32.3 Csillag–delta indítás vezérlése

32.3.1 Indítási áramlökés csökkentése és az Y-Δ szerepe

Az Indítás: közvetlen, csillag–delta, lágyindító, csúszógyűrűs alfejezetből tudjuk, hogy a kalickás forgórészű aszinkron motor közvetlen indításakor a vonali áram a névleges áram 5–8-szorosa is lehet. Egy 11 kW-os motor névleges árama deltában kb. 21 A, így a közvetlen indítási áramcsúcs 100 A fölé nőhet. Ha a hálózati csatlakozás nem elég erős, a feszültség letörik, a világítás villog, a szomszédos fogyasztók hibát jelezhetnek, és a hálózati engedélyes korlátozhatja az engedélyezett indítási áramot. Az Y-Δ indítás a leggyakoribb, viszonylag olcsó megoldás arra, hogy a hálózati indítási áram a közvetlen delta indítás egyharmadára csökkenjen.

Szemléletes kép. Képzeljünk el egy 11 kW-os szivattyúmotort, amelyet ipari elosztóból táplálnak. A kapcsolószekrényben három mágneskapcsoló sorakozik: K1, K2, K3. Indításkor a motor tekercseit csillagba kapcsolják, majd amikor a fordulatszám már közel van az üzemihez, átkapcsolják deltába. A hálózati áramlökés kisebb, de az indítónyomaték is kisebb, ezért ezt a módszert elsősorban olyan gépeknél alkalmazzák, amelyek kis nyomatékigénnyel indulnak: szivattyúk, ventilátorok, egyes fűrészgépek, kompresszoros rendszerek tehermentes indításánál.

Definíció. Az Y-Δ indítás olyan háromfázisú motorindítási eljárás, amelynél a motor tekercseit indításkor csillagba, majd az indítási folyamat végén deltába kapcsolják. Ha a motor névleges feszültsége deltában 400 V, akkor egy tekercsre csillagban csak 230 V jut. A vonali indítási áram és az indítónyomaték egyaránt a közvetlen delta indítás értékének egyharmada.

Továbbvitt eredmény. Az itt tanult kontaktorsorrendet, időrelés váltást és kölcsönös reteszelést használjuk a Kétsebességű, sorrendi és késleltetett vezérlések alfejezetben, valamint a Vezérlések építése: direkt, reverzáló, Y-Δ gyakorlati útmutatóban.

32.3.2 Főáramkör három mágneskapcsolóval

A motor kapocstábláján hat kivezetés van: U1, V1, W1 (tekercskezdetek) és U2, V2, W2 (tekercsvégek). A gyári áthidalók helyett hat erősáramú vezeték jön a kapcsolószekrényből. A főáramkör három mágneskapcsolót használ:

A delta bekötésnél a fázissorrendet meg kell őrizni. A szokásos kapcsolás:

U1−W2,V1−U2,W1−V2.U1-W2,\quad V1-U2,\quad W1-V2.

Ha a delta hozzárendelést eltévesztik, valamelyik tekercs feszültség nélkül maradhat (a motor aszimmetrikusan, zúgva jár és melegszik), vagy az átkapcsolási áramlökés megnő; a forgásirányt a K1 bekötése határozza meg. A csillagpontot tilos a nullavezetőre kötni, mert az nem a hálózati nulla, hanem a motor mesterséges csillagpontja.

A főáramkör kapcsolási rajza:

Y-Δ indító főáramköre: K1 hálózati, K2 csillag, K3 delta - K1 a hálózatot a tekercskezdetekre (U1, V1, W1) kapcsolja; az F1 hőkioldó a K1 után, a tekercskezdetekhez menő vezetékekben van, ezért a tekercsáramot méri: beállítása In/√3 ≈ 0,58·In. K2 a tekercsvégeket (U2, V2, W2) csillagpontba köti; K3 a tekercsvégeket a K1 kimenetéről (az F1 előtt) a szomszédos fázisokra kapcsolja: U1–W2, V1–U2, W1–V2. K2 és K3 egyidejű behúzása zárlat: villamos és mechanikus reteszelés kell (a K2–K3 közötti szaggatott vonal). A motortesten PE. A vezeték-keresztezések pont nélkül nem csatlakoznak. A K2 és a K3 közötti, háromszöggel jelölt szaggatott vonal a mechanikus reteszelés (IEC 60617): a két mágneskapcsoló nem húzhat be egyszerre.

A rajzon hat vezeték megy a motorhoz: a K1 és az F1 hőkioldó után a tekercskezdetekre (U1, V1, W1), a tekercsvégekről (U2, V2, W2) pedig a K2 csillagpontjára és a K3 delta-érintkezőire. A K3 a K1 kimenetéről, az F1 előtt kapja a fázisokat, ezért az F1 deltában is csak a tekercsáramot méri, így beállítása In/3≈0,58InI_n/\sqrt{3} \approx 0{,}58\,I_n. A K2–K3 közötti szaggatott vonal a mechanikus reteszt jelöli.

Mágneskapcsoló Feladat Kapcsolat
K1 hálózat a tekercskezdetekre L1–U1, L2–V1, L3–W1
K2 tekercsvégek csillagpontba U2–V2–W2 összekötés
K3 tekercsvégek delta mintázatban U1–W2, V1–U2, W1–V2

Szabály. A K2 és K3 mágneskapcsoló egyidejű behúzása tilos, mert a fázisok közötti közvetlen rövidzárlatot okoz. Ezt nevezik átkapcsolási zárlatnak. A K1 mindig előfeltétel: ha K1 nincs behúzva, a motor nem kaphat feszültséget.

32.3.3 Vezérlés időrelével és reteszeléssel

A vezérlésnek a következő sorrendet kell megvalósítania:

  1. Indító nyomógomb megnyomásakor K1 behúz, és önfenntartásba kerül.
  2. K1-gyel együtt az időrelé (KT) feszültséget kap, és elindul az időzítés.
  3. K2 behúz, amíg az időrelé késleltetett bontó érintkezője zárt; a motor csillagban gyorsul.
  4. Az idő leteltével a KT bontó nyit, K2 ejt; a KT záró zár, K3 húz.
  5. A motor deltában fut tovább.

A vezérlési rajz egy gyakori, egyszerűsített kivitelt mutat:

Y-Δ indítás vezérlése időrelével - L1 → F2 vezérlőköri biztosító → F1 95-96 hőkioldó bontó → S0 STOP (NC) → S1 START (NO) ∥ K1 13-14 → közös pont; innen párhuzamosan: K1 tekercs (hálózati), KT időrelé tekercs, K2 ág (KT késleltetett bontó → K3 21-22 → K2, csillag) és K3 ág (KT késleltetett záró → K2 21-22 → K3, delta). A K2 és K3 kölcsönösen reteszelt. Alapállapot; a KT érintkezők az időzítés lejárta után váltanak (kapocsszámuk gyártófüggő, ellenőrizendő).

A rajz szöveges leírása: a vezérlés felül az L1-ről indul, alul az N sínre zár. Sorban az F2 vezérlőköri biztosító, az F1 hőkioldó 95–96 érintkezője, az S0 leállító és az S1 indító nyomógomb következik; az ezután lévő közös pontból négy párhuzamos ág indul (K1 tekercs, KT időrelé, K2 ág, K3 ág). Az S1-gyel párhuzamosan a K1 13–14 záró segédérintkezője biztosítja az önfenntartást. A K1 tekercs és a KT időrelé tekercs egyaránt a hőkioldó mögött kap feszültséget. A KT késleltetett bontó érintkezője és a K3 21–22 bontó segédérintkezője a K2 tekercs ágában, a KT késleltetett záró érintkezője és a K2 21–22 bontó a K3 tekercs ágában van. A K2 és K3 ág kölcsönös villamos reteszelést ad.

A gyakorlatban gyakran beiktatnak egy rövid, 50–100 ms-os késleltetést a K2 ejtése és a K3 behúzása közé, hogy az érintkezők íve biztonságosan kialudjon. Ezt átkapcsolási hézagnak nevezzük. A pontos értéket a mágneskapcsoló és az időrelé gyártói adatai alapján kell ellenőrizni.

Reteszelés. A K2 és K3 közé mechanikus reteszelést is szerelnek, mert a villamos reteszelés nem véd például egy letapadt érintkező ellen. A mechanikus reteszelés fizikailag megakadályozza, hogy a két mágneskapcsoló egyszerre behúzzon. Ezt a Reverzáló kapcsolás és reteszelés alfejezetben tanult reteszelési elvből érdemes átemelni.

32.3.4 Motor kapocsbekötése 6 vezetékkel

A motor kapocstábláján a kapcsok: U1, V1, W1, U2, V2, W2. A K1-től érkező három fázis az U1, V1, W1 kapcsokra kerül. A tekercsvégekhez (U2, V2, W2) csatlakozik a K2 és a K3.

A csillagkapcsolás: K2 három pólusa az U2, V2, W2 kapcsokat összeköti. A delta kapcsolás: K3 három pólusa az U1–W2, V1–U2, W1–V2 hozzárendelést valósítja meg.

Figyelem. A tekercskezdetek és végek felcserélése vagy a delta hozzárendelés hibája zárlatot vagy feszültség nélkül maradó tekercset, aszimmetrikus járást okozhat; a forgásirányt a K1 bekötése határozza meg. A bekötés előtt mindig ellenőrizd a motorgyártó kapocstábláját; régi motorokon a jelölés eltérhet, ezért folytonosságméréssel is azonosítani kell a tekercspárokat.

32.3.5 Időrelé szerepe és az átkapcsolási idő beállítása

Az időrelé az indítási időt méri. A beállításnál a cél, hogy a motor csillagban elérje a fordulatszámának nagyjából 80–90%-át, mielőtt deltára vált.

Gyakorlati beállítási eljárás. Indítsd el a motort csillagban, és lakatfogóval figyeld a vonali áramot. Az indítás kezdeti árama csökken, ahogy a fordulatszám nő. Amikor az áram már nem csökken érdemben, akkor érdemes átkapcsolni. Állítsd az időrelét ennek az időnek körülbelül 1,0–1,2-szeresére (ne rövidebbre, mert a korai átkapcsolás nagy áramlökést ad), és ellenőrizd az átkapcsolási áramlökést. Tipikus indítási idő 3–15 s, de nagy tehetetlenségű gépeknél hosszabb is lehet (ellenőrizendő: a gép gyártói adatai).

32.3.6 Kidolgozott példák

Példa (A). Egy 11 kW-os, 400 V-os, 50 Hz-es aszinkron motor névleges árama deltában 21 A, a közvetlen indítási áramtöbbszöröse 6,0, az indítónyomaték-többszöröse 2,2. Számítsd ki a vonali indítási áramot és az indítónyomatékot csillagkapcsolásban!

Számítás.

Adott: In=21AI_n = 21\,\text{A}, Iind,d=6,0⋅InI_{\text{ind,d}} = 6{,}0 \cdot I_n, Mind,d=2,2⋅MnM_{\text{ind,d}} = 2{,}2 \cdot M_n.

Keresett: Iind,YI_{\text{ind,Y}} és Mind,YM_{\text{ind,Y}}.

Delta indítási áram:

Iind,d=6,0⋅21A=126A.I_{\text{ind,d}} = 6{,}0 \cdot 21\,\text{A} = 126\,\text{A}.

Y-indítási vonali áram:

Iind,Y=Iind,d3=126A3=42A.I_{\text{ind,Y}} = \frac{I_{\text{ind,d}}}{3} = \frac{126\,\text{A}}{3} = 42\,\text{A}.

Y-indítási nyomaték:

Mind,Y=Mind,d3=2,23Mn=0,73Mn.M_{\text{ind,Y}} = \frac{M_{\text{ind,d}}}{3} = \frac{2{,}2}{3}M_n = 0{,}73\,M_n.

Ellenőrzés: egy tekercs impedanciája ZZ. Csillagban a tekercsfeszültség Uv/3=400V/3≈230VU_v/\sqrt{3} = 400\,\text{V}/\sqrt{3} \approx 230\,\text{V}, így Iv,Y=If,Y=Uv/3ZI_{v,Y} = I_{f,Y} = \dfrac{U_v/\sqrt{3}}{Z}; deltában If,Δ=UvZI_{f,\Delta} = \dfrac{U_v}{Z} és Iv,Δ=3UvZI_{v,\Delta} = \sqrt{3}\,\dfrac{U_v}{Z}. Így Iv,YIv,Δ=13\dfrac{I_{v,Y}}{I_{v,\Delta}} = \dfrac{1}{3}; a nyomaték a tekercsfeszültség négyzetével arányos: (1/3)2=1/3(1/\sqrt{3})^2 = 1/3. Az eredmény a szokásos egyharmados csökkenéssel összhangban van. ∎

Ha a gép terhelésnyomatéka indításkor nagyobb, mint 0,73Mn0{,}73\,M_n, a motor nem tud felgyorsulni csillagban, és az átkapcsolás előtt megreked.

Példa (B). Ugyanez a motor egy ventilátort hajt, amelynek nyomatékigénye indításkor 0,4Mn0{,}4\,M_n, a csillagban mért gyorsulási idő 8 s. Hogyan állítanád be az időrelét?

Számítás.

Adott: Mterh=0,4MnM_{\text{terh}} = 0{,}4\,M_n, tgyors,Y=8st_{\text{gyors,Y}} = 8\,\text{s}.

Mivel a csillagban rendelkezésre álló indítónyomaték 0,73Mn0{,}73\,M_n nagyobb a terhelés 0,4Mn0{,}4\,M_n értékénél, a motor képes felgyorsulni. Az időrelét 8s8\,\text{s} környékére állítjuk, majd méréssel ellenőrizzük, hogy az átkapcsolás pillanatában a motor fordulatszáma 85% fölött legyen. Ha az átkapcsolási áramlökés és a rezgés elfogadható, a beállítás jó. A beállítás után az időrelét úgy rögzítsük, hogy véletlenül se állítódjon el.

32.3.7 Interaktív ábra: átkapcsolási idő és áram

Statikus változat (mint a PDF-ben)Y-Δ indítás idő diagram: áram és fordulatszám
Y-Δ indítási idő és áram szimulátor

Az interaktív ábrán csúszkával állítható az átkapcsolási idő 2–15 s között. A grafikon három görbét mutat: a csillagindítás vonali áramát, a deltaüzem áramát és a motor fordulatszámát. Ha az átkapcsolási idő túl rövid (2 s), a fordulatszám alacsony, és az átkapcsolási áramlökés nagy; ha jól beállított (pl. 8 s), a fordulatszám már 85% fölött van, és az áramlökés kicsi marad. Statikus tartalék ábra leírása: vízszintes tengelyen az idő (s), balra az áram (A), jobbra a fordulatszám (%). A motor 11 kW-os példaadatait használja: csillagban az indítási áram 42 A-ról csökken, a deltaüzem árama 21 A, az átkapcsolási csúcs 70–80 A a helyes időzítésnél.

32.3.8 Szabványi háttér

Szabvány. Az Y-Δ indítóval egybeépített kapcsolókészülékekre, az érintkezők használati kategóriájára és a motorvédelmi koordinációra az MSZ EN 60947 sorozat vonatkozik. Ha a hőkioldó a K1 után, a tekercskezdetekhez (U1, V1, W1) menő vezetékekben van (szokásos elrendezés), a tekercsáramot méri: beállítása Ir=In/3≈0,58InI_r = I_n/\sqrt{3} \approx 0{,}58\,I_n (a 11 kW-os példában 21A/1,732≈12,1A21\,\text{A}/1{,}732 \approx 12{,}1\,\text{A}). Ha a hálózati betáplálásban van, a motor névleges áramára állítjuk (csillagállásban kevésbé véd; ellenőrizendő: gyártói kapcsolási rajz). Az áramváltós megoldásoknál figyelembe kell venni, hogy a csillag- és deltaüzemben az áramváltó elhelyezése eltérő. A konkrét szabványkiadást és a gyártói alkalmazási adatokat a tervezés előtt ellenőrizni kell.

32.3.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy ipari mosodában a centrifugamotor Y-Δ indítóval indult. A szerelő azt tapasztalta, hogy a motor csillagban elindul, de nem vált deltába; a fordulatszáma alacsony maradt, és a hőkioldó időnként lekapcsolta. A helyszíni mérés során kiderült, hogy az időrelé tekercse rossz sorkapocshoz volt kötve, ezért az időrelé nem kapott feszültséget. A vezérlőkör feszültségmérése (jogosult személy, megfelelő mérési kategóriájú műszerrel) kimutatta, hogy a KT időrelé tekercsén nincs feszültség, a főáramkör és a K3 mágneskapcsoló rendben volt. A mágneskapcsolót feszültség alatt kézzel benyomni tilos: a behúzott K2 mellett a K3 benyomása fázisok közötti zárlatot okoz. A vezérlés javítása után a motor megfelelően átkapcsolt. A tanulság: a hibakeresésnél először mindig a vezérlési feszültségeket kell mérni, nem pedig azonnal a mágneskapcsolókat cserélni.

32.3.10 Gyakorlati útmutató

Cél. Építsd be és próbáld ki az Y-Δ indító vezérlést tanműhelyi kapcsolótáblán, és állítsd be az átkapcsolási időt.

Eszközök és anyagok. Három mágneskapcsoló (K1, K2, K3), mechanikus reteszelés a K2–K3 párhoz, időrelé (pl. 0,1–10 s vagy 0,1–30 s), leállító és indító nyomógomb, hőkioldó vagy motorvédő kapcsoló, jelzőlámpák, szerelővezetékek, érvéghüvelyek, szerszámok, multiméter (CAT III vagy a mérési környezetnek megfelelő), lakatfogó, forgásirány-mérő.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi, törpefeszültségű környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

A munkavégzés előtt alkalmazd az öt biztonsági szabályt:

  1. Lekapcsolás.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése.
  4. Földelés és rövidre zárás.
  5. Szomszédos, feszültség alatt álló részek lefedése.

Lépések.

  1. Ellenőrizd a kapcsolási rajzot, és hasonlítsa össze a motor kapocstáblájával.
  2. Szereld be a mágneskapcsolókat a szerelőlemezre, és rögzítsd a mechanikus reteszelést a K2–K3 párra.
  3. Kösd be a főáramkört: K1 a hálózati fázisokat az U1, V1, W1 kapcsokra, K2 a tekercsvégeket csillagpontba, K3 a tekercsvégeket a delta mintázatba.
  4. Kösd be a vezérlést a diagram szerint, ügyelve a kölcsönös reteszelő segédérintkezőkre.
  5. Állítsd be a hőkioldót: ha a K1 után, a tekercskezdeteknél van, Ir=In/3≈0,58InI_r = I_n/\sqrt{3} \approx 0{,}58\,I_n értékre, ha a hálózati betáplálásban, a motor névleges áramára (ellenőrizendő: gyártói kapcsolási rajz); az időrelét pedig kezdésként 5–8 s-ra.
  6. Feszültségmentes állapotban multiméterrel ellenőrizd a tekercsáramkörök folytonosságát, a reteszelő érintkezők helyes bekötését és a delta hozzárendelést.
  7. Csak az oktató engedélyével, a tanműhelyi modellen kapcsolj feszültséget, indítsd el a vezérlést, és figyeld a kontaktorsorrendet: K1 + K2 behúz, majd a KT idő lejárta után K2 ejt, K3 behúz.
  8. Lakatfogóval mérd az indítási és az átkapcsolási áramot, ha a tanműhelyi körülmények engedik.
  9. Állítsd az időrelét a mért áramgörbe alapján, majd dokumentálja a kapcsolási rajzot, a beállításokat és a mérési eredményeket.

Ellenőrzési pontok. Feszültségmentes állapotban a K2 és K3 érintkezők között ne legyen zárlat; a reteszelés kézi működtetésnél ne engedje mindkettő behúzását; az átkapcsolási idő a motor gyorsulásának megfelelő legyen; a forgásirány a helyes legyen.

Tipikus hibák a szerelésnél. Rossz delta hozzárendelés, reteszelés elhagyása, túl rövidre állított időrelé, a hőkioldó 95–96 érintkezőjének kihagyása.

Dokumentálás. Készíts kapcsolási rajzot, fényképezd le a szerelést, jegyezd fel az időrelé beállítását és a mérési értékeket.

32.3.11 Hibakeresés: a motor nem vált deltába

Tünet. A motor csillagban elindul, a fordulatszám emelkedik, de az időrelé idő lejárta után sem vált deltába: a K2 behúzva marad, a K3 nem húz be.

Hipotézisek.

  1. Az időrelé (KT) nem kap feszültséget.
  2. A KT késleltetett záró érintkezője kiégett, vagy nem zár.
  3. A K2 bontó segédérintkezője (21–22) nem zár vissza, amikor K2 ejt, így a K3 áramkör szakadt.
  4. A K3 tekercs szakadt, vagy a mechanikus reteszelés beragadt.
  5. A K3 tekercs közös nullavezetője rossz sorkapocson van.

Mérési lépések. Feszültségmentesítés után multiméterrel mérd a KT tekercs ellenállását és a vezérlési pontok folytonosságát. Feszültség alatt, jogosult személy által mérve ellenőrizd a KT tekercs kapcsain a feszültséget, majd az időzítés lejárta után a KT záró érintkező kimenetét a K3 tekercs felé.

Ok. A gyakorlatban gyakran a KT késleltetett érintkezője hibásodik meg, vagy a K2 21–22 segédérintkező nem zár vissza, mert a K2 mágneskapcsoló mechanikusan lassan ejt.

Javítás. Cseréld a hibás időrelét vagy segédérintkezőt, ellenőrizd a mágneskapcsoló mechanikáját, és próbáld ki újra a teljes sorrendet.

Megelőzés. Rendszeres érintkező-ellenőrzés, tartalék időrelé és segédérintkező készlet, a mágneskapcsolók portalanítása.

32.3.12 Tipikus hibák

  1. K2 és K3 egyidejű behúzása. Ez az átkapcsolási zárlat: a csillagpont és a delta bekötés egyszerre fennáll, ami a fázisok közötti rövidzárlatot okoz. Megelőzése villamos és mechanikus reteszeléssel történik.
  2. Helytelen delta bekötés. Ha a tekercsvéget nem a delta táblázat szerinti fázisra kötik (pl. U2-t L1-re), az U tekercs rövidre zárt végekkel feszültség nélkül marad, a motor aszimmetrikus áramot vesz fel, zúg és melegszik; a tekercskezdet és -vég felcserélése deltában nagy köráramot is okozhat. A bekötést mindig a kapocstáblával összevetve kell ellenőrizni.
  3. Az időrelé túl rövidre állítása. Ha az átkapcsolás 2 s után megtörténik, a motor még nem gyorsult fel, ezért az áramkorlátozás hatástalan marad: a hálózatot nagy áramlökés éri.
  4. A reteszelés elhagyása. Ha a vezérlésben nincs K2–K3 bontó érintkező, a letapadt K2 érintkező esetén a K3 is behúzhat, és zárlat keletkezik.

32.3.13 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy az Y-Δ indításnál a csillagkapcsolásban a hálózati indítási áram a delta indítási áram egyharmada? Indokold!
  2. Mi a szerepe a KT időrelének?
  3. Miért kell a K2 és K3 közé reteszelést kötni?
  4. Hová kötik a motor U2, V2, W2 kapcsait a K2 mágneskapcsoló?
  5. Mi történik, ha a csillagpontot a nullavezetőre kötik?
  6. Miért kell hat vezetéket kivezetni a motorból az Y-Δ indításhoz?

32.3.14 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a három mágneskapcsoló szerepét az Y-Δ indításnál, és add meg a helyes delta hozzárendelést!

2. feladat (A). Egy 7,5 kW-os motor névleges árama 15 A, indítási áramtöbbszöröse 6,5. Számítsd ki a csillagindítás vonali áramát!

3. feladat (B). Ugyanennek a motornak az indítónyomaték-többszöröse 2,4. Fejtsd ki, hogy alkalmas-e egy olyan terhelés indítására, amelynek nyomatékigénye indításkor 1,1Mn1{,}1\,M_n, ha Y-Δ indítást akarunk használni!

4. feladat (B). Rajzold le a vezérlési rajzot az Y-Δ indításhoz, és jelöld be a K2–K3 reteszelést!

5. feladat (C). Egy Y-Δ indítóval szerelt motor nem vált deltába. A mérések szerint a KT tekercsen van feszültség, a KT záró érintkezője zár, de a K3 tekercsen nincs feszültség. Milyen lehetséges okot keresel? Javasolj mérési lépést!

6. feladat (D). Tanműhelyi kapcsolótáblán állítsd be az Y-Δ indítás időreléjét. A lakatfogóval mért csillagindítási áram 6 s után már nem csökken. Milyen időrelé-beállítást választasz, és hogyan ellenőriznéd a helyes átkapcsolást?

32.3.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok.

  1. Igaz. Csillagban a tekercsfeszültség a delta érték 1/31/\sqrt{3}-ad része, ezért a vonali áram egyharmada a delta indítási áramnak.
  2. Az időrelé méri az indítási időt, és a beállított idő lejárta után elvégzi a csillagról deltára váltást.
  3. Mert a K2 és K3 egyidejű behúzása rövidzárlatot okoz, a reteszelés ezt akadályozza meg.
  4. A K2 közös csillagpontba köti az U2, V2, W2 kapcsokat.
  5. A motor csillagpontja nem a hálózat nullája; a nulla rákötése aszimmetrikus áramokat és hibás működést okozhat, tilos.
  6. Mert a motor kapcsainak mindkét végét ki kell vezetni ahhoz, hogy a K2 csillagba, a K3 deltába köthesse a tekercseket.

1. feladat (A) megoldása. K1: hálózati fázisok az U1, V1, W1 kapcsokra. K2: tekercsvégek csillagpontba. K3: tekercsvégek delta mintázatba. Helyes delta hozzárendelés: U1–W2, V1–U2, W1–V2.

2. feladat (A) megoldása. A delta indítási áram: Iind,d=6,5⋅15A=97,5AI_{\text{ind,d}} = 6{,}5 \cdot 15\,\text{A} = 97{,}5\,\text{A}. A csillagindítási vonali áram ennek egyharmada: Iind,Y=97,5/3=32,5AI_{\text{ind,Y}} = 97{,}5/3 = 32{,}5\,\text{A}.

3. feladat (B) megoldása. A Y-Δ indításnál a csillagban rendelkezésre álló indítónyomaték: Mind,Y=2,43Mn=0,8MnM_{\text{ind,Y}} = \frac{2{,}4}{3}M_n = 0{,}8\,M_n. A terhelés nyomatékigénye 1,1Mn1{,}1\,M_n, ami nagyobb, mint 0,8Mn0{,}8\,M_n. Ezért a motor nem tud felgyorsulni csillagban, megreked, és az átkapcsolás után is alacsony fordulatszámú maradhat, miközben a túlmelegedés veszélye fennáll. Zárt terhelésnél más indítási módot (pl. lágyindító, csúszógyűrűs motor) kell választani.

4. feladat (B) megoldása. A rajz a fenti circuit diagramon látható. A K2 tekercs ágában a KT késleltetett bontó és a K3 21–22 bontó, a K3 tekercs ágában a KT késleltetett záró és a K2 21–22 bontó helyezkedik el. A reteszelés akadályozza meg az egyidejű behúzást.

5. feladat (C) megoldása. Ha a KT záró érintkezője zár, de a K3 tekercsen nincs feszültség, akkor a hiba valószínűleg a K2 21–22 bontó segédérintkezőben van: az érintkező nem zár vissza, vagy a jelfogó vezeték szakadt a K3 tekercsig. Mérési lépés: feszültségmentesítés után mérd a K2 21–22 érintkező folytonosságát, majd a K3 tekercs bekötését a sorkapcsokon.

6. feladat (D) megoldása. Ha a csillagindítási áram 6 s után már nem csökken, akkor a motor elérte a csillagban elérhető fordulatszámát. Az időrelét 6 s környékére, például 6–7 s-ra állítjuk. Az átkapcsolás után lakatfogóval megmérjük a deltaüzem áramát, és ellenőrizzük, hogy az átkapcsolási áramlökés nem túl nagy, valamint hogy a motor forgásiránya helyes.

32.3.16 Rövid összefoglaló

Az Y-Δ indítás arra szolgál, hogy az aszinkron motor hálózati indítási áramát a közvetlen delta indítás egyharmadára csökkentse. Ehhez a motor tekercseit indításkor csillagba, majd az indítási folyamat végén deltába kapcsolják. A főáramkör három mágneskapcsolót használ: K1 a hálózatot a tekercskezdetekre kapcsolja, K2 a tekercsvégeket csillagpontba köti, K3 a tekercsvégeket delta mintázatba kapcsolja. A K2 és K3 egyidejű behúzása tilos, mert fáziszárlatot okoz, ezért villamos és mechanikus reteszelést kell alkalmazni. A vezérlésben az időrelé (KT) késleltetett érintkezői vezérlik a váltást: indításkor K1 + K2 húz, az idő lejárta után K2 ejt, K3 húz. Az átkapcsolási időt úgy kell beállítani, hogy a motor csillagban elérje a fordulatszámának 80–90%-át. Az Y-Δ indításnál az indítónyomaték is a delta érték egyharmada, ezért csak kis nyomatékigényű, például szivattyú- vagy ventilátorhajtásokhoz alkalmas. Az itt tanult kontaktorsorrendet, reteszelést és időrelés váltást a későbbi vezérléseknél is használjuk.

32.3.17 Források és ellenőrzési hiányok