35.1 Járműazonosítás, adatbázisok, javítási utasítások és kapcsolási rajzok

35.1.1 Motiváció

A szervizben szinte minden munka a jármű azonosításával kezdődik. Ha egy ügyfél fékbetétet, vezérlést vagy éppen lambdaszondát kér, az első kérdés nem az, hogy „mi a baja?”, hanem az, hogy pontosan milyen jármű áll előttünk. Ugyanabból a modellből – például egy népszerű alsó-középkategóriás autóból – egyetlen évjáraton belül is több féktárcsa-, futómű- és motorváltozat létezik. Ha a szerelő a típusnév alapján rendel alkatrészt, és nem ellenőrzi az alvázszámot, a motorkódot és a felszereltségi kódokat, könnyen előfordulhat, hogy a megrendelt alkatrész nem illik a járműre, vagy a javítási utasítás a rossz fedélzeti hálózatra vonatkozik.

A járműazonosítás ezért nem papírmunka, hanem a hibátlan szerelés és a biztonságos közúti üzemeltetés alapfeltétele.

35.1.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy átvizsgálásra érkező használt személygépkocsit. A szélvédő alsó sarkában, a műszerfal felől leolvasható a 17 karakterből álló alvázszám; ugyanezt a számot a B-oszlop vagy a küszöb alatti matrica is tartalmazza. A motortérben a toronycsapágy közelében vagy a hűtőmaszk mögött található a gyári típustábla, amelyen a típusjóváhagyási szám, a megengedett tengelyterhelések és a járműazonosító szám szerepel. A motor tetején vagy oldalán a motorkód betű–szám kombinációja, néha pedig a motor egyedi gyári száma is ott van. A szervizasztalon mellette fekszik a forgalmi engedély, amelynek adatait össze kell hasonlítani a járművön látottakkal. A szerelő ezekből a forrásokból kiindulva keresi meg a gyártói vagy márkafüggetlen adatbázisban az adott járműhöz tartozó javítási utasítást, beállítási értékeket és kapcsolási rajzot.

35.1.3 Definíciók és azonosítórendszerek

Definíció. A járműazonosító szám, más néven alvázszám (VIN, Vehicle Identification Number) a jármű egyedi, 17 karakterből álló azonosítója, amelyet a gyártó a járművön több helyen is feltüntet. A VIN három nagyobb szerkezeti részből áll: a gyártó-azonosító (WMI), a járműleíró szakasz (VDS) és a jármű-azonosító szakasz (VIS). A WMI az első 3 karakter, a VDS a 4–9. karakter, a VIS pedig a 10–17. karakter. A 10. karakter a modellévkód, a 11. karakter sok gyártónál a gyártóüzemet, a 12–17. karakter pedig a gyártási sorszámot jelöli.

Definíció. A motorkód a motor szerkezeti változatát, furat–löket arányát, befecskendezési és kipufogógáz-utókezelési kialakítását, teljesítménylépcsőjét azonosító gyártói kód. A motorszám ezzel szemben általában a motor egyedi példányszáma. Újabb járműveken gyakran nincs külön, a motorblokkba ütött motorszám; a motoron csak matrica vagy vonalkód található, a pontos adatot pedig a gyártói adatbázisból lehet kinyerni.

Definíció. A típustábla a gyártó által elhelyezett, általában a B-oszlopon vagy a motortérben lévő adattábla, amely a jármű típusjóváhagyási számát, VIN-jét, megengedett össztömegét, tengelyterheléseit, vontatható tömegeket és műszaki alapadatait tartalmazza. A típusbizonyítvány a típusjóváhagyás hatósági dokumentuma, amelyben a gyártó és a hatóság rögzíti a járműtípus műszaki jellemzőit, kategóriáját, motor- és hajtásadatait, tömeg- és méretadatait, valamint az érvényes kibocsátási előírásokat.

A VIN felépítését az alábbi táblázat foglalja össze egy kitalált tanulási példán.

Szakasz Pozíció Tartalom Tanulási példa
WMI 1–3 Gyártó-azonosító (világkód) ABC
VDS 4–9 Járműleíró szakasz: típus, karosszéria, motor- és biztonsági jellemzők 1A2345
VIS 10 Modellévkód D (2013)
VIS 11 Gyártóüzem kódja 6
VIS 12–17 Gyártási sorozatszám 789012

Az értékek tanulási példák, nem valós járműhöz tartoznak (ellenőrizendő: ISO 3779, ISO 3780 szerinti pontos felépítés).

Statikus változat (mint a PDF-ben)A VIN helyei: szélvédő alatt, a B-oszlop adattábláján és a karosszériába beütve; a 17 karakter három része: gyártóazonosító, járműleíró és járműazonosító rész.
A VIN és a további azonosítók helye a járművön, valamint a VIN felépítése

Az ábra (a) része megmutatja, hol keressük a szélvédő alatti VIN-t (1), a gyári adattáblát (2), a beütött alvázszámot (3), a motorszámot vagy motorkódot (4) és a festék- és felszereltségi kódot (5); a pontos helyek típusfüggők. A (b) rész a fenti táblázat mintaszámát bontja WMI, VDS és VIS részre.

Szabály. A VIN-ben az I, O és Q betűk nem használhatók, mert a számjegyekkel összekeverhetők (ellenőrizendő: hatályos ISO-előírás). A leolvasás után a VIN-t karakterenként össze kell hasonlítani a forgalmi engedélyben és az adatbázisban szereplő számmal. A szervizben a legfontosabb, hogy a munkalapra a VIN, a motorkód és a felszereltségi kódok pontosan kerüljenek fel, mert ezekből dolgozik később az alkatrész-keresés, a diagnosztika és a kapcsolási rajz kiválasztása.

35.1.4 Adatbázisok és a velük végzett munka

Definíció. A márkafüggetlen adatbázis olyan számítógépes, előfizetéses rendszer, amely több gyártó járművéhez tartalmaz javítási, karbantartási, beállítási, alkatrész- és kapcsolási rajz-adatokat. A gyári adatbázis ezzel szemben egyetlen járműgyártó saját, teljes körű adatbázisa, amely a gyártói alkatrész-azonosítókat, javítási utasításokat, kódolási és kalibrációs eljárásokat is tartalmazza. A szervizben a gyártói adat a mérvadó; a márkafüggetlen adatbázis elsősorban az áttekintést, az összehasonlítást és a gyors keresést segíti.

Az adatbázisból való adatkinyerés mindig ugyanazt a logikai sorrendet követi:

Eljárás – járműazonosítás és adatkeresés

  1. Rögzítsd a VIN-t, a motorkódot, a váltókódot és a felszereltségi kódokat a munkalapon.
  2. A VIN alapján az adatbázisban keresd ki a járművet.
  3. Ellenőrizd a gyártási évet, a modellévet, a karosszériaváltozatot és a hajtásmódot.
  4. Ha az adatbázis több motorkód-változatot kínál, a motortérben lévő motorkód- vagy gyártói matrica alapján válassz.
  5. A felszereltségi kódok – például a PR-kódok – alapján az adatbázisban szűkítsd le a járművet: klíma, ESP, elektromos ablakemelők, fékváltozat, vontatóhorog.
  6. Válaszd ki a keresett rendszert: futómű, fék, motorirányítás, fedélzeti hálózat.
  7. Nyisd meg a javítási utasítást vagy kapcsolási rajzot, és ellenőrizd, hogy a dokumentum verziója, a motorkód és a felszereltségi feltétel egyezik-e a járművel.

A VIN alapú azonosítást már az Járműkategóriák és a közúti járművek fő műszaki adatai alfejezetben látott típus- és tömegadatokkal, a kapcsolási rajzok értelmezését pedig a(z) A fedélzeti hálózat felépítése, kapocsjelölés és áramútrajz alfejezetben tanult kapocsjelekkel és áramút-elvvel kötjük össze.

35.1.5 Gyártói alkatrész-azonosítás logikai sorrendje

Eljárás – alkatrész-keresés logikai sorrendje

  1. Azonosítsd a járművet VIN alapján.
  2. Keresd meg a járműhöz tartozó motorkódot, váltókódot és gyártási évjáratot.
  3. Válaszd ki a főrendszert, például fékrendszer, futómű, motor hűtése.
  4. Válaszd ki az alkatrészcsoportot, például első tárcsafék, betétkészlet.
  5. Az adatbázisban szereplő felszereltségi kérdésekre válaszolj a járművön látott kódok alapján: például van-e elektronikus kopásjelző, van-e sportfutómű?
  6. A megjelenített cikkszám mellé mindig ellenőrizd a gyártói cikkszámot, az érvényességi évjáratot és az esetleges alternatív alkatrészszámokat.
  7. Ha az alkatrész biztonságot érintő, például fék, kormány vagy futómű, a gyártói javítási utasításban ellenőrizd az előírt új rögzítőelemek, kenőanyagok és meghúzási nyomatékok követelményeit is.

A nyomtatott katalógusok ma már ritkábbak. Elektronikus gyári katalógusban a cikkszám mellett gyakran robbantott ábra is megjelenik, amelyen a szerelő minden csavart, tömítést és rögzítőelemet azonosítani tud. Az ábrán való tájékozódáshoz ugyanaz a rajzolvasási képesség kell, mint a műszaki rajzoknál: először a fődarabot keressük, utána a hozzá tartozó kisebb alkatrészeket, a csatlakozó felületeket és a tömítéseket.

35.1.6 Kapcsolási rajzok és adatgyűjtemények használata

A gépjármű-villamossági rajz kiválasztása előtt mindig le kell ellenőrizni, hogy a rajz a megfelelő modellévre, motorkódra és felszereltségre vonatkozik. Ugyanazon típusnál a fedélzeti hálózat az évjárat, a motorváltozat és az extrák függvényében jelentősen eltérhet. A rajzon a fogyasztókat, reléket, biztosítókat, csatlakozókat és testpontokat a gyártó jelölési rendszere szerint azonosítjuk. A kapcsolási rajzon található kapocsjelek – például 30, 15, 31, 50, 87 – segítségével gyorsan megállapítható, hogy egy adott vezeték állandó pozitív, gyújtás utáni pozitív vagy testpont.

A gyártói rajzok gyakran tartalmazzák a vezetékek színkódjait, a csatlakozópontok fizikai helyét, a biztosítéktábla pozíciószámait és a testpontok koordinátáit. A hibakeresés során előbb a rajzon követjük végig az áramutat, azután a járművön mérünk feszültséget és feszültségesést.

Az alábbi egyszerűsített rajzrészlet egy adatbázisból kinyert indítórendszer-rajzot mutat be. A rajzon az akkumulátor pozitív pólusa a 30-as kapocsra, a negatív pólusa a testpontra köt. A 30-as fővezetékből egy vékonyabb vezérlőág megy az F1 biztosítón és az S1 gyújtáskapcsoló START-érintkezőjén át a K1 indítórelé 86-os kapcsára; a relétekercs 85-ös kapcsa testre zár. A K1 indítórelé munkaérintkezője (30–87) az M1 indítómotor Y1 mágneskapcsolójának 50-es kapcsát táplálja; a behúzómágnes zárja az indítómotor főáramkörét a 30-as kapocs felől, a több száz amperes indítóáramot tehát nem a kis relé, hanem a mágneskapcsoló főérintkezője kapcsolja. Az indítómotor háza testre köt.

Egyszerűsített indítórendszer-rajzrészlet - Alapállapotú tanulási rajz; a K1 indítórelé csak a behúzómágnes 50-es kapcsát kapcsolja, a főáramot a Y1 mágneskapcsoló főérintkezője zárja. A bekötés gyártónként eltérő (ellenőrizendő: gyártói rajz).

A leolvasáshoz érdemes a(z) A fedélzeti hálózat felépítése, kapocsjelölés és áramútrajz alfejezetben tanultakat felidézni: minden fogyasztóhoz zárt áramút tartozik, és a kapocsszám a vezérlőelem állásától függően mutatja, hogy a vizsgált ponton mérhető-e feszültség a testhez képest.

35.1.7 Kidolgozott példa – VIN és alkatrészkeresés

Példa. Egy jármű VIN-je a szélvédő alatt: ABC1A2345D6789012 (kitalált tanulási adat). A 10. karakter D, ami a modellévkód szerint a 2013-as modellévet jelöli; a 11. karakter 6 a gyártóüzem; a 12–17. karakter 789012 a gyártási sorozatszám. A forgalmi engedélyben a gyártási év 2013, a motorkód CBZ, a váltókód MQ250 (kitalált adatok). A munkalapon ezeket tüntetjük fel, majd az adatbázisban az első fékbetét-keresésnél a felszereltségi kód jelzi az elektronikus kopásérzékelőt. Az adatbázis így az ESP-vel szerelt, kopásérzékelős változathoz tartozó X-123/ESP cikkszámot adja ki, míg az alapváltozathoz X-123/STD tartozna. A különbség a kopásjelző csatlakozójában és a fékbetét vezetékének bekötésében van.

Példa. Ugyanezen járműhöz típustábla szerinti első tengelyterhelés 1 050 kg, hátsó tengelyterhelés 940 kg, megengedett össztömeg 1 870 kg (kitalált, ellenőrizendő: gyártói adat). Az adatbázis futómű-keresőjében a tengelyterhelés és a sportfutómű kódja alapján választjuk ki a megfelelő lengéscsillapító-készletet. Ha a szerelő csak a típusnév alapján rendelne lengéscsillapítót, a kényelmes futóműhöz való csillapító kerülhetne a sportfutóműhöz, ami rontaná a menetstabilitást.

A fenti példák mutatják, hogy a járműazonosítás és a felszereltségi kódok nélkül a látszólag egyszerű alkatrészrendelés is hibához vezethet.

Továbbvitt eredmény. A VIN és a gyártói adatbázis alapján pontosan meghatározott motorkód, váltókód, felszereltségi kód és gyártói javítási adat a Ápolási és szervizműveletek, folyadékok és szintellenőrzések, a Kárfelvétel, értékesítési dokumentáció és a gépjármű bontása és a(z) A hatósági vizsgálat jogi keretei: forgalomba helyezés, forgalmi engedély, időszakos vizsga alfejezetekben lesz alapfeltétel. A téves azonosítás rossz alkatrészt, hibás diagnózist és hatósági eltérést okozhat.

35.1.8 Minőségellenőrzés – az azonosítás ellenőrzőpontjai

35.1.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy ügyfél egy használt, 2012-es alsó-középkategóriás autóval érkezik, amelynek szerinte elöl „húz” a fékje, és a szerelőtől új fékbetétet kér. A szerelő a szokásos rutinnal felírja a típusnevet, és a bolti katalógusból betétet rendel. A fékbetét azonban nem illik a nyeregre, mert a járműben a gyári felszereltség szerint nagyobb féktárcsával és más féknyereg-kialakítással szerelték. A hiba felfedezése után a szerelő a VIN alapján az adatbázisban kikeresteti a járművet. A motorkód és a fékrendszer felszereltségi kódja egyértelművé teszi, hogy az első féktárcsa átmérője 312 mm, nem 280 mm, és a nyereghez kopásjelzős betét tartozik. Az új, pontos cikkszám alapján rendelt alkatrész már illik. A tanulság: a VIN-azonosítást mindig a típusnév és az évjárat megadása előtt kell elvégezni, mert a felszereltség döntheti el az alkatrészváltozatot.

35.1.10 Gyakorlati útmutató – járműazonosítás, adatkeresés és rajzkiválasztás

Cél: a jármű VIN-jének, motor- és felszereltségi adatainak rögzítése, az adatbázisból a javítási utasítás és a kapcsolási rajz megkeresése, valamint a keresett alkatrész cikkszámának azonosítása.

Jármű- és adatazonosítás: készítsd elő a forgalmi engedélyt, a munkalapot, a fényképezőgépet vagy telefont, és az adatbázis-hozzáférést. Az ügyfél személyes adatait csak a fogyasztóvédelmi és adatvédelmi előírásoknak megfelelően, a szükséges mértékig rögzítsd.

Szükséges eszközök: zseblámpa, tiszta rongy, fényképező, esetleg tükör az alvázon lévő VIN leolvasásához, valamint a járművön található azonosítók leolvasásához szükséges védőkesztyű. Ha a jármű alatt dolgozol, használj a gyártói emelési pontokon álló emelőt vagy bakot.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. Jármű alá csak a gyártói emelési pontokon felemelt és mechanikusan reteszelt műhelyi járműemelőn, vagy bakra támasztva szabad bemenni; csak kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos. Éles peremek, forró motor- és kipufogórendszer ellen viselj védőkesztyűt, és a munkaterületet tartsd tisztán.

Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések: a leolvasáshoz használt tiszta rongyot olajos hulladékként kezeld; a papír alapú katalóguslapokat szelektíven gyűjtsd; a digitális adatbázis használata csökkenti a papírfelhasználást.

Munkalépések:

  1. Rögzítsd a munkalapon az ügyfél nevét, a jármű hatósági jelzését, a kilométeróra-állást, az érkezés dátumát és a bejelentett hibát.
  2. Ellenőrizd a forgalmi engedélyben a jármű gyártmányát, típusát, alvázszámát, motorszámát vagy motorkódját, színét és kategóriáját.
  3. A szélvédő alatti VIN-t olvasd le kívülről; tisztítsd meg a felületet, és fényképezd le, hogy a karakterek jól láthatóak legyenek.
  4. Nyisd ki a vezetőoldali ajtót, és keresd meg a B-oszlopon lévő típustáblát. Fényképezd le a típustáblát, különösen a típusjóváhagyási számot és a tömegadatokat.
  5. Ha az alvázszámot az alváz merevítőlemezén is ellenőrizni kell, csak a gyártói emelési pontokon használt emelővel, bakra támasztva menj a jármű alá. Az alvázszám leolvasását mindig végezd kétszer, karakterenként.
  6. A motortérben keresd meg a motorkódot, a váltókódot és a felszereltségi kódokat tartalmazó matricát. Ha a motorkód nem látható, a gyártói adatbázisban a VIN alapján is ellenőrizheted.
  7. Hasonlítsd össze a járművön leolvasott VIN-t, tömeg- és kódadatokat a forgalmi engedéllyel. Bármilyen eltérés esetén állj meg, és jelezd az oktatónak vagy a művezetőnek.
  8. Az adatbázisban indíts VIN-alapú keresést. Ellenőrizd, hogy a megjelenített modell, modellév, motorkód, váltókód és felszereltségi lista megegyezik a járművön találtakkal.
  9. Keresd meg a szükséges javítási utasítást vagy kapcsolási rajzot. Ellenőrizd a dokumentum verzióját, a motorkódot és a felszereltségi feltételt.
  10. Az alkatrész-keresőben a rendszer és az alkatrészcsoport kiválasztása után a felszereltségi kódoknak megfelelően válaszd ki a cikkszámot. A gyártói cikkszámot, az évjáratot és az alternatív alkatrészszámokat írd a munkalapra.
  11. Ha a munka biztonsági alkatrészt, például fékrendszert vagy kormányberendezést érint, a javítási utasításban ellenőrizd a cserével együtt járó rögzítőelemek, kenőanyagok és nyomatékok előírásait.
  12. Dokumentáld a felhasznált adatforrást, az alkatrész cikkszámát, a javítási utasítás azonosítóját és a kapcsolási rajz számát, hogy a munka nyomon követhető legyen.

Ellenőrzési pontok: a munkalap VIN-je 17 karakter, és nem tartalmaz I, O, Q betűt; a VIN a forgalmival és a járművön lévő számmal azonos; a motorkód a járművön vagy az adatbázisban ellenőrzött; a kiválasztott javítási utasítás modelléve, motorkódja és felszereltségi feltétele a járművel azonos; a cikkszám a felszereltségi kódnak megfelelő.

Tipikus hibák: a VIN-ben az O és 0, illetve az I és 1 karakter összekeverése; a motorkód kihagyása miatt rossz motorvezérlő-alkatrész rendelése; a kapcsolási rajz kiválasztása kizárólag a típusnév alapján, a felszereltségi kód ellenőrzése nélkül.

Dokumentálás: a munkalapon szerepeljen a járműazonosító, a felhasznált adatbázis neve, a keresett alkatrész cikkszáma, a javítási utasítás és a kapcsolási rajz azonosítója, valamint a szerelő aláírása. A szervizkönyvbe csak a gyártó által előírt adatok kerülhetnek.

35.1.11 Tipikus hibák

Hiba. A szerelő a VIN leolvasásakor az O betűt 0-ként írja fel, ezért az adatbázis nem találja a járművet. A megoldás: a VIN-t karakterenként, jó fényviszony és tiszta felület mellett olvasd le, majd a fényképet is hasonlítsd össze a munkalappal.

Hiba. A szerelő a típusnév és az évjárat alapján rendel fékbetétet, és nem ellenőrzi a felszereltségi kódot. A járműben elektronikus kopásjelzővel szerelt, nagyobb átmérőjű fékrendszer van, így az alkatrész nem illeszkedik. A megoldás: a VIN és a felszereltségi kódok alapján végzett adatbázis-kereséssel kell dolgozni.

Hiba. A kapcsolási rajzot a gyártói adatbázisban a megfelelő modellévre, de rossz motorkóddal tölti le, így a motorvezérlő tápellátása és a testpontok eltérőek a rajzon. A hibakeresés során ezért rossz ponton mér, és téves szakadást állapít meg. A megoldás: a rajz kiválasztása előtt a motorkódot, a felszereltségi kódot és a jármű fedélzeti hálózatának változatát is ellenőrizni kell.

35.1.12 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A VIN 10. karaktere a gyártó azonosítója. Indokold!
  2. Mi a különbség a motorszám és a motorkód között?
  3. Miért kell az alkatrész-keresés előtt a felszereltségi kódokat is ellenőrizni?
  4. Mi a hiba a következő mondatban? „A kapcsolási rajzot elég a jármű típusa alapján kiválasztani, a motorkód és a felszereltség nem számít.”
  5. Hány karakterből áll a VIN, és melyik szakasz tartalmazza a járműleíró adatokat?
  6. Mi a teendő, ha a forgalmi engedélyben szereplő VIN nem egyezik a szélvédő alatti VIN-nel?

35.1.13 Feladatok

1. feladat (A). Magyarázd el a VIN ABC1A2345D6789012 tanulási példa alapján, hogy mit jelöl az ABC, az 1A2345, a D, a 6 és a 789012, és melyik háromhoz tartozik a VIS!

2. feladat (A). Sorold fel, milyen adatokat találsz a jármű típustábláján, és miért fontosak ezek az alkatrész-keresésnél!

3. feladat (B). Az adatbázisban ugyanahhoz a VIN-hez két kapcsolási rajzot kínál: az egyik CFB motorkódhoz, a másik CBZ motorkódhoz tartozik. A járművön a motortérben a CBZ kód látható. Melyik rajzot választod, és miért?

4. feladat (B). Rendezd helyes sorrendbe a következő lépéseket: (a) a felszereltségi kódok megadása az adatbázisban; (b) a VIN leolvasása; (c) a rendszer és az alkatrészcsoport kiválasztása; (d) a cikkszám felírása a munkalapra; (e) a modellév, motorkód és váltókód ellenőrzése.

5. feladat (C). Egy szerelő a VIN-t ABC1A2345D6789012 helyett ABCI A2345 D6789O12-ként írja fel, szóközökkel és O/I karakterekkel. Vajon mit fog tapasztalni az adatbázis-keresésben? Hogyan javítható a hiba?

6. feladat (D). Az adatbázis az adott járműhöz az első féktárcsából két méretet ad: 280 mm és 312 mm, a felszereltségi kód szerint. A járművön nincs jól olvasható felszereltségi matrica, de a forgalmi engedély szerint az első tengely terhelése 1 050 kg, és a jármű gyári adataiban a fékrendszer felszereltségi kódja szerint „nagyteljesítményű fék” szerepel. Hogyan döntöd el a kérdést biztonságosan, mielőtt alkatrészt rendelsz?

35.1.14 Megoldások

35.1.14.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A VIN 10. karaktere a modellévkód, nem a gyártó azonosítója. A gyártó azonosítója a WMI, az 1–3. karakter.
  2. A motorszám a motor egyedi példányszáma, a motorkód pedig a motor szerkezeti változatát, teljesítménylépcsőjét és műszaki kialakítását jelöli.
  3. Mert azonos típuson belül a felszereltség – például ESP, kopásjelző, futóműváltozat – eltérő cikkszámú alkatrészeket és más kapcsolási rajzokat igényelhet.
  4. A mondat hibás, mert a kapcsolási rajzot a modellév, a motorkód és a felszereltségi kódok alapján kell kiválasztani, különben a fedélzeti hálózat eltérései miatt rossz pontokat vizsgálunk.
  5. A VIN 17 karakterből áll; a járműleíró szakasz a VDS, a 4–9. karakter.
  6. Az eltérést nem szabad figyelmen kívül hagyni: ellenőrizni kell mindkét VIN-t, a típustáblát és a gyártói adatbázist; ha a jármű azonosítása bizonytalan, le kell állni, és jelenteni az oktatónak vagy a művezetőnek, mert a forgalmi engedély és a jármű eltérése hatósági ügyet is jelezhet.

35.1.14.2 Feladatok megoldásai

1. feladat. Az ABC a WMI, a kitalált gyártó-azonosító; az 1A2345 a VDS, a járműleíró szakasz; a VIS a D6789012 (10–17. karakter): a D a modellévkód, amely a példában 2013-as modellévet jelöl, a 6 (11. karakter) a gyártóüzem kódja, a 789012 (12–17. karakter) pedig a gyártási sorozatszám.

2. feladat. A típustáblán általában a jármű VIN-je, a típusjóváhagyási szám, a megengedett össztömeg, a megengedett együttes (szerelvény-) tömeg, a tengelyterhelések és a vontatható tömegek szerepelnek (ellenőrizendő: a típusjóváhagyási előírás szerinti kötelező adattartalom). Az abroncsnyomás nem a típustáblán, hanem a külön abroncsnyomás-címkén (tanksapka, B-oszlop) található. Az alkatrész-keresésnél a tömeg- és tengelyterhelési adatok fontosak a futómű- és fékváltozat kiválasztásánál, a VIN pedig a jármű egyértelmű azonosításához kell.

3. feladat. A CBZ motorkódhoz tartozó rajzot kell választani, mert a kapcsolási rajz a motorirányítás és a fedélzeti hálózat szempontjából a motorkódhoz kötött. A CFB rajz hibás motorváltozathoz tartozna, így a tápellátás, a jeladók és a testpontok is eltérőek lehetnének.

4. feladat. Helyes sorrend: b, e, a, c, d. Először leolvassuk a VIN-t, ellenőrizzük a modellévet, motorkódot és váltókódot, majd a felszereltségi kódokat adjuk meg, kiválasztjuk a rendszert és alkatrészcsoportot, végül a cikkszámot a munkalapra írjuk.

5. feladat. Az adatbázis valószínűleg nem találja a járművet, mert a VIN-ben a szóközök, az I és az O karakterek nem megengedettek. A hibás leolvasás miatt a jármű egyedi azonosítása meghiúsul. A hibát a járművön lévő VIN és a forgalmi engedély karakterről karakterre való összehasonlításával lehet javítani; az O/0 és I/1 párokat különösen figyelmesen kell ellenőrizni.

6. feladat. A kérdés eldöntéséhez először a VIN alapján le kell kérni a gyártói adatbázisban a jármű felszereltségi kódjait. Ha a jármű a „nagyteljesítményű fék” kóddal rendelkezik, akkor a 312 mm-es tárcsa a helyes. Ha a felszereltségi kód nem elérhető, akkor a járművön mérni is lehet a szerelt féktárcsa átmérőjét tolómérővel vagy a nyereg geometriáját a gyártói rajz alapján, de a biztonságos döntéshez mindig a gyártói adatbázisból kinyert felszereltségi kód a mérvadó. A forgalmi engedély tengelyterhelése önmagában nem azonosítja egyértelműen a féktárcsaméretet, csak a gyártói felszereltségi kód.

35.1.15 Rövid összefoglaló

A járműjavítás minden lépése az egyértelmű járműazonosítással kezdődik. A VIN 17 karakterből áll: az első 3 karakter a gyártót (WMI), a 4–9. karakter a járműleíró szakaszt (VDS), a 10–17. karakter pedig a jármű-azonosító szakaszt (VIS) jelöli. A 10. karakter a modellévkód, a 11. karakter gyakran a gyártóüzem, az utolsó hat karakter a sorozatszám. A szervizben a VIN mellett a forgalmi engedély, a típustábla, a motorkód és a felszereltségi kódok együttesen határozzák meg, hogy melyik alkatrész és kapcsolási rajz illik a járműhöz. A márkafüggetlen és a gyári adatbázisok a VIN-alapú keresésből kiindulva adják meg a javítási utasításokat, az alkatrész-cikkszámokat és a fedélzeti hálózat rajzait. A gyári adat elsőbbséget élvez, különösen a biztonsági alkatrészeknél. A kapcsolási rajzon a 30, 15, 31, 50 és 87 jelölések segítenek az áramút követésében. Továbbvitt eredmény. A pontos járműazonosítás és adatkeresés az ápolási és szervizműveletek, a kárfelvétel és a hatósági vizsgálat alapfeltétele; a téves adat rossz alkatrészhez, hibás diagnózishoz és hatósági eltéréshez vezet.

35.1.16 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: ISO 3779 és ISO 3780 VIN-felépítés; (EU) 2018/858 típusjóváhagyási keretrendelet; a hazai forgalmi engedély és típusbizonyítvány adattartalmára vonatkozó műszaki vizsgálati szabályok; gyártói javítási utasítások és elektronikus katalógusok; márkafüggetlen adatbázis-típusok (Autodata típusú rendszerek) felépítése.

Ellenőrizendő állítások:
- a VIN-szerkezet pontos ISO-előírása és a modellévkódok hozzárendelése;
- a hazai forgalmi engedélyben szereplő azonosító adatok pontos köre és a 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet szerinti adattartalom (ellenőrizendő: hatályos szöveg);
- a típustábla pontos elhelyezkedése és kötelező adatai a típusjóváhagyási előírások szerint;
- a motorkód és motorszám feltüntetésének módja az egyes gyártóknál;
- az adatbázisok licencfeltételei és a gyári adatok felhasználására vonatkozó szerződési korlátozások.