42.2 Elektronikus rendszerek javítása: ABS/ESP, légzsák, komfort, klíma és ADAS

42.2.1 Motiváció

Egy hétköznapi műhelyi helyzetből indulunk: a szervizbe behoznak egy középkategóriás autót, az ügyfél panasza szerint „a műszerfalon egyszerre jött be az ABS-lámpa és a csúszásgátló ikon, majd később a légzsák-lámpa is kigyulladt, és azóta világít”. A klíma sem hűt rendesen, a jobb hátsó ablakemelő pedig csak néha működik. A szerelőnek egyszerre kell rendszerszemlélettel átlátnia a hibát, és biztonságosan, a gyártói javítási utasítás szerint dolgoznia. Ez az alfejezet pontosan erre tanít: az ABS, ASR és ESP rendszer javítására, a pirotechnikai biztonságot igénylő légzsák- és övfeszítő-szerelésre, a komfortelektronika tanítására és ellenőrzésére, a klímaszervizre, valamint a vezetőtámogató rendszerek (ADAS) kalibrálását tartalmazó munkafolyamatokra.

42.2.2 Szemléletes kép

Képzeljük el, hogy a jármű akkumulátorát a gyártói előírás szerint lecsatlakoztattuk, a műhelyben elszívó működik, a jármű kerekét kitámasztottuk. A diagnosztikai műszer a következő hibakódokat olvassa: C0035 (tanulási példa: a kód jelentése gyártóspecifikus, ellenőrizendő; itt: kerékfordulatszám-érzékelő szakadás), B0013 (tanulási példa: vezetőoldali légzsák gyújtókör túl nagy ellenállás; gyártóspecifikus, ellenőrizendő) és B1082 (tanulási példa: jobb hátsó ablakemelő-rendszer hibás; gyártóspecifikus, ellenőrizendő). A szerelő kezében multiméter, oszcilloszkóp és a gyártói áramútrajz van. A rendszerek szintjeit így foglalhatjuk össze:

Az elektronikus rendszerek javítási csoportjai - A tanulási fejezetben tárgyalt rendszerek és főbb beavatkozó egységek; nem részletes járműarchitektúra.

Az ábra rétegei egymás mellé rendelt rendszercsoportok (a sorrendjük nem javítási sorrend), a legalsó sáv a közös járműhálózat: az egyes rendszerek fizikailag és diagnosztikailag elkülönülnek, de a buszkommunikáción keresztül sokszor összefüggenek. Például a kerékfordulatszám-érzékelő jele nemcsak az ABS-nek, hanem a hegyimentő rásegítésnek (ESP) és a gumiabroncsnyomás-figyelőnek is kell.

42.2.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. ABS (Antilock Braking System) – blokkolásgátló rendszer. A kerékfordulatszám-érzékelők jeleiből érzékeli, ha egy kerék a fékezés során blokkolna, és a hidraulikus egység (HCU) segítségével rövid, periodikus nyomáscsökkentést, tartást vagy felépítést végez az adott kerékfékhengerben, így a kerék a tapadási határ közelében marad.

Definíció. ASR (Acceleration Slip Regulation) – kipörgésgátló. Hasonló elv alapján, gyorsítás közben érzékeli a hajtott kerék kipörgését; a motor nyomatékcsökkentésével (gyújtás, befecskendezés pillanata, elektronikus fojtószelep) és/vagy fékezeti beavatkozással visszafogja a hajtási szlipet.

Definíció. ESP (Electronic Stability Programme) – menetstabilizáló rendszer. A kormányszög, a kerékfordulatszám, az oldalirányú gyorsulás és a legyezési sebesség jeleiből felismeri a jármű alul- vagy túlkormányzott viselkedését, és egy vagy több kerék célzott fékezésével, valamint esetleg motornyomaték-csökkentéssel korrigálja a menetstabilitást.

Definíció. SRS (Supplemental Restraint System) – kiegészítő védelmi rendszer, a légzsákok és övfeszítők gyűjtőneve. A pirotechnikai gyújtóegységek robbanékony szerkezetek, ezért a javításukra speciális biztonsági előírások vonatkoznak.

Definíció. ADAS (Advanced Driver Assistance Systems) – fejlett vezetőtámogató rendszerek. Ide tartoznak a kamera, radar, ultrahang vagy lidar alapú rendszerek: sávtartó, vészfékasszisztens, adaptív távolságtartó, holttérfigyelő stb. Az érzékelő pontos geometriája kritikus a működéshez, ezért javítás után kalibrálni kell.

Összefüggés. A kerékfordulatszám-érzékelő jele lehet passzív induktív típusú: a fogazott jeladógyűrű forgása váltakozó feszültséget kelt, a jel frekvenciája arányos a kerék fordulatszámával, az amplitúdója is nő a kerékfordulatszámmal. A Hall-elvű aktív érzékelőnél a vezérlőegység tápfeszültséget ad (gyakran 7–14 V), az érzékelő pedig négyszögjelet vagy digitális állapotjelet ad, amelynek kapcsolási frekvenciája ugyancsak a kerékfordulatszámmal arányos.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Induktív és aktív kerékérzékelő jelalakja két sebességnél: az induktív szinuszjel amplitúdója és frekvenciája is nő, az aktív érzékelő 7 és 14 mA között kapcsoló áramjelének csak a frekvenciája nő.
A passzív induktív és az aktív kerékfordulatszám-érzékelő jelalakja 20 és 60 km/h-nál (C = 2,1 m, 48 fog; szemléltető, számított jel)

Az ábra felső része az induktív érzékelő szinuszos feszültségét mutatja: 20 km/h-nál kb. 127 Hz és kis csúcsérték, 60 km/h-nál kb. 381 Hz és nagyobb csúcsérték. Az alsó rész az aktív érzékelő áramjelét: a két szint (kb. 7 és 14 mA, ellenőrizendő) a sebességtől független, csak a váltások üteme sűrűsödik. Az interaktív változatban a sebesség, a fogszám és a gördülési sugár állítható, a frekvencia (f=v/C⋅zf = v/C \cdot z) kiszámítva jelenik meg; a „légrés túl nagy” kapcsoló az induktív jel csökkenését mutatja.

42.2.4 Felépítés és működés

42.2.4.1 ABS, ASR és ESP javítása

A blokkolásgátló rendszer fő részei:

Az ABS működése: amikor erőteljes fékezésnél egy kerék lassulása eltér a számított járműlassulástól, a vezérlőegység az adott kerék mágnesszelepét átkapcsolja, hogy a nyomást tartsa vagy csökkentse. A beavatkozás során a fékpedál pulzálását, zaját a járműben érezni lehet.

A javítás során:

  1. Hibakód kiolvasása diagnosztikai műszerrel.
  2. Célzott mérés: az érzékelő tekercsellenállása induktív típusnál jellemzően 800–1600 Ω (ellenőrizendő: gyártói adat), Hall-érzékelőnél a tápfeszültség és a jel alakja oszcilloszkóppal.
  3. Légrés-ellenőrzés hézagmérővel, a gyártói érték szerint.
  4. Jeladógyűrű ellenőrzése: törött fog, korrózió, szennyeződés.
  5. Hidraulikus egység vizsgálata: szivárgás, eltömődött szűrő, szolenoid ellenállás, aktivátorteszt a rendszerteszterrel.
  6. Kódolás és kalibrálás: az ABS/ESP vezérlőegység cseréje vagy új érzékelő beszerelése után el kell végezni az adott típusra előírt kódolást, esetleg kormányszög-érzékelő kalibrálást, oldalirányú gyorsulás-érzékelő nullpont-tanítást.

42.2.4.2 Biztonsági elektronika: légzsák és övfeszítő

A légzsákrendszer központi vezérlője érzékeli az ütközést, és pirotechnikai gyújtóegységeket indít. A vezérlőegység a gyújtókört folyamatosan ellenőrzi, ezért ha a spirálkábelt, az érzékelőt vagy a modult szabálytalanul csatlakoztatják, hibakódot tárol.

Előírás. A légzsák- és övfeszítő-rendszeren bármilyen munkálat előtt a gyújtást ki kell kapcsolni, a 12 V-os akkumulátor negatív pólusát le kell kötni, és a gyártó által előírt várakozási időt (jellemzően 3–15 perc, ellenőrizendő a gyártói javítási utasításban) kell eltölteni, hogy a tartalék kondenzátorok kisüljenek. Csak ezután szabad a pirotechnikai egységeket bontani.

Tilos. A gyújtóegységet közvetlenül ellenállásmérővel vagy bármilyen áramforrással vizsgálni, mert az indítóáram hatására a gyújtóegység beindulhat, súlyos sérülést okozva.

Spirálkábel: kormányműszer középső helyzetéből szerelendő, a középhelyzet jelölését a gyártó adja. A csatlakozók biztonsági retesszel rendelkeznek, a csatlakozót csak a retesz feloldása után szabad bontani.

42.2.4.3 Komfortelektronika

A komfortfunkciók (ablakemelő, központi zár, tükörmozgató, ülésállítás, napfénytető) elektronikus vezérlőegységei többnyire CAN- vagy LIN-buszon kommunikálnak. Javítás után a rendszereket gyakran újra kell „tanítani”:

A hibakeresésnél mindig a tünetből indulunk ki, és a gyártói áramútrajz alapján a kapcsolót, a motor áramkörét, a csatlakozókat és a biztosítékokat ellenőrizzük.

42.2.4.4 Klímaszerviz

A klímaberendezés javítása során a hűtőkör nyomás alatt áll. Az F-gáz szabályozás szerint a hűtőközeggel végzett munkákhoz (lefejtés, visszafejtés, töltés, szivárgásvizsgálat) képesítés szükséges. A hűtőközeget a légkörbe engedni tilos.

A klímaszerviz jellemző lépései:

  1. Hűtőközeg-típus azonosítása (címke: R134a/R1234yf; az R1234yf gyúlékony, a folyékony hűtőközeg fagysérülést okoz: védőszemüveg és kesztyű kötelező, szikra és nyílt láng tilos). HV-kompresszoros járművön a klímakör bontása előtt a HV-feszültségmentesítés is szükséges lehet (ellenőrizendő: gyártói eljárás).
  2. Nyomásellenőrzés: az alacsony oldalon (szívóoldal) jellemzően 1,5–3 bar, a magas oldalon 10–18 bar (ellenőrizendő a környezeti hőmérséklet és a gyártói töltetmennyiség függvényében).
  3. Hűtőközeg-visszanyerés klímaszerviz-állomással, a rendszer leürítése.
  4. Vákuumozás a nedvesség eltávolításához, majd vákuumtartási (tömörségi) próba a töltés előtt (ellenőrizendő: gyártói idő); szivárgó körbe nem szabad hűtőközeget tölteni.
  5. Töltés a címke szerinti tömegű hűtőközeggel és az előírt olajjal; HV-kompresszornál kizárólag a gyártó által előírt szigetelő olajjal (a hagyományos PAG-olaj a HV-rendszer szigetelését veszélyeztetheti; ellenőrizendő: gyártói adat).
  6. Működés- és szivárgásellenőrzés elektronikus detektorral vagy buborékos spray-vel.

A hibás kompresszort, eltömődött expanziós szelepet vagy szivárgó kondenzátort a gyártó szerint kell cserélni; a rendszert csak szűrővel együtt szabad javítani.

42.2.4.5 ADAS diagnosztika és kalibrálás

A vezetőtámogató rendszerek érzékelői (kamera, radar, ultrahang) a járműhöz képesti pontos geometriát igényelnek. Szélvédőcsere, érzékelőcsere, futómű beállítás után a rendszer diagnosztikája általában hibakódot jelezhet, vagy a szerviznek kötelező kalibrálást végeznie. A kalibrálás lehet:

Előírás. ADAS-kalibrálást csak a gyártói céltáblákkal, a jármű terhelési állapotát, az üzemanyagszintet és a futómű beállítását pontosan betartva szabad végezni. A hibás kalibrálás téves vészfékbecsléshez vagy nem megfelelő sávtartáshoz vezethet, ami közúti balesetveszélyt okoz.

42.2.5 Kidolgozott példák

42.2.5.1 Példa 1: Induktív kerékfordulatszám-érzékelő ellenőrzése

Adott egy jármű, amelyen az ABS-lámpa világít. A diagnosztikai műszer a jobb első kerékfordulatszám-érzékelő hibáját jelzi. A gyártói adat szerint az érzékelő tekercsellenállása 800–1600 Ω, a légrés 0,3–1,0 mm (tanulási példa, ellenőrizendő: gyártói adat).

Számítás. A szerelő multiméterrel mér: az érzékelő ellenállása Rérzékelő=1250ΩR_{\text{érzékelő}} = 1250\,\Omega, ami a tűréshatáron belül van. A légrést hézagmérővel ellenőrzi: 0,8mm0{,}8\,\text{mm}. Ez is megfelel. A jeladógyűrű fogai épek, nincs fémforgács. A hiba tehát valószínűleg mégsem az érzékelő, hanem a csatlakozó szakadása az érzékelő és az ABS-vezérlő között.

A szerelő a gyártói áramútrajz alapján átnézi a kábelköteget, és az érzékelő csatlakozójánál a csatlakozó hüvely korrodált. A csatlakozót kontaktjavítóval tisztítja, a szilikon-tömítőgyűrűt ellenőrzi, majd új csatlakozó hüvelyt présel fel. A hibakód törlése után rövid próbaút: az ABS-lámpa elalszik, a rendszerteszter nem mutat hibát.

42.2.5.2 Példa 2: Hall-elvű érzékelő jelének ellenőrzése

Egy másik járművön a bal hátsó kerékfordulatszám-érzékelő jele hiányzik. Az érzékelő aktív (Hall- vagy magnetorezisztív) típusú, két vezetéken kapja a tápot az ABS-vezérlőtől, és a jelét áramváltozásként adja (kb. 7 mA / 14 mA – ellenőrizendő: gyártói adat). A mérés:

nkerék=vCkerék=16,7m/s2,1m≈7,95s−1=4771/min.n_{\text{kerék}} = \frac{v}{C_{\text{kerék}}} = \frac{16{,}7\,\text{m/s}}{2{,}1\,\text{m}} \approx 7{,}95\,\text{s}^{-1} = 477\,\text{1/min}.

A jel frekvenciája f=nkerék⋅zfog=7,95⋅48≈382Hz.f = n_{\text{kerék}} \cdot z_{\text{fog}} = 7{,}95 \cdot 48 \approx 382\,\text{Hz}.

Az oszcilloszkóp frekvenciája ennek megfelelő értéket mutat, tehát a jeladó egészséges. A hiba a vezeték szigetelésének sérülése lehet, amelyet át kell vizsgálni.

42.2.6 Minőségellenőrzés

Ellenőrzőlista elektronikus rendszer javítása után:

42.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy ügyfél panasza: „a menetstabilizáló szimbólum néha felvillan, az ABS-lámpa pedig hosszabb lejtmenetben jön be.” A rendszerteszter kiolvassa a bal hátsó kerékfordulatszám-érzékelő hibáját. A szerelő a járművet emelőre állítja (bakra támasztva), leválasztja a csatlakozót, és megméri az érzékelő ellenállását: R=920ΩR = 920\,\Omega, a gyártói érték szerint 800–1600 Ω, tehát ez rendben van. A légrés 1,0mm1{,}0\,\text{mm}, ami a tűrés felső határán van. A jeladógyűrű tisztának tűnik. A hibakód törlése után rövid próbaút során a hiba visszatér, de csak akkor, amikor a kerék oldalirányban terhelést kap. A szerelő rájön, hogy a csapágy lötyög; a kerékfordulatszám-érzékelőnek a kerékagyhoz viszonyított holtjátéka eltér, a légrés megnyúlik. A kerékcsapágy cseréje és az érzékelő újra rögzítése után a hiba megszűnik. A tanulság: az érzékelő hibakódja nem mindig magát az érzékelőt jelenti; ellenőrizni kell a jeladógyűrűt, a légrést, a csapágy játékát és a kábelköteget is.

42.2.8 Gyakorlati útmutató

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

42.2.8.1 1. gyakorlati útmutató: Kerékfordulatszám-érzékelő cseréje (ABS)

Cél: a jobb első kerékfordulatszám-érzékelő cseréje és jelének ellenőrzése.

Szerszámok és anyagok: kerékemelő, bak, kéziszerszámok, nyomatékkulcs, hézagmérő, multiméter, oszcilloszkóp (vagy diagnosztikai műszer), új érzékelő, a gyártó által előírt rögzítőcsavar/rögzítőpatent és szerelőpaszta (ellenőrizendő: gyártói adat), kontaktjavító spray.

Munkalépések:

  1. Járműazonosítás: adja meg a motorszám, EVIN, évjárat alapján a gyártói javítási adatokat; szerezze be az adott típusra való érzékelőt.
  2. Emelés és alátámasztás: a járművet emelővel emeljük, állítsuk bakra; a felemelt jármű alá csak alátámasztva szabad bemenni.
  3. Csatlakozó bontása: a kerékdob mögött ill. a kerékagynál lévő érzékelőcsatlakozót oldja, húzza szét; ne húzza a kábelt.
  4. Rögzítő oldása: a szenzort általában egy vagy két csavar fogja; távolítsa el a rögzítőt.
  5. Érzékelő kihúzása: óvatosan, forgatva húzza ki a furatból. Ne hajlítsa meg a tartólemezt.
  6. Tisztítás: a rögzítőfuratot tisztítsa meg; a jeladógyűrűn ellenőrizze a fogak épségét és a szennyeződést.
  7. Új érzékelő beszerelése: ütközésig tolja be; soha nem a kábelre ütve. A gyártói légrés beállításához használt csavarokat a megadott nyomatékkal (ellenőrizendő) húzza.
  8. Csatlakoztatás: csatlakoztassa az új érzékelőt; ellenőrizze a reteszt, a tömítést.
  9. Mérés: multiméterrel az ellenállást, és ha lehetséges, oszcilloszkóppal a jelet. Kerék megforgatásakor a jelfrekvencia arányos a kerékfordulatszámmal.
  10. Hibakód törlése és próbaút: rendszerteszterrel törölje a hibakódot, végezzen ABS-próbát; ellenőrizze, hogy a lámpa elalszik, és a rendszer beavatkozik.
  11. Dokumentálás: rögzítse a mérési eredményeket és az alkatrészcserét a munkalapon.

42.2.8.2 2. gyakorlati útmutató: Vezetőoldali légzsákmodul cseréje

Biztonsági korlát. Pirotechnikai egységen csak feszültségmentesített állapotban, a gyártói előírás szerint, és csak olyan személy dolgozhat, aki erre ki van képezve. A feszültség alatt lévő légzsákrendszeren tilos munkát végezni.

Munkalépések:

  1. Várakozási idő: kapcsolja ki a gyújtást, távolítsa el a kulcsot; kösse le az akkumulátor negatív pólusát. Várja ki a gyártói várakozási időt (pl. 10 perc; ellenőrizendő).
  2. Szerelési pozíció: állítsa a kormánykereket a gyártói középhelyzetbe (spirálkábel középhelyzetét megtartva).
  3. Modul bontása: a gyártói előírás szerinti pontokon oldja a légzsákmodul rögzítőcsavarjait vagy reteszét. Ne használjon sérült szerszámot.
  4. Modul kihúzása: óvatosan, a csatlakozót még ne bontsa.
  5. Csatlakozó bontása: az SRS-csatlakozónál a gyártó szerinti zárfeloldás után válassza le a modult; a csatlakozót rövidre záró eszközt (shorting clip) ha a gyártó előír, helyezze fel.
  6. Tárolás: a kivett, ki nem oldott légzsákmodult a burkolatával (kibomló oldalával) felfelé, sík, nem éghető felületen, hőforrástól, nyílt lángtól és elektromos zavartól távol, lezárt helyen tárolja; hordozáskor a kibomló oldalt a testétől elfordítva vigye (ellenőrizendő: gyártói kezelési utasítás).
  7. Új modul beszerelése: a sorrend fordított; a modul csatlakoztatása után a rögzítőcsavarokat a gyártói nyomatékkal húzza.
  8. Akkumulátor visszakötése: gyújtás kikapcsolva, a járműben és a légzsákok kioldási zónájában senki sem tartózkodik; először a pozitív, majd a negatív pólust kötjük vissza. A gyújtást először a jármű mellől, a kioldási zónán kívülről kapcsoljuk be (ellenőrizendő: gyártói eljárás).
  9. Diagnosztika: rendszerteszterrel ellenőrizze a gyújtóköröket, az SRS-lámpát; törölje a hibakódot, ha a rendszer tiszta.
  10. Dokumentálás: a légzsákmodul cseréjét és a várakozási időt dokumentálni kell.

42.2.9 Tipikus hibák

  1. Légzsák-rendszeren ellenállásmérő használata. A szerelő a gyújtóegységet multiméterrel akarja „átmérni”. Ez életveszélyes: a mérőáram működésbe hozhatja a pirotechnikai gyújtót. A diagnosztikai műszerrel a gyújtókör ellenőrzése biztonságos.
  2. ABS-érzékelő cseréje a jeladógyűrű ellenőrzése nélkül. Ha a gyűrű fogai töröttek vagy a légrés rossz, az új érzékelő is hibát ad. A munkaművelet előtt a rendszerszemléletű ellenőrzés szükséges.
  3. ADAS-kalibrálás elmaradása. Szélvédőcsere vagy kamera-bontás után a sávtartó asszisztens újra pontatlanul működik, de a hibakód nem feltétlenül jelenik meg azonnal. A gyártói kalibrálási utasítás be nem tartása közlekedésbiztonsági kockázat.
  4. Klímaszerviz töltés megfelelő jogosultság nélkül. A hűtőközeg nem tűnik veszélyesnek, de fagyási sérülést okozhat, a légkörbe jutó F-gáz pedig környezetkárosító; a jogosultság nélküli munkavégzés jogszabályba ütközik.
  5. Komfortelektronikai tanítás elfelejtése. Az ablakemelő motor cseréje után a rendszer hibát jelez vagy nem tanulja a végállásokat, ha a tanítást elmulasztják.

42.2.10 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy az induktív kerékfordulatszám-érzékelő jelének frekvenciája csökken a kerék fordulatszámának növekedésével?
  2. Miért tilos a légzsák gyújtóegységet ellenállásmérővel mérni?
  3. Mi a teendő egy légzsákrendszer javítását megelőzően?
  4. Melyik rendszerhez tartozik a kormányszög-érzékelő kalibrációja?
  5. Mi a teendő a klímarendszer hűtőközeg-visszanyerésével, és milyen képesítés kell?

A válaszok a Megoldások elején találhatók.

42.2.11 Feladatok

1. feladat (A). Sorolja fel az ABS-rendszer fő részeit és azok szerepét.

2. feladat (A). Milyen mérésekkel ellenőrizhető egy kerékfordulatszám-érzékelő?

3. feladat (B). Egy jármű kerék gördülési sugara rd=0,34mr_{\text{d}} = 0{,}34\,\text{m}, a jeladógyűrű 50 fogú. Számítsa ki a jel frekvenciáját 80 km/h sebességnél.

4. feladat (B). Rajzolja le az aktív érzékelő kétvezetékes bekötését az ABS-vezérlőhöz.

5. feladat (C). Egy ABS-javítás után a hibakód törlése ellenére a rendszerteszter folyamatosan „kalibrálás hiányzik” hibát jelez. Mi lehet az ok, és hogyan járjon el?

6. feladat (D). Ügyfél panasza: a légzsák-lámpa világít. A diagnosztikai műszer azt jelzi, hogy a vezetőoldali gyújtókör ellenállása nagy. Ismertesse a hibakeresési láncot és a biztonsági lépéseket a légzsákmodul cseréjéig.

42.2.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:

  1. Hamis. A frekvencia arányosan nő a kerék fordulatszámával.
  2. Mert a mérőáram beindíthatja a pirotechnikai gyújtóegységet.
  3. Gyújtás ki, akkumulátor negatív lakötés, gyártói várakozási idő kivárása.
  4. Az ABS/ESP rendszerhez; a kormányszög-érzékelő nullpontját kalibrálni kell.
  5. Hűtőközeget vissza kell nyerni klímaszerviz-állomással; az F-gáz szabályozás szerinti képesítés szükséges, a hűtőközeget légkörbe engedni tilos.

1. feladat (A). Fő részek: kerékfordulatszám-érzékelők (keréksebesség jele), hidraulikus egység (nyomásmódosítás), elektronikus vezérlőegység (jelek feldolgozása, vezérlés), kormányszög-érzékelő, oldalirányú gyorsulás- és legyezési érzékelő, féklámpa-kapcsoló.

2. feladat (A). Induktív érzékelőnél: tekercsellenállás, légrés, jeladógyűrű állapota, oszcilloszkóppal a váltakozó feszültség frekvenciája és amplitúdója. Aktív (Hall-) érzékelőnél: a vezérlőtől kapott táp megléte, az áramjel két szintje (kb. 7/14 mA, ellenőrizendő) és frekvenciája a vezérlő oldali mérőponton.

3. feladat (B). Szoftver használható, de kézzel is: v=80km/h=22,2m/sv = 80\,\text{km/h} = 22{,}2\,\text{m/s}. Kerék kerülete: C=2π⋅0,34m=2,14mC = 2\pi\cdot 0{,}34\,\text{m} = 2{,}14\,\text{m}. Kerékfordulatszám: n=v/C=22,2/2,14=10,38s−1n = v/C = 22{,}2/2{,}14 = 10{,}38\,\text{s}^{-1}. Jel frekvencia: f=n⋅zfog=10,38⋅50=519Hzf = n \cdot z_{\text{fog}} = 10{,}38 \cdot 50 = 519\,\text{Hz}.

4. feladat (B). A rajz lényege: az aktív érzékelő két vezetéken csatlakozik az ABS-vezérlőhöz, a tápot a vezérlő adja, a jel áramjel. A bekötést egyszerűen ábrázoljuk:

Aktív (Hall-elvű) kerékfordulatszám-érzékelő kétvezetékes bekötése (elvi) - Elvi rajz: a vezérlő belső tápja áramot hajt az érzékelőn át, a mérőellenálláson eső feszültségből olvassa ki az áramjelet (kb. 7/14 mA, szemléltető, ellenőrizendő a gyártói adat szerint); a kapocsjelölések gyártófüggők.

A rajzon az aktív érzékelő két vezetékkel csatlakozik az ABS-vezérlőhöz: a felső vezetéken (1) kapja a vezérlő belső tápját, az alsón (2) az áram a vezérlőben lévő mérőellenálláson át folyik a testre. Az érzékelő az áramát a fogak ütemében két szint (kb. 7 és 14 mA, ellenőrizendő) között kapcsolja, a vezérlő a mérőellenálláson eső feszültségből számolja a frekvenciát.

5. feladat (C). A kalibrálás hiánya általában a kormányszög-érzékelő újratanítását jelenti. A következőt tegye: végezze el a gyártói kalibrációs rutint diagnosztikai műszerrel; ellenőrizze a kormányszög-érzékelő alapjeleit; a kalibrálás után törölje a hibakódot, majd végezzen próbaút. Ha a hibakód visszatér, ellenőrizze a kormányszög-érzékelő bekötését és a jármű futómű-beállítását.

6. feladat (D). Hibakeresés:

42.2.13 Rövid összefoglaló

A fejezetben áttekintettük az ABS, ASR és ESP rendszer felépítését, a kerékfordulatszám-érzékelők vizsgálatát és cseréjét, a légzsák- és övfeszítőrendszer biztonságos szerelését, a komfortelektronika tanításait, a klímaszerviz alapjait és az ADAS-érzékelők kalibrálását. Kiemeltük, hogy a gyártói javítási utasítás mindig elsőbbséget élvez; a munkákhoz gyakran diagnosztikai műszer, speciális célszerszám és pontos várakozási/nyomatékadatok szükségesek. A légzsák egység pirotechnikai szerkezet, ezért feszültségmentesítés, várakozási idő és szakszerű tárolás nélkül tilos szerelni. Az ABS hiba keresésekor az érzékelőn kívül a jeladógyűrűt, a légrést, a csapágyat és a csatlakozókat is ellenőrizni kell. Továbbvitt eredmény: ez a rendszerezett javítási módszertan a vizsgafelkészülés gyakorlati hibakeresési és szerelési feladataiban válik majd alkalmazhatóvá; a lépések tudatos követése csökkenti a hibás javítás és a baleset kockázatát.

42.2.14 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: gyártói javítási kézikönyvek és kódolási utasítások; ENSZ-EGB előírások (pl. ECE R13-H a fékrendszerre, ECE R94/R95 a légzsákra; pontos számok ellenőrizendők); EU általános biztonsági rendelet (GSR, az ADAS-rendszerekre; pontos hatály ellenőrizendő); F-gáz szabályozás (uniós és hazai, pontos rendeleti számok ellenőrizendők). Ellenőrizendő továbbá: kerékfordulatszám-érzékelő jellemző ellenállás- és légrés-értéktartományai, légzsák várakozási idő, csavarok meghúzási nyomatéka, klíma nyomásértékek és töltetmennyiségek, ADAS kalibrációs távolságok és céltábla-elrendezések. A szövegben szereplő minden konkrét szám példa.