26.5 Rögzítőfékek és tartós lassító fékek

26.5.1 Motiváció

Kétféle műhelyhelyzetben találkozunk a rögzítőfékkel és a tartós lassítófékkel. Az egyik: a dombon parkoló jármű nem mozdul el a kézifék behúzása után, és a műszaki vizsgán a fékhatásmérőn is meg kell felelnie. A másik: egy hosszú lejtőn a szervizfék folyamatos használata túlmelegedést, a fékbetét és a fékfolyadék túlhevülését és hatáscsökkenést okozhat; ezért tehergépjárműveken és egyes haszongépjárműveken tartós lassító fékre van szükség. Szerelőként tudnunk kell, hogyan működik a mechanikus bowdenes rögzítőfék, hogyan kell az elektromechanikus rögzítőféket (EPB) szervizelni a betétcsere előtt, és hogyan működnek a tartós lassító fékek. Ezek az ismeretek a Fékjavítás: betét, tárcsa, dob, nyereg, légtelenítés, ABS és EPB alfejezetben közvetlenül hasznosulnak.

26.5.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy hátsó dobféket. A fékdob belső felületéhez két fékpofa szorul a fékhenger hatására. A pofák alsó vége egy csapon támaszkodik, felső végüket a fékhenger feszíti szét. A kézifékbowden egy emelőkart mozgat, amely a pofákat önállóan – hidraulika nélkül – feszíti a dobhoz. Egy másik kép: elektromechanikus rögzítőfék esetén a hátsó féknyeregre szerelt villanymotor fogaskerekes hajtóművön keresztül egy nagy áttételű csavart forgat; a csavar a fék dugattyúját előre tolja, és a betétet a tárcsához szorítja. A motor áramfelvételéből az elektronika felismeri, mikor érte el a megfelelő szorítóerőt.

26.5.3 Definíciók és rendeltetés

Definíció. A rögzítőfék (parkolófék; „kézifék”) a jármű álló helyzetben tartására szolgáló, a szervizfékrendszertől függetlenül működtethető fékberendezés. Személygépkocsikon jellemzően a hátsó kerekekre hat, mechanikus (bowden, rúd, kábel) vagy elektromechanikus (EPB) kivitelben.

Definíció. A tartós lassító fék (retarder, lassítóberendezés) olyan, a kerékféktől független rendszer, amely hosszabb lejtőkön folyamatos lassítónyomatékot biztosít anélkül, hogy a kerékfékek tartósan üzemelnének. Energiáját a hajtásláncban, a motorban vagy a kipufogórendszerben alakítja hővé.

Megjegyzés. A rögzítőfék feladata tartás, a tartós lassító féké pedig hosszú tartamú lassítás. A kettő nem helyettesíti egymást.

26.5.4 A mechanikus rögzítőfék felépítése és működése

Dobféknél a kézifékkarhoz bowden (vagy rúd) csatlakozik. A bowden belső huzala a fékpajzson belüli emelőkarhoz kapcsolódik. A kar elfordulása a fékpofákat szétfeszíti a dobon. A rugók a kart és a pofákat oldás után visszahúzzák. A fékpofák kopása miatt a szerkezet utánállítást igényel; egyes dobfékek automatikus utánállítóval rendelkeznek, másokon a bowden hossza kézzel állítható. Tárcsaféknél több megoldás létezik: (1) a tárcsafék dobjában egy kis dobfék-pár, (2) a féknyeregbe épített mechanikus csavaros működtető, amely a dugattyút tolja a betéthez, vagy (3) EPB. A bowdenes rögzítőféknél a kar és a kábel mozgását, a pofák/dobok kopását, a beállítást rendszeresen ellenőrizni kell.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A rögzítőfékkar húzórúdon és kiegyenlítőn át két bowdent húz, amelyek a hátsó dob- vagy tárcsafékek karjait működtetik; az állítóanya a kiegyenlítőnél van.
A mechanikus rögzítőfék felépítése: kar, húzórúd, kiegyenlítő, állítóanya, bowdenek és a hátsó kerékfékek változatai; betét: a beállítás hibái

A kilincsműves kar (1) a húzórúdon (2) át a kiegyenlítőt (3) húzza, amely a két bowden (5) között kiegyenlíti az erőt; a bowdenek feszességét a kiegyenlítőnél lévő állítóanyával és ellenanyával (4) állítjuk. A bowden a dobféknél a pofák feszítőkarját (6a), tárcsaféknél a nyeregbe épített mechanikus kart (6b) húzza; egyes járműveken a tárcsa agyrészében külön kis dobfék (6c) a rögzítőfék. A túl feszes beállításnál a fék oldott karnál is súrol, a túl lazánál sok kilincsfog kell, és a fék nem tart. A HTML-kiadásban a kar fogankénti behúzása lépésenként követhető.

26.5.5 Elektromechanikus rögzítőfék (EPB)

Az EPB (electric parking brake) a hagyományos kézifékkar vagy pedál helyett kapcsolóval működik. Egy tipikus rendszer elemei: kapcsoló (pl. „P” gomb a középkonzolon), EPB-vezérlő, hátsó féknyeregre szerelt villanymotor hajtóművel, és a kapcsolódó fékfigyelmeztető lámpa. A vezérlő a gomb megnyomásakor feszültséget kapcsol a motorra; a hajtómű (pl. nagyfokozatú csavarkerék) a dugattyút előre tolja. A szorítóerő nagyságát az ECU a motor áramfelvételének emelkedéséből érzékeli, és a kívánt szinten leállítja a motort. Oldáskor a motor ellentétes irányban forgatja a csavart, a dugattyú visszahúzódik.

Az EPB vészkioldása akkor szükséges, ha a 12 V-os rendszer vagy a fékvezérlő nem működik, és a járművet szállítani vagy szerelni kell. A gyártók többféle megoldást használnak: egyes járművekben a csomagtérben található mechanikus vészoldó bowden vagy vészkioldó hurok, más járműveknél diagnosztikai műszerrel indítható vészkioldás. A pontos eljárást a gyártói javítási utasítás tartalmazza (ellenőrizendő: típusonként). Tilos a dugattyút erővel benyomni vagy a motort a gyártói eljárástól eltérően (például közvetlen tápfeszültséggel) működtetni, mert a csavarorsó és a hajtómű károsodhat.

A szerviz üzemmód (service mode, maintenance mode) az EPB továbbfejlesztett diagnosztikai funkciója. A betétcsere előtt a rendszert diagnosztikai műszerrel vagy egy gombsorozattal úgy állítják be, hogy a dugattyú teljesen visszahúzódjon, és a fékbetétek szabadon cserélhetők legyenek. Ezután az új betétek beszerelése után az EPB-t újra be kell tanítani, illetve a szerviz üzemmódból ki kell lépni, és a működést tesztelni kell. A részleteket a gyártói előírás adja (ellenőrizendő).

Statikus változat (mint a PDF-ben)EPB-nyereg metszete: a motor az orsón át tolja a dugattyút; az áram a szorításkor megnő, a vezérlő a küszöbnél leállítja.
Elektromechanikus rögzítőfék: (a) hátsó féknyereg metszete a ráépített EPB-működtetővel, (b) a motoráram behúzáskor (szemléltető)

A villanymotor (1) a hajtóművön (2) át az önzáró csavarorsót (3) forgatja; az orsóanya (4) a dugattyút (5) és a betéteket (6) a tárcsához (7) tolja. A motoráram az indulási csúcs után kicsi, a betétek felfekvésekor meredeken nő, és a vezérlő a lekapcsolási küszöbnél leállítja a motort. Mivel az orsó önzáró, a dugattyút tengelyirányú erővel nem lehet visszanyomni: előbb a szerviz üzemmódban az orsót kell visszaforgatni. A HTML-kiadás lépései a behúzást, a szorítást, az oldást, a szerviz üzemmódot és a tilos „erővel benyomás” esetét mutatják.

26.5.6 Tartós lassító fékek

A tartós lassító fékek célja a kerékfékek tehermentesítése hosszú lejtőkön. Négy fő típus terjedt el:

1. Motorfék. A dízelmotorban a kipufogószelep vezérlésének módosításával a sűrítési ütemben a levegőt összesűrítik, majd kipufogószelepeket nyitnak, így a motornak nincs hasznos munkavégzése, és a motor belső súrlódása, kompressziója fékezőnyomatékot ad. A benzines Otto-motoroknál is van motorfékhatás, ha a gázpedált felengedjük: ezt főként a zárt fojtószelep miatti szívási (töltéscsere-) veszteség adja. A motorfék használatakor a fordulatszámot a gyártó által megengedett tartományban kell tartani, kerülni kell a túlfordulatot (ellenőrizendő: fordulatszám-határ).

2. Kipufogófék. A kipufogócsőbe épített fojtószelep (pillangószelep) csökkenti a kipufogógáz távozását. A motor a kipufogási ütemben a megnövekedett ellennyomás ellen dolgozik, így a fékezőhatás nő. Jellemzően a motorkontrollal együtt alkalmazzák; használata közben az automatikus sebességváltót megfelelő fokozatba kell kapcsolni.

3. Hidrodinamikus retarder. A hajtásláncba (pl. sebességváltó után, kardántengelyben vagy a sebességváltóval egybeépítve) szerelt folyadékcsatoló. A forgórész és az állórész közé olajat töltenek; a forgórész a hajtásból származó energiát a folyadék cirkulációján keresztül átadja az állórésznek, ahol hővé alakul. A féknyomaték az olajtöltés mértékével szabályozható. A keletkező hőt a jármű hűtőrendszere viszi el, ezért a retardert csak megfelelő hűtőfolyadék-szinttel szabad tartósan használni.

4. Elektromágneses (örvényáramú) retarder. A forgórészt (tárcsa vagy dob) a hajtáslánc hajtja. Az állórész mágneses teret hoz létre; a forgó vezető tárcsában örvényáramok indukálódnak, amelyek fékezőnyomatékot keltenek. A nyomaték a gerjesztőárammal szabályozható, a hőt a levegő vagy folyadékhűtés adja le. Ez a rendszer kopásmentes, villamos energiát igényel, és a jármű 24 V-os hálózatához kapcsolódik.

Az alábbi rétegábra a tartós lassító fékek fő csoportjait foglalja össze:

Tartós lassító fékek csoportosítása - Szemléltető ábra a fő rendszertípusokról. A regeneratív fékezést a VIII. rész tárgyalja.

Regeneratív fékezés – a hibrid és elektromos járműveknél a húzómotor generátoros üzemmódban lassít, és a mozgási energiát az akkumulátorba tölti. Ez is tartós fékezésként szolgál, de részletesen a Hibrid és elektromos hajtások áttekintése alfejezetben tárgyaljuk.

26.5.7 Kidolgozott példák

1. Példa – rögzítőfék tartóereje lejtőn.
Egy 1500 kg össztömegű személyautó 20%-os lejtőn áll. Mennyi fékerőt kell a rögzítőféknek a jármű elmozdulásának megakadályozásához?

Flejtő=mgsin⁡α≈mgq/100=1500⋅9,81⋅0,20=2943N≈2,94kNF_{\text{lejtő}} = m\,g\,\sin\alpha \approx m\,g\,q/100 = 1500 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}20 = 2943\,\text{N} \approx 2{,}94\,\text{kN}

(pontosan: sin⁡(arctan⁡0,20)=0,196\sin(\arctan 0{,}20) = 0{,}196 → 2886 N; a közelítés hibája kb. 2%).

Ez a teljes járműre ható lejtőirányú erő; a rögzítőféknek ezt kell tartania a hátsó kerekeken, ezért a hátsó tengelyre jutó tapadási erőt is figyelembe kell venni. A hatósági vizsgán a rögzítőfék-hatásosságot a jármű tömegéhez viszonyított lassulásban vagy fékerőben mérik (ellenőrizendő: hatályos műszaki vizsga követelmény).

2. Példa – hidrodinamikus retarder teljesítménylevezetése.
Egy 40 t össztömegű tehergépkocsi 6%-os lejtőn 60 km/h állandó sebességgel halad, a lejtőn a gördülési ellenállás elhanyagolható. Mekkora teljesítményt kell a tartós lassító fékkel felemészteni?

A sebesség: v=60km/h=16,67m/sv = 60\,\text{km/h} = 16{,}67\,\text{m/s}.
A lejtő ellenállási ereje: F=mgsin⁡α≈40000⋅9,81⋅0,06=23544NF = m\,g\,\sin\alpha \approx 40000 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}06 = 23544\,\text{N}.
A teljesítmény: P=F⋅v=23544⋅16,67=392,4kWP = F \cdot v = 23544 \cdot 16{,}67 = 392{,}4\,\text{kW}.

Ez nagy teljesítmény, jól mutatja, miért van szükség a kerékféktől független, nagy hőleadású tartós lassító féke. A konkrét érték a hajtáslánc hatásfokától és a gördülési ellenállástól is függ; ez tanulási példa.

26.5.8 Minőségellenőrzés

A rögzítőféket és a tartós lassító fékeket a következőképp ellenőrizzük:

26.5.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy személyautó ügyfele panaszkodik: az EPB piros figyelmeztető lámpája világít, a rögzítőfék nem old ki. A diagnosztikai műszerrel kiolvassuk az EPB hibakódot: a jobb hátsó szervomotor nem jelez áramfelvételt. Ellenőrizzük a csatlakozókat, a vezetékeket feszültségesésmérővel; a motor ellenállása szakadt. A féknyeregbe épített szervomotor cseréje szükséges. Mielőtt bontunk, a jármű kerekeit kiékeljük, és a befeszült jobb hátsó nyerget a gyártói vészkioldási eljárással oldjuk (ellenőrizendő). A jobb oldali nyereg cseréje után az új egységet betanítjuk, a rendszert működtetjük, és a hibakódot csak a javítás után töröljük. Végül lejtőn próbáljuk a rögzítőféket. Tanulság: az EPB-vel ellátott féknyeregen a dugattyút tilos erővel benyomni, mindig szerviz üzemmódot kell használni.

26.5.10 Gyakorlati útmutató – EPB szerviz üzemmód aktiválása betétcsere előtt

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Figyelem. Az EPB-vel szerelt járműveken a hátsó féknyereg dugattyúját tilos erővel benyomni, mert a hajtómű és a csavarorsó károsodik. Mindig a gyártó által előírt szerviz üzemmódot használja. (Az ok: az önzáró csavarorsó, lásd az EPB-nyereg metszetét az Elektromechanikus rögzítőfék szakaszban.)

Szükséges eszközök: emelő/bakra, kerékőrök, szerszámkészlet, diagnosztikai műszer, fékpiszok eltávolítására kefe és fékportisztító (ha szükséges), egyéni védőfelszerelés, gyűjtőedény.

Lépések:

  1. A járművet stabil, vízszintes felületre állítsa, rögzítse az első kerekeket. A kormányt ne reteszelje.
  2. Kapcsolja ki a gyújtást, a rögzítőféket oldja ki (ha lehetséges), a kerekeket ékelje ki; csatlakoztasson töltőt/tápegységet (ellenőrizendő: gyártói eljárás).
  3. Emelje fel a járművet a gyártói emelési pontokon, vagy használjon bakot az alátámasztáshoz; a csak kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos.
  4. Kapcsolja be a gyújtást (motor nem jár) a gyártói eljárás szerint. Csatlakoztassa a diagnosztikai műszert, olvassa ki az EPB hibakódjait, és győződjön meg arról, hogy nincs kritikus hiba.
  5. Aktiválja az EPB szerviz üzemmódot a gyártó szerint (pl. diagnosztikai funkció, vagy adott gombsorozat). A műszer visszajelzésén ellenőrizze, hogy mindkét hátsó nyereg dugattyúja teljesen visszahúzódott.
  6. Szerelje ki a hátsó féknyergeket/cserélje a betéteket a gyártói utasítás szerint. A szerviz üzemmódban csak a csavarorsó húzódik vissza; a betétek kiszerelése után a dugattyút a megfelelő célszerszámmal nyomja vissza, a fékfolyadék szintjét figyelve. Erővel benyomni tilos.
  7. Szerelje vissza a nyergeket, ellenőrizze a csúszóelemeket, és törölje le a féktárcsát szennyeződés-mentesen.
  8. Lépjen ki a szerviz üzemmódból, és végezze el az EPB-tanítást (alaphelyzet beállítása, szorítóerő-tanítás).
  9. Működtesse a rögzítőféket többször, és ellenőrizze a diagnosztikai értékeket (áramfelvétel, dugattyú út). Ha hibakód marad, keresse meg az okát (csatlakozó, betéttípus, tanítás) – törlés csak javítás után.
  10. A fékpedált nyomja le többször, amíg kemény nem lesz. Szerelje fel a kerekeket, engedje le a járművet, húzza meg a kerékcsavarokat a gyártói nyomatékkal (ellenőrizendő), és végezzen lejtőn tartási tesztet.
  11. Dokumentálja a munkalapon az EPB szerviz üzemmód aktiválását, a betétcserét és a végső ellenőrzést.

26.5.11 Tipikus hibák

  1. EPB dugattyú erővel való benyomása. Ez a leggyakoribb sérülés forrása. Helyette mindig szerviz üzemmódot kell használni.
  2. A bowdenes rögzítőfék túlfeszítése. Ha a kábelt túl feszesre állítják, a fékpofák hozzáérnek a dobhoz, és a jármű fékezve gurul. A beállításnál a kar játékát kell ellenőrizni, és a pofákat megfelelően utánállítani.
  3. A tartós lassító fék ellenőrzésének elhanyagolása. Az olajos, szennyezett vagy leeresztett retarder csökkenti a fékerőt, túlmelegszik, és a hűtőrendszert is károsítja. Rendszeresen ellenőrizni kell az olajszintet és a hőcserélőt.
  4. Motorfék helytelen használata magas fordulatszámon. Túl alacsony fokozatban nagy fordulaton a motor túlfordul, ez mechanikai sérülést okozhat. A tartós fékezéshez a gyártó által megengedett fordulatszám-tartományt kell használni.

26.5.12 Önellenőrzés

  1. Mi a rögzítőfék elsődleges feladata?
  2. Miért nem szabad az EPB dugattyút erővel benyomni?
  3. Soroljon fel két tartós lassító fék típust!
  4. Egy 3000 kg-os jármű 10%-os lejtőn parkol. Mekkora lejtőirányú erőt kell a rögzítőféknek tartania? (Ha a számításhoz g=9,81g = 9{,}81 m/s².)
  5. Hogyan működik a kipufogófék?
  6. Melyik rendszer képes a mozgási energiát elektromos energiává visszaalakítani?

26.5.13 Feladatok

1. feladat (A). Milyen feladatai vannak a rögzítőféknek és a tartós lassító féknek? Fogalmazza meg a különbséget.

2. feladat (A). Számítsa ki az 1. kidolgozott példa mintájára: egy 2500 kg-os jármű 15%-os lejtőn parkol. Mekkora a lejtőirányú erő?

3. feladat (B). Írja le az EPB szerviz üzemmód aktiválásának fő lépéseit (legalább öt lépés), és magyarázza el, miért kötelező a diagnosztikai műszer használata.

4. feladat (B). Hasonlítsa össze a hidrodinamikus retardert és az elektromágneses (örvényáramú) retardert: működési elv, beavatkozás, hőelvezetés, előnyök és hátrányok.

5. feladat (C). Mi történik, ha a bowdenes kéziféket túl feszesre állítják? Milyen következményei lehetnek a járműre és a fékekre?

6. feladat (D). Egy ügyfél panasza: a járműben az EPB gomb megnyomásakor a rögzítőfék nem old ki, a piros lámpa villog. A diagnosztikai műszer hibakódot jelez a jobb hátsó szervomotorra. Milyen lépésekkel állítja fel a diagnózist, és milyen javítást javasol? Írja le a hibakeresés és a javítás gondolatmenetét.

26.5.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. A rögzítőfék a jármű álló helyzetben tartására, különösen lejtőn, a szervizféktől függetlenül.
  2. Az EPB csavarorsója és hajtóműve károsodhat; a dugattyút szereléshez szerviz üzemmódban kell visszahúzni.
  3. Pl. motorfék, kipufogófék, hidrodinamikus retarder, örvényáramú retarder.
  4. F=3000⋅9,81⋅0,10=2943NF = 3000 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}10 = 2943\,\text{N}.
  5. A kipufogócsőbe fojtószelepet építenek, amely megnöveli a kipufogási ellennyomást, így a motornak a kipufogás ellen kell dolgoznia, fékezőhatást keltve.
  6. A regeneratív fékezés (hibrid/elektromos hajtásban).

1. feladat megoldása.
A rögzítőfék a jármű álló helyzetben tartására, a tartós lassító fék a folyamatos lassításra szolgál hosszú lejtőkön. A rögzítőfék tipikusan a hátsó kerekekre hat, míg a tartós lassító fék a motorban, a kipufogóban vagy a hajtásláncban fejti ki hatását.

2. feladat megoldása.
Adott: m=2500kgm = 2500\,\text{kg}, q=15%q = 15\%, g=9,81m/s2g = 9{,}81\,\text{m/s}^2.
Keresett: FF.
F=mgq/100=2500⋅9,81⋅0,15=3678,75N≈3,68kNF = m\,g\,q/100 = 2500 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}15 = 3678{,}75\,\text{N} \approx 3{,}68\,\text{kN}.
Ellenőrzés: a lejtő enyhébb (15% < 20%), de a tömeg jóval nagyobb, így összességében nagyobb erőt kapunk.

3. feladat megoldása.
A lépések (lásd a gyakorlati útmutatót): biztonságos járműrögzítés, gyújtás kikapcsolása, diagnosztikai műszer csatlakoztatása, szerviz üzemmód aktiválása, a dugattyú visszahúzódásának ellenőrzése, betétcsere, kilépés a szerviz üzemmódból, EPB-tanítás, teszt. A diagnosztikai műszer azért kötelező, mert a szerviz üzemmódot ez aktiválja, és megakadályozza a dugattyú erőltetett benyomását; ezen kívül a hibakódok törléséhez is szükséges.

4. feladat megoldása.
A hidrodinamikus retarder folyadékot (olajat) használ a forgó és állórész között; a nyomaték az olaj mennyiségével szabályozható, a hőt a jármű hűtőrendszere viszi el. Az örvényáramú retarder mágneses teret használ, a forgó tárcsában indukált örvényáramok keltenek féket; a nyomaték a gerjesztőárammal szabályozható, a hőt levegő vagy folyadék hűtés adja le. Mindkettő kopásmentes, de az elektromágneses rendszer villamos energiát igényel. A hidrodinamikus egyszerűbb mechanikailag, de olajszint és hőcserélő ellenőrzése szükséges.

5. feladat megoldása.
A túlfeszített bowden a fékpofákat folyamatosan a dobhoz vagy a tárcsához szorítja. Ez állandó súrlódást, melegedést, a fékbetétek idő előtti kopását, nagyobb üzemanyag-fogyasztást, és akár a fék túlmelegedését okozhatja. A jármű akadályozott szabadgurulású, ami a vizsgán is látható. A helyes beállítás: a kar játékának gyártói értékre állítása, a pofák utánállítása.

6. feladat megoldása.
Először rögzítse a járművet (kerekek kiékelése), győződjön meg róla, hogy a fék oldott állapotban van-e mechanikusan. Csatlakoztassa a diagnosztikai műszert, olvassa ki az EPB hibakódjait. Ellenőrizze a jobb hátsó szervomotor táplálását és testelését: a feszültségmérés bekapcsolt gyújtás mellett, a működtetés közben történik (feszültség a motor csatlakozóján, a motor ellenállása). Ha a motor szakadt vagy nem vesz fel áramot, a féknyeregbe épített szervomotor cseréje szükséges. A bal oldali nyerget szerviz üzemmódban húzza vissza, a jobb nyereg cseréje után végezze el az EPB-tanítást, a működtetési tesztet, hibakód törlést, és lejtőn tesztelje a rögzítőféket. Fontos: a szerelés (motor/nyereg cseréje) előtt kapcsolja ki a gyújtást, és – ha a gyártó előírja – kösse le az akkumulátort (ellenőrizendő).

26.5.15 Rövid összefoglaló

A rögzítőfék a jármű álló helyzetben tartására szolgál. A mechanikus bowdenes megoldás a hátsó dobféket vagy tárcsaféket működteti, beállítását a kar útja és a pofák hézaga határozza meg. Az elektromechanikus rögzítőfék (EPB) villanymotoros csavarorsóval szorítja a betétet a tárcsára; betétcsere előtt a dugattyút csak szerviz üzemmódban szabad visszahúzni, erővel benyomni tilos. Vészkioldás a gyártói eljárás szerint történik. A tartós lassító fékek a kerékfékek tehermentesítésére szolgálnak: a motorfék a szelepvezérlés módosításával, a kipufogófék a kipufogóellennyomás növelésével, a hidrodinamikus retarder olajfeltöltésű folyadékcsatolóval, az elektromágneses retarder örvényárammal fejti ki a hatását. A regeneratív fékezést a hibrid és elektromos járműveknél tárgyaljuk (VIII. rész). Továbbvitt eredmény. Az EPB szerviz üzemmódjának ismeretét a Fékjavítás: betét, tárcsa, dob, nyereg, légtelenítés, ABS és EPB alfejezetben közvetlenül alkalmazzuk a hátsó fékbetét-csere során.

26.5.16 Források és ellenőrzési hiányok