39.3 Jeladók és beavatkozók vizsgálata multiméterrel és oszcilloszkóppal

Motiváció: egy autó hidegindítás után rángat, a motor sárga ellenőrző lámpája világít, a rendszerteszter hibakódot mutat a hűtőfolyadék-hőmérséklet-jeladó körében. A hibakód azonban csak irányt ad: nem mondja meg, hogy a jeladó, a vezeték, a csatlakozó vagy a motorvezérlő egység hibás. A jeladók és beavatkozók vizsgálata éppen ezért nem merül ki a hibakód kiolvasásában; a javítónak multiméterrel és oszcilloszkóppal kell eldöntenie, hol szakadt meg a mérési lánc. Ebben az alfejezetben a gyakorlatban leggyakrabban vizsgált érzékelők és beavatkozók ellenőrzési sorrendjét tanuljuk meg, az Érzékelők és jeladók alfejezetben megismert bekötési logikára és a Beavatkozók: injektorok, gyújtótekercsek, fojtószelep, alapjárat-szabályozó, EGR-szelep alfejezetben bemutatott beavatkozói működésre építve.

39.3.1 Szemléletes kép: jelalak a műszeren

Képzeljünk el egy főtengely-jeladó mérési elrendezést. Az oszcilloszkóp egyik csatornája az induktív jeladó két kapcsát méri, a másik egy aktív Hall-jeladó jelvezetékét. A képernyőn az induktív jeladó fordulatszámmal növekvő amplitúdójú, váltakozó szinuszszerű jelet ad, a Hall-jeladó pedig rögzített amplitúdójú, éles négyszögjelet. A gyakorlott szerelő nemcsak azt nézi, hogy van-e valamilyen jel, hanem azt is, hogy a jelalak alakja, amplitúdója, frekvenciája és alapvonala megfelel-e a gyártói javítási adatnak.

Forgó jeladók tipikus jelalakjai (szemléltető) - Szemléltető, kitalált tanulási adatsor (kb. 750 Hz-es jel, azonos periódusidő); az induktív jel amplitúdója a fordulatszámmal nő. A tényleges amplitúdó és jelalak gyártói adat szerint (ellenőrizendő).

A grafikonon a 0 V körül, pozitív és negatív félhullámmal váltakozó görbe az induktív jeladóé, a 0,2 és 4,8 V között ugráló négyszögjel az aktív Hall-jeladóé. Az induktív jel a fordulatszámmal együtt növekvő amplitúdójú, a Hall-jel feszültségszintje közel állandó. A jelalakok valós értékei típusonként eltérnek, ezért minden döntésnél a gyártói adat az elsődleges.

39.3.2 Alapfogalmak és a mérési lánc

Definíció: a jeladó-vizsgálat három pontja. Egy motorirányítási érzékelő leggyakrabban három villamos ponttal kapcsolódik a vezérlőegységhez: tápfeszültség, test és jel. A vizsgálat során ezt a három pontot mindig ebben a sorrendben ellenőrizzük, mert a bemenő teljesítmény nélküli jel hamis diagnózishoz vezet.

A három pont szerepe:

Szabály: mérési sorrend táp, test, jel után. Először a csatlakozó bekötött állapotában, lehetőség szerint a csatlakozó hátoldalán bevezetett mérőtűvel vagy mérőadapterrel (kitörőboxszal) mérjük a tápfeszültséget a jeladó tápfeszültség-kapcsa és az akkumulátor negatív pólusa között. Ezután a jeladó testkapcsa és az akkumulátor negatív pólusa közötti feszültségesést mérjük. Ez jó esetben 0,1 V-nál kisebb (ellenőrizendő: gyártói adat). Végül a jelkapcsot mérjük oszcilloszkóppal vagy multiméterrel. A vezeték szigetelését csak akkor szúrjuk át, ha a gyártó megengedi; a szúrás helyét utána szigetelni kell, mert az átszúrt szigetelésen nedvesség jut a vezetékbe, ami később korróziót és átmeneti ellenállást okoz (ellenőrizendő: gyártói utasítás).

Definíció: terheléses mérés. A feszültséget nem elegendő szabadon lógó, üresjárásban lévő csatlakozón mérni, mert a szakadozott, korrodált vezeték kis mérőáram mellett szépen mutatja a feszültséget, de terhelésre letörik. Ezért a mérést bekötött, működő rendszerben, indítás vagy járatás közben, illetve ismert terhelő ellenállással végezzük. Például egy 5 V referenciafeszültséget az ECU-ról leválasztva, terhelő ellenállással ellenőrizve a feszültség nem eshet 4,8 V alá (ellenőrizendő: gyártói adat).

39.3.3 Jeladók vizsgálata csoportonként

39.3.3.1 Forgó jeladók: induktív, Hall és aktív kerékfordulatszám-jeladó

A főtengely-, vezérműtengely- és kerékfordulatszám-jeladók leggyakrabban induktív vagy Hall-elvű érzékelők. Az induktív jeladó passzív: nincs tápfeszültsége, két vezetéke van, és a fogaskerék elhaladásakor váltakozó feszültséget generál. A Hall-jeladó aktív: jellemzően három vezetéke van, tápfeszültséget igényel, és négyszögjelet ad.

Gyakorlati ellenőrzés:

  1. Csatlakozó lehúzása után keressük meg a gyártói kapcsolási rajz alapján a táp-, test- és jelkapcsokat.
  2. Induktív jeladónál mérjük a tekercs ellenállását. A jeladó típusától függően az ellenállás jellemzően néhány száz ohm és 2 kΩ között van (ellenőrizendő: gyártói adat). Szakadás vagy nulla ellenállás hibát jelez.
  3. Hall-jeladónál a csatlakozó visszahelyezése és gyújtás bekapcsolása után mérjük a táp- és testkapcsot. A tápfeszültség jellemzően 5 V vagy 12 V (ellenőrizendő: gyártói adat).
  4. A jelkimenetet oszcilloszkóppal mérjük motorjáratás közben. Induktív jelnél a feszültség amplitúdója a fordulatszámmal növekszik, Hall-jelnél közel állandó négyszögjel a jellemző.
  5. A jelalakból a fogaskerék hiányzó fogai, foghézagok és a szenzor távolságproblémái is láthatók. A nem megfelelő légrés elnyomja a jelet.

Számítás: jel frekvenciája. A fordulatszám- és kerékfordulatszám-jeladóknál a jel frekvenciáját a fordulatszám és a jelet adó fogaskerék fogszáma határozza meg:

f=n60z,f = \frac{n}{60}\, z,

ahol n a fordulatszám (1/min), z a fogaskerék fogszáma.

Kidolgozott példa. Egy kerékfordulatszám-jeladó 48 fogú fogaskerékkel dolgozik, a kerék 1000 1/min fordulatszámmal forog.

39.3.3.2 Fojtószelep- és gázpedál-érzékelő

A fojtószelep-potenciométer a szívócsőbe jutó levegő fojtószelepállását, a gázpedál-érzékelő a vezető pedál szándékát jelzi. Mindkettő jellemzően 5 V referenciafeszültségről dolgozik, és egy vagy két egymástól eltérő jelkimenetet ad. A redundancia a biztonságot szolgálja: ha az egyik jel hibás, az ECU hibakódot tárol, és a motor biztonsági üzemmódba kapcsol.

Ellenőrzés multiméterrel:

  1. A csatlakozó lehúzása nélkül, gyújtás bekapcsolt állapotában mérjük a tápfeszültséget; jó esetben 4,9–5,1 V (ellenőrizendő: gyártói adat).
  2. A testkapocs feszültségesése az akkumulátor negatívja felé közel 0 V legyen.
  3. A jelkapcson a feszültség alapjáratban a fojtószelep-záróállásnak megfelelő, kissé 0 V feletti érték, teljesen kinyitott fojtószelepnél a referenciafeszültséghez közeli. Például 0,5–4,5 V (ellenőrizendő: gyártói adat).
  4. A gázpedál-érzékelőnél a két egymástól eltérő jel összege jellemzően a referenciafeszültségnek felel meg, vagy egyik jel a másik kétszerese (ellenőrizendő: gyártói adat).

Oszcilloszkópos vizsgálat. A pedál lassú, egyenletes lenyomásakor a jel nem ugorhat, nem lehet rajta tüske vagy ellenállás-törésből adódó szakadás. A hirtelen, rossz érintkezésből adódó letörések a csúszópálya kopását jelzik.

39.3.3.3 Hőmérséklet-érzékelők (NTC)

A hűtőfolyadék- és beszívott levegőhőmérséklet-érzékelő leggyakrabban NTC-ellenállás. Az NTC jellemzője, hogy melegedéskor az ellenállása csökken. A vezérlőegység egy belső vagy külső húzóellenállással feszültségosztót alkot, és a jel feszültségét méri:

Uj=UrefRNTCR1+RNTC,U_j = U_{\text{ref}} \frac{R_{\text{NTC}}}{R_1 + R_{\text{NTC}}},

ahol U_ref a referenciafeszültség, R_1 a sorbakötött húzóellenállás.

Kidolgozott ellenőrzési példa. Egy hűtőfolyadék-hőmérséklet-érzékelőt 5 V referenciafeszültségű osztóban 1 kΩ-os húzóellenállással kötnek be. Hidegen az NTC ellenállása 2,5 kΩ.

Gyakorlatban a csatlakozó lehúzása után multiméterrel az NTC ellenállását mérjük adott hőmérsékleten, és a mért értéket a gyártói hőmérséklet–ellenállás táblázattal vetjük össze. Bekötött állapotban a jel feszültségét ellenőrizzük. Ha a jel közel 5 V, az NTC szakadt vagy a testvezeték sérült; ha közel 0 V, a jelvezeték testzárlatos vagy az NTC rövidzárlatos.

A hidegindítási gazdagítás és a ventilátorvezérlés is ezen az érzékelőn alapul, ezért a téves hőmérséklet-érték hidegindítási nehézséget, rossz alapjáratot vagy magas fogyasztást okoz.

39.3.3.4 Szívócsőnyomás-érzékelő (MAP) és légtömegmérő (HFM)

A szívócsőnyomás-érzékelő (MAP) a szívócső abszolút nyomását méri, a légtömegmérő (HFM/MAF) a beszívott levegő tényleges tömegét. A MAP-jeladó 5 V referenciafeszültségről dolgozik, és az abszolút nyomással arányos feszültségjelet ad. A HFM hőfilmes mérőeleme gyorsan érzékeli a légáramlás hűtő hatását, és a gyártótól függően feszültségjelet vagy frekvenciát szolgáltat.

Ellenőrzés:

  1. A MAP-nál és a HFM-nél is a táp-, test- és jelkapcsok sorrendjét követjük.
  2. A MAP esetében a jel feszültsége alapjáraton alacsonyabb, terheléskor emelkedik. A mért abszolút nyomásértékeket a rendszerteszter élő adataival összevetve ellenőrizhetjük.
  3. A HFM-jel gyors gázadásra rövid időn belül emelkedni kezd. A szennyezett hőfilm lassú vagy csökkent jelet ad, ami keverékszabályozási hibához vezet.
  4. A légtömegmérőt általában csak a gyártó által ajánlott tisztítófolyadékkal szabad tisztítani; a hőfilmet mechanikusan megérinteni tilos.

39.3.3.5 Kopogásérzékelő

A kopogásérzékelő piezo-elvű rezgésérzékelő, amely a gépjármű motorblokkján érzékeli a kopogási frekvenciát. A jel feszültsége kicsi, sávszűrt, ezért multiméterrel nem értékelhető megbízhatóan; oszcilloszkóppal viszont a kopogási tüskék megjelenése figyelhető meg. A gyakorlatban a kopogásérzékelő ellenőrzése két módon történik: a rendszerteszter élő adatában kopogásjelenségkor növekszik a kopogási jel, illetve oszcilloszkóppal a motorblokk megkocogtatásakor rövid, csillapodó tüskék jelennek meg. A kopogásérzékelő rögzítőcsavarját a gyártó által előírt nyomatékkal kell meghúzni, mert a hibás nyomaték megváltoztatja a jel amplitúdóját.

39.3.3.6 Lambdaszonda

A lambdaszonda a kipufogógáz oxigéntartalmát jelzi. A hagyományos ugrószonda feszültségjele szegény keveréknél alacsony (kb. 0,1 V), dús keveréknél magas (kb. 0,8–0,9 V), és a szabályozott üzemben néhányszor másodpercenként vált (ellenőrizendő: gyártói adat). A szélessávú lambdaszonda áramjelet ad, amelyet a vezérlőegység értékel ki.

Diagnosztikai lépések:

39.3.4 Beavatkozók vizsgálata

39.3.4.1 Befecskendezőszelep (injektor)

A befecskendezőszelep mágnesszelep, amely a vezérlőegység által kapcsolt árammal nyit. Vizsgálata során először feszültségmentes, lehúzott csatlakozónál mérjük a tekercs ellenállását. A nagy impedanciájú injektor ellenállása 11–16 Ω, a kis impedanciájú injektoré néhány ohm között lehet (ellenőrizendő: gyártói adat). A vezérlőjelet bekötött csatlakozón járatott motornál oszcilloszkóppal mérjük. Testoldalon kapcsolt injektornál a vezérlőkapocs feszültsége a nyitás idejére közel 0 V-ra esik; a zárás pillanatában rövid, kb. 40–80 V-os induktív tüske jelenik meg (ellenőrizendő: gyártói adat). Peak-and-hold vezérlésnél az áramjelen egy nagyobb nyitóáram, majd kisebb tartóáram látszik. A vezérlési időt (ms) az oszcilloszkópon a 0 V-os szakasz hossza adja, és ez összevethető a rendszerteszter élő adatával.

39.3.4.2 Alapjárat-szabályozó és egyéb beavatkozók

Az alapjárat-szabályozó lehet léptetőmotoros vagy PWM-vezérelt forgócsapos szelep. Az ellenőrzés első lépése a tekercsek ellenállásmérése a gyártói értékekkel összevetve. A PWM-vezérelt elemnél oszcilloszkóppal a kitöltési tényezőt mérhetjük:

D=tbeT⋅100%,D = \frac{t_{\text{be}}}{T} \cdot 100\%,

ahol t_be a bekapcsolt idő, T a periódusidő. A szelep akkor jó, ha a kitöltési tényező változik a terhelés és a fordulatszám függvényében. Az EGR-, EVAP-, turbó-szabályozó és termosztát-beavatkozók vizsgálata hasonló elvű: először ellenállásmérés, majd aktív teszt a rendszerteszterrel, végül oszcilloszkópos jelvizsgálat.

39.3.4.3 Motorvezérlő egység vizsgálata

A motorvezérlő egységet közvetlenül, ellenállásmérővel mérni tilos, mert a mérőáram a bemeneti/kimeneti fokozatokat károsíthatja. Az ECU-t mindig közvetetten, a táp-, test- és jelvezetékek ellenőrzésével vizsgáljuk. Ha minden bemeneti jel és beavatkozói vezeték rendben van, az ECU mégis hibásan működik, a gyártói diagnosztikai eljárás szerint a vezérlőegység csereprogramja következik. A vizsgálat során kitörőboxot, oszcilloszkópot és rendszertesztert használunk; a feszültségméréseket a megfelelő mérési kategóriájú (jellemzően CAT III, ellenőrizendő) műszerrel végezzük.

39.3.5 Minőségellenőrzés

A mérési lánc minden elemét a gyártói javítási adattal, vagy annak hiányában a rendszerteszter által mutatott elvárható értékkel hasonlítjuk össze.

Ellenőrzőlista jeladóvizsgálathoz:

  1. A jármű azonosítása és a gyártói áramútrajz beszerzése.
  2. A jeladó csatlakozójának ellenőrzése: korrózió, törött csatlakozóretesz, húzási sérülés.
  3. Tápfeszültség mérése bekötött csatlakozónál, terhelés alatt.
  4. Testkapocs feszültségesése.
  5. Jelkimenet mérése multiméterrel, majd oszcilloszkóppal.
  6. Aktív teszt futtatása a rendszerteszterrel a beavatkozókhoz.
  7. A mért értékek rögzítése a munkalapon, a gyártói adat mellett.

39.3.6 Valós életbeli alkalmazás: hidegindítási hibakeresés

Az ügyfél azt panaszolja, hogy hidegen nehezen indul az autó, melegen is dús, kormos a kipufogó, és magas a fogyasztás. A rendszerteszter P0115 jellegű hibakódot mutat (példakód, ellenőrizendő). A hibafeltételezés az, hogy az NTC hűtőfolyadék-hőmérséklet-jeladó vagy annak vezetéke nem a tényleges hőmérsékletet jelzi, ezért az ECU a valósnál jóval hidegebb motort (vagy szakadt kört) érzékel, és túldúsít.

Mérési lépések:

  1. A csatlakozó lehúzása után megmérjük az NTC ellenállását 20 ºC-os motorhőmérsékletnél. A mért érték 12,5 kΩ (példaérték), a gyártói táblázat szerint 20 ºC-on 2,5 kΩ lenne (ellenőrizendő). Az ellenállás túl magas.
  2. Bekötött állapotban a jelvezetéken a feszültség közel 4,9 V, ami a gyártói elvárásnál magasabb.
  3. A csatlakozó és a vezeték átvizsgálásakor a jelvezetéken szigeteléssérülést, a csatlakozóban korróziót találunk.
  4. Az érzékelőt kicseréljük (az ellenállása 20 °C-on a táblázattól eltér); a korrodált csatlakozót tisztítjuk, a sérült vezetékszakaszt a gyártói utasítás szerint javítjuk, majd a hibakódot töröljük.
  5. A próbaút során a hidegindítás és az üzemanyag-korrekció visszaáll a normál tartományba.

Tanulság: a hibakód irányt ad, de a döntő a mért fizikai érték összevetése a gyártói adattal.

39.3.7 Gyakorlati útmutató: Hall-jeladó és hűtőfolyadék-hőmérséklet-érzékelő vizsgálata

Cél: aktív főtengely-jeladó és NTC-hőmérséklet-érzékelő állapotának megállapítása multiméterrel és oszcilloszkóppal.

Jármű- és adatazonosítás: rendszám, alvázszám, motorkód, gyártói kapcsolási rajz beszerzése (ellenőrizendő: gyártói adat).

Szükséges eszközök: CAT III multiméter, oszcilloszkóp, hátoldali mérőtűk és mérőadapter (kitörőbox), csatlakozó- és vezetékvizsgáló készlet, munkalap, gyártói hibakeresési folyamatábra.

Anyagok: elektromos érintkezőtisztító, vezeték-javító anyagok a gyártói előírás szerint.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Munkabiztonsági és környezetvédelmi lépések: a gyújtás kikapcsolása, az akkumulátor lekötésének szükség szerinti gyártói eljárása, a munkaterület tiszta, száraz felülete, a sérült vezetékek hulladékkezelése. Elektromos mérésnél tilos a vezérlőegység kapcsaira ellenállásmérővel mérni.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Feszültségmérés a csatlakozón: helyesen hátulról betolt vékony mérőtűvel vagy mérőadapterrel; hibásan elölről szétfeszítve az érintkezőt vagy átszúrva a vezeték szigetelését.
Mérés a csatlakozón: helyes és hibás módszerek (sematikus vonalrajz)

Figyelem – mérés a csatlakozón. Az ábra szerint helyes a vékony hátoldali mérőtű a vezetéktömítés mellett (1) vagy a mérőadapter, „Y” mérőkábel (2). Hibás a vastag mérőcsúcs elölről a hüvelybe (3), mert szétfeszíti az érintkezőt; a vezeték szigetelésének átszúrása (4) nedvességet enged a rézbe, ezért csak kivételesen, a gyártó engedélyével és utólagos tömítéssel alkalmazható – a 3. lépés „átszúrható tűje” ezt a kockázatot hordozza.

Munkalépések:

  1. A járművet azonosítjuk, a gyártói rajz alapján bejelöljük a Hall-jeladó táp-, test- és jelkapcsát.
  2. A Hall-jeladó csatlakozóját lehúzzuk, ellenőrizzük a csatlakozó reteszelését és az érintkezők korrózióját.
  3. Visszakötjük a csatlakozót, hátoldali mérőtűvel vagy mérőadapterrel megmérjük a tápfeszültséget. Gyújtás bekapcsolása után 5 V vagy 12 V jellemző (ellenőrizendő).
  4. Megmérjük a testkapocs feszültségesését az akkumulátor negatív pólus felé. Jó esetben 0,1 V alatti (ellenőrizendő).
  5. Oszcilloszkóppal motoros járatás közben megmérjük a jelkimenetet. A Hall-jelnek négyszögjelnek kell lennie, a feszültségszint 0,2–4,8 V közötti (példaérték, ellenőrizendő).
  6. A hűtőfolyadék-érzékelőnél a csatlakozó lehúzása után megmérjük az NTC ellenállását. Hideg motornál (20 °C) az érték néhány kΩ (példa: 2,5 kΩ), meleg motornál (90 °C) néhány száz Ω (ellenőrizendő: gyártói táblázat).
  7. Visszakötjük a csatlakozót, hátoldali mérőtűvel vagy mérőadapterrel megmérjük a jel feszültségét. A jel nem lehet 0 V vagy 5 V, ha a motor hőmérséklete a tartomány közepén van.
  8. Ha bármely mért érték eltér, a gyártói hibakeresési folyamatábra szerint a vezetékeket, csatlakozókat és az ECU bemenetét célzottan vizsgáljuk.
  9. A javítás után töröljük a hibakódot, és ellenőrizzük a motor hideg- és melegindítását.

Tipikus hibák a munkában:

39.3.8 Tipikus hibák

  1. A mérési sorrend megfordítása. Ha először a jelet mérik, és a jel hibás, de a tápfeszültség vagy a test is hibás, félrevezető következtetést vonnak le. A helyes sorrend: táp, test, jel.

  2. A jelvezetéket ellenállásmérővel mérik bekötött ECU mellett. Ez a vezérlőegység bemeneti fokozatát károsíthatja. A jelvezetéket csak feszültségmentes, lehúzott ECU és érzékelő mellett szabad ellenállással mérni, vagy a gyártói előírás szerint.

  3. A jelet terheletlen, szabad csatlakozón mérik. A szakadozott vezeték üresjárásban szépen mutatja a feszültséget, de a gyenge érintkezés terhelés alatt letörik. A mérésnek a működő rendszerben, átszúrt tűvel kell történnie.

  4. A kopogásérzékelőt multiméterrel próbálják ellenőrizni. A piezo-jel millivoltos, tüskeszerű; a multiméteres mérés nem ad használható képet. A kopogásérzékelő vizsgálata oszcilloszkóppal és rendszerteszteres élő adatokkal történik.

  5. A lambdaszonda fűtését és jelét nem választják szét. A fűtéskör szakadása miatt a szonda hideg marad, a jel lassú, de a jelvezeték önmagában jónak tűnhet. Mindkét kört külön kell mérni.

39.3.9 Önellenőrzés

1. kérdés. Igaz-e, hogy egy induktív főtengely-jeladó 5 V tápfeszültséget igényel? Indokold.

2. kérdés. Miért kell a jeladó testkapcsát terhelés alatt mérni?

3. kérdés. Egy 60 fogú főtengely-fogaskerék 800 1/min fordulatszámon forog. Mekkora a jel frekvenciája?

4. kérdés. Az NTC hűtőfolyadék-érzékelő jele közel 5 V. Mi a két legvalószínűbb hiba?

5. kérdés. Mi a helyes sorrend egy háromvezetékes aktív jeladó vizsgálatánál?

39.3.10 Az önellenőrzés megoldásai

1. kérdés. Hamis. Az induktív jeladó passzív, saját maga generál váltakozó feszültséget, nincs szüksége tápfeszültségre; a Hall-jeladó aktív, az igényel tápfeszültséget.

2. kérdés. Mert a testvezeték szakadozott vagy korrodált állapotban üresjárásban 0 V-ot mutathat, de terhelés alatt feszültségesés jelenik meg rajta. A bekötött rendszerben, működés közbeni mérés mutatja meg a valódi állapotot.

3. kérdés. f = n/60 · z = 800/60 · 60 = 800 Hz.

4. kérdés. Az NTC szakadt (az ellenállása nagyon nagy), vagy a testvezeték szakadt. A jel ilyenkor a referenciafeszültséghez közelít.

5. kérdés. Először a tápfeszültséget, második lépésként a testet, majd a jelet ellenőrizzük. A jelet oszcilloszkóppal, terhelés alatt is mérni kell.

39.3.11 Feladatok

1. feladat (A). Sorold fel a háromvezetékes aktív jeladó három villamos pontját, és írd le mindegyik funkcióját.

2. feladat (A). Egy főtengely-jeladó fogaskereke 60 fogú, a motor fordulatszáma 2400 1/min. Számítsd ki a jel frekvenciáját hertzben.

3. feladat (B). Egy NTC hőmérséklet-érzékelő húzóellenállása 1,5 kΩ, referenciafeszültsége 5 V. Hidegen az NTC ellenállása 4,5 kΩ. Mekkora a jelfeszültség hidegen? Meleg állapotban az NTC 0,5 kΩ-ra csökken. Mekkora a jelfeszültség melegen? Értelmezd a két értéket.

4. feladat (B). Rajzold le áramútrajz vázlatával egy Hall-jeladó bekötését: 5 V tápfeszültség, test, jel, vezérlőegység, mérési pontok. A rajzolás után írd le, melyik ponton mérnél oszcilloszkóppal, és milyen jelet várnál.

5. feladat (C). Egy technikus a fojtószelep-érzékelő jelvezetékét multiméterrel méri zárt fojtószelepnél, gyújtás bekapcsolt állapotában. A jel 4,9 V, de a tápfeszültség 5,1 V. A technikus szerint az érzékelő hibás. Mi lehet a helyes diagnózis? Milyen további mérést javasolsz?

6. feladat (D). Egy benzinmotoros autó hibakódja a légtömegmérő (HFM) körét jelzi. Az alábbi mérési eredményeket kapod: tápfeszültség 5 V, test 0,1 V, a jel oszcilloszkópon közel vízszintes vonal, csak nagy gázadásra mozdul kissé. Mit ellenőriznél először, és miért? Javasolj javítási lépést.

39.3.12 A feladatok megoldásai

1. feladat megoldása. Tápfeszültség: az érzékelő működési energiáját adja, jellemzően 5 V vagy 12 V. Test: az áram visszavezetése a járműtest felé. Jel: a mért fizikai mennyiséget hordozó feszültség- vagy frekvenciajel, amit az ECU feldolgoz.

2. feladat megoldása. Adott: n = 2400 1/min, z = 60. Keresett: f. f = n/60 · z = 2400/60 · 60 = 40 · 60 = 2400 Hz. Ellenőrzés: 2400 1/min = 40 1/s, foganként egy jel: 40·60 = 2400 Hz.

3. feladat megoldása. Adott: U_ref = 5 V, R_1 = 1,5 kΩ, hideg R_NTC = 4,5 kΩ, meleg R_NTC = 0,5 kΩ. Képlet: U_j = U_ref · R_NTC / (R_1 + R_NTC).

Hidegen: U_j = 5 · 4,5 / (1,5 + 4,5) = 5 · 4,5 / 6 = 3,75 V. Melegen: U_j = 5 · 0,5 / (1,5 + 0,5) = 5 · 0,5 / 2 = 1,25 V.

Értelmezés: melegedéskor az NTC ellenállása csökken, ezért a jel feszültsége 3,75 V-ról 1,25 V-ra csökken. Ez az elvárható NTC-irány.

4. feladat megoldása. A rajzon a felső vezeték az 5 V tápfeszültség és a jel, az alsó a test. Az oszcilloszkópot a jel és a test közé kötjük. Motoros járatás közben négyszögjelet várunk, amelynek feszültségszintje 0,2–4,8 V között váltakozik (példaérték, ellenőrizendő: gyártói adat).

5. feladat megoldása. A technikus hibásan csak a jel feszültségét nézte. A jel 4,9 V, a táp 5,1 V, a különbség 0,2 V. Ez lehet érzékelőhiba, de lehet a jelvezeték szakadt vagy nagy ellenállású is. Zárt állásnál a 4,9 V a testkapocs szakadására vagy a jelvezeték 5 V-os zárlatára utal; mérjük a testkapocs feszültségesését. Javasolt mérés: a táp és a test a bekötött rendszerben, majd a jel terhelés alatt. Ha a jelvezetéknél üresjárásban 4,9 V, de bekötött ECU-nél a motor nem reagál, a vezeték ellenállását feszültségmentes állapotban mérni kell. A fojtószelep-érzékelőt a gyártói diagnosztikai folyamatábra szerint kell ellenőrizni.

6. feladat megoldása. A táp és a test rendben van, de a jel alig mozog, ami a légtömegmérő szennyezett vagy elakadt mérőelemére utal. Először a légtömegmérő hőmérsékleti és légtömeg-jelét kell élő adatban ellenőrizni, majd a szűrőt és a házat. A hibás légtömegmérőt tisztítani vagy gyártó szerint cserélni kell, majd a hibakódot törölni és a keverékszabályozást próbaúton ellenőrizni.

39.3.13 Rövid összefoglaló

A jeladók és beavatkozók vizsgálatának alapelve az, hogy mindig meghatározott sorrendben, a táp-, test- és jelponton mérünk, lehetőleg terhelés alatt, hátoldali mérőtűvel vagy mérőadapterrel, a gyártói adattal összevetve. Az induktív jeladó passzív, váltakozó jelet ad; a Hall- és aktív érzékelők tápfeszültséget igényelnek, négyszögjelet adnak. Az NTC ellenállása melegedésre csökken, a jel feszültsége ezért csökken. A fojtószelep- és gázpedál-érzékelő 5 V referenciafeszültséggel dolgozik, a jelnek egyenletesen kell változnia. A HFM, a kopogásérzékelő és a lambdaszonda vizsgálatához oszcilloszkóp kell, mert a jel gyors vagy kicsi. A beavatkozók ellenállását először feszültségmentes állapotban mérjük, a vezérlőjelet oszcilloszkóppal és rendszerteszterrel ellenőrizzük. A motorvezérlő egységet közvetlenül ellenállásmérővel mérni tilos. Továbbvitt eredmény. Az itt kidolgozott mérési sorrendet és döntési logikát a Vezetékjavítás, csatlakozók, világítás, áramellátás és indítás szerelése alfejezetben az áramellátó és indítórendszer szerelésénél, valamint az Elektronikus rendszerek javítása: ABS/ESP, légzsák, komfort, klíma és ADAS alfejezetben a biztonsági és komfortrendszerek jeladóinak vizsgálatánál alkalmazzuk.

39.3.14 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet az általános járművillamos méréstechnikai alapokra, a gyártói motorirányítási és diagnosztikai gyakorlatra, az MSZ EN 60617 villamos rajzjelekre, valamint az OBD/EOBD diagnosztikai protokollokra épül (ISO 15031, SAE J1962 – ellenőrizendő: hatályos változat). A konkrét táp- és jelfeszültség-értékek, ellenállás-határok, frekvenciák, csatlakozó-kiosztások és csavarónyomatékok gyártó- és típusfüggők, ezért azokat a gyártói javítási adatból kell ellenőrizni. Ellenőrizendő továbbá a mérőműszer CAT-besorolása, az NTC hőmérséklet-ellenállás táblázatai, valamint a lambdaszonda és a kopogásérzékelő pontos jelalak-adatai.