32.2 Reverzáló kapcsolás és reteszelés

32.2.1 Motiváció: miért van szükség forgásirányváltásra?

Egy szállítószalag rossz irányba indulva az árut a gépbe löki, egy daru emelőmotorja lefelé enged, amikor felfelé kellene mennie, egy tolókapu csukódás helyett nyitna. Ezekben az esetekben a motor forgásirányváltására van szükség. Háromfázisú aszinkronmotornál a forgásirányt a fázissorrend határozza meg, ezért a cserét legegyszerűbben két mágneskapcsolóval valósíthatjuk meg: az egyik az egyik, a másik a másik forgásirányt kapcsolja.

A fázissorrend felcseréléséhez elég két fázist megcserélni. A reverzáló kapcsolásnál tehát két mágneskapcsoló főérintkezőit úgy kötjük, hogy az egyiknél például L1→U1, L2→V1, L3→W1, a másiknál pedig L1→W1, L2→V1, L3→U1. Ekkor a második irányban az L1 és L3 sorrendje megfordul, és a motor forgó mágneses tere ellenkező irányba forog. A veszély abban rejlik, hogy ha a két mágneskapcsoló egyszerre kapna feszültséget, a hálózat két fázisát a két kapcsoló főérintkezőin keresztül közvetlenül összeköthetjük. Ez rövidzárlatot okoz: heves ív, készülék-tönkremenetel, tűz és súlyos baleset veszélye. A reverzáló kapcsolás ezért soha nem hagyhatja ki a reteszelést.

32.2.2 Szemléletes kép: a vezérlési rajz és a főáramkör

A következő kapcsolási rajz a vezérlési áramkört mutatja. A főáramkörben két mágneskapcsoló főérintkezői dolgoznak, a vezérlésben pedig a tekercseik, az önfenntartó segédérintkezőik, a reteszelő érintkezőik és a nyomógombok.

Reverzáló kapcsolás vezérlése villamos reteszeléssel - L1 → F1 95-96 (hőkioldó bontó) → S0 STOP (NC) → közös pont; „jobbra” (K1) ág: S1 (NO) ∥ K1 13-14 → K2 21-22 reteszelő bontó → K1 tekercs → N; „balra” (K2) ág: S2 (NO) ∥ K2 13-14 → K1 21-22 reteszelő bontó → K2 tekercs → N. A főáramkör a táblázat szerint; a K1–K2 között mechanikus retesz is van. A 230 V-os vezérlés csak tanulási példa: mindig az adott kapcsolás előírt vezérlőfeszültségét vagy a gyártói adatot kell használni.

A diagram olvasása. A vezérlési áramkör az L1 fázisból indul, és először a hőkioldó F1 95–96 bontóérintkezőjén halad át (túlterheléskor mindkét irányt leállítja). Az S0 STOP nyomógomb alaphelyzetben zárt (NC), ezért a feszültség eljut a két irányág közös pontjára. A „jobbra” gomb (S1) megnyomásakor a K1 tekercs áramot kap, mert a K2 reteszelő érintkezője (21–22) zárt. Amikor K1 behúz, a saját önfenntartó érintkezője (13–14) párhuzamosan zárja az S1 nyomógombot, így a gomb elengedése után is maradhat a behúzott állapot. A „balra” ágban ugyanez történik a K2 tekercsével és az S2 nyomógombbal. A kétágú reteszelés lényege: K1 reteszelő érintkezője sorba van kötve a K2 tekercsével, és K2 reteszelő érintkezője sorba van kötve a K1 tekercsével. Így ha K1 behúz, a K2 felé menő reteszelő érintkező bont, és K2 nem tud behúzni. Ha pedig K2 húz be, a K1 felé menő reteszelő érintkező bont.

A főáramkör kapcsolási rajza:

Reverzáló kapcsolás főáramköre: K2 az L1 és L3 fázist cseréli - Q1 háromsarkú zárlatvédelem után az L1, L2, L3 a K1 (jobbra/előre) és a K2 (balra/hátra) mágneskapcsoló főérintkezőire ágazik. K1 kimenete egyenesen megy: L1→U1, L2→V1, L3→W1; K2 kimenetén az első és a harmadik fázis keresztezve jut tovább: L1→W1, L2→V1, L3→U1 (a kapocstáblázat szerint). A közös F1 hőkioldó a motor előtt van, a motor névleges áramára állítva; a motortest a PE-re csatlakozik. K1 és K2 egyidejű behúzása fázis–fázis zárlat, ezért villamos (21-22) és mechanikus retesz is kell (a K1–K2 közötti szaggatott vonal). A vezeték-keresztezések pont nélkül nem csatlakoznak. A K1 és a K2 közötti, háromszöggel jelölt szaggatott vonal a mechanikus reteszelés (IEC 60617): a két mágneskapcsoló nem húzhat be egyszerre; a pólusaikat összekötő szaggatott vonal pedig az együtt mozgó főérintkezőket jelöli.

A rajzon két mágneskapcsoló főérintkezői párhuzamosan táplálják a motort: a K1 kimenete egyenesen megy az U1, V1, W1 kapcsokra, a K2 kimenetén viszont az első és a harmadik fázis keresztezve jut tovább (L1→W1, L3→U1), a középső (L2→V1) változatlan. A közös F1 hőkioldó mindkét forgásirányban védi a motort; a K1 és K2 közötti szaggatott vonal a mechanikus reteszt jelöli. Ha a két mágneskapcsoló egyszerre zárna, az L1 és az L3 fázis a két kontaktor főérintkezőin át közvetlenül összekapcsolódna.

A fázisfelcserélést a következő kapocstáblázat foglalja össze:

Mágneskapcsoló L1 L2 L3
K1 (előre) U1 V1 W1
K2 (hátra) W1 V1 U1

A K2-nél az L1 és az L3 fázist cseréljük fel, így a motor forgó mágneses tere az ellenkező irányba forog. A V1 ugyanaz marad, mert elegendő két fázist megcserélni.

32.2.3 Definíciók és elvek

Definíció. Reverzáló kapcsolás. Olyan motorvezérlés, amely lehetővé teszi a háromfázisú aszinkronmotor forgásirányváltását két mágneskapcsolóval, a fázissorrend felcserélésével.

Definíció. Reteszelés (interlocking). Olyan villamos, mechanikus vagy logikai megoldás, amely megakadályozza, hogy két, egymást kizáró mágneskapcsoló (vagy funkció) egyidejűleg behúzott állapotba kerüljön. A reteszelés a biztonságos reverzáló kapcsolás elengedhetetlen eleme.

Szabály. Villamos reteszelés. Mindkét mágneskapcsolóról egy-egy bontó (NC) segédérintkezőt kell a másik irány tekercsének áramkörébe sorba kötni. A K1 bontó érintkezője a K2 tekercs elé, a K2 bontó érintkezője a K1 tekercs elé kerül. Ezt a két érintkezőt reteszelő segédérintkezőnek nevezzük.

Definíció. Mechanikus retesz. A két mágneskapcsoló közé szerelt mechanikus kiegészítő, amely fizikailag megakadályozza, hogy mindkettő behúzott állapotban maradjon. Ha az egyik behúz, a másik főérintkezőit mechanikus ütköző tartja nyitva. A mechanikus retesz a villamos reteszeléssel együtt alkalmazva ad teljes védelmet, mert egy segédérintkező meghibásodása vagy a tekercs ragadása esetén is véd.

Definíció. Nyomógomb-reteszelés. A vezérlésben az irányváltó nyomógombokat úgy is megszakíthatjuk, hogy az egyik irány nyomógombja az ellenkező irány áramkörében egy NC érintkezőt bontson. Ez a nyomógombban kialakított kettős érintkezővel valósítható meg. A villamos reteszelés kötelező; a mechanikus retesz a segédérintkező-hiba és a hegedés elleni független tartalék, reverzáló mágneskapcsoló-kombinációknál a gyártók rendszerint előírják (ellenőrizendő: gyártói adatlap, MSZ EN 60204-1). A nyomógomb-reteszelés további, kiegészítő védelem.

Szabály. Késleltetés irányváltásnál. Ha a reverzálás automatikus üzemben történik, a két irány közé időbeli késleltetést kell iktatni, hogy a kikapcsolt mágneskapcsoló íve biztosan kialudjon. Kézi nyomógombos működtetésnél az emberi reakcióidő és a mechanikus átállás általában elegendő, automatikus vezérlésnél azonban időrelét kell beépíteni. A szükséges késleltetést a gyártói adatlap és a mágneskapcsoló ívoltási tulajdonságai alapján kell megválasztani; tipikus érték néhány tizedmásodperc (ellenőrizendő: gyártói adatlap).

32.2.4 Kidolgozott példa: mágneskapcsoló kiválasztása és a zárlati veszély

1. példa. Egy 5,5 kW-os, 400 V-os, 1400 1/min-es aszinkronmotort kell reverzáló kapcsolásban üzemeltetni. A motor adattábláján a névleges áram 11 A. Válasszunk mágneskapcsolót, és ellenőrizzük a bekötést.

Számítás. A motor névleges feszültsége Uv=400VU_v = 400\,\text{V}, névleges árama In=11AI_n = 11\,\text{A}. Mágneskapcsolót AC-3 terhelésre választunk. A kapcsolónak nagyobbnak kell lennie a motor névleges áramánál, tipikusan Ie≥InI_e \ge I_n. Ha a gyártó kínálatában van 12 A-es AC-3 készülék, ez megfelelő. A beállított motorvédő kapcsoló vagy hőkioldó névleges áramát In=11AI_n = 11\,\text{A} köré állítjuk.

A K1 főáramköri bekötése: L1→U1, L2→V1, L3→W1. A K2 bekötése: L1→W1, L2→V1, L3→U1. A tekercsek 230 V-os vezérlésűek, így a vezérlés L1 és N között működik. A reteszeléshez mindkét mágneskapcsolóra szükség van egy-egy bontó segédérintkezőre, például 21–22 jelölésűre.

2. példa: mi történik reteszelés nélkül? (Ha az irányváltás forgás közben történik, ellenáramú fékezéssel, AC-4 szerinti, rendszerint nagyobb kontaktor szükséges, lásd a Kapcsolókészülékek működése, ívoltás és használati kategóriák alfejezetet.) Tegyük fel, hogy a villamos reteszelést és a mechanikus reteszt is elhagyják, és a K1 és K2 tekercs egyszerre kap feszültséget. Az L1 és L3 fázis a két mágneskapcsoló főérintkezőjén át rövidre zár.

Legyen egy fázisvezető impedanciája a zárlat helyéig Zf=0,05ΩZ_f = 0{,}05\,\Omega; a fázis–fázis hurokban két ilyen van sorban (tanulási példa; valós hálózatnál méréssel kell meghatározni). A várható zárlati áram:

Ik≈Uv2Zf=400V2×0,05Ω=4000A=4kA. I_k \approx \frac{U_v}{2\,Z_f} = \frac{400\,\text{V}}{2 \times 0{,}05\,\Omega} = 4\,000\,\text{A} = 4\,\text{kA}.

Ez az áram bőven meghaladja a mágneskapcsoló kikapcsolási képességét. A motorvédő kapcsoló (vagy D16 kismegszakító) mágneses kioldója leold, de a mágneskapcsoló főérintkezője közben összehegedhet, és a zárlat ívkárosodást okoz. Tilos ezért a reteszelés elhagyása.

32.2.5 Szabvány és gyakorlati elvárások

Szabvány. A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékekre vonatkozó MSZ EN 60947 sorozat, azon belül a mágneskapcsolókra vonatkozó részek határozzák meg a kapcsolókészülékek használati kategóriáit, érintkezőjelöléseit és a koordinációra vonatkozó követelményeket (ellenőrizendő: aktuális kiadás és pontos előírások). A gépek villamos berendezéseire az MSZ EN 60204-1 vonatkozik. E szabványok szerint a reverzáló kapcsolást úgy kell kialakítani, hogy a két irány egyidejű bekapcsolása lehetetlen legyen. A gyakorlatban ez villamos reteszeléssel és – ahol a kockázat indokolja – mechanikus retesszel együtt valósul meg.

Továbbvitt eredmény. A reteszelés elvét – bontó segédérintkezővel sorba kötött ellenirányú tekercs – a(z) Csillag–delta indítás vezérlése alfejezetben is használjuk, mert ott a csillag- és a delta-mágneskapcsoló szintén kizárja egymást.

32.2.6 Valós életbeli alkalmazás

Egy műhelyben portáldaru emelőmotorját reverzáló kapcsolással vezérelték. A villamos reteszelést beépítették, de a mechanikus reteszt spórolásból elhagyták. Egy hideg reggelen a K1 segédérintkezője a rázkódástól megszorult, így a K1 tekercs feszültsége mellett a K2 tekercs is feszültséget kapott. A villamos reteszelés meghibásodott, és mindkét mágneskapcsoló behúzott. A hálózat két fázisát összekötő áram rövidzárlatot okozott: a szekrényben megolvadt a vezeték szigetelése, a kapcsoló érintkezői hegesedtek, és a karbantartónak több napig tartott a javítás. A mechanikus retesz ezt megakadályozta volna. A tanulság: reverzáló kapcsolásnál a villamos retesz önmagában nem elegendő biztosíték, a mechanikus retesz fontos kiegészítő védelem.

32.2.7 Gyakorlati útmutató: reverzáló kapcsolás építése tanműhelyben

Cél. A tanuló építse meg a reverzáló kapcsolást törpefeszültségű vezérléssel, és ellenőrizze a reteszelés működését.

Eszközök és anyagok. Két mágneskapcsoló (pl. 24 V DC vagy 24 V AC tekercs), motor vagy jelzőlámpa a főáramkör szimulálására, vezérlőfeszültség forrása, nyomógombok (S0 NC, S1 NO, S2 NO), vezetékek, szerelőszerszámok, multiméter.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. Hálózati feszültségű (230/400 V) munkát csak jogosult, arra képesített személy végezhet, a hatályos előírások szerint.

  1. Kapcsold le a tápfeszültséget.
  2. Biztosítsd visszakapcsolás ellen (lakat, figyelmeztető tábla).
  3. Ellenőrizd a feszültségmentességet kétpólusú feszültségvizsgálóval (nem fázisceruzával), minden vezető között és a védővezetővel szemben.
  4. Földelés és rövidre zárás: hálózati munkánál a szabályok szerint kötelező; törpefeszültségű tanpanelen az erre vonatkozó eljárást az oktatóval ismerd meg és kövesd.
  5. Fedd le vagy válaszd el a szomszédos feszültség alatt maradó részeket.
  6. A vezérlési rajz szerint kösd be a nyomógombokat, a mágneskapcsoló tekercseket és a reteszelő segédérintkezőket.
  7. Ellenőrizd a kapcsolást: a K1 tekercsével sorba kell kötni a K2 NC segédérintkezőt, és a K2 tekercsével sorba a K1 NC segédérintkezőt.
  8. Kapcsold vissza a vezérlőfeszültséget, és próbáld ki mindkét irányt.
  9. Próbáld ki a reteszelést: nyomd meg az S1 gombot, majd azonnal az S2 gombot. A K1 és K2 soha nem lehet egyszerre behúzott állapotban.
  10. Mérj multiméterrel a K1 és K2 tekercs kapcsain: ha a K1 behúz, a K2 tekercsén nem szabad megjelennie a vezérlőfeszültségnek, és fordítva.
  11. Ellenőrizd a mechanikus retesz működését: kézzel próbáld mindkét mágneskapcsolót egyszerre behúzni; a mechanikus retesznek ezt fizikailag meg kell akadályoznia.

Dokumentálás. Jegyezd fel a bekötési rajzot, a felhasznált készülékek típusát és a próbák eredményét. Hibás működés esetén a mérési eredményeket rögzítsd.

32.2.8 Tipikus hibák

Hiba 1: a reteszelés hiánya. A két mágneskapcsoló egyszerre behúz, és a hálózat két fázisát rövidre zárja. Ez a legsúlyosabb szerelési hiba. Helyes gyakorlat: a villamos reteszelést mindig bekötni, és a mechanikus reteszt is felszerelni.

Hiba 2: rossz fázisfelcserélés. A szerelő a három fázist ciklikusan tolja el (L1→V1, L2→W1, L3→U1). A fázissorrend ekkor nem változik, a forgómező nem fordul meg. Helyes gyakorlat: pontosan két fázist cserélni, például az L1 és L3 fázist.

Hiba 3: a reteszelő érintkezőket rosszul kötik be. A reteszelő érintkezőket az ellenkező irány tekercséhez kell sorba kötni, nem a saját tekercshez. Ha a K1 bontó érintkezőjét a saját tekercséhez köti, a reteszelés nem jön létre, és a két irány egyszerre behúzhat.

Hiba 4: a mechanikus retesz nincs beszerelve vagy rosszul van rögzítve. A mechanikus retesz elhagyása vagy laza rögzítése esetén a villamos reteszelés meghibásodása esetén nincs tartalék védelem. Helyes gyakorlat: a gyártói előírás szerint felszerelni, és működését próbával ellenőrizni.

32.2.9 Önellenőrzés

  1. Mi a reverzáló kapcsolás lényege?
  2. Miért veszélyes, ha a két mágneskapcsoló egyszerre behúz?
  3. Hogyan valósítható meg a villamos reteszelés?
  4. Mire való a mechanikus retesz?
  5. A következő kapcsolásban hol van hiba? „A K1 tekercsével sorba kötöttük a K1 bontó segédérintkezőjét, a K2 tekercsével sorba a K2 bontó segédérintkezőjét.”
  6. Egy reverzáló kapcsolásban a motor csak az egyik irányba forog. A másik irány gombjának megnyomásakor a K2 mágneskapcsoló behúz, mégis nincs forgás. Mi a legvalószínűbb hiba?

32.2.10 Feladatok

1. feladat (A). Mutasd be a reverzáló kapcsolás főáramköri bekötését: mit kell a K2 mágneskapcsolónál tenni ahhoz, hogy a forgásirány megforduljon?

2. feladat (A). Sorold fel a reteszelés három fajtáját, és röviden jellemezd mindegyiket.

3. feladat (B). Rajzold le szövegesen vagy kapcsolási rajzban a vezérlési áramkört: S0 NC STOP, S1 NO jobbra, S2 NO balra, K1 és K2 tekercs, K1 és K2 önfenntartó NO érintkezők, K1 és K2 reteszelő NC érintkezők. Jelöld a kapcsokat.

4. feladat (B). Egy 7,5 kW-os, 400 V-os motor névleges árama 14 A. Add meg, milyen AC-3 mágneskapcsolót választanál, és írd le a villamos reteszelés bekötését.

5. feladat (C). Tegyük fel, hogy egy reverzáló kapcsolásban a reteszelés meghibásodik, és a K1 és K2 egyszerre behúz. Egy fázisvezető impedanciája a zárlat helyéig Zf=0,04ΩZ_f = 0{,}04\,\Omega (a hurokban két ilyen van sorban). Számítsd ki a várható zárlati áramot. A kört védő motorvédő kapcsoló (vagy D16 kismegszakító) mágneses kioldója leold-e? Milyen káros következményekkel járhat a zárlat?

6. feladat (D). Egy reverzáló kapcsolásban a motor a „jobbra” irányban működik, a „balra” irányban azonban nem indul. A K2 mágneskapcsoló tekercse a gomb megnyomásakor feszültséget kap, de a főérintkezői nem húznak be. Milyen méréssel különítenéd el, hogy a tekercs szakadt, a segédérintkező hibás, vagy a mechanikus retesz akadályozza a behúzást? Írd le a mérési sorrendet és a várható értékeket.

32.2.11 Megoldások

32.2.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. A reverzáló kapcsolás két mágneskapcsolóval felcseréli két fázis sorrendjét, így a motor forgó mágneses tere ellenkező irányba forog.
  2. A két mágneskapcsoló egyszerre behúzva két fázist közvetlenül összeköt, ami rövidzárlatot okoz.
  3. A villamos reteszelés úgy valósul meg, hogy a K1 bontó segédérintkezőjét a K2 tekercs áramkörébe, a K2 bontó segédérintkezőjét a K1 tekercs áramkörébe kötjük sorba.
  4. A mechanikus retesz fizikailag akadályozza meg, hogy mindkét mágneskapcsoló egyszerre behúzott állapotban legyen, így tartalék védelmet ad a villamos reteszelés mellé.
  5. A hiba: a reteszelő bontó érintkezőket a saját tekercsükhöz kötötték. Ebben az esetben a K1 bontó érintkezője a K1 tekercset szakítaná, a K2 bontó érintkezője a K2 tekercset. A reteszelés nem jön létre, mert nem akadályozza meg a másik tekercs behúzását.
  6. A legvalószínűbb hiba: a K2 egyik főérintkezője nem zár, vagy a K2 kimenetén egy fázis nincs bekötve; ilyenkor fázishiány miatt a motor zúg, de nem indul. (A rossz fázisfelcserélés csak a forgásirányt fordítaná meg, állást nem okoz.) Ellenőrizni kell a főérintkezők átmeneti ellenállását és a kapcsolódást feszültségmentesítés után.

32.2.11.2 Feladatok megoldásai

1. feladat (A)
A K2 mágneskapcsolónál az L1 és L3 fázist fel kell cserélni a motor kapcsaihoz képest. Ha K1-nél L1→U1, L2→V1, L3→W1, akkor K2-nél L1→W1, L2→V1, L3→U1. Ez a két fázis sorrendjét felcseréli, és a forgó mező megfordul.

2. feladat (A)
A reteszelés fajtái: - Villamos reteszelés: a mágneskapcsolók bontó segédérintkezőivel. - Mechanikus retesz: a kapcsolók közé szerelt fizikai ütköző. - Nyomógomb-reteszelés: a nyomógombok kettős érintkezői, amelyek az ellenkező irány áramkörét bontják.

3. feladat (B)
A vezérlési rajz megegyezik a szövegben bemutatott diagrammal. A kapocsjelölések: K1 önfenntartó NO 13–14, K2 önfenntartó NO 13–14, K1 reteszelő NC 21–22 a K2 tekercs elé, K2 reteszelő NC 21–22 a K1 tekercs elé, A1–A2 a tekercs, S0 NC STOP az elején.

4. feladat (B)
AC-3 mágneskapcsolót a motor névleges áramánál nagyobbra kell választani, például 16 A-es típust. A villamos reteszelés bekötése: a K1 21–22 bontó segédérintkezőt a K2 tekercs A1 kapcsa elé, a K2 21–22 bontó segédérintkezőt a K1 tekercs A1 kapcsa elé kell kötni; a tekercsek A2 kapcsa közvetlenül az N vezetőre csatlakozik (az MSZ EN 60204-1 szerinti elv: a kapcsolóelemek a tekercs fázisoldalán vannak; ellenőrizendő).

5. feladat (C)
A várható zárlati áram:

Ik=Uv2Zf=400V2×0,04Ω=4000,08=5000A=5kA. I_k = \frac{U_v}{2\,Z_f} = \frac{400\,\text{V}}{2 \times 0{,}04\,\Omega} = \frac{400}{0{,}08} = 5\,000\,\text{A} = 5\,\text{kA}.

A motorvédő kapcsoló (vagy D16 kismegszakító, mágneses kioldás 10–20·InI_n = 160–320 A) kiold, mert a zárlati áram jóval nagyobb ennél. B jellegű kismegszakító motorkörben nem alkalmas, mert az indítási áramlöket miatt leoldhat. A zárlat során a mágneskapcsoló főérintkezői összehegedhetnek, a vezetékek szigetelése megsérülhet, és tűz keletkezhet.

6. feladat (D)
A tünet: a K2 tekercse feszültséget kap, de a főérintkezők nem húznak be (a K1 nincs behúzva). Mérési sorrend: 1. Feszültségmérés a K2 tekercsén (A1–A2), a gomb megnyomásakor. Ha a kapocsfeszültség névleges, a vezérlőkör rendben van, a hiba a K2 tekercsében vagy mechanikájában keresendő; ha jóval kisebb, a hiba a tekercs előtti körben van (reteszelő érintkező, kötés). 2. Feszültségmentesítés (öt szabály), majd ellenállásmérés a K2 tekercsen (A1–A2). Néhány száz Ω\Omega – néhány kΩ\text{k}\Omega az elvárt érték (típusfüggő, ellenőrizendő: gyártói adatlap); végtelen érték szakadt tekercset jelent. 3. Kézi behúzáspróba feszültségmentesen. Próbáld kézzel behúzni a K2 hídját: ha mechanikusan akad, a mechanikus retesz (vagy beragadt K1 híd) gátolja a behúzást; ha könnyen mozog, de feszültség alatt nem húz be, a mágnes vagy a tekercs hibás. 4. Segédérintkező ellenőrzése. Feszültségmentesen, folytonosságméréssel nézd meg a K1 bontó segédérintkezőjét (21–22): zárt állapotban 0 Ω\Omega körüli értéket kell mutatnia; szakadás esetén a reteszelő érintkező gátolja a K2 tekercsének táplálását.

32.2.12 Rövid összefoglaló

A reverzáló kapcsolás háromfázisú aszinkronmotor forgásirányváltását valósítja meg két mágneskapcsolóval. A forgásirány megfordításához a K2 mágneskapcsolónál két fázist, például L1-et és L3-at fel kell cserélni: L1→W1, L2→V1, L3→U1. A legnagyobb veszély a két mágneskapcsoló egyidejű behúzása, ami fázis–fázis zárlatot okoz. Ezt reteszeléssel kell megakadályozni. A villamos reteszelés lényege, hogy a K1 bontó segédérintkezője sorba van kötve a K2 tekercsével, és a K2 bontó segédérintkezője sorba a K1 tekercsével. A mechanikus retesz fizikai ütközővel zárja ki az egyidejű behúzást, a nyomógomb-reteszelés pedig az ellenirányú nyomógombokkal ad további védelmet. Automatikus reverzálásnál időbeli késleltetést kell beépíteni az ív kialvása érdekében. A reteszelés elvét a csillag–delta indítás vezérlésénél is alkalmazzuk, ahol a csillag- és delta-mágneskapcsoló szintén egymást kizáró kapcsoló. Az áramkör szerelése és ellenőrzése során mindig tartsuk be a feszültségmentesítés öt biztonsági szabályát, és hálózati feszültségű munkát csak jogosult személy végezhet.