A műhelyben az egyik leggyakoribb villamos hiba az, hogy a fogyasztó „nem kap rendesen áramot”: a tompított fény halvány, az ablakemelő lassú, a ventilátor csak alacsony fokozaton forog, vagy a jármű néhány nap állás után nem indul, mert lemerül az akkumulátor. A feladat nem az, hogy alkatrészt cseréljünk találomra, hanem hogy az áramútrajz alapján, feszültségesés- és nyugalmi áram mérésével pontosan megtaláljuk a hibás csatlakozót, szakadást, zárlatot vagy rejtett fogyasztót. Ez az alfejezet a villamos hibakeresés rendszerét foglalja össze, és olyan munkamódszert ad, amelyet a későbbi szerelési gyakorlatban is mindig használni fogsz.
Egy egyszerű fogyasztói áramkört képzelj el: akkumulátor, biztosító, kapcsoló, izzó, majd testpont a karosszérián. A kapcsolási rajzon jól látható a tápoldal és a testoldal. A hibakeresés során a voltmérőt mindig a vizsgált szakasszal párhuzamosan kötjük, és a fogyasztót terheljük, azaz bekapcsoljuk.
A rajzon a felső vízszintes vezeték a tápoldal: az akkumulátor pozitív pólusától a biztosítón és a kapcsolón keresztül az izzó bal kapcsáig tart. Az alsó vízszintes vonal a testoldal: az izzó jobb kapcsától visszavezeti az áramot az akkumulátor negatív pólusához, illetve a jármű karosszériájának testpontjához. A hibát leggyakrabban úgy találjuk meg, ha a fogyasztó bekapcsolt állapotában megmérjük, mekkora feszültség esik a gyanús szakaszokon.
Definíció. A feszültségesés (voltage drop) az a feszültség, amely a vezeték, csatlakozó, biztosító vagy kapcsoló ellenállásán esik, amikor áram folyik rajta. Az Ohm-törvényből:
ahol az áramkör árama, a vizsgált szakasz ellenállása. Az ideális vezeték csatlakozóval együtt közel , ezért az ideális feszültségesés is közel . Ha a csatlakozó korrodálódik, ellenállása megnő, és terhelés alatt mérhető feszültségesés jelenik meg.
Definíció. A szakadás (open circuit) az áramút megszakadása, például eltört vezeték, kihúzott csatlakozó vagy kioldott biztosító. A zárlat (short circuit) két eltérő potenciálú vezető nem kívánt érintkezése, például a tápvezeték testzárlata.
Definíció. A nyugalmi áram (quiescent current; „parazita áram”) az az áramfelvétel, amelyet a jármű akkor is fogyaszt, amikor a gyújtás ki van kapcsolva, a jármű le van zárva, és az elektronikus vezérlők alvó üzemmódba léptek. Ez táplálja az órákat, a rádió memóriáját, a riasztót és az egyes vezérlők készenléti funkcióit.
Szabály. A villamos hibakeresés mindig azonos lánc mentén halad: tünet → áramútrajz-elemzés → hipotézis → mérés → ok → javítás → ellenőrzés → megelőzés. A mérést mindig a gyártói áramútrajz és a kapocsjelölés (30, 15, 31) alapján tervezzük meg.
Továbbvitt eredmény. A feszültségesés-alapú áramkör-hibakeresés, a nyugalmi áram meghatározása és a mérési eredmények dokumentálása az Vezetékjavítás, csatlakozók, világítás, áramellátás és indítás szerelése és a Gyakorlati vizsgafelkészülés: komplex hibakeresési és szerelési feladatok alfejezetekben lesz alapvető.
A hibakeresés első lépése a tünet pontos rögzítése. Például: „a bal tompított fény nem világít, a jobb világít”. Ezután a kapcsolási rajzon követjük az áramutat. A kapcsolási rajz megmutatja, hogy a vizsgált fogyasztó hogyan kap tápellátást, hol van a kapcsolója, melyik biztosíték védi, van-e relé, és hol a testpont.
A leggyakoribb kapocsjelölések: 30 = akkumulátor plusz,
közvetlen; 15 = gyújtáskapcsolás utáni táp; 31
= test/negatív; 56b = tompított fény;
D+/B+ = generátor kivezetések (ellenőrizendő a
gyártói áramútrajz szerint). Ha egy fogyasztó nem működik, akkor a
kérdés: hiányzik a táp, hiányzik a kapcsolási parancs, vagy
rossz a test?
Az áramútrajz-elemzés lépései:
A feszültségesés-mérés ereje abban van, hogy a hibás csatlakozó ellenállása csak terhelés alatt mutatkozik meg. Ha az áramkörben nincs áram, az Ohm-törvény szerint az ellenálláson nem esik feszültség. A méréshez ezért a fogyasztót be kell kapcsolni.
Eljárás. Feszültségesés-mérés táp- és testoldalon:
Előírás. Általános műszaki gyakorlat szerint a feszültségesés egyetlen csatlakozón 12 V-os rendszerben legfeljebb , a táp- és testoldal összesen legfeljebb lehet. Indítókörökben a teljes indítóáramkörön a megengedett esés jellemzően -ig terjedhet, a generátor töltőkörében szigorúbb határok vannak. Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: a gyártói javítási adat).
A mérés előnye: nem kell a csatlakozót szétszedni. A feszültségesés közvetlenül megmutatja, hol van a hibás érintkezés. Például ha a biztosító előtt , a biztosító után már esés mérhető, akkor a biztosító vagy annak foglalata hibás.
Szakadás esetén az áramkörben nem folyik áram, ezért a fogyasztó nem működik. A keresés történhet feszültségméréssel terhelt áramkörben: ha a szakadás előtt még , a szakadás után már van. Ha az áramkör terhelése nélkül mérünk, a szakadt vezeték nyitott vége is teljes feszültséget mutathat, ezért a mérést mindig a fogyasztó felől, lehetőleg terhelés alatt kell értelmezni. Feszültségmentes állapotban a szakadást ellenállásméréssel is igazolhatjuk: a szakadt szakasz két pontja között a mérhető ellenállás.
A zárlatkeresésnél a leggyakoribb jel a kiolvadt biztosító. A zárlatot sohasem úgy javítjuk, hogy nagyobb értékű biztosítót teszünk be. Első lépésként az áramútrajzról megállapítjuk, mely fogyasztók és vezetékágak tartoznak a biztosítékhoz. Ezután leválasztjuk a fogyasztót, és megmérjük az ellenállást a biztosíték fogyasztó oldali kapcsa és a test között. Ha az ellenállás közel , akkor a vezeték vagy az egyik csatlakozó testzárlatos. Az ágak szétválasztásával fokozatosan leszűkíthető a hiba helye.
Figyelem. Vezérlőegység kimenetén soha ne mérj ellenállást úgy, hogy közben a kimenet feszültség alatt van. A vezérlő kimeneti tranzisztora zárlatvédett, de a helytelen mérés tönkreteheti a kimenetet. A zárlatos beavatkozó vagy vezetékszakasz leválasztása előtt a gyártói előírás szerint feszültségmentesítsd az áramkört.
Időszakos hibáknál a csatlakozót megmozgatjuk, a kábelköteget meghúzogatjuk, a mérési eredményt közben figyeljük. Ha a feszültségesés ugrál, vagy a fogyasztó időnként működik, akkor a hiba nagy valószínűséggel mozgó csatlakozóban, elvékonyodott vezetékben vagy repedezett forrasztásban van.
A nyugalmi áram mérését akkor kell elvégezni, ha az akkumulátor néhány nap alatt lemerül. A mért nyugalmi áramnak meg kell egyeznie a gyártó által megadott, járműtípusra jellemző értékkel. A modern járművek nyugalmi árama jellemzően – közé esik, de egyes típusoknál az alvó üzem után rövid ideig magasabb is lehet (ellenőrizendő: a gyártói adat).
A mérés módja:
A mérésnél különösen figyeljünk az utólag beépített fogyasztókra: rosszul bekötött rádió, fedélzeti kamera, riasztó, vonóhorog-elektronika, hangrendszer-erősítő. Ezek gyakran állandó tápra vannak kötve, és alvó üzemben is áramot fogyasztanak.

Az (a) részábrán a mA-felbontású DC-lakatfogó a negatív kábelen, az akkumulátorszenzor (IBS) után van; a járművet bezárjuk, a nyitott ajtó zárját „csukott” helyzetbe kattintjuk, és kivárjuk az elalvási időt. A (b) részábra a soros ampermérő bekötését mutatja: a saru levétele előtt áthidaló kábelt teszünk fel, így a kör nem szakad meg; áthidalás nélkül (HIBÁS) a vezérlők felébrednek. A (c) részábra szerint a fogyasztót a biztosítók tetején mért millivoltos feszültségeséssel, kihúzás nélkül határoljuk be; az mV→mA átszámítás a biztosítógyártói táblázatból adódik (ellenőrizendő). A HTML-változat a lépéseket képsorként játssza le.
1. példa. Egy névleges teljesítményű tompított égő -os rendszerben üzemel. Az egyik csatlakozó érintkezési ellenállása . Mekkora feszültségesés keletkezik a csatlakozón?
Adott: , , .
Keresett: .
Az áram:
A feszültségesés:
Ellenőrzés: mivel a megengedett csatlakozónkénti esés körül van, ez a csatlakozó már határ felett van, és az égő fényerejét érezhetően csökkentheti. ∎
2. példa. Egy kapacitású indítóakkumulátor nyugalmi árama . Mennyi idő alatt veszíti el a kapacitása 30%-át, ha a jármű áll?
Adott: , .
A lemerülő töltésmennyiség: .
Az idő:
Ellenőrzés: a gyakorlatban ezért is nehéz a jármű 1–2 hét állás után indítani, ha a nyugalmi áram magas. ∎
A villamos hibakeresés végén ellenőrizd:
Egy éves autónál az ügyfél panasza: a jobb első tompított fény halvány, a bal fényerő normális. A tünet alapján első hipotézis a rossz izzó vagy a tápoldali csatlakozó. Az áramútrajz elemzése után a mérést terhelés alatt végezzük el.
A multiméterrel a jobb oldali izzó pozitív kapcsa és az akkumulátor pozitív pólusa között feszültségesést mérünk, miközben az égő be van kapcsolva. A bal oldalon ugyanez az érték . A jobb oldalon a biztosító kapcsain , a fényszóró csatlakozójának tápoldali érintkezőjén esés mutatkozik. Ez korrodált, meglazult érintkezőre utal. A csatlakozót szétszereljük, az érintkezőt megtisztítjuk, szükség esetén cseréljük, majd a mérést megismételjük. Az új érték , az égő fénye egyenletes. A hibát a munkalapon rögzítjük, és a fényszóró-burkolat visszaszerelése előtt a tömítést is ellenőrizzük, hogy a csatlakozó ne korrodálhasson újra.
Cél: rossz testpont vagy korrodált csatlakozó azonosítása feszültségesés-méréssel.
Jármű- és adatazonosítás: alvázszám, motorszám, típus, évjárat rögzítése; az áramútrajz és a gyártói adatok előkészítése.
Szükséges szerszámok: digitális multiméter egyenfeszültség-méréshez, mérőzsinórok, lakatfogó (nyugalmi áram méréséhez), csatlakozó-kiszedő szerszámok, érintkezőtisztító és korrózióvédő anyag (a járműgyártó által jóváhagyott típus).
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.
Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések: a jármű akkumulátorát csak a gyártói előírás szerint kösd le, ügyelj az adatmentésre. A tisztító- és korrózióvédő anyagokat szellőztetett helyen használd. A keletkezett hulladék érintkezőt, csiszolt fémet a veszélyes hulladékok közt gyűjtsd.
Munkalépések:
Ellenőrzési pontok: a javítás után a feszültségesés a megengedett példaértékek, illetve a gyártói adat alatt legyen; a csatlakozó reteszelése és tömítése ép legyen.
1. feladat (A) Fogalmazd meg, mi a feszültségesés, és miért kell terhelés alatt mérni.
2. feladat (A) Egy -os izzó -os rendszerben működik. Mekkora az árama? Mekkora feszültségesés keletkezik egy ellenállású csatlakozón?
3. feladat (B) Egy fűthető hátsó ablak áramot vesz fel. A tápoldali esés , a testoldali esés . Mekkora a teljes feszültségesés? Hány watt teljesítményvész lesz a csatlakozókon?
4. feladat (B) A kapcsolási rajz alapján sorold fel a tápoldali áramút elemeit az izzóig, és add meg, hol mérnéd a tápoldali feszültségesést.
5. feladat (C) Egy -s akkumulátor legfeljebb 50%-ig meríthető le úgy, hogy hidegen még indítson. Utólag beszerelt fedélzeti kamera miatt a nyugalmi áram -ről -re nőtt. Hány nappal rövidül meg a biztonságos állásidő?
6. feladat (D) Egy tolatóradar nem működik. A biztosíték ép, a biztosíték bemenetén mérhető, de a relé bemenetén terhelés alatt már csak . Mi a valószínű hiba? Hogyan keresnéd meg, és hogyan javítanád?
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A) A feszültségesés az áramkör egy szakaszán a szakasz ellenállásán áram hatására létrejövő feszültség, . Terhelés alatt kell mérni, mert az ellenállás csak akkor okoz mérhető esést, ha áram folyik rajta.
2. feladat (A) Az áram: . A csatlakozó esése: .
3. feladat (B) Teljes esés: . Veszteségi teljesítmény: .
4. feladat (B) A tápoldali áramút: akkumulátor pozitív pólusa → F1 biztosíték → S1 kapcsoló → E1 izzó bal kapcsa. A tápoldali feszültségesést az izzó bal kapcsa és az akkumulátor pozitív pólusa között, terhelés alatt mérnénk.
5. feladat (C) A felhasználható töltés . Eredetileg ; a kamerával . A biztonságos állásidő kb. -nal rövidül; a magas nyugalmi áram miatt az autó néhány hét állás után nem indul.
6. feladat (D) A tünet valószínűleg korrodált vagy meglazult csatlakozó a biztosíték és a relé közötti tápvezetéken. Keresés: terhelés alatt feszültségesést mérünk a biztosíték kimenete és a relé bemenete között; ha ott körüli esést mérünk, a hiba helye az a szakasz. Javítás: a csatlakozót megtisztítjuk, szükség esetén cseréljük, majd újra mérünk, és gondoskodunk a tömítésről, korrózióvédelemről.
A villamos hibakeresés az áramútrajz-elemzésből indul. A tünetet rögzítjük, azonosítjuk a fogyasztó táp-, kapcsoló- és testoldali ágait, majd hipotézist állítunk fel és méréssel ellenőrzünk. A feszültségesés-mérés a leghatékonyabb módszer a korrodált csatlakozók és rossz testpontok kimutatására: a fogyasztót be kell kapcsolni, és a vizsgált szakasszal párhuzamosan kell mérni. Az összefüggésből látható, hogy a hiba csak terhelés alatt mutatkozik. A szakadást feszültség- vagy ellenállásméréssel, a zárlatot a biztosíték ágainak leválasztásával keressük. A nyugalmi áramot az ajtók zárása, az alvó üzemi idő letelte után mérjük, és a gyártói határral hasonlítjuk össze. A dokumentálás minden mérési értékre, javításra és ellenőrzésre kiterjed. Továbbvitt eredmény. Ezt a szisztematikus, feszültségesés-alapú áramkör-diagnosztikai módszert használjuk a vezetékjavításnál, a világítás, az áramellátás és az indítás szerelésénél, valamint a gyakorlati vizsga komplex hibakeresési feladatainál.
Az alfejezet a járművillamossági méréstechnika általános gyakorlatára, a DIN 72552 kapocsjelölési rendszerére és a gyártói áramútrajzok elemzésére épül. A feszültségesés-határok, a nyugalmi áram határértékei, a biztosítékértékek, az alvó üzemi időtartamok és a vezérlőegység-védelmi előírások mind gyártó- és típusspecifikusak, ezért a javítás során mindig a gyártói javítási utasítást és áramútrajzot kell használni. A pontos hatályos mérési szabványok, illetve a hazai műszaki vizsgálati határértékek célzott ellenőrzést igényelnek (ellenőrizendő: a járműgyártó adatai, az aktuális szabványok és a hatósági előírások).