköre nem szakad meg. Ez veszélyes, mert a túlterhelt motort nem védi semmi. A helyes gyakorlat: a hőkioldó NC 95–96 érintkezőjét sorosan be kell kötni a tekercskörbe.

Hiba 4: A vészleállító kiiktatása vagy megkerülése.

Előfordul, hogy a szerelő a vészleállítót kihagyja a körből, vagy a STOP gombbal együtt párhuzamosan köti, hogy „ne akadályozza a munkát”. Ez tilos és életveszélyes. A vészleállítót mindig sorosan kell beépíteni, és soha nem szabad áthidalni.

32.1.9 Önellenőrzés

1. Igaz-e: az önfenntartó érintkezőnek NC típusúnak kell lennie, hogy a motor folyamatosan járjon? Indokold!

2. Mi a szerepe a K1 13–14 segédérintkezőnek, és miért párhuzamos a START gombbal?

3. Egy motor névleges árama 11,4A11{,}4\,\text{A}. Milyen hőkioldó-beállítási tartományt választanál, és milyen mágneskapcsoló-névleges áramot? Miért?

4. A rajz szerint a STOP gomb megnyomásakor a motor leáll, de a H1 lámpa tovább világít. Mi lehet a hiba?

5. Mi a különbség a 95–96 és a 13–14 kapcsok között? Melyik hová van kötve?

6. Miért kell a hőkioldó NC érintkezőjét sorosan a tekercs körébe kötni? Mi történik, ha kihagyjuk?

Válaszok az Önellenőrzés – válaszok alcímben találhatók.

32.1.10 Feladatok

1. feladat (A). Rajzold le a direktindítás vezérlőáramkört az alábbi elemekkel: S0 (NC), S1 (NO), K1 tekercs, K1 13–14 (NO), F1 95–96 (NC). Jelöld a kapocsnév jelöléseket. Magyarázd el a sorrendet.

2. feladat (A). Milyen gyakorlati különbség van az NO és az NC érintkező között? Írd le, melyik gombhoz melyiket választod, és miért.

3. feladat (B). Egy háromfázisú aszinkron motor adatai: P=3,0kWP = 3{,}0\,\text{kW}, Uv=400VU_v = 400\,\text{V}, η=0,82\eta = 0{,}82, cos⁡φ=0,78\cos\varphi = 0{,}78. Számítsd ki a motor névleges áramát, és válassz hőkioldót, mágneskapcsolót és kismegszakítót az indítási áramlökés figyelembevételével.

4. feladat (B). A vezérlőáramkör rajzát követve sorold fel, mi történik pontosan, amikor a START gombot megnyomjuk, majd elengedjük, végül a STOP gombot megnyomjuk. Azonosítsd az összes érintkező állapotát.

5. feladat (C). Egy szerelő azt tapasztalja, hogy a motor csak a START gomb nyomva tartása közben működik, amint elengedi, a motor leáll. Milyen lehetséges okokra gyanakszol? Ismertesd a hibakeresési lépéseket multiméterrel és rajzkövetéssel, majd javasold a javítást.

6. feladat (D). Tanműhelyi panelen építsd meg a direktindításos vezérlést önfenntartással. Végezd el a feszültségmentes ellenőrzéseket, majd indítás és leállítás után szimulálj „hőkioldó kioldást” az F1 95–96 érintkező nyitásával. Dokumentáld a mért feszültségeket, a kapocsjelöléseket és a funkcionális teszt eredményét.

32.1.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

1. Hamis. Az önfenntartó érintkezőnek NO (nyitott) típusúnak kell lennie. Amikor a tekercs meghúz, ez az érintkező zár, és tartja a kört. Ha NC lenne, alaphelyzetben zárt lenne, és a motor azonnal elindulna, vagy az áramkör nem működne megfelelően.

2. A K1 13–14 önfenntartó NO segédérintkezője azért kerül párhuzamosan a START gombbal, mert amikor a mágneskapcsoló meghúz, ez az érintkező zár, és a START gomb elengedése után is fenntartja a tekercs áramkörét.

3. A hőkioldó beállítási tartománya például 10 A–16 A, és a motor névleges áramára kell állítani. A mágneskapcsoló névleges áramát legalább 12 A vagy 16 A AC-3 használati kategóriában kell választani, mert a motor árama 11,4 A. Q1 lehetőleg motorvédő kapcsoló; kismegszakítónál a D jelleg csak az indítási áramlökés miatt indokolt, és kis hurokimpedanciát kíván (D16: Zs≤0,72ΩZ_s \le 0{,}72\,\Omega; ellenőrizendő).

4. A H1 lámpa a tekercs bemenetétől kap feszültséget. Ha a STOP gomb megnyomásakor a motor leáll, de a lámpa tovább ég, akkor a H1 nincs párhuzamosan a tekercs áramkörével, hanem közvetlenül a tápfeszültségre van kötve. A hibát a bekötés ellenőrzésével kell felderíteni.

5. A 95–96 a hőkioldó NC segédérintkezője, amelyet a tekercs körébe sorosan kell kötni. A 13–14 a mágneskapcsoló NO segédérintkezője, amelyet a START gombbal párhuzamosan kötünk. A kettő nem cserélhető fel.

6. A hőkioldó NC érintkezője azért soros a tekercs körben, mert túlterheléskor az érintkező nyit, megszakad a tekercs áramköre, és a motor leáll. Ha kihagyjuk, a hőkioldó kiold ugyan, de a vezérlés tovább feszültség alatt tartja a mágneskapcsolót, ezért a motor tovább jár, ami túlmelegedéshez és balesethez vezet.

1. feladat – Megoldás.

A vezérlőáramkört az alábbi módon kell megrajzolni (a fenti diagramnak megfelelően). A kapcsolási rajz:

A sorrend lényege: a STOP és a hőkioldó bontója a párhuzamos ág előtt van, így mindkettő minden üzemállapotban bontja a tekercskört (akár a START gombon, akár az önfenntartó érintkezőn át kap feszültséget a tekercs).

2. feladat – Megoldás.

Az NO (normally open) érintkező alaphelyzetben nyitott, csak akkor zár, ha a készüléket működtetjük. A START gombot NO érintkezővel választjuk, mert csak akkor ad jelet, amikor megnyomjuk. Az NC (normally closed) érintkező alaphelyzetben zárt, és működtetéskor nyit. A STOP gombot NC érintkezővel választjuk, mert alaphelyzetben engedi a vezérlőáramkört működni, és megnyomásakor megszakítja a kört.

3. feladat – Megoldás.

Adott: P=3,0kWP = 3{,}0\,\text{kW}, Uv=400VU_v = 400\,\text{V}, η=0,82\eta = 0{,}82, cos⁡φ=0,78\cos\varphi = 0{,}78.

A motor felvett villamos teljesítménye:

Pvill=3000W0,82≈3658,5W P_{\text{vill}} = \frac{3000\,\text{W}}{0{,}82} \approx 3658{,}5\,\text{W}

A névleges áram:

In=Pvill3Uvcos⁡φ=3658,51,732⋅400⋅0,78≈6,77A I_n = \frac{P_{\text{vill}}}{\sqrt{3}\, U_v \, \cos\varphi} = \frac{3658{,}5}{1{,}732 \cdot 400 \cdot 0{,}78} \approx 6{,}77\,\text{A}

Hőkioldó: 6–10 A beállítási tartomány, a motortábla szerinti értékre állítva. Mágneskapcsoló: legalább 9 A vagy 12 A AC-3. Q1: motorvédő kapcsoló vagy legalább 10 A névleges áramú kismegszakító (D jellegnél a hibavédelmi feltételt is ellenőrizni kell), a vezeték terhelhetőségét is figyelembe véve. (ellenőrizendő: gyártói adatlapok, szabványok)

4. feladat – Megoldás.

A lépések:

  1. Kiindulás: S0 zárt (NC), S1 nyitott (NO), K1 13–14 nyitott, F1 95–96 zárt, K1 tekercs feszültségmentes, motor áll.
  2. S1 megnyomásakor: S1 zár, a tekercs feszültséget kap, K1 meghúz; a K1 főérintkezők zárnak, a motor indul; a K1 13–14 zár.
  3. S1 elengedésekor: S1 nyit, de a K1 13–14 tovább zárva tartja a tekercs áramkörét; a motor jár.
  4. S0 megnyomásakor: S0 nyit, a tekercs áramköre megszakad; K1 elenged; a főérintkezők és a K1 13–14 nyitnak; a motor leáll; a H1 lámpa kialszik. A rendszer visszaáll kiindulási állapotba.

5. feladat – Megoldás.

Tünet: a motor csak a START gomb nyomva tartásakor jár, elengedéskor leáll. Ez az önfenntartó áramkör hiányára utal. Lehetséges okok:

Hibakeresési lépések:

  1. Feszültségmentesíts (öt szabály!).
  2. Multiméterrel, folytonosságvizsgálattal ellenőrizd a K1 13–14 érintkezőt: a mágneskapcsolót kézzel meghúzva folytonosságnak kell lennie.
  3. Ellenőrizd a bekötést a rajz alapján: a 13–14 párhuzamosan legyen az S1 gombbal, a STOP érintkező után.
  4. Ellenőrizd, hogy a K1 13–14 valóban NO érintkező-e.
  5. Ha szükséges, cseréld a hibás érintkezőt vagy a mágneskapcsolót, majd végezz funkcionális tesztet.

6. feladat – Megoldás.

A gyakorlati útmutatóban leírtak szerint építsd meg az áramkört. A feszültségmentes ellenőrzés során mérd a kapcsolási pontokat:

Bekapcsolás után mérj feszültséget a K1 tekercs A1–A2 között a helyes értékre. A funkcionális teszt során indítás, önfenntartás, leállítás és hőkioldó-szimuláció mind sikeres legyen. A jegyzőkönyvben tüntesd fel a rajzot, a mért értékeket és a használt készülékek típusát.

32.1.12 Rövid összefoglaló

A direktindításos motorvezérlés a legegyszerűbb motorindítási mód: a motort a hálózatra kapcsolva teljes feszültséggel indítjuk. A főáramkörben a sorrend: zárlatvédelem (Q1: motorvédő megszakító, olvadóbiztosító vagy kismegszakító), mágneskapcsoló főérintkezői (K1), hőkioldó (F1; hőkioldós motorvédő kapcsolónál elmarad, mert az már túlterhelésvédelmet is ad), motor (M1). A vezérlőáramkörben a vezérlőköri biztosító (F2) után a hőkioldó 95–96 NC érintkezője és a STOP NC gomb (S0) következik, utána a START NO gomb (S1) és a vele párhuzamosan kötött K1 13–14 NO önfenntartó érintkező, majd a K1 tekercs (A1–A2), vele párhuzamosan a H1 jelzőlámpa. Amikor a START gombot megnyomjuk, a tekercs meghúz, a főérintkezők bekapcsolják a motort, a 13–14 érintkező pedig tartja a vezérlést a gomb elengedése után. A STOP gomb vagy a hőkioldó NC érintkező nyitásakor a tekercs áramköre megszakad, a motor leáll. Továbbvitt eredmény: ezt az önfenntartó logikát és a kapocsjelöléseket (13–14, 95–96, A1–A2, 21–22) használjuk a Reverzáló kapcsolás és reteszelés és a Csillag–delta indítás vezérlése alfejezetekben.

32.1.13 Források és ellenőrzési hiányok