5.1 Villamos tér és kondenzátor

5.1.1 Motiváció

Amikor egy mosógép motorja zúg, de nem indul el, a szerelő gyakran az indítókondenzátorra gondol. Amikor egy régi villanyborotva vagy tápegység burkolatán figyelmeztetés van, hogy a kondenzátor feltöltve maradhat, az áramütés kockázata valós. A kondenzátor az energiát villamos térben tároló elem; a kapacitás fogalma és a villamos tér alaptörvényei nélkül nem értjük, miért tárol energiát, miért kell kisütni, és hogyan kell kiválasztani indító- vagy fázisjavító kondenzátort. Ez az alfejezet a villamos tér alapjait, a Coulomb-törvényt, a térerősséget, az átütést és a csúcshatást, valamint a kondenzátor kapacitását és energiáját építi fel, hogy később az RC-köröket, az indítókondenzátorokat és a fázisjavítást is szakszerűen kezeld.

5.1.2 Szemléletes kép

Képzelj el két, egymással párhuzamos fémlemezt, közöttük vékony műanyag szigetelőréteget. Ha a lemezek közé feszültséget kapcsolunk, az egyik lemezen elektronhiány (pozitív töltés), a másikon elektrontöbblet (negatív töltés) alakul ki. A lemezek között villamos tér (elektromos mező) jön létre, és a szerkezet energia tárolására válik képessé: ez a síkkondenzátor. A kapacitás azt fejezi ki, hogy adott feszültség mellett mekkora töltést tud felhalmozni; a tárolt energia a feszültség négyzetével nő, ahogy az alábbi ábrán is látszik.

Kondenzátor energiája a feszültség függvényében - Képletből számolt értékek: C = 100 µF, W = 1/2 · C · U², 25 V-os lépésekben (parabola). A feszültség kétszerezése négyszeres energiát eredményez: 200 V-on 2 J, 400 V-on 8 J.

Az ábrán a C=100μFC = 100\,\mu\text{F} kapacitású kondenzátor tárolt energiáját látjuk a feszültség függvényében. 100V100\,\text{V}-on csak 0,5J0{,}5\,\text{J}, 400V400\,\text{V}-on már 8J8\,\text{J} energia tárolódik: ezért a feltöltött kondenzátor akkor is balesetveszélyes lehet, ha az áramkör már le van kapcsolva.

5.1.3 Coulomb-törvény és térerősség

A villamos tér a töltések közötti erőhatást közvetítő fizikai mező. Az alapösszefüggést Coulomb-törvénynek nevezzük.

Törvény. Két pontszerű töltés között ható erő arányos a töltések szorzatával és fordítottan arányos a távolságuk négyzetével:

F=k⋅Q1Q2r2, F = k \cdot \frac{Q_1 Q_2}{r^2},

ahol FF az erő (N\text{N}), Q1Q_1, Q2Q_2 a töltések (C\text{C}), rr a távolság (m\text{m}), k=14πε0k = \frac{1}{4\pi\varepsilon_0}, és ε0=8,85⋅10−12F/m\varepsilon_0 = 8{,}85 \cdot 10^{-12}\,\text{F/m} a vákuum permittivitása.

Az azonos nemű töltések taszítják, a különbözők vonzzák egymást.

Definíció. A villamos térerősség (EE) megadja, hogy a tér egy pontjában egységnyi pozitív töltésre mekkora erő hat:

E=Fq, E = \frac{F}{q},

mértékegysége V/m\text{V/m} (volt/méter), ami ugyanaz, mint N/C\text{N/C}. Ponttöltés terében a térerősség nagysága:

E=k⋅Qr2. E = k \cdot \frac{Q}{r^2}.

Homogén (egyenletes) térben, például két nagy, párhuzamos lemez között a térerősség a lemezek közötti feszültségből és távolságból számítható:

E=Ud, E = \frac{U}{d},

ahol UU a lemezek közötti feszültség (V\text{V}), dd a lemezek távolsága (m\text{m}). Ez a feszültség–térerősség kapcsolat az átütés és a csúcshatás megértésének kulcsa.

Számítás. U=2000VU = 2000\,\text{V}, d=1mm=0,001md = 1\,\text{mm} = 0{,}001\,\text{m}.

E=20000,001=2000000V/m=2kV/mm. E = \frac{2000}{0{,}001} = 2\,000\,000\,\text{V/m} = 2\,\text{kV/mm}.

Ez az érték közel van a száraz levegő kb. 3kV/mm3\,\text{kV/mm} átütési szilárdságához (ellenőrizendő: az átütési értékek anyag- és környezetfüggők).

Az alábbi ábra ugyanezt a lemezpárt mutatja: (a) sima lemezek között a térvonalak párhuzamosak és egyenközűek, a tér homogén, E=U/d=2kV/mmE = U/d = 2\,\text{kV/mm}; (b) ha az alsó lemez szélén sorja áll ki, a térvonalak a csúcsára sűrűsödnek, ott a térerősség a 2 kV/mm többszöröse, így ott indulhat meg először az átütés (csúcshatás); (c) a zárt fémdoboz burkolatán végződnek a térvonalak, a belsejében nincs tér (árnyékolás, lásd a következő szakaszt). A térvonalak sűrűsége a térerősséggel arányos.

Párhuzamos lemezek között egyenletes térvonalak; a sorjás lemez csúcsánál a térvonalak sűrűsödnek, ott nagyobb a térerősség; a zárt fémdoboz belsejében nincs térvonal, E = 0.
A homogén tér, a sorja (csúcs) környezete és a zárt fémdoboz térvonalképe; U=2000U = 2000 V, d=1d = 1 mm

5.1.4 Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás

A villamos térben több, a gyakorlatban fontos jelenséget kell ismerni.

Átütés. Ha a térerősség egy szigetelőanyagban meghaladja az anyag átütési szilárdságát, a szigetelő elveszíti szigetelő képességét, és villamos kisülés (ív, szikra) jön létre. A levegő átütése villanyszerelőként fontos: nagy térerősségnél a levegő vezetővé válik. Száraz levegőben az átütési szilárdság kb. 3kV/mm3\,\text{kV/mm}, de nedvesség, por, éles felületek vagy csökkent nyomás jelentősen csökkentheti (ellenőrizendő: konkrét anyagjellemző).

Csúcshatás. Éles csúcsok, sorja, hegyes vezetékvégek közelében a térerősség lokálisan sokkal nagyobb lehet, mint a sima felületeknél, mert a töltések sűrűbben helyezkednek el. Emiatt a csúcsoknál könnyebben indul meg a szikra vagy a koronakisülés. A szerelői gyakorlatban ezért kerüljük a lecsiszolatlan éles kábelvégződéseket, sorját, éles kábelsaru-sarkot a nagyfeszültségű vagy nagy térerősségű helyeken. A villámhárító felfogója ezzel szemben a környezeténél magasabb, földelt vezető, amely a becsapást saját magára tereli; a felfogók elhelyezését az MSZ EN 62305 sorozat szerinti módszerek (gördülő gömb, védőszög, háló) határozzák meg, nem a csúcs hegyessége (ellenőrizendő: MSZ EN 62305-3).

Megoszlás. Ha egy töltött testet egy vezetőhöz közelítünk, a vezetőben a töltések elmozdulnak, így a vezető közelebbi vége ellentétes, távolabbi vége azonos előjelű töltésűvé válik. Ez a jelenség a megoszlás (influencia), és alapja a kapacitív csatolásnak, az árnyékolásnak és a vezetékek közötti áthallásnak. Ennek gyakorlati következménye, hogy egy lekapcsolt ér, amely egy feszültség alatt álló vezeték mellett fut, a nagy belső ellenállású műszeren „fantomfeszültséget” mutathat; ezért a feszültségmentesség ellenőrzésére kétpólusú feszültségvizsgálót használunk (MSZ EN 61243-3).

Árnyékolás. A zárt fémburkolat (Faraday-kalitka) belsejét a külső villamos tér nem hatolja át, mert a fémben szabadon elmozduló töltések elrendeződése leárnyékolja a teret. Ezért a kényes vezetékeket fém csőben vagy árnyékolt (fóliás vagy fonott árnyékolású, egy ponton földelt) kábellel óvják; a sodrott érpár ezzel szemben nem árnyékol, hanem a mágneses zavarok hatását csökkenti: két erének hurkai felváltva ellentétes irányban fogják át a külső változó fluxust, ezért a bennük indukált zavarfeszültségek nagyrészt kioltják egymást (az indukció alapjait lásd: Elektromágneses indukció, önindukció és az RL-tag). A kapcsolószekrény fém burkolata is csökkenti a külső villamos zavarokat.

5.1.5 Kapacitás, dielektromos állandó

Definíció. A kondenzátor kapacitása (CC) megadja, hogy adott feszültség mellett mekkora töltést tárol:

C=QU, C = \frac{Q}{U},

mértékegysége a farad, jele F\text{F}. A gyakorlatban a mikrofarad (μF=10−6F\mu\text{F} = 10^{-6}\,\text{F}), nanofarad (nF=10−9F\text{nF} = 10^{-9}\,\text{F}) és pikofarad (pF=10−12F\text{pF} = 10^{-12}\,\text{F}) egységeket használjuk.

A síkkondenzátor kapacitása a geometriából és a szigetelőanyagból:

C=ε0εrAd, C = \varepsilon_0 \varepsilon_r \frac{A}{d},

ahol: - AA a lemezek hatásos felülete (m2\text{m}^2), - dd a lemezek távolsága (m\text{m}), - ε0=8,85⋅10−12F/m\varepsilon_0 = 8{,}85 \cdot 10^{-12}\,\text{F/m} a vákuum permittivitása, - εr\varepsilon_r a szigetelőanyag relatív dielektromos állandója (más néven relatív permittivitás).

A εr\varepsilon_r azt mutatja, hogy az adott anyag mennyire növeli a kapacitást a vákuumhoz képest. Levegőben kb. 11, műanyagfóliáknál 2−32{-}3, papírnál 3−43{-}4, kerámiáknál 1000−100001000{-}10\,000 is lehet (ellenőrizendő: konkrét anyagadatok gyártói táblázatból). A nagyobb εr\varepsilon_r tehát kisebb méret mellett is nagyobb kapacitást eredményez.

Szabály. A kapacitás a lemezek felületével arányos, a lemeztávolsággal fordítottan arányos, és a dielektrikum tulajdonságaitól is függ. A távolság csökkentése növeli a kapacitást, de növeli az átütés kockázatát is, mert azonos feszültség mellett nő a térerősség.

5.1.6 A kondenzátor energiája

A kondenzátor töltésekor munkát kell végezni a többlettöltések felhalmozásához. Ez a munka a kondenzátor villamos terének energiájaként tárolódik:

W=12CU2=12QU=Q22C, W = \frac{1}{2} C U^2 = \frac{1}{2} Q U = \frac{Q^2}{2C},

ahol WW az energia (J\text{J}), CC a kapacitás (F\text{F}), UU a feszültség (V\text{V}), QQ a töltés (C\text{C}).

Indoklás (vázlat). A töltés feszültségfüggése lineáris: Q=CuQ = C\,u. A töltés kis lépésekben való felvitele során a pillanatnyi feszültség arányos a már felvitt töltéssel, ezért az átlagos feszültség az üres és a végfeszültség átlaga: 0+U2\frac{0 + U}{2}. A teljes munka tehát W=Q⋅U2=12CU2W = Q \cdot \frac{U}{2} = \frac{1}{2} C U^2.

Figyelem. A tárolt energia a feszültség négyzetével nő: ha a feszültséget kétszerezed, az energia négyszeres lesz. Egy 400V400\,\text{V}-ra feltöltött nagy kapacitású kondenzátor kikapcsolás után percekig is életveszélyes áramot adhat le, ezért csak szakszerű kisütés után szabad megérinteni.

5.1.7 Kondenzátortípusok és alkalmazásuk

A szerelői gyakorlatban a következő főbb típusokkal találkozunk.

Fóliakondenzátor. Két fémfólia között vékony műanyag fólia (poliészter, polipropilén). Nagy feszültségre, váltakozó áramra is alkalmas; öngyógyuló változata is van. Jellemző a motor futókondenzátora és a fázisjavító kondenzátor.

Kerámia kondenzátor. Kis kapacitású, olcsó, nagy frekvencián jó. Tápegységeknél, szűrőáramköröknél, elektronikában használják. Egyes típusai a hőmérsékletre nagyon érzékenyek.

Elektrolitkondenzátor. Nagy kapacitás, de polarizált (a rákapcsolt feszültség polaritása számít), és élettartamát a meleg és a túlfeszültség jelentősen csökkenti. Egyenáramú tápegységek szűrésére, pufferkondenzátorként használják. Létezik bipoláris (nem polarizált, AC) változata is: ez a nagy kapacitású, csak rövid ideig bekapcsolt motor-indítókondenzátor; tartós üzemre nem alkalmas (ellenőrizendő: gyártói adatlap, üzemidő-arány).

Szuperkondenzátor (EDLC). Nagy kapacitás, energiatárolásra alkalmas, például memóriatartalék, rövid idejű szünetmentes támasz (ellenőrizendő: pontos típusadatok).

Motor indító- és futókondenzátor. Az egyfázisú aszinkron motoroknál indító nyomatékot és forgómezőt biztosít; tipikus névleges feszültsége 450V AC450\,\text{V AC}, kapacitása néhány μF\mu\text{F}-tól néhányszor 100μF100\,\mu\text{F}-ig (ellenőrizendő: gyártói adatlap). Bekötéskor tartsuk be a motor kapocstábláját és a kondenzátor kapcsolási rajzát. A teljes folyamattal a Motor kapocsbekötése és beüzemelése alfejezet foglalkozik.

Fázisjavító kondenzátor. Háromfázisú hálózaton a meddőteljesítmény kompenzálására használják, hogy a cos⁡φ\cos\varphi értéke javuljon. Az elosztóhálózatokban külön lépcsőkben kapcsolják, és méretét a meddőteljesítmény (kvar\text{kvar}) alapján választják ki. A kondenzátort a fogyasztóval (vagy a fogyasztókat tápláló gyűjtősínnel) párhuzamosan kötik be, így a fogyasztó feszültsége nem változik, csak a hálózatból felvett meddőáram csökken. Erről a Fázisjavítás méretezése alfejezet ad részletes eljárást.

Továbbvitt eredmény. A kapacitás, a tárolt energia és a feltöltött kondenzátor kisütésének leírása közvetlenül előkészíti a Kondenzátorok kapcsolása és az RC-tag alfejezetet, ahol a kondenzátort feszültségváltozásra reagáló, időben késleltető elemként vizsgáljuk. A fázisjavító kondenzátor kiválasztását pedig a Fázisjavítás méretezése tárgyalja.

5.1.8 Kidolgozott példák

5.1.8.1 1. példa: Síkkondenzátor kapacitása

Adott: A=100cm2A = 100\,\text{cm}^2, d=0,1mmd = 0{,}1\,\text{mm}, dielektrikum polipropilén, εr=2,2\varepsilon_r = 2{,}2.

Keresett: CC.

Először az egységeket SI-re váltjuk:

A=100cm2=100⋅10−4m2=0,01m2, A = 100\,\text{cm}^2 = 100 \cdot 10^{-4}\,\text{m}^2 = 0{,}01\,\text{m}^2,

d=0,1mm=0,1⋅10−3m=1⋅10−4m. d = 0{,}1\,\text{mm} = 0{,}1 \cdot 10^{-3}\,\text{m} = 1 \cdot 10^{-4}\,\text{m}.

Képlet:

C=ε0εrAd. C = \varepsilon_0 \varepsilon_r \frac{A}{d}.

Behelyettesítés:

C=8,85⋅10−12⋅2,2⋅0,011⋅10−4=8,85⋅10−12⋅2,2⋅100. C = 8{,}85 \cdot 10^{-12} \cdot 2{,}2 \cdot \frac{0{,}01}{1 \cdot 10^{-4}} = 8{,}85 \cdot 10^{-12} \cdot 2{,}2 \cdot 100.

C=1,947⋅10−9F=1,95nF. C = 1{,}947 \cdot 10^{-9}\,\text{F} = 1{,}95\,\text{nF}.

Ellenőrzés: A nanofarad nagyságrend helyes: egy vékony fóliás, 100cm2100\,\text{cm}^2 felületű kondenzátor tipikus értéke. A lemeztávolság kicsi, ezért a kapacitás érezhető.

5.1.8.2 2. példa: Tárolt energia

Adott: C=100μF=100⋅10−6FC = 100\,\mu\text{F} = 100 \cdot 10^{-6}\,\text{F}, U=400VU = 400\,\text{V}.

Keresett: WW.

Képlet:

W=12CU2. W = \frac{1}{2} C U^2.

Behelyettesítés:

W=0,5⋅100⋅10−6⋅4002=0,5⋅100⋅10−6⋅160000. W = 0{,}5 \cdot 100 \cdot 10^{-6} \cdot 400^2 = 0{,}5 \cdot 100 \cdot 10^{-6} \cdot 160\,000.

W=8J. W = 8\,\text{J}.

Ellenőrzés: A fenti chart ábrán a 400V400\,\text{V}-os pontnál éppen 8J8\,\text{J} a helyes érték. Ez az energia kellően nagy ahhoz, hogy egy feltöltött kondenzátor kisütése során fájdalmas áramütést vagy szikrát okozzon.

5.1.8.3 3. példa (ellenpélda): kihagyott dielektromos állandó

Hibás számítás: Valaki a síkkondenzátor képletét úgy használja, hogy a szigetelőanyag relatív εr\varepsilon_r értékét elfelejti:

Chibás=8,85⋅10−12⋅0,011⋅10−4=0,885nF. C_{\text{hibás}} = 8{,}85 \cdot 10^{-12} \cdot \frac{0{,}01}{1 \cdot 10^{-4}} = 0{,}885\,\text{nF}.

Ez majdnem fele a helyes 1,95nF1{,}95\,\text{nF} értéknek, mert a dielektrikum εr=2,2\varepsilon_r = 2{,}2 tényezője kimaradt. A helyes eljárás mindig az εr\varepsilon_r beszorzása.

5.1.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy gyakori szerelői helyzet: a mosógép vagy a szivattyú motorja nem indul, de zúg. A szerelő feszültségmentesíti a gépet, kisüti, majd lekötött állapotban megméri az indítókondenzátort. A kondenzátor felirata: 20μF±5%20\,\mu\text{F} \pm 5\%, 450V AC450\,\text{V AC}. A műszerrel mért érték 18,8μF18{,}8\,\mu\text{F}, ami kissé a 19−21μF19{-}21\,\mu\text{F}-os tűrésmező alatt van (−6%-6\%). Ekkora eltérés a műszer pontosságát is figyelembe véve határeset: a motor ettől általában még elindul, ezért a hibát máshol (indítótekercs, centrifugálkapcsoló, csapágy) is keresni kell. A szerelő ezért megmérte az indítótekercs ellenállását is: szakadást talált (∞Ω\infty\,\Omega), tehát a motor ezért nem indult; a határeseti kondenzátort megelőző jelleggel szintén kicserélte. Ha a mért érték 15μF15\,\mu\text{F} lenne, akkor a kapacitásvesztés miatt csökken az indítónyomaték, és a motor nem tud elindulni.

Egy másik, biztonsági szempontból fontos eset: a hálózatról lekapcsolt, feltöltött fázisjavító kondenzátor kivezetései között a feszültség akár 400−500V400{-}500\,\text{V} is lehet, mert a kondenzátor megőrzi a töltését. A kisütés elmulasztása áramütéshez vezethet. A fázisjavító kondenzátorokba gyárilag kisütőellenállást építenek, amely lekapcsolás után meghatározott időn belül biztonságos szintre süti ki őket (ellenőrizendő: a vonatkozó kondenzátorszabvány – öngyógyuló sönt teljesítménykondenzátorokra az MSZ EN 60831-1, nem öngyógyulókra az MSZ EN 60931-1 – és a gyártói adatlap; tanulási példa: a beépített kisütőellenállás a kapocsfeszültséget kb. 3 percen belül 75 V alá csökkenti, ellenőrizendő). Ezt az időt mindig várd ki, majd mérd meg a kapocsfeszültséget, mert a kisütőellenállás meghibásodhat (szakadás), és ekkor a kondenzátor töltött marad. A szakszerű eljárás: először feszültségmentesíts (öt szabály), majd a kondenzátor kapcsait egy megfelelő teljesítményű, néhányszor 1kΩ1\,\text{k}\Omega ellenálláson keresztül rövid időre összekötve süsd ki, végül feszültségmérővel ellenőrizd, hogy a kapocsfeszültség közel nulla. A közvetlen vezetékkel történő rövidre zárás nagy kisütőáramot és szikrázást okozhat, ezért tilos.

5.1.10 Tipikus hibák

  1. A feltöltött kondenzátort ártalmatlannak gondolják. A kondenzátor a hálózat lekapcsolása után is tárolhat energiát. Különösen a nagy kapacitású, nagy feszültségű kondenzátorok percekig veszélyesek. Helyes: mindig kisütés és feszültségmérés után szabad hozzáérni.

  2. A kapacitás mértékegységeit összekeverik. A μF\mu\text{F}, nF\text{nF}, pF\text{pF} közötti váltás hibás, ha a számításoknál a 10−610^{-6}, 10−910^{-9}, 10−1210^{-12} szorzót elfelejtik. Helyes: minden képletbe SI-egységeket helyettesítsünk, és a végeredménynél ellenőrizzük a nagyságrendet.

  3. A térerősség számításánál a feszültséget és a távolságot felcserélik. A helyes képlet E=U/dE = U/d, nem E=d/UE = d/U. A rossz képlet az átütés lehetőségének megítélését is elrontja.

  4. A csúcshatást figyelmen kívül hagyják nagyfeszültségű kötésnél. Éles sorja, meghajlított kábelvég, laza sodrott vezetékvég helyi átütést okozhat. A nagyfeszültségű bekötéseket simára, sorjamentesre kell készíteni, és követni a gyártói szerelési előírást.

5.1.11 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a síkkondenzátor kapacitása nő, ha a lemezek távolságát növeljük? Indokold.
  2. Számítsd ki a kapacitást, ha A=200cm2A = 200\,\text{cm}^2, d=0,05mmd = 0{,}05\,\text{mm}, εr=3\varepsilon_r = 3 (papír).
  3. A kondenzátor energiájának képlete miért teszi veszélyessé a nagy feszültségű, feltöltött kondenzátort?
  4. Ha a feszültséget a kétszeresére növeljük, hányszorosára nő a tárolt energia?
  5. Mi a csúcshatás, és mi a gyakorlati következménye egy nagyfeszültségű vezetékvég kialakításánál?
  6. Hová kell bekötni egy fázisjavító kondenzátort, és mi a szerepe?

5.1.12 Feladatok

1. feladat (A)
Definiáld a kapacitást, és add meg a mértékegységét!

2. feladat (A)
Egy síkkondenzátor lemezfelülete A=50cm2A = 50\,\text{cm}^2, a lemezek távolsága d=0,2mmd = 0{,}2\,\text{mm}, a dielektrikum relatív permittivitása εr=2,5\varepsilon_r = 2{,}5. Számítsd ki a kapacitását!

3. feladat (B)
Egy fázisjavító kondenzátor kapacitása C=220μFC = 220\,\mu\text{F}, és a hálózati feszültség effektív értéke 230V230\,\text{V}. Mennyi energiát tárol, ha a pillanatnyi feszültség csúcsértéke a hálózati csúcsfeszültség, azaz Ucs=2⋅230VU_{\text{cs}} = \sqrt{2} \cdot 230\,\text{V}? Figyelem: a hálózati feszültség effektív, de a kondenzátor csúcsfeszültségre töltődik!

4. feladat (B)
Rajzold le és indokold: két párhuzamos lemez közül az egyik sima, a másik szélén éles sorja van. Melyik környezetében nagyobb a térerősség azonos feszültség mellett, és miért nő az átütés kockázata?

5. feladat (C)
Egy 10μF10\,\mu\text{F} kapacitású kondenzátort 10kV10\,\text{kV} egyenfeszültségre töltünk fel. Számítsd ki a tárolt energiát, és hasonlítsd össze egy 100μF100\,\mu\text{F} kapacitású, 400V400\,\text{V}-ra töltött kondenzátor energiájával. Melyik a veszélyesebb, ha feltöltve marad?

6. feladat (D)
Egy motor indítókondenzátorának felirata: 20μF±5%20\,\mu\text{F} \pm 5\%, 450V AC450\,\text{V AC}. A műszerrel mért kapacitás 18,8μF18{,}8\,\mu\text{F}, a kapocsfeszültség kikapcsolás után 300V300\,\text{V}. Írd le a szakszerű ellenőrzés lépéseit, beleértve a kondenzátor kisütését is! Jó-e a kondenzátor?

5.1.13 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A kapacitás a lemeztávolsággal fordítottan arányos: ha dd nő, CC csökken.
  2. A=200cm2=0,02m2A = 200\,\text{cm}^2 = 0{,}02\,\text{m}^2; d=0,05mm=5⋅10−5md = 0{,}05\,\text{mm} = 5\cdot10^{-5}\,\text{m}; C=8,85⋅10−12⋅3⋅0,025⋅10−5=8,85⋅10−12⋅3⋅400=1,06⋅10−8F=10,6nFC = 8{,}85\cdot10^{-12} \cdot 3 \cdot \frac{0{,}02}{5\cdot10^{-5}} = 8{,}85\cdot10^{-12}\cdot 3 \cdot 400 = 1{,}06\cdot10^{-8}\,\text{F} = 10{,}6\,\text{nF}.
  3. A W=12CU2W = \frac{1}{2} C U^2 képletben a feszültség négyzetesen szerepel, ezért nagy feszültségen már kis kapacitás is jelentős energiát tárolhat.
  4. Négyszeresére: W2=12C(2U)2=4⋅12CU2W_2 = \frac{1}{2} C (2U)^2 = 4 \cdot \frac{1}{2} C U^2.
  5. A csúcshatás miatt a görbült, éles részeknél a térerősség nagyobb, ezért ott hamarabb átüthet a szigetelés. A vezetékvéget simára, sorjamentesre kell készíteni.
  6. Fázisjavító kondenzátort a fogyasztóval párhuzamosan kell bekötni, szerepe a meddőteljesítmény kompenzálása, a cos⁡φ\cos\varphi javítása.

1. feladat megoldása.
Kapacitás: a kondenzátoron tárolt töltés és a fegyverzetek közötti feszültség hányadosa: C=Q/UC = Q/U. Mértékegysége a farad (F\text{F}).

2. feladat megoldása.
Átváltás: A=50cm2=0,005m2A = 50\,\text{cm}^2 = 0{,}005\,\text{m}^2, d=0,0002md = 0{,}0002\,\text{m}.
Képlet: C=ε0εrAdC = \varepsilon_0 \varepsilon_r \frac{A}{d}.
Behelyettesítés: C=8,85⋅10−12⋅2,5⋅0,0050,0002C = 8{,}85\cdot10^{-12}\cdot 2{,}5 \cdot \frac{0{,}005}{0{,}0002}.
Számolás: 0,005/0,0002=250{,}005/0{,}0002 = 25, ezért C=8,85⋅10−12⋅2,5⋅25=5,53⋅10−10F=0,553nFC = 8{,}85\cdot10^{-12}\cdot 2{,}5\cdot 25 = 5{,}53\cdot10^{-10}\,\text{F} = 0{,}553\,\text{nF}.
Ellenőrzés: a nanofarad alatti érték elfogadható egy kis lemezfelületű, viszonylag vastagabb dielektrikumú kondenzátor esetén.

3. feladat megoldása.
A hálózati csúcsfeszültség: Ucs=2⋅230≈325VU_{\text{cs}} = \sqrt{2}\cdot 230 \approx 325\,\text{V}.
C=220μF=220⋅10−6FC = 220\,\mu\text{F} = 220\cdot10^{-6}\,\text{F}.
W=12CUcs2=0,5⋅220⋅10−6⋅3252W = \frac{1}{2} C U_{\text{cs}}^2 = 0{,}5 \cdot 220\cdot10^{-6} \cdot 325^2.
3252=105625325^2 = 105\,625, így W=0,5⋅220⋅10−6⋅105625≈11,6JW = 0{,}5 \cdot 220\cdot10^{-6} \cdot 105\,625 \approx 11{,}6\,\text{J}.
Ellenőrzés: a 220μF220\,\mu\text{F} nagy kapacitás, a csúcsfeszültség 325V325\,\text{V}; a tárolt energia közel 12J12\,\text{J}, ami feltöltött állapotban veszélyes.

4. feladat megoldása.
A rajz a Coulomb-törvény és térerősség szakasz térvonalképének (b) részével egyezik: két párhuzamos lemezt ábrázolunk, az egyik szélén éles sorjával, a sima részen egyenközű, a sorja csúcsánál sűrűsödő térvonalakkal. A sorja közelében a töltések sűrűbben helyezkednek el, ezért a térerősség lokálisan nagyobb. Az azonos feszültség mellett az éles pontnál a térerősség elérheti az átütési szilárdságot, míg a sima felületen nem. Ezért nő a szikra vagy átütés kockázata.

5. feladat megoldása.
Első kondenzátor: C1=10μF=10⋅10−6FC_1 = 10\,\mu\text{F} = 10\cdot10^{-6}\,\text{F}, U1=10kV=10000VU_1 = 10\,\text{kV} = 10\,000\,\text{V}.
W1=0,5⋅10⋅10−6⋅100002=0,5⋅10⋅10−6⋅100000000=500JW_1 = 0{,}5 \cdot 10\cdot10^{-6} \cdot 10\,000^2 = 0{,}5 \cdot 10\cdot10^{-6} \cdot 100\,000\,000 = 500\,\text{J}.
Második kondenzátor: C2=100μFC_2 = 100\,\mu\text{F}, U2=400VU_2 = 400\,\text{V}.
W2=0,5⋅100⋅10−6⋅4002=8JW_2 = 0{,}5 \cdot 100\cdot10^{-6} \cdot 400^2 = 8\,\text{J}.
Eredmény: a 10μF10\,\mu\text{F}-os, 10kV10\,\text{kV}-os kondenzátor 500J500\,\text{J} energiát tárol, ami sokkal veszélyesebb, mint a 100μF100\,\mu\text{F}-os, 400V400\,\text{V}-os. A feszültség nagy súlya miatt a nagyfeszültségű kis kapacitású kondenzátor is rendkívül veszélyes lehet.

6. feladat megoldása.
A felirat szerinti tűrés 20μF±5%20\,\mu\text{F} \pm 5\%, azaz 19−21μF19{-}21\,\mu\text{F}. A mért 18,8μF18{,}8\,\mu\text{F} enyhén alatta van, de a kapacitásmérés pontosságától és a kondenzátor hőmérsékletfüggésétől függően még határérték körüli lehet (ellenőrizendő: gyártói adat). A szakszerű lépések:
1. Feszültségmentesítés (a többi biztonsági szabály is): kapcsold le a motort a hálózatról, biztosítsd visszakapcsolás ellen.
2. Ellenőrizd a motor tápkapcsain a feszültségmentességet feszültségmérővel; földelés és rövidre zárás, szomszédos részek lefedése a helyi előírás szerint.
3. Mérd meg a kondenzátor kapocsfeszültségét. Itt 300V300\,\text{V}: a kondenzátor töltött, tilos hozzáérni!
4. Szigetelt kisütő eszközzel, néhány kΩ\text{k}\Omega-os, megfelelő teljesítményű ellenálláson át süsd ki, majd mérd újra: közel 0V0\,\text{V} legyen. Töltött kondenzátorra kapacitásmérőt kötni tilos, a műszert is károsíthatja.
5. Csak ezután kösd le a kondenzátort, és mérd a kapacitást. A 18,8μF18{,}8\,\mu\text{F} a tűrés alatt van (−6%-6\%); ha a műszer pontossága ezt nem magyarázza, cseréld a kondenzátort.
6. Ha a kapacitás rendben van, a motor indítási hibáját máshol keresd (indítótekercs, centrifugálkapcsoló, túlterhelés).

5.1.14 Rövid összefoglaló

A villamos tér a töltések közötti erőhatást közvetíti. Coulomb-törvénye: F=kQ1Q2r2F = k \frac{Q_1 Q_2}{r^2}, a térerősség pedig E=F/qE = F/q vagy homogén térben E=U/dE = U/d. A térerősségből megérthető az átütés és a csúcshatás: éles felületeknél lokálisan nagyobb a térerősség, ezért könnyebb a kisülés. A kondenzátor kapacitása C=Q/UC = Q/U, síkkondenzátorra C=ε0εrA/dC = \varepsilon_0 \varepsilon_r A/d. A tárolt energia W=12CU2W = \frac{1}{2} C U^2. A feltöltött kondenzátor kikapcsolás után is veszélyes, ezért kisütés és feszültségmérés után szabad csak hozzáérni. A kapacitás, az energia és a kisütés fogalma a Kondenzátorok kapcsolása és az RC-tag alfejezetben az időbeli viselkedés, a fázisjavító kondenzátorok kiválasztása pedig a Fázisjavítás méretezése alfejezetben kerül elő.

Források és ellenőrzési hiányok: a klasszikus elektrosztatikai összefüggések stabil fizikai alapok. Az átütési szilárdságok, a relatív dielektromos állandók és a konkrét kondenzátor típusjellemzők a gyártói adatlapoktól függnek (ellenőrizendő).