39.4 Áramút-alapú hibakeresés: feszültségesés, szakadás, zárlat, nyugalmi áram

39.4.1 Motiváció

A műhelyben az egyik leggyakoribb villamos hiba az, hogy a fogyasztó „nem kap rendesen áramot”: a tompított fény halvány, az ablakemelő lassú, a ventilátor csak alacsony fokozaton forog, vagy a jármű néhány nap állás után nem indul, mert lemerül az akkumulátor. A feladat nem az, hogy alkatrészt cseréljünk találomra, hanem hogy az áramútrajz alapján, feszültségesés- és nyugalmi áram mérésével pontosan megtaláljuk a hibás csatlakozót, szakadást, zárlatot vagy rejtett fogyasztót. Ez az alfejezet a villamos hibakeresés rendszerét foglalja össze, és olyan munkamódszert ad, amelyet a későbbi szerelési gyakorlatban is mindig használni fogsz.

39.4.2 Szemléletes kép

Egy egyszerű fogyasztói áramkört képzelj el: akkumulátor, biztosító, kapcsoló, izzó, majd testpont a karosszérián. A kapcsolási rajzon jól látható a tápoldal és a testoldal. A hibakeresés során a voltmérőt mindig a vizsgált szakasszal párhuzamosan kötjük, és a fogyasztót terheljük, azaz bekapcsoljuk.

Egyszerű fogyasztói áramkör feszültségesés-méréshez - Szemléltető tanulási rajz; a valós járművön a gyártói áramútrajz a mérvadó. A kapcsoló zárt állásban látható: a mérés bekapcsolt (terhelt) fogyasztónál történik. V1: tápoldali feszültségesés (akkumulátor + pólus → izzó bal kapcsa), V2: testoldali feszültségesés (izzó jobb kapcsa → akkumulátor − pólus).

A rajzon a felső vízszintes vezeték a tápoldal: az akkumulátor pozitív pólusától a biztosítón és a kapcsolón keresztül az izzó bal kapcsáig tart. Az alsó vízszintes vonal a testoldal: az izzó jobb kapcsától visszavezeti az áramot az akkumulátor negatív pólusához, illetve a jármű karosszériájának testpontjához. A hibát leggyakrabban úgy találjuk meg, ha a fogyasztó bekapcsolt állapotában megmérjük, mekkora feszültség esik a gyanús szakaszokon.

39.4.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A feszültségesés (voltage drop) az a feszültség, amely a vezeték, csatlakozó, biztosító vagy kapcsoló ellenállásán esik, amikor áram folyik rajta. Az Ohm-törvényből:

Uesés=I⋅RszakaszU_{\text{esés}} = I \cdot R_{\text{szakasz}}

ahol II az áramkör árama, RszakaszR_{\text{szakasz}} a vizsgált szakasz ellenállása. Az ideális vezeték csatlakozóval együtt közel 0Ω0\,\Omega, ezért az ideális feszültségesés is közel 0V0\,\text{V}. Ha a csatlakozó korrodálódik, ellenállása megnő, és terhelés alatt mérhető feszültségesés jelenik meg.

Definíció. A szakadás (open circuit) az áramút megszakadása, például eltört vezeték, kihúzott csatlakozó vagy kioldott biztosító. A zárlat (short circuit) két eltérő potenciálú vezető nem kívánt érintkezése, például a tápvezeték testzárlata.

Definíció. A nyugalmi áram (quiescent current; „parazita áram”) az az áramfelvétel, amelyet a jármű akkor is fogyaszt, amikor a gyújtás ki van kapcsolva, a jármű le van zárva, és az elektronikus vezérlők alvó üzemmódba léptek. Ez táplálja az órákat, a rádió memóriáját, a riasztót és az egyes vezérlők készenléti funkcióit.

Szabály. A villamos hibakeresés mindig azonos lánc mentén halad: tünet → áramútrajz-elemzés → hipotézis → mérés → ok → javítás → ellenőrzés → megelőzés. A mérést mindig a gyártói áramútrajz és a kapocsjelölés (30, 15, 31) alapján tervezzük meg.

Továbbvitt eredmény. A feszültségesés-alapú áramkör-hibakeresés, a nyugalmi áram meghatározása és a mérési eredmények dokumentálása az Vezetékjavítás, csatlakozók, világítás, áramellátás és indítás szerelése és a Gyakorlati vizsgafelkészülés: komplex hibakeresési és szerelési feladatok alfejezetekben lesz alapvető.

39.4.4 Felépítés és működés: áramútrajz-elemzés

A hibakeresés első lépése a tünet pontos rögzítése. Például: „a bal tompított fény nem világít, a jobb világít”. Ezután a kapcsolási rajzon követjük az áramutat. A kapcsolási rajz megmutatja, hogy a vizsgált fogyasztó hogyan kap tápellátást, hol van a kapcsolója, melyik biztosíték védi, van-e relé, és hol a testpont.

A leggyakoribb kapocsjelölések: 30 = akkumulátor plusz, közvetlen; 15 = gyújtáskapcsolás utáni táp; 31 = test/negatív; 56b = tompított fény; D+/B+ = generátor kivezetések (ellenőrizendő a gyártói áramútrajz szerint). Ha egy fogyasztó nem működik, akkor a kérdés: hiányzik a táp, hiányzik a kapcsolási parancs, vagy rossz a test?

Az áramútrajz-elemzés lépései:

  1. Keresd meg a fogyasztót az áramútrajzon.
  2. Azonosítsd a biztosítékát, a kapcsolóját, a relét és a testpontját.
  3. Mérj a rajz csomópontjai mentén, ne csak a fogyasztó kapcsán.
  4. Ha a hibát tápoldalon gyanítod, akkor feszültségesés-mérést végezz a tápoldalon.
  5. Ha a hibát testoldalon gyanítod, akkor a fogyasztó testkapcsa és a járműtest között mérj.

39.4.5 Feszültségesés-mérés terhelés alatt

A feszültségesés-mérés ereje abban van, hogy a hibás csatlakozó ellenállása csak terhelés alatt mutatkozik meg. Ha az áramkörben nincs áram, az Ohm-törvény szerint az ellenálláson nem esik feszültség. A méréshez ezért a fogyasztót be kell kapcsolni.

Eljárás. Feszültségesés-mérés táp- és testoldalon:

  1. Kapcsold be a vizsgált fogyasztót.
  2. A multimétert állítsd egyenfeszültség mérésre, lehetőleg 2 V vagy 200 mV tartományra.
  3. A tápoldali feszültségesést a fogyasztó pozitív kapcsa és az akkumulátor pozitív pólusa között mérd. A feszültségmérőt tehát párhuzamosan kötöd a vizsgált szakasszal.
  4. A testoldali feszültségesést a fogyasztó testkapcsa és az akkumulátor negatív pólusa, vagy a jármű testpontja között mérd.
  5. Ha a fogyasztó pozitív kapcsa és a testpont közötti feszültséget méred, akkor az a fogyasztó tényleges kapocsfeszültsége.

Előírás. Általános műszaki gyakorlat szerint a feszültségesés egyetlen csatlakozón 12 V-os rendszerben legfeljebb 0,1V0{,}1\,\text{V}, a táp- és testoldal összesen legfeljebb 0,3V0{,}3\,\text{V} lehet. Indítókörökben a teljes indítóáramkörön a megengedett esés jellemzően 0,5V0{,}5\,\text{V}-ig terjedhet, a generátor töltőkörében szigorúbb határok vannak. Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: a gyártói javítási adat).

A mérés előnye: nem kell a csatlakozót szétszedni. A feszültségesés közvetlenül megmutatja, hol van a hibás érintkezés. Például ha a biztosító előtt 0,01V0{,}01\,\text{V}, a biztosító után már 0,25V0{,}25\,\text{V} esés mérhető, akkor a biztosító vagy annak foglalata hibás.

39.4.6 Szakadás és zárlat keresése

Szakadás esetén az áramkörben nem folyik áram, ezért a fogyasztó nem működik. A keresés történhet feszültségméréssel terhelt áramkörben: ha a szakadás előtt még 12V12\,\text{V}, a szakadás után már 0V0\,\text{V} van. Ha az áramkör terhelése nélkül mérünk, a szakadt vezeték nyitott vége is teljes feszültséget mutathat, ezért a mérést mindig a fogyasztó felől, lehetőleg terhelés alatt kell értelmezni. Feszültségmentes állapotban a szakadást ellenállásméréssel is igazolhatjuk: a szakadt szakasz két pontja között ≈∞Ω\approx\infty\,\Omega a mérhető ellenállás.

A zárlatkeresésnél a leggyakoribb jel a kiolvadt biztosító. A zárlatot sohasem úgy javítjuk, hogy nagyobb értékű biztosítót teszünk be. Első lépésként az áramútrajzról megállapítjuk, mely fogyasztók és vezetékágak tartoznak a biztosítékhoz. Ezután leválasztjuk a fogyasztót, és megmérjük az ellenállást a biztosíték fogyasztó oldali kapcsa és a test között. Ha az ellenállás közel 0Ω0\,\Omega, akkor a vezeték vagy az egyik csatlakozó testzárlatos. Az ágak szétválasztásával fokozatosan leszűkíthető a hiba helye.

Figyelem. Vezérlőegység kimenetén soha ne mérj ellenállást úgy, hogy közben a kimenet feszültség alatt van. A vezérlő kimeneti tranzisztora zárlatvédett, de a helytelen mérés tönkreteheti a kimenetet. A zárlatos beavatkozó vagy vezetékszakasz leválasztása előtt a gyártói előírás szerint feszültségmentesítsd az áramkört.

Időszakos hibáknál a csatlakozót megmozgatjuk, a kábelköteget meghúzogatjuk, a mérési eredményt közben figyeljük. Ha a feszültségesés ugrál, vagy a fogyasztó időnként működik, akkor a hiba nagy valószínűséggel mozgó csatlakozóban, elvékonyodott vezetékben vagy repedezett forrasztásban van.

39.4.7 Nyugalmi áram mérése

A nyugalmi áram mérését akkor kell elvégezni, ha az akkumulátor néhány nap alatt lemerül. A mért nyugalmi áramnak meg kell egyeznie a gyártó által megadott, járműtípusra jellemző értékkel. A modern járművek nyugalmi árama jellemzően 2020–70mA70\,\text{mA} közé esik, de egyes típusoknál az alvó üzem után rövid ideig magasabb is lehet (ellenőrizendő: a gyártói adat).

A mérés módja:

  1. Állítsd le a motort, kapcsold ki a gyújtást, vedd ki a kulcsot.
  2. Zárd be az ajtókat, csukd be a csomagtartót, és kapcsold ki a belső világítást. A járművet hagyd nyugodni a gyártói előírás szerinti alvó üzemi időig, jellemzően 10–30 percig (ellenőrizendő).
  3. Csatlakoztasd a mA-es DC lakatfogót a negatív akkumulátorkábelre (vagy a gyártói eljárás szerint áthidalóval kösd be a soros ampermérőt, még az elalvás előtt).
  4. Várd ki az alvási időt (ellenőrizendő), közben ne nyúlj a járműhöz; ne nyisd ki az ajtót, mert az elektronika felébred.
  5. Ha az érték magas, a biztosítékokon mért mV-os feszültségeséssel határold be az ágat (kihúzás nélkül). Soros ampermérővel indítani vagy nagy fogyasztót bekapcsolni tilos, mert a mérőbiztosító kiolvad.

A mérésnél különösen figyeljünk az utólag beépített fogyasztókra: rosszul bekötött rádió, fedélzeti kamera, riasztó, vonóhorog-elektronika, hangrendszer-erősítő. Ezek gyakran állandó tápra vannak kötve, és alvó üzemben is áramot fogyasztanak.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Nyugalmi áram mérése lakatfogóval a testkábelen vagy soros ampermérővel áthidalás mellett; a fogyasztó behatárolása a biztosítókon mért millivoltos feszültségeséssel.
A nyugalmi áram mérése: lakatfogó, soros ampermérő áthidalással és behatárolás a biztosítókon (sematikus vonalrajz)

Az (a) részábrán a mA-felbontású DC-lakatfogó a negatív kábelen, az akkumulátorszenzor (IBS) után van; a járművet bezárjuk, a nyitott ajtó zárját „csukott” helyzetbe kattintjuk, és kivárjuk az elalvási időt. A (b) részábra a soros ampermérő bekötését mutatja: a saru levétele előtt áthidaló kábelt teszünk fel, így a kör nem szakad meg; áthidalás nélkül (HIBÁS) a vezérlők felébrednek. A (c) részábra szerint a fogyasztót a biztosítók tetején mért millivoltos feszültségeséssel, kihúzás nélkül határoljuk be; az mV→mA átszámítás a biztosítógyártói táblázatból adódik (ellenőrizendő). A HTML-változat a lépéseket képsorként játssza le.

39.4.8 Kidolgozott példák

1. példa. Egy 55W55\,\text{W} névleges teljesítményű tompított égő 12V12\,\text{V}-os rendszerben üzemel. Az egyik csatlakozó érintkezési ellenállása 0,03Ω0{,}03\,\Omega. Mekkora feszültségesés keletkezik a csatlakozón?

Adott: P=55WP = 55\,\text{W}, U=12VU = 12\,\text{V}, R=0,03ΩR = 0{,}03\,\Omega.

Keresett: UesésU_{\text{esés}}.

Az áram:

I=PU=5512≈4,58AI = \frac{P}{U} = \frac{55}{12} \approx 4{,}58\,\text{A}

A feszültségesés:

Uesés=I⋅R=4,58⋅0,03≈0,14VU_{\text{esés}} = I \cdot R = 4{,}58 \cdot 0{,}03 \approx 0{,}14\,\text{V}

Ellenőrzés: mivel a megengedett csatlakozónkénti esés 0,1V0{,}1\,\text{V} körül van, ez a csatlakozó már határ felett van, és az égő fényerejét érezhetően csökkentheti. ∎

2. példa. Egy 60Ah60\,\text{Ah} kapacitású indítóakkumulátor nyugalmi árama 80mA80\,\text{mA}. Mennyi idő alatt veszíti el a kapacitása 30%-át, ha a jármű áll?

Adott: C=60AhC = 60\,\text{Ah}, I=80mA=0,08AI = 80\,\text{mA} = 0{,}08\,\text{A}.

A lemerülő töltésmennyiség: Q=0,30⋅60=18AhQ = 0{,}30 \cdot 60 = 18\,\text{Ah}.

Az idő:

t=QI=180,08=225h≈9,4napt = \frac{Q}{I} = \frac{18}{0{,}08} = 225\,\text{h} \approx 9{,}4\,\text{nap}

Ellenőrzés: a gyakorlatban ezért is nehéz a jármű 1–2 hét állás után indítani, ha a nyugalmi áram magas. ∎

39.4.9 Minőségellenőrzés

A villamos hibakeresés végén ellenőrizd:

39.4.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy 88 éves autónál az ügyfél panasza: a jobb első tompított fény halvány, a bal fényerő normális. A tünet alapján első hipotézis a rossz izzó vagy a tápoldali csatlakozó. Az áramútrajz elemzése után a mérést terhelés alatt végezzük el.

A multiméterrel a jobb oldali izzó pozitív kapcsa és az akkumulátor pozitív pólusa között 0,45V0{,}45\,\text{V} feszültségesést mérünk, miközben az égő be van kapcsolva. A bal oldalon ugyanez az érték 0,08V0{,}08\,\text{V}. A jobb oldalon a biztosító kapcsain 0,02V0{,}02\,\text{V}, a fényszóró csatlakozójának tápoldali érintkezőjén 0,38V0{,}38\,\text{V} esés mutatkozik. Ez korrodált, meglazult érintkezőre utal. A csatlakozót szétszereljük, az érintkezőt megtisztítjuk, szükség esetén cseréljük, majd a mérést megismételjük. Az új érték 0,05V0{,}05\,\text{V}, az égő fénye egyenletes. A hibát a munkalapon rögzítjük, és a fényszóró-burkolat visszaszerelése előtt a tömítést is ellenőrizzük, hogy a csatlakozó ne korrodálhasson újra.

39.4.11 Gyakorlati útmutató

Cél: rossz testpont vagy korrodált csatlakozó azonosítása feszültségesés-méréssel.

Jármű- és adatazonosítás: alvázszám, motorszám, típus, évjárat rögzítése; az áramútrajz és a gyártói adatok előkészítése.

Szükséges szerszámok: digitális multiméter egyenfeszültség-méréshez, mérőzsinórok, lakatfogó (nyugalmi áram méréséhez), csatlakozó-kiszedő szerszámok, érintkezőtisztító és korrózióvédő anyag (a járműgyártó által jóváhagyott típus).

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések: a jármű akkumulátorát csak a gyártói előírás szerint kösd le, ügyelj az adatmentésre. A tisztító- és korrózióvédő anyagokat szellőztetett helyen használd. A keletkezett hulladék érintkezőt, csiszolt fémet a veszélyes hulladékok közt gyűjtsd.

Munkalépések:

  1. Azonosítsd a panaszos fogyasztót az áramútrajzon.
  2. Kapcsold be a fogyasztót, és győződj meg a tünetről.
  3. A multimétert állítsd DC V, lehetőleg 200 mV–2 V tartományba.
  4. Mérd a tápoldali feszültségesést a fogyasztó pozitív kapcsa és az akkumulátor pozitív pólusa között.
  5. Mérd a testoldali feszültségesést a fogyasztó testkapcsa és az akkumulátor negatív pólusa, illetve a járműtest között.
  6. Ha az összes esés nagyobb, mint a gyártói határ, akkor csatlakozónként és biztosítónként mérj, hogy behatárolhasd a hibás szakaszt.
  7. A hibás csatlakozót szüntesd meg: tisztítsd, cseréld, vagy javítsd a testpontot a gyártói előírás szerint.
  8. Szereld vissza, kapcsold be a fogyasztót, és ismételd meg a mérést.
  9. Ellenőrizd a nyugalmi áramot, ha a panasz kapcsolódó lemerülést is tartalmazott.
  10. Dokumentáld a mérési értékeket és a javítást a munkalapon.

Ellenőrzési pontok: a javítás után a feszültségesés a megengedett példaértékek, illetve a gyártói adat alatt legyen; a csatlakozó reteszelése és tömítése ép legyen.

39.4.12 Tipikus hibák

  1. Üres áramkörben mérnek feszültségesést. A fogyasztót nem kapcsolják be, így a mérés 0V0\,\text{V}-t mutat, pedig a csatlakozó hibás. Helyesen: mindig terhelés alatt mérj.
  2. Feszültség alatt ellenállást mérnek. A multiméter belső áramforrása és a külső feszültség hamis értéket ad, vagy tönkreteheti a műszert, illetve a vezérlő kimenetét. Helyesen: először feszültségmentesíts.
  3. Nagyobb biztosítékot tesznek be. A kiolvadt biztosító helyére 20A20\,\text{A}-t tesznek a 10A10\,\text{A} helyett, így a zárlatos vezeték túlmelegedhet. Helyesen: meg kell keresni a zárlat okát, és a gyártó által előírt értékű biztosítékot szabad beépíteni.
  4. A nyugalmi áram mérésénél nyitva marad az ajtó. Az elektronika nem alszik el, így a mért áram magas, és téves diagnózist ad. Helyesen: minden ajtót, csomagtartót zárni kell, és a gyártói alvó üzemi időt ki kell várni.
  5. A rossz testpontot pót-testtel megkerülik. A kiegészítő testkábel rosszul rögzítve, korrózióvédő nélkül újabb meghibásodást okozhat. Helyesen: a gyári testpontot javítsd meg, vagy a gyártói előírás szerint új testpontot alakíts ki.

39.4.13 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A feszültségesés-mérést kikapcsolt fogyasztónál kell végezni. Indokold.
  2. Egy csatlakozó 5A5\,\text{A} áramnál 0,05V0{,}05\,\text{V} esést okoz. Mekkora az érintkező ellenállása?
  3. Miért tilos ellenállást mérni feszültség alatt álló áramkörben?
  4. Kiolvadt biztosítékot találsz. Mi legyen az első lépés a csere előtt?
  5. Nyugalmi áram mérésénél milyen feltételeket kell biztosítani?
  6. A fenti kapcsolási rajzon hol mérnéd a testoldali feszültségesést?

39.4.14 Feladatok

1. feladat (A) Fogalmazd meg, mi a feszültségesés, és miért kell terhelés alatt mérni.

2. feladat (A) Egy 21W21\,\text{W}-os izzó 12V12\,\text{V}-os rendszerben működik. Mekkora az árama? Mekkora feszültségesés keletkezik egy 0,04Ω0{,}04\,\Omega ellenállású csatlakozón?

3. feladat (B) Egy fűthető hátsó ablak 10A10\,\text{A} áramot vesz fel. A tápoldali esés 0,25V0{,}25\,\text{V}, a testoldali esés 0,15V0{,}15\,\text{V}. Mekkora a teljes feszültségesés? Hány watt teljesítményvész lesz a csatlakozókon?

4. feladat (B) A kapcsolási rajz alapján sorold fel a tápoldali áramút elemeit az izzóig, és add meg, hol mérnéd a tápoldali feszültségesést.

5. feladat (C) Egy 70Ah70\,\text{Ah}-s akkumulátor legfeljebb 50%-ig meríthető le úgy, hogy hidegen még indítson. Utólag beszerelt fedélzeti kamera miatt a nyugalmi áram 30mA30\,\text{mA}-ről 110mA110\,\text{mA}-re nőtt. Hány nappal rövidül meg a biztonságos állásidő?

6. feladat (D) Egy tolatóradar nem működik. A biztosíték ép, a biztosíték bemenetén 12,2V12{,}2\,\text{V} mérhető, de a relé bemenetén terhelés alatt már csak 9,5V9{,}5\,\text{V}. Mi a valószínű hiba? Hogyan keresnéd meg, és hogyan javítanád?

39.4.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A feszültségesés csak áram alatt jön létre, ezért a fogyasztót be kell kapcsolni.
  2. R=U/I=0,05/5=0,01ΩR = U/I = 0{,}05/5 = 0{,}01\,\Omega.
  3. A multiméter ellenállásmérése belső áramforrást használ; külső feszültség alatt hamis érték jöhet létre, és a műszer vagy a vizsgált áramkör károsodhat.
  4. Először az áramútrajz alapján le kell választani a fogyasztókat, és megmérni a ágak ellenállását/testzárlatát; a biztosítékot csak a zárlat megszüntetése után szabad a gyártói értékűre cserélni.
  5. Gyújtás ki, kulcs eltávolítva, minden ajtó és csomagtartó zárva, belső világítás kikapcsolva, alvó üzemi idő megvárva.
  6. A testoldali feszültségesést az izzó testkapcsa és az akkumulátor negatív pólusa, illetve a rajz alsó testvezetéke között mérnénk terhelés alatt.

1. feladat (A) A feszültségesés az áramkör egy szakaszán a szakasz ellenállásán áram hatására létrejövő feszültség, Uesés=I⋅RU_{\text{esés}} = I \cdot R. Terhelés alatt kell mérni, mert az ellenállás csak akkor okoz mérhető esést, ha áram folyik rajta.

2. feladat (A) Az áram: I=P/U=21/12=1,75AI = P/U = 21/12 = 1{,}75\,\text{A}. A csatlakozó esése: Uesés=I⋅R=1,75⋅0,04=0,07VU_{\text{esés}} = I \cdot R = 1{,}75 \cdot 0{,}04 = 0{,}07\,\text{V}.

3. feladat (B) Teljes esés: 0,25+0,15=0,40V0{,}25 + 0{,}15 = 0{,}40\,\text{V}. Veszteségi teljesítmény: P=I⋅Uesés, össz=10⋅0,40=4,0WP = I \cdot U_{\text{esés, össz}} = 10 \cdot 0{,}40 = 4{,}0\,\text{W}.

4. feladat (B) A tápoldali áramút: akkumulátor pozitív pólusa → F1 biztosíték → S1 kapcsoló → E1 izzó bal kapcsa. A tápoldali feszültségesést az izzó bal kapcsa és az akkumulátor pozitív pólusa között, terhelés alatt mérnénk.

5. feladat (C) A felhasználható töltés Q=0,50⋅70=35AhQ = 0{,}50 \cdot 70 = 35\,\text{Ah}. Eredetileg t1=35/0,03≈1167h≈48,6napt_1 = 35/0{,}03 \approx 1167\,\text{h} \approx 48{,}6\,\text{nap}; a kamerával t2=35/0,11≈318h≈13,3napt_2 = 35/0{,}11 \approx 318\,\text{h} \approx 13{,}3\,\text{nap}. A biztonságos állásidő kb. 48,6−13,3≈35nap48{,}6 - 13{,}3 \approx 35\,\text{nap}-nal rövidül; a magas nyugalmi áram miatt az autó néhány hét állás után nem indul.

6. feladat (D) A tünet valószínűleg korrodált vagy meglazult csatlakozó a biztosíték és a relé közötti tápvezetéken. Keresés: terhelés alatt feszültségesést mérünk a biztosíték kimenete és a relé bemenete között; ha ott 2,7V2{,}7\,\text{V} körüli esést mérünk, a hiba helye az a szakasz. Javítás: a csatlakozót megtisztítjuk, szükség esetén cseréljük, majd újra mérünk, és gondoskodunk a tömítésről, korrózióvédelemről.

39.4.16 Rövid összefoglaló

A villamos hibakeresés az áramútrajz-elemzésből indul. A tünetet rögzítjük, azonosítjuk a fogyasztó táp-, kapcsoló- és testoldali ágait, majd hipotézist állítunk fel és méréssel ellenőrzünk. A feszültségesés-mérés a leghatékonyabb módszer a korrodált csatlakozók és rossz testpontok kimutatására: a fogyasztót be kell kapcsolni, és a vizsgált szakasszal párhuzamosan kell mérni. Az Uesés=I⋅RU_{\text{esés}} = I \cdot R összefüggésből látható, hogy a hiba csak terhelés alatt mutatkozik. A szakadást feszültség- vagy ellenállásméréssel, a zárlatot a biztosíték ágainak leválasztásával keressük. A nyugalmi áramot az ajtók zárása, az alvó üzemi idő letelte után mérjük, és a gyártói határral hasonlítjuk össze. A dokumentálás minden mérési értékre, javításra és ellenőrzésre kiterjed. Továbbvitt eredmény. Ezt a szisztematikus, feszültségesés-alapú áramkör-diagnosztikai módszert használjuk a vezetékjavításnál, a világítás, az áramellátás és az indítás szerelésénél, valamint a gyakorlati vizsga komplex hibakeresési feladatainál.

39.4.17 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet a járművillamossági méréstechnika általános gyakorlatára, a DIN 72552 kapocsjelölési rendszerére és a gyártói áramútrajzok elemzésére épül. A feszültségesés-határok, a nyugalmi áram határértékei, a biztosítékértékek, az alvó üzemi időtartamok és a vezérlőegység-védelmi előírások mind gyártó- és típusspecifikusak, ezért a javítás során mindig a gyártói javítási utasítást és áramútrajzot kell használni. A pontos hatályos mérési szabványok, illetve a hazai műszaki vizsgálati határértékek célzott ellenőrzést igényelnek (ellenőrizendő: a járműgyártó adatai, az aktuális szabványok és a hatósági előírások).