25.3 Háromfázisú transzformátor és kapcsolási csoportok

25.3.1 Motiváció

Egy iparterületen a szerelő új kisfeszültségű elosztót táplál meg, amely a közeli trafóállomás 10/0,4 kV-os transzformátoráról kap feszültséget. A transzformátor névtábláján ez áll: Dyn5. A bekötéshez tudnia kell, hogy a szekunder oldalon hol van a nullavezető, milyen fázissorrendre számíthat, és miért nem mindegy, hogy a primer oldal deltában vagy csillagban van-e kapcsolva. Ugyanígy, ha két transzformátort párhuzamosan kell kapcsolni, a kapcsolási csoport tévedése azonnal súlyos köráramot és meghibásodást okozhat. Ezért a kapcsolási csoport nem elvont gyártói adat, hanem a biztonságos üzem, a feszültségmérés és a hálózati illesztés kulcsa.

25.3.2 Szemléletes kép: Dyn5 kapcsolás és fázorábra

A következő kapcsolási rajz három egyfázisú transzformátorból felépített háromfázisú bank Dyn5 kapcsolását mutatja. A primer oldal delta (D), a szekunder oldal csillag, kivezetett nullavezetővel (yn). A pont (•) a tekercsek kezdetét, vagyis az azonos polaritású végeket jelöli. A szekunder tekercsek fordított polaritással, a kezdő végükkel kerülnek a csillagpontra – ettől lesz az óraszám 5 és nem 11. A rajz elvi vázlat, nem méretarányos.

Háromfázisú transzformátor Dyn5 kapcsolása (három egyfázisú egység bankként) - A primer oldal delta: T1 az 1U–1V, T2 az 1V–1W, T3 az 1W–1U kapcsok közé kapcsolódik, mindegyik a ponttal jelölt kezdetével az elsőként írt kapocsra. A szekunder oldal csillag (yn): a szekunder tekercsek ponttal jelölt kezdete alkotja a 2N csillagpontot, a végük a 2U/2V/2W kapocs. Ha a szekunder tekercsek végét kötnénk a csillagpontba, Dyn11 lenne a kapcsolási csoport. Elvi vázlat, nem méretarányos.

A Dyn5 óraszám azt jelenti, hogy a kisfeszültségű oldali vonali feszültség 5 · 30° = 150°-ot késik a nagyfeszültségű oldali megfelelő vonali feszültséghez képest. Az óratárcsán a nagy mutató a nagyfeszültségű oldalt, a kis mutató a kisfeszültségű oldalt jelképezi; 5 óránál a kis mutató 150°-kal van a 12 órához képest.

Dyn5 óraszám fázorábrája - A nagyfeszültségű oldali vonali feszültség (1U–1V) a referencia, a 12 órás állásban (függőlegesen felfelé). A kisfeszültségű oldali megfelelő vonali feszültség (2U–2V) 150°-ot késik hozzá képest, azaz az óramutató járásával egyező irányban 150°-kal elfordulva az 5 órás állásban van. Óratárcsán: nagy mutató a 12-nél, kis mutató az 5-ösnél.

A vektorábra tehát ugyanazt mutatja, mint a névtáblán a rövid „Dyn5” felirat, csak grafikusan.

25.3.3 Definíciók és szabályok

25.3.3.1 Három oszlopos és bank-elrendezés

Definíció. A háromfázisú transzformátor két alapvető felépítésben készülhet:

Megjegyzés. A gyakorlati szerelő többnyire a három oszlopos elosztótranszformátorral találkozik; a bank-elrendezés inkább erőművi vagy nagyipari környezetben fordul elő.

25.3.3.2 Tekercsek kapcsolása

A háromfázisú transzformátor primer és szekunder tekercseit egyaránt csillagba (Y), deltába (D) vagy zegzugba (Z) köthetik. A jelölésben a nagybetű a nagyobb feszültségű oldalt, a kisbetű a kisebb feszültségű oldalt jelöli. Ha a csillagpont ki van vezetve, akkor a megfelelő oldalon N (nagybetű) vagy n (kisbetű) jelölést kapjuk.

Összefüggés. A csillag- és deltakapcsolás már ismert összefüggéseiből következik:

A zegzug (Z) kapcsolás speciális: minden fázis tekercse két féltekercsből áll, amelyeket különböző oszlopokra helyeznek, és egymáshoz képest ellentétes irányban kapcsolnak. Ez csökkenti a nulla sorrendű impedanciát, ezért a zegzug szekunder oldalú transzformátorok jól viselik az egyfázisú, aszimmetrikus terheléseket.

25.3.3.3 Kapcsolási csoport és óraszám

Definíció. A kapcsolási csoport a háromfázisú transzformátor primer és szekunder tekercseinek kapcsolási módját, valamint a megfelelő vonali feszültségek közötti fáziseltérést adja meg. A jelölés általános alakja:

Szabály. Az óraszám értéke 0 és 11 között van, és azt mutatja, hogy a kisfeszültségű oldali megfelelő vonali feszültség hány 30°-os szöggel késik a nagyfeszültségű oldali vonali feszültséghez képest. Az óratárcsán a nagy mutató a nagyfeszültségű oldalt jelképezi 12 órán, a kis mutató pedig a kisfeszültségű oldalt; az óraszám a kis mutató állása.

Példa. A Dyn5 jel azt jelenti:

Hasonlóan Yzn5 jelentése: nagy oldal csillag, kis oldal zegzug, kivezetett nullavezetővel, 150°-os késés; Yy0 jelentése: mindkét oldal csillag, nincs kivezetett nullavezető, és a fáziseltérés 0°.

Továbbvitt eredmény. A kapcsolási csoport ismeretét használjuk az Autó-, mérő- és kistranszformátorok, olajtrafó, védelmek, telepítés alfejezetben, ahol az olajtranszformátor üzembe helyezésénél az áttételt és a kapcsolási csoportot ellenőrizzük. A párhuzamos üzem feltételeit a Terhelés, hatásfok, veszteségek és kapcsolások alfejezet már tárgyalta.

25.3.3.4 Elosztótranszformátorok és a nullavezető terhelése

A hazai közcélú elosztóhálózatokban a 10/0,4 kV-os vagy 20/0,4 kV-os transzformátorok (egyes körzetekben 22/0,4 kV-osak is; ellenőrizendő: az elosztói engedélyes aktuális műszaki előírása) leggyakoribb kapcsolási csoportja a Dyn5 (régebbi hálózatokon Yzn5 is előfordul, különösen aszimmetrikus terhelésű körzetekben). Ennek oka:

Figyelem. A nullavezető terhelhetőségét a transzformátor áramadatlapja és a hálózati engedélyes előírásai szabják meg. Aszimmetrikus terhelésnél a nullavezetőben a fázisáramok vektori összege folyik, ezért a nulla vezető túlterhelhető, ha a tervezés nem veszi figyelembe.

25.3.3.5 Kapocsjelölés és névtábla

A háromfázisú transzformátorok kapcsait szabványosan jelölik, a feszültségszintek szerint:

A névtáblán a kapcsolási csoporton kívül általában szerepel:

Megjegyzés. A pontos névtábla-mezők gyártónként és szabványkiadásonként eltérhetnek, ezért mindig a tényleges adattáblát kell értelmezni.

25.3.4 Kidolgozott példák

25.3.4.1 1. példa: Dyn5 elosztótranszformátor névleges áramai

Adott. Egy Dyn5 kapcsolási csoportú elosztótranszformátor:

Keresett. A nagy- és kisfeszültségű oldali névleges vonali áram.

Képlet. Háromfázisú rendszerben a látszólagos teljesítmény:

S=3UvIv, S = \sqrt{3}\,U_v I_v, ahol UvU_v a vonali feszültség, IvI_v a vonali áram. Ebből:

Iv=S3Uv. I_v = \frac{S}{\sqrt{3}\,U_v}. Behelyettesítés.

Nagyfeszültségű oldal:

I1n=630000VA3×10000V=63000017320≈36,4A. I_{1n} = \frac{630\,000\,\text{VA}}{\sqrt{3} \times 10\,000\,\text{V}} = \frac{630\,000}{17\,320} \approx 36{,}4\,\text{A}. Kisfeszültségű oldal:

I2n=630000VA3×400V=630000692,8≈909A. I_{2n} = \frac{630\,000\,\text{VA}}{\sqrt{3} \times 400\,\text{V}} = \frac{630\,000}{692{,}8} \approx 909\,\text{A}. Ellenőrzés. Az áttétel U1n/U2n=10000/400=25U_{1n}/U_{2n} = 10\,000/400 = 25. A névleges áramok aránya fordított: 909/36,4≈25909/36{,}4 \approx 25. A két oldal áramaránya megegyezik az áttétellel, tehát a számítás helyes. ∎

25.3.4.2 2. példa: Óraszám átszámítása fokra

Adott. Egy transzformátor kapcsolási csoportja Yd11.

Keresett. A kisfeszültségű oldali vonali feszültség fáziseltérése a nagyfeszültségű oldalhoz képest.

Képlet. Az óraszám hh, az eltérés szöge:

φeltérés=h×30∘. \varphi_{\text{eltérés}} = h \times 30^{\circ}. Behelyettesítés. h=11h = 11:

φeltérés=11×30∘=330∘. \varphi_{\text{eltérés}} = 11 \times 30^{\circ} = 330^{\circ}. A 330°-os késés egyenértékű 30°-os sietéssel, ezért az Yd11 csoportban a kisfeszültségű oldali vonali feszültség 30°-ot siet a nagyfeszültségű oldalhoz képest. Megjegyzés. A szabványos óraszám mindig késést ad meg, de a 330°-os késés ugyanazt a vektort jelenti, mint a 30°-os sietés; a megfogalmazásnál a szabványos értelmezést használjuk. ∎

25.3.4.3 3. példa: Miért nem mindegy a kapcsolási csoport párhuzamos üzemnél?

Hibás elképzelés. Valaki azt gondolja, hogy két azonos feszültségű és teljesítményű transzformátor párhuzamosan kapcsolható, ha mindkettő 10/0,4 kV-os. Ez téves.

Indoklás. Párhuzamos üzemben a két transzformátor primer és szekunder kapcsai azonos fázisú feszültségre kerülnek. Ha a kapcsolási csoportjuk eltérő, például az egyik Dyn5, a másik Yy0, akkor a szekunder feszültségeik között 150°-os fáziseltérés van, ami azonos nagyságú fázisfeszültségeknél kb. 444 V feszültségkülönbséget jelent (lásd az 5. feladatot). Ez a két szekunder oldal között nagy köráramot hajt, amely már üresjárásban is túlterhelheti a tekercseket, és pillanatszerűen tönkreteheti a transzformátorokat. A kapcsolási csoportnak azonosnak kell lennie (vagy azonos óraszámúnak), és emellett a feszültségáttételnek és a rövidzárási feszültségnek is össze kell illenie.

25.3.5 Szabvány

Szabvány. A háromfázisú teljesítménytranszformátorokra vonatkozó európai/magyar szabvány az MSZ EN 60076 sorozat (IEC 60076). Ebben a sorozatban rögzítik a teljesítménytranszformátorok névleges adatait, vizsgálatait, hűtési módjait és a kapcsolási csoportok jelölését. A kapcsolási csoport jelölésének logikája (betűk és óraszám) ebből a szabványból származik; a transzformátor kapocs- és kapcsolásicsoport-jelölését a teljesítménytranszformátor-szabványsorozat (MSZ EN 60076-1; ellenőrizendő: pontos szakasz és aktuális kiadás), a rajzjeleket az MSZ EN 60617 tartalmazza. (A forgógépek, motorok kapocsjelölését az MSZ EN 60034-8 adja; erről a Kapocsdoboz, csillag–delta bekötés és forgásirány alfejezet szól). A pontos szabványkiadásokat és az esetleges nemzeti kiegészítéseket ellenőrizni kell (aktuális MSZT-katalógus). A névtábla adatainál mindig a gyártói dokumentáció és a hatályos előírás a mérvadó.

25.3.6 Valós életbeli alkalmazás

Eset. Egy közcélú trafóállomásban 630 kVA, 10/0,4 kV, Dyn5 transzformátor üzemel. A szerelő egy új ipari fogyasztói csatlakozást készít elő, és a kisfeszültségű elosztóban ellenőrzi a fázissorrendet. Azt tapasztalja, hogy a szekunder oldalon a fázisok sorrendje L1, L2, L3, és a nullavezető a csillagpontból van kivezetve, a földeléssel összekötve. A fogyasztói mérőhelynél 400 V vonali feszültséget mér, fázisonként 230 V-ot a nullához képest. Egy egyfázisú, 3,5 kW-os fűtőtestet az L1 fázisra kötnek; ez aszimmetrikus terhelést okoz, de a Dyn5 transzformátor ezt jól viseli. A feszültség a másik két fázison csak minimálisan változik, a nullavezetőn a várható egyfázisú áram folyik. A szerelő tudja: ha egy időben több egyfázisú berendezés kerül ugyanarra a fázisra, a nulla vezető túlterhelhető, ezért a terhelést a fázisok között kiegyenlítve kell elosztani.

Tanulság. A Dyn5 jel rövid, de a gyakorlatban a szerelő számára azt jelenti, hogy a szekunder oldal csillagpontja kivezetett, a nullavezető használható, és a transzformátor jól tűri az egyfázisú fogyasztókat. A kapcsolási csoport félreértése azonban már a csatlakozás tervezésekor hibás döntéshez vezethet.

25.3.7 Interaktív ábra: kapcsolási csoport vizsgáló

Az alábbi interaktív ábrán a felhasználó csúszkával kiválaszthatja a leggyakoribb kapcsolási csoportokat (például Yy0, Yy6, Dyn5, Yzn5, Yd11). A fázorábrán megjelenik a nagyfeszültségű oldali vonali feszültség referencia vektora (12 óra, függőlegesen felfelé), valamint a kisfeszültségű oldali megfelelő vonali feszültség vektora. Az óratárcsa az adott óraszámot, a szöveges mező a fáziseltérést fokban mutatja. Egy sematikus kapcsolási vázlat a primer és szekunder tekercsek kapcsolását (delta, csillag, zegzug, nullavezető) ábrázolja.

A statikus tartalék a Dyn5 állapotot mutatja: delta primer, csillag szekunder kivezetett nullavezetővel, 5-ös óraszám, 150°-os késés.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Interaktív ábra: kapcsolási csoport kiválasztása, fázorábra, óratárcsa és kapcsolási vázlat
Dyn5 kapcsolási csoport fázorábrája és kapcsolási vázlata

25.3.8 Tipikus hibák

  1. A kis- és nagybetű jelentésének felcserélése. Gyakori hiba, hogy valaki a Dyn5 jelet úgy értelmezi, hogy a szekunder oldal delta, a primer pedig csillag. A helyes: a nagybetű mindig a nagyobb feszültségű oldalt jelöli, tehát a D a primer delta, az y a szekunder csillag.

  2. Az óraszámot közvetlenül foknak gondolni. Az 5 nem 5°-ot, hanem 5 · 30° = 150°-ot jelent. Ez a tévedés mérési jegyzőkönyvben vagy fázisforgatásnál rossz következtetéshez vezet.

  3. A nullavezető kivezetését figyelmen kívül hagyni. Ha a szekunder csillag, de a nullavezető nincs kivezetve (például Dyn helyett Dy), akkor nem lehet 230 V-os egyfázisú fogyasztókat táplálni. A szerelőnek ellenőriznie kell, hogy a névtáblán és a kapocsdobozban valóban van-e n jelű kivezetés.

  4. Eltérő kapcsolási csoportú transzformátorok párhuzamos kapcsolása. Ez súlyos hiba: még azonos feszültség és teljesítmény mellett is köráram keletkezik, amely a transzformátorokat és a kapcsolókészülékeket károsítja. A párhuzamos üzem előtt a kapcsolási csoportnak azonosnak kell lennie.

25.3.9 Önellenőrzés

  1. Mit jelöl a D és az y betű a Dyn5 kapcsolási csoportban?
  2. Hány fokos fáziseltérés tartozik a Dyn5 óraszámhoz?
  3. Igaz vagy hamis? Az Yy0 csoportban a szekunder oldali vonali feszültség fázisban van a primer oldalival.
  4. Miért előnyös a Dyn5 elosztótranszformátor erősen aszimmetrikus terhelésnél?
  5. Rajzold le vázlatosan a Dyn5 primer és szekunder tekercseinek kapcsolását, és jelöld a nullavezetőt.
  6. Egy 400 kVA, 20/0,4 kV, Dyn5 transzformátor nagyfeszültségű oldali névleges árama körülbelül mekkora?

25.3.10 Feladatok

1. feladat (A)
Írd le szavakkal a Yzn5 kapcsolási csoport jelölését: melyik oldal milyen kapcsolású, van-e nullavezető, és mekkora a fáziseltérés?

2. feladat (A)
Hány fokos késést jelent a Dyn11 óraszám? Ábrázold ezt az óratárcsán vektorokkal.

3. feladat (B)
Egy Dyn5 transzformátor névleges adatai: Sn=250kVAS_n = 250\,\text{kVA}, U1n=20000VU_{1n} = 20\,000\,\text{V}, U2n=400VU_{2n} = 400\,\text{V}. Számítsd ki mindkét oldal névleges vonali áramát, és ellenőrizd az áttétellel.

4. feladat (B)
Adott egy háromfázisú transzformátor kapcsolási rajza: a primer oldalon a tekercsek csillagban vannak, a szekunder oldalon deltában. A nagymutató a nagyfeszültségű oldali vonali feszültséget jelképezi, a kismutató 11 órán áll. Írd fel a kapcsolási csoport jelét, és mondd meg a szekunder fáziseltérést.

5. feladat (C)
Két transzformátort akarnak párhuzamosan üzemeltetni. Az egyik Dyn5, a másik Yyn0, mindkettő 10/0,4 kV, 630 kVA. Magyarázd el, miért tilos a párhuzamos kapcsolás, és mi történne, ha mégis megtennék. Válaszodban számítsd ki a két szekunder oldal közötti feszültségkülönbség nagyságát is, feltételezve, hogy a primer oldalak azonos feszültségre vannak kötve, és a fázisfeszültségek azonos nagyságúak.

6. feladat (D)
Egy trafóállomásban a szerelő mérést végez. Azt méri, hogy a kisfeszültségű oldalon a fázissorrend L1, L2, L3, és a 2N nullavezetőn In=0AI_n = 0\,\text{A}, ha a három fázis árama kiegyenlített. Ezután az L1 fázisra egy IL1=10AI_{\text{L1}} = 10\,\text{A}, a másik két fázisra IL2=IL3=0AI_{\text{L2}} = I_{\text{L3}} = 0\,\text{A} terhelést kapcsol. Mekkora áram folyik ilyenkor a nullavezetőn, ha a terhelés ohmos? Magyarázd el, miért fontos ez a Dyn5 transzformátornál.

Biztonsági korlát. Trafóállomásban csak jogosult, kioktatott személy dolgozhat; a mérés lakatfogóval (legalább CAT IV besorolású műszerrel), a feszültség alatti részek megérintése nélkül történik; tanulóként a feladatot számítási feladatként oldd meg.

25.3.11 Megoldások

25.3.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. D: a nagyfeszültségű oldal delta, y: a kisfeszültségű oldal csillag, n: a szekunder csillagpont kivezetett.
  2. 5 · 30° = 150°.
  3. Igaz, az Yy0 jelben a 0 óra 0°-os eltérést jelent.
  4. Mert a primer delta tekercselés köráramot alakít ki a nulla sorrendű fluxus ellen, így a fázisfeszültségek aszimmetriája kisebb, mint Yy kapcsolásnál lenne.
  5. A rajz: primer delta (3 tekercs háromszögben), szekunder csillag (3 tekercs közös pontja a nullavezető). A kapcsolást a 25.3.2 alszakasz Dyn5-kapcsolási rajza mutatja.
  6. I1n=4000003×20000≈11,5AI_{1n} = \frac{400\,000}{\sqrt{3}\times 20\,000} \approx 11{,}5\,\text{A}.

25.3.11.2 1. feladat megoldása

A Yzn5 jelentése:

25.3.11.3 2. feladat megoldása

A Dyn11 óraszám 11 · 30° = 330°. Ez a kisfeszültségű oldali vonali feszültség 330°-os késését jelenti, ami vektoriálisan 30°-os sietés. Az óratárcsán a nagy mutató a 12-nél, a kis mutató a 11-esnél áll.

25.3.11.4 3. feladat megoldása

Adott. Sn=250kVAS_n = 250\,\text{kVA}, U1n=20kVU_{1n} = 20\,\text{kV}, U2n=400VU_{2n} = 400\,\text{V}.

Keresett. I1nI_{1n} és I2nI_{2n}.

Képlet: I=S3UvI = \frac{S}{\sqrt{3}\,U_v}.

Nagyfeszültségű oldal:

I1n=250000VA3×20000V=25000034641≈7,2A. I_{1n} = \frac{250\,000\,\text{VA}}{\sqrt{3} \times 20\,000\,\text{V}} = \frac{250\,000}{34\,641} \approx 7{,}2\,\text{A}. Kisfeszültségű oldal:

I2n=250000VA3×400V=250000692,8≈361A. I_{2n} = \frac{250\,000\,\text{VA}}{\sqrt{3} \times 400\,\text{V}} = \frac{250\,000}{692{,}8} \approx 361\,\text{A}. Ellenőrzés. Az áttétel 20000/400=5020\,000/400 = 50. Az áramok aránya 361/7,2≈50361/7{,}2 \approx 50, tehát a számítás helyes. ∎

25.3.11.5 4. feladat megoldása

A primer oldal csillag (Y), a szekunder delta (d). Az óraszám 11. Ha a szekunder oldalon nincs kivezetett nullavezető (delta), akkor a jelölés Yd11. A szekunder vonali feszültség 330°-ot késik a primerhez képest (vagy 30°-ot siet).

25.3.11.6 5. feladat megoldása

Adott. T1: Dyn5, T2: Yyn0, mindkettő 10 kV / 0,4 kV, 630 kVA.

Kérdés. Miért tilos párhuzamosan kapcsolni?

A párhuzamos üzemhez azonos kapcsolási csoport szükséges. Itt az óraszámok különböznek: T1 szekunder feszültsége 150°-ot késik, T2 szekunder feszültsége 0°-ot késik a primerhez képest. A két szekunder oldal közötti fáziseltérés 150°. Ha a primer oldalakat azonos feszültségre kötjük, a szekunder oldalak közötti feszültségkülönbség közelítőleg:

ΔU=2Ufsin⁡(φ2), \Delta U = 2\,U_f \sin\!\left(\frac{\varphi}{2}\right), ahol UfU_f a szekunder fázisfeszültség 230 V, φ=150∘\varphi = 150^{\circ}:

ΔU=2×230×sin⁡(75∘)≈2×230×0,966≈444V. \Delta U = 2 \times 230 \times \sin(75^{\circ}) \approx 2 \times 230 \times 0{,}966 \approx 444\,\text{V}. Ez a 444 V a két szekunder oldal közötti kis impedancián keresztül záródik, ami már üresjárásban is a névlegesnél jóval nagyobb köráramot hajthat. A transzformátorok és a kapcsolókészülékek azonnal tönkremehetnek. Ezért a párhuzamos kapcsolás tilos, amíg a kapcsolási csoportok azonosak nem lesznek. ∎

25.3.11.7 6. feladat megoldása

Adott. IL1=10AI_{\text{L1}} = 10\,\text{A}, IL2=0I_{\text{L2}} = 0, IL3=0I_{\text{L3}} = 0, a terhelés ohmos, tehát a fázisáramok fázisszögei megegyeznek a feszültségekével.

Keresett. A nullavezető árama InI_n.

Négyvezetékes (csillagpontos) rendszerben a nullavezetőben a fázisáramok vektori összege folyik:

I→n=I→L1+I→L2+I→L3. \vec{I}_n = \vec{I}_{\text{L1}} + \vec{I}_{\text{L2}} + \vec{I}_{\text{L3}}. Mivel a másik két áram nulla:

I→n=I→L1=10A. \vec{I}_n = \vec{I}_{\text{L1}} = 10\,\text{A}. Tehát a nullavezetőn ugyanakkora áram folyik, mint az egyetlen terhelt fázison. Ez rávilágít arra, hogy erősen aszimmetrikus terhelésnél a nullavezetőt ugyanolyan keresztmetszetre kell méretezni, mint a fázisvezetőket, vagy akár nagyobbra, ha a harmonikus áramok is jelen vannak. A Dyn5 transzformátor jól tűri az ilyen terhelést, de a szerelőnek biztosítania kell, hogy a nullavezető és a csillagpont bekötése megfelelő legyen. ∎

25.3.12 Rövid összefoglaló

A háromfázisú transzformátor lehet három oszlopos magtranszformátor vagy három egyfázisú egységből álló bank. Tekercseit csillagba (Y/y), deltába (D/d) vagy zegzugba (Z/z) kapcsolhatják; a csillagpont kivezetése N/n jelölést kap. A kapcsolási csoport (pl. Dyn5, Yzn5, Yy0) a nagyobb feszültségű oldal kapcsolását nagybetűvel, a kisebb feszültségű oldalét kisbetűvel, a fáziseltérést pedig óraszámmal adja meg. Az óraszám 0–11 között lehet, minden óra 30°-nak felel meg. A Dyn5 elosztótranszformátort elterjedten használják, mert a szekunder csillagpont kivezetett nullavezetőt ad, a primer delta tekercselés pedig csökkenti az aszimmetrikus terhelés okozta feszültségtorzulást. A kapocsjelölés a nagyfeszültségű oldalon 1U/1V/1W, a kisfeszültségű oldalon 2U/2V/2W/2N. A névtáblán a névleges teljesítmény, feszültségek, áramok, frekvencia, uku_k és hűtési mód szerepel. Továbbvitt eredmény. A kapcsolási csoportok ismeretét az Autó-, mérő- és kistranszformátorok, olajtrafó, védelmek, telepítés alfejezetben a helyes telepítéshez (fázishelyes bekötés), a párhuzamos üzem feltételeit pedig a Terhelés, hatásfok, veszteségek és kapcsolások alfejezetben már megismertük; a kapcsolási csoport azonosságát a párhuzamos kapcsolás előtt ellenőrizni kell. Eltérő óraszámú transzformátorok párhuzamos kapcsolása tilos, mert nagy köráram keletkezik, amely azonnali meghibásodást okozhat.

25.3.13 Források és ellenőrzési hiányok

Az elméleti összefüggések (áttétel, óraszám, delta/csillag áram- és feszültségviszonyok) stabil fizikai és elektrotechnikai ismeretek. A kapcsolási csoportok jelölésére vonatkozó szabvány az MSZ EN 60076 sorozat; a pontos kiadást, a kapocsjelölésre vonatkozó jelenlegi szabványokat és a névtáblán előírt mezőket ellenőrizni kell az aktuális MSZT-katalógusban. A Dyn5 elosztótranszformátorok hazai gyakorisága, valamint a nullavezető terhelhetőségére vonatkozó konkrét előírások a hálózati engedélyesek és a gyártók aktuális dokumentációitól függenek.