Egy relé tekercsének kikapcsolásakor a vezérlő tranzisztor kollektorán rövid, de igen nagy feszültségű tüske jelenhet meg. Ugyanez a jelenség okozza, hogy egy kapcsoló érintkezői ívet húznak, amikor egy tekercset megszakítunk. Ennek megértéséhez az elektromágneses indukciót, az önindukciót és az RL-tag időbeli viselkedését kell pontosan ismernünk.
A rajzon az R1 és az L1 együtt egy relétekercset modellez: R1 a tekercs saját (huzal)ellenállása, a D1 dióda pedig a teljes R1–L1 tekercset hidalja át. A kapcsoló zárásakor a dióda záróirányban van (katódja a pozitív oldalon), tehát nem vezet; az áram a tápegységből az S1 kapcsolón, az R1 ellenálláson és az L1 tekercsen át folyik. A kapcsoló nyitásakor a tekercs árama nem tud azonnal nullára esni; a dióda nyitóirányba kerül, és az áram az L1–R1–D1 hurokban kering tovább, amíg a tekercs energiája az R1-en (és kis részben a diódán) hővé nem alakul.
Definíció. A mágneses fluxus egy felületen áthaladó mágneses tér erővonalainak mértéke. Homogén térben, ha a felület normálisa szöget zár be a mágneses indukcióval:
Törvény. Faraday indukciótörvénye szerint egy zárt vezetőhurokban akkor keletkezik indukált feszültség, ha a hurkon áthaladó mágneses fluxus időben változik. menetes tekercs esetén:
A negatív előjel Lenz törvényét fejezi ki: az indukált feszültség olyan irányú áramot hoz létre, amely gátolja az őt létrehozó fluxusváltozást. Ezért a tekercs „ellenáll” az áramváltozásnak.
Definíció. Megkülönböztetünk:
Ha egy tekercs árama változik, a tekercs saját fluxusa is változik, ezért a tekercsben saját maga is indukál feszültséget. Ezt nevezzük önindukciónak.
Definíció. Az induktivitás a tekercs azon képessége, hogy áramváltozás hatására feszültséget indukál. Az indukált feszültség:
ahol az áramváltozás, a változás időtartama. Az induktivitás egysége a henry: .
Másképpen: , azaz az induktivitás a tekercs áramához tartozó fluxus és az áram hányadosa.
Definíció. Egy induktivitású tekercsben tárolt mágneses energia:
Ez az energia a kikapcsolási feszültséglökés forrása: a tekercs nem „termel” energiát, hanem a benne tárolt energiát adja le.
Ha két tekercs van egymás közelében, az első tekercs változó árama fluxust hoz létre, amely áthatja a második tekercset is. A második tekercsben indukált feszültség:
ahol a kölcsönös induktivitás, egysége szintén henry.
Definíció. A csatolási tényező azt mutatja meg, hogy az első tekercs fluxusának mekkora része éri el a második tekercset. Értéke 0 és 1 közötti:
Ha a két tekercs tökéletesen csatolt, ; ha nincs közös fluxus, . A transzformátorokban nagy csatolási tényezőre törekednek, jellemzően (ellenőrizendő: konkrét gyártói adat).
Továbbvitt eredmény. A kölcsönös indukció a transzformátorok és a forgó gépek működésének alapja. A váltakozó áramú fázorokkal való leírást a Szinuszos mennyiségek és fázorok alfejezetben vezetjük be, a transzformátor részletes tárgyalását az Egyfázisú transzformátor: működés, felépítés, üresjárás és rövidzárás alfejezetben, a forgó mágneses mezőt pedig a Szerkezet és működési elv, forgó mágneses mező alfejezetben folytatjuk. Az induktív áramkörök megszakításakor fellépő ív miatt a biztosítók és kapcsolók kialakítása is fontos, erről az Olvadóbiztosítók alfejezetben lesz szó.
Az RL-tag egy soros ellenállásból és induktivitásból áll. Bekapcsoláskor a tekercs miatt az áram nem éri el azonnal az Ohm-törvényből számított állandósult értéket, hanem exponenciálisan közelíti meg. Kikapcsoláskor ugyanez fordítva: az áram nem szűnik meg azonnal.
Levezetés. Zárt kapcsolónál a hurokegyenlet:
Átrendezve:
Megoldása az kezdeti feltétellel:
Vezessük be az állandósult áramot és az időállandót :
A tekercs feszültsége pedig:
Kikapcsoláskor tegyük fel, hogy a tekercs árama továbbra is zárt hurokban folyhat egy ellenálláson át (például a szabadonfutó dióda ágában, ahol ). Ekkor , a kezdeti áram , és az egyenlet:
amelynek megoldása:
A tekercs feszültsége kikapcsoláskor:
A kikapcsolás pillanatában . Ha viszont nincs zárt út (a kapcsoló szakít, nincs szabadonfutó dióda), a hurok ellenállása gyakorlatilag végtelen, ezért is rendkívül nagy lenne. A gyakorlatban az érintkezők között ív alakul ki, amely korlátozza a feszültséget, de az ív hőt termel és károsítja a kapcsolót.
Szabály. Az időállandó azt az időt adja meg, amely alatt a tranzitens folyamat a kezdeti értékhez képest arányban lejátszódik. Kb. idő után a folyamat a végérték több mint 99%-át eléri, ezért a gyakorlatban után állandósultnak tekinthető.
Szabadonfutó dióda. Az RL-tag kikapcsolási feszültséglökését egy, a tekercs kapcsaival párhuzamosan, záróirányban bekötött diódával korlátozhatjuk. Kikapcsoláskor a tekercs feszültsége polaritást vált, a dióda nyitóirányba kerül, és az áram a diódán keresztül záródik. A tekercs feszültsége ekkor kb. a dióda nyitófeszültsége (), tehát a tranzisztor vagy kapcsoló nem kap nagy feszültséglökést. Ára van: a lecsengő áram az L1–R1–D1 hurokban időállandóval (itt a tekercs saját ellenállása) folyik tovább, ezért a relé vagy mágneskapcsoló később enged el. Ha gyors elengedés kell, a diódával sorba Zener-diódát (vagy a tekercsre varisztort, RC-tagot) kötnek: a feszültséglökés a Zener-feszültségre korlátozódik, és az áram gyorsabban cseng le.
Az interaktív ábrán az RL-tag bekapcsolási áramgörbéjét vizsgálhatjuk. Az , és értékét csúszkákkal állíthatjuk, a görbe pedig mutatja az áramot és az tekercsfeszültséget. Kipróbálhatjuk, hogy nagyobb vagy kisebb növeli az időállandót, tehát lassabbá teszi az áram felívelését.

A statikus tartalék ábrán három különböző időállandó (, és ) mellett látható a bekapcsolási áram felívelése. Az ábra megerősíti: minél nagyobb az időállandó, annál lassabban éri el az áram az állandósult értéket.
Példa 1 – RL-tag bekapcsolása. Adott: , , . Számítsuk ki az időállandót, az állandósult áramot, és az áramot a kapcsolás utáni időpontban.
Mivel , így . A tekercs feszültsége ekkor . Ellenőrzés: a hurokfeszültségek összege visszaadja a tápegység feszültségét.
Példa 2 – Kikapcsolási feszültséglökés. Az előző áramkörben az áram állandósult: . A kapcsoló nincs védve szabadonfutó diódával, és az érintkezők alatt szakítják meg az áramot. Becsüljük meg a tekercsen indukálódó feszültséget!
Ez a feszültség természetesen nem éri el ezt az értéket a valóságban, mert a kapcsoló érintkezői között ív alakul ki, és az ív lezárja az áramkört. A számítás jól mutatja, hogy az induktív terhelés megszakítása miért okoz ívet és miért veszélyes a kapcsoló érintkezőire, valamint a vezérlő félvezetőre.
Példa 3 – Kölcsönös indukció. Két tekercs induktivitása és , csatolási tényezőjük . Mekkora a kölcsönös induktivitás?
Példa 4 – Induktivitás energiája. Mekkora energia tárolódik az tekercsben, ha az árama ?
Ez az energia hajtja a szikrát a kapcsoló nyitásakor; ha nem adunk neki folyamatos levezetési utat, az ívben vagy a vezérlőelemben disszipálódik.
Egy PLC tranzisztoros kimenete egy 24 V-os relé tekercsét kapcsolja. A relé tekercsének adatai: , . A szerelő azt tapasztalja, hogy a PLC kimenete egy idő után zárlatos lesz, a relé vezérlése megbízhatatlan. A kapcsolási rajzot megnézve kiderül, hogy a relé tekercsével párhuzamosan nincs szabadonfutó dióda. Kikapcsoláskor a tekercsben tárolt energia nagy feszültséglökést hoz létre, amely a tranzisztoros kimenetet túlfeszültséggel terheli. A megoldás: a tekercs kapcsaival párhuzamosan, záróirányban egy 1N4007 típusú dióda beépítése (a konkrét típust a gyártói adatlap és a kapcsolási gyakorlat alapján kell ellenőrizni). A dióda a kikapcsolási feszültséget kb. -ra korlátozza, így a tranzisztor élettartama jelentősen nő.
Hasonló elven működik a belső égésű motorok gyújtótekercse is: a megszakító megszakítja a primer tekercs áramát, a hirtelen fluxusösszeomlás pedig a szekunder tekercsben igen nagy feszültséget indukál, amely a gyújtógyertyán szikrát hoz létre.
1. feladat (A). Egy 200 menetes tekercs fluxusa 5 ms alatt 0,8 mWb-ről 0,3 mWb-re csökken. Mekkora az indukált feszültség?
2. feladat (A). Mekkora feszültség indukálódik egy tekercsben, ha az árama 2 A-ről 1,2 A-re csökken 0,1 s alatt?
3. feladat (B). Adott: , , . Számítsd ki az időállandót, az állandósult áramot, és az áramot időpontban!
4. feladat (B). Egy , , RL-körben az áram állandósult, majd a kapcsolót kinyitjuk. Nincs szabadonfutó dióda. Becsüld meg a tekercs kikapcsolási feszültségét, ha a kapcsoló 20 µs alatt szakítja meg az áramot!
5. feladat (C). Két tekercs induktivitása és , csatolási tényezőjük . Mekkora a kölcsönös induktivitás? Ha az első tekercs árama 0,1 s alatt 3 A-ről 0 A-re csökken, mekkora feszültség indukálódik a második tekercsben?
6. feladat (D). Egy relé tekercsét (, ) 12 V-os tranzisztoros fokozat kapcsolja, szabadonfutó dióda nélkül. Kikapcsoláskor a tranzisztor kollektorán 80 V-os feszültségtüske jelenik meg. Magyarázd el a jelenséget, és javasolj megoldást! Miért nem éri el a feszültséglökés a több százezer voltos elméleti értéket?
1. feladat (A).
Adott: , , .
Ellenőrzés: a fluxus csökken, ezért az indukált feszültség pozitív előjelű a fenti iránykonvencióval; a nagyságrend egy kis transzformátor tekercsfeszültségének felel meg.
2. feladat (A).
Adott: , , .
3. feladat (B).
Adott: , , .
Ellenőrzés: az áram az állandósult érték 63,2%-ánál jár egy időállandó után.
4. feladat (B).
Adott: , , . Az állandósult áram:
A kapcsoló 20 µs = alatt szakít. A becsült feszültség:
A valóságban az ív ezt korlátozza, de a kapcsoló érintkezői így is ívnek vannak kitéve.
5. feladat (C).
Adott: , , .
Az első tekercs áramváltozása: , .
6. feladat (D).
Kikapcsoláskor a tekercsben tárolt energia nagy feszültséglökést hoz létre, mert az áram gyorsan csökken. Ha a tranzisztor nagyon gyorsan zár, az elméleti feszültség akár több százezer volt is lehetne, de a feszültség csak addig nő, amíg a tranzisztor kollektor–emitter átütési (letörési) feszültségét – itt a mért kb. -ot, amelyből a táp, kb. a tekercs feszültsége – el nem éri; ekkor a tranzisztor letör (lavinaletörés), és a szórt kapacitások is korlátozzák; a tárolt energia ilyenkor a tranzisztorban disszipálódik, ez teszi tönkre. Számítás: , ; 300 kV-hoz kb. szakítási idő kellene. Mechanikus érintkezőnél ugyanezt az ív korlátozza. A 80 V-os kollektorfeszültség-tüske is veszélyes a tranzisztorra. Megoldás: a relé tekercs kapcsaival párhuzamosan, záróirányban szabadonfutó diódát kell beépíteni. Ekkor a tekercs feszültsége kikapcsoláskor kb. -ra, a kollektorfeszültség kb. -ra korlátozódik, és a tranzisztor védett.
A Faraday-törvény szerint a fluxusváltozás zárt hurokban feszültséget indukál: . A negatív előjel Lenz törvényét fejezi ki: az indukált hatás gátolja az őt létrehozó változást. A mozgási indukció generátorokban, a nyugalmi indukció transzformátorokban hasznosul. Az önindukció feszültsége , az induktivitás energiája . Két tekercs kölcsönös induktivitása , ez az alapja a transzformátorok és a forgó gépek működésének. Az RL-tag időállandója ; bekapcsoláskor az áram , kikapcsoláskor szerint változik. Kikapcsoláskor a tekercs nagy feszültséglökést okozhat, amit záróirányban bekötött szabadonfutó diódával korlátozunk. Ez a védelem nélkülözhetetlen tranzisztoros vezérléseknél és reléknél.
A fejezet fizikai alapjai stabil elektrotechnikai ismeretek. Konkrét szabvány- vagy gyártói adatot nem idéztem; a szabadonfutó dióda kiválasztásánál mindig az adott relé és kapcsolóelem gyártói adatlapját kell figyelembe venni.