24.4 Jegyzőkönyv, szabványossági felülvizsgálat és hibakeresés

A méréseknek akkor van értékük, ha az eredményük egyértelműen visszakereshető, és a későbbi felülvizsgálatokkal összehasonlítható. Egy lakáselosztó FI-reléjének vizsgálata után például nem elég annyit mondani: „jó”. Azt kell tudni, hogy a kioldási idő 24ms24\,\text{ms} volt 1×IΔn1 \times I_{\Delta n}-nél, a hurokimpedancia 0,62Ω0{,}62 \,\Omega, és ezeket az értékeket milyen műszerrel, milyen időpontban, milyen hálózati viszonyok között mérték. Ha a berendezés később meghibásodik, vagy baleset történik, a mérési jegyzőkönyv lesz az egyik legfontosabb bizonyíték arra, hogy a szerelés megfelelt-e a követelményeknek.

24.4.1 Szemléletes kép

Egy frissen felújított lakás elosztójában a szerelő befejezte a védelmi méréseket. A jegyzőkönyvben a következő sorok szerepelnek:

Berendezés: Lakásfőelosztó (1. emelet 4. ajtó)
Hálózati rendszer: TN-C-S
Mérőműszer: FLUKE 1664 FC (gyári szám: …; kalibrálás érvényes: …)
Szigetelési ellenállás L–N: >200MΩ> 200 \,\text{M}\Omega
Hurokimpedancia L–PE: 0,62Ω0{,}62 \,\Omega (mért), Ik≈370AI_k \approx 370\,\text{A}
FI-relé kioldási ideje 30 mA-nél: 24ms24\,\text{ms}
Értékelés: megfelel a hatályos előírásoknak.

Ebből a képből látszik, hogy a jegyzőkönyv nemcsak a mérési értékeket, hanem a mérés körülményeit és a mérőeszköz azonosító adatait is tartalmazza. A későbbi hibakereséskor vagy egy rendkívüli felülvizsgálatkor ezeket az adatokat lehet visszakeresni, és az új mérésekkel összevetni.

24.4.2 A mérési jegyzőkönyv szerkezete és kötelező adatai

Szabály. A mérési jegyzőkönyvnek legalább az alábbi adatcsoportokat kell tartalmaznia, a hatályos ellenőrzési előírások szerint (ellenőrizendő: aktuális szabvány és rendelet szerinti formanyomtatvány):

  1. A felülvizsgáló azonosítása: név, képesítés, nyilvántartási azonosító, elérhetőség, aláírás.
  2. A berendezés azonosítása: helyszín (pontos cím, épületrész, elosztó megnevezése), a hálózati rendszer típusa (TN-C-S, TN-S, TT, IT), a fő védőberendezések típusa és névleges adatai.
  3. A mérőműszerek azonosítása: típus, gyári szám, a kalibrálás érvényessége, a mérési kategória (CAT) és a méréshatár.
  4. A mérési időpont és körülmények: dátum, idő, hőmérséklet, páratartalom, a berendezés állapota (feszültség alatt vagy feszültségmentes), és az esetlegesen fennálló környezeti tényezők.
  5. A mérési eredmények és a határértékek: minden mért mennyiségnél a mért érték, a megengedett határérték vagy kioldási feltétel, és az is, hogy a mért érték megfelel-e.
  6. A minősítés: „megfelel”, „nem felel meg”, illetve a javításra vonatkozó feltételek.
  7. Megjegyzések: a berendezésen tapasztalt eltérések, hiányzó feliratok, sérülések, a mérés során észlelt kockázatok.
  8. Aláírás és dokumentum-azonosító: a jegyzőkönyv oldalszáma, kelte, és a felülvizsgáló aláírása, szükség esetén elektronikus azonosítás.

Megjegyzés. A pontos formanyomtatvány és a kötelező mezők a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok szerint változhatnak; a mérést végzőnek mindig az éppen érvényes előírás szerinti jegyzőkönyvet kell használnia. Az itt leírt szerkezet a gyakorlatban használt jegyzőkönyvek közös elemeit foglalja össze.

Példa. Egy háromfázisú lakáselosztónál a jegyzőkönyvben szereplő sorok:

Mérés Mért érték Határérték / feltétel Értékelés
Védővezető folytonossága 0,35Ω0{,}35 \,\Omega a számított vezetőellenállás nagyságrendje (példa) megfelel
Hurokimpedancia L–PE 0,62Ω0{,}62 \,\Omega Zs≤U0/IaZ_s \le U_0/I_a; 16 A B-karakterisztikájú MCB-nél Zs≤2,875ΩZ_s \le 2{,}875 \,\Omega (példa, ellenőrizendő) megfelel
Szigetelési ellenállás L-N >200MΩ> 200 \,\text{M}\Omega ≥1MΩ\ge 1 \,\text{M}\Omega (példa, ellenőrizendő) megfelel
FI-relé kioldási ideje 1×IΔn1 \times I_{\Delta n} mellett 24ms24\,\text{ms} ≤300ms\le 300\,\text{ms} hálózati feszültségű áramkörben (példa, ellenőrizendő) megfelel

A táblázatban a határértékeket jelölni kell, hogy azok szemléltető értékek, mert a konkrét szabványok és a gyártói adatok eltérhetnek.

24.4.3 Jegyzőkönyv-kitöltési algoritmus

Recept. A mérési jegyzőkönyv kitöltésének célszerű sorrendje:

  1. Rögzítsd a berendezés alapadatait: a helyszínt, a hálózati rendszert, a vizsgált áramkörök megnevezését, a fő- és védőberendezéseket.
  2. Vedd fel a mérőműszer adatait: típus, gyári szám, kalibrálási érvényesség, a mérési kategória. Ne kezdj mérésbe, amíg a műszer érvényes kalibrációját nem ellenőrizted.
  3. Határozd meg a mérési pontokat: mely kapcsokon, melyik vezetékek között végzed a mérést, és milyen állapotban (feszültségmentes vagy feszültség alatt).
  4. Végezd el a méréseket a biztonsági előírások betartásával: a feszültségmentes méréseknél alkalmazd az öt biztonsági szabályt; feszültség alatt csak a megfelelő CAT-besorolású műszerrel és a vonatkozó munkavédelmi engedélyek birtokában dolgozz.
  5. Írd be a mért értékeket a jegyzőkönyvbe: minden mért érték mellé kerüljön a határérték, a megengedett feltétel, és az, hogy megfelelt-e. Ne kerekíts úgy, hogy a határértékhez közeli érték eltűnjön; a pontos számított és mért értéket rögzítsd.
  6. Értékeld az eredményeket: ha egy érték nem felel meg, jelöld egyértelműen, és írd le a szükséges javítást. Nem szabad a jegyzőkönyvben „javítás nélkül megfelelt” minősítést adni, ha a mérési érték a határértéket éppen hogy túllépi.
  7. Készítsd el a dokumentációt: aláírás, keltezés, a jegyzőkönyv oldalszáma, és csatold a kapcsolási rajz kivonatát, ha a mérési pontokat jelölni kell.
  8. Őrizd meg a jegyzőkönyvet: a felülvizsgáló és a megrendelő is kapjon példányt; a digitális változatot is archiváld.

Ellenőrzés a kitöltés után: Nézd át, hogy minden mért adat visszakereshető-e, a műszer azonosítója egyértelmű-e, és a határértékek az aktuális szabványnak megfelelőek-e.

24.4.4 Szabványossági felülvizsgálat: típusok és gyakoriság

Szabvány. A kisfeszültségű villamos berendezések ellenőrzésére és felülvizsgálatára vonatkozó követelményeket az MSZ HD 60364-6 szabványsorozat tartalmazza; a felülvizsgálatok típusait és gyakoriságát a hatályos magyar jogszabályok is előírják, ezért a konkrét időközöket mindig az éppen érvényes rendelet szerint kell meghatározni. A következő általános kategóriák a gyakorlatban jellemzőek (ellenőrizendő: aktuális rendeleti melléklet):

Szabály. A felülvizsgálatnak három egymásra épülő része van: szemrevételezés, működési próbák, műszeres mérés. A jegyzőkönyv ezek eredményét egységesen dokumentálja. A hibakeresés során is gyakran éppen egy elmaradt időszakos felülvizsgálat deríti ki a lappangó hibát.

24.4.5 Hibakeresési módszertan: tünet, hipotézis, mérés, ellenőrzés

A hibakeresés nem találgatás, hanem szisztematikus vizsgálat. Az alábbi módszer (tünet → hipotézis → mérés → ellenőrzés, hét lépésben kibontva) segít elkerülni, hogy a szerelő feleslegesen bontson meg jó alkatrészeket, vagy veszélyes módon, feszültség alatt keresse a hibát.

Módszertan. A hibakeresés alapalgoritmusa a következő:

Hibakeresési algoritmus - A hibakeresés mindig a tünet pontos rögzítésével kezdődik, és a javítás utáni ellenőrző méréssel, dokumentálással zárul. Ha a mérés nem igazolja a hipotézist, vagy az ellenőrző mérés nem megfelelő, új hipotézist kell felállítani. A szöveg hét lépése itt öt dobozba összevonva szerepel.

A lépések részletesen:

  1. Tünet rögzítése. Mit észlel a felhasználó? Mikor jelentkezik a hiba (pl. csak esőben, csak nagy terhelésnél, indításkor)? Melyik áramkör érintett? A tünet pontos leírása nélkül a hipotézis is bizonytalan lesz.
  2. Hipotézis felállítása. Milyen hibafajta magyarázhatja a tünetet? Például: ha a FI-relé leold, a feltételezett ok lehet szigetelési hiba (szivárgóáram), az N és a PE összekötése a FI után, vagy nagy szivárgóáramú készülékek összegződése; túlterhelés csak RCBO esetén okozhat kioldást (a túláram-kioldóján). A hipotézist a méréssel kell igazolni vagy elvetni.
  3. Mérési pont kiválasztása. Határozd meg, hol és milyen méréssel lehet a hipotézist legjobban ellenőrizni. Szigetelési hiba gyanúja esetén például a fogyasztókat le kell választani, és az egyes szakaszokat szakaszonként kell mérni.
  4. Biztonságos mérés elvégzése. A mérést mindig a megfelelő mérési móddal és műszerrel végezd. Feszültségmentes állapotban folytonosságot és szigetelést mérj; feszültség alatt áramot, feszültséget és hurokimpedanciát (ez utóbbit csak jogosult személy, a biztonsági szabályok szerint).
  5. Eredmény összehasonlítása határértékkel. A mért értéket az aktuális szabvány és a gyártói adatlap határértékével hasonlítsd össze. A hurokimpedanciánál például a mért ZsZ_s értékből számítható a Ik=U0/ZsI_k = U_0 / Z_s zárlati áram, és ezt a védőeszköz kioldási áramával kell összevetni.
  6. Ok azonosítása és javítás. Ha a mérés igazolta a hibát, az okot meg kell szüntetni, nem csak a tünetet. Például ne csak cseréld a leoldó kismegszakítót, ha az ok a túl magas terhelés vagy a laza kötés; a vezetéket és a kötést is javítsd.
  7. Ellenőrző mérés és dokumentálás. A javítás után mindig végezd el újra a korábban hibás mérést, és töltsd ki a mérési jegyzőkönyvet, amely igazolja a hiba megszűnését.

Továbbvitt eredmény. Ezt a módszert használjuk a géphibakeresésnél (Diagnosztika: szemrevételezés, mérések, hibajegyzőkönyv), a motorvezérlések hibakeresésénél (Vezérlések hibakeresése), az épületvillamossági modelleken végzett gyakorlatoknál (Hibakeresés épületvillamossági modelleken) és a védelmi mérések gyakorlatánál (Védelmi mérések gyakorlata és a jegyzőkönyv kitöltése).

24.4.6 Hibafajták: szigetelési hiba, szakadás, kötés lazulása, túlterhelés

A leggyakoribb négy hibafajta jellemzői:

Szigetelési hiba. Tünete lehet a FI-relé leoldása, zárlati áram, vagy a szigetelési ellenállás csökkenése. A mérés módja: feszültségmentes állapotban, 500V500\,\text{V} DC vizsgálófeszültséggel a fázis és a védővezető, illetve a fázis és a nulla között. Ha a mért érték kisebb a megengedettnél (például lakossági áramköröknél jellemzően 1MΩ1 \,\text{M}\Omega alatt van, de az aktuális határértéket ellenőrizni kell), akkor szigetelési hibáról beszélünk. Ok lehet sérült vezetékszigetelés, nedvesség a kötődobozban, vagy hibás fogyasztó.

Szakadás. Tünete: a fogyasztó nem működik, de a kismegszakító nem old le. A folytonosságmérés 0Ω0 \,\Omega-hoz közeli értéket vár, ha az áramkör ép; ha a mért ellenállás nagy, a vezeték vagy a kötés szakadt. A szakadás gyakran rossz érvéghüvelyezés, törés a hajlításnál, vagy laza sorkapocs miatt alakul ki. A mérést feszültségmentes állapotban kell végezni, először a vezető két vége között, majd szükség esetén szakaszonként.

Kötés lazulása. Tünete: a csatlakozás melegszik, a kötés helyén szikrázás, szag, vagy a fogyasztó időnként kimarad. A laza kötés hőt termel, ami roncsolhatja a szigetelést és tüzet okozhat. A méréshez feszültség alatt lakatfogóval áramot, és a kötés két pontján feszültségesést lehet mérni; feszültségmentes állapotban pedig nagy áramú méréssel vagy mikroohmmérővel a csatlakozó ellenállását. A javítás a csavarkötés meghúzása a megfelelő nyomatékkal, esetleg a sorkapocs cseréje.

Túlterhelés. Tünete: a kismegszakító időnként leold, de rövidzárlatnak nincs jele. A mérés lakatfogóval történik, áramot mérve az egyes fázisokban. Ha az áram tartósan meghaladja a vezeték terhelhetőségét, akkor a vezeték, a védőeszköz és a csatlakozók is melegednek. A megoldás nem a nagyobb névleges áramú kismegszakító beépítése, hanem a terhelés csökkentése vagy az áramkör szétosztása, illetve a Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z elv betartása (üzemi áram → kismegszakító névleges árama → vezeték terhelhetősége).

24.4.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy régi lakásban a FI-relé a nyári hónapokban esténként, véletlenszerűen leoldott. A tulajdonos először ki akarta cserélni a FI-relét, mert azt hitte, hogy az öreg, és „néha beugrik”. A szerelő a hibakeresési módszert követte:

A tanulság az, hogy a FI-relé nem „idegességből” old le, hanem mindig van oka. A jegyzőkönyv pedig azt is igazolja, hogy a szerelő nem tüneti kezelést végzett, hanem a hibát megszüntette.

24.4.8 Gyakorlati útmutató: jegyzőkönyv kitöltése és hibakeresési gyakorlat

Cél: Tanműhelyi modellen gyakorold a mérési jegyzőkönyv kitöltését és egy szándékosan beépített hiba azonosítását.

Eszközök és anyagok: - Tanműhelyi elosztómodell FI-relével, kismegszakítóval, pár fogyasztóval és mérési pontokkal (törpefeszültségű vagy leválasztott, oktató által felügyelt környezet). - Szigetelési ellenállásmérő, multiméter, hurokimpedancia-mérő (a modellhez illesztett vagy szimulált mérési lehetőség). - Mérési jegyzőkönyv-formanyomtatvány (papíron vagy elektronikusan). - Alapkapcsolási rajz a mérési pontok megnevezésével. - Egyéni védőeszközök, zárt munkaterület.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A hurokimpedancia- és FI-mérések valós hálózaton feszültség alatt történnek, ezért azokat kizárólag a hatályos munkavédelmi szabályok szerint, jogosult személy végezheti. A tanműhelyi gyakorlatban a modell mindig feszültségmentes legyen, kivéve, ha az oktató kifejezetten feszültség alatti mérést engedélyez.

Az öt biztonsági szabály a mérés megkezdése előtt: 1. Lekapcsolás (a modell táplálásának megszüntetése). 2. Visszakapcsolás elleni biztosítás (letiltás, kulcs eltávolítása, kitiltó tábla). 3. Feszültségmentesség ellenőrzése (kétpólusú feszültségmérővel a mérési pontokon). 4. Földelés és rövidre zárás (ahol a munkakörnyezet előírja). 5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése (ha van).

A gyakorlat lépései:

  1. Töltsd ki a jegyzőkönyv fejlécét: helyszín, a modell azonosítója, a hálózati rendszer (pl. TN-C-S szimuláció), a mérőműszer adatai.
  2. Olvasd el az alapkapcsolási rajzot: azonosítsd a mérési pontokat (L1, L2, L3, N, PE) és a védőberendezéseket.
  3. Végezd el a folytonosságmérést a védővezetőn a fő PE-sín és a fogyasztói PE-kapocs között. Jegyezd fel a mért ellenállást.
  4. Végezd el a szigetelési mérést az egyes fázisok és a PE, valamint a fázis és N között. Minden mérés előtt ellenőrizd a mérőeszköz működését.
  5. Hurokimpedancia-mérés: a modellen csak az oktató által engedélyezett, feszültség alatti mérésként vagy szimulátorral. Számítsd ki a zárlati áramot: Ik=U0/ZsI_k = U_0 / Z_s.
  6. Vizsgáld meg a FI-relét (ha a modell szimulálja): mérd meg a kioldási időt 1×IΔn1 \times I_{\Delta n}-nél.
  7. Azonosítsd a beépített hibát: például az oktató egy laza csavart vagy egy szándékos szigetelési hibát helyezett el. A mért értékek alapján határozd meg, melyik hibafajtáról van szó.
  8. Javítsd ki a hibát (a modellen ez általában a kapocs meghúzása vagy egy vezeték cseréje), majd ismételd meg a vonatkozó mérést.
  9. Töltsd ki a jegyzőkönyvet a javítás utáni értékekkel, és írd le a hiba okát, a javítás módját.
  10. Ellenőrizd a dokumentációt: minden mért adat, határérték és minősítés szerepeljen.

Ellenőrzési pontok: - A folytonosságmérésnél a vezeték ellenállása kb. 0,2Ω0{,}2 \,\Omega alatt legyen (a modell hosszától függően; szemléltető érték). - A szigetelési ellenállás a javítás után érje el a határértéket (230/400 V-os körnél ≥1MΩ\ge 1\,\text{M}\Omega, ellenőrizendő), és jóval haladja meg a javítás előtti értéket. - A jegyzőkönyvben a hiba oszlopban szerepeljen az eredeti mért érték és a javítás utáni érték is.

Tipikus hibák a gyakorlatban: - A mérési jegyzőkönyvet kitöltik, de a műszer kalibrálási adatait üresen hagyják; ez a jegyzőkönyvet hiteltelenné teheti. - A folytonosságmérést a fogyasztók csatlakoztatott állapotában végzik, ami hamis eredményt adhat; a mérés előtt le kell választani a fogyasztókat. - A javítás utáni ellenőrző mérést elfelejtik, így a jegyzőkönyv nem igazolja a hiba megszűnését.

24.4.9 Tipikus hibák a mérési és hibakeresési munkában

  1. A jegyzőkönyvben csak a „megfelelt” szó szerepel, mérési adatok nélkül. Ez a leggyakoribb hiba. Egy ilyen jegyzőkönyv semmit sem igazol, és egy baleset utáni eljárásban a szerelő nem tudja bizonyítani, hogy a mérést elvégezte. Helyes gyakorlat: minden mért értéket és a határértéket rögzíteni.
  2. A hibakeresés során a védőeszközt kísérletileg cserélgetik. Ha például a kismegszakító leold, és a szerelő „kipróbál egy nagyobbat”, súlyos túlterhelést vagy zárlatot is okozhat, ráadásul a vezeték és a készülék védelmét veszélyezteti. Helyes: mérni kell az áramot, a terhelést és a zárlati áramot, és a Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z elv szerint dönteni.
  3. A feszültség alatt végzett hibakeresés nem megfelelő mérési kategóriájú műszerrel. Egy alacsony CAT-besorolású multiméterrel a hálózati feszültségű ponton mérve a műszer megsérülhet, és a mérő személy is áramütést szenvedhet. Helyes: hálózati feszültségen csak CAT III vagy CAT IV minősítésű, megfelelő mérőzsinórral rendelkező műszert szabad használni, és a munkát csak jogosult személy végezheti.
  4. A javítás után nem végeznek ellenőrző mérést. A hiba látszólag megszűnik, de a kiváltó ok nem; például egy laza kötés meghúzása után a szigetelési ellenállást nem mérik újra, így egy részleges sérülés rejtve marad. Helyes: minden javítás után újra mérni és dokumentálni.

24.4.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A mérési jegyzőkönyvben elegendő annyit írni, hogy „a berendezés megfelelt”, a mérési értékekre nincs szükség. Indokold röviden.
  2. Milyen adatokat kell tartalmaznia a mérőműszerre vonatkozó résznek a jegyzőkönyvben? Sorolj fel legalább négyet.
  3. Egy FI-relé minden este leold. Milyen hibafajtára gyanakszol először? Nevezd meg a hibafajtát, és írd le, milyen méréssel ellenőrizhető.
  4. Milyen sorrendet követsz a hibakeresésnél? Írd le a lépéseket a saját szavaiddal.
  5. A mérési jegyzőkönyvben a hurokimpedancia mért értéke 0,8Ω0{,}8 \,\Omega, az U0 230V230\,\text{V}. Mekkora a számított zárlati áram? (Egyszerű számítás.)
  6. Mi a veszélye annak, ha egy túlterheléses áramkört nagyobb névleges áramú kismegszakítóval próbálnak „javítani”?

A válaszokat a ### Megoldások részben találod.

24.4.11 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a mérési jegyzőkönyv nyolc fő adatcsoportját, és mindegyikhez írj egy konkrét példát.

2. feladat (A). Írd le, mi a különbség az első felülvizsgálat, az időszakos felülvizsgálat és a rendkívüli felülvizsgálat között. Mikor kell rendkívüli felülvizsgálatot végezni?

3. feladat (B). Egy irodai elosztóban a kismegszakító 16A16\,\text{A} B-karakterisztikájú. A mért hurokimpedancia 0,45Ω0{,}45 \,\Omega, az U0=230VU_0 = 230\,\text{V}.
a) Számítsd ki a zárlati áramot.
b) Állapítsd meg, hogy a 16A16\,\text{A} B-kismegszakító kiold-e a számított zárlati áramnál, ha a pillanatkioldó áram 5×In5 \times I_n (feltétel: Ik≥IaI_k \ge I_a, ahol Ia=5×16A=80AI_a = 5 \times 16\,\text{A} = 80\,\text{A}).
c) Írd le, hogyan írnád be ezt az eredményt a jegyzőkönyvbe, a határértékkel együtt.

4. feladat (B). Egy lakásban a FI-relé 30mA30\,\text{mA} érzékenységű, és leold éjszaka. A szerelő leválasztja a mosógép áramkörét, és a FI-relé már nem old le. A mosógép bekötésénél a szigetelési ellenállás L–PE között 0,2MΩ0{,}2 \,\text{M}\Omega, a többi fogyasztói csoportnál >100MΩ> 100 \,\text{M}\Omega.
a) Melyik hibafajtára utal a jelenség?
b) Milyen további mérést érdemes végezni a mosógép áramkörén?
c) Fogalmazd meg a jegyzőkönyvbe írandó javítási javaslatot.

5. feladat (C). Egy berendezésnél a következő mérési eredmények születtek:
- Védővezető folytonossága: 0,6Ω0{,}6 \,\Omega
- Szigetelési ellenállás L1–PE: 2,1MΩ2{,}1 \,\text{M}\Omega
- Hurokimpedancia L1–PE: 1,8Ω1{,}8 \,\Omega
- FI-relé kioldási ideje 1×IΔn1 \times I_{\Delta n}-nél: 220ms220\,\text{ms}

A védőeszközök: 16A16\,\text{A} B-kismegszakító, FI-relé 30mA30\,\text{mA}.
a) Értékeld, melyik mérési eredmény nem felel meg, ha a határérték a B16 pillanatkioldó áramából (80 A) számított Zs≤U0/IaZ_s \le U_0/I_a (példa) és a FI-relé maximális kioldási ideje 300ms300\,\text{ms} (példa), a szigetelési ellenállás alsó határa 1MΩ1 \,\text{M}\Omega.
b) Javasolj hibakeresési lépéseket a nem megfelelő tételhez.
c) Írd le, mit kellene a jegyzőkönyvbe írni.

6. feladat (D). Tanműhelyi modellen az oktató egy hibát épített be: az egyik sorkapocs csavarja laza, emiatt az adott fogyasztó időnként nem működik, és a sorkapocs melegszik. Tervezd meg a hibakeresési gyakorlatot: milyen tünetet rögzítenél, milyen hipotézist állítanál fel, milyen méréseket végeznél, és hogyan igazolnád a javítás sikerét? Készíts mérési jegyzőkönyv-vázlatot a mért képzeletbeli értékekkel.

24.4.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A jegyzőkönyvnek minden mérési értéket és a határértéket rögzítenie kell, mert csak így igazolható a megfelelőség, és későbbi felülvizsgálatokkal összehasonlítható.
  2. Legalább: típus, gyári szám, kalibrálási érvényesség, mérési kategória (CAT), méréshatár. Esetleg a mérési pontosság is feltüntethető.
  3. Valószínűleg szigetelési hiba (pl. nedvesség vagy sérült szigetelés) vezet szivárgó áramhoz. Méréssel: feszültségmentes állapotban szigetelési ellenállást mérni a gyanús áramkörökön, különösen a fázis–PE között.
  4. Tünet rögzítése → hipotézis felállítása → mérési pont kiválasztása → biztonságos mérés → eredmény összehasonlítása → ok azonosítása és javítás → ellenőrző mérés és dokumentálás.
  5. Ik=U0/Zs=230V/0,8Ω=287,5AI_k = U_0 / Z_s = 230\,\text{V} / 0{,}8 \,\Omega = 287{,}5\,\text{A}, kerekítve 288A288\,\text{A}.
  6. A túlterhelés okát nem szünteti meg, viszont a vezeték és a csatlakozók védtelenül maradhatnak, mert a nagyobb névleges áramú kismegszakító nem old le, mielőtt a vezeték túlmelegszik. Tűz- és balesetveszély.

Feladatok megoldásai

1. feladat (A). A nyolc adatcsoport a fent leírtak szerint, példákkal: 1. Felülvizsgáló azonosítása: „Kiss István, villanyszerelő mester, nyilvántartási szám …”. 2. Berendezés azonosítása: „Lakásfőelosztó, Budapest, Minta utca 1., II/4., TN-C-S rendszer”. 3. Mérőműszerek: „Fluke 1664 FC, gy. sz. 123456, kalibrálás érvényes 2027-01-31, CAT III 600 V”. 4. Mérési időpont és körülmények: „2025.05.10., 14:30, 22 °C, 45% páratartalom”. 5. Mérési eredmények és határértékek: „Hurokimpedancia 0,62 Ω, határérték ≤ 2,875 Ω (B16), megfelel”. 6. Minősítés: „Megfelel”. 7. Megjegyzések: „Az elosztó ajtaján hiányzó felirat, pótolandó”. 8. Aláírás, azonosító: „Aláírás, 1/2. oldal”.

2. feladat (A). Első felülvizsgálat: új létesítés vagy átalakítás után, üzembe helyezés előtt. Időszakos: meghatározott időközönként, a kockázattól függően. Rendkívüli: baleset, tűz, üzemzavar, villámcsapás, vagy a biztonságot befolyásoló változás után. Rendkívüli kell például akkor, ha a FI-relé ismétlődően leold, és a hiba oka ismeretlen.

3. feladat (B).
a) Ik=230V/0,45Ω=511AI_k = 230\,\text{V} / 0{,}45 \,\Omega = 511\,\text{A}.
b) Ia=5×16A=80AI_a = 5 \times 16\,\text{A} = 80\,\text{A}, tehát Ik=511A≥80AI_k = 511\,\text{A} \ge 80\,\text{A}, a kismegszakító pillanatkioldója kiold.
c) Jegyzőkönyvbe: „Hurokimpedancia (L–PE): 0,45 Ω; számított zárlati áram: 511 A; védőeszköz: B16 MCB, pillanatkioldó: 80 A; feltétel: 511 A ≥ 80 A; értékelés: megfelel.” A határértéket is fel lehet tüntetni: Zs≤230/80=2,875ΩZ_s \le 230/80 = 2{,}875 \,\Omega (példa, ellenőrizendő).

4. feladat (B).
a) Szigetelési hiba.
b) A mosógép áramkörén feszültségmentes állapotban további szigetelési mérést kell végezni, például L–N és N–PE között is, és a mosógép belső vezetékét, motorját, fűtőbetétjét ellenőrizni. A kötődobozt és a mosógépet külön-külön kell mérni (a fogyasztó leválasztásával), hogy kiderüljön, a hiba csak a mosógépben van-e, vagy a kötődobozban.
c) Jegyzőkönyvbe: „A mosógép áramkörének szigetelési ellenállása L–PE között 0,2 MΩ, ami a határérték alatt van (230 V-on ez csak kb. 1,2 mA, ezért a kioldás azt jelzi, hogy éjszaka, párásodáskor vagy vezérelt áramú üzemben a szigetelés tovább romlik, vagy más szivárgásokkal összegződik). Javaslat: a mosógép bekötését és a fogyasztót javítani/cserélni, majd ellenőrző mérést végezni.”

5. feladat (C).
a) A szigetelési ellenállás L1–PE = 2,1 MΩ ≥ 1 MΩ, tehát megfelel. A védővezető folytonossága 0,6 Ω viszonylag magas, de ha a vezeték hosszú, elfogadható; a határértéket a körülmények döntik el (ebben a példában nincs megadva). A hurokimpedancia 1,8 Ω ≤ 2,875 Ω (B16: 230/80), a zárlati áram 230/1,8 ≈ 128 A ≥ 80 A, tehát megfelel (a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezet 1,3-as hőmérsékleti tényezőjével is 2,34 Ω ≤ 2,875 Ω). A FI-relé kioldási ideje 220 ms ≤ 300 ms, tehát megfelel.
b) A hurokimpedancia megfelel, de a 0,6 Ω-os védővezető-folytonosság és a 2,1 MΩ-os szigetelés (a 230/400 V-os határ 1 MΩ, de a tartalék kicsi) figyelmet érdemel: ellenőrizni kell a kötéseket, a védővezető folytonosságát, a nulla és PE viszonyát; szakaszonként mérni. (Ha a védőeszköz C16 lenne, 1,8 Ω > 1,4375 Ω miatt nem felelne meg.)
c) A jegyzőkönyvbe: „Hurokimpedancia L1–PE: 1,8 Ω; határérték (B16): 2,875 Ω; értékelés: megfelel; megjegyzés: a 0,6 Ω-os védővezető-folytonosság és a 2,1 MΩ-os szigetelés a kötések ellenőrzését indokolja.”

6. feladat (D).
Tünet: a fogyasztó időnként kimarad, a sorkapocs környezete meleg, enyhe szag. Hipotézis: laza kötés. Mérések: feszültségmentes állapotban a sorkapocs két oldala között átmeneti ellenállásmérés (nagy árammal vagy mikroohmmérővel), a fogyasztói áramkör folytonossága; feszültség alatt (jogosult személy) feszültségesés mérése a kötés két pontján. Javítás: a csavar meghúzása a megadott nyomatékkal, vagy a sorkapocs cseréje. Ellenőrző mérés: a folytonosságmérés értéke a javítás előtti 0,8Ω0{,}8 \,\Omega-ról 0,1Ω0{,}1 \,\Omega alá csökken; a fogyasztó feszültsége visszaáll. Jegyzőkönyv-vázlat: „Hiba típusa: laza sorkapocs; mért átmeneti ellenállás javítás előtt: 0,8 Ω; javítás után: 0,05 Ω; fogyasztói feszültség: 230 V; értékelés: megfelel.”

24.4.13 Rövid összefoglaló

A mérési jegyzőkönyv a villamos berendezés biztonságosságának hivatalos bizonyítéka. Legalább annyira fontos, mint maga a mérés; hiányos vagy pontatlan kitöltése esetén a mérési eredmény nem igazol semmit. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a felülvizsgáló, a berendezés, a mérőműszer, a mérési körülmények és az eredmények azonosító adatait, valamint a határértékekkel való összevetést és a minősítést. A szabványossági felülvizsgálat lehet első, időszakos, rendkívüli vagy eseti; a gyakoriságot a hatályos jogszabályok és a kockázatértékelés határozza meg. A hibakeresésben tünet → hipotézis → mérés → ellenőrzés sorrendet kell követni, és a hibafajták közül meg kell különböztetni a szigetelési hibát, a szakadást, a kötés lazulását és a túlterhelést. Továbbvitt eredmény: a mérési jegyzőkönyv kitöltésének és a hibakeresési módszertannak a készsége nélkülözhetetlen a géphibakeresés (Diagnosztika: szemrevételezés, mérések, hibajegyzőkönyv), a motorvezérlések hibakeresése (Vezérlések hibakeresése), az épületvillamossági modelleken végzett gyakorlatok (Hibakeresés épületvillamossági modelleken) és a védelmi mérések gyakorlata (Védelmi mérések gyakorlata és a jegyzőkönyv kitöltése) során.

24.4.14 Források és ellenőrzési hiányok

A szöveg a magyarországi és európai gyakorlatot tükrözi, elsősorban a kisfeszültségű villamos berendezések ellenőrzésére vonatkozó MSZ HD 60364 sorozat, azon belül is a -6 rész, valamint a vonatkozó mérésügyi és munkavédelmi jogszabályok alapján. A konkrét határértékek (hurokimpedancia, szigetelési ellenállás, FI kioldási idő) és a felülvizsgálati gyakoriságok a szövegben jelzett példaértékek, ezért a tervezéshez vagy kivitelezéshez mindig az aktuális szabványkiadást és a hatályos rendeletet, valamint a gyártói adatlapokat kell használni. (ellenőrizendő: aktuális szabvány- és jogszabályhivatkozások, pontos formanyomtatvány, mérési határértékek, felülvizsgálati intervallumok).