26.4 Blokkolásgátló és menetstabilizáló rendszerek: ABS, ASR, ESP, EBV, EBA

26.4.1 Motiváció

Egy hideg téli reggelen a tanműhelybe érkező autó ügyfele azt mondja: „A fékpedál beremeg, amikor hirtelen fékeztem a jeges úton, de az autó nem pördült meg, és ki tudtam kerülni az elém lépő gyalogost.” A műszerfalon azonban sárgán világít az ABS/ESP visszajelző lámpa. Az autószerelőnek pontosan kell értenie, miért remeg a pedál, mi különbözteti meg az ABS-t az ESP-től, és miért nem szabad ezeket a rendszereket egyszerűen „kihúzni” vagy figyelmen kívül hagyni. Ebben az alfejezetben a blokkolásgátló (ABS), a kipörgésgátló (ASR), az elektronikus fékerő-elosztó (EBV), a menetstabilizáló (ESP) és a vészfékasszisztens (EBA) működését, valamint diagnosztikai alapjait tanuljuk meg. A rendszer megértése nélkül a hibakódok olvasása és a mérési értékek értelmezése nem lehetséges.

26.4.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy fékező kereket. A gumi futófelülete az útfelülettel érintkező pontokon deformálódik, mintha a gumi „elkúszna” az aszfalton. Ez az elcsúszás a fékszlip. Ha a kerék teljesen blokkol, a gumi megolvadhat az útfelületen, kialakul egy kenőréteg, és a tapadási tényező lecsökken; a jármű irányíthatatlanná válik, mert a gördülő kerék oldalvezető képessége megszűnik. A blokkolásgátló célja, hogy a kereket a maximális tapadást adó, néhány százalékos fékszlip tartományban tartsa. Ezt mutatja az alábbi, szemléltető tapadás–fékszlip görbe.

Tapadási tényező a fékszlip függvényében (szemléltető) - Szemléltető, tanulási adatsor; a valós értékek gumiabroncstól, útfelülettől, hőmérséklettől és sebességtől függnek.

A görbe azt tanítja, hogy a tapadási tényező nem a blokkolt keréknél (100 % szlip), hanem jellemzően 10–20 % körüli fékszlipnél a legnagyobb. Az ABS ezt a kedvező tartományt célozza meg, ezért a fékút általában rövidül, és – ami a legfontosabb – a kormányozhatóság megmarad.

26.4.3 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. Fékszlip. A fékezés közbeni kerékcsúszást a járműsebesség és a kerék kerületi sebességének különbségéből számítjuk. A fékszlip jele ss, mértékegysége százalék:

s=vjármű−vkerékvjármű⋅100%s = \frac{v_{\text{jármű}} - v_{\text{kerék}}}{v_{\text{jármű}}} \cdot 100\%

ahol vkerék=ωkerék⋅rdv_{\text{kerék}} = \omega_{\text{kerék}} \cdot r_{\text{d}}, azaz a kerék szögsebességének és gördülési sugarának szorzata. Szabadon gördülő keréknél s≈0%s \approx 0\%, teljesen blokkolt keréknél vkerék=0v_{\text{kerék}}=0, tehát s=100%s = 100\%.

Definíció. Blokkolásgátló (ABS). Az ABS elektronikus szabályozórendszer, amely fékezés közben figyeli a kerekek fordulatszámát, és ha egy kerék túlzott lassulást vagy blokkolási hajlamot mutat, a fékhenger nyomását átmenetileg tartja, csökkenti, majd újból növeli, így a kereket a megfelelő fékszlip-tartományban tartja.

Definíció. Kipörgésgátló (ASR). Az ASR a hajtott kerekek gyorsítás közbeni kipörgését korlátozza a motornyomaték csökkentésével és/vagy a kipörgő kerék aktív fékezésével, felhasználva az ABS kerékfordulatszám-érzékelőit.

Definíció. Elektronikus fékerő-elosztás (EBV). Az EBV a hátsó kerekek féknyomását a tényleges terhelés és lassulás függvényében elektronikusan korlátozza, helyettesítve a hagyományos mechanikus nyomáscsökkentő szelepet, és megakadályozza a hátsó tengely túlfékezését.

Definíció. Elektronikus menetstabilizáló (ESP/ESC). Az ESP folyamatosan összeveti a vezetői szándékot (kormányszög, fékezés, gázpedál) a jármű tényleges mozgásával (perdülési sebesség, keresztgyorsulás), és ha eltérést érzékel, egyes kerekeket célzottan megfékez, valamint a motornyomatékot módosítja, hogy a jármű a kívánt pályán maradjon.

Definíció. Vészfékasszisztens (EBA). Az EBA felismeri a vészfékezést – jellemzően a fékpedál lenyomási sebességéből és/vagy erejéből –, és ha a vezető nem éri el a maximális féknyomást, automatikusan megnöveli azt az ABS működési tartományáig.

Az erőhatás leírásához a tapadási tényezőt használjuk:

Ftap=μ⋅FNF_{\text{tap}} = \mu \cdot F_{\text{N}}

ahol FtapF_{\text{tap}} a kerékre átvihető maximális vízszintes erő, μ\mu a tapadási tényező, FNF_{\text{N}} a kerékre jutó függőleges terhelés. Az ábrán látható módon μ\mu a szliptől függ, ezért az ABS a szlip szabályozásával közvetve a tapadási erőt szabályozza.

26.4.4 Felépítés és működés

26.4.4.1 Az ABS rendszer felépítése

Az ABS fő egységei:

  1. Kerékfordulatszám-érzékelők minden szabályozott keréken: jellemzően induktív (passzív) vagy aktív Hall/magnetorezisztív jeladók, amelyek a kerékagyon vagy hajtótengelyen elhelyezett fogazott jeladógyűrű fogait érzékelik.
  2. ABS-vezérlőegység (ECU): a bejövő jelekből kiszámítja a keréksebességet, a keréklassulást, a jármű referencia-sebességét és a fékszlipet, majd dönt a nyomásszabályozásról.
  3. Hidraulikus egység (HU): mágnesszelepekből, nyomásérzékelőkből, visszaszivattyúból és nyomáscsökkentő kamrákból áll, a fékfolyadék nyomását kerékenként módosítja.
  4. Jelfogó, biztosíték, visszajelző lámpa és a diagnosztikai csatlakozó.

A hidraulikus egység minden szabályozott kerék fékhengeréhez legalább két mágnesszelepet – bemeneti (nyit/zár) és kimeneti (zár/nyit) szelepet – kapcsol. Az alábbi folyamatábrán a szabályozási ciklus látható.

Az ABS szabályozási ciklus egyszerűsített lépései - Szemléltető vázlat; a gyártói szabályozási algoritmus ennél részletesebb és több bemenetet használ. A nyomás felső határa a vezető által létrehozott főfékhenger-nyomás.

Szabályozási fázisok. Normál fékezéskor a bemeneti szelep nyitva, a kimeneti zárva van, így a főfékhenger nyomása közvetlenül hat a kerékfékhengerre. Ha az ECU túlzott keréklassulást észlel, először nyomástartás következik: a bemeneti szelep zár, a kimeneti is zár, így a kerékfékhenger nyomása állandó marad. Ha a kerék tovább lassul és a szlip nő, nyomáscsökkentés következik: a bemeneti szelep zárva marad, a kimeneti szelep nyit, és a fékfolyadékot a visszaszivattyú átmeneti tárolóba, majd vissza a főfékhenger felé szállítja. Amikor a kerék fordulatszáma visszagyorsul és a szlip ismét kedvező, nyomásnövelés következik: a kimeneti szelep zár, a bemeneti szelep rövid, szakaszos nyitásokkal enged vissza nyomást. A ciklus másodpercenként többször – jellemzően 5–20 Hz tartományban – ismétlődik (ellenőrizendő: gyártói paraméter). A vezető által kifejtett pedálnyomás a felső határ; az ABS soha nem hoz létre nagyobb nyomást alapféknél, mint a főfékhengerben lévő, kivéve ha az ESP aktív nyomásgenerálást is végez.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Egy ABS-kerékkör szelepállásai nyomásnövelés, -tartás és -csökkentés közben; mellette induktív és aktív kerékfordulatszám-érzékelő a jeladógyűrűvel.
Egy ABS-kerékkör szelepállásai nyomásnövelés, -tartás és -csökkentés közben; mellette passzív és aktív kerékfordulatszám-érzékelő

A vázlaton a nyitott szelep üres, a zárt kitöltött négyzet, a folyadék útja vastag vonal. Nyomásnövelésnél a bemeneti szelep nyitva, a kimeneti zárva; tartásnál mindkettő zárva; csökkentésnél a bemeneti zárva, a kimeneti nyitva, és a folyadék a tárolón és a visszaszivattyún át a főfékhenger felé távozik. A passzív (induktív) jeladó a fogazott gyűrű fogait, az aktív (Hall/MR) jeladó a kerékcsapágy tömítésébe épített mágneses kódgyűrű pólusait érzékeli, mindkettő meghatározott légréssel.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Egy ABS-ciklus: a nyomás tartása, csökkentése és lépcsős növelése, miközben a kerék szlipje a kedvező tartományban marad.
Egy ABS-szabályozási ciklus (szemléltető): jármű- és kerékkerületi sebesség, kerékfékhenger-nyomás, a fázisok és a szelepállások

Az idődiagramon a nyomás először nő, majd a túl nagy keréklassulásnál tartás és csökkentés következik; a visszagyorsuló kerék után a bemeneti szelep szakaszos nyitásaival lépcsősen nő a nyomás. A HTML-kiadásban az útfelület (száraz, nedves, jég) választható, és egy időkurzorral leolvasható az aktuális fázis és a szelepállás.

Rendszertípusok. Személygépkocsiknál a 4-csatornás ABS minden kereket egyedileg szabályoz. A 3-csatornás rendszer a hátsó kerekeket közös szabályozásban, ún. select-low elv szerint kezeli: a jobban blokkoló kerék határozza meg a mindkét hátsó kerékre jutó nyomást, így a stabilitás nagyobb, de a fékút kissé hosszabb lehet. A vezérlőegység és a hidraulikus egység gyakran egybeépített egység.

26.4.4.2 ASR és EBV

Az ASR az ABS érzékelőit használja, de gyorsításkor figyeli a hajtott kerekek szlipjét. Ha a hajtott kerék gyorsabban forog, mint a járműsebességnek megfelelő kerületi sebesség, az ECU először csökkenti a motornyomatékot – például a gyújtásszög, az injektorjel vagy az elektronikus fojtószelep vezérlésével –, majd szükség esetén a kipörgő kereket aktívan megfékezi. Ez a differenciálzárhoz hasonló nyomatékátvitelt eredményez: a nem kipörgő kerékre több hajtóerő jut.

Az EBV fékezéskor ugyanazokat az érzékelőjeleket használja, hogy megbecsülje a tengelyterhelést és a lassulást. Ha a hátsó kerekek lassulása arra utal, hogy a hátsó tengely minimális terhelése mellett a kerekek blokkolni fognak, az ECU a hátsó kerékfékhenger nyomását korlátozza. Ezáltal a jármű nem farol ki erős fékezéskor. A hagyományos mechanikus nyomáscsökkentő szeleppel ellentétben az EBV alkalmazkodik a tényleges terheléshez: rakott autónál nagyobb hátsó féknyomást enged.

26.4.4.3 ESP és EBA

Az ESP a menetstabilizálásért felelős. Érzékelői a kerékfordulatszám-jeladókon kívül:

Az ESP-vezérlő az elvárt perdülési sebességet a sebességből, kormányszögből és a jármű geometriai adataiból számítja. Túl egyszerű közelítéssel:

ωelvárt=vR\omega_{\text{elvárt}} = \frac{v}{R}

ahol vv a jármű sebessége, RR a kormányszögből becsült pályasugár. A mért és az elvárt perdülési sebesség különbsége jelzi, hogy a jármű alul- vagy túlkormányzott-e.

Ha a jármű alulkormányzott – azaz a valós perdülési sebesség kisebb, mint a vezető szándéka szerinti –, az ESP a belső hátsó kereket fékezi, és csökkenti a motornyomatékot. Ezzel a jármű orrát a kanyar belseje felé fordítja, növelve a perdülést. Ha a jármű túlkormányzott – a hátulja kifelé csúszik, a perdülés nagyobb a kelleténél –, az ESP a külső első kereket fékezi, és a nyomatékot növelheti, hogy a járművég visszarendeződjön. A beavatkozás nagyon gyors; a vezető gyakran csak a visszajelző villogását érzékeli.

Az ESP-hez erősebb hidraulikus egység tartozik, amely a vezető pedálnyomása nélkül is képes aktív féknyomást előállítani. Ebben a visszaszivattyú nagyobb teljesítményű, és az egység töltőszelepekkel, nyomástárolóval, valamint több nyomásérzékelővel egészül ki.

Az EBA a vészfékezést a fékpedál lenyomási sebességéből, a pedálút rövidségéből vagy a főfékhenger nyomásgradienséből ismeri fel. Ha a vezető hirtelen, de nem elég erősen fékez, az EBA a rendszer által létrehozható legnagyobb féknyomást alkalmazza, amíg a vezető pedálnyomása nem csökken, vagy az ABS be nem avatkozik. Ez jelentősen csökkenti a vészfékezési utat, különösen gyengébb izomerejű vagy tapasztalatlan vezetőknél.

26.4.5 Kidolgozott példák

26.4.5.1 1. példa: fékszlip számítása

Adott: egy gépkocsi sebessége vjármű=25m/sv_{\text{jármű}} = 25\,\text{m/s}. A jobb első kerék kerületi sebessége fékezés közben vkerék=20m/sv_{\text{kerék}} = 20\,\text{m/s}.

Keresett: a kerék fékszlipje.

Képlet: s=vjármű−vkerékvjármű⋅100%s = \frac{v_{\text{jármű}} - v_{\text{kerék}}}{v_{\text{jármű}}} \cdot 100\%

Behelyettesítés:
s=25m/s−20m/s25m/s⋅100%=525⋅100%=20%s = \frac{25\,\text{m/s} - 20\,\text{m/s}}{25\,\text{m/s}} \cdot 100\% = \frac{5}{25} \cdot 100\% = 20\%

Eredmény: s=20%s = 20\%. Ez a tapadási görbe alapján kedvező tartományba esik, tehát az ABS nem avatkozna be. Ellenőrzés: a blokkolt kerékhez (vkerék=0v_{\text{kerék}}=0) tartozó szlip 100%100\% lenne, tehát a kapott érték nagyságrendileg helyes.

26.4.5.2 2. példa: maximális tapadási erő

Adott: az autó tömege m=1400kgm = 1\,400\,\text{kg}, a száraz aszfalton mért tapadási tényező μ=1,05\mu = 1{,}05 (a szemléltető görbe csúcsértéke). A nehézségi gyorsulás g=9,81m/s2g = 9{,}81\,\text{m/s}^2.

Keresett: a négy kerék által összesen átvihető maximális vízszintes tapadási erő.

Képlet: Ftap=μ⋅m⋅gF_{\text{tap}} = \mu \cdot m \cdot g

Behelyettesítés:
Ftap=1,05⋅1400kg⋅9,81m/s2=14421NF_{\text{tap}} = 1{,}05 \cdot 1\,400\,\text{kg} \cdot 9{,}81\,\text{m/s}^2 = 14\,421\,\text{N}

Eredmény: Ftap≈14,4kNF_{\text{tap}} \approx 14{,}4\,\text{kN}. Ez jelenti a fékrendszer által elvileg hasznosítható erőhatárt; ennél nagyobb kerületi erő a kerék blokkolását idézi elő. Ellenőrzés: a jármű lassulása a=F/m=14421/1400≈10,3m/s2a = F/m = 14\,421/1\,400 \approx 10{,}3\,\text{m/s}^2 (μg\mu g), ami a súrlódásos fizikai határnak felel meg.

26.4.5.3 3. példa: elvárt perdülési sebesség

Adott: a jármű v=20m/sv = 20\,\text{m/s} sebességgel halad egy R=50mR = 50\,\text{m} sugarú kanyarban.

Keresett: az ESP által elvárt perdülési sebesség közelítő értéke.

Képlet: ωelvárt=vR\omega_{\text{elvárt}} = \frac{v}{R}

Behelyettesítés:
ωelvárt=20m/s50m=0,40rad/s\omega_{\text{elvárt}} = \frac{20\,\text{m/s}}{50\,\text{m}} = 0{,}40\,\text{rad/s}

Eredmény: 0,40rad/s0{,}40\,\text{rad/s}, ami fokban kifejezve 0,40⋅57,3≈22,9∘/s0{,}40 \cdot 57{,}3 \approx 22{,}9\,^{\circ}/\text{s}. Ha a perdülési sebesség-érzékelő ennél lényegesen kisebb értéket mérne, az ESP alulkormányzottságot feltételezne. Ellenőrzés: a kanyarodásból számított keresztgyorsulás a=v2/R=8,0m/s2a = v^2/R = 8{,}0\,\text{m/s}^2, ami száraz úton még a tapadási határon belül van; csúszós úton az ESP beavatkozhat.

26.4.6 Minőségellenőrzés és diagnosztika

A fékrendszer biztonsági rendszer, ezért a hibakereséshez a gyártói diagnosztikai előírás, a kapcsolási rajz és a járműspecifikus adatok betartása kötelező. Az alábbi ellenőrzőlista a leggyakoribb beavatkozásokhoz ad támpontot; a konkrét mért értékek példák.

  1. Visszajelző lámpa és hibakódok: ellenőrizd, hogy az ABS/ESP lámpa a gyújtás ráadásakor felgyullad-e, majd a motor indítása után elalszik-e. Ha folyamatosan világít, olvasd ki a vezérlőegység hibakódjait rendszerteszterrel (OBD/EOBD és gyártói diagnosztika).
  2. Kerékfordulatszám-érzékelők: oszcilloszkóppal vagy multiméterrel ellenőrizd a jeladó jelét. Passzív induktív jeladónál kerékforgatáskor váltakozó feszültségnek kell megjelennie; a jel amplitúdója a fordulatszámmal nő. Aktív jeladónál a gyártói tesztlépések szerint áram- vagy feszültségjelet mérj. Ellenőrizd a jeladó és a jeladógyűrű közötti léghézagot; a gyártói előírás szerint jellemzően néhány tized milliméter (ellenőrizendő: gyártói adat).
  3. Jeladógyűrű és csapágy: ha a kerékcsapágy túlzott holtjátéka miatt a jeladógyűrű megütközik, a jel zajos vagy hiányzik. Vizsgáld a fogak sérülését, szennyeződését.
  4. Hidraulikus egység: diagnosztikai műszerrel végezz el beavatkozó tesztet (nyomástartás, csökkentés, növelés). Figyeld a fékpedál reakcióját és a kerékfékerő-változást a fékpadon. A mágnesszelep ellenállását és áramfelvételét a gyártói értékhez hasonlítsd (ellenőrizendő).
  5. ESP-érzékelők: kormányszög-érzékelő tanítását mindig a gyártói eljárás szerint végezd, például futóműbeállítás, kormánymű- vagy kormányoszlop-javítás, vezérlő- vagy érzékelőcsere, illetve egyes típusoknál akkumulátor-lekötés után. Ellenőrizd a perdülési sebesség- és keresztgyorsulás-érzékelő jelét rendszerteszterrel: álló, vízszintes járművön a keresztgyorsulásnak közel 0m/s20\,\text{m/s}^2-nek kell lennie, a kormány egyenes állásánál a kormányszögnek 0∘0\,^{\circ}-nak (ellenőrizendő: gyártói referencia).
  6. Fékfolyadék: ellenőrizd a fékfolyadék állapotát és szintjét. A fékfolyadék cseréjét a gyártói időközönként végezd; az ABS/ESP rendszernél a légtelenítést gyakran rendszerteszterrel támogatva kell végrehajtani, mert a hidraulikus egységben rekedt levegő hagyományos pedálos légtelenítéssel nem mindig távozik.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

26.4.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy középkategóriás személygépkocsi ABS/ESP visszajelző lámpája folyamatosan világít, és a műszaki vizsgára való felkészítés során a rendszerteszter a jobb hátsó kerékfordulatszám-érzékelő jelének hiányát jelzi.

A műhelyben a szerelő a járművet emelőre helyezi a gyártói emelési pontokon, majd biztonsági bakra támasztja. A jobb hátsó kerék leszerelése után megvizsgálja a jeladó kábelét és csatlakozóját. A csatlakozó burkolata repedt, belsejében nedvesség és korrózió látható; a jeladó kivezetésén a multiméter ellenállásmérése végtelen szakadást mutat. Az induktív jeladó tekercse tehát szakadt. A kerékcsapágy holtjátéka nem tér el a gyártói tűréstől, így nem okozott mechanikai sérülést.

A javítás során a szerelő a csatlakozót megtisztítja, új jeladót szerel be a gyártói előírás szerinti léghézaggal, majd a hibakódot törli. Próbapadon és közúti próbaúton az ABS beavatkozása a fékpedálon érezhető, a lámpa elalszik, és a rendszer readiness-tesztje lezárul. Az ügyfélnek elmagyarázza, hogy a lámpa világítása nem a fékek teljes kiesését jelentette, hanem az ABS funkció kikapcsolását; a járművet a javasolt időszakos szervizre is behozza.

26.4.8 Tipikus hibák

Hiba 1: „Az ABS minden útfelületen rövidebb fékutat ad.”
Nem mindig igaz. Laza hóban, kavicson a blokkolt kerék éket képezhet az útfelületben, és a fékút rövidebb lehet, mint az ABS-szel, a kormányozhatóság viszont romlik. Az ABS elsődleges célja a stabilitás és irányíthatóság megőrzése, nem kizárólag a fékút minimalizálása.

Hiba 2: „ABS-es autón vészfékezéskor pumpálni kell a fékpedált.”
Téves. Az ABS éppen a pedál pumpálását helyettesíti, és gyorsabban, pontosabban szabályoz. A vezetőnek erős, folyamatos pedálnyomást kell kifejteni; a pedálrezgés a rendszer normális működését jelzi.

Hiba 3: „Ha az ESP-lámpa világít, a hagyományos fék is használhatatlan.”
Téves. Az alap hidraulikus fékrendszer általában működőképes marad, de az ABS/ASR/ESP funkciók kikapcsolnak. A jármű stabilitása romlik, ezért a hibát mielőbb javítani kell, különösen csúszós úton.

Hiba 4: „Kormányszög-érzékelő tanítására csak érzékelőcsere után van szükség.”
Téves. Az ESP-vel (vagy EPS/ADAS-szal) szerelt járműveken futóműbeállítás, kormánymű- vagy kormányoszlop-javítás, vezérlőcsere és egyes típusoknál akkumulátor-lekötés után is el kell végezni a gyártói előírás szerint (ellenőrizendő), különben a rendszer hibás beavatkozást hajthat végre. A csak ABS-szel szerelt járművek jellemzően nem is rendelkeznek kormányszög-érzékelővel.

26.4.9 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a fékszlip 100%100\% blokkolt kereket jelent? Indokold röviden.
  2. Miért nem szabályozza az ABS a fékszlipet 0%0\%-ra?
  3. Milyen célt szolgál az EBV, és milyen hagyományos elemet vált ki?
  4. Túlkormányzottság esetén melyik kereket fékezi az ESP? Miért?
  5. Mi a különbség az ABS és az ESP beavatkozása között?
  6. Mi a szerepe az EBA-nak?

26.4.10 Az önellenőrzés megoldásai

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. s=100%s = 100\% esetén vkerék=0v_{\text{kerék}} = 0, tehát a kerék csúszik, nem gördül.
  2. Mert a tapadási tényező 0%0\% szlipnél kisebb, mint a kedvező, néhány százalékos tartományban. A 0%0\% szliphez tartozó erőátvitel nem maximális.
  3. Az EBV a hátsó féknyomást a terhelés és lassulás függvényében korlátozza, megelőzve a hátsó kerekek blokkolását. A mechanikus nyomáscsökkentő szelepet helyettesíti.
  4. A külső első kereket, mert annak aktív fékezése a járművet a kanyar külső íve felé mozdítja, és a far csúszását fékezi, csökkentve a perdülést.
  5. Az ABS a vezetői fékezés közben a fékszlipet szabályozza, hogy a kerék ne blokkoljon; az ESP a jármű pályastabilitását biztosítja, és a vezetői pedál nélkül is aktív féknyomást hozhat létre.
  6. Az EBA felismeri a vészfékezést, és a vezetői pedálnyomástól függetlenül a maximális féknyomást alkalmazza, csökkentve a fékutat.

26.4.11 Feladatok

1. feladat (A)
Írd le a fékszlip képletét, és nevezd meg a benne szereplő mennyiségeket és mértékegységeiket.

2. feladat (A)
Egy kerék vjármű=30m/sv_{\text{jármű}} = 30\,\text{m/s} járműsebességnél a fékezés során vkerék=12m/sv_{\text{kerék}} = 12\,\text{m/s} kerületi sebességet ér el. Számítsd ki a fékszlipet, és ítéld meg, hogy az ABS valószínűleg beavatkozik-e.

3. feladat (B)
Egy 1200kg1\,200\,\text{kg} tömegű autó vizes aszfalton fékez. A tapadási tényező legyen a szemléltető görbe csúcsánál μ=0,65\mu = 0{,}65. Számítsd ki a maximális hasznosítható fékerőt, és becsüld meg a jármű lassulását.

4. feladat (B)
Tedd helyes sorrendbe az ABS ciklus fázisait: nyomáscsökkentés, nyomástartás, nyomásnövelés. Indokold, milyen keréklassulás és szlip esetén melyik következik.

5. feladat (C)
Egy autó v=15m/sv = 15\,\text{m/s} sebességgel halad egy R=40mR = 40\,\text{m} sugarú kanyarban. Az ESP perdülési sebesség-érzékelője 0,50rad/s0{,}50\,\text{rad/s} értéket mér. Számítsd ki az elvárt értéket, és döntsd el, hogy alul- vagy túlkormányzottságot jelez-e a rendszer.

6. feladat (D)
Ügyfélpanasz: ABS-lámpa világít, a fékpedál normál nyomásra is pulzál, és a jármű fékezéskor jobbra húz. A műhelyben a bal első kerékfordulatszám-érzékelő jele hiányzik, a jobb első kerék jele szabályos. Milyen következménye lehet ennek az ABS-re és a fékezésre? Milyen ellenőrzéseket végeznél?

26.4.12 A feladatok megoldásai

1. feladat (A)
A fékszlip: s=vjármű−vkerékvjármű⋅100%s = \frac{v_{\text{jármű}} - v_{\text{kerék}}}{v_{\text{jármű}}} \cdot 100\%, ahol vjárműv_{\text{jármű}} a jármű sebessége m/s-ban, vkerék=ωkerék⋅rdv_{\text{kerék}} = \omega_{\text{kerék}} \cdot r_{\text{d}} a kerék kerületi sebessége, szintén m/s-ban; ωkerék\omega_{\text{kerék}} a kerék szögsebessége (rad/s), rdr_{\text{d}} a gördülési sugár (m).

2. feladat (A)
s=30−1230⋅100%=1830⋅100%=60%s = \frac{30 - 12}{30} \cdot 100\% = \frac{18}{30} \cdot 100\% = 60\%.
Mivel a szlip jóval a kedvező 10–20% fölött van, az ABS beavatkozna, és a nyomást csökkentené. ∎

3. feladat (B)
Ftap=μ⋅m⋅g=0,65⋅1200⋅9,81=7652N≈7,65kNF_{\text{tap}} = \mu \cdot m \cdot g = 0{,}65 \cdot 1\,200 \cdot 9{,}81 = 7\,652\,\text{N} \approx 7{,}65\,\text{kN}.
A lassulás a=Ftapm=76521200=6,38m/s2a = \frac{F_{\text{tap}}}{m} = \frac{7\,652}{1\,200} = 6{,}38\,\text{m/s}^2. Ellenőrzés: vizes aszfalton ez reális, hiszen a száraz aszfalténál kisebb. ∎

4. feladat (B)
Sorrend: (1) nyomástartás, (2) nyomáscsökkentés, (3) nyomásnövelés.
Nyomástartás akkor következik, amikor a keréklassulás túl nagy, de a szlip még nem kritikus; ha a szlip tovább nő, nyomáscsökkentés; ha a kerék visszagyorsul, nyomásnövelés. ∎

5. feladat (C)
ωelvárt=1540=0,375rad/s\omega_{\text{elvárt}} = \frac{15}{40} = 0{,}375\,\text{rad/s}, ami 0,375⋅57,3≈21,5∘/s0{,}375 \cdot 57{,}3 \approx 21{,}5\,^{\circ}/\text{s}.
A mért 0,50rad/s0{,}50\,\text{rad/s} kb. 33%-kal nagyobb az elvártnál, tehát a jármű a kívántnál gyorsabban fordul, azaz túlkormányzott viselkedés valószínű. Ezt az ESP-nek a külső első kerék fékezésével ellensúlyoznia kell. ∎

6. feladat (D)
A jeladó-hiba miatt az ABS (és az ESP) letilt, a lámpa világít; az alapfék működik. A normál fékezéskori pulzálás és a jobbra húzás nem az ABS-ből ered: a féktárcsák ütését, vastagságkülönbségét, a nyergek és betétek állapotát, a fékpadon az oldalankénti fékerőt külön vizsgálni kell. A két hibát egymástól függetlenül kell javítani. Az ABS-hiba ellenőrzése: a hibakód kiolvasása, a bal első jeladó és jeladógyűrű vizsgálata, a kábel és csatlakozó ellenőrzése, oszcilloszkópos jelvizsgálat, a kerékcsapágy holtjátéka. A javítás után teszt, hibakód-törlés és próbaút szükséges.

26.4.13 Rövid összefoglaló

Az ABS a kerekek fékszlipjét szabályozza, hogy a kerék ne blokkoljon, hanem a maximális tapadást adó, jellemzően 10–20% közötti szlip-tartományban dolgozzon. A fékszlip a járműsebesség és a kerék kerületi sebességének különbségéből számítható. Az ABS szabályozási ciklusa nyomástartásból, nyomáscsökkentésből és nyomásnövelésből áll; a kerékfordulatszám-érzékelők jeleit az ECU dolgozza fel, a hidraulikus egység pedig kerékenként módosítja a féknyomást. Az EBV a hátsó kerekek féknyomását terhelésfüggően korlátozza, az ASR a hajtott kerekek kipörgését gátolja, az ESP a jármű perdülési sebességét és keresztgyorsulását hasonlítja a vezetői szándékhoz, és alulkormányzottság esetén a belső hátsó, túlkormányzottság esetén a külső első kereket fékezi. Az EBA a vészfékezést felismerve maximális féknyomást hoz létre. Továbbvitt eredmény. Az ABS és ESP szabályozási kör, az érzékelők és beavatkozók működése, valamint a diagnosztikai eljárás alapelemei a Vezetőtámogató rendszerek és kalibrálásuk és a Fékjavítás: betét, tárcsa, dob, nyereg, légtelenítés, ABS és EPB alfejezetekben térnek vissza. A fékrendszer biztonsági berendezés, ezért minden munkát a gyártói előírás szerint, megfelelő képzettséggel kell végezni.

26.4.14 Források és ellenőrzési hiányok