A lakáselosztóban egy csavaros biztosító hideg, de a fogyasztók nem működnek. A házilagos szerelő kinyitja, és a kiolvadt betét helyére vastag rézdrótot hajtogat. A villany visszatér, de a következő zárlatnál a rézdrót nem olvad ki, a vezeték hője meggyújtja a szigetelést. Az olvadóbiztosító nem kényelmetlenség, hanem az áramkör leggyengébb láncszeme: úgy van méretezve, hogy a védett vezetéknél hamarabb szakadjon meg. Ebben az alfejezetben megismerjük a működését, a gG/aM jelleget, az ipari késes és a csavaros kiviteleket, a jelleggörbéket, a kiválasztást és a szabályos cserét.
Az alábbi log–log ábra egy 16 A-es gG olvadóbetét kiolvadási sávját mutatja (a sáv bal széle a legkorábbi, jobb széle a legkésőbbi kiolvadás), összevetésként szaggatott vonallal egy B16 kismegszakító sávját. A sáv a szabvány jellemző pontjaiból készült: 1,25·In = 20 A-nél a betét 1 órán belül nem olvad ki, 1,6·In = 25,6 A-nél 1 órán belül kiolvad, tízszeres áramnál (160 A) pedig a sematikus sáv szerint kb. 0,03–0,09 s alatt (ellenőrizendő: MSZ EN 60269-1/-2, gyártói adatlap).

Az interaktív változatban áramot választhatsz, az oldal kiírja a legkorábbi és a legkésőbbi kiolvadási időt, és a B16 sáv összevetésre be- és kikapcsolható.
A görbén látszik, hogy a névleges áram közelében (16 A) a biztosító
nagyon hosszú ideig, gyakorlatilag korlátlanul nem szakad meg.
1,25·In-nél 1 órán belül sem olvad ki, 1,6·In-nél legfeljebb 1 óra
alatt; nagyobb túláramnál percek, majd másodpercek alatt, zárlati
áramnál pedig a másodperc törtrésze alatt (tízszeres áramnál néhány
század másodperc alatt) kiolvad. A rajzjele hosszúkás téglalap, amelynek
hossztengelyén végigmegy a vezető vonala; a kivezetések a téglalap két
rövidebb végén csatlakoznak (MSZ EN 60617). A dokumentációban többnyire
F betűjellel (pl. F1, F2).
Definíció. Túláramnak nevezünk minden olyan áramot, amely meghaladja a vezeték, készülék vagy berendezés névleges (üzemi) áramát. A túláram két fő fajtája a túlterhelési áram és a zárlati áram.
Túlterhelési áram akkor folyik, ha a fogyasztó a rendeltetésszerűnél nagyobb áramot vesz fel, például túl sok készüléket üzemeltetünk egy áramkörről. A vezeték hosszabb idő alatt melegszik fel.
Zárlati áram akkor jön létre, ha a fázis és a nulla/védővezető közvetlenül, vagy kis ellenállású hibahelyen keresztül összeér. A zárlati áram értékét az hányados határozza meg, ahol és a hibahurok impedanciája. Ez az áram rendszerint a névleges áram tíz- vagy százszorosa.
A melegedés oka a Joule-törvény: . A vezetékben fejlődő hőteljesítmény az áram négyzetével arányos, ezért egy 10 A-es áramkörben 100 A zárlati áram százszoros hőterhelést jelent.
Az olvadóbiztosító a túláramot az olvadószál megolvasztásával szakítja meg. A betétben lévő szál (réz, ezüst vagy ötvözet) a rajta átfolyó áram hőhatására felmelegszik. Normál üzemnél a hő leadódik a környezetbe, de túláramnál a szál hőmérséklete eléri az olvadáspontot, és a szál megszakad.
Definíció. Az olvadóbiztosító olyan túláramvédelmi eszköz, amelyben a megszakítás egyszeri, nem visszazárható módon történik: a kiolvadt betétet ki kell cserélni.
I²t (Joule-integrál). A túláram okozta melegedést nemcsak az áram, hanem a kiolvadásig eltelt idő is befolyásolja. Az érték a gyakorlatban a zárlati áram négyzetének és a szakadásig eltelt időnek a szorzata, pontosabban a integrál a kiolvadásig. Ez jellemzi, hogy a betét mekkora hőhatást (Joule-integrált, A²s) enged át a védett vezetékre, mielőtt megszakít; adott ellenálláson a hő .
Továbbvitt eredmény. Az olvadóbiztosító értékét a Kismegszakítók és kioldási jelleggörbék alfejezetben összevetjük a kismegszakítók kioldási Joule-integráljával, és a vezetékvédelem koordinációjánál is használjuk.
Szabály. A kisfeszültségű olvadóbiztosítók két
leggyakoribb jellege a gG és az aM.
gG (általános célú, teljes vezetékvédelem): a névleges
áramnál nem szakad meg, de mind túlterhelésnél, mind zárlatnál véd.
Lakáselosztókban, aljzat- és világítási áramkörökben ezt
választjuk.aM (motorvédelmi, csak zárlati védelem): úgy tervezték,
hogy a motor nagy indítási áramát (ami akár 6–8-szorosa is lehet a
névlegesnek) kibírja anélkül, hogy kiolvadna. Emiatt túlterhelés ellen
önmagában nem véd; mellé hőkioldót vagy motorvédő kapcsolót kell
kötni.A jelleg az idő-áram karakterisztikát adja meg. A gG
betét (16–63 A) szokásos nem-kiolvadási árama
,
szokásos kiolvadási árama
(szokásos idő: 1 óra; kisebb névleges áramnál nagyobb szorzók)
(ellenőrizendő: MSZ EN 60269-1 táblázata); nagyobb
túláramokra az idő gyorsan csökken. Az
és
a kismegszakítók (MSZ EN 60898-1) szokásos nem-kioldási és kioldási áram
értéke, a betétekre nem alkalmazható. Az aM görbe a
túlterhelési tartományban „lapos”, csak a zárlati tartományban kezd el
gyorsan szakadni.
A hazai gyakorlatban két fő család terjedt el:
Biztosító-szakaszoló az a kapcsolókészülék, amelyben a késes biztosítók ülnek, és a késeket kihúzva szakaszolási állapotot hozhatunk létre. Ezt gyakran az elosztószekrényben a kismegszakítók vagy mágneskapcsolók elé építik, hogy a leágazást teljesen feszültségmentessé lehessen tenni.
A biztosító rajzjelét a Rajzjelek és jelölések (MSZ EN 60617) alfejezet mutatja; a fázisvezetőbe, a leágazás elejére kerül, hogy minden leágazást leválasszon.
A vezetékvédelem alapfeltétele a teljes könyvben használt:
ahol
az üzemi áram,
a védőkészülék névleges árama,
a vezeték terhelhetősége. Emellett a zárlati áramnak kisebbnek kell
lennie a biztosító kapcsolóképességénél, és a túlterhelési feltételnek
is teljesülnie kell:
(ellenőrizendő: MSZ HD 60364-4-43), ahol
a védőkészülék szokásos kiolvadási (kioldási) árama. Kismegszakítónál
,
ezért ott
elég; gG betétnél
,
ezért
(pontosabban
).
Számítás 1. Világítási áramkör biztosítójának
kiválasztása.
Adott: 230 V, a fogyasztók összteljesítménye
,
a világítási áramkör vezetéke 1,5 mm² réz, falba vésve.
Keresett: megfelelő gG biztosító névleges árama.
Az üzemi áram:
A vezeték terhelhetősége a szerelési módtól függ, például 1,5 mm² réz,
közvetlenül vakolat alatt (C szerelési mód),
(ellenőrizendő: MSZ HD 60364-5-52 táblázata, Terhelhetőség, melegedés és
javítótényezők). Védőcsőben (B1 mód) az érték kb. 17,5 A,
és ott a 16 A gG betét az
miatt már nem felelne meg, a B16 kismegszakító igen. Válasszunk
gG 16 A betétet:
,
tehát a feltétel teljesül.
Ellenőrzés:
,
ezért a vezetéket túlterhelés ellen is védi.
Számítás 2. Várható zárlati áram és
kapcsolóképesség.
Adott:
,
a mért hibahurok-impedancia a lakáselosztónál
.
Keresett: a várható zárlati áram és a biztosító minimális
kapcsolóképessége.
A zárlati áram:
A D-rendszerű gG betétek megszakítóképessége jellemzően 50 kA, az
NH-betéteké 100–120 kA (ellenőrizendő: MSZ EN 60269 és gyártói
adatlap); a kismegszakítóké jellemzően 6 vagy 10 kA. A 489 A
jóval kisebb, tehát a betét megszakítóképessége bőven elegendő. Az ipari
NH késes biztosítók nagy megszakítóképességűek, ezért az elosztóban a
főágakban gyakran azokat alkalmazzák.
Számítás 3. Az átengedett Joule-integrál
().
Adott: gG 16 A biztosító, a várható zárlati áram 160 A, a
görbe szerint a kiolvadási idő legfeljebb kb. 0,09 s (a sáv felső
széle); a felső sávszéllel számolunk, mert a vezeték szempontjából ez a
kedvezőtlenebb eset.
Keresett: az
érték.
Ez azt jelenti, hogy a biztosító legfeljebb ekkora Joule-integrált enged
át a vezetékre, mielőtt megszakad. Ezt az értéket kell a vezeték
megengedett
-jével
és a kismegszakítóval összevetni a Kismegszakítók
és kioldási jelleggörbék (B, C, D) alfejezetben.
Szabvány. A kisfeszültségű olvadóbiztosítók követelményeit az MSZ EN 60269 sorozat tartalmazza (pl. általános követelmények, ipari késes biztosítók, csavaros biztosítók). A pontos jelleggörbéket, méreteket és kapcsolóképességeket a gyártói adatlapok adják. (ellenőrizendő: melyik szabványrész vonatkozik a konkrét típusra, és a legfrissebb kiadás száma.)
A gG biztosítókra vonatkozó jellemző követelmények: a névleges áramnál nem szabad kiolvadniuk; -nél a szokásos időn belül nem szakadhatnak meg; -nél (16–63 A) a szokásos időn (1 óra) belül ki kell olvadniuk (ellenőrizendő: MSZ EN 60269-1). A kapcsolóképességet úgy adják meg, hogy a betét a maximális zárlati áramot biztonságosan megszakítja, anélkül hogy a patron szétrobbanna.
Egy ipari műhelyben a forgácselszívó motor leállt, a főelosztóban az NH késes biztosító kiolvadt. A szerelő először csak kicserélte a betétet; a második indításnál az új biztosító is kiolvadt. A további vizsgálat azt mutatta, hogy a motor csapágya szorult, ezért a motor nem tudott felgyorsulni, és tartósan az indítási (zárt forgórészes) áramot vette fel, így a biztosító ismételten kiolvadt. A csapágy cseréje után a motor árama visszaállt a névleges értékre, és a biztosító tartósan működött. A tanulság: ha egy biztosító kiolvad, először mindig a hiba okát kell keresni, nem elég csak a betétet cserélni.
Biztonsági korlát. Hálózati feszültségű (230/400 V) munkát csak jogosult, arra képesített személy végezhet. Az alábbi lépések tanműhelyi gyakorlásra vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkoznak; önállóan hálózati feszültségen ne végezd.
A csere előtt mindig:
Ezután a kiolvadt betétet csak azonos típusú, azonos névleges áramú, azonos jellegű betéttel szabad kicserélni. Csavaros rendszernél a foglalatot, késes rendszernél a késeket és az aljzatot ellenőrizni kell, hogy nincs-e rajta melegedésnyom (elszíneződés, repedés). Az olvadt betétet nem szabad megjavítani, rázni vagy vezetődarabbal pótolni.
Tilos. Tilos a biztosítót rézdróttal, szeggel, csavarral vagy más vezetővel áthidalni. Tilos a biztosítót nagyobb névleges áramúra cserélni, ha a vezeték terhelhetősége nem elegendő. Tilos a biztosítót megjavítani.
1. feladat (A). Határozd meg egy 230 V-os, 1,8 kW-os mosógép üzemi áramát. Válassz gG biztosítót, ha a vezeték terhelhetősége 16 A.
2. feladat (A). Rajzold le egyszerűen egy olvadóbiztosító jelét, és írd le, hova kell kötni a fázisvezetőben.
3. feladat (B). Egy elosztóban a hibahurok-impedancia 0,36 Ω. Számítsd ki a várható zárlati áramot. Ellenőrizd, hogy egy 50 kA névleges megszakítóképességű D-rendszerű gG betét megfelel-e (jellemző gyártói érték, ellenőrizendő).
4. feladat (B). Egy 25 A-es gG biztosítónál 250 A zárlati áram esetén a kiolvadási idő (illusztratív adat; ellenőrizendő: gyártói görbe) kb. 0,02 s. Számítsd ki az értékét. Miért fontos ez a vezeték méretezésénél?
5. feladat (C). Egy 16 A gG biztosítót 1,5 mm² réz vezeték védelmére választottak. A vezeték terhelhetősége 19,5 A. Ellenőrizd, hogy a biztosító megfelel-e a vezetékvédelem alapfeltételének, ha az üzemi áram 12 A. Mutasd meg a túlterhelési feltétel ellenőrzésével (), hogy a biztosító kiolvad, mielőtt a vezeték melegedése kritikus lenne (a 19,5 A a közvetlenül falon/falban vezetett, C szerelési módra vonatkozik; ellenőrizendő).
6. feladat (D). Egy műhelyben a gG 32 A késes biztosító ismételten kiolvad, ráadásul már normál indításkor is. A mért áram indításkor 180 A, üzemben 20 A. Melyik biztosítót választanád, és miért? (Tipp: ne csak a névleges áramot nézd, hanem a jellegét is.)
Önellenőrzés – válaszok: 1. Hamis. A gG teljes vezetékvédelem: túlterhelésnél és zárlatnál is véd; az aM csak zárlatvédelem. 2. . 3. Mert a vezeték terhelhetősége (pl. 1,5 mm² esetén kb. 17,5–19,5 A a szerelési módtól függően) kisebb, mint 25 A, így a biztosító nem védi a vezetéket túlterhelés ellen, és a vezeték melegszik. 4. A gG túlterhelésre és zárlatra is kiold, az aM a motorindítási áramot elviseli, csak zárlatra véd. 5. Szigetelt fogóval. 6. A kvarchomok az ívet hűti és oltja, ezért nagy zárlati áramot is képes megszakítani.
1. feladat (A).
.
Válasszunk gG 10 A-t, mert
,
és a túlterhelési feltétel is teljesül: a 10 A-es betét szokásos
kiolvadási árama a 16 A alatti tartományban nagyobb szorzóval számolandó
(≈
1,9·)
(ellenőrizendő: MSZ EN 60269-1), tehát
.
A gG 16 A nem felelne meg:
(gG betétnél, 16–63 A között,
,
ezért
).
2. feladat (A).
A biztosító rajzjele hosszúkás téglalap, amelynek hossztengelyén
végigmegy a vezető vonala; a kivezetések a téglalap két rövidebb végén
csatlakoznak (MSZ EN 60617). A fázisvezető (L) elejére kötjük, a
fogyasztó felé a biztosító kimenete megy. A nullát és a PE-t nem
biztosítjuk.
3. feladat (B).
.
Az 50 kA megszakítóképességű betét bőven megfelel, mert 0,64 kA < 50
kA.
4. feladat (B).
.
Az
a Joule-integrál (A²s, nem energia): az
ellenálláson fejlődő hő
.
Ezt engedi át a biztosító a vezetékre; a vezeték megengedett
-je
ennél nagyobb kell legyen, hogy a szigetelés ne sérüljön. A
kismegszakítókkal való koordinációnál is használjuk.
5. feladat (C).
,
,
.
,
tehát az alapfeltétel teljesül.
A túlterhelési feltétel:
,
tehát a biztosító a vezeték melegedési határa előtt megszakít.
6. feladat (D).
Először a hiba okát keresd (a feszültségmentesítés öt szabálya szerint):
nincs-e mechanikai hiba (szorulás), nem túl hosszú-e az indítás, nem
öregedett-e a betét. Ha az indítás normális (180 A, néhány másodperc),
és a 32 A-es gG betét ezt nem viseli, motorvédelemre aM betét
választható (a motor névleges áramához, a gyártói táblázat szerint, pl.
aM 25 A vagy 32 A) hőkioldóval együtt; a vezetéket a hőkioldó
(túlterhelés) és az aM betét (zárlat) együtt védi, mert az aM
túlterhelésre nem véd.
Az olvadóbiztosító egyszeri, nem visszazárható túláramvédelmi eszköz.
A túláram lehet túlterhelés vagy zárlat. A biztosító olvadószálát a
túláram hőhatása olvasztja meg; a képződő ívet a homoktöltet oltja. A
gG jelleg teljes vezetékvédelem: túlterhelésnél és
zárlatnál is véd; az aM csak zárlatvédelmet ad, ezért
motorok mellé hőkioldó kell. A kiválasztás alapfeltétele:
,
és a biztosító kapcsolóképessége nagyobb kell legyen a várható
zárlati áramnál. Az
Joule-integrál a betét által átengedett hőhatás (Joule-integrál, A²s)
mértéke; adott
ellenálláson a hő
;
ezt a Kismegszakítók és kioldási jelleggörbék
alfejezetben használjuk tovább. A biztosítót tilos megjavítani,
áthidalni, vagy nagyobbra cserélni; a cserét feszültségmentesítés után,
azonos típusú és értékű betéttel végezzük.
A működés fizikai alapjai (Joule-törvény, olvadás, ) stabil elektrotechnikai ismeretek. A szabványhivatkozás: MSZ EN 60269 sorozat (ellenőrizendő: a legfrissebb kiadás és a konkrét típusra vonatkozó rész). A D-rendszer és NH méretek, áramtartományok gyártói katalógusadatok (ellenőrizendő). A szemléltető jelleggörbe 16 A gG-re vonatkozó közelítés, nem gyártói adat.