31.3 Beavatkozók: injektorok, gyújtótekercsek, fojtószelep, alapjárat-szabályozó, EGR-szelep

31.3.1 Motiváció

Egy szervizben az ügyfél panasza: a motor hidegen rángat, melegen néha nem veszi fel a gázt, és a műszerfalon világít a motorhiba-lámpa. A hibakód-kiolvasás után a rendszerteszter „2. henger injektor-áramkör hibát” vagy „EGR-szelep visszajelző jel érvénytelen” üzenetet ad. Ilyenkor az autószerelőnek tudnia kell, hogy a motorvezérlő egység (ECU) parancsait hogyan hajtják végre az úgynevezett beavatkozók, és azt is, hogy azokat hogyan lehet szakszerűen, a gyártói adatokkal összehasonlítva megmérni. Ez az alfejezet a benzin- és dízelmotoros rendszerek leggyakoribb beavatkozóit – injektorok, gyújtótekercsek, fojtószelep, alapjárat-szabályozó, EGR-szelep, turbó-nyomásszabályozó, tartályszellőztető szelep – mutatja be, és előkészíti a későbbi, oszcilloszkópos méréseket.

31.3.2 Szemléletes kép

Képzeljük el a motorirányítás zárt szabályozási körét: az érzékelők jeleit (légtömeg, fordulatszám, hőmérséklet, lambdaszonda) az ECU feldolgozza, majd villamos jelekkel utasítja a beavatkozókat. Például egy injektor úgy adagol, hogy az ECU rövid időre földre zárja az injektor tekercsét, ezáltal az mágneses tér kinyitja a szeleget. A gyújtótekercsnél hasonló elvű, de nagyobb energiájú kapcsolás történik. Az elektronikus fojtószelep egy villanymotorral állítja a szívócső levegőáramát, míg az EGR-szelep és a turbó szabályozó az emisszió és a töltőnyomás beállításáért felel. Az alábbi kapcsolási rajz és ábrák segítenek a szemléltetésben.


31.3.3 Alapfogalmak és definíciók

Definíció. Beavatkozó (actuator): olyan villamos, elektromágneses, pneumatikus vagy hidraulikus végrehajtó elem, amely a motorvezérlő egység parancsát mechanikai mozgássá, áramlássá vagy villamos kisüléssé alakítja. A gépjárművekben leginkább mágnesszelepek (solenoid), villanymotorok és gyújtótekercsek fordulnak elő.

Definíció. PWM-vezérlés (pulse-width modulation, impulzusszélesség-moduláció): a vezérlőjel feszültségét állandó amplitúdóval, de változó bekapcsolási idővel (kitöltési tényezővel) kapcsoljuk. A kitöltési tényező d=tbe/Td = t_{\text{be}}/T, ahol tbet_{\text{be}} a bekapcsolt idő, TT a periódusidő. A beavatkozó pillanatnyi árama vagy teljesítménye a dd-vel arányosítható.

Megjegyzés. A modern EDC (Electronic Diesel Control) és Motronic-rendszerekben az ECU szinte minden beavatkozót kapcsolóüzemmódban, azaz gyors ki- és bekapcsolással, PWM-mel vagy egyetlen, időzített impulzussal működtet; ritkábban analóg feszültséggel.


31.3.4 Befecskendezőszelepek működtetése

Feladat. Az injektor (befecskendezőszelep) a tüzelőanyagot adott idő alatt, porlasztva a szívócsőbe (közvetett befecskendezés) vagy közvetlenül az égéstérbe juttatja. A motorterhelés és fordulatszám függvényében az ECU meghatározza a szükséges tüzelőanyag-mennyiséget, és abból kiszámítja a nyitási időt.

Felépítés és működés. A leggyakoribb injektor egy elektromágneses szelep: a tűszelepet rugó nyomja a szelepülésre, a tekercsbe vezetett áram pedig mágneses erővel felemeli a tűt. Amíg a szelep nyitva van, a tüzelőanyag a rögzített nyomáskülönbség (benzinmotoroknál a szívócsőnyomás és a befecskendezési nyomás, dízelmotoroknál a közös nyomásterű rendszer nyomása) hatására átáramlik. A nyitási idő ezredmásodperc nagyságrendű: Otto-motoroknál jellemzően 1ms1\,\text{ms} – 10ms10\,\text{ms}, dízelmotoroknál 0,3ms0{,}3\,\text{ms} – 1,5ms1{,}5\,\text{ms} (ellenőrizendő: gyártói adat, rendszerfüggő).

Összefüggés. A befecskendezett tüzelőanyag-térfogat közelítőleg arányos a nyitási idővel:

Vü=qinjti,V_{\text{ü}} = q_{\text{inj}}\, t_i,

ahol VüV_{\text{ü}} a befecskendezett térfogat (mm³ vagy cm³), qinjq_{\text{inj}} az injektor statikus átfolyási tényezője (állandó nyomáson, teljesen nyitott tűnél, pl. cm³/min), tit_i a nyitási idő (ms vagy min). A gyakorlatban az egyenlet pontosított, mert a nyitás és zárás véges időt vesz igénybe, és a nyomás változhat.

Áramszabályozott működtetés. Az injektor tekercsének induktivitása miatt az áram nem ugrik azonnal. Ha az ECU egyszerűen bekapcsolná a tranzisztort, az áram exponenciálisan emelkedne, késleltetve a nyitást. A szívócső-befecskendezés nagy impedanciájú (kb. 1212–16Ω16\,\Omega) injektorait az ECU egyszerűen bekapcsolja: 12 V-on az áram legfeljebb I=U/R≈12/14≈0,86AI = U/R \approx 12/14 \approx 0{,}86\,\text{A}-ig emelkedik (telítéses vezérlés). Az alacsony impedanciájú (kb. 11–3Ω3\,\Omega) injektorokat – benzin-közvetlenbefecskendezés, common rail mágnesszelepes injektorok – kétfázisú, ún. csúcsáram–tartóáram üzemmódban működtetik, gyakran emelt (boost) feszültségről (ellenőrizendő: gyártói adat):

  1. Csúcsáram szakasz: a tranzisztor bekapcsol, az áram gyorsan emelkedik, amíg eléri a csúcsáramot (pl. 10A10\,\text{A} – ellenőrizendő gyártói adat).
  2. Tartóáram szakasz: ekkor az ECU átvált PWM- vagy lineáris szabályozásra, és csak annyi áramot tart fenn, ami a nyitva tartáshoz elegendő (pl. 2A2\,\text{A} – ellenőrizendő). Ez csökkenti a melegedést és a fogyasztást.
  3. Kikapcsolás: a tranzisztor lezár, az áram gyorsan megszűnik, a szelep zár.

A csúcsáram–tartóáram hullámalakot a következő ábra szemlélteti.

Injektor áramszabályozás: csúcsáram–tartóáram - Szemléltető, kitalált tanulási adatsor egy befecskendezőszelep vezérlőáramára; nem mért érték. A csúcsáram 10 A, a tartóáram 2 A példa.

SZÁMÍTÁS – nyitási idő és befecskendezett mennyiség

Adott: egy benzinmotor injektor statikus átfolyása qinj=220cm3/minq_{\text{inj}} = 220\, \text{cm}^3/\text{min} a rendszer üzemi nyomásán (pl. 3,0bar3{,}0\,\text{bar}). Az ECU adott üzemállapotban ti=3,5mst_i = 3{,}5\,\text{ms} nyitási időt számít.

Keresett: a befecskendezett tüzelőanyag-térfogat egy henger munkaciklusában.

Megoldás:

  1. Váltsuk át a nyitási időt percre: ti=3,5ms=3,560000min=5,833×10−5min.t_i = 3{,}5\,\text{ms} = \frac{3{,}5}{60\,000}\,\text{min} = 5{,}833 \times 10^{-5}\,\text{min}.

  2. Számítsuk ki a térfogatot: Vü=qinjti=220cm3min×5,833×10−5min=0,01283cm3.V_{\text{ü}} = q_{\text{inj}}\, t_i = 220\, \frac{\text{cm}^3}{\text{min}} \times 5{,}833 \times 10^{-5}\,\text{min} = 0{,}01283\,\text{cm}^3.

  3. Váltsuk át mm³-re: 0,01283cm3=12,83mm3.0{,}01283\,\text{cm}^3 = 12{,}83\,\text{mm}^3.

Ellenőrzés: a kapott érték reális, mert egy Otto-motor egy hengerébe járó mennyiség jellemzően néhány tíz mm³ nagyságrendű.

Összefüggés. A nyitási időt az ECU az alábbi formula szerint közelíti (példa): ti=talap⋅λcél⋅khőm⋅knyomás+tkorr,t_i = t_{\text{alap}} \cdot \lambda_{\text{cél}} \cdot k_{\text{hőm}} \cdot k_{\text{nyomás}} + t_{\text{korr}}, ahol talapt_{\text{alap}} a légtömegből és a sztöchiometrikus keverési arányból számított alap idő, λcél\lambda_{\text{cél}} a cél légviszony, khőmk_{\text{hőm}} és knyomásk_{\text{nyomás}} korrekciós tényezők, tkorrt_{\text{korr}} az akkumulátorfeszültség stb. kompenzációja. A pontos peremfeltételeket mindig a gyártó adja meg.

Tranzisztoros végfokozat. Az injektor kapcsolását az ECU végfokozatába épített teljesítmény-tranzisztorok (általában NPN vagy MOSFET) végzik. Egy injektorpár, hengersor vagy hengerenkénti vezérlésű rendszer is előfordul. A következő kapcsolási rajz elvi felépítést mutat.

Injektor kapcsolóköre (elvi rajz) - Az ECU végfokozatának npn tranzisztora (T1) az injektor tekercsét (L1) a test felé kapcsolja (földelő kapcsolás); a tekercs a biztosítón és a főrelén át állandó pluszt kap. A vezérlőjel külön vezetéken a bázisra jut. A V1 Zener-dióda a kollektor és a test között a lekapcsolási feszültségcsúcsot korlátozza (kb. 60–80 V, ellenőrizendő: gyártói adat).

Megjegyzés. A rajzon az injektortekercs (L1) csak a T1 tranzisztoron át kap testet; a vezérlőjel külön kapcsokon jut a bázisra, a tápvezetékhez nem csatlakozik. A V1 Zener-dióda szerepe, hogy a tranzisztor kikapcsolásakor az induktivitásban tárolt energia ne okozzon a tranzisztort tönkretevő feszültségcsúcsot: a lekapcsolási csúcsot a végfokozat Zener-diódája kb. 60–80 V-ra korlátozza (ellenőrizendő: gyártói adat); ez a tüske az oszcilloszkópon az injektor mechanikus zárásának jele is. A tekerccsel párhuzamos egyszerű szabadonfutó dióda lassítaná a zárást, ezért injektorvégfokozatban ritka. A valódi ECU-kban gyakran belső aktív áramkorlátozás és további védőáramkörök is vannak.


31.3.5 Gyújtótekercs-vezérlés és zárásszög-szabályozás

Feladat. A gyújtótekercs feladata, hogy a gyújtási időpontban nagyfeszültségű szikrát szolgáltasson a gyújtógyertyának. A tekercsben a primer tekercs áramának hirtelen megszakításával indukálódik a szekunder nagyfeszültség.

Zárásszög-szabályozás. Ahhoz, hogy a primer áram elérje a kívánt megszakítási áramot (pl. 8A8\,\text{A}), idő kell. Az ECU a gyújtási időpont előtt annyi idővel zárja a primerkört, hogy a tekercs árama elérje a célértéket. Ezt az időt zárási időnek (tzt_z, angolul dwell time) nevezzük. Hagyományos, megszakítós rendszereknél ezt zárásszögben adták meg – az elosztótengely azon szögelfordulása, amíg a primer kör zárva van (az elosztótengely a főtengely fele akkora fordulatszámmal forog, ezért a főtengelyszög ennek kétszerese; pl. 4 hengeres motornál a 90°-os szikraközből a zárásszög kb. 50–54° elosztótengely-fok; ellenőrizendő). Elektronikus rendszerekben az ECU pontos időt számol a tekercs töltésére.

Összefüggés. A zárásszög és a zárási idő közötti kapcsolat:

φz=720∘⋅tzT=360∘⋅n60tz,\varphi_z = 720^\circ \cdot \frac{t_z}{T} = 360^\circ \cdot \frac{n}{60}\,t_z,

ahol φz\varphi_z a zárásszög főtengely-fokban, tzt_z a zárási idő (s a második alakban), TT a ciklusidő (ms) két gyújtás között. (Elosztótengely-fokban a zárásszög ennek fele: γ=360∘⋅tz/T\gamma = 360^\circ \cdot t_z/T.) Négyütemű motornál egy hengernél T=120000/nT = 120\,000 / n ms (ahol nn fordulatszám 1/min), mert egy henger minden második fordulatnál gyújt, vagyis a ciklus 720° főtengelyszög.

SZÁMÍTÁS – zárásszög-szabályozás

Adott: egy motor fordulatszáma n=30001/minn = 3000\, \text{1/min}. Az ECU által igényelt zárási idő tz=3,5mst_z = 3{,}5\,\text{ms} (ellenőrizendő: gyártói adat).

Keresett: a zárásszög fokban.

Megoldás:

  1. Ciklusidő kiszámítása: T=1200003000=40ms.T = \frac{120\,000}{3000} = 40\,\text{ms}.
  2. Zárásszög főtengely-fokban: φz=720∘⋅3,540=63∘.\varphi_z = 720^\circ \cdot \frac{3{,}5}{40} = 63^\circ.

Ellenőrzés: 3000 1/min-nél a főtengely 18 000 °/s sebességgel forog, 3,5 ms alatt 63°-ot fordul; elosztótengely-fokban ez 31,5°, ami a régi elosztós rendszerek jellemző 30–60°-os tartományába esik.

Vezérlés. A modern gyújtórendszereknél az ECU nem egyszerűen zárásszöget számít, hanem a tekercs áramát is méri és szabályozza. A primer áramot egy teljesítmény-tranzisztor kapcsolja. A zárási idő alatt a primeráram a tekercs induktivitása miatt fokozatosan nő, amíg el nem éri az áramkorlátot; a megszakításkor a primerfeszültségen több száz voltos csúcs, majd az égési vonal látszik (a szikra ideje alatt).

Statikus változat (mint a PDF-ben)A gyújtótekercs primeráramának és primerfeszültségének jelalakja a zárási idővel és a szikrával.
A gyújtótekercs primeráramának (felül) és primerfeszültségének (alul) szemléltető jelalakja n=3000n = 3000 1/min-nél: a szürke sáv a tz=3,5t_z = 3{,}5 ms zárási idő, amely 63° főtengely-elfordulásnak felel meg; a szikra a FHP előtt 10°-nál, a megszakítás pillanatában keletkezik (szemléltető modell, nem mért jel)

Az interaktív változatban a fordulatszám, a zárási idő és a fedélzeti feszültség állítható; a kalkulátor kiírja a zárásszöget főtengely- és elosztótengely-fokban (az utóbbi a főtengelyszög fele), valamint azt, hogy a megszakítási áram eléri-e az áramkorlátot.

Példa. Egy intelligens gyújtótekercs (pl. COP – coil-on-plug) esetén az ECU egy vezérlőjelet küld, a tekercsbe épített elektronika pedig maga szabályozza az áramot. Ez csökkenti az ECU terhelését.


31.3.6 Elektronikus fojtószelep (drive-by-wire)

Definíció. Az elektronikus fojtószelep (electronic throttle control, ETC) a gázpedál helyzetét érzékelő jel alapján, villanymotorral állítja a fojtószelepet; a pedál és a fojtószelep között nincs mechanikus bowden.

Felépítés. A fojtószelepházban egy szögbeállító egyenáramú motor, egy vagy két potenciométeres vagy Hall-elektrós helyzet-visszajelző, valamint a fojtószeleptányér található. A motor általában hídáramkörön keresztül kap tápfeszültséget, így mindkét irányban forgatható.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Befecskendezőszelep tekerccsel és tűszeleppel, elektronikus fojtószelep-egység motorral és két helyzetérzékelővel, valamint EGR-szelep a hűtővel.
A beavatkozók sematikus metszete: (a) elektromágneses befecskendezőszelep, (b) elektronikus fojtószelep-egység, (c) EGR-szelep a hűtővel; folytonos vonal: vezérlés nélküli (zárt) helyzet, szaggatott: vezérelt, nyitott helyzet

Az ábrán követhető, mi mozdul a beavatkozó teszt során: az injektorban a tekercs meghúzza a horgonyt, és a tű felemelkedik a fészekről; a fojtószelep-egységben a DC motor a fogaskerék-áttételen át elfordítja a tányért a visszatérítő rugó ellenében, a két helyzetérzékelő ellentétes jele pedig visszajelzi a szöget; az EGR-szelepnél a működtető lenyitja a szeleptányért, és a hűtött kipufogógáz a szívóoldalra áramlik. Az interaktív változatban a „Vezérlés ki/be” gombbal a két állapot váltható, rámutatásra az alkatrész neve és szerepe jelenik meg.

Működés. Az ECU a gázpedál helyzetéből (és más jelekből, pl. menetstabilizáló) kiszámítja a kívánt nyomatékot, majd ebből a kívánt fojtószelep-szöget. A visszajelző jel és a kívánt érték közötti eltérés alapján PID-szabályozó állítja a motort. Az ETC egyben az alapjárat-szabályozást is ellátja, ezért külön alapjárat-szabályozóra nincs szükség.

Biztonsági funkció. A redundáns visszajelzők lehetővé teszik a hibás jel észlelését. Hiba esetén az ECU csökkentett teljesítményű üzemmódba (limp-home) kapcsol, a fojtószelep rugó hatására kis nyitásra térhet.

Példa. Ha a gázpedál érzékelője hibás jelet ad, az ECU letiltja a motorterhelést, és a vezető csak korlátozottan tud gázt adni; a hibakód tárolódik.


31.3.7 Alapjárat-szabályozó (régi rendszerek)

A korábbi, mechanikus fojtószelepű Otto-motoroknál az alapjárati fordulatszámot külön alapjárat-szabályozó szelep (idle air control valve, IACV) tartotta. Ez a fojtószelepet megkerülő légcsatornában lévő, léptetőmotoros vagy forgómotoros tolattyú. Az ECU a hűtőfolyadék-hőmérséklet, a terhelés (klíma, generátor) és a fordulatszám alapján állítja a megkerülő levegő mennyiségét. A mai drive-by-wire rendszerekben ezt a feladatot az elektronikus fojtószelep veszi át, így az alapjárat-szabályozó mint különálló elem már ritka.


31.3.8 EGR-szelep

Feladat. A kipufogógáz-visszavezető szelep (EGR – exhaust gas recirculation) bizonyos üzemállapotokban a kipufogógáz egy részét visszavezeti a szívóoldalra, hogy csökkentse az égési csúcshőmérsékletet és ezzel a NOx-kibocsátást. Otto- és dízelmotoroknál egyaránt alkalmazzák.

Felépítés és működés. A szelep lehet vákuummal vagy villamosan működtetett. A modern rendszerekben elektromos (egyenáramú vagy léptetőmotoros) EGR-szelepet használnak beépített helyzet-visszajelzővel. Az ECU a visszajelző jel alapján zárt hurkú szabályozással állítja a szelep nyitását.

Példa. Dízelmotornál részterhelésen az ECU 10–40%-os EGR-arányt is beállíthat; a visszajelző potenciométer 0,5–4,5 V jelet ad a nyitás függvényében (ellenőrizendő gyártói adat).

Tipikus hiba. A korom és olajpára lerakódás miatt a szelep beragad, a visszajelző jel ellentmondásos lesz, hibakódot és teljesítményvesztést okoz.


31.3.9 Turbó nyomásszabályozó

A turbófeltöltős motoroknál a töltőnyomást elektronikusan szabályozzák. Két gyakori megoldás:

A turbószabályozó az emisszió és a teljesítmény egyensúlyát tartja; hibája túltöltés-védelmi üzemmódot (overboost) és hibakódot okoz.


31.3.10 Tartályszellőztető szelep

A benzinüzemű járművek párolgáscsökkentő rendszerében a széntöltetű tartályból a kigőzölgést a tartályszellőztető szelep (EVAP purge valve) időszakosan a szívócsőbe vezeti. Az ECU a lambdaszabályozásra való tekintettel PWM-mel szakaszosan nyitja, hogy ne borítsa fel a keveréket. A szelep hibája (ragadás, tekercsszakadás) a motor járását és az emissziót rontja.


31.3.11 Beavatkozó vizsgálat elve

A diagnosztika során az alábbi elvi lépéseket követjük; a konkrét mérési adatok és kapcsolási rajzok mindig a gyártói javítási utasításból származnak.

Szabály. A beavatkozó vizsgálatot feszültségmentes állapotban kezdjük: gyújtás ki, kulcs eltávolítva, akkumulátor negatív saru lekötve (a gyártó előírása szerint, adatvesztés elkerülése mellett). Csak ezután bontjuk a csatlakozót és mérünk ellenállást.

Ellenőrzési sorrend:

  1. Szemrevételezés: csatlakozó korrózió, törött vezeték, sérült szigetelés, mechanikai rongálódás.
  2. Tekercsellenállás mérése: multiméterrel, a beavatkozó csatlakozóján a megfelelő pólusok között. Például egy injektor ellenállása jellemzően 1111–17Ω17\,\Omega (benzinmotor, ellenőrizendő gyártói adat), egy gyújtótekercs primer ellenállása 0,30{,}3–1,5Ω1{,}5\,\Omega. A mért érték eltérése tekercsszakadást vagy zárlatot jelez.
  3. Vezérlőjel vizsgálata: oszcilloszkóppal az ECU felőli csatlakoztatóra visszakötve, a beavatkozó csatlakozóján vagy visszapróbálva. A jelalak jellegzetes: injektor esetén négyszögimpulzus, gyújtásnál zárási idő és megszakítási csúcs. A feszültségszint és időtartam összehasonlítása a gyártói adattal.
  4. Beavatkozó teszt: rendszerteszterrel aktiváljuk az adott beavatkozót (pl. injektor kattogtatás, EGR-szelep mozgatás, fojtószelep nyitás-zárás). Figyeljük a visszajelző jelet és a hangot.

Figyelem – gyújtás és injektor oszcilloszkópos mérése. A gyújtás primer oldalán lekapcsoláskor több száz volt, a szekunder oldalon több tíz kilovolt feszültség keletkezik (ellenőrizendő: gyártói adat); az injektor lekapcsolási tüskéje kb. 60–80 V, ami a műszer bemenetének kiválasztásánál számít. Járó motornál gyújtótekercset, gyertyacsatlakozót nem húzunk le és nem érintünk; a szekunder jelet csak a gyártó által előírt kapacitív vagy induktív érzékelővel mérjük, a primer jelet osztóval (pl. 10:1 vagy 20:1) védett bemeneten. Szívritmus-szabályozót (pacemaker) viselő személy gyújtási rendszeren nem dolgozik. Ha egy henger gyújtását kiiktatjuk, az injektorát is le kell tiltani, különben a katalizátor károsodik.

Figyelem. A befecskendező rendszerek nagynyomású oldalán (különösen közös nyomásterű dízelmotoroknál) a mért értékek és a beavatkozó teszt a jármű saját veszélyeit hordozza: a nagynyomású tüzelőanyagsugár bőrbe hatolhat, ezért a rendszer nyomásmentesítése és a gyártói eljárás betartása kötelező.

Továbbvitt eredmény. A beavatkozók itt megismert vezérlési módjait (PWM, csúcsáram–tartóáram, zárásszög) és a mérési elveket használjuk az Jeladók és beavatkozók vizsgálata multiméterrel és oszcilloszkóppal alfejezetben; ott részletesen tárgyaljuk a konkrét hullámformák kiértékelését és a hibaazonosítást.


31.3.12 Minőségellenőrzés

A beavatkozók ellenőrzéséhez az alábbi ellenőrzőlista használható. Az értékek tanulási példák, és minden konkrét járműnél a gyártói javítási adat a mérvadó.

Beavatkozó Jellemző ellenőrzés Példaérték Megjegyzés
Injektor tekercsellenállás 1111–17Ω17\,\Omega ellenőrizendő gyártói adat
Injektor vezérlőimpulzus idő 11–10ms10\,\text{ms} terhelésfüggő
Gyújtótekercs primer ellenállás 0,30{,}3–1,5Ω1{,}5\,\Omega ellenőrizendő
Gyújtótekercs zárási idő 22–5ms5\,\text{ms} a fedélzeti feszültségtől függ (ellenőrizendő)
Elektronikus fojtószelep visszajelző feszültség 0,50{,}5–4,5V4{,}5\,\text{V} két jel ellentétes irányban
EGR-szelep visszajelző feszültség 0,50{,}5–4,5V4{,}5\,\text{V} nyitás arányában
Tartályszellőztető szelep tekercsellenállás 1010–30Ω30\,\Omega ellenőrizendő

Valós életbeli alkalmazás.

Egy hét-nyolc éves dízelmotoros autónál alapjáraton remegés, füstölés és időnként vészüzemre váltás jelentkezett. A rendszerteszter hibakódot mutatott: EGR-szelep visszajelző jel érvénytelen. Az autószerelő kiolvasta az élő adatokat: a visszajelző feszültség 0,9 V-nál nem változott, pedig a szelep nyitása 40%-ot kért. Először a csatlakozót és vezetékeket ellenőrizte, majd multiméterrel megmérte a visszajelző kimenetet. A jel nem következett. A szelep kiszerelésekor erős koromlerakódást talált; a szeleptányér beragadt. A szelep tisztítva és újratanítva (adaptálva) lett, a hibakód törlése után próbaúton a jel 0,5–3 V között változott, a motor járása rendeződött. Tanulság: a beavatkozó teszt és az élő adatok megfigyelése hamar lokalizálja a hibát.

Gyakorlati útmutató – beavatkozó-ellenőrzés munkalap

Cél: injektor tekercsellenállás mérése és vezérlőjel ellenőrzése, beavatkozóteszt végrehajtása.

Jármű- és adatazonosítás: alvázszám, motorszám, típus, évjárat, motorkód; a gyártói javítási adatból a szükséges ellenőrzési értékek.

Szerszámok, mérőeszközök: multiméter, oszcilloszkóp, rendszerteszter, bontószerszám, védőkesztyű, szigetelőszőnyeg, elszívó (ha motor jár).

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. A motor járhat közben az elszívás kötelező; ügyelj a forgó részekre, forró felületekre és a tüzelőanyag rendszerére.

Munkalépések:

  1. Rögzítse a jármű adatait, az ügyfél panaszát, a hibakódokat.
  2. Állítsa le a motort, vegye le a gyújtást, várja meg a gyártó előírta időt (pl. kondenzátorok kisülése) – ellenőrizendő.
  3. Kösse le az akkumulátor negatív saruját a gyártói adatmentési eljárás betartásával.
  4. Keresse meg az injektor csatlakozóját; szükség esetén távolítsa el a motorburkolatot.
  5. Mérje multiméterrel az injektor tekercsellenállását a csatlakozó megfelelő pólusai között. Hasonlítsa össze a gyártói adattal (pl. 12±2Ω12\pm 2\,\Omega); eltérés esetén cserélje az injektort.
  6. Csatlakoztassa az oszcilloszkópot a visszakötött csatlakozóra (vagy használjon visszapróbáló tűt). Indítsa be a motort, és figyelje a vezérlőimpulzust. Ellenőrizze az amplitúdót és az időtartamot.
  7. Kapcsoljon rendszertesztert, válassza a beavatkozó tesztet (injektor aktiválás), és hallgassa az injektor kattogását. Figyelje, hogy a teszt alatt a motor fordulatszáma változik-e.
  8. A mérési eredményeket rögzítse a munkalapon; végezzen próbautat, és törölje a hibakódot, majd ellenőrizze a readiness státuszt.

Tipikus hibák.

  1. Hiba: Ellenállásmérést a csatlakozó bontása nélkül, a vezérlőegységre csatlakoztatva végeznek. Ez téves értéket adhat, és károsíthatja az ECU-t. Helyes gyakorlat: mindig feszültségmentesen, a beavatkozó oldali csatlakozón mérjünk.
  2. Hiba: A zárásszöget nem ellenőrzik, csak a gyújtótekercs ellenállását; így egy hibás töltésszabályozás rejtve marad. Helyes gyakorlat: oszcilloszkóppal is vizsgáljuk a primer jel időbeli lefutását.
  3. Hiba: Az EGR-szelep tisztítása után elfelejtik elvégezni az adaptációt; a motor egyenetlenül jár, hibakód tér vissza. Helyes gyakorlat: minden cserénél/tisztításnál végezzük el a gyártói adaptációs eljárást.

31.3.13 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy az injektor nyitási ideje és a befecskendezett tüzelőanyag-mennyiség között arányos összefüggés van? Indokolja röviden.
  2. Mi a csúcsáram–tartóáram üzemmód célja az injektor működtetésénél?
  3. Számítsa ki a főtengely-fokban mért zárásszöget, ha a ciklusidő 60 ms, a zárási idő 4 ms.
  4. Miben különbözik az elektronikus fojtószelep az alapjárat-szabályozós régi rendszertől?
  5. Miért nem mérhetjük az EGR-szelep helyzet-visszajelzőjének ellenállását bekötött, feszültség alatti csatlakozón, és hogyan mérjük helyette a jelét?

31.3.14 Feladatok

1. feladat (A) Definíció: hogyan működteti az ECU az injektort, és milyen paraméterrel szabályozza az adagolt mennyiséget?

2. feladat (A) Számolja ki, mekkora tüzelőanyag-térfogatot adagol egy injektor ti=4,0mst_i = 4{,}0\,\text{ms} nyitási idő alatt, ha statikus átfolyása qinj=180cm3/minq_{\text{inj}} = 180\,\text{cm}^3/\text{min}.

3. feladat (B) Egy négyütemű motor fordulatszáma n=40001/minn = 4000\,\text{1/min}. Az ECU zárási ideje tz=2,5mst_z = 2{,}5\,\text{ms}. Számítsa ki a zárásszöget főtengely-fokban.

4. feladat (B) Adott egy elektronikus fojtószelep visszajelző jele: az 1. potenciométer 0,5 V (zárt) – 4,5 V (nyitott), a 2. potenciométer 4,5 V (zárt) – 0,5 V (nyitott). Az ECU élő adatban 2,0 V-ot és 3,2 V-ot mutat. A gyártói tűrés: a két jel összege 5,0V±0,1V5{,}0\,\text{V} \pm 0{,}1\,\text{V} (tanulási példa). Lehetséges-e ez normál működés esetén? Indokolja.

5. feladat (C) Egy injektor (nagy impedanciájú, szívócsőbe fecskendező típus) tekercsellenállása a gyártói adat szerint 1212–16Ω16\,\Omega, de a multiméter 2,3 Ω\Omega-t mér. Milyen hibára következtethetünk, és milyen további vizsgálatot javasol?

6. feladat (D) Egy turbófeltöltős dízelmotornál túltöltés-védelmi üzemmód és „turbó mágnesszelep áramkör” hibakódja van. Rendszerteszterrel a beavatkozó teszt során a mágnesszelep nem kattog. A csatlakozón a tápfeszültség 12 V, a vezérlőjel azonban 0 V (nincs PWM). Mi a következtetés? Indokolja a diagnosztikai lépéseket.


31.3.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igen, mert a nyitási idő és az átfolyási tényező szorzata adja a térfogatot: Vü=qinjtiV_{\text{ü}} = q_{\text{inj}} t_i.
  2. A csúcsáram gyors nyitást biztosít, a tartóáram pedig kisebb hőt és fogyasztást, miközben a szelep nyitva marad.
  3. φz=720∘⋅4/60=48∘\varphi_z = 720^\circ \cdot 4/60 = 48^\circ főtengelyszög (elosztótengely-fokban 24∘24^\circ).
  4. Az elektronikus fojtószelep a fojtószelepet motorral állítja, és nincs külön alapjárat-szabályozó; a régi rendszer mechanikus bowdenes fojtószelepet és külön megkerülő légcsatornás szabályozót használt.
  5. Feszültség alatt az ellenállásmérés hamis értéket ad, és a műszert vagy az ECU-t károsíthatja; a jelet feszültségméréssel, visszapróbálva mérjük, az ellenállást pedig lekötött csatlakozón.

1. feladat (A) Az ECU egy teljesítménytranzisztorral kapcsolja az injektor tekercsét; a nyitási időt (tit_i) szabályozza, amellyel arányos a befecskendezett tüzelőanyag-mennyiség.

2. feladat (A) qinj=180cm3/minq_{\text{inj}} = 180\,\text{cm}^3/\text{min}, ti=4mst_i = 4\,\text{ms}. Számoljuk: V=180cm3min×460000min=0,012cm3=12mm3V = 180 \frac{\text{cm}^3}{\text{min}} \times \frac{4}{60\,000}\,\text{min} = 0,012\,\text{cm}^3 = 12\,\text{mm}^3. Tehát 12 mm³.

3. feladat (B) T=1200004000=30msT = \frac{120\,000}{4000} = 30\,\text{ms}. φz=720∘⋅2,530=60∘\varphi_z = 720^\circ \cdot \frac{2{,}5}{30} = 60^\circ. A zárásszög 60∘60^\circ főtengelyszög (elosztótengely-fokban 30∘30^\circ).

4. feladat (B) Az 1. jel 2,0V2{,}0\,\text{V}, így a nyitás (2,0−0,5)/4,0=37,5%(2{,}0-0{,}5)/4{,}0 = 37{,}5\,\%. A 2. jel várt értéke 4,5−0,375⋅4,0=3,0V4{,}5 - 0{,}375 \cdot 4{,}0 = 3{,}0\,\text{V}; a két jel összege normálisan 5,0V5{,}0\,\text{V}. A mért 2,0+3,2=5,2V2{,}0 + 3{,}2 = 5{,}2\,\text{V} a ±0,1V\pm 0{,}1\,\text{V}-os tűrésen kívül esik: a két jel nem hihető, az ECU hibát tárol és vészüzemre vált. Ellenőrizzük a jeladók tápját (5V5\,\text{V}), testét, a csatlakozót, majd a fojtószelep-egységet.

5. feladat (C) Előbb ellenőrizzük, hogy a típus valóban nagy impedanciájú-e (az alacsony impedanciájú, kb. 1–3 Ω\Omega-os injektoroknál a 2,3 Ω\Omega éppen normális érték). Ha igen, az alacsony ellenállás (2,3 Ω\Omega) a menetzárlatra utalhat. Ezt követően javasolt az injektor ki- és beszerelés utáni ellenőrzése, valamint cseréje, mert a menetzárlatos injektor nem működik megfelelően.

6. feladat (D) A vezérlőjel hiánya az ECU és a mágnesszelep közötti szakadást, vezetékhibát, vagy az ECU meghibásodását jelzi. A tápfeszültség megléte kizárja a biztosíték/tápellátás hibát. A diagnosztikai lépések: feszültségmentesítés után ellenőrizni a vezetékek folytonosságát, ellenállását, esetleg oszcilloszkóppal a kimenetet; ha a vezetékek jók, az ECU végfokozata hibás.


31.3.16 Rövid összefoglaló

Ebben az alfejezetben a motorirányítás legfontosabb beavatkozóit tekintettük át: a befecskendezőszelepeket, a gyújtótekercseket, az elektronikus fojtószelepet, az alapjárat-szabályozót, az EGR-szelepet, a turbó-nyomásszabályozót és a tartályszellőztető szelepet. A beavatkozók jellemzően kapcsolóüzemű, PWM-vezérelt elemek; az injektoroknál a csúcsáram–tartóáram mód gyors nyitást és kis hőtermelést biztosít. A befecskendezett tüzelőanyag-mennyiség a nyitási idővel arányos: Vü=qinjtiV_{\text{ü}} = q_{\text{inj}} t_i. A gyújtótekercsnél a zárási idő/szög meghatározza a primer áram nagyságát; a zárásszög számítható a ciklusidőből. Az elektronikus fojtószelep a pedáljelből állítja a levegőmennyiséget és átveszi az alapjárat-szabályozást. A diagnosztikai vizsgálat során feszültségmentesítés után tekercsellenállást mérünk, majd oszcilloszkóppal és rendszerteszterrel ellenőrizzük a vezérlőjeleket és a működést. Minden mért értéket a gyártói javítási adattal kell összevetni; a megadott példaértékek tanulási célúak. A beavatkozók vezérlésének elveit a Jeladók és beavatkozók vizsgálata multiméterrel és oszcilloszkóppal alfejezetben alkalmazzuk a részletes hibakeresésnél.

31.3.17 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: gyártói javítási utasítások és kapcsolási rajzok (pl. injektor vezérlőkapcsolás, EGR visszajelző értékek), a gyártó által megadott beavatkozóteszt-eljárások, a vonatkozó OBD/EOBD diagnosztikai szabványok (ISO 15031), valamint a motorirányítás alapjait tárgyaló szakkönyvek. Az alábbi állítások ellenőrizendők: a befecskendezők jellemző nyitási idői és áramértékei, a gyújtótekercs primer ellenállás- és zárási idő tartománya, az injektor tekercsellenállás példaértéke, az EGR visszajelző feszültség tartománya, a mágnesszelepek ellenállásai. A feltüntetett számok tanulási példák, konkrét járműnél a gyártói adat a mérvadó. A jogszabályi hatásokat az alfejezet nem tárgyalja, de a beavatkozók diagnosztikája a hatályos környezetvédelmi és munkavédelmi előírások betartásával végezhető.