27.2 Vezetékek, csatlakozók, biztosítók, relék és fénykábelek

27.2.1 Miért éppen ez a téma következik?

A fedélzeti hálózat felépítése után most azokat az elemeket vizsgáljuk meg, amelyeken ténylegesen „elindul” az áram a fogyasztó felé. A műhelyben a leggyakoribb villamos hibák nem mindig az érzékelők vagy a vezérlőegységek miatt keletkeznek, hanem a vezetékek sérülése, a csatlakozók korróziója, a biztosítók téves cseréje és a relék elhasználódása miatt. Ha egy tompított fény nem világít, először nem ECU-t cserélünk, hanem biztosítékot, áramkört, relét ellenőrzünk. Ez az alfejezet ahhoz ad gyakorlati alapot, hogy a vezeték-keresztmetszetet, a biztosító értékét és a relék kapcsolását tudatosan válaszd meg.

27.2.2 Szemléletes kép: egy ködlámpa útja a kapcsolótól a fogyasztóig

Képzelj el egy ködlámpát a jármű elején. A műszerfali kapcsoló nem közvetlenül kapcsolja a lámpát, mert a kapcsoló vékony vezetéke nem bírná a lámpa áramát. Helyette egy relé van a motortérben: a kapcsoló a relé tekercsét vezérli, a relé érintkezője pedig a biztosítón keresztül zárja a nagyobb áramú lámpakört. A kapcsolási rajz így néz ki:

Ködlámpa bekötése relével - Szemléltető kapcsolási rajz; alaphelyzetben az S1 nyitott, a relé elengedett. Munkakör: 30 → F1 → K1 (30–87) → H1 → test; vezérlőkör: F1 után → S1 → K1 tekercs (86–85) → test. A két kört csak a relé mágneses csatolása (szaggatott vonal) köti össze. F1 = 10 A a számítási példa szerint.

Az ábrán jól látható a két áramkör: a vezérlőkör a 15-ös kapocs felől jön (itt egyszerűsítve a biztosíték utáni pluszról), az S1 kapcsolón és a K1 tekercsen át a testig; a munkakör a 30-as kapocstól a biztosítékon, a K1 munkaérintkezőjén és a H1 izzón át a testig.

27.2.3 Alapfogalmak: vezeték, kábelkorbács, biztosító, relé

Definíció. Gépjármű-vezeték. A járművillamossági vezeték olyan, rugalmasan hajlítható, többerű réz huzalból készült elektromos vezető, amelyet hő-, kopás- és üzemanyag-álló műanyag szigetelés borít. A járműiparban a merev, egyetlen huzalból álló vezeték ritka; a sok vékony elemi szálból sodrott felépítés a rezgésekkel szembeni hajlításállóság miatt szükséges.

Definíció. Kábelkorbács (wiring harness). A kábelkorbács a jármű egy meghatározott részének előre legyártott vezetékkötege, amely a vezetékeket, a csatlakozóházakat, az érintkezőket, a védőburkolatokat, a rögzítőelemeket és gyakran a biztosíték- vagy relétartókat is tartalmazza.

Definíció. Biztosító (fuse). A biztosító olyan védelmi elem, amely a rajta átfolyó áram által termelt hő hatására, a névleges áramot meghaladó túláram esetén megolvad, és így megszakítja az áramkört. A biztosító elsődleges feladata a vezeték védelme, nem pedig a fogyasztóé.

Definíció. Relé (relay). A relé olyan elektromechanikus vagy elektronikus kapcsoló, amely kis vezérlőárammal nagyobb munkaköri áramot kapcsol. A gépjárműiparban leggyakrabban elektromágneses relét használunk: a tekercs behúzza a mozgó érintkezőt, amely zárja vagy váltja a munkaköri kapcsokat.

27.2.4 Vezetékek anyaga, keresztmetszete és a feszültségesés

A járművek vezetékei szinte mindig elektrolitikus vörösrézből készülnek. A réz fajlagos ellenállása 20∘C20\,{}^{\circ}\text{C}-on ρ≈0,0175Ω⋅mm2/m\rho \approx 0{,}0175\,\Omega\cdot\text{mm}^2/\text{m}. A vezeték ellenállása egy hosszúságú, AA keresztmetszetű rézvezető esetén:

R=ρLA.R=\rho \frac{L}{A}.

A fogyasztó felé folyó II áram hatására a vezetéken

Uesés=IR=IρLAU_{\text{esés}}=I R=I \frac{\rho L}{A}

feszültség esik. A járművek 12 V-os hálózatában már néhány tized volt esés is érezhető: a lámpa fényereje csökken, az indítómotor fordulatszáma visszaesik. A gyakorlatban a világítási körökben a megengedett feszültségesést gyakran 0,30{,}3–0,5V0{,}5\,\text{V} közé veszik fel, az indítókörben ennél nagyobb is lehet rövid időre, de ott is szigorú határt ad a gyártó. A pontos érték mindig a jármű dokumentációjából származik.

A vezeték melegedése is korlátozza a terhelhetőséget. A szigetelés anyagtól és hőmérsékleti osztálytól függ, ezért a „minél vastagabb, annál jobb” elv nem feltétlenül igaz, de a túl vékony vezeték tartós túlterhelésnél megolvadhat. A következő táblázat csak tanulási kiindulópont:

Névleges keresztmetszet (mm²) Tipikus tartós áram (A) Tipikus biztosító (A) Jellemző felhasználás
0,5 5 5 kis jelek, belső világítás
1,0 10 10 helyzetjelző, kis fogyasztó
1,5 15 15 tompított fény, ablaktörlő
2,5 20 20 nagyobb fogyasztó, hűtőventilátor
4,0 30 30 nagyáramú körök, generátor-környezet

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / szabvány).

27.2.5 Számítási példa: vezeték-keresztmetszet kiválasztása

Számítás. Egy 55W55\,\text{W} névleges teljesítményű ködlámpa 12V12\,\text{V} fedélzeti feszültségről üzemel. A vezeték hossza a biztosítéktól a lámpáig 4m4\,\text{m}. Legfeljebb 0,4V0{,}4\,\text{V} feszültségesést engedünk meg. Mekkora legyen a rézvezeték keresztmetszete?

Adott: P=55WP=55\,\text{W}, U=12VU=12\,\text{V}, L=4mL=4\,\text{m}, Uesés, max=0,4VU_{\text{esés, max}}=0{,}4\,\text{V}, ρ=0,0175Ω⋅mm2/m\rho=0{,}0175\,\Omega\cdot\text{mm}^2/\text{m}.

Keresett: AA.

Képlet:

A=IρLUesés,I=PU.A=\frac{I \rho L}{U_{\text{esés}}},\quad I=\frac{P}{U}.

Behelyettesítés:

I=55W12V=4,58A,I=\frac{55\,\text{W}}{12\,\text{V}}=4{,}58\,\text{A},

A=4,58A⋅0,0175Ω⋅mm2/m⋅4m0,4V=0,802mm2.A=\frac{4{,}58\,\text{A}\cdot 0{,}0175\,\Omega\cdot\text{mm}^2/\text{m}\cdot 4\,\text{m}}{0{,}4\,\text{V}} =0{,}802\,\text{mm}^2.

Eredmény: legalább 0,80mm20{,}80\,\text{mm}^2 keresztmetszetű rézvezetéket kell választani, tehát a szabványos méret 1,0mm21{,}0\,\text{mm}^2.

Ellenőrzés: Ha 1,0mm21{,}0\,\text{mm}^2-t választunk, a tényleges esés

Uesés=4,58⋅0,0175⋅4/1=0,32V,U_{\text{esés}}=4{,}58\cdot 0{,}0175\cdot 4/1=0{,}32\,\text{V},

ami a megengedett határon belül van. ∎

Számítás. A fenti fogyasztóhoz illeszkedő biztosítót úgy választunk, hogy az áramkör tartós áramát bírja, de rövidzárlatnál gyorsan oldjon, és a vezeték áramterhelhetőségét ne lépje túl. A tartós áram 4,58A4{,}58\,\text{A}, a választott 1,0mm21{,}0\,\text{mm}^2 vezeték tipikus terhelhetősége 10A10\,\text{A}. A megfelelő biztosító például 7,5A7{,}5\,\text{A} vagy 10A10\,\text{A} lehet, amennyiben a fogyasztó bekapcsolási áramlökése ezt megengedi; itt 10A10\,\text{A}-t választunk. Ellenőrzés: 4,58A<10A≤10A4{,}58\,\text{A} < 10\,\text{A} \le 10\,\text{A}, tehát a biztosító a vezetéket védi. ∎

Megjegyzés. Túlméretezett biztosítóval a vezeték maga válik olvadóbiztosítékká, ami már nem megengedett védelmi megoldás.

27.2.6 Színjelölés, árnyékolt és csavart érpár

A vezeték-színjelölés a járműgyártók kapcsolási rajzain gyártóspecifikus. A magyar műhelyi gyakorlatban gyakran használt rövidítés a német színrövidítéseken alapul: például a rt piros, ws fehér, sw fekete, bl kék, ge sárga lehet. A további csík jelölése például rt/ws (piros alapszín, fehér csík), de ennek pontos értelmezését mindig az adott gyártó kapcsolási rajza adja meg. Az autószerelő ne a szín alapján kössön be egy vezetéket, hanem a kapocsjelölést és az áramútrajzot kövesse; a szín csak segédlet.

Az analóg jeleknél, például a kopogásérzékelőnél vagy a lambdaszonda jelénél, a vezeték lehet árnyékolt: a belső jelvezetőt vezető fémháló vagy fémfólia veszi körül, amelyet testre kötnek. Az árnyékolás a külső elektromágneses zavarokat vezeti el. A CAN-buszok ezzel szemben gyakran csavart érpárt használnak: a két jelvezetőt egyenletes sodrással vezetik, így a külső zavar mindkét szálban közel azonos feszültséget indukál, amit a differenciális vevő kiszűr. Az adatbuszok részleteire a Adatbusz-hálózatok alfejezetben térünk vissza.

27.2.7 Kábelkorbács, csatlakozók, tömítés és korrózió

A kábelkorbács a járművön rögzített útvonalon halad. A vezetékeket műanyag védőcső, szövött vagy ragasztott szalag, illetve kemény műanyag vályú védi a koptató élektől, hőtől és víztől. A karbantartáskor a kötegelés megbontását úgy kell elvégezni, hogy a gyári nyomvonal visszaállítható legyen, mert a rosszul visszarakott korbács a motor mozgása vagy az éles lemezsarok miatt kidörzsölődhet.

A csatlakozók a járművillamosság legérzékenyebb pontjai. Egy csatlakozóház általában a következőket tartalmazza:

A tömítés szerepe a víz és a sólé kizárása. Ha a csatlakozó tömítése sérült, a réz érintkezőkön korrózió indul meg, az átmeneti ellenállás megnő, és a fogyasztó feszültségesése már kis áramnál is jelentős lesz. Az ilyen hibát sokszor csak a csatlakozó széthúzásakor lehet látni: zöldes, kékes, fehéres por vagy nedvesség jelzi a korróziót.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Tömített járműcsatlakozó részei robbantott nézetben; a tű kiszerelése a szekunder retesz kihúzásával és kioldószerszámmal.
Tömített járműcsatlakozó felépítése és az érintkezőtű kiszerelése

A robbantott ábrán (a) látszik az egyedi vezetéktömítés, a ház–ház tömítés, a tűt tartó primer reteszrugó és a szekunder retesz (TPA). A képsor (b) a tű kiszerelését mutatja: TPA ki, kioldószerszám az érintkezőoldalról, a tű lassú kihúzása hátrafelé, majd visszahelyezés, reteszelés és húzópróba – a gyártói javítási utasítás szerint.

A vezetékjavítás alapelve, hogy a gyártói javítási utasítás szerint javítsunk. Ha a gyártó megengedi a toldást, akkor azt préselt, ragasztóbetétes zsugorcsővel ellátott toldóhüvellyel kell végezni; a forrasztás a járműrezgések miatt sok gyártónál már nem megengedett, mert a forrasztott pont merevvé válik, és mellette a hajlékony rézszálak kifáradhatnak. A javítás előtt mindig azonosítani kell a vezetéket, a szigetelést a gyári méretnek megfelelő hosszon eltávolítani, a toldást a gyári nyomvonalon tehermentesítve rögzíteni, és a javítást a munkalapon dokumentálni.

Környezetvédelem. A vezetékjavítás során keletkezett szigeteléshulladék, forrasztási maradék, szilikon- és zsugorcső-maradék nem kerülhet a kommunális hulladékba; a csupasz rézhulladékot és a fémtartalmú maradékot szelektíven kell gyűjteni.

27.2.8 Biztosítók: típusok, biztosítótábla, elektronikus biztosítás

A személygépjárművekben ma leggyakrabban lapos, késes biztosítókat találunk. A ház mérete szerint mini, standard (lapos) és maxi kivitel létezik. A nagyobb áramú körökhöz csavaros vagy patronos nagyáramú biztosítókat használnak, például a generátor fővezetékénél. A biztosító színe a névleges áramot jelöli, de a színkód gyártónként és szabványonként változhat, ezért mindig a biztosító feliratát kell ellenőrizni.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Mini, normál és maxi késes biztosító, kazettás és csavaros főbiztosíték; egy ép és egy kiolvadt biztosító, valamint a tetején lévő mérőpontok.
Járműbiztosítók típusai, ép és kiolvadt biztosító, mérőpontok

Az ábra (a) része a jellemző típusokat mutatja közelítő méretarányban (a névleges áram a fejükön, a színkód gyártói/szabványi adat), a (b) rész az ép és a kiolvadt olvadószálat, a (c) rész a biztosító tetején lévő két mérőpontot: ezeken a feszültségesés terhelés alatt, a biztosító kihúzása nélkül mérhető.

A biztosítótábla általában az utastérben, a műszerfal mögött vagy a motortérben van. A biztosítékok mellett a tábla sokszor a reléket és a nagyáramú áramelosztó síneket is tartalmazza. A biztosíték cseréjekor a gyártó által előírt értéket kell használni; az üres helyekre oda nem illő értékű biztosítékot tenni tilos.

Szabály. A biztosító névleges áramának a fogyasztó tartós áramánál nagyobbnak, de a vezeték megengedett terhelhetőségénél kisebbnek vagy egyenlőnek kell lennie:

Ifogyasztó<Ibiztosító≤Ivezeték, max.I_{\text{fogyasztó}} < I_{\text{biztosító}} \le I_{\text{vezeték, max}}.

Például a korábbi 4,58A4{,}58\,\text{A} tartós áramú lámpához 1,0mm21{,}0\,\text{mm}^2 vezeték 10A10\,\text{A}-ig terhelhető, ezért a 10A10\,\text{A}-es biztosító megfelelő.

Az elektronikus biztosítás a modern járművekben félvezető kapcsolókkal oldja meg az áram védelmét. A vezérlőegység méri az áramot, és túláram esetén lekapcsolja a kimenetet. Ez a megoldás visszaállítható, diagnosztizálható, és nem kell biztosítékot cserélni. Hiba esetén a rendszerteszterrel a konkrét kimenet állapota és az utolsó túláram-esemény is kiolvasható.

27.2.9 Relék: felépítés, kapcsok, munka- és váltóérintkezős kivitel

A járművillamossági relék szabványos kapocsjelölése a DIN 72552 szerinti hazai gyakorlatot követi, de mindig a gyártói rajz a mérvadó:

Kapocs Jelentés
30 akkumulátor-plusz, folyamatos táplálás
85 relétekercs egyik kivezetése
86 relétekercs másik kivezetése
87 munkaérintkező (záró)
87a nyugvóérintkező (bontó)

A legelterjedtebb a négy- és ötpólusú relé:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Ötpólusú relé belső felépítése a tekerccsel és a váltóérintkezővel; alulnézetben a 30, 85, 86, 87 és 87a lábak; bevizsgálás tekercsfeszültséggel és ellenállásméréssel.
A relé felépítése és lábkiosztása négy- és ötpólusú kivitelben

Az ábra (a) része az ötpólusú relé belsejét mutatja (tekercs, vasmag, horgony, rugó, 30–87/87a váltóérintkező), a (b) rész a négy- és ötpólusú relé alulnézetét, a (c) rész a foglalatot felülről – ez az alulnézet tükörképe –, a (d) rész a bevizsgálást. A lábak helye relétípusonként eltérhet; mindig a relé házán lévő rajz az irányadó.

A relétekercs ellenállása típusonként változó; személygépjárművekben gyakran néhány tíz és néhány száz ohm közötti. A tekercs áramerőssége:

Itekercs=URtekercs.I_{\text{tekercs}}=\frac{U}{R_{\text{tekercs}}}.

Számítás. Ha Rtekercs=80ΩR_{\text{tekercs}}=80\,\Omega és a fedélzeti feszültség 12V12\,\text{V}, akkor a tekercs árama:

Itekercs=12V80Ω=0,15A=150mA.I_{\text{tekercs}}=\frac{12\,\text{V}}{80\,\Omega}=0{,}15\,\text{A}=150\,\text{mA}.

A vezérlőkapcsolót tehát elegendő erre a kis áramra méretezni, miközben a relé munkakörén akár 1010–30A30\,\text{A} is folyhat. ∎

A félvezető relé mechanikus érintkező nélküli elektronikus kapcsoló. Ilyenkor egy tranzisztor vagy MOSFET végzi a kapcsolást. Előnye a kopásmentesség és a gyors működés, hátránya a maradék feszültségesés és a hűtésigény. Félvezető reléket főként nagy kapcsolási gyakoriságú vagy PWM-vezérelt körökben használnak, például fűtésvezérlésnél, izzításnál vagy világításmodulokban.

27.2.10 Relé bevizsgálása négy- és ötpólusú kivitelnél

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

A relé bevizsgálása előtt áramtalanítsd az áramkört: vedd le a gyújtást, és ha a relé állandó 30-as táplálást kap, kösd le az akkumulátort a gyártói előírás szerint. A mérést multiméterrel végezd.

  1. Azonosítsd a kapcsokat a gyártói rajz alapján.
  2. Mérd meg a tekercset a 85–86 kapcsok között. Nyugalomban tipikusan 6060–120Ω120\,\Omega közötti értéket kapsz; ha 0Ω0\,\Omega vagy végtelen, a tekercs rövidzárlatos vagy szakadt. Az érték relétípusonként változik.
  3. Ellenőrizd a munkaköri érintkezőket nyugalomban. Négypólusú relénél a 30–87 nyitott, ötpólusúnál a 30–87 nyitott, a 30–87a zárt, közel 0Ω0\,\Omega.
  4. Adj 12V12\,\text{V}-ot a tekercsre: hallható kattanást kapsz. Ezután a 30–87 záródik, a 30–87a nyit.
  5. Terheléses mérésnél kapcsolj terhelést a munkakörbe, és mérd a feszültségesést a 30–87 kapcsokon. Például 10A10\,\text{A} terhelésnél a jellemző esés gyakran 0,2V0{,}2\,\text{V} alatt van; a pontos határ a gyártó adata.

27.2.11 Minőségellenőrzés: mire figyelj?

27.2.12 Valós életbeli alkalmazás: ködlámpa nem működik

Egy járművön a bal oldali ködlámpa nem világít, a jobb oldali igen. A hibalánc a következő:

  1. Tünet: a bal ködlámpa sötét, a biztosíték rendben.
  2. Hipotézis: a közös relé jó, tehát a hiba a bal oldali ágban lehet: lámpa, testpont, csatlakozó, vezeték.
  3. Mérés: a lámpa csatlakozóján a relé bekapcsolt állapotában, terhelés nélkül 12,2V12{,}2\,\text{V} mérhető. Ha visszaterheljük a lámpát, a feszültség 4V4\,\text{V}-ra esik, miközben a másik oldalon 11,8V11{,}8\,\text{V} marad.
  4. Ok: a bal csatlakozó érintkezője korrodált, az átmeneti ellenállás megnőtt. Terhelés nélkül a multiméter nagy bemeneti ellenállása miatt a hiba nem látszik.
  5. Javítás: a csatlakozó tisztítása és a korrodált érintkező cseréje a gyártói javítási utasítás szerint.
  6. Ellenőrzés: a lámpa bekapcsolva, terhelés alatt a feszültségesés a megengedett tartományban marad.

Továbbvitt eredmény. A vezeték-keresztmetszet és a biztosító együttes kiválasztását, valamint a terheléses feszültségesés-mérést a későbbi alfejezetek használják: Elektronikai elemek a gépjármű villamos hálózatában, Fénytechnika és világítóberendezések és Áramút-alapú hibakeresés: feszültségesés, szakadás, zárlat, nyugalmi áram. A relé bevizsgálását az áramút-alapú hibakeresésnél ismételten alkalmazzuk.

27.2.13 Fénykábelek röviden: a MOST-busz

A nagyobb szórakoztató- és infotainment-rendszerekben a nagy sebességű adatátvitelt részben műanyag optikai szálakkal oldják meg. Korábban elterjedt a MOST (Media Oriented Systems Transport) gyűrű (az újabb járművekben az autóipari Ethernet váltja fel), amelyben a vezérlőegységek optikai szálon továbbítják a jelet. A fénykábel hajlítási sugarát és a csatlakozó tisztaságát szigorúan be kell tartani, mert a sérült vagy erősen meghajlított szál jelvesztést okoz. A fénykábelt csak a gyártó által engedélyezett javítókészlettel és eljárással szabad javítani; ahol ilyen nincs, a sérült szakaszt cserélni kell (ellenőrizendő: gyártói javítási utasítás). A hálózat részleteit a Adatbusz-hálózatok alfejezet tárgyalja.

27.2.14 Tipikus hibák

Hiba. A biztosítékot nagyobbra cserélik, mert „úgyis az a rossz, hogy kicsi”. A következmény a vezeték túlmelegedése lehet, mert a biztosító már nem védi a vezetéket. A helyes gyakorlat: az áram mérése, a fogyasztó és a vezeték ellenőrzése, majd a gyári értékű biztosíték behelyezése.

Hiba. A relé 87a lábát 87-nek nézik, és a váltóérintkezős relét fordítva kötik. A fogyasztó ilyenkor nyugalmi állapotban kap áramot, gerjesztésre viszont elalszik. A helyes gyakorlat: a kapocsjelölést a rajzról ellenőrizni, nem a színekből következtetni.

Hiba. A feszültségesést csak a vezeték egyik szakaszán mérik, pedig a testzárlat és a csatlakozó ellenállása is a kör része. A helyes gyakorlat: a terhelt teljes hurkon mérjük az esést, például a biztosítéktól a fogyasztóig, majd a fogyasztó testpontjától a 31-es kapocsig.

Hiba. A csatlakozó tömítését visszaszereléskor kihagyják, vagy a reteszt nem kattintják vissza. A későbbi korrózió csak hónapokkal később okoz bizonytalan hibát. A helyes gyakorlat: a csatlakozót csak száraz, tiszta állapotban és teljes tömítéssel szerelni vissza.

27.2.15 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a biztosító névleges áramának a vezeték megengedett áramánál kisebbnek vagy egyenlőnek kell lennie? Indokold!
  2. Egy 12V12\,\text{V}-os fogyasztó 6A6\,\text{A} áramot vesz fel. A vezeték hossza 5m5\,\text{m}. Mekkora keresztmetszet szükséges, ha legfeljebb 0,24V0{,}24\,\text{V} esést engedünk meg?
  3. Melyik kapocs a relé nyugvóérintkezője?
  4. Mi a különbség a négypólusú és az ötpólusú relé között?
  5. Miért mérünk terhelés alatt feszültségesést, és miért nem elég a csatlakozón mért üresjárati feszültség?
  6. A kapcsolási rajzon mi történik, ha az S1 kapcsolót zárjuk?

27.2.16 Feladatok

1. feladat (A). Fogalmazd meg röviden, mi a relé, és milyen kapocsjelölések tartoznak a tekercshez, a munkaérintkezőhöz és a nyugvóérintkezőhöz!

2. feladat (A). Egy relétekercs ellenállása 100Ω100\,\Omega. Mekkora áram folyik a tekercsen 12V12\,\text{V} feszültség hatására? Mekkora a tekercs teljesítménye?

3. feladat (B). Egy tompított fény tápvezetékét méretezed. A fogyasztó 60W60\,\text{W}-os, a fedélzeti feszültség 12,5V12{,}5\,\text{V}, a vezeték hossza a biztosítéktól a lámpáig 3,5m3{,}5\,\text{m}. A megengedett feszültségesés 0,35V0{,}35\,\text{V}. Számítsd ki a szükséges keresztmetszetet, és válassz szabványos méretet! Ellenőrizd az eredményt!

4. feladat (B). Adott egy ötpólusú relé. Nyugalomban a 30–87a mért ellenállása 0,2Ω0{,}2\,\Omega, a 30–87 végtelen. A tekercset 12V12\,\text{V}-ra kapcsolva kattan, és a 30–87 ellenállása 0,1Ω0{,}1\,\Omega, a 30–87a végtelen lesz. Értékeld a mérést: jó vagy hibás a relé? Indokold!

5. feladat (C). Egy jármű indítómotorja beszerelés után lassan forog. A műhelyben az akkumulátor feszültsége nyugalomban 12,6V12{,}6\,\text{V}, indításkor az akkumulátor kapcsán 11,2V11{,}2\,\text{V}, az indítómotor kapcsán azonban csak 9,5V9{,}5\,\text{V} mérhető. Mi a valószínű hiba, és milyen mérésekkel lokalizálod?

6. feladat (D). Egy ventilátor nem indul. A biztosíték rendben, a relétekercs kapcsaira 12V12\,\text{V} érkezik, a relé kattan, de a ventilátor csatlakozóján nincs feszültség. A relé munkaköri 30-as kapcsán 12,4V12{,}4\,\text{V} mérhető. Mi a következő lépés? Milyen hiba valószínű?

27.2.17 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A biztosító a vezetéket védi, ezért áramának nem szabad meghaladnia a vezeték terhelhetőségét; ellenkező esetben túláramnál a vezeték melegszik túl, mielőtt a biztosító kiolvadna.
  2. A=IρL/Uesés=6⋅0,0175⋅5/0,24=2,19mm2A=I\rho L/U_{\text{esés}}=6\cdot 0{,}0175\cdot 5/0{,}24=2{,}19\,\text{mm}^2, tehát 2,5mm22{,}5\,\text{mm}^2-t választunk.
  3. A 87a kapocs.
  4. A négypólusú relén csak záró munkaérintkező van (30–87), az ötpólusún pedig váltóérintkező is (30–87a bontó és 30–87 záró).
  5. Mert terhelés nélkül a multiméter nagy belső ellenállása miatt a rossz átmeneti ellenálláson alig esik feszültség. Terheléssel a tényleges áram folyik, és a feszültségesés kimutatható.
  6. Az S1 zárásakor a K1 tekercs behúz, a 30–87 érintkező zár, és a H1 lámpa áramot kap.

1. feladat megoldása. A relé kis vezérlőárammal nagyobb munkaköri áramot kapcsoló elektromechanikus vagy félvezető kapcsoló. Kapcsok: 85–86 tekercs, 30 közös táplálás, 87 záró munkaérintkező, 87a nyugvóérintkező.

2. feladat megoldása. I=U/R=12/100=0,12A=120mAI=U/R=12/100=0{,}12\,\text{A}=120\,\text{mA}. Teljesítmény: P=UI=12⋅0,12=1,44WP=UI=12\cdot 0{,}12=1{,}44\,\text{W}.

3. feladat megoldása. I=60/12,5=4,80AI=60/12{,}5=4{,}80\,\text{A}. A=4,80⋅0,0175⋅3,5/0,35=0,840mm2A=4{,}80\cdot 0{,}0175\cdot 3{,}5/0{,}35=0{,}840\,\text{mm}^2. Választott méret: 1,0mm21{,}0\,\text{mm}^2. Ellenőrzés: U=4,80⋅0,0175⋅3,5/1,0=0,294VU=4{,}80\cdot 0{,}0175\cdot 3{,}5/1{,}0=0{,}294\,\text{V}, ami kisebb, mint 0,35V0{,}35\,\text{V}.

4. feladat megoldása. A relé jó. A nyugalmi 30–87a zárt, a 30–87 nyitott; gerjesztve a 30–87 zár, a 30–87a nyit. A 0,10{,}1–0,2Ω0{,}2\,\Omega ellenállás a mérővezeték és az érintkezők normál ellenállása, nem szakadás.

5. feladat megoldása. A hiba valószínűleg a nagyáramú indítókörben van: a 30-as fővezeték, a testzsinór, az indítórelé vagy a csatlakozó átmeneti ellenállása. A mérést terhelés alatt kell folytatni: feszültségesést mérünk az akkumulátor-plusztól az indítómotor 30-as kapcsáig, majd az indítómotor testétől a 31-es testpontig. Ha az egyik szakaszon nagy, például 11–2V2\,\text{V} esés van, ott a kontaktus vagy a vezeték hibás. Az alacsony akkumulátor-kapocsfeszültség önmagában nem magyarázza az akkumulátor és az indítómotor kapcsa közötti 1,7V1{,}7\,\text{V} különbséget.

6. feladat megoldása. A 30-as kapcson van feszültség, a relé kattan, de a ventilátor csatlakozóján nincs feszültség. A következő lépés a relé foglalatán a 87-es kimenet és a ventilátor csatlakozója közötti szakasz vizsgálata, valamint a relé 30–87 munkaérintkezőjének terheléses ellenőrzése. Valószínű hiba: a relé érintkezője kiégett, a 87-es kivezetésnél a csatlakozó korrodált, vagy a relé és a ventilátor közötti vezeték szakadt.

27.2.18 Rövid összefoglaló

A gépjárművezetékek rézből készült, többerű, rezgésálló vezetők, amelyek keresztmetszetét a feszültségesés és a melegedés alapján választjuk meg. A feszültségesés képlete Uesés=IρL/AU_{\text{esés}}=I\rho L/A. A biztosító a vezetéket védi: Ifogyasztó<Ibiztosító≤Ivezeték, maxI_{\text{fogyasztó}}<I_{\text{biztosító}}\le I_{\text{vezeték, max}}. A csatlakozók tömítése és reteszelése a korrózió megelőzése miatt kritikus; a vezetékjavításnál a gyártói előírás és a préselt, zsugorcsöves toldás a jellemző. A relé tekercskapcsai 85–86, a munkakör kapcsai 30, 87, 87a; a relét ellenállásméréssel és kapcsolási próbával vizsgáljuk. A MOST-fénykábel optikai adatátvitelt végez, javítása csak a gyártó által engedélyezett készlettel és eljárással lehetséges. Ezt a tudást a fénytechnika, az elektronikai elemek és az áramút-alapú hibakeresés alfejezetekben alkalmazzuk a későbbiekben.

27.2.19 Források és ellenőrzési hiányok

A fejezet a járművillamossági alapelveket, a DIN 72552 jellegű kapocsjelöléseket és a gyártói gyakorlatot mutatja be tanulási szinten. A feszültségesés-határok, vezeték-terhelhetőségek, biztosítóértékek, relétekercs-ellenállások és a fénykábel-kezelési előírások tényleges értékeit a gyártói javítási utasítás és a hatályos szabványok szerint kell ellenőrizni. Forrástípusok: DIN 72552, ISO 8820 (biztosítók), ISO 6722 (járművezetékek), gyártói javítási utasítások. Ellenőrizendő: a feszültségesés-határok, a vezeték-terhelhetőségek, a biztosítóértékek, a relétekercs-ellenállások és a fénykábel-javítás gyártói előírásai.