Egy háromfázisú motor kapocsdoboza előtt állsz: hat kapocs, néhány réz kapocshíd, és a munkatárs azt mondja: „Ezt most csillagba kell kötni, mert 230 V-os tekercsekkel csak így mehet a 400 V-os hálózatra.” Ha elrontod a bekötést, a motor nem indul, túlterhelésvédő leold, vagy rosszabb esetben leég a tekercs. Ebben az alfejezetben megtanulod, hogyan kapcsolódnak a háromfázisú fogyasztók (és generátorok) tekercsei csillagba vagy deltába, mi a különbség a vonali és fázismennyiségek között, és miért éppen a váltószám.
Képzelj el egy háromfázisú hálózatot: három fázisvezető (L1, L2, L3) és adott esetben egy nullavezető (N). A fogyasztóban – például egy motorban, fűtőbetétben vagy generátorban – három tekercs vagy ellenállás van. Ezeket a tekercseket két alapvető módon lehet összekötni:
Nézzük meg először a csillagkapcsolást egy kapcsolási rajzon, ahol , , három azonos terhelő ellenállás:
Ezen a rajzon , , fázisonkénti terhelések, a csillagpont a jobb oldali közös pont, ahonnan nullavezető indul. Az üzemi áramot vezető vezető (aszimmetrikus terhelésnél a fázisáramok fázoros összegét viszi); nem védővezető, ezért PE-ként sosem használható, és a PE-vel csak a hálózati rendszer által előírt helyen (PEN-szétválasztás) köthető össze, függetlenül attól, hogy a hálózat N pontja a forrásnál földelt.
Definíció. Csillagkapcsolás (Y): a háromfázisú fogyasztó vagy forrás három fázistekercsének (impedanciájának) egyik végét összekötik egy közös pontba, a csillagpontba. A másik három véget a három fázisvezetőre (L1, L2, L3) kapcsolják. A csillagpont lehet kivezetve: ez a nullavezető.
Definíció. Deltakapcsolás (Δ): a három fázistekercs (impedancia) soros hurkot alkot, azaz mindegyik tekercs vége a következő tekercs kezdetére kapcsolódik. A három csatlakozási pont a három fázisvezetőre megy. Deltában nincs nullavezető, nincs csillagpont.
A kapcsolási rajzokon a delta kapcsolást gyakran háromszögként rajzolják; a fenti csillagképhez hasonlóan, de a három ellenállás összekötése zárt hurkot alkot:
A rajz a háromszöget „kiterítve” mutatja: a három vízszintes vonal az L1, L2, L3 fázisvezető, R12, R23, R31 a három fázistekercs (terhelés). Mindegyik ellenállás két különböző fázisvezető közé kapcsolódik, ezért mindegyikre a vonali feszültség jut; ha végigkövetjük az L1 → R12 → L2 → R23 → L3 → R31 → L1 utat, a zárt delta hurkot kapjuk.
Definíció. Vonali mennyiség: a fázisvezetők közötti feszültség és a fázisvezetőben folyó áram . A hálózati névleges vonali feszültség Magyarországon .
Definíció. Fázismennyiség: egy-egy fázistekercsen (impedancián) eső feszültség és az azon átfolyó áram . A hálózati névleges fázisfeszültség .
Törvény. Csillagkapcsolásban a vonali feszültség -szorosa a fázisfeszültségnek:
a vonali és fázisáram pedig egyenlő:
Levezetés. A vonali feszültség két fázisfeszültség különbsége. Például az L1 és L2 közötti feszültség fázorokkal:
A két fázisfeszültség azonos nagyságú, egymáshoz képest -kal eltolt fázor. A különbség nagysága a koszinusztétellel:
Mivel csillagban minden fázistekercs közvetlenül a fázisvezetőre csatlakozik, a fázisáram megegyezik a vonali árammal:
∎
Példa. Ha a hálózati fázisfeszültség , akkor a vonali feszültség:
amit a gyakorlatban -nak mondunk.
Törvény. Deltakapcsolásban a vonali áram -szorosa a fázisáramnak:
a vonali és fázisfeszültség pedig egyenlő:
Levezetés. Deltában minden fázistekercs közvetlenül két fázisvezető közé van kötve, ezért a tekercsre jutó feszültség a vonali feszültség:
A fázisvezetőben folyó áram két fázistekercs áramának különbsége. Például az L1 vezetőben folyó áram:
A fázistekercsek áramai azonos nagyságúak és -kal eltoltak, ezért a különbség nagysága:
∎
Egy háromfázisú aszinkron motor tekercsvégeit a kapocsdobozban szabványos betűkkel jelölik. A fontos kapcsok:
A kapocsdobozban a tekercsek kapcsait általában két sorban helyezik el; a gyártó réz kapocshidakat biztosít. A bekötés két módja:
Az alábbi kapcsolási rajz a csillag bekötést mutatja:
A delta bekötés rajza:
A rajz a deltát „kiterítve” mutatja (mint a fenti deltakapcsolású terhelésnél): mindegyik tekercs két fázisvezető közé kerül, az U1–W2, V1–U2, W1–V2 kötéseket a vízszintes fázisvezetők valósítják meg. A valós kapocsdobozban ugyanezt a három függőleges kapocshíd végzi, a kapcsolási rajz a logikai összekötést mutatja.
Törvény. Azonos vonali feszültségű hálózaton és azonos fázistekercs-impedancia mellett a delta kapcsolású terhelés háromszor akkora hatásos teljesítményt vesz fel, mint ugyanaz a terhelés csillagkapcsolásban.
Levezetés. Tiszta ellenállású terhelésnél a háromfázisú hatásos teljesítmény bármelyik kapcsolásban:
ahol egy-egy fázistekercs ellenállása.
A kettő hányadosa:
Tehát . Ugyanez az arány érvényes a teljesítményre, ha a fázistekercsek impedanciája egyenlő, feltéve, hogy a tekercsek elviselik a nagyobb feszültséget. Ez az alapja a csillag–delta indításnak: a motort először csillagban kapcsolják a hálózatra, így a tekercsfeszültség kisebb, az indítási áram és nyomaték kisebb, majd miután felgyorsult, átkapcsolják deltába, ahol a motor a teljes hálózati feszültséget kapja. Ezt a módszert a Csillag–delta indítás vezérlése és Indítás: közvetlen, csillag–delta, lágyindító, csúszógyűrűs alfejezet tárgyalja részletesen.
Példa 1 (csillag). Három darab egyenként -os ellenállást csillagkapcsolásba kötünk, és vonali feszültségű háromfázisú hálózatra kapcsoljuk. Számítsuk ki a fázisfeszültséget, a fázisáramot, a vonali áramot és a hatásos teljesítményt.
Megoldás. Csillagban:
A fázisáram:
Csillagban a vonali áram egyenlő a fázisárammal:
A hatásos teljesítmény:
Ellenőrzés: , de itt ellenállásnál , tehát
A két eredmény egyezik.
Példa 2 (delta). Ugyanezt a három -os ellenállást deltakapcsolásba kötjük, szintén vonali feszültségre. Számítsuk ki a fázisfeszültséget, fázisáramot, vonali áramot és a teljesítményt.
Megoldás. Deltában:
A fázisáram:
A vonali áram:
A hatásos teljesítmény:
Ellenőrzés: . A teljesítményarány:
ami megerősíti a levezetett 1:3 arányt.
Példa 3 (motor, gyakorlati becslés). Egy háromfázisú aszinkron motor adattábláján a következő adatok szerepelnek: , , . A motor tekercsei deltában vannak kötve. Becsüljük meg a névleges vonali áramot, majd a fázistekercs áramát.
Megoldás. A háromfázisú hatásos teljesítmény képlete:
ebből a vonali áram:
Deltában a fázisáram:
Megjegyzés. Ez a számítás csak becslés, mert a motor hatásfokát is figyelembe kell venni: a tengelyteljesítményhez a felvett villamos teljesítmény nagyobb, így a valós vonali áram valamivel magasabb. A pontos értékhez a motor adattábláján megadott áramot kell használni. A hatásfokkal kiegészített képletet a Háromfázisú teljesítmény, aszimmetria és a nullavezető alfejezetben vezetjük be.
Szabvány. A motorok kapocsjelölésére az MSZ EN 60034-8 (villamos gépek kapocsjelölései) vonatkozik; az itt megadott , , , , , jelölés az európai gyakorlat. A régi magyar jelölésben , , és , , szerepelt. A kapcsolási rajzokon a háromfázisú fogyasztók és források jelölésére az MSZ EN 60617 / IEC 60617 rajzjeleket használjuk. (Ellenőrizendő: az aktuális szabványkiadás jelölései.)

Az interaktív kalkulátorban három beállítható érték van: a vonali feszültség (például ), a fázistekercs ellenállása (például ), és a kapcsolás típusa (csillag vagy delta). A program kiszámolja a fázisfeszültséget, fázisáramot, vonali áramot és a háromfázisú hatásos teljesítményt. Próbáld ki: és mellett csillagban , , ; deltában , , , adódik. A teljesítmény deltában pontosan háromszorosa a csillagnak.
Egy kisipari műhelyben egy háromfázisú, -os hálózatra kötött -os motort szereltek be. A szerelő a kapocshidakat a kapocsdobozban deltakötésbe rakta fel, de a motor adattábláján a tekercsek feszültségűek voltak, ezért -os hálózaton csillagkötésbe kellett volna kötni. A motor túlmelegedett, a hőkioldó leoldott. A hibát a fázisáramok mérése és a kapocshidak ellenőrzése után javították: átrakták a hidakat csillagba, így minden tekercsre jutott, a motor névleges áramfelvétele visszaállt a normál értékre.
Biztonsági korlát. Ez a feladat hálózati feszültségű munkavégzést feltételez, amit csak jogosult személy végezhet. A tanuló ilyen munkát önállóan nem gyakorolhat; tanműhelyi, törpefeszültségű környezetben, oktató felügyeletével szabad gyakorolni. A motor kapocsdobozának átkötése előtt mindig feszültségmentesíteni kell, és az öt biztonsági szabályt be kell tartani.
1. feladat (A). Határozd meg a hiányzó értékeket: csillagkapcsolásnál ; deltakapcsolásnál .
2. feladat (A). Rajzold le egyszerű kapcsolási vázlaton, hogyan kötnéd be a három tekercset csillagba, és jelöld a kapcsokat: , , , , , . Melyik kapcsokra megy a hálózat?
3. feladat (B). Három darab -os ellenállás van. Csillagkötésben vonali feszültségre kapcsolva számítsd ki: a fázisfeszültséget, a fázisáramot, a vonali áramot és a hatásos teljesítményt.
4. feladat (B). Ugyanazt a három -os ellenállást deltakötésben -ra kapcsoljuk. Számítsd ki ugyanezeket a mennyiségeket, és mutasd meg, hogy a teljesítmény háromszorosa a csillagkötésű értéknek.
5. feladat (C). Egy háromfázisú motor adattáblája szerint , , . A motor deltában van kötve. Számítsd ki a névleges vonali áramot, majd a fázisáramot (a hatásfoktól most tekintsünk el). Ellenőrizd a nagyságrendet.
6. feladat (D). A műhelyben egy kapocsdobozban a következőt találod: az –, –, – kapcsok össze vannak kötve, de az kapocsra nem csatlakozik fázisvezető, mert a szerelő elfelejtette. Mi történik a motorral indításkor, és hogyan javítanád ki?
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A) megoldása.
Csillagban
.
Deltában
.
2. feladat (A) megoldása.
A tekercsek
–,
–,
–
jelölésűek. Csillagban
,
,
kapcsokat összekötjük csillagponttá; a hálózat
az
kapocsra,
a
,
a
kapocsra csatlakozik. A csillagpontra nem kötünk hálózati feszültséget,
hacsak nullavezetőt nem használunk (motoroknál általában nincs).
3. feladat (B) megoldása.
Csillag:
.
.
.
.
4. feladat (B) megoldása.
Delta:
,
,
,
.
A csillag teljesítmény
,
tehát
,
valóban háromszoros.
5. feladat (C) megoldása.
.
Deltában
.
Ez reális egy
motornál; a gyári katalógus ennél valamivel nagyobbat adhat a hatásfok
miatt.
6. feladat (D) megoldása.
Az
kapocsra nem csatlakozik fázisvezető, ezért a delta hurok nem kap
táplálást az egyik csomópontján. A motor gyakorlatilag egyfázisú
táplálást kap a másik két kapcson keresztül, nem indul el, búg, és a
tekercsek túlmelegedhetnek. A javítás: kapcsold le a hálózatot,
biztosítsd a feszültségmentességet, ellenőrizd feszültségmérővel, majd
kösd be az
fázist az
kapocsra a kapocshíddal együtt, és ellenőrizd a másik két fázis
bekötését is. A bekötés után mérj vonali feszültséget a kapcsokon, és
végezz próbaindítást.
A háromfázisú fogyasztók és generátorok tekercseit két alapvető módon kapcsolhatjuk: csillagba (Y) vagy deltába (Δ). Csillagkapcsolásban a három tekercs egyik vége közös csillagpontba kerül, ahonnan nullavezető is kivezethető; itt és . Deltakapcsolásban a tekercsek zárt háromszöget alkotnak, nincs csillagpont; itt és . A motor kapocsdobozában a tekercskezdetek , a tekercsvégek ; csillagnál az kapcsokat összekötik, deltánál pedig –, –, – párosításban hidalják át a kapcsokat. Azonos vonali feszültség és azonos fázistekercs-impedancia esetén a delta kapcsolású terhelés háromszor akkora teljesítményt vesz fel, mint a csillag; ezért csillag–delta indításnál a motor először csillagban kisebb árammal és nyomatékkal indul, majd deltába átkapcsolva éri el a névleges üzemét. Továbbvitt eredmény. A csillag/delta összefüggéseket használjuk a Háromfázisú teljesítmény, aszimmetria és a nullavezető, a Motorok és transzformátorok rajzjelei, kapocstáblák és a Háromfázisú transzformátor és kapcsolási csoportok alfejezetekben.
A levezetések és a matematikai összefüggések stabil fizikai ismeretek. A kapocsjelölések és a rajzjelek az MSZ EN 60034-8 és MSZ EN 60617 szabványokon alapulnak, de az aktuális kiadást ellenőrizni kell. A feszültségszintek () a magyarországi hálózati gyakorlat szerint érvényesek; a szabványhivatkozás pontos számát nem adjuk meg, mert a kiadás változhat.