27.1 A fedélzeti hálózat felépítése, kapocsjelölés és áramútrajz

27.1.1 Motiváció

A műhelyben az egyik leggyakoribb villamos hibajelenség a „sejtelmes” ellátási probléma: például a tompított fényszóró nem világít, de a helyzetjelző igen; az ablaktörlő lassú, de az irányjelző rendben; az indítómotor kattog, de nem forgat. Ilyenkor a szerelő nem kezdheti el az alkatrészcserét csak azért, mert „biztos izzó hibás”. A gépjármű fedélzeti hálózata logikusan felépített, kapocsjelölései pedig nemzetközileg ismert számok és rövidítések. Ha megtanulod a 30, 31, 15, 50, 58, 87 jelű kapcsokat és a gyártói áramútrajz olvasását, akkor nemcsak gyorsabban találod meg a hibát, hanem elkerülöd a felesleges bontást és a rossz alkatrész cseréjét. Ezt a tudást a Vezetékek, csatlakozók, biztosítók, relék és fénykábelek, a(z) Az indítóakkumulátor: felépítés, jellemzők, kiválasztás és töltés és a Járműazonosítás, adatbázisok, javítási utasítások és kapcsolási rajzok alfejezetekben fogjuk napi szinten használni.

27.1.2 Szemléletes kép

Képzeld el a 12 V-os fedélzeti hálózatot úgy, mint egy város villamos hálózatát. Az akkumulátor és a generátor a „erőmű”, a különböző keresztmetszetű vezetékek az „utcai fővezetékek és leágazások”, a biztosítók a „kapcsolósorok”, a kapcsolók és relék a „vezérelt kapcsolók”, a fogyasztók pedig az „otthonok”. A karosszéria mint közös negatív visszavezető olyan, mint a városi földhálózat: minden fogyasztó ehhez csatlakozik vissza. Az alábbi rétegábra ezt a szerkezetet mutatja.

A 12 V-os fedélzeti hálózat rétegmintája - Szemléltető rétegábra; a vezérlőegységek és buszok részleteit a VII. rész későbbi alfejezetei tárgyalják.

A rétegek fentről lefelé mutatják az energiafolyam irányát: az energiaforrások adják a feszültséget, az elosztás és védelem továbbítja, a kapcsolás és vezérlés szabályozza, a fogyasztók hasznosítják, a test pedig lezárja az áramkört.

27.1.3 A fedélzeti hálózat egységei

Definíció. A gépjármű fedélzeti hálózata a jármű villamos energiát termelő, tároló, elosztó, vezérlő és fogyasztó villamos berendezések összessége, beleértve a vezetékeket, csatlakozókat, biztosítékokat, reléket, kapcsolókat és a közös testelést.

A 12 V-os gépjármű-fedélzeti hálózat egyvezetékes rendszer: az akkumulátor pozitív pólusáról egy vezetéken jut az áram a fogyasztóhoz, a visszavezetés pedig a jármű fémvázán, a testen keresztül történik az akkumulátor negatív pólusához. A test tehát nem „üres” pont; a testelési helyek korróziója, lazulása ugyanolyan áramköri hibát okoz, mint egy elszakadt vezeték.

Szabály. A járműtestet soha ne kezeld egyszerű mechanikai tartóelemként. A testkötés az áramkör része; ha egy testpont meglazult vagy oxidált, a fogyasztó feszültségesése megnő, és a berendezés nem működik megfelelően.

Fő egységek:

A feszültség szintje általában 12 V (személygépkocsik, kishaszongépjárművek) vagy 24 V (haszongépjárművek, autóbuszok), a 48 V-os hálózat pedig a mild hibrid rendszerekben jelenik meg. A 48 V-os rendszer lehetővé teszi a nagyobb villamos teljesítményű fogyasztókat, például elektromos kompresszort, indítógenerátort, anélkül, hogy a hagyományos 12 V-os fogyasztókat le kellene cserélni. A nagyfeszültségű rendszerek biztonságát a Nagyfeszültségű rendszerek biztonsága tárgyalja.

27.1.4 Áramkör és bővített áramkör

Definíció. Az egyszerű áramkör az energiaforrás pozitív pólusából kiinduló, a fogyasztón át a negatív pólusra visszatérő zárt hurok.

Definíció. A bővített áramkör az egyszerű áramkör kiegészítve védő-, kapcsoló- és vezérlőelemekkel: biztosítóval, kapcsolóval, relével, csatlakozókkal, vezérlőegységgel, hogy az áramkör biztonságosan és szabályozottan működjön.

Összefüggés. Mindig igaz, hogy az áramkör zárt; a feszültségforrás pólusaitól nem szakadhat meg a vezetőképes kapcsolat. A gyártói rajzon a testpontok gyakran ugyanoda futnak, de a járművön egymástól távol vannak. A Kirchhoff-huroktörvény (a Kirchhoff-törvények, összetett hálózatok, osztók és hídkapcsolás alfejezet szerint) itt is érvényes: egy zárt hurokban a forrásfeszültség és a feszültségesések összege nulla, ezért a vezeték és testellenállás növekedése a fogyasztón kisebb feszültséget eredményez.

Az áramútrajz logikája tehát: táppont – védelem – kapcsolás/relé – fogyasztó – testpont. A következő kapcsolási rajz ezt a láncot mutatja, gyújtáskapcsolót és relét is tartalmazó, gyújtásfüggő fogyasztóval (például menetfénnyel). A tompított fényszórót a valóságban nem a gyújtáskapcsoló, hanem a világításkapcsoló és a fényváltó (56b ág) vezérli; itt a gyújtásfüggő vezérlés elvét mutatjuk be.

Egyszerű relés fogyasztó áramútja (biztosító–kapcsoló–relé–fogyasztó–test) - Szemléltető tanulási rajz; a kapocsjelek alapja a DIN 72552, de a gyártói rajz mérvadó (ellenőrizendő). Alapállapot: gyújtáskapcsoló nyitva, relé elengedve. Felső sor: vezérlőkör (F2 – S1 – K1 tekercs), alsó sor: főáramkör (F1 – K1 érintkező – E1).

A rajz jól mutatja a két párhuzamos hurkot. A főáramkör: 30-as táppont → F1 biztosító → K1 relé munkaérintkezője (30–87) → E1 fogyasztó (menetfény) → test. A vezérlő áramkör: 30 → F2 biztosító → S1 gyújtáskapcsoló → 15-ös kapocs → K1 relétekercs (86–85) → test; a vezérlőágat is saját biztosító védi. Amíg az S1 kapcsoló nyitott, a relé tekercse feszültségmentes, a 30–87 munkaérintkezőn nincs áram, ezért a lámpa nem világít. Ha a gyújtáskapcsoló „üzem” állásba kerül, a 15-ös ág feszültséget kap, a relé behúz, a 30–87 érintkező zár, és a lámpa világít. A relé szerepe az, hogy a kis vezérlőáramú kapcsolóval nagy fogyasztói áramot kapcsoljunk.

Továbbvitt eredmény. A kapocsjelek (30, 31, 15, 50, 58, 87) és az áramútrajz-olvasási lánc módszerét a Vezetékek, csatlakozók, biztosítók, relék és fénykábelek alfejezetben a vezeték-, biztosító- és reléhibák felismerésére, a(z) Az indítóakkumulátor: felépítés, jellemzők, kiválasztás és töltés alfejezetben az akkumulátor-bekötés és -lekötés sorrendjére, a Járműazonosítás, adatbázisok, javítási utasítások és kapcsolási rajzok alfejezetben pedig a gyártói javítási rajzok beszerzésére és értelmezésére használjuk.

27.1.5 Kapocsjelölések (DIN 72552)

A járművillamossági rajzokon a csatlakozók, kapcsolók és relék kivezetéseit gyakran nem egyedi gyártói jelöléssel, hanem a DIN 72552 szerinti, ma már nemzetközileg elterjedt kapocsszámokkal jelölik. Ezt a megoldást a gyártók átvették; azonban a konkrét járművön mindig a gyártói rajz és a kimért kapocsfelirat a mérvadó, mert egyes gyártók saját kiegészítéseket alkalmaznak.

Előírás. A kapocsjelölések a DIN 72552 szerinti hazai gyakorlatot tükrözik (30, 31, 15, 50, 58, 56a, 56b, 87, 87a, 85, 86, D+, B+). A pontos kapcsolatot a gyártói kapcsolási rajz alapján kell meghatározni (ellenőrizendő: DIN 72552 hatályos kiadása és a gyártói dokumentáció).

Az alábbi táblázat a leggyakoribb kapocsjeleket foglalja össze.

Kapocs Jelentés Jellemző helye
30 állandó pozitív, közvetlenül az akkumulátorról (a fogyasztói ágakban biztosítón át) főelosztó, relék 30, gyújtáskapcsoló bemenete
31 test, negatív pólus karosszéria, motor, akkumulátor negatív kábel
15 gyújtáskapcsolás utáni pozitív gyújtáskapcsoló kimenete, injektor, műszerfal
50 indítómotor vezérlő ág indítórelé 50, gyújtáskapcsoló „start” állása
58 helyzetjelző világítás világításkapcsoló, rendszámtábla, műszerfal
56a/56b távolsági/tompított fény fényváltó, fényszóró, fényváltó relé
85/86 relétekercs 86 általában vezérlő pozitív, 85 test (ellenőrizendő)
87/87a relé munka- és nyugvóérintkező fogyasztó táplálása (87), alaphelyzet (87a)
D+/B+ generátor csatlakozók töltésjelző, főáramkör

A kapocsjelek értékei és értelmezése tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat és az adott járművön mért kapocsfelirat).

Fontos, hogy a 15 és a 30 egymástól eltérő üzemállapotot jelöl. A 30 akkor is feszültség alatt van, ha a gyújtás ki van kapcsolva, ezért a 30-as ágon lévő zárlat akkor is lemerítheti az akkumulátort, amikor a jármű áll. A 15 csak a gyújtás bekapcsolása után kap feszültséget; ezért a 15-ös szakadás vagy feszültségesés jellemzően a motor beindítása után, a menet közbeni fogyasztóknál okoz hibát.

A 31 testpont nem egyszerűen „nulla”. A testpontok korrodálódnak, lazulnak, és az átmeneti ellenállásuk megnőhet. A rossz testelés tünete például az, hogy a fényszóró tompított fénye gyengül, de ha a motortérben egy másik testpontot használsz mérési referenciapontként, a hiba nem látszik.

27.1.6 Áramútrajz-típusok

A gyártói javítási dokumentációkban három ábrázolási módot találsz:

A gyártói kapcsolási rajzok gyakran kombinálják ezeket: az áramútrajzon megtalálod a lábszámot vagy a csatlakozó jelét, az elhelyezési rajzon pedig a járműben való helyét. A gyártói rajzon a biztosítékok, relék, testpontok és kapocsjelek mellett a vezeték-színkódok is szerepelnek; például a GN-BK zöld-fekete vezetéket jelöl (a gyártói kódja eltérő lehet).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Ugyanaz a hatpólusú csatlakozó érintkezőoldalról és vezetékoldalról nézve; a lábszámozás tükörképben jelenik meg, a kódolóborda segít a tájolásban.
Csatlakozó-nézet olvasása: érintkezőoldali és vezetékoldali nézet

Az ábrán ugyanaz a hatpólusú csatlakozó látható érintkezőoldalról (a) és vezetékoldalról (b): a lábsorrend tükörképben jelenik meg, a tájolást a kódolóborda adja. A (c) részábra a gyártói rajzrészletet mutatja, amelyen a nézet iránya meg van adva – mérés előtt mindig ezt kell leolvasni.

27.1.7 Kidolgozott példák

Példa 1 – Rajzolvasási gyakorlat. Az előző kapcsolási rajz alapján, gyújtáskapcsoló bekapcsolt állapotában írd le a menetfény (gyújtásfüggő fogyasztó) áramútját.

Megoldás. A gyújtáskapcsoló S1 zár, a 30-as feszültség a 15-ös kapocsra jut, a relé tekercsén (86–85) áram folyik, a relé behúz. A főáramút: 30 → F1 → K1 érintkező (30–87) → E1 menetfény → test. A fogyasztó tehát a 30-as ágról kapja a feszültséget, de csak akkor, ha a relé zár.

Példa 2 – Biztosítékméretezés. Egy 12 V-os hálózaton két párhuzamosan kapcsolt 55 W-os tompított izzó (bal + jobb oldal) ugyanarról a biztosítékról táplálkozik. Mekkora áramot vesz fel a két izzó, és mekkora biztosítékot válassz?

Számítás.
Adott: U=12VU = 12\,\text{V}; Pössz=2⋅55W=110WP_{\text{össz}} = 2 \cdot 55\,\text{W} = 110\,\text{W}.
Keresett: áramerősség II.

I=PU=110W12V=9,17AI = \frac{P}{U} = \frac{110\,\text{W}}{12\,\text{V}} = 9{,}17\,\text{A}

A biztosítékot a tartós áram fölé kell méretezni, de a vezeték keresztmetszete határozza meg. A tanulási példában 15 A-es biztosítékot választunk, mert a 10 A-es biztosíték már a határon lenne. Az ellenőrzés: P=U⋅I=12V⋅9,17A=110WP = U \cdot I = 12\,\text{V} \cdot 9{,}17\,\text{A} = 110\,\text{W}, a számítás helyes. A pontos értéket a gyártói javítási adat adja meg (ellenőrizendő).

Példa 3 – Hibás értelmezés kijavítása. Egy tanuló a rajzon a relé 87a kivezetéséhez köti a fényszórót, mert „ott is van feszültség alaphelyzetben”. Mi történik?

Hiba. A 87a a nyugvó (alaphelyzetben zárt) érintkező. Ekkor a lámpa a relé behúzása előtt ég, amikor a relét vezérlik, kialszik; ez inverz logika. A lámpa vezetékét a 87 munkaérintkezőre kell kötni.

27.1.8 Minőségellenőrzés

Az áramútrajz olvasásakor a következőket ellenőrizd:

  1. A járművön mért kapocsfeszültségek megegyeznek-e a rajzon jelölt üzemállapottal.
  2. A biztosíték értéke és a vezeték keresztmetszete összeillik-e a fogyasztó áramfelvételével.
  3. A relé kapocsai (85, 86, 30, 87, 87a) a rajz szerint vannak-e bekötve.
  4. A testpontok tiszták, rögzítettek-e; a testponton mért feszültségesés terhelés alatt ne haladja meg a gyártói határértéket (jellemzően 0,3 V alatt; ellenőrizendő).
  5. A csatlakozók nem melegszenek-e; a hőfejlődés átmeneti ellenállásra utal.

27.1.9 Valós életbeli alkalmazás

Ügyfélpanasz. A jobb oldali tompított fényszóró időnként kialszik, de a bal oldal folyamatosan világít. A műhelyben a gyártói áramútrajzot használjuk. A rajz szerint mindkét oldal ugyanarról a reléről táplálkozik, de külön biztosítékkal és külön vezetékkel. A gyártói elhelyezési rajzból megkeressük a közös relé 87 kimenetét, a jobb oldali biztosítékot és a jobb lámpa csatlakozóját.

Mérés: a relé 87 kimenetén 13,8V13{,}8\,\text{V} mérhető, a jobb oldali lámpa csatlakozóján viszont csak 11,9V11{,}9\,\text{V}, a bal oldali lámpa csatlakozóján 13,6V13{,}6\,\text{V}. A jobb oldali vezetékszakaszon tehát 1,9V1{,}9\,\text{V} feszültségesés van, ami túl nagy. Közelítésként az izzó teljesítménye a feszültség négyzetével arányos (állandó izzószál-ellenállást feltételezünk), ezért a feszültségcsökkenés miatt az izzó teljesítménye a névleges érték kb. háromnegyedére esik:

Pmért=(11,913,6)2⋅55W≈0,766⋅55W≈42W.P_{\text{mért}} = \left(\frac{11{,}9}{13{,}6}\right)^2 \cdot 55\,\text{W} \approx 0{,}766 \cdot 55\,\text{W} \approx 42\,\text{W}.

A valóságban az izzószál ellenállása hidegebb állapotban kisebb, ezért a teljesítménycsökkenés valamivel kisebb, a fényáram viszont ennél jóval erősebben csökken. Az 55 W névleges érték 12–13,2 V-os vizsgálati feszültségre vonatkozik, nem 13,6 V-ra (ellenőrizendő: az izzó adatlapja).

Az ellenőrzés során a jobb oldali csatlakozó bemenete barnán égett, a műanyag csatlakozóház deformálódott. A hiba oka a csatlakozó korróziója és átmeneti ellenállása volt. A csatlakozót a gyártói előírás szerint kicseréljük, a vezetéket visszavágjuk, új érintkezőt préselünk, zsugorcsövet húzunk rá. Az új mérés: a jobb lámpa csatlakozóján 13,7V13{,}7\,\text{V}, a feszültségesés 0,2V0{,}2\,\text{V}; a fényszórók egyformán világítanak. Tanulság: úgy tűnhet, hogy az izzó hibás, de a rajz és a feszültségesés-mérés alapján a csatlakozó volt a hibás.

27.1.10 Gyakorlati útmutató

Rajzolvasási munkalap (nem igényel a 12 V-os hálózaton alkatrészcserét, mérési tervet ad).

Cél: a gyártói áramútrajz alapján egy fogyasztó tápjának, kapcsolásának és testpontjának beazonosítása.

Szükséges dokumentumok és eszközök: gyártói javítási kézikönyv, áramútrajz- és csatlakozó-nézet nyomtatvány, multiméter, akkumulátor-teszter, adott jármű.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Figyelem. A mérés során ne zárj rövidre vezetéket a testtel; a 30-as ág akkumulátorcsúcsáramot adhat. Kapcsold ki a gyújtást (vedd ki a kulcsot), mielőtt csatlakozókat szétszednél, ha a gyártói utasítás ezt előírja.

Munkalépések:

  1. Azonosítsd a járművet (alvázszám, típus, modellév, motorkód).
  2. Keresd ki a gyártói áramútrajzot a megfelelő évjáratú kiadásból.
  3. Állapítsd meg, milyen típusú rajzot látsz (áramút, elhelyezési, csatlakozó-nézet).
  4. Keresd meg a fogyasztót a rajzon; olvasd le a tápágat (30, 15, 87), a kapcsolót, a biztosítékot és a testpontot.
  5. Írd fel a vezetékszíneket és a csatlakozószámokat.
  6. Keresd meg a járművön az elhelyezési rajz szerint a biztosítékot, relét és testpontot.
  7. Készíts mérési tervet: hol mérsz tápfeszültséget, hol feszültségesést terhelés alatt, hol testpontellenállást.
  8. A mért értékeket rögzítsd a munkalapon, hasonlítsd a gyártói adatához.
  9. Dokumentáld a hibát és a javasolt javítást.

Ellenőrzési pont: gyújtás kikapcsolva a 30-as ponton 12,4V12{,}4\,\text{V} mérhető, a 15-ös ponton nincs feszültség; gyújtás bekapcsolva a 15-ös ponton 12V12\,\text{V} feletti érték mérhető. A pontos értékek a jármű akkumulátortöltöttségétől függnek (ellenőrizendő).

27.1.11 Tipikus hibák

Hiba 1 – 30 és 15 összetévesztése. A szerelő a jármű álló, gyújtás ki helyzetében a 15-ös ágat vizsgálja, nincs feszültség, ezért tévesen szakadást vagy üres akkumulátort állapít meg. Helyes eljárás: ellenőrizd a gyártói rajzon, hogy az adott ág melyik kapocsról táplálkozik, és a mérés előtt állítsd be a megfelelő üzemállapotot.

Hiba 2 – A relé 87 és 87a keverése. A relé munka- és nyugvóérintkezőinek felcserélése miatt a fogyasztó fordított logikával működik. Mindig a kapocsjelölés és a rajz szerint azonosítsd az érintkezőt.

Hiba 3 – Testpont figyelmen kívül hagyása. A szerelő csak a pozitív oldalt méri, a testpontot nem ellenőrzi. Pedig a rossz testelés miatti feszültségesés pontosan ugyanolyan tünetet okoz, mint a rossz tápellátás. Megoldás: terhelés alatt mérd meg a testpont és az akkumulátor negatív közötti feszültségesést.

Hiba 4 – Rossz évjáratú rajz használata. A járművillamossági rajzok gyártói módosításokkal változnak. Az aktuális modellévre érvényes rajz nélkül téves következtetésre juthatsz.

27.1.12 Önellenőrzés

  1. A 30-as kapocs akkor is feszültség alatt lehet, ha a gyújtás ki van kapcsolva. (Igaz / Hamis)
  2. A 31-es jelölésű testpont a járművön ugyanolyan villamos szerepet játszik, mint az akkumulátor negatív pólusa. (Igaz / Hamis)
  3. Mekkora áramot vesz fel egy 21 W-os izzó a 12 V-os hálózaton?
  4. A rajzon a relé tekercs kapcsai 85 és 86, az érintkezője 30 és 87. A 87a jelű kivezetés szerepe mi?
  5. Mi a különbség a 30-as és a 15-ös tápegység között?
  6. A gyakorlatban a jobb oldali fényszóró csatlakozóján 11,2V11{,}2\,\text{V}-ot mérsz, a bal oldalin 13,5V13{,}5\,\text{V}-ot. Mi a legvalószínűbb hiba, ha mindkét oldal ugyanarról a reléről táplálkozik?

27.1.13 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg, mit jelölnek a 30, 31, 15, 50, 58 és 87 kapocsjelek, és mondj mindegyikre egy-egy járműben található példát.

2. feladat (A). Egy 12 V-os hálózaton az izzó feszültsége 12V12\,\text{V}, teljesítménye 21W21\,\text{W}. Számítsd ki az izzón átfolyó áramot és az izzó ellenállását.

3. feladat (B). Az előző kapcsolási rajzban gyújtáskapcsoló zárva, a relé behúz. Rajzold le vagy írd le lépésenként a menetfény áramútját a 30-as tápponttól a testig, beleértve a vezérlő áramkört is.

4. feladat (B). Egy fényszórókörben két 55 W-os izzó párhuzamosan van kapcsolva, a gyártói rajz szerint egy relé 87 kivezetése táplálja őket. Mekkora áram folyik a relé 30–87 munkaérintkezőjén? Mekkora biztosíték illik a körbe, ha a biztosítékot a tartós áramnál legalább 25%-kal nagyobbra választjuk?

5. feladat (C). Egy járművön a bal tompított fényszóró rendben világít, a jobb oldali gyenge. A gyártói rajz szerint mindkét izzó külön vezetéken, közös reléről táplálkozik. A relé 87 kimenetén 13,8V13{,}8\,\text{V}-ot mérsz; a bal izzó csatlakozóján 13,5V13{,}5\,\text{V}-ot, a jobb izzó csatlakozóján 11,2V11{,}2\,\text{V}-ot. Állíts fel diagnosztikai hipotézist, és javasolj mérési sort a hiba behatárolására.

6. feladat (D). Az indítómotor nem forgat, csak kattog. A gyártói rajz szerint az indítórelé tekercs a gyújtáskapcsoló 50-es kimenetéről kap tápot, a relé munkaérintkezője a 30-as feszültséget kapcsolja az indítómotorra. Milyen sorrendben mérnél a 30, 50 és 31 kapcsokon, hogy eldöntsd, a gyújtáskapcsoló, a relé, a vezeték vagy a test a hibás?

27.1.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A 30 közvetlenül az akkumulátorról jön, a gyújtáskapcsolótól függetlenül.
  2. Igaz. A 31 a test/negatív pólus; a testpont a karosszériához csatlakozik, ami az akkumulátor negatívjához vezet.
  3. I=PU=21W12V=1,75AI = \frac{P}{U} = \frac{21\,\text{W}}{12\,\text{V}} = 1{,}75\,\text{A}.
  4. A 87a a relé nyugvóérintkezője; alaphelyzetben a 30-assal zár, behúzás után nyit.
  5. A 30 állandó pozitív, a 15 csak gyújtás bekapcsolása után kap feszültséget.
  6. Legvalószínűbb a jobb oldali vezeték vagy csatlakozó nagy átmeneti ellenállása, mert a közös relé és a bal oldali ág jó.

1. feladat (A).
30: állandó pozitív (pl. akkumulátorról a biztosítékdobozba).
31: test/negatív (pl. karosszéria, motor).
15: gyújtás utáni pozitív (pl. injektor, műszerfal).
50: indítóvezérlő (pl. indítórelé tekercs).
58: helyzetjelző világítás (pl. rendszámtábla-világítás).
87: relé munkaérintkezőjének kimenete a fogyasztóhoz.

2. feladat (A).
I=P/U=21W/12V=1,75AI = P/U = 21\,\text{W} / 12\,\text{V} = 1{,}75\,\text{A}.
R=U/I=12V/1,75A=6,86ΩR = U/I = 12\,\text{V} / 1{,}75\,\text{A} = 6{,}86\,\Omega.

3. feladat (B).
Vezérlő hurok: 30 → S1 (30–15) → K1 tekercs (86–85) → test.
Fő hurok: 30 → F1 → K1 30–87 (zárt) → E1 → test.
A relé a vezérlő áramkör zárása után kapcsolja a fő áramkört.

4. feladat (B).
Összes teljesítmény: 2⋅55W=110W2 \cdot 55\,\text{W} = 110\,\text{W}.
Reléáram: I=110W12V=9,17AI = \frac{110\,\text{W}}{12\,\text{V}} = 9{,}17\,\text{A}.
Biztosíték legalább 9,17⋅1,25=11,46A9{,}17 \cdot 1{,}25 = 11{,}46\,\text{A}; a kereskedelemben kapható értékekből 15 A-es biztosítékot választunk (tanulási példa; ellenőrizendő: gyártói adat).

5. feladat (C).
Hipotézis: a jobb oldali vezetékszakaszban vagy csatlakozóban nagy az átmeneti ellenállás. Mérési sor:
- relé 87 kimenet feszültsége a testhez képest terhelés alatt;
- jobb oldali biztosíték előtti és utáni feszültség;
- jobb oldali csatlakozó előtti és utáni feszültség;
- jobb oldali izzó testpontja és az akkumulátor negatív közötti feszültségesés.
A hiba helyén nagy feszültségesést mérünk.

6. feladat (D).
Mérési sorrend:
- gyújtás ki: a 30-as kapocs és a test között akkumulátorfeszültség;
- indítóállásban: mérj az 50-es kapocs és a test között; ha nincs feszültség, a gyújtáskapcsoló vagy az 50-es vezeték hibás;
- mérj a relé tekercs testoldalán és a relé munkaérintkezőjének kimenetén;
- mérj az indítómotor 30-as csatlakozóján és az indítómotor testpontján.
A feszültség hiánya vagy a nagy feszültségesés behatárolja a hibát.

27.1.15 Rövid összefoglaló

A gépjármű fedélzeti hálózata egyvezetékes rendszer: a pozitív vezeték viszi az energiát a fogyasztóhoz, a visszavezetés a testen történik. Fő egységei: energiaforrások, elosztás és védelem, kapcsolás és vezérlés, fogyasztók, testpontok. Az áramút mindig zárt hurok: táppont – biztosító – kapcsoló/relé – fogyasztó – test. A DIN 72552 szerinti kapocsjelek közül a 30 állandó pozitív, a 31 test, a 15 gyújtás utáni pozitív, az 50 indítás, az 58 helyzetjelző, a 87 relé munkaérintkező. A gyártói áramútrajzokon az áramút szerinti, elhelyezési és csatlakozó-nézet típusú rajzokat különböztetjük meg. A hibakeresés során előbb a rajzból azonosítjuk be a fogyasztó táppontját, kapcsolóját és testpontját, majd a járművön feszültségméréssel és feszültségesés-méréssel ellenőrizzük az egyes szakaszokat. Továbbvitt eredmény. A kapocsjelek és az áramútrajz-olvasás módszertanát a Vezetékek, csatlakozók, biztosítók, relék és fénykábelek, a(z) Az indítóakkumulátor: felépítés, jellemzők, kiválasztás és töltés és a Járműazonosítás, adatbázisok, javítási utasítások és kapcsolási rajzok alfejezetekben alkalmazzuk tovább.

27.1.16 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: DIN 72552 kapocsjelölések; MSZ EN 60617 / IEC 60617 rajzjelek; gyártói javítási kézikönyvek kapcsolási rajzai; járművillamossági szakkönyvi alapok.

Ellenőrizendő állítások:
- a DIN 72552 pontos jelölési rendszere és a felsorolt kapocsjelek hozzárendelése;
- a 85/86 relétekercs-kapcsok konkrét polaritása (86 pozitív, 85 test) gyártótól függhet;
- a 12/24/48 V-os hálózat és a HV-rendszer határértékei;
- a biztosítékok és feszültségesési határértékek tanulási példák, gyártói adat szerint változhatnak;
- a gyártói vezetékszín-kódok pontos értelmezése.