26.6 Egyfázisú aszinkron motorok

26.6.1 Motiváció: miért kell egyfázisú motort ismerned?

A háztartási és kisipari fogyasztók zöme – hűtő, mosógép, szellőzőventilátor, kompresszor, kézi szerszám, kerti vízpumpa – egyfázisú hálózatról üzemel. Ha ilyen motort kell bekötnöd, javítanod vagy kicserélned, nem elég tudnod, hogy „van benne kondenzátor”: értened kell, hogyan jön létre a forgó mágneses mező, miért van két tekercscsatlakozás, hogyan változtatható a forgásirány, és mi történik, ha a kondenzátor vagy a centrifugál kapcsoló meghibásodik. Ez az alfejezet a gyakorlatban leggyakoribb egyfázisú aszinkron motorokkal foglalkozik: a kondenzátoros és az árnyékolt pólusú motorral.

Mire jó ez a munkahelyen? Egy kondenzátoros motor bekötésénél a legkisebb tévedés is azt eredményezheti, hogy a motor nem indul, túlmelegszik, vagy rossz irányba forog. A hibakeresésnél pedig gyakran nem a motor, hanem a kondenzátor vagy a kapcsoló a ludas – ezt méréssel kell elkülöníteni.

26.6.2 Szemléletes kép: egy ventilátor, amelyik zúg, de nem indul

Képzelj el egy régi, de szép asztali ventilátort. Bekapcsolás után zúg, a tengelye rezeg, de nem forog. Ha kézzel meglökjük, néha elindul, máskor nem. Ez a tipikus kondenzátorhiba képe. A motor nem tud önállóan elindulni, mert hiányzik a segédfázis árama, amely a forgó mezőt elindítaná. Ilyen esetben a szerelő nem azonnal a motort bontja, hanem előbb a kondenzátort méri.

26.6.3 Az egyfázisú aszinkron motor elve: miért kell segédfázis?

A háromfázisú aszinkron motornál a három, térben 120°-kal eltolt tekercsben folyó, időben is 120°-kal eltolt áramok eleve forgó mágneses mezőt hoznak létre. Az egyfázisú motornál viszont csak egy váltakozó áramú tekercs van – vagy annak különböző részei –, így a gerjesztés csak lüktető, nem forgó mezőt kelt. Egy lüktető mező két, ellentétes irányban forgó, azonos nagyságú mező összegére bontható. Álló forgórésznél a két forgó mező nyomatéka éppen kiejti egymást, ezért a motor nem indul el.

Ahhoz, hogy a motor elinduljon, legalább két, térben eltolt tekercsen időben eltolt (fázisban eltolt) áramot kell átvezetnünk. Ezt szolgálja a segédfázis vagy indítótekercs. A két tekercs árama közötti fáziseltolást leggyakrabban kondenzátor hozza létre. A motor elindulása után a segédfázist sok esetben kiiktatják, de vannak üzemi kondenzátoros motorok is, ahol a segédfázis állandóan be van kapcsolva.

Megjegyzés. A kondenzátor fázistoló szerepe közvetlenül a Kondenzátorok kapcsolása és az RC-tag alfejezetben tanult váltakozó áramú kondenzátor-viselkedésre épül. A kondenzátor árama φ=90∘\varphi = 90^{\circ}-kal siet a feszültségéhez képest, így a segédtekercsben folyó áram időben eltolódik a főtekercs áramához képest.

26.6.4 A kondenzátoros egyfázisú motor felépítése

A motor állórészében két tekercs van:

A forgórész kalickás (rövidre zárt) forgórész, mint a háromfázisú aszinkron motornál. A segédtekercs és a főtekercs együtt olyan, mint egy aszimmetrikus kétfázisú motor, amely elegendő indítónyomatékot ad.

A kondenzátor kapcsolása szerint két alaptípust különböztetünk meg:

  1. Indítókondenzátoros motor (CSIR): a kondenzátor csak indításkor van a segédtekercs körében. Amikor a fordulatszám eléri a névleges érték kb. 70–80 %-át, egy centrifugál kapcsoló (vagy újabb motoroknál elektronikus indítórelé) lekapcsolja a segédtekercset. A motor ezután csak a főtekerccsel jár.
  2. Üzemi kondenzátoros motor (PSC): a kondenzátor állandóan az áramkörben van. A segédtekercs üzemszerűen is terheli a kondenzátort. Ennek kisebb az indítónyomatéka, de egyszerűbb a szerkezet, és a cos φ is kedvezőbb lehet. Gyakran szellőzőkben, keringtetőszivattyúkban, klímakompresszorokban alkalmazzák.

Létezik indító- és üzemi kondenzátoros motor is (két kondenzátorral), ahol a nagyobb kapacitású indítókondenzátort a centrifugál kapcsoló lekapcsolja, az üzemi kondenzátor viszont folyamatosan ellátja a segédtekercset.

26.6.4.1 Kondenzátor az áramkörben

Az indítókondenzátor nagy kapacitású, rövid üzemidejű elektrolitikus vagy fóliás AC-kondenzátor. Az üzemi kondenzátor kisebb kapacitású, folyamatos üzemű fóliakondenzátor. A rossz kondenzátor a leggyakoribb egyfázisú motorhiba.

Figyelem. A motor kondenzátorát mindig a motorgyártó által megadott típusra és feszültségre cseréld. A kapacitás eltérése megváltoztatja a segédfázis áramát: túl nagy kapacitás túlmelegíti, túl kicsi csökkenti az indítónyomatékot.

Az alábbi kapcsolási rajz egy indítókondenzátoros, centrifugál kapcsolóval ellátott motort mutat.

Indítókondenzátoros egyfázisú motor kapcsolási rajza - Két párhuzamos ág L és N között: a főtekercs (U1–U2) közvetlenül, a segédtekercs (Z1–Z2) a C1 indítókondenzátorral és az S2 centrifugál kapcsolóval sorban; S2 nyugalmi (álló motornál) zárt érintkező, ezért a rajzon zárva látszik. Az S1 kapcsoló a fázisvezetőben van; a motortest a PE-re csatlakozik. Az S2 a felgyorsulás után (kb. a szinkron fordulatszám 70–80 %-ánál, ellenőrizendő: gyártói adat) bontja a segédágat.

Az ábrán a motor két tekercse külön látszik: a főtekercs (U1–U2) közvetlenül L és N között, a segédtekercs (Z1–Z2) a kondenzátorral és a centrifugál kapcsolóval sorban, a főtekerccsel párhuzamosan; a motortest a PE-re csatlakozik. A gyakorlati rajzokon gyakran egyetlen motorjelképpel és a kondenzátorral egyszerűsítik ugyanezt.

26.6.5 Forgásirányváltás, bekötési rajz és motorvédelem

A forgásirány meghatározásához a fő- és segédtekercs áramának fázissorrendjét kell megcserélni. A legegyszerűbb módja, ha a segédtekercs csatlakoztatását megfordítjuk. Ekkor a segédtekercs árama fázisban ellenkező irányú lesz a főtekercshez képest, és a motor ellenkező irányba indul. A főtekercs bekötését nem cseréljük.

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a segédtekercs sorkapcsok jelölését (pl. Z1, Z2) felcseréljük. A főtekercs kapcsait U1-nel és U2-vel, a segédtekercs kapcsait Z1-gyel és Z2-vel jelölik. A motorvédőt (hővédelmet) a közös fázisvezetőbe, mindkét tekercság elé kapcsoljuk (L → motorvédő → U1 és a kondenzátoros ág közös pontja), hogy a segédág is védett legyen; a beépített tekercshővédő bekötését a gyártói rajz adja meg.

A pontos bekötést az alábbiak szerint ellenőrizd:

  1. Határozd meg a tekercseket. A kapocstáblán vagy a rajzon az U1–U2 a fő-, Z1–Z2 a segédtekercs.
  2. Kösd a hálózatot a főtekercsre. L a motorvédőn át az U1-re, N az U2-re.
  3. Kösd a kondenzátort a segédtekerccsel sorba. A kapocsdobozban gyakran a kondenzátor kivezetései már a Z1 és a hálózat egyik pontja közé vannak kötve.
  4. Ellenőrizd a forgásirányt biztonságos körülmények között a kapcsolás után.
Kondenzátoros (üzemi kondenzátoros) egyfázisú motor bekötése - A főtekercs (U1–U2) közvetlenül L–N között, a segédtekercs (Z1–Z2) az üzemi kondenzátorral (C1) sorban, a főtekerccsel párhuzamosan. Q1 a fázisvezetőben; a motortest a PE-re csatlakozik. Forgásirányváltás: a segédtekercs Z1 és Z2 bekötését kell felcserélni, a főtekercsét nem.

A gyakorlatban a motor adattáblája és a csatlakozódoboz felirata mindig elsődleges. Ha a felirat hiányzik, a tekercspárok ellenállásméréssel azonosíthatók: a főtekercs általában kisebb ellenállású, a segédtekercs nagyobb.

26.6.6 Az árnyékolt pólusú motor: a legegyszerűbb egyfázisú motor

Az árnyékolt pólusú (spalt) motor a legegyszerűbb és legolcsóbb egyfázisú aszinkron motor. Nincs benne kondenzátor, nincs centrifugál kapcsoló, és a forgásiránya is csak a gyártásnál változtatható. Az állórész pólusain egy rövidre zárt rézgyűrűt (árnyékoló menetet) helyeznek el. Ez a gyűrű késlelteti a pólus árnyékolt részének mágneses fluxusát, így a pólus szélén fázisban eltolt fluxus jön létre. Ez a kis aszimmetria elegendő ahhoz, hogy a mező „végigsöpörjön” a póluson, és a kalickás forgórész elinduljon.

Az árnyékolt pólusú motor jellemzően kis teljesítményű (néhány watt – néhány 100 W), alacsony hatásfokú, de egyszerű és csendes. Tipikus alkalmazásai: kis ventilátorok, mikrohullámú sütő tányérforgatója, hűtőgép-ventilátorok, kis szivattyúk (pl. mosogatógép-ürítő).

Megjegyzés. Az árnyékolt pólusú motornál a fáziseltolt fluxusnak ugyanaz a szerepe, mint a kondenzátoros motornál: indítónyomatékot hoz létre. A kalickás forgórész itt is ugyanúgy működik, mint a Szerkezet és működési elv, forgó mágneses mező alfejezetben tárgyalt motoroknál.

26.6.7 Indítási módok: kondenzátoros és árnyékolt pólusú motor

Az egyfázisú motorok indítása attól függ, hogy a motor milyen segédfázist használ.

Szabály. Az egyfázisú motor indítónyomatéka a segédtekercs térbeli és időbeli eltérésétől függ. Minél jobban megközelíti a 90°-os térbeli és időbeli eltérést, annál jobb a forgómező-képzés. A kondenzátor áramának φ\varphi fáziseltolása éppen ezt az időbeli eltérést hozza létre. A gyakorlatban a kondenzátor értékét a gyártó úgy méretezi, hogy a segédtekercs árama kb. 90°-kal siessen a főtekercs áramához viszonyítva.

Figyelem. A kondenzátor értékét ne változtasd meg önkényesen. Ha nagyobb kapacitást teszel, a segédtekercs árama nő, a motor túlmelegszik. Ha kisebbet, az indítónyomaték csökken, és a motor nehezen indul.

26.6.8 Számítási példa: kondenzátor áram és meddő teljesítmény

Az üzemi kondenzátor váltakozó áramú viselkedését a Kondenzátorok kapcsolása és az RC-tag alapján számolhatjuk. A kondenzátor árama:

IC=UXC=U1/(2πfC)=2πfCUI_C = \frac{U}{X_C} = \frac{U}{1/(2\pi f C)} = 2\pi f C U

Példa 1. Egy 230 V, 50 Hz hálózati feszültségű, üzemi kondenzátoros motornál a kondenzátor kapacitása C=4μFC = 4\,\mu\text{F}. Mekkora áram folyik a kondenzátoron?

Adott: U=230VU = 230\,\text{V}, f=50Hzf = 50\,\text{Hz}, C=4μF=4⋅10−6FC = 4\,\mu\text{F} = 4\cdot 10^{-6}\,\text{F}.

Keresett: ICI_C.

Képlet: IC=2πfCUI_C = 2\pi f C U.

Behelyettesítés: IC=2⋅π⋅50⋅4⋅10−6⋅230V=2⋅3,14⋅50⋅4⋅10−6⋅230I_C = 2\cdot \pi \cdot 50 \cdot 4\cdot 10^{-6} \cdot 230\,\text{V} = 2\cdot 3{,}14 \cdot 50 \cdot 4\cdot 10^{-6} \cdot 230.

Számítás: IC≈0,289AI_C \approx 0{,}289\,\text{A}.

Ellenőrzés: A meddő teljesítmény Q=UIC=230⋅0,289≈66,5varQ = U I_C = 230\cdot 0{,}289 \approx 66{,}5\,\text{var}. Ez jóval kisebb, mint a motor néhány száz wattos teljesítménye, ami egy ilyen kisméretű üzemi kondenzátorra reális.

Példa 2. Egy indítókondenzátoros motornál az indítókondenzátor C=100μFC = 100\,\mu\text{F}. Mekkora áramot venne fel a kondenzátor önmagában, ha U=230VU = 230\,\text{V} feszültségre kapcsoljuk? (Ez felső becslés a segédtekercs áramára: a segédtekerccsel sorban a tényleges áram kisebb.)

Adott: C=100⋅10−6FC = 100\cdot 10^{-6}\,\text{F}, U=230VU = 230\,\text{V}, f=50Hzf = 50\,\text{Hz}.

Keresett: ICI_C.

Behelyettesítés: IC=2π⋅50⋅100⋅10−6⋅230I_C = 2\pi \cdot 50 \cdot 100\cdot 10^{-6} \cdot 230.

Számítás: IC≈7,23AI_C \approx 7{,}23\,\text{A}.

Ellenőrzés: A segédtekercs ellenállása (a fejezet szerint 20–50 Ω) sorban van a kondenzátorral, ezért a tényleges áram kisebb: például 30 Ω-nál |Z|≈302+31,82≈43,7Ω|Z| \approx \sqrt{30^2 + 31{,}8^2} \approx 43{,}7\,\Omega és I≈5,3AI \approx 5{,}3\,\text{A} (a tekercs induktivitását elhanyagolva; XC=1/(2π⋅50⋅100⋅10−6)≈31,8ΩX_C = 1/(2\pi \cdot 50 \cdot 100 \cdot 10^{-6}) \approx 31{,}8\,\Omega). Ez az áram nagyobb, mint a motor névleges árama lehet, ami indításkor elfogadható, hiszen az indítókondenzátor csak rövid ideig van bekapcsolva. A centrifugál kapcsoló ezután lekapcsolja.

Hibás példa. Ha valaki a 4 µF-os üzemi kondenzátort 100 µF-os indítókondenzátorra cseréli, a segédtekercsben folytonosan nagy áram fog folyni, ami rövid időn belül túlmelegíti a motort. A cseréhez az adattábla és a gyártói adatlap ismerete szükséges.

26.6.9 Szabványi háttér

Szabvány. Az egyfázisú aszinkron motorokra is a villamos forgógépek általános előírásai vonatkoznak. Az MSZ EN 60034 sorozat (a villamos forgógépek névleges adatai és teljesítménye) ad iránymutatást a kapocstábla adataihoz, a veszteségekhez és a hatásfok osztályokhoz. A motor védettségére az MSZ EN 60529 (IP-kód) vonatkozik. A motorvédő kapcsolókra, mágneskapcsolókra és hőkioldókra az MSZ EN 60947 sorozat vonatkozik. A gépek villamos berendezéseire – ha a motor egy gépi berendezés része – az MSZ EN 60204-1 érvényes. A pontos kapcsolási rajzot és a csatlakozódoboz feliratait mindig a motorgyártó dokumentációja adja meg. (ellenőrizendő: aktuális szabványkiadás)

26.6.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy szerviztechnikus egy hűtőkamra szellőzőmotorját hozza be javításra. A motor zúg, erősen melegszik, és nem indul el. A szerelő megméri a kondenzátort, és az értéke a névleges 6 µF helyett 1,5 µF. A kondenzátor tehát „kiöregedett”. A csere után a motor elindul, de a szerelő észreveszi, hogy a forgásirány nem megfelelő. A motor a levegőt befelé fújja, nem kifelé. A megoldás: a segédtekercs két kivezetését (Z1 és Z2) a kapocstáblán felcseréli a főtekercshez képest; a kondenzátor a segédtekerccsel sorban marad, így a segédtekercs árama a főtekercséhez képest ellenkező irányú fázistolást kap. (A kondenzátor két kivezetésének felcserélése nem változtatna a forgásirányon.) A motor most már a kívánt irányba forog.

Tanulság: a kondenzátorhiba és a forgásirányprobléma gyakran együtt fordul elő. A kondenzátor cseréje után mindig ellenőrizni kell a forgásirányt is.

26.6.11 Gyakorlati útmutató: kondenzátoros egyfázisú motor bekötése és forgásirány ellenőrzése

Cél: Kondenzátoros, egyfázisú aszinkron motor bekötése, forgásirányváltás és a kondenzátor ellenőrzése.

Eszközök és anyagok: kétpólusú feszültségvizsgáló (MSZ EN 61243-3; ellenőrizendő: aktuális kiadás), digitális multiméter (CAT III), kapacitásmérő (vagy multiméter kapacitásmérés funkcióval), szigetelési ellenállás-mérő, csavarhúzókészlet, érvéghüvely, a motor kapcsolási rajza, az adattábla fényképe.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi (törpefeszültségű) környezetre vagy jogosult oktató felügyeletére vonatkozik; hálózati feszültségen önállóan ne végezd.

Az öt biztonsági szabály minden mérés előtt:

  1. Lekapcsolás – a motor áramtalanítása.
  2. Visszakapcsolás elleni biztosítás – pl. lakatolás.
  3. Feszültségmentesség ellenőrzése – kétpólusú feszültségvizsgálóval L–N, L–PE és N–PE között, a vizsgálót előtte és utána ismert forráson ellenőrizve (nem fázisceruzával).
  4. Földelés és rövidre zárás – ha szükséges.
  5. Szomszédos, feszültség alatt álló részek lefedése.

Lépések:

  1. Fényképezd le a kapocstáblát, a bekötést és az adattáblát.
  2. Feszültségmentesítsd a motort az öt biztonsági szabály szerint.
  3. Ellenőrizd a kondenzátort. A feszültségmentesítés után a kondenzátor még fel lehet töltve: kisütő ellenállással (ellenőrizendő: gyártói ajánlás, pl. 10 kΩ / 5 W) süsd ki, majd multiméterrel mérd meg, hogy a kapcsain nincs feszültség. Csak ezután csatlakoztasd le, és mérj kapacitásmérővel. Csavarhúzóval rövidre zárni tilos (ív, szerszám- és kondenzátorkárosodás). A mért érték a névleges ±5–10 %-on belül legyen. Ha sokkal kisebb, a kondenzátor hibás.
  4. Határozd meg a tekercspárokat. Ohmmérővel mérd a kapcsokat. A legkisebb ellenállású pár a főtekercs (pl. 8–20 Ω), a nagyobb ellenállású pár a segédtekerccsel (pl. 20–50 Ω).
  5. Kösd a hálózat fázisát a motorvédőn át a közös pontra (U1; innen ágazik a főtekercs és a kondenzátoros segédág), az N-t az U2-re. A kapocstábla és a gyártói rajz az irányadó.
  6. Kösd a segédtekerccsel sorba a kondenzátort, és a másik végét a hálózat egyik pontjára (a rajz szerint).
  7. Ellenőrizd a forgásirányt biztonságos körülmények között. Ha rossz az irány, feszültségmentesítés (az öt szabály) után cseréld fel a segédtekercs két végét (Z1 és Z2) a főtekercshez képest; a kondenzátor a segédtekerccsel sorban marad, kivezetéseinek cseréje nem változtat a forgásirányon.
  8. Mérj indítási áramot és üzemi áramot lakatfogóval, ha a körülmények engedik. A névleges áram a motor adattáblájáról olvasható le.

Ellenőrzési pontok:

Tipikus hibák:

Dokumentálás: A bekötést a kapcsolási rajzon rögzítsd, fényképpel és a mért értékekkel (kondenzátor, ellenállások, üzemi áram) együtt.

26.6.12 Tipikus hibák fogalmi és számítási szinten

  1. Hiba: Azt gondolni, hogy az egyfázisú aszinkron motornak forgó mágneses mezeje van már egyetlen tekercs esetén is. Helyes: Az egyfázisú tekercs önmagában lüktető mezőt kelt, ami két ellentétes irányú forgó mező összege. Forgás csak a segédfázissal jön létre.
  2. Hiba: A kondenzátor áramának kiszámításánál elfelejteni, hogy a kapacitást farádba kell átváltani. Helyes: 4μF=4⋅10−6F4\,\mu\text{F} = 4\cdot 10^{-6}\,\text{F}, így az áram nem 44-gyel, hanem 4⋅10−64\cdot 10^{-6}-tal számolandó.
  3. Hiba: Az indítókondenzátoros motor kondenzátorát állandó üzemre méretezettnek gondolni. Helyes: Az indítókondenzátor csak rövid ideig tartó igénybevételre való, ezért a centrifugál kapcsoló meghibásodása esetén a kondenzátor és a segédtekercs kiég.
  4. Hiba: A forgásirányt a főtekerccsel sorba kötött hálózati fázis és nulla felcserélésével megváltoztatni. Helyes: Az egyfázisú motornál a fázis-nulla felcserélése nem változtat a forgásirányon, mert mindkét tekercs árama egyszerre fordul meg. A forgásirány csak a segédtekercs két végének (Z1–Z2) a főtekercshez képesti felcserélésével változtatható.

26.6.13 Önellenőrzés

  1. Miért nem indul el az egyfázisú aszinkron motor egyetlen főtekercs esetén?
  2. Mi a különbség az indítókondenzátoros és az üzemi kondenzátoros motor között?
  3. Egy 8 µF-os üzemi kondenzátor 230 V, 50 Hz hálózaton hány amperes áramot vesz fel? (IC=?I_C = ?)
  4. Hogyan változtatható meg a kondenzátoros egyfázisú motor forgásiránya?
  5. Milyen hiba tünete, ha a motor zúg, de nem indul, és kézi megforgatásra sem indul el?
  6. Milyen méréssel lehet a fő- és a segédtekercset megkülönböztetni?

26.6.14 Feladatok

1. feladat (A) Sorold fel az egyfázisú aszinkron motor két legfontosabb típusát, és írd le a különbségüket.

2. feladat (A) Egy 6 µF-os fóliakondenzátort 230 V, 50 Hz hálózatra kapcsolunk. Mekkora a kondenzátor árama?

3. feladat (B) Egy indítókondenzátoros motor indítókondenzátora 80 µF. Mekkora áramot venne fel a kondenzátor önmagában 230 V, 50 Hz-en? Miért csak felső becslés ez a segédtekercs áramára, ha a kondenzátor a segédtekerccsel sorban van?

4. feladat (B) Rajzold le egy indítókondenzátoros, centrifugál kapcsolóval ellátott motor kapcsolási rajzát. Jelöld a főtekercs (U1–U2), a segédtekercs (Z1–Z2), a kondenzátor és a centrifugál kapcsoló szerepét.

5. feladat (C) Egy szervizben egy mosógép motorja nem indul. A kondenzátor kapacitásmérésen a névleges 12 µF helyett 3 µF-ot mutat. Magyarázd el, miért nem indul a motor, és milyen további vizsgálatot végeznél.

6. feladat (D) Egy üzemi kondenzátoros ventilátormotor gyenge légáramot ad. A kondenzátor mért értéke 7 µF, a névleges 8 µF. A motor árama 0,75 A, a névleges 0,9 A. Hogyan döntesz a kondenzátor cseréjéről? Milyen mérést végeznél még?

26.6.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Az egyfázisú aszinkron motor egyetlen tekercs esetén lüktető mágneses mezőt kelt, amely két ellentétes irányú forgó mezőből áll. Álló forgórésznél a két nyomaték kiejti egymást, ezért nincs indítónyomaték.
  2. Az indítókondenzátoros motornál a kondenzátor csak indításkor van az áramkörben, és egy centrifugál kapcsoló kiiktatja. Az üzemi kondenzátoros motornál a kondenzátor állandóan be van kapcsolva.
  3. IC=2πfCU=2π⋅50⋅8⋅10−6⋅230≈0,578AI_C = 2\pi f C U = 2\pi \cdot 50 \cdot 8\cdot 10^{-6} \cdot 230 \approx 0{,}578\,\text{A}.
  4. A segédtekercs két végét (Z1 és Z2) cseréljük fel a főtekercshez képest; a kondenzátor a segédtekerccsel sorban marad (a kondenzátor kivezetéseinek cseréje nem változtat a forgásirányon).
  5. Ha meglökésre sem indul, valószínűleg a főtekercs szakadt, a táplálás hiányzik (pl. a kapcsoló vagy a hővédő kioldott), vagy a forgórész mechanikusan beszorult. Ha meglökésre elindul, a segédkör (kondenzátor, nyitva ragadt centrifugál kapcsoló, segédtekercs-szakadás) a hibás.
  6. Ohmmérővel: a főtekercs ellenállása kisebb, a segédtekercsé nagyobb.

1. feladat (A) megoldása

A kondenzátoros motor (indító- vagy üzemi kondenzátoros) és az árnyékolt pólusú motor. A kondenzátoros motornál a segédtekerccsel sorba kötött kondenzátor hozza létre a fáziseltolást. Az árnyékolt pólusú motornál a póluson lévő rövidre zárt rézgyűrű késlelteti a fluxust a pólus egy részén, ami elegendő a forgó mezőhöz kis teljesítménynél.

2. feladat (A) megoldása

Adott: C=6μF=6⋅10−6FC = 6\,\mu\text{F} = 6\cdot 10^{-6}\,\text{F}, U=230VU = 230\,\text{V}, f=50Hzf = 50\,\text{Hz}.

Képlet: IC=2πfCUI_C = 2\pi f C U.

Behelyettesítés: IC=2π⋅50⋅6⋅10−6⋅230I_C = 2\pi \cdot 50 \cdot 6\cdot 10^{-6} \cdot 230.

Számítás: IC≈0,434AI_C \approx 0{,}434\,\text{A}.

Ellenőrzés: A kondenzátor meddő árama ésszerű: a kisméretű üzemi kondenzátorok árama tizedamper nagyságrendű.

3. feladat (B) megoldása

Adott: C=80μF=80⋅10−6FC = 80\,\mu\text{F} = 80\cdot 10^{-6}\,\text{F}, U=230VU = 230\,\text{V}, f=50Hzf = 50\,\text{Hz}.

Képlet: IC=2πfCUI_C = 2\pi f C U.

Behelyettesítés: IC=2π⋅50⋅80⋅10−6⋅230I_C = 2\pi \cdot 50 \cdot 80\cdot 10^{-6} \cdot 230.

Számítás: IC≈5,78AI_C \approx 5{,}78\,\text{A}.

Ellenőrzés: Ez a kondenzátor önálló árama, felső becslés: a segédtekercs (pl. 30 Ω) sorban van, ezért a tényleges áram kisebb (XC≈39,8ΩX_C \approx 39{,}8\,\Omega, |Z|≈49,8Ω|Z| \approx 49{,}8\,\Omega, I≈4,6AI \approx 4{,}6\,\text{A} a tekercs induktivitását elhanyagolva). Az áram így is nagyobb lehet a motor névleges áramánál. Indításkor rövid ideig ilyen áram is folyhat, ezért az indítókondenzátor csak rövid bekapcsolásra készül.

4. feladat (B) megoldása

A kapcsolási rajzot a 26.6.4 alszakasz indítókondenzátoros rajza mutatja. A főtekerccsel sorba a hálózat, a segédtekerccsel sorba a kondenzátor és a centrifugál kapcsoló van. A centrifugál kapcsoló nyugalmi (álló motornál) zárt, a fordulatszám növekedésével bontja az áramkört, így lekapcsolja a segédkört.

5. feladat (C) megoldása

A mosógép motorja azért nem indul, mert a kondenzátor kapacitása a névleges 12 µF helyett 3 µF, ami nem ad elég fáziseltolást a segédtekerccsel, így nincs indítónyomaték. A további vizsgálat:

6. feladat (D) megoldása

A kondenzátor 7 µF a névleges 8 µF-hoz képest: ez kb. 12,5 % eltérés, ami a megengedett tűrésen (ált. ±5–10 %) kívül esik, tehát a kondenzátor valószínűleg kiöregedett. A csökkent kapacitás miatt a segédtekerccsel soros kör reaktanciája nő, a segédtekerccsel folyó áram csökken, így a motor légteljesítménye gyenge, a motor árama is csökken. A kondenzátor cseréjét javaslom. Mérések: kapacitásmérés, szigetelési ellenállás mérés, üzemi áram mérése a csere után.

26.6.16 Rövid összefoglaló

Az egyfázisú aszinkron motor önállóan nem indul, mert egyfázisú tekercs lüktető mezejéből nem jön létre forgó mező. A forgás megindításához segédfázis szükséges. A kondenzátoros motornál a segédtekerccsel sorba kötött kondenzátor időbeli fáziseltolást hoz létre. Az indítókondenzátoros motornál a kondenzátort centrifugál kapcsoló iktatja ki; az üzemi kondenzátoros motornál a kondenzátor állandóan be van kapcsolva. A forgásirány a segédtekercs csatlakozóinak (Z1–Z2) felcserélésével változtatható, nem a hálózati fázis-nulla felcserélésével. Az árnyékolt pólusú motor a póluson elhelyezett rövidre zárt rézgyűrűvel kelt fáziseltolt fluxust, így kis teljesítményű ventilátorokban használatos. A leggyakoribb hiba a kondenzátor kapacitásvesztése, amely a motor indításaképtelenségéhez vezet. A hibakeresés során mindig előbb a kondenzátort, a centrifugál kapcsolót és a tekercsek ellenállását mérjük. A motor specifikációját mindig az adattáblája és a gyártói dokumentáció határozza meg.

26.6.17 Források és ellenőrzési hiányok

A leírt kapcsolások és összefüggések az elektrotechnika klasszikus alapelvein nyugszanak. A motorok névleges adatai, a kondenzátor értékei, a kapocstábla-jelölések, a szigetelési ellenállás határértékei és az IP-védettség a mindenkori gyártói adatoktól és a hatályos szabványoktól függenek. A szabványhivatkozások (MSZ EN 60034, MSZ EN 60529, MSZ EN 60204-1, MSZ EN 60947) iránymutatók; a pontos szakasz- és táblázatszámok, valamint a hatályos kiadások ellenőrzendők.