26.2 A hidraulikus fékrendszer: főfékhenger, kétkörös elrendezés, fékrásegítés, fékfolyadék

26.2.1 Motiváció

Az ügyfél elmondása szerint a fékpedál „mélyre esik”, a fékhatás pedig gyengébb a megszokottnál. A műhelyben a folyadékszint ellenőrzésekor látod, hogy a tárgyi fékfolyadék szintje a minimum közelébe süllyedt, de a keréknél nem találsz nyilvánvaló csöpögést. A hidraulikus fékrendszer elméletének ismerete nélkül csak találgatnál. Ha viszont pontosan érted a pedálerő és a kerékfékerő közötti áttételt, valamint a főfékhenger működését, tudod, hogy a külső folyadéknyom nélküli pedálsüllyedés a tandempersely (a főfékhenger belső tömítésének) hibájára vagy a fékfolyadék felforrására is utalhat. Ezt a tudást használod fel a hibakereséskor és a rendszer légtelenítésekor is.

26.2.2 Szemléletes kép

Képzeld el a műhelyben álló autó hidraulikus fékrendszerét egy fecskendő-párként. Egy keskeny mesterhenger-dugattyút nyomsz be a pedállal; ez az erő egy csövön keresztül egy sokkal nagyobb átmérőjű munkahenger-dugattyúra hat. A nagy dugattyún ébredő nyomóerő sokkal nagyobb, mint amit a pedálra kifejtettél, miközben a nagy dugattyú elmozdulása sokkal kisebb. Ez az áttétel a hidraulikus fék működésének alapja. A főfékhenger (mesterhenger) a pedál mozgását hidraulikus nyomássá, a kerékfékhenger (munkahenger) pedig a nyomást szorítóerővé alakítja.

26.2.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A hidraulikus erőátviteli fék olyan súrlódó fék, amelyben a pedálerőt és a pedálutat zárt csőhálózatban lévő fékfolyadékkal alakítják át a kerékfékek működtetéséhez szükséges nagy erővé és rövid úttá.

Összefüggés. A hidraulikus fék működése a Pascal-törvényen alapul: zárt, nyugvó folyadékban a nyomás minden irányban gyengítetlenül terjed. Ha a főfékhenger dugattyúfelülete A1A_1, az ott kifejtett erő F1F_1, akkor a rendszerben uralkodó túlnyomás:

p=F1A1. p = \frac{F_1}{A_1}.

A kerékfékhenger dugattyúján (A2A_2 felület) ez a pp nyomás

F2=p⋅A2=F1⋅A2A1 F_2 = p \cdot A_2 = F_1 \cdot \frac{A_2}{A_1}

erőt hoz létre. A hidraulikus áttétel tehát a felületek arányától függ. A térfogat-állandóság miatt a dugattyúutak a felületekkel fordítottan arányosak:

A1⋅s1=A2⋅s2. A_1 \cdot s_1 = A_2 \cdot s_2.

Szabály. A hidraulikus fékrendszerben a fékfolyadék gyakorlatilag összenyomhatatlan; a rendszerben lévő levegő azonban összenyomható, ezért a légtelenítetlen rendszerben a pedál „szivacsos” lesz, és a fékerő csökken.

26.2.4 Felépítés és működés

A hidraulikus fék fő részei:

26.2.4.1 Tandem főfékhenger

A mai járműveken a főfékhenger biztonsági szempontból tandem kivitelű, azaz egymás mögött két nyomókamrát és két dugattyút építenek be. A pedál felől az első dugattyú az egyik közvetlenül, a második közvetve a nyomás és a nyomófej által mozog. Mindkét kamrához külön tartály és külön fékkör csatlakozik. A kamrák egyenként biztosítják a fékerő egy részét; ha az egyik körben folyadéknyomás-vesztés következik be, a másik körben a nyomás a kieső dugattyú ütközési helyzetéig felépíthető, így a jármű nem marad fék nélkül, csak megnő a pedálút.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Tandem főfékhenger metszete nyugalmi, működtetett és körhibás állapotban.
Tandem főfékhenger hosszmetszete: (a) nyugalom, (b) működtetés, (c) a 2. kör hibája

Nyugalomban (a) a kompenzálófuratok nyitva vannak, a kamrák a kétkamrás tartállyal összeköttetésben állnak, így a hőtágulás és a betétkopás kiegyenlítődik. A pedál lenyomásakor (b) a dugattyúk tömítései elhaladnak a kompenzálófuratok előtt, és mindkét kamrában nyomás épül fel: a primer dugattyút a nyomórúd, az úszó (szekunder) dugattyút a primer kamra nyomása tolja. Ha az egyik kör kiesik (c), a dugattyú ütközésig vagy a másik dugattyúig előremegy, és csak utána épül nyomás a megmaradt körben – ezért nő meg a pedálút. A HTML-kiadásban a lépések (nyugalom, furatzárás, nyomásfelépülés, a 2., illetve az 1. kör hibája) egymás után lejátszhatók.

26.2.4.2 Kétkörös elrendezések

A kétkörös elrendezésnek több változata ismert, a két leggyakoribb a II (fekete-fehér), amely az első és hátsó tengelyt választja szét, és az X (diagonális), amely az első bal–jobb hátsó és az első jobb–bal hátsó kereket köti össze.

Az X-elrendezés előnye, hogy ha az egyik kör kiesik, a megmaradó kör az egyik első és az ellentétes oldali hátsó keréken hat, így a jármű fékezése sokkal stabilabb, kisebb az oldalra húzás. A II-elrendezés (gyakran a hátsó tengelyen nagy dinamikus tengelyterhelés-változású, orrmotoros járműveknél, de főként régi járműveken) előnye, hogy egyszerűbb a fékerő-elosztás, hátránya viszont, hogy ha az első kör hibásodik meg, a hátsó tengelyen elérhető maximális fékerő az alacsonyabb hátsó terhelés miatt igen csekély. A gyakorlatban a modern személygépkocsik túlnyomó többsége X-körös.

Szabály. A korszerű járművek fékrendszerében a pedálerő mellett mindig beépítenek rásegítést; a kétkörös rendszerben a két kör elrendezése a jármű stabilitását befolyásolja. (ellenőrizendő: a konkrét jármű gyártói kapcsolási rajza)

26.2.4.3 Depressziós (vákuumos) fékrásegítő

A legelterjedtebb rásegítő a depressziós (vákuumos) fékrásegítő. A rásegítő egy légmentesen két kamrára osztott, gumimembránnal elválasztott tokban helyezkedik el. Nyugalmi helyzetben az indító tolattyú mindkét kamrát a szívócső (vagy vákuumszivattyú) felé nyitja, így mindkét kamrában azonos, a légköri nyomásnál kisebb nyomás uralkodik. A pedál lenyomásakor az indító tolattyú először a hátsó (pedál felőli) kamrát szeparálja el a vákuumtól, és kis mértékben atmoszférikus levegőt enged be. A membrán két oldala közötti nyomáskülönbség erőt hoz létre, amely a pedálerőhöz adódik. Fékezés nélkül a kiinduló depresszió helyreáll. A maximális rásegítőerő a membránfelület és a rendelkezésre álló nyomáskülönbség szorzata.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Vákuumos fékrásegítő metszete: nyugalomban mindkét kamrában depresszió, fékezéskor a pedál felőli kamrába levegő jut, és a membrán a főfékhenger felé tolja a nyomórudat.
Vákuumos fékrásegítő hosszmetszete: (a) nyugalom, (b) fékezés, (c) tartás

Az ábrán az üres kamra depresszió alatt van, a pontozott kamrában légköri levegő van. Nyugalomban (a) a vákuumszelep (V) nyitva, a légbeömlő szelep (L) zárva. Fékezéskor (b) a bemenő rúd elzárja a vákuumszelepet és nyitja a légszelepet: a szűrőn át levegő jut a munkakamrába, a nyomáskülönbség a membránt és a kimenő nyomórudat a főfékhenger felé tolja. Állandó pedálerőnél (c) mindkét szelep zárva marad. A HTML-kiadás negyedik lépése a „motor áll” esetet mutatja: depresszió nélkül nincs rásegítés, a pedál kemény.

A dízel és elektromos járműveknél, mivel nincs szívócső-depresszió, vákuumszivattyú (mechanikus vagy elektromos) termeli a szükséges vákuumot. A modern hibrid és elektromos járműveken emellett terjed az elektromechanikus fékrásegítő, amely villanymotorral és áttétellel építi fel a rásegítőerőt, és a fékasszisztensek (pl. aktív nyomásfelépítés ütközéselkerüléshez) energiaellátását is biztosítja.

26.2.4.4 Fékerő-szabályozó

A fékerő-szabályozó (gyakran terhelésfüggő) azt a célt szolgálja, hogy a hátsó kerekekre jutó fékerő ne nőjön a hátsó tengely dinamikus terhelése fölé, különben a hátsó kerekek blokkolnak, és a jármű farrésze kilendülhet. A terhelésfüggő szabályozó a hátsó tengely rugóútjából mechanikus emelővel csökkenti a hátsó körök nyomását; nagyobb hátsó terhelésnél nagyobb nyomást enged át. Ma ezt a funkciót gyakran az ABS/ESP rendszer elektronikus fékerő-elosztó (EBV) funkciója vette át, mechanikus szabályozó nélkül. (ellenőrizendő: az adott jármű felszereltsége)

26.2.4.5 Fékfolyadék

A fékfolyadék a hidraulikus közeg, amelynek nedvszívó (higroszkópos) tulajdonsága van: az idő múlásával vizet vesz fel a levegőből a tömlőkön és a tartály zárásán keresztül. A víz csökkenti a fékfolyadék forráspontját, ami erős igénybevételnél (hosszú lejtmenet, nagy tömegű jármű) gőzbuborékokat hozhat létre a rendszerben; a gőzbuborék összenyomható, ezért a pedál mélyre esik, és a fékhatás hirtelen drasztikusan romlik. Ezért a fékfolyadékot a gyártói előírás szerint általában kétévente cserélni kell, még akkor is, ha a folyadékszint rendben van. (ellenőrizendő: a jármű gyártói periódusa)

A leggyakoribb fékfolyadék-osztályok (nemzetközi minőségi osztályok, nem szabályozási hivatkozások): DOT 3, DOT 4, DOT 5.1. A DOT 3 száraz forráspontja legalább 205 °C, a DOT 4-é legalább 230 °C, a DOT 5.1-é több mint 260 °C (ellenőrizendő: a pontos határértékek az aktuális szabvány szerint). A DOT 5 szilikon alapú, nem keverhető a DOT 3/4/5.1 folyadékokkal, és légteleníthetősége is eltér. A gyakorlatban a személygépkocsik zöménél DOT 4 vagy DOT 5.1 használatos.

Előírás. A fékfolyadék cseréjét a gyártói javítási utasítás szerint, a körök megadott sorrendjében kell elvégezni, tilos a használt fékfolyadékot újra felhasználni. A kiürült levegős rendszerű vezetéket a gyártói sorrend szerint légteleníteni kell. (ellenőrizendő: a légtelenítési sorrend a gyártói adat)

26.2.5 Kidolgozott számítások

Számítás 1. Egy személygépkocsi fékpedáljára Fpedál=200NF_{\text{pedál}} = 200\,\text{N} lábnyomó erőt fejtünk ki. A pedáláttétel ip=4i_p = 4, a fékrásegítő további Fboost=1500NF_{\text{boost}} = 1500\,\text{N} erőt ad a főfékhenger dugattyújára. A tandem főfékhenger átmérője d1=22,2mmd_1 = 22{,}2\,\text{mm}, az egyik tárcsafék-nyereg dugattyúátmérője d2=54,0mmd_2 = 54{,}0\,\text{mm}. Mennyi a hidraulikus nyomás és a nyeregdugattyúra jutó szorítóerő?

Adott: - Fpedál=200NF_{\text{pedál}} = 200\,\text{N} - ip=4i_p = 4 - Fboost=1500NF_{\text{boost}} = 1500\,\text{N} - d1=22,2mmd_1 = 22{,}2\,\text{mm} - d2=54,0mmd_2 = 54{,}0\,\text{mm}

Keresett: pp, F2F_2

Képlet: F1=ip⋅Fpedál+FboostF_1 = i_p \cdot F_{\text{pedál}} + F_{\text{boost}}, A1=d12π4A_1 = \frac{d_1^2\pi}{4}, p=F1A1p = \frac{F_1}{A_1}, F2=p⋅A2F_2 = p \cdot A_2

Behelyettesítés: F1=4⋅200N+1500N=2300NF_1 = 4 \cdot 200\,\text{N} + 1500\,\text{N} = 2300\,\text{N}. A1=(22,2mm)2⋅π4=387mm2A_1 = \frac{(22{,}2\,\text{mm})^2 \cdot \pi}{4} = 387\,\text{mm}^2. p=2300N387mm2≈5,94N/mm2=5,94MPa=59,4barp = \frac{2300\,\text{N}}{387\,\text{mm}^2} \approx 5{,}94\,\text{N/mm}^2 = 5{,}94\,\text{MPa} = 59{,}4\,\text{bar}. A2=(54,0mm)2⋅π4=2290mm2A_2 = \frac{(54{,}0\,\text{mm})^2 \cdot \pi}{4} = 2290\,\text{mm}^2. F2=5,94N/mm2⋅2290mm2≈13600N=13,6kNF_2 = 5{,}94\,\text{N/mm}^2 \cdot 2290\,\text{mm}^2 \approx 13\,600\,\text{N} = 13{,}6\,\text{kN}.

Eredmény: A hidraulikus nyomás kb. 59 bar, a nyeregdugattyúra jutó szorítóerő kb. 13,6 kN. Ez az erő a betétet a tárcsához szorítja, és a fékerőt a fékbetét–tárcsa súrlódási tényezője (μ≈0,35…0,45\mu \approx 0{,}35\dots 0{,}45) alakítja át a kerék kerületi fékerővé.

Számítás 2. Ugyanez a jármű, de most számítsd ki a pedálutat a kerékfékhenger elmozdulásából. A főfékhenger dugattyúja s1=12mms_1 = 12\,\text{mm} utat tesz meg. Mekkora a nyeregdugattyú elmozdulása, ha feltételezzük, hogy a rendszer merev és légmentes, és csak egyetlen nyeregdugattyú működik?

Adott: A1=387mm2A_1 = 387\,\text{mm}^2, A2=2290mm2A_2 = 2290\,\text{mm}^2, s1=12mms_1 = 12\,\text{mm}

Keresett: s2s_2

Képlet: A1⋅s1=A2⋅s2⇒s2=s1⋅A1A2A_1 \cdot s_1 = A_2 \cdot s_2 \Rightarrow s_2 = s_1 \cdot \frac{A_1}{A_2}

Behelyettesítés: s2=12mm⋅387mm22290mm2≈2,03mms_2 = 12\,\text{mm} \cdot \frac{387\,\text{mm}^2}{2290\,\text{mm}^2} \approx 2{,}03\,\text{mm}.

Eredmény: Egy dugattyúra számolva a nyeregdugattyú kb. 2 mm-t mozdulna. Ellenőrzés: A számítás a Pascal-törvénynek megfelelően fordított arányú elmozdulást mutat: nagyobb felületen kisebb elmozdulás, nagyobb erő. A nyeregdugattyú tényleges üzemi elmozdulása azonban jóval kisebb: a betét–tárcsa légrés tengelyirányban néhány tized mm, a főfékhenger pedig egyszerre több dugattyút lát el, és a tömlők tágulása, a betétek összenyomódása is térfogatot vesz fel, ezért a valós dugattyúelmozdulás kisebb, mint ez az egy dugattyúra számolt érték. ∎

26.2.6 Minőségellenőrzés

A hidraulikus rendszert a gyakorlatban így ellenőrzöd:

  1. Pedálérzet: a pedál nyugalmi helyzetben kemény, benyomva nem süllyed lassan tovább. A lassú süllyedés a tandem főfékhenger belső tömítésének kopására utal.
  2. Folyadékszint: a tartály szintje a MIN/MAX jelek között; az alacsony szint tömítetlenségre, kopott első fékbetétre vagy belső szivárgásra figyelmeztet.
  3. Fékfolyadék forráspontja: forráspontmérővel (vagy tesztceruzával) mért nedves forráspont; a DOT 4-nél a használt folyadék nedves forráspontja 155 °C alá csökkenhet, ekkor csere szükséges (ellenőrizendő: a műszer gyártói határértékei).
  4. Vákuum és rásegítő: a depressziós rásegítő működését a motor leállítása után a fékpedál többszöri lenyomásával ellenőrizheted; a pedál keményedik, majd a motor indítása után a rásegítővel a pedál ismét beejt.

26.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Ügyfélpanasz: egy középkategóriás autónál az ESP-szabályozás működése közben a fékpedál pulzál, és a műszerfalon időnként világít a fékfolyadékszint-ellenőrző lámpa. A vevő szerint a pedál néha hosszabbra nyúlik, a fékfolyadékszint-lámpa időnként világít (az ESP/ABS-szabályozás közbeni pedálpulzálás normális). A műhelyben a tapintásos ellenőrzés során a pedál kemény, a motor leállítása után néhány lenyomásra keményedik (a vákuumtartalék elfogy – ez normális). A fékrásegítőnél kívülről nincs szivárgás, de a tartály szintje a minimum alatt van.

A javító eltávolítja a kerekeket, és megkeresi a folyadéknyomot. A bal első kerékjárati ívben a merev fékcső a tartóbilincsnél korrodált, szivárog, a bevonata felrepedt. A hibás szakaszt a járműhöz előírt, gyárilag peremezett fékcsővel cserélik, a főfékhenger megbontása nélkül. A szerelő a kicserélt cső körét a gyártó által megadott sorrendben légteleníti, majd a fékpedál szilárdságát nyomásmérővel ellenőrzi az első és hátsó körben. Az ESP-rendszerben lévő légbuborékok miatt a rendszert tesztelővel légteleníti, a kormányszög- és nyomásérzékelő adaptációt futtat. A próbaút során a pedál szilárd, a fékhatás kiegyensúlyozott.

Figyelem. A fékfolyadék erősen maró hatású a fényezésre és a műanyag alkatrészekre; a bőrre kenődve szárító, irritáló. Mindig viselj védőszemüveget és kesztyűt. A használt fékfolyadékot veszélyes hulladékként, zárt edényben kell gyűjteni.

Környezetvédelem. A fékfolyadék nem keverhető a fáradt olajjal, és a talajba, csatornába nem kerülhet. A higroszkópos fékfolyadék lezárt tartályban, hűvös, száraz helyen tárolandó; a kibontott palackot a címke szerinti ideig szabad csak felhasználni. (ellenőrizendő: a gyártó eltarthatósági adata)

26.2.8 Tipikus hibák

  1. DOT 5 és DOT 4 keverése. A szilikon alapú DOT 5 tilos DOT 3/4/5.1 folyadékkal keverni; a keveredés habzást, kenőszegény zónát és a tömítések károsodását okozza. Az egész rendszert át kell öblíteni.
  2. A fékfolyadék feltöltése a fékpedál bejárása nélkül. A tandempersely működésekor a tartály szintje a kompenzálófuraton keresztül enyhén ingadozik. Ha a rendszert csontszárazig leürítették, és teletöltik anélkül, hogy a főfékhengert előbb bejárnák, a kamrákban levegő ragadhat, amitől a légtelenítés reménytelenül időigényes lesz.
  3. A légtelenítő csavarok meghúzása nyomatékkulcs nélkül. A kis átmérőjű, üreges csavarok túlhúzása töréshez, a túl laza viszont folyadékvesztéshez vezet. A pontos meghúzási nyomaték a gyártótól függ (ellenőrizendő: gyártói adat).
  4. A fékbetét cseréje a fékfolyadék-visszatolása előtt. Ha a féknyereg dugattyúját úgy tolják vissza, hogy közben a fékfolyadék-tartályt nem figyelik, a túlcsorduló fékfolyadék a féktartályból kimarja a fényezést, és a nedvességet a tartályba engedi. A visszanyomás előtt a fölösleges folyadékot le kell szívni.

26.2.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A hidraulikus fékrendszerben a nyomás a rendszer legszűkebb keresztmetszeténél a legnagyobb. Indokold!
  2. Igaz vagy hamis? Ha a főfékhenger első körének csőtörése keletkezik, a pedál teljesen a fenékig nyomható, és semmilyen fékerő nem marad. Indokold!
  3. Gyors számolás: Egy főfékhenger-dugattyú felülete 300mm2300\,\text{mm}^2, egy nyeregdugattyúé 1800mm21800\,\text{mm}^2. Mekkora áttétel? Mekkora nyomás, ha az erő 600N600\,\text{N}?
  4. Miért nem szabad sűrített levegővel kifújni a fékrendszer csöveit?
  5. Mi a különbség a DOT 4 száraz és nedves forráspontja között?

26.2.10 Feladatok

1. feladat (A) Írd fel a hidraulikus erőáttétel képletét, és számítsd ki, mekkora erő keletkezik a nyeregdugattyún, ha a főfékhenger-dugattyú felülete 79mm279\,\text{mm}^2, a nyeregdugattyúé 1134mm21134\,\text{mm}^2, a bemenő erő pedig 250N250\,\text{N}.

2. feladat (A) Magyarázd el, miért válik szivacsossá a fékpedál, ha a rendszerbe levegő kerül. Mit kell tenni ekkor?

3. feladat (B) Egy tandem főfékhenger X-elrendezésű körben működik. Az első körben a cső eltört, a fékfolyadék kifolyt. Mennyi marad a fékhatásból (százalékban), és miért nem áll le a jármű? Milyen pedálútra számítasz?

4. feladat (B) Egy depressziós fékrásegítő membránátmérője 230mm230\,\text{mm}, a vákuum és a légköri nyomás különbsége 0,8bar0{,}8\,\text{bar}. Számold ki a rásegítő elméleti maximális erejét (a húzórugó erejétől tekintsünk el). Emlékeztető: 1bar=0,1N/mm21\,\text{bar} = 0{,}1\,\text{N/mm}^2.

5. feladat (C) Hasonlítsd össze a II- és az X-elrendezésű kétkörös féket a fékerő és a stabilitás szempontjából. Melyik a biztonságosabb az első kör kiesése esetén, és miért?

6. feladat (D) Egy ügyfél panasza szerint a fékpedál hosszú úton, lassan a padlóig süllyed, de sehol nem látszik külső folyadéknyom. Melyik két alkatrész hibájára gyanakszol először? Indokold a választ, és írd le a vizsgálat lépéseit.

26.2.11 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A Pascal-törvény szerint zárt nyugvó folyadékban a nyomás mindenütt ugyanakkora (a magasságkülönbségből adódó hidrosztatikai tagot elhanyagoljuk).
  2. Hamis. A tandem főfékhengerben a másik kör a dugattyúk mechanikus kapcsolata révén csak hosszabb pedálúttal, de felépíti a nyomást és a fékerőt.
  3. i=A2/A1=1800/300=6i = A_2/A_1 = 1800/300 = 6. p=600/300=2N/mm2p = 600/300 = 2\,\text{N/mm}^2.
  4. A sűrített levegő nem távolítja el a nedvességet, csak szétteríti; a levegőben lévő olaj és víz károsítja a tömítéseket, és a fékfolyadék emulziót képez.
  5. A száraz forráspont az új fékfolyadékra, a nedves a kb. 3–4% víztartalmú, öregedett fékfolyadékra vonatkozó határérték; ez utóbbi számít a gyakorlatban.

Feladatok – válaszok

1. F2=F1⋅(A2/A1)=250N⋅(1134/79)≈250N⋅14,35≈3590NF_2 = F_1 \cdot (A_2 / A_1) = 250\,\text{N} \cdot (1134/79) \approx 250\,\text{N} \cdot 14{,}35 \approx 3590\,\text{N}.

2. A levegő összenyomható, ezért a pedál első fázisa a buborékok összenyomására fordul, a folyadéknyomás késleltetve épül fel; a pedál „szivacsos”. Ilyenkor a rendszert a gyártói sorrend szerint légteleníteni kell.

3. X-körösnél az egyik első és az átellenes hátsó kerék fékez tovább; a jármű kissé a fékező első kerék oldala felé húzhat; mert egy kör kiesésekor azonos pedálnyomásnál a fékerő kb. fele marad meg (a pedálerő növelésével ennél több is elérhető, a tapadás korlátjáig). A 25–35% inkább a hatósági minimum-tartalékfékhatás nagyságrendje (ellenőrizendő: ECE R13-H), nem a fizikailag megmaradó rész. A jármű ezzel még fékezhető, de a pedálút lényegesen megnő, mert a kiesett kör dugattyúja ütközésig mozdul.

4. A membránfelület A=πd2/4=π⋅2302/4≈41547mm2A = \pi d^2/4 = \pi \cdot 230^2/4 \approx 41\,547\,\text{mm}^2. A nyomáskülönbség 0,8bar=0,08N/mm20{,}8\,\text{bar} = 0{,}08\,\text{N/mm}^2. F=p⋅A=0,08⋅41547≈3324NF = p \cdot A = 0{,}08 \cdot 41\,547 \approx 3324\,\text{N}. Ez a pedálerőn felüli rásegítő erő.

5. II-elrendezésnél az első kör kiesésekor csak a hátsó tengely fékjei működnek, ami a dinamikus tengelyterhelés-átrendezés miatt kis lassulást és kipörgés-hajlamot ad. X-elrendezésnél egy első és egy átlós hátsó kerék működik, tehát az egyik orrkerekes fék megmarad, ami sokkal stabilabb, ha a jármű eleje nem fordul el.

6. Két gyanúsított van: a tandem főfékhenger belső tömítése (megkerüli a dugattyút) és az ABS/ESP hidraulikus egység belső szivárgása (vagy a főfékhenger hátsó tömítésén át a rásegítőbe jutó folyadék). A depressziós rásegítőben nincs fékfolyadék, ezért a lassú pedálsüllyedést nem a rásegítő belső szelepe okozza. Az első vizsgálat a folyadékszint ellenőrzése; ha a szint nem csökken, a tandemhenger gyanúja áll fenn, mert a folyadék belső kerülőáramot ad. A lassú süllyedést állandó pedálerőnél, leállított motornál vizsgáljuk: a körök elzárása (csőbilincs a tömlőkön, gyártó engedélyével) vagy körönkénti nyomásmérés, folyadékszint-követés; a főfékhenger leszerelésekor a rásegítő homlokán nedvesség jelzi a hátsó tömítés hibáját (ellenőrizendő: gyártói eljárás).

26.2.12 Rövid összefoglaló

A hidraulikus fékrendszer a pedálerőt a Pascal-törvény alapján alakítja nagy felületű kerékfékhenger-erővé. A zárt rendszer nyomása p=F/Ap = F/A, a kerékerő F2=F1⋅A2/A1F_2 = F_1 \cdot A_2/A_1. A rendszer legfontosabb elemei: tandem főfékhenger, amely két egymástól független kört biztosít; II- vagy X-elrendezésű csőhálózat; depressziós (vákuumos) fékrásegítő, dízel- és elektromos járműveken vákuumszivattyúval vagy elektromechanikus rásegítővel; valamint a fékfolyadék, amely nyomásközvetítő és a fékrendszer tömítéseit is keni. A fékfolyadék higroszkópos, ezért nedves forráspontja csökken, és gőzbuborék-képződés okozta fékhibát idézhet elő; emiatt a cserét a gyártói periódusban, jellemzően kétévente el kell végezni. Továbbvitt eredmény. A hidraulikus erőátvitel alapelveit használjuk a Kerékfékek: dobfék és tárcsafék, fékbetétek, utánállítás, a Blokkolásgátló és menetstabilizáló rendszerek: ABS, ASR, ESP, EBV, EBA, a Légfékek és pótkocsifékek, és a Villamos hajtás: villanymotor, inverter, DC/DC átalakító, regeneratív fékezés és hőmenedzsment alfejezetekben.

26.2.13 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: hidraulika és féktechnika tankönyvek; gyártói javítási utasítások és képzési anyagok; ISO 4925 (fékfolyadék) szabványok; a DOT-minőségi osztályokra vonatkozó nemzetközi előírások. A konkrét DOT-forráspont-értékek, a nyomaték- és légtelenítési sorrend, a vezetékelrendezés és a fékfolyadék-csereperiódus a jármű és a fékrendszer gyártójától függ; a könyvben szereplő értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat, aktuális szabvány és folyadékgyártó adatlapja).