7.2 Csillag és delta kapcsolás

Egy háromfázisú motor kapocsdoboza előtt állsz: hat kapocs, néhány réz kapocshíd, és a munkatárs azt mondja: „Ezt most csillagba kell kötni, mert 230 V-os tekercsekkel csak így mehet a 400 V-os hálózatra.” Ha elrontod a bekötést, a motor nem indul, túlterhelésvédő leold, vagy rosszabb esetben leég a tekercs. Ebben az alfejezetben megtanulod, hogyan kapcsolódnak a háromfázisú fogyasztók (és generátorok) tekercsei csillagba vagy deltába, mi a különbség a vonali és fázismennyiségek között, és miért éppen 3\sqrt{3} a váltószám.

7.2.1 Szemléletes kép

Képzelj el egy háromfázisú hálózatot: három fázisvezető (L1, L2, L3) és adott esetben egy nullavezető (N). A fogyasztóban – például egy motorban, fűtőbetétben vagy generátorban – három tekercs vagy ellenállás van. Ezeket a tekercseket két alapvető módon lehet összekötni:

Nézzük meg először a csillagkapcsolást egy kapcsolási rajzon, ahol R1R_1, R2R_2, R3R_3 három azonos terhelő ellenállás:

Csillagkapcsolású háromfázisú terhelés nullavezetővel - A három ellenállás egyik vége közös csillagpontra csatlakozik, ahonnan a nullavezető indul. A másik végek az L1, L2, L3 fázisvezetőkre csatlakoznak.

Ezen a rajzon R1R_1, R2R_2, R3R_3 fázisonkénti terhelések, a csillagpont a jobb oldali közös pont, ahonnan NN nullavezető indul. Az NN üzemi áramot vezető vezető (aszimmetrikus terhelésnél a fázisáramok fázoros összegét viszi); nem védővezető, ezért PE-ként sosem használható, és a PE-vel csak a hálózati rendszer által előírt helyen (PEN-szétválasztás) köthető össze, függetlenül attól, hogy a hálózat N pontja a forrásnál földelt.

7.2.2 Definíciók és alapmennyiségek

Definíció. Csillagkapcsolás (Y): a háromfázisú fogyasztó vagy forrás három fázistekercsének (impedanciájának) egyik végét összekötik egy közös pontba, a csillagpontba. A másik három véget a három fázisvezetőre (L1, L2, L3) kapcsolják. A csillagpont lehet kivezetve: ez a nullavezető.

Definíció. Deltakapcsolás (Δ): a három fázistekercs (impedancia) soros hurkot alkot, azaz mindegyik tekercs vége a következő tekercs kezdetére kapcsolódik. A három csatlakozási pont a három fázisvezetőre megy. Deltában nincs nullavezető, nincs csillagpont.

A kapcsolási rajzokon a delta kapcsolást gyakran háromszögként rajzolják; a fenti csillagképhez hasonlóan, de a három ellenállás összekötése zárt hurkot alkot:

Deltakapcsolású háromfázisú terhelés - R12 az L1 és L2, R23 az L2 és L3, R31 az L3 és L1 fázisvezető közé kapcsolódik; a három ellenállás zárt hurkot alkot (L1 → R12 → L2 → R23 → L3 → R31 → L1). Nincs nullavezető, és két fázisvezető között nincs közvetlen összeköttetés.

A rajz a háromszöget „kiterítve” mutatja: a három vízszintes vonal az L1, L2, L3 fázisvezető, R12, R23, R31 a három fázistekercs (terhelés). Mindegyik ellenállás két különböző fázisvezető közé kapcsolódik, ezért mindegyikre a vonali feszültség jut; ha végigkövetjük az L1 → R12 → L2 → R23 → L3 → R31 → L1 utat, a zárt delta hurkot kapjuk.

Definíció. Vonali mennyiség: a fázisvezetők közötti feszültség UvU_v és a fázisvezetőben folyó áram IvI_v. A hálózati névleges vonali feszültség Magyarországon Uv=400VU_v = 400\,\text{V}.

Definíció. Fázismennyiség: egy-egy fázistekercsen (impedancián) eső feszültség UfU_f és az azon átfolyó áram IfI_f. A hálózati névleges fázisfeszültség Uf=230VU_f = 230\,\text{V}.

7.2.3 Levezetés: feszültség csillagkapcsolásban

Törvény. Csillagkapcsolásban a vonali feszültség 3\sqrt{3}-szorosa a fázisfeszültségnek:

Uv=3Uf,U_v = \sqrt{3}\,U_f,

a vonali és fázisáram pedig egyenlő:

Iv=If.I_v = I_f.

Levezetés. A vonali feszültség két fázisfeszültség különbsége. Például az L1 és L2 közötti feszültség fázorokkal:

U→12=U→1N−U→2N.\vec U_{12} = \vec U_{1N} - \vec U_{2N}.

A két fázisfeszültség azonos nagyságú, egymáshoz képest 120∘120^\circ-kal eltolt fázor. A különbség nagysága a koszinusztétellel:

Uv=Uf2+Uf2−2UfUfcos⁡120∘=2Uf2−2Uf2⋅(−0,5)=3Uf2=3Uf.U_v = \sqrt{U_f^2 + U_f^2 - 2\,U_f U_f \cos 120^\circ} = \sqrt{2\,U_f^2 - 2\,U_f^2 \cdot (-0{,}5)} = \sqrt{3\,U_f^2} = \sqrt{3}\,U_f.

Mivel csillagban minden fázistekercs közvetlenül a fázisvezetőre csatlakozik, a fázisáram megegyezik a vonali árammal:

Iv=If.I_v = I_f.

∎

Példa. Ha a hálózati fázisfeszültség 230V230\,\text{V}, akkor a vonali feszültség:

Uv=3⋅230V≈1,732⋅230V≈398,4V,U_v = \sqrt{3}\cdot 230\,\text{V} \approx 1{,}732\cdot 230\,\text{V} \approx 398{,}4\,\text{V},

amit a gyakorlatban 400V400\,\text{V}-nak mondunk.

7.2.4 Levezetés: áram deltakapcsolásban

Törvény. Deltakapcsolásban a vonali áram 3\sqrt{3}-szorosa a fázisáramnak:

Iv=3If,I_v = \sqrt{3}\,I_f,

a vonali és fázisfeszültség pedig egyenlő:

Uv=Uf.U_v = U_f.

Levezetés. Deltában minden fázistekercs közvetlenül két fázisvezető közé van kötve, ezért a tekercsre jutó feszültség a vonali feszültség:

Uf=Uv.U_f = U_v.

A fázisvezetőben folyó áram két fázistekercs áramának különbsége. Például az L1 vezetőben folyó áram:

I→L1=I→12−I→31.\vec I_{L1} = \vec I_{12} - \vec I_{31}.

A fázistekercsek áramai azonos nagyságúak és 120∘120^\circ-kal eltoltak, ezért a különbség nagysága:

Iv=If2+If2−2IfIfcos⁡120∘=3If.I_v = \sqrt{I_f^2 + I_f^2 - 2\,I_f I_f \cos 120^\circ} = \sqrt{3}\,I_f.

∎

7.2.5 Motor kapocsdoboz jelölése

Egy háromfázisú aszinkron motor tekercsvégeit a kapocsdobozban szabványos betűkkel jelölik. A fontos kapcsok:

A kapocsdobozban a tekercsek kapcsait általában két sorban helyezik el; a gyártó réz kapocshidakat biztosít. A bekötés két módja:

Az alábbi kapcsolási rajz a csillag bekötést mutatja:

Háromfázisú motor tekercseinek csillagbekötése - Az U2, V2, W2 kapcsokat a kapocshidak csillagponttá kötik össze; a hálózat L1, L2, L3 fázisvezetője az U1, V1, W1 kapcsokra csatlakozik. A csillagpontra nem kötünk fázisvezetőt.

A delta bekötés rajza:

Háromfázisú motor tekercseinek deltabekötése (kiterítve) - Delta a könyv egységes kapocstábla-hídjaival: U1–W2, V1–U2, W1–V2. Az L1 vezetőre az U1 és a W2, az L2-re a V1 és az U2, az L3-ra a W1 és a V2 kapocs csatlakozik; a három tekercs zárt hurkot alkot (U1 → U2 = V1 → V2 = W1 → W2 = U1).

A rajz a deltát „kiterítve” mutatja (mint a fenti deltakapcsolású terhelésnél): mindegyik tekercs két fázisvezető közé kerül, az U1–W2, V1–U2, W1–V2 kötéseket a vízszintes fázisvezetők valósítják meg. A valós kapocsdobozban ugyanezt a három függőleges kapocshíd végzi, a kapcsolási rajz a logikai összekötést mutatja.

7.2.6 Csillag–delta egyenértékűség és a teljesítményarány 1:3

Törvény. Azonos vonali feszültségű hálózaton és azonos fázistekercs-impedancia mellett a delta kapcsolású terhelés háromszor akkora hatásos teljesítményt vesz fel, mint ugyanaz a terhelés csillagkapcsolásban.

Levezetés. Tiszta ellenállású terhelésnél a háromfázisú hatásos teljesítmény bármelyik kapcsolásban:

P=3⋅Uf2R,P = 3 \cdot \frac{U_f^2}{R},

ahol RR egy-egy fázistekercs ellenállása.

PY=3⋅(Uv3)2R=Uv2R.P_Y = 3 \cdot \frac{\left(\frac{U_v}{\sqrt{3}}\right)^2}{R} = \frac{U_v^2}{R}.

PΔ=3⋅Uv2R.P_\Delta = 3 \cdot \frac{U_v^2}{R}.

A kettő hányadosa:

PΔPY=3Uv2/RUv2/R=3.\frac{P_\Delta}{P_Y} = \frac{3\,U_v^2/R}{U_v^2/R} = 3.

Tehát PΔ=3PYP_\Delta = 3\,P_Y. Ugyanez az arány érvényes a teljesítményre, ha a fázistekercsek impedanciája egyenlő, feltéve, hogy a tekercsek elviselik a nagyobb feszültséget. Ez az alapja a csillag–delta indításnak: a motort először csillagban kapcsolják a hálózatra, így a tekercsfeszültség kisebb, az indítási áram és nyomaték kisebb, majd miután felgyorsult, átkapcsolják deltába, ahol a motor a teljes hálózati feszültséget kapja. Ezt a módszert a Csillag–delta indítás vezérlése és Indítás: közvetlen, csillag–delta, lágyindító, csúszógyűrűs alfejezet tárgyalja részletesen.

7.2.7 Kidolgozott példák

Példa 1 (csillag). Három darab egyenként 100Ω100\,\Omega-os ellenállást csillagkapcsolásba kötünk, és Uv=400VU_v = 400\,\text{V} vonali feszültségű háromfázisú hálózatra kapcsoljuk. Számítsuk ki a fázisfeszültséget, a fázisáramot, a vonali áramot és a hatásos teljesítményt.

Megoldás. Csillagban:

Uf=Uv3=400V1,732≈230,9V.U_f = \frac{U_v}{\sqrt{3}} = \frac{400\,\text{V}}{1{,}732} \approx 230{,}9\,\text{V}.

A fázisáram:

If=UfR=230,9V100Ω≈2,31A.I_f = \frac{U_f}{R} = \frac{230{,}9\,\text{V}}{100\,\Omega} \approx 2{,}31\,\text{A}.

Csillagban a vonali áram egyenlő a fázisárammal:

Iv=If≈2,31A.I_v = I_f \approx 2{,}31\,\text{A}.

A hatásos teljesítmény:

PY=3⋅Uf2R=3⋅(230,9V)2100Ω≈3⋅533W≈1600W=1,6kW.P_Y = 3 \cdot \frac{U_f^2}{R} = 3 \cdot \frac{(230{,}9\,\text{V})^2}{100\,\Omega} \approx 3 \cdot 533\,\text{W} \approx 1600\,\text{W} = 1{,}6\,\text{kW}.

Ellenőrzés: PY=3UvIvcos⁡φP_Y = \sqrt{3}\,U_v I_v \cos\varphi, de itt ellenállásnál cos⁡φ=1\cos\varphi=1, tehát

PY=3⋅400V⋅2,31A≈1600W.P_Y = \sqrt{3}\cdot 400\,\text{V} \cdot 2{,}31\,\text{A} \approx 1600\,\text{W}.

A két eredmény egyezik.

Példa 2 (delta). Ugyanezt a három 100Ω100\,\Omega-os ellenállást deltakapcsolásba kötjük, szintén 400V400\,\text{V} vonali feszültségre. Számítsuk ki a fázisfeszültséget, fázisáramot, vonali áramot és a teljesítményt.

Megoldás. Deltában:

Uf=Uv=400V.U_f = U_v = 400\,\text{V}.

A fázisáram:

If=UfR=400V100Ω=4A.I_f = \frac{U_f}{R} = \frac{400\,\text{V}}{100\,\Omega} = 4\,\text{A}.

A vonali áram:

Iv=3If≈1,732⋅4A≈6,93A.I_v = \sqrt{3}\,I_f \approx 1{,}732 \cdot 4\,\text{A} \approx 6{,}93\,\text{A}.

A hatásos teljesítmény:

PΔ=3⋅Uf2R=3⋅(400V)2100Ω=3⋅1600W=4800W=4,8kW.P_\Delta = 3 \cdot \frac{U_f^2}{R} = 3 \cdot \frac{(400\,\text{V})^2}{100\,\Omega} = 3 \cdot 1600\,\text{W} = 4800\,\text{W} = 4{,}8\,\text{kW}.

Ellenőrzés: PΔ=3⋅400V⋅6,93A≈4800WP_\Delta = \sqrt{3}\cdot 400\,\text{V}\cdot 6{,}93\,\text{A} \approx 4800\,\text{W}. A teljesítményarány:

PΔPY=4800W1600W=3,\frac{P_\Delta}{P_Y} = \frac{4800\,\text{W}}{1600\,\text{W}} = 3,

ami megerősíti a levezetett 1:3 arányt.

Példa 3 (motor, gyakorlati becslés). Egy háromfázisú aszinkron motor adattábláján a következő adatok szerepelnek: Uv=400VU_v = 400\,\text{V}, P=1,5kWP = 1{,}5\,\text{kW}, cos⁡φ=0,8\cos\varphi = 0{,}8. A motor tekercsei deltában vannak kötve. Becsüljük meg a névleges vonali áramot, majd a fázistekercs áramát.

Megoldás. A háromfázisú hatásos teljesítmény képlete:

P=3UvIvcos⁡φ,P = \sqrt{3}\,U_v I_v \cos\varphi,

ebből a vonali áram:

Iv=P3Uvcos⁡φ=1500W1,732⋅400V⋅0,8≈1500554,2A≈2,71A.I_v = \frac{P}{\sqrt{3}\,U_v \cos\varphi} = \frac{1500\,\text{W}}{1{,}732 \cdot 400\,\text{V} \cdot 0{,}8} \approx \frac{1500}{554{,}2}\,\text{A} \approx 2{,}71\,\text{A}.

Deltában a fázisáram:

If=Iv3≈2,71A1,732≈1,56A.I_f = \frac{I_v}{\sqrt{3}} \approx \frac{2{,}71\,\text{A}}{1{,}732} \approx 1{,}56\,\text{A}.

Megjegyzés. Ez a számítás csak becslés, mert a motor hatásfokát is figyelembe kell venni: a tengelyteljesítményhez a felvett villamos teljesítmény nagyobb, így a valós vonali áram valamivel magasabb. A pontos értékhez a motor adattábláján megadott áramot kell használni. A hatásfokkal kiegészített képletet a Háromfázisú teljesítmény, aszimmetria és a nullavezető alfejezetben vezetjük be.

Szabvány. A motorok kapocsjelölésére az MSZ EN 60034-8 (villamos gépek kapocsjelölései) vonatkozik; az itt megadott U1U_1, V1V_1, W1W_1, U2U_2, V2V_2, W2W_2 jelölés az európai gyakorlat. A régi magyar jelölésben UU, VV, WW és XX, YY, ZZ szerepelt. A kapcsolási rajzokon a háromfázisú fogyasztók és források jelölésére az MSZ EN 60617 / IEC 60617 rajzjeleket használjuk. (Ellenőrizendő: az aktuális szabványkiadás jelölései.)

7.2.8 Interaktív ábra

Statikus változat (mint a PDF-ben)Interaktív ábra: csillag és delta kapcsolás feszültség- és áramviszonyai. A felhasználó beállíthatja a vonali feszültséget és a fázistekercs ellenállását, majd csillag vagy delta kapcsolást választva látja a fázisfeszültséget, fázisáramot, vonali áramot és a teljesítményt.
Csillag–delta kapcsolás kalkulátor

Az interaktív kalkulátorban három beállítható érték van: a vonali feszültség UvU_v (például 400V400\,\text{V}), a fázistekercs ellenállása RR (például 100Ω100\,\Omega), és a kapcsolás típusa (csillag vagy delta). A program kiszámolja a fázisfeszültséget, fázisáramot, vonali áramot és a háromfázisú hatásos teljesítményt. Próbáld ki: 400V400\,\text{V} és 100Ω100\,\Omega mellett csillagban 230,9V230{,}9\,\text{V}, 2,31A2{,}31\,\text{A}, 1,6kW1{,}6\,\text{kW}; deltában 400V400\,\text{V}, 4A4\,\text{A}, 6,93A6{,}93\,\text{A}, 4,8kW4{,}8\,\text{kW} adódik. A teljesítmény deltában pontosan háromszorosa a csillagnak.

7.2.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy kisipari műhelyben egy háromfázisú, 400V400\,\text{V}-os hálózatra kötött 3kW3\,\text{kW}-os motort szereltek be. A szerelő a kapocshidakat a kapocsdobozban deltakötésbe rakta fel, de a motor adattábláján a tekercsek 230V230\,\text{V} feszültségűek voltak, ezért 400V400\,\text{V}-os hálózaton csillagkötésbe kellett volna kötni. A motor túlmelegedett, a hőkioldó leoldott. A hibát a fázisáramok mérése és a kapocshidak ellenőrzése után javították: átrakták a hidakat csillagba, így minden tekercsre 230V230\,\text{V} jutott, a motor névleges áramfelvétele visszaállt a normál értékre.

Biztonsági korlát. Ez a feladat hálózati feszültségű munkavégzést feltételez, amit csak jogosult személy végezhet. A tanuló ilyen munkát önállóan nem gyakorolhat; tanműhelyi, törpefeszültségű környezetben, oktató felügyeletével szabad gyakorolni. A motor kapocsdobozának átkötése előtt mindig feszültségmentesíteni kell, és az öt biztonsági szabályt be kell tartani.

7.2.10 Tipikus hibák

  1. Csillagpont bekötése valamelyik fázisra. Ha a csillagkapcsolású motor csillagpontját tévedésből az egyik fázisvezetőre kötik, az U tekercs feszültség nélkül marad (mindkét vége L1-en van), a V és a W tekercs pedig a teljes 400 V-os vonali feszültséget kapja a névleges 230 V helyett: túláram, erős zúgás, gyors túlmelegedés, a védelem leold vagy a tekercs leég. Rövidzárlat nem keletkezik. A helyes bekötés: a csillagpont csak összekötött, és nem kap hálózati feszültséget.
  2. Deltánál az egyik kapocshíd elhagyása. Ha a delta hurok nem záródik, az egyik fázistekercs nem kap feszültséget, a motor egyfázisúként próbál elindulni, rendellenesen zúg, és a túlterhelésvédő leold. Mindig ellenőrizni kell, hogy mindhárom párosítás megvan-e: U1U_1–W2W_2, V1V_1–U2U_2, W1W_1–V2V_2.
  3. Nullavezető bekötése deltakapcsolású terheléshez. Deltában nincs csillagpont, ezért nullavezetőt nem csatlakoztathatunk. Ha valaki a kapocsdobozban a nulla sínről a tekercskezdetekre köt, az kisfeszültségű zárlathoz vezet.
  4. A 3\sqrt{3}-as váltószám helytelen használata. Gyakori hiba, hogy csillagban a fázisfeszültséget a vonali feszültség 3\sqrt{3}-szorosának számolják, vagy deltában a vonali áramot a fázisárammal egyenlőnek veszik. A szabály: csillagban Uv=3UfU_v = \sqrt{3}\,U_f, Iv=IfI_v = I_f; deltában Uv=UfU_v = U_f, Iv=3IfI_v = \sqrt{3}\,I_f.

7.2.11 Önellenőrzés

  1. Igaz/hamis indoklással: Csillagkapcsolásban a vonali áram 3\sqrt{3}-szorosa a fázisáramnak.
  2. Mennyi a fázisfeszültség, ha a vonali feszültség 400V400\,\text{V} és a fogyasztó csillagban van?
  3. Egy deltakapcsolású terhelés fázisárama 5A5\,\text{A}. Mekkora a vonali áram?
  4. Mi a motor kapocsdobozában a delta bekötés kapocspárosítása?
  5. Mekkora a teljesítményarány ugyanazon ellenállások delta és csillag kapcsolása között azonos vonali feszültségen?
  6. Mi a hiba ezen a bekötésen: a motor kapocsdobozában az U2U_2, V2V_2, W2W_2 kapcsokat összekötötték, és a hálózat L1L1 fázisát is rákötötték az U2U_2 kapocsra?

7.2.12 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg a hiányzó értékeket: Uv=400VU_v = 400\,\text{V} csillagkapcsolásnál Uf=?U_f = ?; If=3AI_f = 3\,\text{A} deltakapcsolásnál Iv=?I_v = ?.

2. feladat (A). Rajzold le egyszerű kapcsolási vázlaton, hogyan kötnéd be a három tekercset csillagba, és jelöld a kapcsokat: U1U_1, V1V_1, W1W_1, U2U_2, V2V_2, W2W_2. Melyik kapcsokra megy a hálózat?

3. feladat (B). Három darab 80Ω80\,\Omega-os ellenállás van. Csillagkötésben 400V400\,\text{V} vonali feszültségre kapcsolva számítsd ki: a fázisfeszültséget, a fázisáramot, a vonali áramot és a hatásos teljesítményt.

4. feladat (B). Ugyanazt a három 80Ω80\,\Omega-os ellenállást deltakötésben 400V400\,\text{V}-ra kapcsoljuk. Számítsd ki ugyanezeket a mennyiségeket, és mutasd meg, hogy a teljesítmény háromszorosa a csillagkötésű értéknek.

5. feladat (C). Egy háromfázisú motor adattáblája szerint Uv=400VU_v = 400\,\text{V}, P=2,2kWP = 2{,}2\,\text{kW}, cos⁡φ=0,85\cos\varphi = 0{,}85. A motor deltában van kötve. Számítsd ki a névleges vonali áramot, majd a fázisáramot (a hatásfoktól most tekintsünk el). Ellenőrizd a nagyságrendet.

6. feladat (D). A műhelyben egy kapocsdobozban a következőt találod: az U1U_1–W2W_2, V1V_1–U2U_2, W1W_1–V2V_2 kapcsok össze vannak kötve, de az U1U_1 kapocsra nem csatlakozik fázisvezető, mert a szerelő elfelejtette. Mi történik a motorral indításkor, és hogyan javítanád ki?

7.2.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Csillagban Iv=IfI_v = I_f; a 3\sqrt{3}-as váltószám a feszültségre vonatkozik: Uv=3UfU_v = \sqrt{3}\,U_f.
  2. Uf=Uv/3≈230VU_f = U_v / \sqrt{3} \approx 230\,\text{V}.
  3. Iv=3If≈8,66AI_v = \sqrt{3}\,I_f \approx 8{,}66\,\text{A}.
  4. U1U_1–W2W_2, V1V_1–U2U_2, W1W_1–V2V_2.
  5. A teljesítményarány delta/csillag = 3.
  6. A csillagpontra rákötött L1L1 fázisvezető mellett az U tekercs feszültség nélkül marad, a V és W tekercs pedig 400V400\,\text{V}-ot kap a névleges 230V230\,\text{V} helyett (túláram, leégés; rövidzár nincs); a csillagpontot nem szabad fázisvezetőre kötni, csak összekötött kapocs lehet.

1. feladat (A) megoldása.
Csillagban Uf=Uv/3≈230VU_f = U_v / \sqrt{3} \approx 230\,\text{V}. Deltában Iv=3If≈5,2AI_v = \sqrt{3}\,I_f \approx 5{,}2\,\text{A}.

2. feladat (A) megoldása.
A tekercsek U1U_1–U2U_2, V1V_1–V2V_2, W1W_1–W2W_2 jelölésűek. Csillagban U2U_2, V2V_2, W2W_2 kapcsokat összekötjük csillagponttá; a hálózat L1L1 az U1U_1 kapocsra, L2L2 a V1V_1, L3L3 a W1W_1 kapocsra csatlakozik. A csillagpontra nem kötünk hálózati feszültséget, hacsak nullavezetőt nem használunk (motoroknál általában nincs).

3. feladat (B) megoldása.
Csillag: Uf=400/3≈230,9VU_f = 400/\sqrt3 \approx 230{,}9\,\text{V}. If=Uf/R=230,9/80≈2,89AI_f = U_f/R = 230{,}9/80 \approx 2{,}89\,\text{A}. Iv=If≈2,89AI_v = I_f \approx 2{,}89\,\text{A}. P=3⋅UfIf=3⋅230,9⋅2,89≈2000WP = 3\cdot U_f I_f = 3\cdot 230{,}9\cdot 2{,}89 \approx 2000\,\text{W}.

4. feladat (B) megoldása.
Delta: Uf=400VU_f = 400\,\text{V}, If=400/80=5AI_f = 400/80 = 5\,\text{A}, Iv=3⋅5≈8,66AI_v = \sqrt3\cdot 5 \approx 8{,}66\,\text{A}, P=3⋅400⋅5=6000WP = 3\cdot 400\cdot 5 = 6000\,\text{W}. A csillag teljesítmény 2000W2000\,\text{W}, tehát 6000/2000=36000/2000 = 3, valóban háromszoros.

5. feladat (C) megoldása.
Iv=P/(3Uvcos⁡φ)=2200/(1,732⋅400⋅0,85)≈2200/589≈3,74AI_v = P/(\sqrt3\,U_v\cos\varphi) = 2200/(1{,}732\cdot 400\cdot 0{,}85) \approx 2200/589 \approx 3{,}74\,\text{A}. Deltában If=Iv/3≈2,16AI_f = I_v/\sqrt3 \approx 2{,}16\,\text{A}. Ez reális egy 2,2kW2{,}2\,\text{kW} motornál; a gyári katalógus ennél valamivel nagyobbat adhat a hatásfok miatt.

6. feladat (D) megoldása.
Az U1U_1 kapocsra nem csatlakozik fázisvezető, ezért a delta hurok nem kap táplálást az egyik csomópontján. A motor gyakorlatilag egyfázisú táplálást kap a másik két kapcson keresztül, nem indul el, búg, és a tekercsek túlmelegedhetnek. A javítás: kapcsold le a hálózatot, biztosítsd a feszültségmentességet, ellenőrizd feszültségmérővel, majd kösd be az L1L1 fázist az U1U_1 kapocsra a kapocshíddal együtt, és ellenőrizd a másik két fázis bekötését is. A bekötés után mérj vonali feszültséget a kapcsokon, és végezz próbaindítást.

7.2.14 Rövid összefoglaló

A háromfázisú fogyasztók és generátorok tekercseit két alapvető módon kapcsolhatjuk: csillagba (Y) vagy deltába (Δ). Csillagkapcsolásban a három tekercs egyik vége közös csillagpontba kerül, ahonnan nullavezető is kivezethető; itt Uv=3UfU_v = \sqrt{3}\,U_f és Iv=IfI_v = I_f. Deltakapcsolásban a tekercsek zárt háromszöget alkotnak, nincs csillagpont; itt Uv=UfU_v = U_f és Iv=3IfI_v = \sqrt{3}\,I_f. A motor kapocsdobozában a tekercskezdetek U1,V1,W1U_1, V_1, W_1, a tekercsvégek U2,V2,W2U_2, V_2, W_2; csillagnál az U2,V2,W2U_2, V_2, W_2 kapcsokat összekötik, deltánál pedig U1U_1–W2W_2, V1V_1–U2U_2, W1W_1–V2V_2 párosításban hidalják át a kapcsokat. Azonos vonali feszültség és azonos fázistekercs-impedancia esetén a delta kapcsolású terhelés háromszor akkora teljesítményt vesz fel, mint a csillag; ezért csillag–delta indításnál a motor először csillagban kisebb árammal és nyomatékkal indul, majd deltába átkapcsolva éri el a névleges üzemét. Továbbvitt eredmény. A csillag/delta összefüggéseket használjuk a Háromfázisú teljesítmény, aszimmetria és a nullavezető, a Motorok és transzformátorok rajzjelei, kapocstáblák és a Háromfázisú transzformátor és kapcsolási csoportok alfejezetekben.

7.2.15 Források és ellenőrzési hiányok

A levezetések és a matematikai összefüggések stabil fizikai ismeretek. A kapocsjelölések és a rajzjelek az MSZ EN 60034-8 és MSZ EN 60617 szabványokon alapulnak, de az aktuális kiadást ellenőrizni kell. A feszültségszintek (230/400V230/400\,\text{V}) a magyarországi hálózati gyakorlat szerint érvényesek; a szabványhivatkozás pontos számát nem adjuk meg, mert a kiadás változhat.