24.2 Mérések I.: folytonosság, szigetelési ellenállás, földelés

24.2.1 Motiváció

Egy lakáselosztó cseréje vagy egy új dugaszoló aljzat-kör kiépítése után a megrendelő joggal kérdezheti: „Most már biztos, hogy nem ráz meg, és nem gyullad ki?” A szemrevételezés – amelyet a Szemrevételezés, működési próbák, kikapcsolt állapotú vizsgálat alfejezetben tanultál – sokat elárul, de a biztonságot csak méréssel lehet igazolni. Ebben az alfejezetben három olyan mérést veszünk alaposan: a védővezető folytonosságát, a szigetelési ellenállást és a földelési ellenállást. Ezek a mérések az ellenőrző protokoll gerincét adják, és a szabványossági felülvizsgálat során mindig előkerülnek. A mérési eredményeket a későbbi Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezetben használjuk fel, és a jegyzőkönyvbe kerülnek.

24.2.2 Három mérés, három kérdés

Mielőtt a részletekbe megyünk, érdemes a három mérést egy-egy egyszerű kérdéshez kötni:

Mérés Kérdés, amire válaszol
Védővezető-folytonosság A védővezető mindenhol megszakítás nélkül, kis ellenállással össze van kötve a fő földelőkapoccsal?
Szigetelési ellenállás A szigetelés nem enged-e veszélyes szivárgó áramot az aktív vezetőkről a föld felé vagy a vezetők között?
Földelési ellenállás A földelő képes-e a hibaáramot a földbe vezetni anélkül, hogy veszélyes érintési feszültség alakulna ki?

A sorrend sem véletlen: előbb a védővezető épségét igazoljuk, mert ha az hiányzik, a többi mérés és maga a hibavédelem is értelmét veszti. Ezután mérjük a szigetelést, hogy kizárjuk a közvetlen földzárlatot vagy vezető közti rövidzárlatot, végül a földelő ellenállását, hogy a föld felé vezető utolsó láncszem is megfelelő legyen.

24.2.3 Védővezető-folytonosság mérése

Definíció. A védővezető folytonossága azt jelenti, hogy a védővezető (PE) a védett berendezés minden érinthető, vezetőképes részétől a fő földelőkapocsig vagy a földelőcsatlakozásig megszakítás nélkül, kis ellenállással vezető útként áll rendelkezésre.

A mérés célja nem csupán az, hogy „van-e vezetés”, hanem az is, hogy a kötés megbízhatóan kis ellenállású legyen. Egy laza, korrodált vagy alulméretezett kötés kis árammal még vezethet, de nagy hibaáram esetén felmelegedhet, eléghet, vagy éppen leoldási hibát okozhat. Ezért a szabvány a mérőáramra legalább 200 mA egyenáramot vagy váltakozó áramot ír elő a folytonosságmérő műszerre (ellenőrizendő: a hatályos MSZ EN 61557-4 pontosan). A gyakorlatban a védővezető-folytonosság mérőműszerek ennél nagyobb áramot is adhatnak, de soha ne használjunk egyszerű multiméter ellenállásmérését, mert az csak néhány mA árammal mér, és nem mutatja ki a rossz kötéseket.

Szabály. A védővezető-folytonosság mérését mindig feszültségmentes, leválasztott állapotban kell elvégezni. A mérési eredményt mindig hasonlítsuk össze a vezető elméleti ellenállásával, amely a hosszból, a keresztmetszetből és az anyag fajlagos ellenállásából számítható.

24.2.3.1 A mérés menete

Recept – védővezető-folytonosság mérése:

  1. Feszültségmentesítés az öt biztonsági szabály szerint: lekapcsolás, visszakapcsolás elleni biztosítás, feszültségmentesség ellenőrzése, földelés és rövidre zárás, szomszédos feszültség alatti részek lefedése.
  2. A mérőkészülék ellenőrzése – a zsinórokat rövidre zárva nullázzuk, vagy jegyezzük fel a zsinórellenállást.
  3. Az egyik mérőzsinórt a fő földelőkapocshoz (EPH-csomópont) csatlakoztatjuk.
  4. A másik mérőzsinórral sorra érintjük a vizsgált védővezető végpontjait: dugaszoló aljzatok PE-érintkezője, fém készülékházak, fürdőszobai EPH-csatlakozások stb.
  5. A mért ellenállást feljegyezzük, és összevetjük a számított értékkel. A mérési pontot és a mért értéket a jegyzőkönyvben dokumentáljuk.

Számítás. Ha ismerjük a védővezető anyagát, hosszát és keresztmetszetét, az elméleti ellenállást az Ohm-törvény anyagi alakjából számítjuk:

R=ρ⋅lAR = \rho \cdot \frac{l}{A}

ahol ρ\rho a fajlagos ellenállás, rézre ρ≈0,0175Ωmm2m\rho \approx 0{,}0175\,\frac{\Omega\,\text{mm}^2}{\text{m}} (20 °C-on), ll a vezető hossza, AA a keresztmetszete.

Példa. Egy lakáselosztótól a konyhai dugaszoló aljzatig l=18ml = 18\,\text{m} hosszú, A=1,5mm2A = 1{,}5\,\text{mm}^2 keresztmetszetű réz védővezető fut. Elméleti ellenállása:

R=0,0175Ωmm2m⋅18m1,5mm2=0,21ΩR = 0{,}0175\,\frac{\Omega\,\text{mm}^2}{\text{m}} \cdot \frac{18\,\text{m}}{1{,}5\,\text{mm}^2} = 0{,}21\,\Omega

Ha a mérés 0,25Ω0{,}25\,\Omega körüli értéket ad, a kötés elfogadható. Ha 2Ω2\,\Omega-ot mérünk, az komoly eltérés: valószínűleg laza vagy korrodált csatlakozás van a hálózatban. A gyakorlatban nincs egyetlen univerzális határérték, mert a hossz és a keresztmetszet változik; a mérés akkor jó, ha a mért érték nagyságrendileg megegyezik a számítottal, és nem mutat ugrásszerű növekedést.

24.2.4 Szigetelési ellenállás mérése

Definíció. A szigetelési ellenállás az aktív vezetők (fázis, nulla) és a föld, valamint az aktív vezetők egymás közötti szigetelésének egyenfeszültséggel mért ellenállása. A mérés azt igazolja, hogy a szigetelésben nincs olyan hiba, amely veszélyes áramot engedne át.

A méréshez szigetelésmérő műszert (a régi márkanévből köznyelven „megger”) használunk, amely egyenfeszültséget generál. A vizsgálófeszültséget a berendezés névleges feszültsége alapján választjuk meg:

Áramkör Vizsgálófeszültség Legkisebb szigetelési ellenállás
SELV/PELV 250V250\,\text{V} DC 0,5MΩ0{,}5\,\text{M}\Omega
legfeljebb 500V500\,\text{V} névleges feszültség (230/400V230/400\,\text{V}) 500V500\,\text{V} DC 1MΩ1\,\text{M}\Omega
500V500\,\text{V} felett 1000V1000\,\text{V} DC 1MΩ1\,\text{M}\Omega

(Ellenőrizendő: a hatályos MSZ HD 60364-6 táblázata és a műszergyártói adatlapok pontos előírása.)

Szabvány. Az MSZ HD 60364-6 (kisfeszültségű villamos berendezések ellenőrzése) szerint a szigetelési ellenállás mért értékét a gyártói útmutató és a berendezés jellege szerint kell értékelni. Az elfogadási határérték a vizsgálófeszültséghez kötött (lásd a fenti táblázatot): a 230/400 V-os áramköröknél legalább 1 MΩ, SELV/PELV-nél 0,5 MΩ (ellenőrizendő: az aktuális szabványkiadás szerint). Új, egészséges áramköröknél a mért érték jellemzően több száz MΩ, ezért az 1 MΩ alatti érték (230/400 V-nál) mindenképpen hibára utal.

24.2.4.1 A mérés előkészítése és végrehajtása

A szigetelési ellenállás mérése kényesebb, mint a folytonosságmérés, mert a vizsgálófeszültség károsíthatja az elektronikus fogyasztókat. Ezért:

Szabály. A szigetelési ellenállás mérése előtt a vizsgált áramkörről le kell választani, illetve ki kell kötni minden olyan fogyasztót, amely félvezetőket, kapcsolóüzemű tápegységet, dimmert, LED-hajtást, szünetmentes tápegységet vagy túlfeszültség-védő eszközt (SPD-t) tartalmaz. Ha ez nem lehetséges, a gyártó előírása szerint csökkenteni kell a mérési feszültséget, vagy a mérést más módszerrel kell elvégezni. A fogyasztók leválasztását mindig a mérés előtt, feszültségmentes állapotban végezzük el.

A mérés menete:

Recept – szigetelési ellenállás mérése:

  1. Feszültségmentesítés az öt szabály szerint.
  2. Fogyasztók leválasztása: minden dugaszoló aljzatból kihúzzuk a készülékeket, a világítási kapcsolókat bekapcsolt állapotba tesszük (így a teljes áramkört mérjük), a fényforrásokat kivesszük, illetve a lámpatesteket lekötjük (különben a fázis–nulla mérés a fogyasztón át záródik, és az elektronika a 500 V-os vizsgálófeszültségtől megsérülhet), a dimmereket, LED-tápegységeket kiiktatjuk. Ha egy fogyasztó nem választható le, a fázis–nulla mérés elmarad, és az összekötött L+N vezetőket mérjük a PE-hez képest.
  3. A szigetelésmérő műszeren kiválasztjuk a megfelelő vizsgálófeszültséget (pl. 500V500\,\text{V}).
  4. A mérőzsinórokat a műszerhez csatlakoztatjuk, majd a vizsgált pontokhoz: fázis–föld, nulla–föld, valamint fázis–nulla.
  5. Mérés közben a mérőcsúcsokat és a vizsgált vezetőket ne érintsd. A mérés alatt a vizsgált áramkör minden pontján (a távoli aljzatokban és lámpahelyeken is) a vizsgálófeszültség van jelen, ezért gondoskodj róla, hogy a körön más ne dolgozzon, és ne legyen érinthető csupasz vezető.
  6. A mérést addig tartjuk, amíg a mért érték stabilizálódik (jellemzően 10–60 s), majd leolvassuk és feljegyezzük az értéket.
  7. A mérés után a vizsgált áramkört rövidre zárjuk vagy kisütjük, mert a kábel kapacitásában töltés maradhat vissza. Ezt a feszültségmentesség ellenőrzésével is megerősítjük.

Számítás. A szigetelési ellenállás mérésénél a mért érték gyakran nem egyetlen szigetelési hiba, hanem több párhuzamos szivárgási út eredője. Ha például két párhuzamos áramkör szigetelési ellenállása R1=100MΩR_1 = 100\,\text{M}\Omega és R2=2MΩR_2 = 2\,\text{M}\Omega, az eredő:

1Re=1100+12=0,01+0,5=0,511MΩ\frac{1}{R_e} = \frac{1}{100} + \frac{1}{2} = 0{,}01 + 0{,}5 = 0{,}51\,\frac{1}{\text{M}\Omega}

Re=10,51≈1,96MΩR_e = \frac{1}{0{,}51} \approx 1{,}96\,\text{M}\Omega

Ez az érték még az 1 MΩ határ felett van. Az eredő akkor esik 1 MΩ alá, ha a rosszabbik szakasz kb. 1,01MΩ1{,}01\,\text{M}\Omega alá csökken (1/R2=1−1/1001/R_2 = 1 - 1/100). Mivel az eredőt mindig a leggyengébb szakasz határozza meg, egy jó szakasz nem „javítja fel” a rosszat: a 2MΩ2\,\text{M}\Omega-os szakasz már a hiba előjele lehet, ezért a gyenge pontokat szakaszonként kell felkutatni, nem szabad megelégedni az összesített értékkel.

24.2.5 Földelési ellenállás mérése

Definíció. A földelési ellenállás a földelő (földelőszonda, alapföldelő, szalagföldelő) és a „távoli föld” közötti villamos ellenállás. A távoli föld az a pont, ahol a földelő árama már nem okoz számottevő feszültségemelkedést a talajban.

A mérés célja annak igazolása, hogy a földelő a hibaáramot a földbe tudja vezetni anélkül, hogy a földelőn vagy annak környezetében veszélyes érintési feszültség alakulna ki. A földelési ellenállást tehát mindig a hibavédelem követelményével együtt kell értékelni, amint azt a Földelők és földelési ellenállás alfejezetben láttad.

24.2.5.1 Mérési módszerek

A földelési ellenállás mérésére három fő módszert alkalmazunk:

1. Hárompontos (potenciálesés) módszer. A mért földelő (E) mellé két ideiglenes segédföldelőt ütünk le: egy áramszondát (C) és egy potenciálszondát (P). A műszer váltakozó áramot bocsát az E és C közötti hurokba, és méri az E és P közötti feszültséget. A földelési ellenállást az Ohm-törvényből számítjuk:

RA=UIR_A = \frac{U}{I}

A szondákat úgy kell elhelyezni, hogy a potenciálszonda a földelő és az áramszonda közötti, közelítőleg 62% távolságra essen, és legalább a földelő méretének többszörösére legyen távol (ellenőrizendő: a gyártói és szabványi ajánlások). Ez a módszer nagy helyet igényel, ezért elsősorban kültéri, kiterjedt földelőknél használjuk.

Miért éppen 62 %? A földelő és az áramszonda körül is egy-egy potenciáltölcsér alakul ki. Ha a két tölcsér nem fed át, közöttük a talaj potenciálja alig változik, ezért a P-szonda helyzetétől függő mért ellenállásgörbének a 62 % körül sík szakasza van, és ott éppen a földelő ellenállását mérjük. Ha az áramszonda túl közel van, a tölcsérek átfednek, a görbe sehol sem sík, és a 62 %-os pont sem megbízható. Ezért a mérést úgy ellenőrizzük, hogy a P-szondát az E–C távolság kb. 10 %-ával előbbre és hátrébb is áthelyezzük: ha a három érték 5 %-on belül egyezik, az eredmény elfogadható, különben az E–C távolságot növelni kell (ellenőrizendő: a gyártói és szabványi ajánlások). Az alábbi ábra felül az elrendezést mutatja a lenti számpélda adataival (E–C = 40 m, P 25 m-nél), alul pedig a mért ellenállást a P-szonda helyzetének függvényében, 40 m-es (sík szakasz) és 10 m-es (átfedő tölcsérek) E–C távolságnál. Az interaktív változatban az E–C távolság és a P-szonda helyzete csúszkával állítható; a kijelző a mért ellenállást és a ±10 %-os áthelyezés eltérését mutatja.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hárompontos földelésmérés: a P-szondát E és C között mozgatva a mért ellenállás a 62 % körül sík szakaszt mutat, ha E és C elég messze van.
Hárompontos földelésmérés: szondaelrendezés és a mért ellenállás a P-szonda helyzetének függvényében

2. Négypontos (Wenner) módszer. Négy elektródát egy vonalban, egyenlő távolságban helyezünk el. A két szélső elektróda az áram, a két belső a feszültség mérőpontja. Ez a módszer nagyon pontos, de elsősorban talaj-ellenállás (fajlagos ellenállás) meghatározására, valamint nagy kiterjedésű földelőhálózatok vizsgálatára való.

3. Hurok- és lakatfogós földelésmérés. Léteznek olyan lakatfogós műszerek, amelyek a földelő leválasztása nélkül képesek a földelési ellenállást mérni, ha a vizsgált földelő párhuzamosan kapcsolódik más földelőkkel, például egy kiterjedt épületföldelő hálózatban. A módszer gyors, de az eredményt torzíthatják a párhuzamos hurkok, ezért csak akkor fogadjuk el, ha a gyártó előírja, és a hálózati viszonyok megengedik. (Ellenőrizendő: a műszer alkalmazási feltételei.) A gyakori hurokimpedancia-mérés nem helyettesíti a közvetlen földelési ellenállás mérését; az a teljes hibahurok ellenállását méri, amellyel a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezetben foglalkozunk.

Számítás. Hárompontos mérésnél a műszer I=0,5AI = 0{,}5\,\text{A} áramot bocsát a földelő és az áramszonda közé, és az E–P feszültség U=4,2VU = 4{,}2\,\text{V}. A földelési ellenállás:

RA=4,2V0,5A=8,4ΩR_A = \frac{4{,}2\,\text{V}}{0{,}5\,\text{A}} = 8{,}4\,\Omega

Ezt az értéket kell összevetni a védelmi követelménnyel. Például TT-rendszerben, ha a védelmet egy IΔn=30mAI_{\Delta n} = 30\,\text{mA} névleges kioldóáramú áram-védőkapcsoló biztosítja, akkor a földelési ellenállásra a következő feltételt kapjuk:

RA≤ULIΔn=50V0,03A≈1667ΩR_A \le \frac{U_L}{I_{\Delta n}} = \frac{50\,\text{V}}{0{,}03\,\text{A}} \approx 1667\,\Omega

ahol ULU_L a tartósan megengedett érintési feszültség, itt 50V50\,\text{V}. Bár a fenti 8,4Ω8{,}4\,\Omega bőven megfelel, a gyakorlatban a földelőt mégis minél kisebbre méretezik, hogy a csatlakozó berendezések, túlfeszültség-védők és a villámvédelem is megbízhatóan működjenek. (Ellenőrizendő: az adott hálózati és védelmi előírások.)

24.2.6 Mérési hibák, párhuzamos hurkok, elektronikai berendezések védelme

A mérési eredmények csak akkor megbízhatók, ha a mérést helyesen, és a lehetséges hibákat kiküszöbölve végezzük. A leggyakoribb hibalehetőségek:

Párhuzamos hurkok. A földelési ellenállás mérésénél, ha a mért földelő párhuzamosan kapcsolódik más földelőkkel (például alapföldelő, közművezeték, acélszerkezet), a mérőáram egy része ezeken a párhuzamos utakon folyik. Emiatt a mért érték kisebb lesz, mint a tényleges földelő-ellenállás. Ha a mérés torzítását ki akarjuk zárni, a vizsgált földelőt időlegesen le kell választani a védőhálózatról, természetesen feszültségmentes állapotban. Ha a leválasztás nem lehetséges, a kisebb mért érték még mindig hasznos, mert a tényleges hibaáram is ezeken a párhuzamos utakon folyik, de ezt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

Mérőzsinór-ellenállás. A folytonosságmérésnél a mérőzsinórok saját ellenállása néhány tized ohmtól több ohmig terjedhet. Mindig nullázzuk a műszert a zsinórokkal együtt, vagy vonjuk le a zsinórellenállást a mért értékből.

Nem megfelelő mérőáram. Egyszerű multiméterrel nem mérhető megbízhatóan a védővezető folytonossága, mert a kis mérőáram nem mutatja ki a laza kötéseket. Csak megfelelő folytonosságmérőt (≥200mA\ge 200\,\text{mA}) használjunk.

Elektronikai berendezések védelme. A szigetelésmérés vizsgálófeszültsége tönkreteheti a félvezetőket, kondenzátorokat, kapcsolóüzemű tápegységeket. Ezért minden ilyen fogyasztót le kell választani a mérés előtt. Különösen figyeljünk a beépített túlfeszültség-védőkre (SPD), amelyek a vizsgálófeszültségre is levezethetnek, és ezzel a szigetelési ellenállás mért értékét drasztikusan lecsökkenthetik. Az SPD-ket a mérés idejére ideiglenesen szakaszolni kell, ha a gyártó engedi, vagy a mérési feszültséget kell csökkenteni.

24.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy lakóház bővítése során a szerelő új aljzatköröket épített ki, majd a szokásos ellenőrző mérést végezte. A folytonosságmérés minden ponton rendben volt, azonban a szigetelési ellenállás fázis–föld mérésnél csak 0,7MΩ0{,}7\,\text{M}\Omega-ot mutatott, ami az elvárt 1 MΩ alatt maradt. A szerelő először az új körökre gyanakodott, de amikor azokat szétválasztotta, a régi világítási áramkörön találta a hibát: egy süllyesztett kapcsolódobozban beázás miatt a szigetelés nedvessé vált, és a fázisvezető enyhén áthúzott a védővezető felé. A doboz és a szakasz cseréje után a mért érték 120MΩ120\,\text{M}\Omega lett. Tanulság: a mérési eredményt nem szabad félvállról venni: a 0,7MΩ0{,}7\,\text{M}\Omega nem megfelelő, és a határ közelében lévő (1–2 MΩ) érték is meghibásodás előjele lehet. A szakaszonkénti keresés tárta fel a valós okot.

24.2.8 Gyakorlati útmutató

Cél. A védővezető-folytonosság, a szigetelési ellenállás és a földelési ellenállás mérésének gyakorlása tanműhelyi környezetben vagy oktató felügyelete alatt.

Eszközök és anyagok. Folytonosságmérő (≥200 mA), szigetelésmérő (250/500/1000 V), földelési ellenállásmérő (3 pontos), mérőzsinórok, krokodilcsipeszek, szükség szerint ideiglenes földelőszondák, jegyzőkönyv-minta.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd. A szigetelésmérő 250–1000 V-os egyenfeszültséget állít elő, amely mérés közben és utána (feltöltött kábel) is áramütést okozhat; a törpefeszültségű környezet itt nem nyújt védelmet.

24.2.8.1 A mérési folyamat lépései

  1. Feszültségmentesítés az öt biztonsági szabály szerint. Mindig győződj meg a feszültségmentességről kétpólusú feszültségvizsgálóval.
  2. Mérőműszerek előkészítése. Ellenőrizd az akkumulátort, a zsinórokat, a mérési tartományt. A folytonosságmérőt nullázd a zsinórokkal együtt.
  3. Védővezető-folytonosság mérése. A fő EPH-csomópont és az egyes védőérintkezők között mérd az ellenállást. Jegyezd fel az értékeket. A mért értékeket vesd össze a számított elméleti ellenállással.
  4. Szigetelési ellenállás mérése. Válaszd ki a megfelelő vizsgálófeszültséget. Válassz le minden elektronikus fogyasztót. Mérd a fázis–föld, nulla–föld, fázis–nulla értékeket. A mérés után süsd ki a kapacitív töltést.
  5. Földelési ellenállás mérése. Ha rendelkezésre áll valós földelő vagy tanműhelyi szimuláció, alkalmazd a hárompontos módszert. Üsd le az áram- és potenciálszondát a gyártó által megadott távolságra. Olvasd le a műszer által mért RAR_A értéket, vagy számold ki az U/IU/I hányadost.
  6. Dokumentálás. Minden mérési ponthoz rögzítsd: a mérés helyét, a műszer típusát, a mérési tartományt, a mért értéket, a dátumot és az észrevételeket. Ezt a jegyzőkönyv-mintába írd be, mert a Jegyzőkönyv, szabványossági felülvizsgálat és hibakeresés alfejezetben ezt használjuk.

Ellenőrzési pontok. A folytonosságmérési érték a számított érték közelében legyen. A szigetelési ellenállás legalább 1 MΩ, de tipikusan több tíz-száz MΩ. A földelési ellenállás feleljen meg a vonatkozó védelmi feltételnek. Ha bármelyik érték nem megfelelő, ne add ki a berendezést; keresd meg a hibát.

24.2.9 Tipikus hibák

  1. Multiméter használata folytonosságmérésre. A kis mérőáram miatt a laza, nagyobb ellenállású kötés is „jónak” tűnik. Csak megfelelő folytonosságmérőt használj.
  2. Szigetelésmérés elektronikus fogyasztók leválasztása nélkül. A vizsgálófeszültség tönkreteszi a dimmert, LED-tápegységet, vagy a beépített SPD levezeti a feszültséget, hamis rossz eredményt adva. A mérés előtt mindig válaszd le ezeket.
  3. A mért földelési ellenállás elfogadása a párhuzamos hurkok figyelembevétele nélkül. A párhuzamos földelők kisebbnek mutatják az ellenállást; ha a mérést nem leválasztva végezted, a jegyzőkönyvben tüntesd fel, hogy az érték párhuzamos hurkokkal terhelt lehet.
  4. A mérés utáni kisütés elmulasztása. A kábelek kapacitása a vizsgálófeszültség után töltést tárolhat, ami hozzáérintéskor áramütést okozhat. Mindig süsd ki a vizsgált áramkört.
  5. Helytelen mérési feszültség választása. SELV/PELV áramkörre 500 V-ot adva károsíthatod a törpefeszültségű berendezéseket. Mindig a névleges feszültségnek megfelelő vizsgálófeszültséget válassz.

24.2.10 Önellenőrzés

  1. Miért nem elegendő a közönséges multiméter a védővezető-folytonosság mérésére?
  2. Milyen vizsgálófeszültséget választanál egy 230/400V230/400\,\text{V} hálózat szigetelési ellenállásának mérésére?
  3. Miért kell a szigetelésmérés előtt a túlfeszültség-védőket (SPD) leválasztani?
  4. Egy földelési ellenállás mérésénél a műszer I=0,4AI = 0{,}4\,\text{A} áramot ad, és az E–P feszültség U=3,2VU = 3{,}2\,\text{V}. Mekkora a földelési ellenállás?
  5. Mi a teendő a szigetelési ellenállás mérése után a kábel kapacitásával?

24.2.11 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg egy l=12ml = 12\,\text{m} hosszú, A=2,5mm2A = 2{,}5\,\text{mm}^2 keresztmetszetű réz védővezető elméleti ellenállását!

2. feladat (A). Sorold fel a szigetelési ellenállás méréséhez szükséges biztonsági előkészületeket!

3. feladat (B). Egy lakáselosztótól a fürdőszobai EPH-csomópontig futó PE-vezető ellenállását méred. A mért érték 1,8Ω1{,}8\,\Omega. A vezető hossza 22m22\,\text{m}, keresztmetszete 1,5mm21{,}5\,\text{mm}^2, anyaga réz. Megfelelő-e a folytonosság? Válaszodat számítással indokold!

4. feladat (B). Két párhuzamos áramkör szigetelési ellenállása R1=40MΩR_1 = 40\,\text{M}\Omega és R2=3MΩR_2 = 3\,\text{M}\Omega. Mekkora az eredő szigetelési ellenállás? Átlépi-e az 1 MΩ határt?

5. feladat (C). Egy TT-rendszerű hálózatban a védőföldelés ellenállása RA=27ΩR_A = 27\,\Omega. Az áram-védőkapcsoló névleges kioldóárama IΔn=300mAI_{\Delta n} = 300\,\text{mA}. Számold ki, hogy teljesül-e az RA≤UL/IΔnR_A \le U_L / I_{\Delta n} feltétel, ha UL=50VU_L = 50\,\text{V}! Mit javasolnál, ha nem teljesül?

6. feladat (D). Egy szigetelési ellenállás mérésénél a fázis–föld érték 0,9MΩ0{,}9\,\text{M}\Omega, a nulla–föld 150MΩ150\,\text{M}\Omega, a fázis–nulla 120MΩ120\,\text{M}\Omega. A fogyasztókat leválasztották, de a beépített túlfeszültség-védőt nem. Melyik lehet a hiba valószínű oka, és hogyan ellenőriznéd?

24.2.12 Megoldások

24.2.12.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Mert a multiméter csak néhány mA árammal mér, ami nem mutatja ki a laza, korrodált kötéseket; a folytonosságméréshez legalább 200 mA mérőáram szükséges.
  2. 500V500\,\text{V}-ot.
  3. Mert az SPD a vizsgálófeszültségre is levezethet, és ezzel a szigetelési ellenállás mért értékét lecsökkenti, illetve károsodhat.
  4. RA=U/I=3,2/0,4=8ΩR_A = U/I = 3{,}2 / 0{,}4 = 8\,\Omega.
  5. A mérés után a kábel kapacitásában tárolt töltést ki kell sütni (rövidre zárva, vagy a műszer kisütő funkciójával), hogy elkerüljük az áramütést.

24.2.12.2 Feladatok megoldása

1. feladat.

R=0,0175Ωmm2m⋅12m2,5mm2=0,084ΩR = 0{,}0175\,\frac{\Omega\,\text{mm}^2}{\text{m}} \cdot \frac{12\,\text{m}}{2{,}5\,\text{mm}^2} = 0{,}084\,\Omega

Kerekítve: 0,084Ω0{,}084\,\Omega.

2. feladat.

3. feladat.

Elméleti ellenállás:

R=0,0175⋅221,5=0,257ΩR = 0{,}0175 \cdot \frac{22}{1{,}5} = 0{,}257\,\Omega

A mért 1,8Ω1{,}8\,\Omega ennek mintegy hétszerese, tehát a kötés nem megfelelő; laza vagy korrodált csatlakozás lehet a hálózatban. A szakaszt fel kell deríteni és javítani.

4. feladat.

1Re=140+13=0,025+0,333=0,358\frac{1}{R_e} = \frac{1}{40} + \frac{1}{3} = 0{,}025 + 0{,}333 = 0{,}358

Re=10,358≈2,79MΩR_e = \frac{1}{0{,}358} \approx 2{,}79\,\text{M}\Omega

Az eredő 2,79MΩ2{,}79\,\text{M}\Omega, tehát átlépi az 1 MΩ határt, de a gyengébb szakasz közeli értékű; érdemes megkeresni a 3 MΩ-os áramkört, mert az már hiba előjele lehet.

5. feladat.

RA≤50V0,3A≈166,7ΩR_A \le \frac{50\,\text{V}}{0{,}3\,\text{A}} \approx 166{,}7\,\Omega

A mért 27Ω27\,\Omega ennél kisebb, tehát a feltétel teljesül. Ha nem teljesülne, csökkenteni kellene a földelési ellenállást (több földelőszonda, jobb talaj-elrendezés), vagy érzékenyebb áram-védőkapcsolót kellene beépíteni.

6. feladat.

A fázis–föld érték 0,9MΩ0{,}9\,\text{M}\Omega, ami éppen a határ alatt van, míg a többi mérési pont jó. Mivel a fogyasztókat leválasztották, de az SPD-t nem, erős a gyanú, hogy a túlfeszültség-védő vezet le a vizsgálófeszültségre, és ez csökkenti a fázis–föld szigetelési ellenállást. Ellenőrzésképpen le kell választani az SPD-t, majd a mérést megismételni. Ha a mért érték visszaugrik 100MΩ100\,\text{M}\Omega fölé, a hiba nem a vezetékben, hanem a mérési összeállításban volt. Ha az érték továbbra is alacsony, akkor valódi földzárlat van a fázisvezetőn.

24.2.13 Rövid összefoglaló

A védővezető-folytonosság mérése azt igazolja, hogy a védővezető minden védett pontról a fő földelőkapocsig megszakítás nélkül, kis ellenállással vezet. A mérést legalább 200 mA mérőáramú folytonosságmérővel, feszültségmentes állapotban végezzük, és a mért értéket a vezető hosszából, keresztmetszetéből számított elméleti ellenállással hasonlítjuk össze. A szigetelési ellenállás mérésénél a hálózatnak megfelelő vizsgálófeszültséget (250/500/1000 V) alkalmazunk, az elektronikus fogyasztókat és SPD-ket leválasztjuk, és a mért értéket az 1 MΩ határhoz viszonyítjuk. A földelési ellenállás mérésére hárompontos, négypontos vagy lakatfogós módszert használunk, ügyelve a párhuzamos hurkok torzító hatására. Az eredményt mindig a védelmi feltétellel ellenőrizzük, például TT-rendszerben RA≤UL/IΔnR_A \le U_L / I_{\Delta n}. A mérési eredményeket pontosan dokumentálni kell, mert ezeket a Mérések II.: hurokimpedancia, zárlati áram, FI-vizsgálat alfejezetben a további mérésekkel együtt értékeljük, és a jegyzőkönyvben összegezzük.

24.2.14 Források és ellenőrzési hiányok

A szöveg a hazai MSZ HD 60364 és MSZ EN 61557 sorozatra támaszkodó gyakorlatot ismerteti, de az alábbi értékeket minden esetben ellenőrizni kell a hatályos szabványkiadásokban és a műszergyártói adatlapokban:

A pontos szakasz-, táblázat- és mellékletszámokat nem adtuk meg, mert azokat a kiadás előtt célzottan le kell ellenőrizni.