Képzeld el, hogy egy frisslevegő-ventilátor nappal teljes fordulatszámon, éjszaka viszont csak fele fordulatszámon dolgozna, mert a zaj és az energiafogyasztás is kisebb kell legyen. Ugyanez igaz lehet egy szállítószalagra is: ha két motor egymás után dolgozik, nem indulhat el az etető szalag akkor, amikor a fogadó szalag még nem fut. Ha pedig leáll a sor, előbb az etető szalagnak kell leállnia, a fogadó szalagnak pedig még ki kell ürítenie a rajta lévő anyagot, hogy az ne torlódjon fel a szalagátadásnál. Az ilyen feladatokat hagyományos kontaktoros vezérléssel, reteszelő érintkezőkkel és időrelékkel lehet áttekinthetően, megbízhatóan megoldani. Ebben az alfejezetben a kétsebességű Dahlander-motor vezérlését, a sorrendi indítást és a késleltetett leállítást tanuljuk meg.
Az aszinkron motor fordulatszámát a(z) Fordulatszám-változtatás, Dahlander, frekvenciaváltó és fékezés alfejezetben már bemutatott összefüggés szerint elsősorban a póluspár-szám határozza meg:
ahol a hálózati frekvencia, a póluspár-szám, a szlip. Ha a motor póluspár-száma megduplázódik, az üresjárási fordulatszáma közel a felére csökken. A Dahlander-motor olyan háromfázisú aszinkron motor, amelynek tekercselését kapcsolókkal át lehet kapcsolni, így két, jellemzően arányú fordulatszámot ad. A gyakorlatban elterjedt például a pólusú motor ( / póluspár), amely hálózaton körülbelül és üresjárási fordulatszámot tud (a pólusú motor és ).
A Dahlander-motor kapocstábláján hat csatlakozó kapocs van, jellemzően és jelöléssel. A két fordulathoz tartozó bekötési változatot mindig a motor kapocstáblája vagy adattáblája adja meg. A vezérlés, amit most tervezünk, két kontaktorcsoporttal dolgozik:
Az alábbi rajz a főáramkört mutatja háromvonalas jelöléssel (fokozatonként külön hőkioldóval, F1 és F2):
A főáramkörben a és a főérintkezői egymástól független utat adnak a motornak. A érintkező a csoportot zárja össze a csillagponttal. A lassú fokozaton csak húz, a gyorson és egyszerre. Fontos látni, hogy és egyidejű behúzása tilos, mert a motor két eltérő kapcsolási állapotát kötné egymásra, ami fáziszárlatot, a motor tekercselésének károsodását vagy a védelem leoldását okozhatja.
A vezérlés tipikus feszültsége tanműhelyben ; ipari berendezésben lehet . A könyvben a biztonságos, tanulható változatot használjuk. A vezérlőáramkörben a két fokozat hőkioldójának (, ) 95–96 bontóérintkezője és az leállító nyomógomb sorosan a közös tápfeszültségben van, így bármelyik megszakításával minden kontaktor leejt. Az a lassú, az a gyors indítást szolgálja.
Működés. Ha az lassú indítógombot megnyomjuk, a tekercs áramot kap, a záró segédérintkezője párhuzamosan önfenntartást ad, és a főérintkezői behúznak. A bontó segédérintkezője a gyors ágba van kötve, ezért az lenyomása ilyenkor nem tud -t behúzni. Ha a gyors fokozatot akarjuk, előbb -val le kell állítani a rendszert, majd -t kell megnyomni. Ekkor és behúz, a önfenntartó záró érintkezője fenntartja, a bontó reteszelő érintkezője pedig elzárja a ágát. Az átkapcsolás így mindig feszültségmentes állapotból történik, és a reteszelés megakadályozza az egyidejű behúzást.
A gyakorlatban a gyors indítás előtt gyakran bekapcsolás-késleltetést alkalmaznak, hogy a motor először lassú fokozaton felfusson, majd csak utána váltson gyorsra. Ezt egy időrelé is megoldhatja, ha a gyors ág vezérlését késleltetett záró érintkezővel engedélyezzük.
Szállítószalagoknál a motorok együttműködése nemcsak kényelmi kérdés, hanem gyártási és baleseti feltétel is. Tegyük fel, hogy az etetőszalag, pedig a fogadószalag motorja. Ha nem jár, az -ről érkező anyag felgyűlik, leesik, vagy a fogadó gép eltömődik. Ezért a beindítás sorrendje kötött: előbb a fogadó , és csak utána az etető (az anyagárammal szemben indítunk). A leállítás sorrendje viszont az anyagárammal egyirányú: előbb álljon le az etető , és csak utána a fogadó , amely késleltetve, a kiürülésig fut tovább.
A szabályt kontaktoros reteszeléssel valósítjuk meg. A kontaktor az etető motort, a kontaktor a fogadó motort kapcsolja. A vezérlőágában sorosan van egy záró segédérintkező, így csak akkor kaphat feszültséget, ha már behúzott. A leállításkor a stop az etetőt () azonnal ejti, a fogadót () pedig egy kikapcsolás-késleltetett időrelé a beállított ideig akkor is fenntartja, ha az -t közben megnyomják; a kiürítési idő után a -t az (nyomva tartva vagy újra megnyomva) állítja le.
A rajz az anyagáramnak megfelelő sorrendet valósítja meg: a fogadószalag (, ) indul elsőként, az etető () ágában sorosan a 23–24 záró segédérintkezője van, így csak futó mellett húzhat be (és kiesésekor is leáll). A kikapcsolás-késleltetett időrelé tekercse a -gyel párhuzamos; késleltetve nyitó záróérintkezője a ágában az stop gomb bontóját hidalja át. Az megnyomásakor az etető () azonnal leáll, a fogadót () viszont a még a kiürítési ideig fenntartja; csak ezután állítja le az (nyomva tartva vagy újra megnyomva).
A következő idődiagram ezt a működést mutatja egy szemléltető forgatókönyvön: s-nál indítja a fogadót, s-nál az etetőt; s-nál megnyomására az etető azonnal leáll, a fogadó a miatt még s-ig () fut és kiürül, majd s-nál az ismételt leállítja. Az ábra alsó része a Dahlander-motor kapocstábláját mutatja: lassú fokozaton () a táplálás az kapcsokon van (delta), gyors fokozaton () az kapcsokon, az összekötve (kettős csillag). A HTML-kiadásban a forgatókönyv lépésenként lejátszható, kipróbálható a hibás sorrend (etető előbb), és a Dahlander-bekötés lassú/gyors állásba kapcsolható.

Definíció. A bekapcsolás-késleltetett időrelé (on-delay) tekercsének feszültség alá helyezése után a kimeneti érintkezők csak a beállított idő letelte után váltanak. Kikapcsoláskor az érintkezők azonnal visszaállnak.
Definíció. A kikapcsolás-késleltetett időrelé (off-delay) tekercsének feszültségmentesítése után az érintkezők még a beállított ideig megtartják az állapotukat, majd visszaállnak.
Az időrelék bekötésekor meg kell különböztetni a tápfeszültség-kapcsokat (például és ) és a kimeneti érintkezőket (, , , stb. – a pontos számozást a gyártói adatlap adja). A vezérlési rajzon az időrelé tekercsét a szokásos tekercsjel (KT, A1–A2), a késleltetett érintkezőt a késleltetett záró vagy bontó rajzjel mutatja; az ív iránya jelzi, hogy behúzáskor vagy elengedéskor késleltet (lásd a Rajzjelek függeléket).
A bekapcsolás-késleltetés tipikus alkalmazása például a csillag–delta indítás időzítése, a Dahlander gyors fokozatra kapcsolás késleltetése vagy a szellőzőmotorok indítása. A kikapcsolás-késleltetés pedig a szalagsor leállításakor a kiürítési idő biztosítására, szerszámgépek kenőszivattyújának utófutására vagy biztonsági hűtőventilátor leállítására szolgál.
A kontaktoros motorvezérlésekben a védelmek és a reteszek egy áramköri láncot alkotnak. Szabály. A motorvédő hőkioldó (– NC érintkező) mindig a vezérlőáramkör közös tápágába, a leállító nyomógombok és a kontaktor tekercsek elé kerüljön, hogy kioldáskor minden vezérlés feszültségmentes legyen. Az STOP nyomógomb ugyanígy minden kontaktort ejt. A vészleállító ettől külön készülék (lásd a Direktindítás, önfenntartás és kezelőszervek alfejezetet).
A reteszelés elektromos és mechanikus lehet. Definíció. Az elektromos reteszelés két kontaktor bontó segédérintkezőjének keresztbekötése: az egyik kontaktor bontó érintkezője a másik tekercsének ágában van. A mechanikus reteszelés fizikai szerkezet, amely megakadályozza, hogy két kontaktor egyszerre mechanikusan behúzott állapotba kerüljön. A gyakorlatban a két megoldást gyakran együtt alkalmazzák, mert ha az egyik meghibásodik, a másik még megakadályozza az egyidejű behúzást (egymás tartalékai).
Továbbvitt eredmény. Az itt megismert reteszelési, sorrendi és időrelés logikát fogjuk használni a Vezérlések hibakeresése alfejezetben, ahol a tipikus hibák okait kell méréssel megtalálni.
Adott: kétsebességű motor, a gyors fokozaton, a lassú fokozaton (tengelyteljesítmény), , , , (tanulási adatok). A vezérlés , a kontaktorok tekercsei .
Keresett: a főáramköri kontaktorok minimális névleges árama.
Számítás: a háromfázisú áramfelvétel ( a tengelyteljesítmény):
A gyors fokozaton:
A lassú fokozaton:
Eredmény: mindhárom kontaktor legalább névleges áramú legyen, célszerűen villamosmotorok kapcsolására alkalmas kategóriai használattal. Mindkét fokozat betáplálásába külön hőkioldót építünk: (lassú) beállítása , (gyors) beállítása (az adattábla szerinti értékre); mindkettő 95–96 érintkezője sorosan a közös vezérlőágban van. Ellenőrzés: a két fokozat áramai és kapcsai eltérnek, ezért egyetlen, a gyors fokozatra állított hőkioldó a lassú fokozaton a motort védelem nélkül hagyná. Ha a motor hővédelme kritikus, kiegészítő termisztoros védelem szükséges.
Adott: szállítószalag két motorral. , , , . A szalag hossza , sebessége . A leállításkor a szalagnak ki kell ürülnie, azaz az etető () leállítása után a fogadó () még másodpercig fut.
Keresett: a motorok áramai és a leállítás-késleltetés időzítése.
Számítás (, , tanulási adatok): , illetve . Az etető () leállása után a fogadót () ideig kell tartani. Ellenőrzés: az időrelét kikapcsolás-késleltetett típussal kell választani, és a beállítást a tényleges szalaghossz és sebesség alapján kell finomítani.
Szabvány. A gépek villamos berendezéseire vonatkozó MSZ EN 60204-1 jellegű előírások megkövetelik, hogy a váratlan indítás ne okozzon veszélyt, a reteszelések és a vészleállítási körök működését egyértelműen lehessen ellenőrizni, és a motorvezérlést a gyártó által megadott üzemi és hibaállapotokra méretezzék (ellenőrizendő: a pontos szabványkiadás és a magyarországi jogszabályok hivatkozása). A kontaktorok kiválasztásakor az MSZ EN 60947 sorozat vonatkozó részei, a használati kategóriák () és a gyártói kapcsolási gyakorisági adatok a mérvadók (ellenőrizendő: aktuális kiadás).
Valós eset. Egy üzemben kétsebességű elszívóventilátort szereltek. A szerelő a gyors fokozat kontaktorát bekötötte, de a bontó reteszelő érintkezőjét kihagyta a gyors ág ( és tekercs) elől. Az átkapcsolás során a kezelő a lassúról gyorsra váltott; mivel a retesz nem működött, rövid időre mellett és is behúzott: a a által táplált kapcsokat csillagponttá zárta, ami háromfázisú zárlat. A hálózati kismegszakító leoldott, a motor kapocstáblája és a kontaktor érintkezői is jelentősen megsérültek. A tanulság: a reteszelő érintkezők nem díszek, hanem a vezérlés biztonságának alapelemei. Beüzemelés előtt mindig próbát kell tenni: behúzott állapotában lenyomása nem húzhatja be -t.
Biztonsági korlát. A gyakorlat tanműhelyi, törpefeszültségű környezetre vonatkozik. Hálózati feszültségen önállóan ne végezd. Minden hálózati feszültségű munkát csak jogosult személy végezhet, a feszültségmentesítés öt biztonsági szabályával.
Építsd meg a Dahlander-vezérlést törpefeszültségen, és ellenőrizd a reteszelt működést.
Készíts kapcsolási rajzot a gyakorlat után, és írd fel a kontaktorok kapocsszámozását. A mérési jegyzőkönyvben rögzítsd a tápfeszültséget és a működési próbák eredményét.
1. feladat (A). Sorold fel a Dahlander-motor hálózati kapcsainak jelölését, és magyarázd el, miért kell hat kapocs a motoron.
2. feladat (A). Egy Dahlander-motor póluspár-száma a lassú fokozaton. Mennyi az üresjárási fordulatszáma -en, ha a szlip elhanyagolható?
3. feladat (B). Egy szállítósor etetőmotorja (), fogadó motorja (), , (a teljesítmények tengelyteljesítmények). Számítsd ki mindkét motor névleges áramát.
4. feladat (B). Rajzold le a sorrendi indítás vezérlési rajzát, amelyben az etető csak a fogadó behúzása után húzhat be, és leállításkor azonnal áll, pedig 10 másodpercig tovább fut. Írd le a rajzot szövegesen is.
5. feladat (C). A Dahlander-vezérlésben és elektromos reteszelését rosszul kötötték be: mindkét kontaktor érintkezőjét használták retesznek. Mi fog történni, ha a kezelő átvált a gyors fokozatra a lassúból? Magyarázd el a hibát, és add meg a helyes bekötést.
6. feladat (D). Egy tanműhelyi mérés során a Dahlander-vezérlésben behúz, de lenyomásakor nem húz be, pedig a tápfeszültség rendben van. Sorold fel a lehetséges okokat, és add meg, milyen méréssel ellenőriznéd a reteszelő érintkezőjét.
1. feladat. A kapcsok tipikusan és . A hat kapocs a három fázistekercs két féltekercsét jelenti, amelyet a kívánt pólusszámnak megfelelően lehet kapcsolni. A pontos bekötést a motor kapocstáblája adja.
2. feladat. , ezért a négy pólusú motor üresjárási fordulatszáma:
A Dahlander-motor gyors fokozata ehhez képest póluspárral lenne arány esetén; a példában a pólusú motor lassú fokozata , gyors fokozata .
3. feladat. Hasonlóan Ellenőrzés: a nagyobb motornak nagyobb árama, a számítás mértékegysége A.
4. feladat. A rajz leírása: a hálózat fázisaihoz csatlakozik a főérintkezője, majd az etető motor; a főérintkezője a fogadó motort táplálja. A vezérlésen a fogadó ág: NO és NO önfenntartás párhuzamosan, sorosan NC-vel és a hőkioldók NC érintkezőivel, a tekercsen. Az etető ág: NO és NO önfenntartás, sorosan a záró segédérintkezővel, így csak futó mellett húzhat be. A leállításkor az etető azonnal leesik, a kikapcsolás-késleltetett időrelé pedig a ágát 10 másodpercig még fenntartja: a késleltetve nyitó záróérintkező az bontót hidalja át, a önfenntartással tovább jár, és csak az újabb -nyomás állítja le a fogadót. Ha automatikus leállítás a cél, azt külön kell megoldani (pl. az etető kontaktor bontójával indított bekapcsolás-késleltetett időrelével), és külön rajzolni.
5. feladat. Ha retesznek érintkezőket használnak, azok alapállapotban nyitva vannak, tehát a reteszelés nem blokkol. Amikor a kezelő átvált gyors fokozatra, behúz, de önfenntartása is megmaradhat, így és egyszerre lesz behúzott állapotban. Ez fáziszárlatot okoz, a védelem leold, és a motor/érintkezők károsodhatnak. Helyes: bontó (NC) érintkezőt teszünk a ágába, és bontó (NC) érintkezőt a ágába. A bontó érintkezők akkor nyitnak, amikor a kontaktor behúz, így a másik ág feszültségmentes lesz.
6. feladat. Lehetséges okok: a tekercs szakadt, a bontó reteszelő érintkezője nem megfelelő (pl. záró érintkezőt szereltek be, vagy a bontó érintkező meghibásodott), az nyomógomb nem zár, a önfenntartó ága rossz, a közös tápágban lévő hőkioldó érintkezője kioldott. A reteszelő érintkezőjét feszültségmentes állapotban multiméterrel ellenállásméréssel ellenőrizzük: a behúzott állapotban a bontó érintkezőnek szakadást, alapállapotban pedig közel -t kell mutatnia. Ha a mért érték nem egyezik, az érintkező rossz típusú vagy hibás.
A kétsebességű Dahlander-motor egyetlen átkapcsolható tekercseléssel két pólusszámot, így két fordulatszámot ad. A vezérlésben a lassú fokozatot, és együtt a gyors fokozatot kapcsolja; és egyidejű behúzását elektromos és lehetőleg mechanikus reteszelés akadályozza meg. A sorrendi indításnál a segédzáró érintkezője a ágába kerül, így az etető motor csak a fogadó motor után indulhat; a leállításnál az etető azonnal leáll, a kikapcsolás-késleltetett időrelé pedig a szalag kiürítéséig fenntartja a fogadó -t. Az időrelék on-delay vagy off-delay típusa a működési sorrendhez igazodik. A motorvédő hőkioldó – érintkezője mindig a közös vezérlőtápban van, hogy kioldáskor minden kontaktort leejtsen. Továbbvitt eredmény. A reteszelések, sorrendi és időrelés logikák ismerete elengedhetetlen a Vezérlések hibakeresése alfejezetben, ahol a mérési és hibaelemzési módszereket építjük rá erre a kapcsolási alapra.