28.1 Az indítóakkumulátor: felépítés, jellemzők, kiválasztás és töltés

28.1.1 Miért kell pontosan ismernünk az indítóakkumulátort?

Egy hideg téli reggelen az ügyfél azt panaszolja: „Elfordítom a kulcsot, csak kattog, és a műszerfal is elsötétül.” A műhelyben az első lépés az akkumulátor állapotának felmérése. Ha rosszul választjuk ki az új akkumulátort, a jármű télen megbízhatatlan, a start-stop rendszer hibát jelez, vagy a generátor és az elektronika terhelése megnő. Ha rosszul töltjük, a fejlődő durranógáz robbanhat, a sav sérülést okoz. Ezért az indítóakkumulátor felépítését, adatait, kiválasztási és töltési szabályait pontosan kell ismernünk.

28.1.2 Szemléletes kép: mit látunk az akkumulátoron és benne?

Képzelj el egy hatkamrás műanyag dobozt, amelynek tetején két pólus van: a pozitív (30 jelű kapocs) és a negatív (31/test). A dobozban hat darab, sorba kötött cella van; mindegyikben ólom (Pb) alapú negatív lemezek és ólom-dioxid (PbO₂) pozitív lemezek váltakoznak, közöttük porózus szeparátor, és az egészet híg kénsavas elektrolit járja át. Mindegyik cella nyugalmi feszültsége kb. 2,1 V, a hat cella soros kapcsolása adja a 12 V-os fedélzeti feszültséget. A cellák fölött gázelvezető csatornák vannak; a szelepes, gondozásmentes kivitelekben a gáz nyomása kis szelepen keresztül szabályozottan távozhat.

28.1.3 Alapfogalmak és jellemző adatok

Definíció. Az indítóakkumulátor (starter akkumulátor, „savas ólomakkumulátor”) nagy hidegindító áram leadására tervezett, hatcellás, névlegesen 12 V-os ólomakkumulátor, amely a belső égésű motor indításához, valamint a jármű villamos fogyasztóinak ellátásához tárol energiát.

Definíció. A névleges kapacitás (C20C_{20}, mértékegysége amperóra, Ah) azt a töltésmennyiséget adja meg, amelyet a teljesen töltött akkumulátor húsz óra alatt, állandó árammal kisütve lead, miközben a cellafeszültség nem csökken a megadott kisütési zárófeszültség alá. A szokásos jelölés például „70 Ah”, ami 20 órás kisütésre vonatkozik.

Definíció. A hidegindító áram (hidegindítási áram) azt a legnagyobb áramot jelenti, amelyet az akkumulátor hideg körülmények között rövid ideig képes leadni. Az európai EN szabvány szerint (EN 50342-1) a mérés jellemzően –18 °C-on történik: az akkumulátornak meghatározott ideig adott áramot kell leadnia, miközben a kapocsfeszültség nem eshet egy előírt zárófeszültség alá (gyakori példaérték: 10 s-ig, minimum 7,5 V – ellenőrizendő: az aktuális szabvány szerinti érték). Az adattáblán például „540 A (EN)” jelölés szerepel.

A nyugalmi feszültség és a töltöttségi szint összefüggése hozzávetőlegesen az alábbi (szemléltető, szobahőmérsékletű, legalább 4–12 óra pihentetés utáni, egészséges akkumulátorra):

Nyugalmi feszültség és töltöttség (szemléltető) - Szemléltető tanulási adatsor; a pontos értékek a gyártói és az EN 50342-1 szerinti adatoktól függenek.

A grafikon szemléltető, szobahőmérsékletű, legalább 4–12 óra pihentetés utáni, egészséges akkumulátorra vonatkozik, és nem lineáris pontosságú; rendszerint 12,6 V fölött az akkumulátor teljesen töltött, 12,2 V körül kb. 50%-os, 12,0 V körül kb. 25%-os, 11,8 V alatt pedig gyakorlatilag lemerült. Az értékek függenek a hőmérséklettől, a savsűrűségtől és az akkumulátor korától, ezért a gyártói adat mindig elsőbbséget élvez.

28.1.4 Az ólomakkumulátor kémiai működése

Az Elektrokémia: elektrolízis, galvánelemek, akkumulátorok és korrózió alfejezetben láttuk: kisütéskor a negatív ólomlemez és a pozitív ólom-dioxid lemez ólom-szulfáttá alakul, miközben az elektrolit kénsavtartalma csökken és víz keletkezik. Töltéskor a folyamat visszafordul, az elektrolit sűrűsége nő. Az indítóakkumulátorban ez a reakció játszódik le minden egyes cellában.

A cellafeszültség nem állandó: teljesen töltött cella nyugalmi feszültsége kb. 2,1 V, kisütés közben csökken, töltés közben nő, a töltés végén a gázfejlődés miatt emelkedik. A hat soros cella eredő nyugalmi feszültsége tehát kb. Unyug=6⋅UcellaU_{\text{nyug}} = 6 \cdot U_{\text{cella}}. Ha a cellák savsűrűsége eltér, például víz utánpótlás hiánya vagy zárlat miatt, a cellafeszültségek is eltérnek, és az akkumulátor kapacitása csökken.

28.1.5 A savas ólomakkumulátor felépítése

A hagyományos, sík-lemezes indítóakkumulátor celláiban vékony ólomrácsokra hordják fel az aktív anyagot – a negatív lemezen szivacsos ólmot, a pozitív lemezen ólom-dioxidot. A lemezeket bordázott vagy mikroporózus szeparátor választja el, amely megakadályozza a belső rövidzárat, de átengedi az ionokat. Az elektródalemez-kötegek párhuzamosan kapcsolódnak a cellán belül, így a hidegindító áram nagy lehet. A cellákat nehéz, saválló műanyagból készült ház választja el, alul iszapteret képeznek, hogy a lehulló aktív anyag ne zárja rövidre a lemezeket.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kivágott indítóakkumulátor hat cellával, váltakozó pozitív és negatív lemezekkel, szeparátorokkal, cellaösszekötőkkel és központi gáztalanítással; mellette AGM-cella.
Az indítóakkumulátor kivágott rajza és egy AGM-cella

A kivágott rajzon a hat sorba kötött cella, a váltakozó pozitív (ólom-dioxid) és negatív (szivacsos ólom) lemezek, a szeparátorok, a lemezcsoport-hidak, a válaszfalon átmenő cellaösszekötők, a pólusok, a központi gáztalanítás lángzárral és alul az iszaptér látható; a betét az AGM-cella üvegszálas, felitatott szeparátorát mutatja.

A spirálcellás savas ólomakkumulátor hasonló kémiai elven működik, de a pozitív és negatív lemezeket vékony szalagként, szeparátorral együtt csigaszerűen, hengeres cellákba tekercselik. Ezzel nagyobb felületet pakolnak kis térfogatba, ami nagyobb hidegindító áramot, jobb rezgésállóságot és hosszabb élettartamot eredményezhet. A spirálcellás kivitel elsősorban a mélykisülést és a rázást tűrő kiviteleknél terjedt el; indítóakkumulátornál ritkább, de egyes márkacsaládokban előfordul.

A gondozásmentes akkumulátorok lemezeit kalcium-ón ötvözetű rácsra viszik fel, ami csökkenti a vízveszteséget, így az elektrolitot nem kell utántölteni, a fedél labirintusos gázelvezetése és lángzáró betétje pedig visszavezeti a párát és elvezeti a gázt. A szelepszabályozott (VRLA) zárt kivitel az AGM-akkumulátor jellemzője.

28.1.6 AGM és EFB akkumulátorok, start-stop

A modern start-stop rendszerű járművekben a motor gyakran leáll és újraindul, miközben a fogyasztók (klíma, rádió, világítás) továbbra is az akkumulátorból kapnak energiát. Ezért nagyobb ciklusállóságú akkumulátor kell.

Definíció. Az EFB akkumulátor (Enhanced Flooded Battery, javított folyékony elektrolitos akkumulátor) olyan ólomakkumulátor, amelyben a folyékony elektrolit mellett megerősített lemezfelépítést, speciális szeparátort és javított aktív anyagot alkalmaznak a nagyobb ciklusszám és a mélyebb kisütés elviselésére. Jellemzően a belépő szintű start-stop rendszerekhez és nagyobb fogyasztási igényű járművekhez használják.

Definíció. Az AGM akkumulátor (Absorbent Glass Mat) üvegszálas szeparátorba itatott elektrolitos, szelepes ólomakkumulátor (VRLA – Valve Regulated Lead Acid). Az elektrolit nem folyadék formában, hanem a szeparátorban kötött állapotban van, ezért az akkumulátor nyitott kivitelnél nem folyik ki, jól bírja a rázkódást, a mélykisülést és a gyakori töltés-kisütés ciklust. Ezeket a járműgyártók a start-stop és visszanyerő (rekuperációs) fékenergiás rendszerekhez, valamint nagyobb energetikai igényű motorokhoz írják elő.

Szabály. A járműbe mindig a gyártó által az adott típushoz, motorhoz és felszereltséghez előírt akkumulátort szabad beépíteni. Start-stop rendszerű járműbe hagyományos, nem EFB/AGM akkumulátor beépítése nem megengedhető; a rossz típus gyors lemerülést, hibakódot, komfort- és indítási hibát okozhat.

Az akkumulátor cseréjekor a helyes méret, pólusállás, lábrögzítés is fontos. Az adatok a gyártói javítási útmutatóban, a pótalkatrész-katalógusban vagy a műszaki adatlapon találhatók. A például „12 V 70 Ah 620 A (EN) AGM” felirat jelenti: névleges feszültség, kapacitás, hidegindító áram, technológia.

28.1.7 Nyugalmi feszültség, töltöttség és a belső ellenállás

Az akkumulátor belső ellenállása (rbr_{\text{b}}) tipikusan néhány milliohm–néhány tíz milliohm. Terheléskor a kapocsfeszültség a belső ellenállás miatt csökken:

Uk=U0−I⋅rb,U_{\text{k}} = U_0 - I \cdot r_{\text{b}},

ahol U0U_0 az üresjárati (nyugalmi) feszültség, II a terhelő áram, rbr_{\text{b}} a belső ellenállás.

Ez a képlet magyarázza, miért esik le a feszültség indításkor. Például ha a nyugalmi feszültség 12,6 V, a belső ellenállás 0,008 Ω, és az önindító 180 A-t vesz fel, a kapocsfeszültség kb. 12,6−180⋅0,008=11,16V12{,}6 - 180 \cdot 0{,}008 = 11{,}16\,\text{V}. Ez a feszültségesés normális; ha a belső ellenállás megnő (öregedés, szulfátosodás, savrétegződés), a feszültség erősebben letörik, és az indítómotor lassan forgat.

A nyugalmi feszültség méréséhez az akkumulátort terhelés nélkül, a motor leállítása után legalább néhány órával, stabil hőmérsékleten kell vizsgálni. A méréshez a gyújtást lekapcsoljuk, a fogyasztókat kikapcsoljuk.

28.1.8 Töltési módok

Az akkumulátor töltésére leggyakrabban három módot használunk; a gyakorlati töltők gyakran kombinálják ezeket.

Fagyott akkumulátort tilos tölteni; előbb szobahőmérsékletre kell melegíteni, és szemrevételezni kell (repedés, savszivárgás).

A gyorstöltés nagyobb árammal (pl. 20–40 A) csak rövid ideig, ellenőrzött feszültséghatárokkal és a gyártó engedélyével alkalmazható. AGM akkumulátort csak arra alkalmas, a felső feszültséget pontosan korlátozó töltővel szabad tölteni; a hagyományos, magas végfeszültségű gyorstöltő tönkreteszi az AGM cellákat.

28.1.9 Kiválasztás és regisztrálás az energiamenedzsmentben

Az akkumulátor kiválasztásakor a következő adatokat kell egyeztetni a jármű követelményeivel:

A modern járművek fedélzeti energiamenedzsmentje (BEM – Battery Energy Management) érzékeli az akkumulátor állapotát, a hőmérsékletét, a töltöttségét és a belső ellenállását. Új akkumulátor beépítése után a jármű elektronikájába regisztrálni kell a csere tényét és az új akkumulátor adatait – diagnosztikai műszerrel, a gyártó által előírt eljárással. Enélkül a vezérlő a régi, elöregedett akkumulátor paramétereivel dolgozik tovább, hibás töltési stratégiát alkalmazhat, és az akkumulátor idő előtt tönkremehet. A regisztrálás nem jelenti az akkumulátor „kódolását”, hanem a fedélzeti hálózat vezérlőjének tájékoztatását (a pontos eljárás márkánként eltér – ellenőrizendő: gyártói előírás).

28.1.10 Biztonság: sav, durranógáz, bikázás

Figyelem. Az ólomakkumulátor elektrolitja híg kénsav. Savfröccsenés a bőrön maró sérülést, szemben súlyos szemsérülést okoz. Az akkumulátor közelében mindig viseljünk saválló védőkesztyűt, védőszemüveget és védőruhát; savas szembe jutáskor azonnal bő vízzel öblítsünk és forduljunk orvoshoz.

Figyelem. Töltés közben – különösen túltöltéskor – az akkumulátor durranógázt (hidrogén–oxigén keverék) fejleszt. Nyílt láng, szikra, forrasztólámpa, cigarettázás, elektromos szikrázás tilos az akkumulátor közelében. A töltőt csak kikapcsolt állapotban szabad rákötni és lekötni, így elkerüljük a szikraképződést.

Figyelem. Fagyott, megrepedt vagy savat szivárogtató akkumulátort tilos bikázni vagy tölteni – robbanásveszély; előbb szobahőmérsékletre kell melegíteni és szemrevételezni. Csak azonos névleges feszültségű rendszereket köss össze; mindkét járműben legyen kikapcsolva a gyújtás és a fogyasztók. Ha a gyártó külső indítási pontot (pozitív segédindító csatlakozót, testpontot) jelöl ki, azt használd (ellenőrizendő: kezelési útmutató). Hibrid és elektromos jármű 12 V-os segédindítása csak a gyártói eljárás szerint végezhető; a nagyfeszültségű rendszeren nem végzünk munkát.

Bikázás (segédindítás) sorrendje. A lemerült jármű mellé a segítő járművet úgy kell állítani, hogy az akkumulátorok ne érjenek össze, és a segítő jármű motorja álljon. A csatlakoztatás sorrendje:

  1. Piros kábel a lemerült akkumulátor pozitív pólusára (30).
  2. Piros kábel a segítő akkumulátor pozitív pólusára.
  3. Fekete kábel a segítő akkumulátor negatív pólusára (31).
  4. Fekete kábel a lemerült járművön a motortest egy jó földelési pontjára, minél távolabb az akkumulátortól – nem az akkumulátor negatív pólusára. Ezzel a zárlati szikra nem a durranógáz közelében keletkezik.

A motor beindítása után a kábeleket fordított sorrendben kell lekötni, először a fekete testkábelt, végül a pozitív kábeleket. Az egész folyamat alatt tilos a két jármű karosszériájának összeérni.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Segédindítás: 1. piros a lemerült +-ra, 2. piros a segítő +-ra, 3. fekete a segítő −-ra, 4. fekete a lemerült jármű motortestére, távol az akkumulátortól.
Segédindítás: a csatlakoztatás sorrendje

Az ábrán a számok a csatlakoztatás sorrendjét jelölik; a piros kábel folytonos vastag, a fekete szaggatott vonal. Az áthúzott jel a tilos bekötési pontot mutatja (a lemerült akkumulátor negatív pólusa). Az interaktív változatban a négy csatlakoztatási és a négy lekötési lépés egyenként léptethető.

28.1.11 Akkumulátor hulladékként

Környezetvédelem. Az elhasznált ólomakkumulátor veszélyes hulladék: ólmot, ólom-vegyületeket és kénsavat tartalmaz, ezért nem kerülhet a háztartási hulladékba, csatornába vagy a környezetbe. A műhelyben az elhasznált akkumulátort saválló, zárt edényben, a többi hulladéktól elkülönítve kell tárolni, és hulladékkezelőnek, illetve kötelezően visszaváltó kereskedőnek átadni. A gyűjtést és nyilvántartást a veszélyes hulladékokra vonatkozó hatályos hazai jogszabályok szerint kell végezni (ellenőrizendő: hatályos hulladékjogi szabályozás). Az ólom újrahasznosítható, a sav semlegesíthető; a kereskedelemben elterjedt betétdíjas visszaváltás is ezt segíti.

28.1.12 Kidolgozott példák

Példa (kapacitás értelmezése). Egy akkumulátor adattábláján 70 Ah szerepel. Mekkora az a kisütő áram, amelynél a 20 órás kisütés pontosan ezt a kapacitást adja?

Adott: C20=70AhC_{20} = 70\,\text{Ah}, t=20ht = 20\,\text{h}. Keresett: II (A). Képlet: C20=I⋅tC_{20} = I \cdot t, tehát I=C20/t=70/20=3,5AI = C_{20}/t = 70/20 = 3{,}5\,\text{A}. Válasz: a 20 órás kapacitás 3,5 A állandó árammal mérve 70 Ah. Ez nem jelenti azt, hogy 70 A-t egy órán át le lehet venni – a nagyobb áram hatására a valós kapacitás csökken.

Példa (terhelés alatti feszültségesés). Egészséges akkumulátor nyugalmi feszültsége 12,6 V, belső ellenállása 0,008 Ω. Indításkor az önindító 180 A-t vesz fel. Számítsuk ki a kapocsfeszültséget.

Uk=U0−I⋅rb=12,6−180⋅0,008=12,6−1,44=11,16V.U_{\text{k}} = U_0 - I \cdot r_{\text{b}} = 12{,}6 - 180 \cdot 0{,}008 = 12{,}6 - 1{,}44 = 11{,}16\,\text{V}.

Az eredmény 11,2 V körüli, ami még egészséges. Ha a belső ellenállás például 0,02 Ω-ra nő, a kapocsfeszültség 12,6−3,6=9,0V12{,}6 - 3{,}6 = 9{,}0\,\text{V}; ez már kimondottan gyenge indítást jelez.

Példa (töltési idő becslése). Egy 70 Ah-s akkumulátor 40%-os töltöttségi szinten áll. Becsüljük meg, mennyi idő alatt töltődik fel 85%-ra, ha a töltő állandó 7 A-t tud adni, és a töltési hatásfok 90%.

Töltendő töltés: Q=70⋅(0,85−0,40)=70⋅0,45=31,5AhQ = 70 \cdot (0{,}85 - 0{,}40) = 70 \cdot 0{,}45 = 31{,}5\,\text{Ah}.
A ténylegesen bevezetendő töltés a veszteség miatt: Qbe=31,5/0,90=35AhQ_{\text{be}} = 31{,}5 / 0{,}90 = 35\,\text{Ah}.
Idő: t=Qbe/I=35/7=5ht = Q_{\text{be}}/I = 35/7 = 5\,\text{h}.

Az eredmény 5 óra. A valóságban a töltő a feszültséghatár elérése után csökkenti az áramot, így a teljes feltöltés tovább tart.

28.1.13 Minőségellenőrzés

Az akkumulátor állapotát a műhelyben az alábbi lépésekkel ellenőrizzük:

  1. Szemrevételezés: repedés, savfolyás, kilyukadás, póluskorrózió, folyadékszint (ha ellenőrizhető).
  2. Nyugalmi feszültség mérése multiméterrel: 12,6 V fölött teljesen töltött, 12,2 V alatt (kb. 50%) tölteni kell, 11,8 V körül gyakorlatilag lemerült (példaértékek; AGM-nél a gyártói táblázat szerint).
  3. Terheléses vizsgálat hagyományos terhelővillával vagy elektronikus akkumulátor-teszterrel: a hidegindító áramot a névleges értékkel összevetve, a feszültségletörést mérve. A modern konduktancia-teszter a belső ellenállásból következtet az állapotra.
  4. Töltőrendszer-ellenőrzés: járó motornál a kapocsfeszültséget mérjük; szabályozott generátornál jellemzően 13,8–14,8 V közötti érték várható (ellenőrizendő: gyártói adat).
  5. Savsűrűség-mérés (ha a kivitel lehetővé teszi): teljesen töltött cella kb. 1,27–1,28 g/cm³; cellánkénti eltérés nem haladhatja meg a gyártói tűrést.

A mérési eredményeket mindig hasonlítsuk a gyártói javítási adatokhoz; a határértékek példaként szerepelnek.

28.1.14 Valós életbeli alkalmazás

Eset. Egy ötéves, start-stop rendszerű, dízel személyautó ügyfele azt panaszolja, hogy hideg reggeleken csak lassan forgat az önindító, és a start-stop ritkán aktiválódik. A műhelyben a rendszerteszterrel kiolvassuk a hibakódokat: nincs egyéb diagnosztikai hiba, de az energiamenedzsment alacsony akkumulátor-töltöttséget és nagy belső ellenállást jelez. A nyugalmi feszültség 12,1 V, a terheléses vizsgálat az EN hidegindító áram töredékét mutatja. A generátor feszültsége járó motornál 14,5 V. A 12,1 V-os nyugalmi feszültségnél a terheléses vizsgálat önmagában nem értékelhető: az akkumulátort előbb fel kell tölteni (IU-töltővel), pihentetés után meg kell ismételni a terheléses vagy konduktanciás vizsgálatot, és mérni kell a nyugalmi áramfelvételt is (lásd Áramút-alapú hibakeresés: feszültségesés, szakadás, zárlat, nyugalmi áram). Diagnózis: a feltöltött akkumulátor is csak a hidegindító áram töredékét adja, tehát elöregedett, cserélni kell. A gyártó előírása szerint azonos méretű, azonos kapacitású, azonos hidegindító áramú AGM akkumulátort szerelünk be. A cserét követően regisztráljuk az új akkumulátort a jármű energiamenedzsmentjében, töröljük a hibakódokat, és próbautat teszünk: a start-stop ismét üzemel. A tanulság: az akkumulátor adatainak pontos ismerete és a regisztrálás nélkül a hiba csak visszatérne.

28.1.15 Tipikus hibák

Hiba 1. Nagyobb kapacitású akkumulátor beépítése „biztos, ami biztos” alapon. A nagyobb Ah-értékű akkumulátor gyakran nagyobb fizikai méretű, nem illik a rögzítésbe, vagy a töltőrendszer hosszú távon nem tölti megfelelően; a túl nagy kapacitás felesleges súlyt és költséget jelent. A helyes gyakorlat: a gyártói típust és adatot kell követni.

Hiba 2. AGM akkumulátor töltése hagyományos, magas feszültségű gyorstöltővel. Az AGM akkumulátor felső feszültséghatára alacsonyabb, mint a hagyományos folyékony elektrolitosé; a magas feszültség túltölti, a biztonsági szelep kinyit, a kötött elektrolit kiszárad, az akkumulátor tönkremegy. A helyes gyakorlat: AGM módú intelligens töltő alkalmazása.

Hiba 3. Bikázáskor a fekete kábelt a lemerült akkumulátor negatív pólusára kötjük. A zárlati szikra közvetlenül a durranógáz közelében keletkezhet. A helyes gyakorlat: a fekete kábelt a lemerült jármű motortestére, az akkumulátortól távol kell csatlakoztatni.

Hiba 4. Az akkumulátor lekötésekor először a pozitív kábelt oldjuk le. A kulcs a testpont és a pozitív között szikrát húzhat, ha a szerszám közvetlenül a karosszériához ér. A biztonságos sorrend: először a negatív (test) kábelt, utána a pozitívat; visszaszereléskor fordítva.

28.1.16 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a 12 V-os ólomakkumulátor hat darab, sorba kötött cellából áll? Indokold!
  2. Egy 80 Ah névleges kapacitású akkumulátort 20 órás kisütéssel vizsgálva mekkora árammal kell kisütni?
  3. Miért nem szabad a bikázás fekete kábelét a lemerült akkumulátor negatív pólusára kötni?
  4. Mi a különbség az EFB és az AGM akkumulátor között?
  5. Egy akkumulátor nyugalmi feszültsége 12,0 V. Körülbelül mekkora a töltöttségi szintje?
  6. Mit jelent az, hogy egy akkumulátor adattábláján 540 A (EN) szerepel?

28.1.17 Feladatok

1. feladat (A) Magyarázd el, miért éppen hat cellából épül fel a 12 V-os indítóakkumulátor, és mekkora egy cella nyugalmi feszültsége!

2. feladat (A) Egy akkumulátor kapacitása 60 Ah. Számítsd ki, hány órán át tud elvileg 10 A árammal szolgáltatni, ha a kisütési veszteséget elhanyagoljuk!

3. feladat (B) Egy akkumulátor nyugalmi feszültsége 12,3 V. A gyártói diagram alapján 12,6 V = 100%, 12,4 V = 75%, 12,2 V = 50%, 12,0 V = 25%. Becsüld meg a töltöttségi szintet, és indokold a bizonytalanságot!

4. feladat (B) Egy 70 Ah-s akkumulátor 35%-os töltöttségen áll. Szeretnénk 90%-ra tölteni 7 A állandó árammal. A töltési hatásfok 90%. Hány órát vesz igénybe a töltés elméletileg?

5. feladat (C) Egy indítóakkumulátor belső ellenállása 0,010 Ω. Az önindító bekapcsolásakor 150 A-t vesz fel. Mennyivel csökken a kapocsfeszültség? Ha a nyugalmi feszültség 12,5 V, mekkora lesz a kapocsfeszültség indításkor? Értékeld, hogy egészségesnek tekinthető-e ez az érték!

6. feladat (D) Ügyfél panasza: start-stopos jármű télen nem indítja le a motort, pedig a rendszer aktívnak tűnik. A műhelyben a nyugalmi feszültség 11,9 V, a terheléses vizsgálat a névleges hidegindító áram 40%-át tudja leadni, a generátor feszültsége járó motornál 14,4 V. Vázold fel a hibakeresés lépéseit: mi lehet az ok, mit mérsz, és mi a javítás?

28.1.18 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. Egy ólomakkumulátor cella nyugalmi feszültsége kb. 2,1 V; hat cella soros kapcsolása 6⋅2,1=12,6V6 \cdot 2{,}1 = 12{,}6\,\text{V}, ami a 12 V-os fedélzeti hálózat alapja.
  2. I=C20/t=80/20=4AI = C_{20}/t = 80/20 = 4\,\text{A}. A 20 órás kisütéshez 4 A terhelés kell.
  3. Mert a lemerült akkumulátor környezetében hidrogén–oxigén durranógáz lehet, és a zárlati szikra robbanást okozhat. A fekete kábelt a jármű testpontjára, az akkumulátortól távol kell kötni.
  4. Az EFB folyékony elektrolitú, de megerősített lemezszerkezetű és nagyobb ciklusállóságú. Az AGM üvegszálas szeparátorba itatott, kötött elektrolitú, szelepes kivitel; jobban bírja a mélykisülést, a rázkódást és a start-stop üzemet.
  5. 12,0 V körülbelül 25% töltöttségnek felel meg (a táblázat szerint 25% értéknél 12,0 V van).
  6. Az EN szerinti hidegindító áram: az akkumulátor –18 °C-on 540 A-t képes leadni a szabványban megadott ideig úgy, hogy a feszültség nem esik a megengedett zárófeszültség alá (ellenőrizendő: a pontos vizsgálati körülmény).

Feladatok – megoldások

1. feladat (A) A 12 V-os fedélzeti hálózat feszültsége az autóipari szabvány szerint névlegesen 12 V. A savas ólomakkumulátor egy cellájának nyugalmi feszültsége kb. 2,1 V. Hat cella sorosan kapcsolva 6⋅2,1=12,6V6 \cdot 2{,}1 = 12{,}6\,\text{V} nyugalmi feszültséget ad, ezért épül hat cellából az indítóakkumulátor.

2. feladat (A) Adott C=60AhC = 60\,\text{Ah}, I=10AI = 10\,\text{A}. Keresett: tt. Képlet: C=I⋅tC = I \cdot t, tehát t=C/I=60/10=6ht = C/I = 60/10 = 6\,\text{h}. A válasz: elvileg 6 óra, de a valóságban a nagyobb kisütő áram csökkenti a hasznos kapacitást.

3. feladat (B) A 12,3 V pontosan a 12,2 V (50%) és 12,4 V (75%) között félúton van; lineáris interpolációval kb. 62,5%, tehát kb. 60–65% becsülhető. A bizonytalanság oka: a hőmérséklet, az akkumulátor kora, a savsűrűség és a cellák közötti eltérés befolyásolja a pontos összefüggést; ezért ez csak közelítő érték.

4. feladat (B) Töltendő töltöttségi különbség: 70⋅(0,90−0,35)=70⋅0,55=38,5Ah70 \cdot (0{,}90 - 0{,}35) = 70 \cdot 0{,}55 = 38{,}5\,\text{Ah}.
A hatásfok miatt bevezetendő töltés: Qbe=38,5/0,90=42,8AhQ_{\text{be}} = 38{,}5/0{,}90 = 42{,}8\,\text{Ah}.
Idő: t=42,8/7=6,1ht = 42{,}8/7 = 6{,}1\,\text{h}.
Tehát kb. 6 óra.

5. feladat (C) Feszültségesés: ΔU=I⋅rb=150⋅0,010=1,5V\Delta U = I \cdot r_{\text{b}} = 150 \cdot 0{,}010 = 1{,}5\,\text{V}.
Indításkor a kapocsfeszültség: Uk=12,5−1,5=11,0VU_{\text{k}} = 12{,}5 - 1{,}5 = 11{,}0\,\text{V}.
Ez az egészséges tartomány alsó határa körül van: hidegben, erős áramnál még elfogadható, de ha a feszültség rendszeresen 10 V alá esik, az önindító lassan forgat, és az akkumulátor lehet gyenge.

6. feladat (D) Hibakeresési lánc: - Tünet: start-stop nem lép működésbe, gyenge indítás. - Lehetséges okok: lemerült/elöregedett akkumulátor, nagy belső ellenállás, rossz akkumulátor típus, hibás akkumulátor-regisztrálás, generátor hiba. - Mérések: nyugalmi feszültség 11,9 V (alacsony, kevesebb mint 25% töltés) → az akkumulátort előbb fel kell tölteni (IU-töltő), pihentetés után megismételni a terheléses vagy konduktanciás vizsgálatot; a nyugalmi áramfelvételt is mérni kell (lásd Áramút-alapú hibakeresés: feszültségesés, szakadás, zárlat, nyugalmi áram); a feltöltött akkumulátor terheléses vizsgálata a névleges hidegindító áram kb. 40%-át adja (rossz), generátor feszültség 14,4 V (megfelelő). - Ok: az akkumulátor kapacitása és hidegindító képessége leromlott. - Javítás: a gyártó előírása szerinti, start-stophoz való EFB/AGM akkumulátor beépítése, regisztrálás az energiamenedzsmentbe, hibakódok törlése, próbaút. - Ellenőrzés: start-stop aktiválódik, nyugalmi feszültség 12,6 V fölött.

28.1.19 Rövid összefoglaló

Az indítóakkumulátor hat sorba kötött savas ólomcellából áll, cellánként kb. 2,1 V-tal; a 12 V-os fedélzeti hálózat így jön létre. A jellemző adatok: névleges feszültség, 20 órás kapacitás C20C_{20} (Ah) és az EN szerinti hidegindító áram (–18 °C-on). A nyugalmi feszültségből következtetni lehet a töltöttségre: 12,6 V fölött teljesen töltött, 12,2 V alatt (kb. 50%) tölteni kell, 11,8 V körül gyakorlatilag lemerült (példaértékek). A belső ellenállás terhelés alatt feszültségesést okoz: Uk=U0−IrbU_{\text{k}} = U_0 - I r_{\text{b}}. Start-stop rendszerekhez EFB vagy AGM akkumulátor kell; a cserét regisztrálni kell az energiamenedzsmentben. Töltéskor az IU-jelleggörbét követő intelligens töltő biztonságos; AGM-hoz megfelelő töltési mód szükséges. A sav és a durranógáz miatt védőfelszerelés, szikrakizárás, a bikázás sorrendje kötelező. A hulladék akkumulátor veszélyes hulladék. Továbbvitt eredmény: az itt tanult akkumulátor-adatok és töltési ismeretek közvetlenül szükségesek A generátor, Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája és a Kerékpárok üzembe helyezése, karbantartása és javítása alfejezetekhez.

28.1.20 Források és ellenőrzési hiányok