Egy műhelyben a háromfázisú aszinkron motort nem a főkapcsolóval akarjuk be- és kikapcsolni, hanem egy gombnyomással. Ha a motort közvetlenül egy nyomógombbal kapcsolnánk, akkor a gombot mindaddig nyomva kellene tartani, amíg a motornak forognia kell. Ez elfogadhatatlan: a munkásnak két kézre van szüksége, és a nyomógomb érintkezője sem erre a tartós áramra készült. A megoldás a mágneskapcsoló és az önfenntartás: a START gomb csak a vezérlőáramkörben ad jelet, a mágneskapcsoló tekercse meghúz, a főérintkezői bekapcsolják a motort, egy segédérintkezője pedig párhuzamosan kapcsolódik a START gombbal, így a gomb elengedése után is fennmarad a vezérlés. A STOP gomb megnyomásakor a tekercs áramköre megszakad, a mágneskapcsoló elenged, a motor leáll.
Ez a kapcsolás a direktindítás (közvetlen indítás) alapja, és szinte minden motorvezérlés – így a Reverzáló kapcsolás és reteszelés és a Csillag–delta indítás vezérlése – erre épül.
A direktindítós, egyirányú motorvezérlés két áramkört tartalmaz:
A főáramkör:
A rajzon a három fázis (L1, L2, L3) külön vezetéken fut a motorig, a motortest a PE-re csatlakozik. A Q1 zárlatvédelmi készülék (csak mágneses kioldású motorvédő megszakító vagy kismegszakító) megszakítja mindhárom fázist; ha Q1 hőkioldós motorvédő kapcsoló, a külön F1 elmarad. A K1 mágneskapcsoló főérintkezői az indító jelet követően zárnak, a F1 hőkioldó pedig az állandó túlterhelés ellen védi a motort. A hőkioldó a fázisokban folyó áram alapján érzékeli a melegedést, és 95–96 jelű NC segédérintkezőjével megszakítja a vezérlőáramkört. A motor a három fázisra csatlakozik a kapocsdobozban (U1–V1–W1, U2–V2–W2).
A vezérlőáramkör:
A felső vonal az L1 fázis, az alsó az N nulla. A sorrend: az L1-ről először az F2 vezérlőköri biztosító, majd az F1 hőkioldó 95–96 NC érintkezője következik, utána a STOP nyomógomb S0 (NC), majd a START nyomógomb S1 és a vele párhuzamosan kapcsolt K1 13–14 önfenntartó érintkező. A két párhuzamos ág közös pontjáról a K1 tekercs (A1–A2) következik, és a kör az N felé záródik. A H1 jelzőlámpa a tekercs A1 kapcsáról külön ágon kap feszültséget (a tekercssel párhuzamos), tehát akkor világít, ha a K1 tekercs feszültséget kap.
Definíció. A direktindítás (közvetlen indítás) olyan motorindítási mód, amelynél a motor a hálózatra kapcsolva azonnal, teljes feszültséggel indul. A motoroknál ez a legegyszerűbb és leggyakoribb megoldás, ha a hálózat elbírja az indítási áramlökést.
Definíció. Az önfenntartás (önfenntartó áramkör) olyan vezérlőáramkör, amelyben a mágneskapcsoló saját NO segédérintkezője (13–14) párhuzamosan van kapcsolva a START nyomógombbal. Amikor a tekercs meghúz, ez az érintkező zár, és a START gomb elengedése után is tartja a tekercs áramkörét.
Definíció. A mágneskapcsoló olyan elektromágneses kapcsolókészülék, amely a tekercs gerjesztésekor zárja a főérintkezőit, és az áramkörből elengedve (a tekercs feszültségmentesítésekor) visszatér nyitott állapotba. A főérintkezők a főáramkört, a segédérintkezők a vezérlőáramkört kapcsolják.
Szabály. A direktindítású, egyirányú motorvezérlés főáramkörében a sorrend:
Szabály. A vezérlőáramkörben a sorrend:
A STOP gomb és a hőkioldó bontója azért van a párhuzamos (START ∥ K1 13–14) ág előtt, mert így mindkettő minden üzemállapotban bontja a tekercskört: akár a START gombon, akár az önfenntartó érintkezőn át kap feszültséget a tekercs. Megnyomott STOP-nál vagy kioldott hőkioldónál a tekercs elenged, és a motor leáll. Villamosan a két soros bontó egymás közti sorrendje felcserélhető; a könyv rajzain egységesen az F1 95–96 áll elöl.
Szabvány. A gépek villamos berendezéseinek tervezésére és kivitelezésére az MSZ EN 60204-1 vonatkozik; a kapcsolókészülékekre (mágneskapcsolóra, motorvédőre) az MSZ EN 60947 sorozat, a vezérlőkészülékekre (nyomógombok, jelzőlámpák) az MSZ EN 60947-5-1. A pontos szakasz- és táblázatszámok ellenőrzendők az aktuális kiadásban. (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás)
Szabály. A kezelőszervek színjelölése: az INDÍTÓ (START) gomb általában zöld vagy fehér, a STOP gomb fekete vagy piros, a VÉSZLEÁLLÍTÓ gomb piros, sárga alátéten. A szín mellett a feladat és a felirat is számít; a vészleállítónak egyértelműen el kell térnie a normál kezelőszervektől. (ellenőrizendő: a gyártói katalógus és a vonatkozó gépbiztonsági szabvány)
Továbbvitt eredmény. Az önfenntartás elve és a K1 13–14 segédérintkező párhuzamos kapcsolása a START gombbal, valamint a STOP NC érintkező soros elhelyezése az alap, amelyre a Reverzáló kapcsolás és reteszelés, a Csillag–delta indítás vezérlése és a Kétsebességű, sorrendi és késleltetett vezérlések alfejezetek épülnek.
Példa 1 – Motor névleges áramának kiszámítása és a főáramköri védelem kiválasztása.
Egy műhelyben egy 5,5 kW névleges teljesítményű, 400 V háromfázisú aszinkron motort kell direktindítással működtetni. Az adattábla szerint a hatásfok , a teljesítménytényező . Határozzuk meg a motor névleges áramát, és válasszunk hőkioldót, mágneskapcsolót és a kör zárlatvédelmét.
Adott: - - - -
Keresett: a motor névleges vonali árama .
Képlet: a háromfázisú hatásos villamos teljesítmény:
Ebből a névleges áram:
Behelyettesítés:
Ellenőrzés: A motor teljesítménytényezője és hatásfoka miatt a felvett villamos teljesítmény nagyobb a tengelyteljesítménynél, ezért az áram 10 A felett várható. A kapott reális.
Eredmény: A hőkioldó (F1) beállítási tartománya legalább 10 A és 16 A között legyen, és a motor adattáblája szerinti névleges áramra kell állítani. Ha a motor üzeme folyamatos, akkor a beállított érték a névleges áram közelébe kerül. A mágneskapcsolót AC-3 használati kategóriában legalább 12 A vagy 16 A névleges árammal válasszuk, mert a 11,4 A-t a kisebb készülék nem kapcsolja tartósan. Q1: motorvédő kapcsoló (ajánlott, lásd a Motorvédő kapcsoló, hőkioldó, megszakító és szakaszoló alfejezetet), vagy C/D jellegű, például 16 A-es kismegszakító és hőkioldó. Az indítási áramlökés a névleges áram 6–8-szorosa is lehet, ezért a kismegszakító mágneses kioldása nem szólalhat meg indításkor; a D jelleg mágneses kioldási árama azonban 10–20·, ezért a hibavédelmi feltétel () csak kis hurokimpedanciánál teljesül: D16-nál , ; C16-nál , . A D jelleg tehát nem „biztonságosabb”, csak nagyobb indítóáramhoz való (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-41, gyártói adat). (ellenőrizendő: gyártói adatlapok, MSZ EN 60947-4-1, MSZ EN 60898-1)
Példa 2 – A jelút követése az önfenntartó áramkörben.
A vezérlőáramkört elemezzük lépésről lépésre a fenti rajz alapján.
A kiindulási állapotban a K1 tekercs feszültségmentes, a főérintkezői nyitottak, a motor áll. A H1 lámpa nem világít.
Ez a lépéssorozat a rajz–valóság–mérés hármasban ellenőrizhető: a rajzon látjuk a zárt/nyitott érintkezőket, a valós kapcsolásban a mágneskapcsoló kattanását halljuk, multiméterrel pedig a tekercs A1–A2 kapcsain mérhetjük a vezérlőfeszültséget.
Szabvány. A gépek villamos berendezéseinek – ide értve a motorvezérléseket – tervezésére, kivitelezésére és dokumentálására az MSZ EN 60204-1 szabvány vonatkozik. A mágneskapcsolók és motorvédő kapcsolók kiválasztására az MSZ EN 60947-4-1, a nyomógombok és jelzőlámpák kiválasztására az MSZ EN 60947-5-1 szolgál. A kapocsjelölések, a színek és a rajzjelek tekintetében az MSZ EN 60617-et használjuk. A hálózati feszültségű munkavégzésre a vonatkozó villamos biztonsági szabvány, így az MSZ HD 60364-4-41 áramütés elleni védelmi fejezete is irányadó. (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadások)
Szabály. A vezérlőáramkör feszültségét mindig a mágneskapcsoló tekercsének adattáblája határozza meg. Gyakori a 230 V AC vezérlés, de törpefeszültségű (24 V DC vagy 24 V AC) rendszerek is elterjedtek biztonsági okokból. A tanműhelyi gyakorlatok során csak törpefeszültségű vezérlést szabad építeni, kivéve, ha jogosult oktató felügyeletével, a vonatkozó szabályok szerint hálózati feszültségű munkát végzünk. (ellenőrizendő: a gyártói adatlap, a tanműhelyi szabályzat)
Szabály. A vészleállító beépítésekor azt a vezérlőáramkörben sorosan, a tekercs előtt kell elhelyezni; ez a K1 tekercsét ejti, ezért hegedt főérintkező ellen nem véd, ahhoz független második lekapcsolóelem (második kontaktor, kioldótekercses motorvédő vagy főkapcsoló) is kell (ellenőrizendő: MSZ EN 60204-1, MSZ EN ISO 13850). A vészleállító ne legyen megkerülhető, és reteszelő típusú legyen: megnyomás után kézzel kell visszaállítani.
Biztonsági korlát. A feladat hálózati feszültségen csak jogosult, arra képesített személy által végezhető el, a hatályos előírások szerint. A tanuló ilyen munkát önállóan nem gyakorolhat; jelen leírás tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik. Hálózati feszültségen önállóan ne végezd.
Egy fémmegmunkáló műhelyben egy régebbi fúrógép motorja időnként nem állt le a STOP gomb megnyomására. A szerelő előbb a nyomógombot cserélte, de a hiba megmaradt. Ezután a mágneskapcsolót vizsgálta meg. Kiderült, hogy a K1 főérintkezői az ívhatás miatt összehegedtek: a tekercs elengedése után is zárva maradtak. A motor így tovább forgott; sem a STOP, sem a csak a K1 tekercsének áramkörét bontó vészleállító nem segített, végül a főkapcsolóval kellett leválasztani.
A tanulság: a tekercskörbe kötött vészleállító ugyanúgy a K1 tekercsét ejti, mint a STOP, ezért hegedt főérintkező ellen nem véd; a hegedés elleni vészleállítás csak akkor hatásos, ha független második lekapcsolóelemre (második kontaktor, kioldótekercses motorvédő vagy főkapcsoló) is hat – ezt a gép kockázatértékelése és az MSZ EN 60204-1 határozza meg (ellenőrizendő). A mágneskapcsolót rendszeresen ellenőrizni kell. A hőkioldó ebben az esetben nem feltétlenül véd a beragadt főérintkező ellen, ezért a karbantartási tervben a mágneskapcsoló állapotát és a főérintkezők kopását is szerepeltetni kell. A hibás mágneskapcsolót azonnal cserélni kell, nem „megjavítani”, mert a beragadt érintkező balesetveszélyes. (ellenőrizendő: a karbantartási követelmények a helyi üzemeltetési szabályzatban)
Cél: A tanuló önállóan építse meg egy egyirányú, direktindításos motorvezérlés fő- és vezérlőáramkörét törpefeszültségű modellező panelen, ellenőrizze a működést, és dokumentálja a kapcsolást.
Eszközök és anyagok: - Tanulópanel, törpefeszültségű tápegység (pl. 24 V DC vagy 24 V AC) - Mágneskapcsoló (a tekercsfeszültség a tápegységhez illeszkedő) - Motorvédő kapcsoló vagy kismegszakító (a törpefeszültségű modellhez) - Hőkioldó (a modellben használható, vagy a 95–96 NC szimulálható) - Nyomógombok: S1 (NO, zöld), S0 (NC, piros) - Jelzőlámpa H1 - Vezetékek, szerelőszerszámok, multiméter - Kapcsolási rajz (a fenti két diagram)
Biztonsági korlát. A feladat csak törpefeszültségű környezetben végezhető. Hálózati feszültségű (230/400 V) munkát csak jogosult, arra képesített személy végezhet, a hatályos előírások szerint. A tanuló ilyen munkát önállóan nem gyakorolhat.
Az öt biztonsági szabály (törpefeszültségű munkánál is kötelező):
Lépések:
Tipikus hibák a bekötés során:
Hiba 1: Az önfenntartó érintkező hiányzik vagy rosszul van bekötve.
A motor csak addig jár, amíg a START gombot nyomva tartják. Ez akkor fordul elő, ha a K1 13–14 segédérintkezőt nem kötik párhuzamosan az S1 gombbal, vagy véletlenül NC érintkezőt használnak. A helyes megoldás: a 13–14 NO érintkezőt kell bekötni, és párhuzamosan az S1 gombbal, a STOP érintkező után.
Hiba 2: A STOP és START gomb érintkezői felcserélve.
Ha az S0 STOP-ot NO érintkezővel, az S1 START-ot pedig NC érintkezővel kötik be, a vezérlőáramkör alaphelyzetben zárva lehet, és a motor azonnal elindul; a STOP gomb pedig nem állítja le. A megoldás: a STOP gomb NC (21–22), a START gomb NO (13–14) érintkezőjét kell használni, és ezt bekötés előtt multiméterrel ellenőrizni.
Hiba 3: A hőkioldó 95–96 segédérintkezőjét elhagyják a vezérlésből.
Ilyenkor a hőkioldó kiold ugyan a főáramkörben, de a motor tovább jár, mert a tekercs áramköre nem szakad meg. Ez veszélyes, mert a túlterhelt motort nem védi semmi. A helyes gyakorlat: a hőkioldó NC 95–96 érintkezőjét sorosan be kell kötni a tekercskörbe.
Hiba 4: A vészleállító kiiktatása vagy megkerülése.
Előfordul, hogy a szerelő a vészleállítót kihagyja a körből, vagy a STOP gombbal együtt párhuzamosan köti, hogy „ne akadályozza a munkát”. Ez tilos és életveszélyes. A vészleállítót mindig sorosan kell beépíteni, és soha nem szabad áthidalni.
1. Igaz-e: az önfenntartó érintkezőnek NC típusúnak kell lennie, hogy a motor folyamatosan járjon? Indokold!
2. Mi a szerepe a K1 13–14 segédérintkezőnek, és miért párhuzamos a START gombbal?
3. Egy motor névleges árama . Milyen hőkioldó-beállítási tartományt választanál, és milyen mágneskapcsoló-névleges áramot? Miért?
4. A rajz szerint a STOP gomb megnyomásakor a motor leáll, de a H1 lámpa tovább világít. Mi lehet a hiba?
5. Mi a különbség a 95–96 és a 13–14 kapcsok között? Melyik hová van kötve?
6. Miért kell a hőkioldó NC érintkezőjét sorosan a tekercs körébe kötni? Mi történik, ha kihagyjuk?
Válaszok az Önellenőrzés – válaszok alcímben találhatók.
1. feladat (A). Rajzold le a direktindítás vezérlőáramkört az alábbi elemekkel: S0 (NC), S1 (NO), K1 tekercs, K1 13–14 (NO), F1 95–96 (NC). Jelöld a kapocsnév jelöléseket. Magyarázd el a sorrendet.
2. feladat (A). Milyen gyakorlati különbség van az NO és az NC érintkező között? Írd le, melyik gombhoz melyiket választod, és miért.
3. feladat (B). Egy háromfázisú aszinkron motor adatai: , , , . Számítsd ki a motor névleges áramát, és válassz hőkioldót, mágneskapcsolót és kismegszakítót az indítási áramlökés figyelembevételével.
4. feladat (B). A vezérlőáramkör rajzát követve sorold fel, mi történik pontosan, amikor a START gombot megnyomjuk, majd elengedjük, végül a STOP gombot megnyomjuk. Azonosítsd az összes érintkező állapotát.
5. feladat (C). Egy szerelő azt tapasztalja, hogy a motor csak a START gomb nyomva tartása közben működik, amint elengedi, a motor leáll. Milyen lehetséges okokra gyanakszol? Ismertesd a hibakeresési lépéseket multiméterrel és rajzkövetéssel, majd javasold a javítást.
6. feladat (D). Tanműhelyi panelen építsd meg a direktindításos vezérlést önfenntartással. Végezd el a feszültségmentes ellenőrzéseket, majd indítás és leállítás után szimulálj „hőkioldó kioldást” az F1 95–96 érintkező nyitásával. Dokumentáld a mért feszültségeket, a kapocsjelöléseket és a funkcionális teszt eredményét.
Önellenőrzés – válaszok
1. Hamis. Az önfenntartó érintkezőnek NO (nyitott) típusúnak kell lennie. Amikor a tekercs meghúz, ez az érintkező zár, és tartja a kört. Ha NC lenne, alaphelyzetben zárt lenne, és a motor azonnal elindulna, vagy az áramkör nem működne megfelelően.
2. A K1 13–14 önfenntartó NO segédérintkezője azért kerül párhuzamosan a START gombbal, mert amikor a mágneskapcsoló meghúz, ez az érintkező zár, és a START gomb elengedése után is fenntartja a tekercs áramkörét.
3. A hőkioldó beállítási tartománya például 10 A–16 A, és a motor névleges áramára kell állítani. A mágneskapcsoló névleges áramát legalább 12 A vagy 16 A AC-3 használati kategóriában kell választani, mert a motor árama 11,4 A. Q1 lehetőleg motorvédő kapcsoló; kismegszakítónál a D jelleg csak az indítási áramlökés miatt indokolt, és kis hurokimpedanciát kíván (D16: ; ellenőrizendő).
4. A H1 lámpa a tekercs bemenetétől kap feszültséget. Ha a STOP gomb megnyomásakor a motor leáll, de a lámpa tovább ég, akkor a H1 nincs párhuzamosan a tekercs áramkörével, hanem közvetlenül a tápfeszültségre van kötve. A hibát a bekötés ellenőrzésével kell felderíteni.
5. A 95–96 a hőkioldó NC segédérintkezője, amelyet a tekercs körébe sorosan kell kötni. A 13–14 a mágneskapcsoló NO segédérintkezője, amelyet a START gombbal párhuzamosan kötünk. A kettő nem cserélhető fel.
6. A hőkioldó NC érintkezője azért soros a tekercs körben, mert túlterheléskor az érintkező nyit, megszakad a tekercs áramköre, és a motor leáll. Ha kihagyjuk, a hőkioldó kiold ugyan, de a vezérlés tovább feszültség alatt tartja a mágneskapcsolót, ezért a motor tovább jár, ami túlmelegedéshez és balesethez vezet.
1. feladat – Megoldás.
A vezérlőáramkört az alábbi módon kell megrajzolni (a fenti diagramnak megfelelően). A kapcsolási rajz:
A sorrend lényege: a STOP és a hőkioldó bontója a párhuzamos ág előtt van, így mindkettő minden üzemállapotban bontja a tekercskört (akár a START gombon, akár az önfenntartó érintkezőn át kap feszültséget a tekercs).
2. feladat – Megoldás.
Az NO (normally open) érintkező alaphelyzetben nyitott, csak akkor zár, ha a készüléket működtetjük. A START gombot NO érintkezővel választjuk, mert csak akkor ad jelet, amikor megnyomjuk. Az NC (normally closed) érintkező alaphelyzetben zárt, és működtetéskor nyit. A STOP gombot NC érintkezővel választjuk, mert alaphelyzetben engedi a vezérlőáramkört működni, és megnyomásakor megszakítja a kört.
3. feladat – Megoldás.
Adott: , , , .
A motor felvett villamos teljesítménye:
A névleges áram:
Hőkioldó: 6–10 A beállítási tartomány, a motortábla szerinti értékre állítva. Mágneskapcsoló: legalább 9 A vagy 12 A AC-3. Q1: motorvédő kapcsoló vagy legalább 10 A névleges áramú kismegszakító (D jellegnél a hibavédelmi feltételt is ellenőrizni kell), a vezeték terhelhetőségét is figyelembe véve. (ellenőrizendő: gyártói adatlapok, szabványok)
4. feladat – Megoldás.
A lépések:
5. feladat – Megoldás.
Tünet: a motor csak a START gomb nyomva tartásakor jár, elengedéskor leáll. Ez az önfenntartó áramkör hiányára utal. Lehetséges okok:
Hibakeresési lépések:
6. feladat – Megoldás.
A gyakorlati útmutatóban leírtak szerint építsd meg az áramkört. A feszültségmentes ellenőrzés során mérd a kapcsolási pontokat:
Bekapcsolás után mérj feszültséget a K1 tekercs A1–A2 között a helyes értékre. A funkcionális teszt során indítás, önfenntartás, leállítás és hőkioldó-szimuláció mind sikeres legyen. A jegyzőkönyvben tüntesd fel a rajzot, a mért értékeket és a használt készülékek típusát.
A direktindításos motorvezérlés a legegyszerűbb motorindítási mód: a motort a hálózatra kapcsolva teljes feszültséggel indítjuk. A főáramkörben a sorrend: zárlatvédelem (Q1: motorvédő megszakító, olvadóbiztosító vagy kismegszakító), mágneskapcsoló főérintkezői (K1), hőkioldó (F1; hőkioldós motorvédő kapcsolónál elmarad, mert az már túlterhelésvédelmet is ad), motor (M1). A vezérlőáramkörben a vezérlőköri biztosító (F2) után a hőkioldó 95–96 NC érintkezője és a STOP NC gomb (S0) következik, utána a START NO gomb (S1) és a vele párhuzamosan kötött K1 13–14 NO önfenntartó érintkező, majd a K1 tekercs (A1–A2), vele párhuzamosan a H1 jelzőlámpa. Amikor a START gombot megnyomjuk, a tekercs meghúz, a főérintkezők bekapcsolják a motort, a 13–14 érintkező pedig tartja a vezérlést a gomb elengedése után. A STOP gomb vagy a hőkioldó NC érintkező nyitásakor a tekercs áramköre megszakad, a motor leáll. Továbbvitt eredmény: ezt az önfenntartó logikát és a kapocsjelöléseket (13–14, 95–96, A1–A2, 21–22) használjuk a Reverzáló kapcsolás és reteszelés és a Csillag–delta indítás vezérlése alfejezetekben.