18.1 Olvadóbiztosítók

18.1.1 Motiváció: miért csap le a biztosító?

A lakáselosztóban egy csavaros biztosító hideg, de a fogyasztók nem működnek. A házilagos szerelő kinyitja, és a kiolvadt betét helyére vastag rézdrótot hajtogat. A villany visszatér, de a következő zárlatnál a rézdrót nem olvad ki, a vezeték hője meggyújtja a szigetelést. Az olvadóbiztosító nem kényelmetlenség, hanem az áramkör leggyengébb láncszeme: úgy van méretezve, hogy a védett vezetéknél hamarabb szakadjon meg. Ebben az alfejezetben megismerjük a működését, a gG/aM jelleget, az ipari késes és a csavaros kiviteleket, a jelleggörbéket, a kiválasztást és a szabályos cserét.

18.1.2 Szemléletes kép: egy 16 A gG biztosító idő-áram görbéje

Az alábbi log–log ábra egy 16 A-es gG olvadóbetét kiolvadási sávját mutatja (a sáv bal széle a legkorábbi, jobb széle a legkésőbbi kiolvadás), összevetésként szaggatott vonallal egy B16 kismegszakító sávját. A sáv a szabvány jellemző pontjaiból készült: 1,25·In = 20 A-nél a betét 1 órán belül nem olvad ki, 1,6·In = 25,6 A-nél 1 órán belül kiolvad, tízszeres áramnál (160 A) pedig a sematikus sáv szerint kb. 0,03–0,09 s alatt (ellenőrizendő: MSZ EN 60269-1/-2, gyártói adatlap).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Log–log idő-áram diagram: a 16 A gG olvadóbetét kiolvadási sávja; névleges áram közelében nem olvad ki, tízszeres áramnál század másodpercek alatt.
A 16 A gG olvadóbetét kiolvadási sávja log–log ábrázolásban, B16 kismegszakítóval összevetve

Az interaktív változatban áramot választhatsz, az oldal kiírja a legkorábbi és a legkésőbbi kiolvadási időt, és a B16 sáv összevetésre be- és kikapcsolható.

A görbén látszik, hogy a névleges áram közelében (16 A) a biztosító nagyon hosszú ideig, gyakorlatilag korlátlanul nem szakad meg. 1,25·In-nél 1 órán belül sem olvad ki, 1,6·In-nél legfeljebb 1 óra alatt; nagyobb túláramnál percek, majd másodpercek alatt, zárlati áramnál pedig a másodperc törtrésze alatt (tízszeres áramnál néhány század másodperc alatt) kiolvad. A rajzjele hosszúkás téglalap, amelynek hossztengelyén végigmegy a vezető vonala; a kivezetések a téglalap két rövidebb végén csatlakoznak (MSZ EN 60617). A dokumentációban többnyire F betűjellel (pl. F1, F2).

18.1.3 Túláram, zárlati áram és a melegedés

Definíció. Túláramnak nevezünk minden olyan áramot, amely meghaladja a vezeték, készülék vagy berendezés névleges (üzemi) áramát. A túláram két fő fajtája a túlterhelési áram és a zárlati áram.

Túlterhelési áram akkor folyik, ha a fogyasztó a rendeltetésszerűnél nagyobb áramot vesz fel, például túl sok készüléket üzemeltetünk egy áramkörről. A vezeték hosszabb idő alatt melegszik fel.

Zárlati áram akkor jön létre, ha a fázis és a nulla/védővezető közvetlenül, vagy kis ellenállású hibahelyen keresztül összeér. A zárlati áram értékét az U0/ZsU_0/Z_s hányados határozza meg, ahol U0=230VU_0 = 230\,\text{V} és ZsZ_s a hibahurok impedanciája. Ez az áram rendszerint a névleges áram tíz- vagy százszorosa.

A melegedés oka a Joule-törvény: P=I2RP = I^2 R. A vezetékben fejlődő hőteljesítmény az áram négyzetével arányos, ezért egy 10 A-es áramkörben 100 A zárlati áram százszoros hőterhelést jelent.

Az olvadóbiztosító a túláramot az olvadószál megolvasztásával szakítja meg. A betétben lévő szál (réz, ezüst vagy ötvözet) a rajta átfolyó áram hőhatására felmelegszik. Normál üzemnél a hő leadódik a környezetbe, de túláramnál a szál hőmérséklete eléri az olvadáspontot, és a szál megszakad.

Definíció. Az olvadóbiztosító olyan túláramvédelmi eszköz, amelyben a megszakítás egyszeri, nem visszazárható módon történik: a kiolvadt betétet ki kell cserélni.

I²t (Joule-integrál). A túláram okozta melegedést nemcsak az áram, hanem a kiolvadásig eltelt idő is befolyásolja. Az I2tI^2t érték a gyakorlatban a zárlati áram négyzetének és a szakadásig eltelt időnek a szorzata, pontosabban a ∫i2dt\int i^2\,dt integrál a kiolvadásig. Ez jellemzi, hogy a betét mekkora hőhatást (Joule-integrált, A²s) enged át a védett vezetékre, mielőtt megszakít; adott RR ellenálláson a hő W=R⋅I2tW = R \cdot I^2t.

Továbbvitt eredmény. Az olvadóbiztosító I2tI^2t értékét a Kismegszakítók és kioldási jelleggörbék alfejezetben összevetjük a kismegszakítók kioldási Joule-integráljával, és a vezetékvédelem koordinációjánál is használjuk.

18.1.4 A gG és aM jelleg

Szabály. A kisfeszültségű olvadóbiztosítók két leggyakoribb jellege a gG és az aM.

A jelleg az idő-áram karakterisztikát adja meg. A gG betét (16–63 A) szokásos nem-kiolvadási árama 1,25In1{,}25\,I_n, szokásos kiolvadási árama I2=1,6InI_2 = 1{,}6\,I_n (szokásos idő: 1 óra; kisebb névleges áramnál nagyobb szorzók) (ellenőrizendő: MSZ EN 60269-1 táblázata); nagyobb túláramokra az idő gyorsan csökken. Az 1,13In1{,}13\,I_n és 1,45In1{,}45\,I_n a kismegszakítók (MSZ EN 60898-1) szokásos nem-kioldási és kioldási áram értéke, a betétekre nem alkalmazható. Az aM görbe a túlterhelési tartományban „lapos”, csak a zárlati tartományban kezd el gyorsan szakadni.

18.1.5 Szerkezeti kialakítások: csavaros, késes, biztosító-szakaszoló

A hazai gyakorlatban két fő család terjedt el:

Biztosító-szakaszoló az a kapcsolókészülék, amelyben a késes biztosítók ülnek, és a késeket kihúzva szakaszolási állapotot hozhatunk létre. Ezt gyakran az elosztószekrényben a kismegszakítók vagy mágneskapcsolók elé építik, hogy a leágazást teljesen feszültségmentessé lehessen tenni.

A biztosító rajzjelét a Rajzjelek és jelölések (MSZ EN 60617) alfejezet mutatja; a fázisvezetőbe, a leágazás elejére kerül, hogy minden leágazást leválasszon.

18.1.6 Kiválasztás és számítási példák

A vezetékvédelem alapfeltétele a teljes könyvben használt:

Ib≤In≤Iz,I_b \le I_n \le I_z,

ahol IbI_b az üzemi áram, InI_n a védőkészülék névleges árama, IzI_z a vezeték terhelhetősége. Emellett a zárlati áramnak kisebbnek kell lennie a biztosító kapcsolóképességénél, és a túlterhelési feltételnek is teljesülnie kell: I2≤1,45IzI_2 \le 1{,}45\,I_z (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-43), ahol I2I_2 a védőkészülék szokásos kiolvadási (kioldási) árama. Kismegszakítónál I2=1,45InI_2 = 1{,}45\,I_n, ezért ott In≤IzI_n \le I_z elég; gG betétnél I2=1,6InI_2 = 1{,}6\,I_n, ezért In≤0,9IzI_n \le 0{,}9\,I_z (pontosabban In≤Iz⋅1,45/1,6≈0,906IzI_n \le I_z \cdot 1{,}45/1{,}6 \approx 0{,}906\,I_z).

Számítás 1. Világítási áramkör biztosítójának kiválasztása.
Adott: 230 V, a fogyasztók összteljesítménye P=2,3kWP = 2{,}3\,\text{kW}, a világítási áramkör vezetéke 1,5 mm² réz, falba vésve.
Keresett: megfelelő gG biztosító névleges árama.
Az üzemi áram: Ib=PU=2300W230V=10A.I_b = \frac{P}{U} = \frac{2300\,\text{W}}{230\,\text{V}} = 10\,\text{A}. A vezeték terhelhetősége a szerelési módtól függ, például 1,5 mm² réz, közvetlenül vakolat alatt (C szerelési mód), Iz≈19,5AI_z \approx 19{,}5\,\text{A} (ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52 táblázata, Terhelhetőség, melegedés és javítótényezők). Védőcsőben (B1 mód) az érték kb. 17,5 A, és ott a 16 A gG betét az 1,6In1{,}6\,I_n miatt már nem felelne meg, a B16 kismegszakító igen. Válasszunk gG 16 A betétet:
10≤16≤19,510 \le 16 \le 19{,}5, tehát a feltétel teljesül.
Ellenőrzés: I2=1,6⋅16A=25,6A≤1,45⋅19,5A=28,3AI_2 = 1{,}6 \cdot 16\,\text{A} = 25{,}6\,\text{A} \le 1{,}45 \cdot 19{,}5\,\text{A} = 28{,}3\,\text{A}, ezért a vezetéket túlterhelés ellen is védi.

Számítás 2. Várható zárlati áram és kapcsolóképesség.
Adott: U0=230VU_0 = 230\,\text{V}, a mért hibahurok-impedancia a lakáselosztónál Zs=0,47ΩZ_s = 0{,}47\,\Omega.
Keresett: a várható zárlati áram és a biztosító minimális kapcsolóképessége.
A zárlati áram: Ik=U0Zs=230V0,47Ω≈489A.I_k = \frac{U_0}{Z_s} = \frac{230\,\text{V}}{0{,}47\,\Omega} \approx 489\,\text{A}. A D-rendszerű gG betétek megszakítóképessége jellemzően 50 kA, az NH-betéteké 100–120 kA (ellenőrizendő: MSZ EN 60269 és gyártói adatlap); a kismegszakítóké jellemzően 6 vagy 10 kA. A 489 A jóval kisebb, tehát a betét megszakítóképessége bőven elegendő. Az ipari NH késes biztosítók nagy megszakítóképességűek, ezért az elosztóban a főágakban gyakran azokat alkalmazzák.

Számítás 3. Az átengedett Joule-integrál (I2tI^2t).
Adott: gG 16 A biztosító, a várható zárlati áram 160 A, a görbe szerint a kiolvadási idő legfeljebb kb. 0,09 s (a sáv felső széle); a felső sávszéllel számolunk, mert a vezeték szempontjából ez a kedvezőtlenebb eset.
Keresett: az I2tI^2t érték.
I2t=(160A)2⋅0,09s≈2300A2s.I^2 t = (160\,\text{A})^2 \cdot 0{,}09\,\text{s} \approx 2300\,\text{A}^2\text{s}. Ez azt jelenti, hogy a biztosító legfeljebb ekkora Joule-integrált enged át a vezetékre, mielőtt megszakad. Ezt az értéket kell a vezeték megengedett I2tI^2t-jével és a kismegszakítóval összevetni a Kismegszakítók és kioldási jelleggörbék (B, C, D) alfejezetben.

18.1.7 Szabvány

Szabvány. A kisfeszültségű olvadóbiztosítók követelményeit az MSZ EN 60269 sorozat tartalmazza (pl. általános követelmények, ipari késes biztosítók, csavaros biztosítók). A pontos jelleggörbéket, méreteket és kapcsolóképességeket a gyártói adatlapok adják. (ellenőrizendő: melyik szabványrész vonatkozik a konkrét típusra, és a legfrissebb kiadás száma.)

A gG biztosítókra vonatkozó jellemző követelmények: a névleges áramnál nem szabad kiolvadniuk; 1,25In1{,}25\,I_n-nél a szokásos időn belül nem szakadhatnak meg; 1,6In1{,}6\,I_n-nél (16–63 A) a szokásos időn (1 óra) belül ki kell olvadniuk (ellenőrizendő: MSZ EN 60269-1). A kapcsolóképességet úgy adják meg, hogy a betét a maximális zárlati áramot biztonságosan megszakítja, anélkül hogy a patron szétrobbanna.

18.1.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy ipari műhelyben a forgácselszívó motor leállt, a főelosztóban az NH késes biztosító kiolvadt. A szerelő először csak kicserélte a betétet; a második indításnál az új biztosító is kiolvadt. A további vizsgálat azt mutatta, hogy a motor csapágya szorult, ezért a motor nem tudott felgyorsulni, és tartósan az indítási (zárt forgórészes) áramot vette fel, így a biztosító ismételten kiolvadt. A csapágy cseréje után a motor árama visszaállt a névleges értékre, és a biztosító tartósan működött. A tanulság: ha egy biztosító kiolvad, először mindig a hiba okát kell keresni, nem elég csak a betétet cserélni.

18.1.9 A biztosító cseréjének szabályai

Biztonsági korlát. Hálózati feszültségű (230/400 V) munkát csak jogosult, arra képesített személy végezhet. Az alábbi lépések tanműhelyi gyakorlásra vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkoznak; önállóan hálózati feszültségen ne végezd.

A csere előtt mindig:

  1. Kapcsold le az érintett áramkört (szakaszold le a biztosítót vagy a főkapcsolót).
  2. Biztosítsd visszakapcsolás ellen (pl. lakat, tiltó tábla).
  3. Ellenőrizd a feszültségmentességet kétpólusú feszültségvizsgálóval minden pólus között (L–N, L–PE, N–PE), a vizsgálót előtte és utána ismert feszültségforráson kipróbálva (ellenőrizendő: MSZ EN 50110-1, MSZ EN 61243-3).
  4. Földeld és rövidrezárd a munkaterületet, ha az üzemeltető előírja.
  5. Fedd le a szomszédos feszültség alatt álló részeket.

Ezután a kiolvadt betétet csak azonos típusú, azonos névleges áramú, azonos jellegű betéttel szabad kicserélni. Csavaros rendszernél a foglalatot, késes rendszernél a késeket és az aljzatot ellenőrizni kell, hogy nincs-e rajta melegedésnyom (elszíneződés, repedés). Az olvadt betétet nem szabad megjavítani, rázni vagy vezetődarabbal pótolni.

Tilos. Tilos a biztosítót rézdróttal, szeggel, csavarral vagy más vezetővel áthidalni. Tilos a biztosítót nagyobb névleges áramúra cserélni, ha a vezeték terhelhetősége nem elegendő. Tilos a biztosítót megjavítani.

18.1.10 Tipikus hibák

  1. „Megjavított” biztosító. A kiolvadt betét végét visszahajlítják, vagy rézdrótot húznak a patronba. A védelem teljesen megszűnik; zárlatnál a vezeték ég.
  2. Nagyobb betét behelyezése. A 10 A-es biztosító helyett 25 A-es kerül, mert „úgyis gyakran kioldott”. A vezeték túlterhelhető, a szigetelés melegszik, tűz keletkezhet.
  3. aM biztosító vezetékvédelemre. Egy motorvédő aM betétet tesznek aljzatkörbe, mert „az is megfelelő”. A motor indítási áramát elviseli, de a tartós túlterhelésnél nem old ki, ezért a vezeték melegszik.
  4. Csak a betétet cseréli. A kiolvadás okát nem vizsgálják, ezért a hiba a következő betétet is tönkreteszi. Minden olvadás diagnosztikai jel.
  5. Feszültség alatt csere. A betétet feszültség alatt cserélik, ívképződés, olvadt fém- és homokszóródás, áramütés veszélye. Mindig feszültségmentesíteni kell.

18.1.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A gG biztosító csak zárlati védelemre való. Indokold.
  2. Mennyi a várható zárlati áram, ha U0=230VU_0 = 230\,\text{V} és Zs=0,23ΩZ_s = 0{,}23\,\Omega?
  3. Miért nem szabad a 10 A-es biztosítót 25 A-esre cserélni egy 1,5 mm²-es vezetéken?
  4. Mi a különbség a gG és az aM jelleg között?
  5. Milyen eszközzel kell a késes biztosítót kihúzni?
  6. Mi a szerepe a késes biztosítókban lévő kvarchomoknak?

18.1.12 Feladatok

1. feladat (A). Határozd meg egy 230 V-os, 1,8 kW-os mosógép üzemi áramát. Válassz gG biztosítót, ha a vezeték terhelhetősége 16 A.

2. feladat (A). Rajzold le egyszerűen egy olvadóbiztosító jelét, és írd le, hova kell kötni a fázisvezetőben.

3. feladat (B). Egy elosztóban a hibahurok-impedancia 0,36 Ω. Számítsd ki a várható zárlati áramot. Ellenőrizd, hogy egy 50 kA névleges megszakítóképességű D-rendszerű gG betét megfelel-e (jellemző gyártói érték, ellenőrizendő).

4. feladat (B). Egy 25 A-es gG biztosítónál 250 A zárlati áram esetén a kiolvadási idő (illusztratív adat; ellenőrizendő: gyártói görbe) kb. 0,02 s. Számítsd ki az I2tI^2t értékét. Miért fontos ez a vezeték méretezésénél?

5. feladat (C). Egy 16 A gG biztosítót 1,5 mm² réz vezeték védelmére választottak. A vezeték terhelhetősége 19,5 A. Ellenőrizd, hogy a biztosító megfelel-e a vezetékvédelem alapfeltételének, ha az üzemi áram 12 A. Mutasd meg a túlterhelési feltétel ellenőrzésével (I2=1,6In≤1,45IzI_2 = 1{,}6\,I_n \le 1{,}45\,I_z), hogy a biztosító kiolvad, mielőtt a vezeték melegedése kritikus lenne (a 19,5 A a közvetlenül falon/falban vezetett, C szerelési módra vonatkozik; ellenőrizendő).

6. feladat (D). Egy műhelyben a gG 32 A késes biztosító ismételten kiolvad, ráadásul már normál indításkor is. A mért áram indításkor 180 A, üzemben 20 A. Melyik biztosítót választanád, és miért? (Tipp: ne csak a névleges áramot nézd, hanem a jellegét is.)

18.1.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok: 1. Hamis. A gG teljes vezetékvédelem: túlterhelésnél és zárlatnál is véd; az aM csak zárlatvédelem. 2. Ik=230V0,23Ω=1000AI_k = \frac{230\,\text{V}}{0{,}23\,\Omega} = 1000\,\text{A}. 3. Mert a vezeték terhelhetősége (pl. 1,5 mm² esetén kb. 17,5–19,5 A a szerelési módtól függően) kisebb, mint 25 A, így a biztosító nem védi a vezetéket túlterhelés ellen, és a vezeték melegszik. 4. A gG túlterhelésre és zárlatra is kiold, az aM a motorindítási áramot elviseli, csak zárlatra véd. 5. Szigetelt fogóval. 6. A kvarchomok az ívet hűti és oltja, ezért nagy zárlati áramot is képes megszakítani.

1. feladat (A).
Ib=P/U=1800W230V=7,83AI_b = P/U = \frac{1800\,\text{W}}{230\,\text{V}} = 7{,}83\,\text{A}.
Válasszunk gG 10 A-t, mert 7,83A≤10A≤16A7{,}83\,\text{A} \le 10\,\text{A} \le 16\,\text{A}, és a túlterhelési feltétel is teljesül: a 10 A-es betét szokásos kiolvadási árama a 16 A alatti tartományban nagyobb szorzóval számolandó (≈ 1,9·InI_n) (ellenőrizendő: MSZ EN 60269-1), tehát I2≈1,9⋅10A=19A≤1,45⋅16A=23,2AI_2 \approx 1{,}9 \cdot 10\,\text{A} = 19\,\text{A} \le 1{,}45 \cdot 16\,\text{A} = 23{,}2\,\text{A}. A gG 16 A nem felelne meg: I2=25,6A>23,2AI_2 = 25{,}6\,\text{A} > 23{,}2\,\text{A} (gG betétnél, 16–63 A között, I2=1,6InI_2 = 1{,}6\,I_n, ezért In≤0,9IzI_n \le 0{,}9\,I_z).

2. feladat (A).
A biztosító rajzjele hosszúkás téglalap, amelynek hossztengelyén végigmegy a vezető vonala; a kivezetések a téglalap két rövidebb végén csatlakoznak (MSZ EN 60617). A fázisvezető (L) elejére kötjük, a fogyasztó felé a biztosító kimenete megy. A nullát és a PE-t nem biztosítjuk.

3. feladat (B).
Ik=230V0,36Ω=638,9A≈0,64kAI_k = \frac{230\,\text{V}}{0{,}36\,\Omega} = 638{,}9\,\text{A} \approx 0{,}64\,\text{kA}.
Az 50 kA megszakítóképességű betét bőven megfelel, mert 0,64 kA < 50 kA.

4. feladat (B).
I2t=(250A)2⋅0,02s=1250A2sI^2t = (250\,\text{A})^2 \cdot 0{,}02\,\text{s} = 1250\,\text{A}^2\text{s}.
Az I2tI^2t a Joule-integrál (A²s, nem energia): az RR ellenálláson fejlődő hő W=R⋅I2tW = R \cdot I^2t. Ezt engedi át a biztosító a vezetékre; a vezeték megengedett I2tI^2t-je ennél nagyobb kell legyen, hogy a szigetelés ne sérüljön. A kismegszakítókkal való koordinációnál is használjuk.

5. feladat (C).
Ib=12AI_b = 12\,\text{A}, In=16AI_n = 16\,\text{A}, Iz=19,5AI_z = 19{,}5\,\text{A}.
12≤16≤19,512 \le 16 \le 19{,}5, tehát az alapfeltétel teljesül.
A túlterhelési feltétel: I2=1,6⋅16A=25,6A≤1,45⋅19,5A=28,3AI_2 = 1{,}6 \cdot 16\,\text{A} = 25{,}6\,\text{A} \le 1{,}45 \cdot 19{,}5\,\text{A} = 28{,}3\,\text{A}, tehát a biztosító a vezeték melegedési határa előtt megszakít.

6. feladat (D).
Először a hiba okát keresd (a feszültségmentesítés öt szabálya szerint): nincs-e mechanikai hiba (szorulás), nem túl hosszú-e az indítás, nem öregedett-e a betét. Ha az indítás normális (180 A, néhány másodperc), és a 32 A-es gG betét ezt nem viseli, motorvédelemre aM betét választható (a motor névleges áramához, a gyártói táblázat szerint, pl. aM 25 A vagy 32 A) hőkioldóval együtt; a vezetéket a hőkioldó (túlterhelés) és az aM betét (zárlat) együtt védi, mert az aM túlterhelésre nem véd.

18.1.14 Rövid összefoglaló

Az olvadóbiztosító egyszeri, nem visszazárható túláramvédelmi eszköz. A túláram lehet túlterhelés vagy zárlat. A biztosító olvadószálát a túláram hőhatása olvasztja meg; a képződő ívet a homoktöltet oltja. A gG jelleg teljes vezetékvédelem: túlterhelésnél és zárlatnál is véd; az aM csak zárlatvédelmet ad, ezért motorok mellé hőkioldó kell. A kiválasztás alapfeltétele: Ib≤In≤IzI_b \le I_n \le I_z, és a biztosító kapcsolóképessége nagyobb kell legyen a várható Ik=U0/ZsI_k = U_0/Z_s zárlati áramnál. Az I2tI^2t Joule-integrál a betét által átengedett hőhatás (Joule-integrál, A²s) mértéke; adott RR ellenálláson a hő W=R⋅I2tW = R \cdot I^2t; ezt a Kismegszakítók és kioldási jelleggörbék alfejezetben használjuk tovább. A biztosítót tilos megjavítani, áthidalni, vagy nagyobbra cserélni; a cserét feszültségmentesítés után, azonos típusú és értékű betéttel végezzük.

18.1.15 Források és ellenőrzési hiányok

A működés fizikai alapjai (Joule-törvény, olvadás, I2tI^2t) stabil elektrotechnikai ismeretek. A szabványhivatkozás: MSZ EN 60269 sorozat (ellenőrizendő: a legfrissebb kiadás és a konkrét típusra vonatkozó rész). A D-rendszer és NH méretek, áramtartományok gyártói katalógusadatok (ellenőrizendő). A szemléltető jelleggörbe 16 A gG-re vonatkozó közelítés, nem gyártói adat.