26.4 Indítás: közvetlen, csillag–delta, lágyindító, csúszógyűrűs

Az aszinkron motor indítása az egyik leggyakrabban félreértett része a hajtástechnikának. A szerelő a munkahelyen leggyakrabban akkor találkozik vele, amikor egy motor bekapcsolásakor a világítás megbillen, egy kismegszakító leold, vagy a szomszédos gépsor vezérlése újraindul. Ilyenkor nem feltétlenül a motor hibás, hanem az indítási módot kell a hálózathoz és a terheléshez igazítani.

26.4.1 Szemléletes kép: miért nagy az indítási áram?

Álló motornál a forgórész fordulatszáma nulla, vagyis a forgórészhez képest a forgó mágneses mező a szinkron fordulatszámmal halad. Az indukált forgórész-áram ezért a legnagyobb: a gép ilyenkor rövidre zárt transzformátorként viselkedik, amelynek a szekunder oldala (a forgórész) áll. A hálózatból felvett indítási áramlökés jellemzően a motor névleges áramának 5–8-szorosa. Ez rövid ideig tart, de a hálózati impedancián akkora feszültségesést okozhat, hogy a közelben lévő fogyasztók feszültsége leesik. Ezért a nagyobb motoroknál nem mindegy, hogyan indítunk.

Definíció. Indítási áram IindI_{ind}: az a legnagyobb vonali áram, amelyet a motor álló állapotból való felgyorsítása közben a hálózatból felvesz.
Definíció. Indítónyomaték MindM_{ind}: az a nyomaték, amelyet a motor álló állapotban, a forgórész fordulatszámának nulla értékénél kifejt.
Definíció. Indítási áramszorzó kik_i: a motorkatalógusokban megadott arány, ki=Iind/Ink_i = I_{ind}/I_n.

Az indítási mód kiválasztásakor két kérdést kell feltenni:

  1. Megengedi-e a hálózat az indítási áramot?
  2. Elég-e a motor indítónyomatéka a terhelés legyőzéséhez?

26.4.2 Közvetlen indítás (DOL)

A legegyszerűbb és legolcsóbb mód, amikor a motort közvetlenül, teljes hálózati feszültségre kapcsoljuk, például egy mágneskapcsolóval vagy motorvédő kapcsolóval. A motorkapcsokra azonnal a névleges feszültség kerül, a motor a természetes nyomaték–fordulatszám görbéje szerint gyorsul fel.

Előnyei: egyszerű, kevés alkatrész, teljes indítónyomaték.
Hátránya: nagy indítási áramlökés, ami feszültségletörést okozhat.

A közvetlen indítás tipikus alkalmazási területe a kis teljesítményű motor, illetve az olyan ipari hálózat, ahol a zárlati teljesítmény nagy, és a hálózati engedélyes megengedi. A hálózati engedélyes gyakran korlátozza a legnagyobb indítási áramot; ezt mindig ellenőrizni kell (ellenőrizendő: az adott elosztói terület csatlakozási feltételei).

26.4.3 Csillag–delta (Y-Δ) indítás

A csillag–delta indítás a motor tekercseinek kapcsolási módját használja ki. Feltétel. Y-Δ indítás csak olyan motorral végezhető, amelynek tekercse delta kapcsolásban a hálózati vonali feszültségre méretezett – 400 V-os hálózaton Δ 400 V / Y 690 V adattáblájú motorral –, és mind a hat tekercsvég (U1…W2) hozzáférhető. A 230/400 V Δ/Y motor 400 V-on Y-Δ indításra nem alkalmas (lásd Kapocsdoboz, csillag–delta bekötés és forgásirány). Ilyen motornál a tekercs névleges feszültsége 400 V. Indításkor a tekercseket csillagba kapcsolják, így minden tekercsre csak Uf=400/3≈230VU_f = 400 / \sqrt{3} \approx 230\,\text{V} jut. Amikor a motor felgyorsult, a kapcsolás deltába vált.

Törvény. A Y-Δ indítás vonali indítási árama harmada a közvetlen delta indítási áramának, és az indítónyomaték is harmada.

Levezetés. Delta kapcsolásban minden fázistekercsre a vonali feszültség UvU_v jut, csillagkapcsolásban pedig Uv/3U_v/\sqrt{3}. A fázisáram közelítőleg arányos a fázisfeszültséggel, ezért a csillagkapcsolás fázisárama 1/31/\sqrt{3}-szorosa a delta fázisáramának. Csillagkapcsolásban a vonali áram megegyezik a fázisárammal, delta kapcsolásban a vonali áram 3\sqrt{3}-szorosa a fázisáramnak. A hálózati vonali áramok aránya tehát:

IYID=1/33=13. \frac{I_{Y}}{I_{D}}=\frac{1/\sqrt{3}}{\sqrt{3}}=\frac{1}{3}.

A nyomaték a fázistekercs feszültségének négyzetével arányos:

MYMD=(13)2=13. \frac{M_{Y}}{M_{D}}=\left(\frac{1}{\sqrt{3}}\right)^2=\frac{1}{3}.

∎

Példa. Egy 11 kW-os, 400 V-os, 4 pólusú motor névleges árama In=21AI_n=21\,\text{A}, az indítási áramszorzója ki=6,5k_i=6{,}5. A közvetlen delta indítási áram:

ID=ki⋅In=6,5⋅21=136,5A, I_{D}=k_i \cdot I_n = 6{,}5 \cdot 21 = 136{,}5\,\text{A},

a Y-Δ indítás hálózati indítási árama:

IY=136,53=45,5A. I_{Y}=\frac{136{,}5}{3}=45{,}5\,\text{A}.

Ha a közvetlen indítónyomaték MD=1,8MnM_{D}=1{,}8\,M_n, akkor a Y-Δ indítónyomaték:

MY=1,8Mn3=0,6Mn. M_{Y}=\frac{1{,}8\,M_n}{3}=0{,}6\,M_n.

Ez a motor tehát Y-Δ indítással csak akkor indul el, ha a terhelőnyomaték kisebb, mint a névleges nyomaték 60%-a. Ventilátornál, fűrészgépnél vagy szivattyúnál ez gyakran teljesül, de nagy tehetetlenségű gépnél vagy teli szállítószalagnál nem biztos.

A Y-Δ indítás főáramkörét az alábbi háromvonalas vázlat mutatja. A lényeg, hogy a tekercsvégek (U2, V2, W2) két különböző helyre kapcsolhatók: csillagban K2 köti őket össze csillagponttá, deltában K3 a szomszédos tekercs kezdetére (U2 → V1, V2 → W1, W2 → U1) kapcsolja őket. A hőkioldó (F2) a K3 leágazása után, a tekercs kezdete előtt van, így csak a tekercsáramot méri, ezért a beállítása a névleges áram kb. 0,58-szorosa (ellenőrizendő: gyártói ajánlás; a vezérlést és a beállítást a Csillag–delta indítás vezérlése alfejezet tárgyalja).

Y-Δ indítás főáramköri vázlata (háromvonalas) - Szemléltető, háromvonalas rajz. F1 zárlatvédelem, K1 hálózati mágneskapcsoló, F2 hőkioldó (a K3 leágazása után, a tekercsáramot méri; beállítása ≈ 0,58·I_n – ellenőrizendő: gyártói ajánlás, lásd a vezérlésnél). K1 a hálózatot az U1, V1, W1 kapcsokra adja. Csillagban K2 köti össze az U2, V2, W2 kapcsokat (csillagpont); deltában K2 nyit, és K3 az U2-t a V1-re, a V2-t a W1-re, a W2-t az U1-re kapcsolja. K3 és K2 villamosan és mechanikusan reteszelt. PE a motortesten.

A kapcsolási sorrend a következő:

  1. Behúz a hálózati kapcsoló (K1).
  2. Behúz a csillagpontkapcsoló (K2).
  3. A motor csillagkapcsolásban felgyorsul.
  4. Amikor a fordulatszám eléri a névleges érték 80–90%-át, K2 elenged.
  5. Kis késleltetés után behúz a delta-kapcsoló (K3).
  6. A motor delta kapcsolásban fut tovább.

Az alábbi ábra a példa 11 kW-os motorjának nyomaték- és áramgörbéjét mutatja a fordulatszám függvényében, közvetlen (delta) és csillag kapcsolásban. Felül látszik, hogy csillagban a nyomaték mindenütt a deltás érték harmada (indításkor 0,6Mn0{,}6\,M_n), alul pedig az, hogy mi történik az átkapcsoláskor: 85 %-os fordulatszámnál az áram kb. 0,9In0{,}9\,I_n-ről csak kb. 2,8In2{,}8\,I_n-re (59 A) ugrik, 50 %-nál viszont kb. 5,7In5{,}7\,I_n-re (120 A), ami majdnem a közvetlen indítás 136,5A136{,}5\,\text{A}-es áramlökése. A görbék szemléltető modellből számoltak (Kloss-alak, Mb=3MnM_b = 3\,M_n), nem mért értékek. Az interaktív változatban az átkapcsolási fordulatszám és a terhelés típusa (ventilátor vagy állandó 0,5Mn0{,}5\,M_n) állítható; az ábra kijelzi az áramugrást, és figyelmeztet, ha a motor csillagban nem gyorsul fel a beállított fordulatszámig.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Csillagban az áram és a nyomaték a deltás érték harmada; túl korai átkapcsoláskor a delta áramlökés majdnem akkora, mint közvetlen indításnál.
Közvetlen és csillag–delta indítás: nyomaték és áram a fordulatszám függvényében, az átkapcsolás 85 %-nál és 50 %-nál

A vezérlési oldalt részletesen a Csillag–delta indítás vezérlése alfejezet tárgyalja.

26.4.4 Lágyindító

A lágyindító félvezetős kapcsolóelemekkel, jellemzően tirisztorokkal fokozatosan emeli a motorkapcsok feszültségét. Nem változtatja a frekvenciát, csak a feszültséget, ezért a motor fordulatszáma a természetes aszinkron jelleggörbe mentén alakul, de az indítási áramot korlátozza.

Definíció. Lágyindító (soft starter): olyan motorindító készülék, amely az indítás alatt a motor kapocsfeszültségét fokozatosan növeli, általában áramkorlátozással.

A lágyindító fontosabb beállításai:

A lágyindító árama a gyártói adat szerint állítható, de a nyomatékra vonatkozó összefüggés mindig érvényes:

Szabály. A motor nyomatéka közelítőleg a kapocsfeszültség négyzetével arányos. Ha a feszültséget a felére csökkentjük, az indítónyomaték körülbelül a negyedére esik.

Példa. Ugyanazt a 11 kW-os motort lágyindítóval indítjuk, és az áramkorlátot 3,5In3{,}5\,I_n értékre állítjuk. A közvetlen indítási áram 6,5In6{,}5\,I_n, így a kezdeti feszültség közelítőleg:

Uind≈Un⋅3,5In6,5In=0,54Un. U_{ind} \approx U_n \cdot \frac{3{,}5\,I_n}{6{,}5\,I_n}=0{,}54\,U_n.

A kezdeti indítónyomaték a közvetlen indítónyomatékhoz képest:

Msoft≈0,542⋅MD=0,29⋅1,8Mn=0,52Mn. M_{soft} \approx 0{,}54^2 \cdot M_{D} = 0{,}29 \cdot 1{,}8\,M_n=0{,}52\,M_n.

Ez az érték nagyon közel van a Y-Δ indítás nyomatékához, de a lágyindító előnye, hogy az áram és a nyomaték folyamatosan, lökésmentesen változik.

A következő ábra a négy indítási mód hálózatból felvett indítási áramát hasonlítja össze:

Indítási áram a hálózatból az egyes indítási módoknál - Szemléltető értékek 11 kW, 400 V motorra; a lágyindító áramkorlátja 3,5·In, a csúszógyűrűs motor külső ellenállással 2,5·In. A nyomatékarányokat lásd a szövegben.

26.4.5 Csúszógyűrűs motor indítása

A csúszógyűrűs aszinkron motor forgórész-tekercselése szigetelt, és a tekercsvégeket csúszógyűrűkre vezetik ki. A keféken keresztül a forgórész áramkörébe külső ellenállásokat lehet iktatni.

Törvény. A forgórész áramkörébe kapcsolt külső ellenállás:

A maximális nyomaték nagysága a forgóköri ellenállástól nem függ, csak az a szlip változik, ahol a maximális nyomaték fellép. Ez azt jelenti, hogy a külső ellenállást úgy lehet méretezni, hogy a maximális nyomaték éppen álló állapotnál, azaz s=1s=1-nél jöjjön létre. Ekkor a motor a legnagyobb nyomatékával tud elindulni, miközben az indítási áram a névleges áram 2–3-szorosára csökkenthető.

Az indítás folyamata:

  1. A forgórész körébe a legnagyobb külső ellenállást iktatják.
  2. A motor nagy indítónyomatékkal, csökkentett árammal elindul.
  3. A fordulatszám növekedésével az ellenállásfokozatokat fokozatosan kiiktatják.
  4. A motor a teljes fordulatszámon rövidrezárt forgórésszel fut.

Példa. Egy 15 kW-os csúszógyűrűs motor névleges árama In=28AI_n=28\,\text{A}. Külső ellenállás nélkül az indítási áram 5,5In5{,}5\,I_n, az indítónyomaték pedig 0,8Mn0{,}8\,M_n lenne. A megfelelő külső ellenállással az indítási áramot 2,5In2{,}5\,I_n értékre, az indítónyomatékot pedig 1,6Mn1{,}6\,M_n értékre állítjuk be.

Az indítási áram:

Iind=2,5⋅28=70A, I_{ind}=2{,}5 \cdot 28 = 70\,\text{A},

a közvetlen, ellenállás nélküli indítási áram:

ID=5,5⋅28=154A. I_{D}=5{,}5 \cdot 28 = 154\,\text{A}.

Látható, hogy az indítási áram több mint felére csökkent, miközben az indítónyomaték a duplájára nőtt. A csúszógyűrűs indítást ezért nagy tehetetlenségű gépeknél, malmoknál, daruknál, emelőknél használják, ahol a Y-Δ indítás nyomatéka nem lenne elég.

26.4.6 Az indítási módok összehasonlítása

Indítási mód Indítási áram a hálózatból Indítónyomaték Jellemző alkalmazás
Közvetlen (DOL) 55–8In8\,I_n 1,21{,}2–2,5Mn2{,}5\,M_n (a motor adatától függően; ellenőrizendő: gyártói adatlap) Kis és közepes motor, erős hálózat
Y-Δ kb. 1/3IDOL1/3\,I_{DOL} kb. 1/3MDOL1/3\,M_{DOL} Üres vagy kis terhelésű indítás, nagyobb motor
Lágyindító állítható, tip. 22–4In4\,I_n feszültségcsökkenés négyzetével csökken Szivattyú, ventilátor, szállítópálya, kíméletes indítás
Csúszógyűrűs 22–3In3\,I_n akár 22–2,5Mn2{,}5\,M_n Nagy tehetetlenségű terhelés, malom, daru, emelő

Szabvány. A motorindító kapcsolókészülékekre, mágneskapcsolókra és motorvédő kapcsolókra az MSZ EN 60947 sorozat vonatkozik; a motorindító kombinációk kialakítását és a gyártói bekötési előírásokat mindig az adott készülék dokumentációja szerint kell követni (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás és gyártói adatlapok).

26.4.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy kisebb ipari csatlakozású üzemben 15 kW-os szivattyúmotort közvetlen indítással helyeztek üzembe. Az első indításnál a szomszédos gépsor PLC-je újraindult, mert a hálózati feszültség rövid időre a megengedett érték alá esett. A hálózati engedélyes előírta az indítási áram korlátozását (ellenőrizendő: az adott hálózati engedélyes csatlakozási feltételei).

A megoldás lágyindító beépítése lett. Az áramkorlátot 3In3\,I_n értékre állították, az indítási időt 8 s-ra, a kezdőfeszültséget pedig a szivattyú nyomatékigényéhez igazították. A motor így lökésmentesen indult, a PLC-k nem hibásodtak, és a csőhálózatban sem keletkezett nyomáslökés.

Tanulság: az indítási mód kiválasztása nem csak a motor, hanem a hálózat és a környező fogyasztók védelmét is szolgálja.

26.4.8 Tipikus hibák

Hiba 1. A Y-Δ átkapcsolás túl korán történik. Ha a motor még nem érte el a névleges fordulatszám 80–90%-át, a delta kapcsolás pillanatában majdnem akkora áramlökés keletkezik, mint a közvetlen indításnál. A motorvédő kapcsoló vagy a kismegszakító leold. Helyes: az átkapcsolást időrelével, de a gyakorlatban a motor felgyorsulásának ellenőrzésével és a gyártói ajánlás szerinti időzítéssel kell beállítani.

Hiba 2. A lágyindító áramkorlátját túl alacsonyra állítják. A motor nyomatéka a feszültség négyzetével csökken, ezért előfordulhat, hogy a motor nem tud elindulni, csak zümmög, és a hőkioldó lekapcsolja. Helyes: a kezdőfeszültséget és az áramkorlátot a terhelőnyomaték ismeretében kell beállítani; ha a motor terhelten nem indul, az áramkorlátot a gyártó által megengedett határon belül növelni kell.

Hiba 3. Csúszógyűrűs motornál a külső ellenállásfokozatokat nem iktatják ki időben. A forgórész és az ellenállások túlmelegszenek, a kefék gyorsan kopnak. Helyes: az indítási folyamatot az ellenállásfokozatok kiiktatására tervezett kontaktorokkal és időrelékkel, vagy automatikus indítóval kell vezérelni.

Hiba 4. Közvetlen indítást alkalmaznak olyan hálózaton, ahol a hálózati engedélyes az indítási áramot korlátozza. A nagy indítási áram feszültségletörést okoz, és a szomszédos fogyasztók leállhatnak. Helyes: a csatlakozási feltételeket és a hálózati visszahatást mindig ellenőrizni kell a kivitelezés előtt.

Hiba 5. Y-Δ indítást választanak olyan motorra, amelynek adattáblája 230/400 V Δ/Y. Következmény: 400 V-on csak csillagban üzemeltethető; a Y-Δ indítóval deltában 400 V jutna a 230 V-os tekercsre, és a motor károsodik. Helyes: Y-Δ indításhoz Δ 400 V / Y 690 V adattáblájú motor kell (lásd Kapocsdoboz, csillag–delta bekötés és forgásirány).

26.4.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A Y-Δ indítás indítónyomatéka harmada a közvetlen delta indítás indítónyomatékának.
  2. Miért nagyobb az aszinkron motor indítási árama a névleges áramánál?
  3. Egy motor közvetlen indítási árama 180A180\,\text{A}. Mennyi lesz a hálózatból felvett indítási áram Y-Δ indításnál?
  4. Melyik indítási módot választanád egy nagy tehetetlenségű géphez, ha az indítónyomatékot is növelni kell?
  5. Mi a különbség a lágyindító és a frekvenciaváltó között?

A válaszok a Megoldások szakasz elején találhatók.

26.4.10 Feladatok

1. feladat (A). Írd le a közvetlen indítás előnyeit és hátrányait.

2. feladat (A). Egy motor névleges árama In=30AI_n=30\,\text{A}, indítási áramszorzója ki=7k_i=7. Számítsd ki a közvetlen indítási áramot.

3. feladat (B). Egy 15 kW-os motor közvetlen delta indítási árama 190A190\,\text{A}, indítónyomatéka 2Mn2\,M_n. Számítsd ki a Y-Δ indítás hálózati indítási áramát és indítónyomatékát.

4. feladat (B). Egy lágyindítóval indított motor közvetlen indítási árama 6In6\,I_n. A lágyindítót 4In4\,I_n áramkorlátra állítják. Becsüld meg a kezdeti kapocsfeszültséget és a kezdeti indítónyomatékot a közvetlen indítás arányában.

5. feladat (C). Egy csúszógyűrűs motor külső ellenállás nélkül 5In5\,I_n indítási árammal és 0,7Mn0{,}7\,M_n indítónyomatékkal indul. A külső ellenállást úgy állítják be, hogy az indítási áram 2,5In2{,}5\,I_n legyen, az indítónyomaték pedig 1,4Mn1{,}4\,M_n. Magyarázd el, miért növekedhet a nyomaték az áram csökkenése ellenére.

6. feladat (D). Motorvezérlő szekrényben Y-Δ indítót építesz. A motor nem kapcsol át deltába, és a motorvédő relé leold. Ismertesd a hibakeresés lépéseit a feszültségmentesítés öt biztonsági szabálya szerint, és jelöld meg, milyen méréseket végeznél feszültségmentes állapotban, illetve jogosult oktató felügyeletével feszültség alatt.

26.4.11 Megoldások

26.4.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A Y-Δ indítás fázisfeszültsége 1/31/\sqrt{3}-szorosa a delta fázisfeszültségnek, ezért a nyomaték (1/3)2=1/3(1/\sqrt{3})^2 = 1/3-szoros.
  2. Álló motornál a forgórészhez képest a forgó mező a legnagyobb sebességgel halad, a forgórészben a legnagyobb feszültség indukálódik, és a rövidrezárt forgórészen nagy áram folyik; a gép rövidre zárt transzformátorként viselkedik.
  3. IY=180/3=60AI_Y = 180 / 3 = 60\,\text{A}.
  4. Csúszógyűrűs motort, mert a külső forgórész-ellenállással az indítónyomaték növelhető, miközben az indítási áram csökken.
  5. A lágyindító csak a feszültséget csökkenti, a frekvenciát nem; a frekvenciaváltó a feszültséget és a frekvenciát együtt változtatja, így a fordulatszámot is szabályozza.

26.4.11.2 1. feladat

Közvetlen indítás előnyei: egyszerű kapcsolás, kevés alkatrész, teljes indítónyomaték. Hátrányai: nagy indítási áramlökés, amely feszültségletörést okozhat a hálózaton, ezért csak akkor alkalmazható, ha a hálózat és a hálózati engedélyes megengedi.

26.4.11.3 2. feladat

Adott: In=30AI_n=30\,\text{A}, ki=7k_i=7.
Keresett: IindI_{ind}.
Képlet: Iind=ki⋅InI_{ind}=k_i \cdot I_n.
Behelyettesítve: Iind=7⋅30=210AI_{ind}=7 \cdot 30 = 210\,\text{A}.
Ellenőrzés: 5–8-szoros tartományba esik, a 7-szeres érték reális.

26.4.11.4 3. feladat

Adott: ID=190AI_D=190\,\text{A}, MD=2MnM_D=2\,M_n.
Y-Δ indításnál:

IY=ID3=1903=63,3A, I_Y=\frac{I_D}{3}=\frac{190}{3}=63{,}3\,\text{A},

MY=MD3=2Mn3=0,67Mn. M_Y=\frac{M_D}{3}=\frac{2\,M_n}{3}=0{,}67\,M_n.

Ellenőrzés: a Y-Δ indítás indítási árama a névleges áramhoz képest a motor adataitól függően általában 2–3-szoros; ez a 63,3A63{,}3\,\text{A} érték egy kb. 28 A névleges áramú, 15 kW-os motornál reális (190/28≈6,8190/28 \approx 6{,}8-szoros direkt indítási áram; 63,3/28≈2,363{,}3/28 \approx 2{,}3-szoros Y-Δ indításnál).

26.4.11.5 4. feladat

Adott: ki=6k_i=6, áramkorlát 4In4\,I_n.
A kezdeti feszültség:

Uind≈Un⋅4In6In=0,67Un. U_{ind} \approx U_n \cdot \frac{4\,I_n}{6\,I_n}=0{,}67\,U_n.

A nyomatékarány:

Msoft≈0,672⋅MD=0,45MD. M_{soft} \approx 0{,}67^2 \cdot M_{D}=0{,}45\,M_D.

Ha a közvetlen indítónyomaték például 1,8Mn1{,}8\,M_n, akkor Msoft≈0,81MnM_{soft} \approx 0{,}81\,M_n, tehát a motor még el tud indulni, de kisebb terhelésnél.

26.4.11.6 5. feladat

A csúszógyűrűs motor külső ellenállása a forgórész áramkörének ellenállását növeli. A maximális nyomaték nagysága nem változik, de az a szlip, ahol a maximális nyomaték fellép, a nagyobb szlip felé tolódik. Ezáltal az álló állapot (s=1s=1) közelebb kerül a maximális nyomatékhoz, így az indítónyomaték nőhet, miközben a forgórész-áram és a hálózati indítási áram csökken.

26.4.11.7 6. feladat

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

Feszültségmentesítés lépései:

  1. Lekapcsolás: a vezérlőszekrény főkapcsolójának kikapcsolása.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás: a főkapcsoló reteszelése, illetve lakatolás.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése: kétpólusú feszültségvizsgálóval minden fázis között (L1–L2, L2–L3, L3–L1), valamint a fázisok és N, illetve a fázisok és PE között; a vizsgálót a mérés előtt és után ismert feszültségforráson ellenőrizd.
  4. Földelés és rövidre zárás: ha a munkavégzési előírás előírja, a munkaterület földelése.
  5. Szomszédos feszültség alatti részek lefedése: ha a szekrényben más áramkör is van.

Ezután feszültségmentes állapotban ellenőrizni kell:

Feszültség alatt, jogosult oktató felügyeletével mérni lehet a motor kapocsfeszültségét, az áramfelvételt, valamint a K2 és K3 tekercsének feszültségét. Ha a K2 elenged, de a K3 nem húz be, a hiba a K3 tekercsének áramkörében, a reteszelésben vagy az időrelé záró érintkezőjében keresendő.

26.4.12 Rövid összefoglaló

Az aszinkron motor álló állapotból való indításakor a hálózatból felvett indítási áram a névleges áram 5–8-szorosa. A túlzott indítási áram feszültségletörést okozhat, ezért az indítási módot a hálózat és a terhelés ismeretében kell kiválasztani. A közvetlen indítás egyszerű, de nagy áramlökést okoz. A Y-Δ indításnál a motor indításakor a tekercsek csillagkapcsolásban, majd delta kapcsolásban futnak; a hálózati indítási áram és az indítónyomaték egyaránt a közvetlen delta indítás értékének egyharmada. Ez a Y-Δ indítás vezérlésének alapja a Csillag–delta indítás vezérlése alfejezetben. A lágyindító feszültségcsökkentéssel korlátozza az áramot; a nyomaték közelítőleg a kapocsfeszültség négyzetével arányos. A csúszógyűrűs motor külső forgórész-ellenállással csökkentett áram mellett nagy indítónyomatékot tud kifejteni, ezért nagy tehetetlenségű gépekhez használják. Az indítási módot mindig a motor, a terhelés és a hálózati engedélyes előírásai szerint kell megválasztani.

26.4.13 Források és ellenőrzési hiányok

Továbbvitt eredmény. A Y-Δ indítás áram- és nyomatékaránya egyharmad, a motor nyomatéka a kapocsfeszültség négyzetével arányos, a csúszógyűrűs gép forgórész-ellenállása a maximális nyomaték szlipjét tolja el. Ezeket az eredményeket használjuk a Fordulatszám-változtatás, Dahlander, frekvenciaváltó és fékezés és a Csillag–delta indítás vezérlése alfejezetekben.