Az ügyfél elmondása szerint a fékpedál „mélyre esik”, a fékhatás pedig gyengébb a megszokottnál. A műhelyben a folyadékszint ellenőrzésekor látod, hogy a tárgyi fékfolyadék szintje a minimum közelébe süllyedt, de a keréknél nem találsz nyilvánvaló csöpögést. A hidraulikus fékrendszer elméletének ismerete nélkül csak találgatnál. Ha viszont pontosan érted a pedálerő és a kerékfékerő közötti áttételt, valamint a főfékhenger működését, tudod, hogy a külső folyadéknyom nélküli pedálsüllyedés a tandempersely (a főfékhenger belső tömítésének) hibájára vagy a fékfolyadék felforrására is utalhat. Ezt a tudást használod fel a hibakereséskor és a rendszer légtelenítésekor is.
Képzeld el a műhelyben álló autó hidraulikus fékrendszerét egy fecskendő-párként. Egy keskeny mesterhenger-dugattyút nyomsz be a pedállal; ez az erő egy csövön keresztül egy sokkal nagyobb átmérőjű munkahenger-dugattyúra hat. A nagy dugattyún ébredő nyomóerő sokkal nagyobb, mint amit a pedálra kifejtettél, miközben a nagy dugattyú elmozdulása sokkal kisebb. Ez az áttétel a hidraulikus fék működésének alapja. A főfékhenger (mesterhenger) a pedál mozgását hidraulikus nyomássá, a kerékfékhenger (munkahenger) pedig a nyomást szorítóerővé alakítja.
Definíció. A hidraulikus erőátviteli fék olyan súrlódó fék, amelyben a pedálerőt és a pedálutat zárt csőhálózatban lévő fékfolyadékkal alakítják át a kerékfékek működtetéséhez szükséges nagy erővé és rövid úttá.
Összefüggés. A hidraulikus fék működése a Pascal-törvényen alapul: zárt, nyugvó folyadékban a nyomás minden irányban gyengítetlenül terjed. Ha a főfékhenger dugattyúfelülete , az ott kifejtett erő , akkor a rendszerben uralkodó túlnyomás:
A kerékfékhenger dugattyúján ( felület) ez a nyomás
erőt hoz létre. A hidraulikus áttétel tehát a felületek arányától függ. A térfogat-állandóság miatt a dugattyúutak a felületekkel fordítottan arányosak:
Szabály. A hidraulikus fékrendszerben a fékfolyadék gyakorlatilag összenyomhatatlan; a rendszerben lévő levegő azonban összenyomható, ezért a légtelenítetlen rendszerben a pedál „szivacsos” lesz, és a fékerő csökken.
A hidraulikus fék fő részei:
A mai járműveken a főfékhenger biztonsági szempontból tandem kivitelű, azaz egymás mögött két nyomókamrát és két dugattyút építenek be. A pedál felől az első dugattyú az egyik közvetlenül, a második közvetve a nyomás és a nyomófej által mozog. Mindkét kamrához külön tartály és külön fékkör csatlakozik. A kamrák egyenként biztosítják a fékerő egy részét; ha az egyik körben folyadéknyomás-vesztés következik be, a másik körben a nyomás a kieső dugattyú ütközési helyzetéig felépíthető, így a jármű nem marad fék nélkül, csak megnő a pedálút.

Nyugalomban (a) a kompenzálófuratok nyitva vannak, a kamrák a kétkamrás tartállyal összeköttetésben állnak, így a hőtágulás és a betétkopás kiegyenlítődik. A pedál lenyomásakor (b) a dugattyúk tömítései elhaladnak a kompenzálófuratok előtt, és mindkét kamrában nyomás épül fel: a primer dugattyút a nyomórúd, az úszó (szekunder) dugattyút a primer kamra nyomása tolja. Ha az egyik kör kiesik (c), a dugattyú ütközésig vagy a másik dugattyúig előremegy, és csak utána épül nyomás a megmaradt körben – ezért nő meg a pedálút. A HTML-kiadásban a lépések (nyugalom, furatzárás, nyomásfelépülés, a 2., illetve az 1. kör hibája) egymás után lejátszhatók.
A kétkörös elrendezésnek több változata ismert, a két leggyakoribb a II (fekete-fehér), amely az első és hátsó tengelyt választja szét, és az X (diagonális), amely az első bal–jobb hátsó és az első jobb–bal hátsó kereket köti össze.
Az X-elrendezés előnye, hogy ha az egyik kör kiesik, a megmaradó kör az egyik első és az ellentétes oldali hátsó keréken hat, így a jármű fékezése sokkal stabilabb, kisebb az oldalra húzás. A II-elrendezés (gyakran a hátsó tengelyen nagy dinamikus tengelyterhelés-változású, orrmotoros járműveknél, de főként régi járműveken) előnye, hogy egyszerűbb a fékerő-elosztás, hátránya viszont, hogy ha az első kör hibásodik meg, a hátsó tengelyen elérhető maximális fékerő az alacsonyabb hátsó terhelés miatt igen csekély. A gyakorlatban a modern személygépkocsik túlnyomó többsége X-körös.
Szabály. A korszerű járművek fékrendszerében a pedálerő mellett mindig beépítenek rásegítést; a kétkörös rendszerben a két kör elrendezése a jármű stabilitását befolyásolja. (ellenőrizendő: a konkrét jármű gyártói kapcsolási rajza)
A legelterjedtebb rásegítő a depressziós (vákuumos) fékrásegítő. A rásegítő egy légmentesen két kamrára osztott, gumimembránnal elválasztott tokban helyezkedik el. Nyugalmi helyzetben az indító tolattyú mindkét kamrát a szívócső (vagy vákuumszivattyú) felé nyitja, így mindkét kamrában azonos, a légköri nyomásnál kisebb nyomás uralkodik. A pedál lenyomásakor az indító tolattyú először a hátsó (pedál felőli) kamrát szeparálja el a vákuumtól, és kis mértékben atmoszférikus levegőt enged be. A membrán két oldala közötti nyomáskülönbség erőt hoz létre, amely a pedálerőhöz adódik. Fékezés nélkül a kiinduló depresszió helyreáll. A maximális rásegítőerő a membránfelület és a rendelkezésre álló nyomáskülönbség szorzata.

Az ábrán az üres kamra depresszió alatt van, a pontozott kamrában légköri levegő van. Nyugalomban (a) a vákuumszelep (V) nyitva, a légbeömlő szelep (L) zárva. Fékezéskor (b) a bemenő rúd elzárja a vákuumszelepet és nyitja a légszelepet: a szűrőn át levegő jut a munkakamrába, a nyomáskülönbség a membránt és a kimenő nyomórudat a főfékhenger felé tolja. Állandó pedálerőnél (c) mindkét szelep zárva marad. A HTML-kiadás negyedik lépése a „motor áll” esetet mutatja: depresszió nélkül nincs rásegítés, a pedál kemény.
A dízel és elektromos járműveknél, mivel nincs szívócső-depresszió, vákuumszivattyú (mechanikus vagy elektromos) termeli a szükséges vákuumot. A modern hibrid és elektromos járműveken emellett terjed az elektromechanikus fékrásegítő, amely villanymotorral és áttétellel építi fel a rásegítőerőt, és a fékasszisztensek (pl. aktív nyomásfelépítés ütközéselkerüléshez) energiaellátását is biztosítja.
A fékerő-szabályozó (gyakran terhelésfüggő) azt a célt szolgálja, hogy a hátsó kerekekre jutó fékerő ne nőjön a hátsó tengely dinamikus terhelése fölé, különben a hátsó kerekek blokkolnak, és a jármű farrésze kilendülhet. A terhelésfüggő szabályozó a hátsó tengely rugóútjából mechanikus emelővel csökkenti a hátsó körök nyomását; nagyobb hátsó terhelésnél nagyobb nyomást enged át. Ma ezt a funkciót gyakran az ABS/ESP rendszer elektronikus fékerő-elosztó (EBV) funkciója vette át, mechanikus szabályozó nélkül. (ellenőrizendő: az adott jármű felszereltsége)
A fékfolyadék a hidraulikus közeg, amelynek nedvszívó (higroszkópos) tulajdonsága van: az idő múlásával vizet vesz fel a levegőből a tömlőkön és a tartály zárásán keresztül. A víz csökkenti a fékfolyadék forráspontját, ami erős igénybevételnél (hosszú lejtmenet, nagy tömegű jármű) gőzbuborékokat hozhat létre a rendszerben; a gőzbuborék összenyomható, ezért a pedál mélyre esik, és a fékhatás hirtelen drasztikusan romlik. Ezért a fékfolyadékot a gyártói előírás szerint általában kétévente cserélni kell, még akkor is, ha a folyadékszint rendben van. (ellenőrizendő: a jármű gyártói periódusa)
A leggyakoribb fékfolyadék-osztályok (nemzetközi minőségi osztályok, nem szabályozási hivatkozások): DOT 3, DOT 4, DOT 5.1. A DOT 3 száraz forráspontja legalább 205 °C, a DOT 4-é legalább 230 °C, a DOT 5.1-é több mint 260 °C (ellenőrizendő: a pontos határértékek az aktuális szabvány szerint). A DOT 5 szilikon alapú, nem keverhető a DOT 3/4/5.1 folyadékokkal, és légteleníthetősége is eltér. A gyakorlatban a személygépkocsik zöménél DOT 4 vagy DOT 5.1 használatos.
Előírás. A fékfolyadék cseréjét a gyártói javítási utasítás szerint, a körök megadott sorrendjében kell elvégezni, tilos a használt fékfolyadékot újra felhasználni. A kiürült levegős rendszerű vezetéket a gyártói sorrend szerint légteleníteni kell. (ellenőrizendő: a légtelenítési sorrend a gyártói adat)
Számítás 1. Egy személygépkocsi fékpedáljára lábnyomó erőt fejtünk ki. A pedáláttétel , a fékrásegítő további erőt ad a főfékhenger dugattyújára. A tandem főfékhenger átmérője , az egyik tárcsafék-nyereg dugattyúátmérője . Mennyi a hidraulikus nyomás és a nyeregdugattyúra jutó szorítóerő?
Adott: - - - - -
Keresett: ,
Képlet: , , ,
Behelyettesítés: . . . . .
Eredmény: A hidraulikus nyomás kb. 59 bar, a nyeregdugattyúra jutó szorítóerő kb. 13,6 kN. Ez az erő a betétet a tárcsához szorítja, és a fékerőt a fékbetét–tárcsa súrlódási tényezője () alakítja át a kerék kerületi fékerővé.
Számítás 2. Ugyanez a jármű, de most számítsd ki a pedálutat a kerékfékhenger elmozdulásából. A főfékhenger dugattyúja utat tesz meg. Mekkora a nyeregdugattyú elmozdulása, ha feltételezzük, hogy a rendszer merev és légmentes, és csak egyetlen nyeregdugattyú működik?
Adott: , ,
Keresett:
Képlet:
Behelyettesítés: .
Eredmény: Egy dugattyúra számolva a nyeregdugattyú kb. 2 mm-t mozdulna. Ellenőrzés: A számítás a Pascal-törvénynek megfelelően fordított arányú elmozdulást mutat: nagyobb felületen kisebb elmozdulás, nagyobb erő. A nyeregdugattyú tényleges üzemi elmozdulása azonban jóval kisebb: a betét–tárcsa légrés tengelyirányban néhány tized mm, a főfékhenger pedig egyszerre több dugattyút lát el, és a tömlők tágulása, a betétek összenyomódása is térfogatot vesz fel, ezért a valós dugattyúelmozdulás kisebb, mint ez az egy dugattyúra számolt érték. ∎
A hidraulikus rendszert a gyakorlatban így ellenőrzöd:
Ügyfélpanasz: egy középkategóriás autónál az ESP-szabályozás működése közben a fékpedál pulzál, és a műszerfalon időnként világít a fékfolyadékszint-ellenőrző lámpa. A vevő szerint a pedál néha hosszabbra nyúlik, a fékfolyadékszint-lámpa időnként világít (az ESP/ABS-szabályozás közbeni pedálpulzálás normális). A műhelyben a tapintásos ellenőrzés során a pedál kemény, a motor leállítása után néhány lenyomásra keményedik (a vákuumtartalék elfogy – ez normális). A fékrásegítőnél kívülről nincs szivárgás, de a tartály szintje a minimum alatt van.
A javító eltávolítja a kerekeket, és megkeresi a folyadéknyomot. A bal első kerékjárati ívben a merev fékcső a tartóbilincsnél korrodált, szivárog, a bevonata felrepedt. A hibás szakaszt a járműhöz előírt, gyárilag peremezett fékcsővel cserélik, a főfékhenger megbontása nélkül. A szerelő a kicserélt cső körét a gyártó által megadott sorrendben légteleníti, majd a fékpedál szilárdságát nyomásmérővel ellenőrzi az első és hátsó körben. Az ESP-rendszerben lévő légbuborékok miatt a rendszert tesztelővel légteleníti, a kormányszög- és nyomásérzékelő adaptációt futtat. A próbaút során a pedál szilárd, a fékhatás kiegyensúlyozott.
Figyelem. A fékfolyadék erősen maró hatású a fényezésre és a műanyag alkatrészekre; a bőrre kenődve szárító, irritáló. Mindig viselj védőszemüveget és kesztyűt. A használt fékfolyadékot veszélyes hulladékként, zárt edényben kell gyűjteni.
Környezetvédelem. A fékfolyadék nem keverhető a fáradt olajjal, és a talajba, csatornába nem kerülhet. A higroszkópos fékfolyadék lezárt tartályban, hűvös, száraz helyen tárolandó; a kibontott palackot a címke szerinti ideig szabad csak felhasználni. (ellenőrizendő: a gyártó eltarthatósági adata)
1. feladat (A) Írd fel a hidraulikus erőáttétel képletét, és számítsd ki, mekkora erő keletkezik a nyeregdugattyún, ha a főfékhenger-dugattyú felülete , a nyeregdugattyúé , a bemenő erő pedig .
2. feladat (A) Magyarázd el, miért válik szivacsossá a fékpedál, ha a rendszerbe levegő kerül. Mit kell tenni ekkor?
3. feladat (B) Egy tandem főfékhenger X-elrendezésű körben működik. Az első körben a cső eltört, a fékfolyadék kifolyt. Mennyi marad a fékhatásból (százalékban), és miért nem áll le a jármű? Milyen pedálútra számítasz?
4. feladat (B) Egy depressziós fékrásegítő membránátmérője , a vákuum és a légköri nyomás különbsége . Számold ki a rásegítő elméleti maximális erejét (a húzórugó erejétől tekintsünk el). Emlékeztető: .
5. feladat (C) Hasonlítsd össze a II- és az X-elrendezésű kétkörös féket a fékerő és a stabilitás szempontjából. Melyik a biztonságosabb az első kör kiesése esetén, és miért?
6. feladat (D) Egy ügyfél panasza szerint a fékpedál hosszú úton, lassan a padlóig süllyed, de sehol nem látszik külső folyadéknyom. Melyik két alkatrész hibájára gyanakszol először? Indokold a választ, és írd le a vizsgálat lépéseit.
Önellenőrzés – válaszok
Feladatok – válaszok
1. .
2. A levegő összenyomható, ezért a pedál első fázisa a buborékok összenyomására fordul, a folyadéknyomás késleltetve épül fel; a pedál „szivacsos”. Ilyenkor a rendszert a gyártói sorrend szerint légteleníteni kell.
3. X-körösnél az egyik első és az átellenes hátsó kerék fékez tovább; a jármű kissé a fékező első kerék oldala felé húzhat; mert egy kör kiesésekor azonos pedálnyomásnál a fékerő kb. fele marad meg (a pedálerő növelésével ennél több is elérhető, a tapadás korlátjáig). A 25–35% inkább a hatósági minimum-tartalékfékhatás nagyságrendje (ellenőrizendő: ECE R13-H), nem a fizikailag megmaradó rész. A jármű ezzel még fékezhető, de a pedálút lényegesen megnő, mert a kiesett kör dugattyúja ütközésig mozdul.
4. A membránfelület . A nyomáskülönbség . . Ez a pedálerőn felüli rásegítő erő.
5. II-elrendezésnél az első kör kiesésekor csak a hátsó tengely fékjei működnek, ami a dinamikus tengelyterhelés-átrendezés miatt kis lassulást és kipörgés-hajlamot ad. X-elrendezésnél egy első és egy átlós hátsó kerék működik, tehát az egyik orrkerekes fék megmarad, ami sokkal stabilabb, ha a jármű eleje nem fordul el.
6. Két gyanúsított van: a tandem főfékhenger belső tömítése (megkerüli a dugattyút) és az ABS/ESP hidraulikus egység belső szivárgása (vagy a főfékhenger hátsó tömítésén át a rásegítőbe jutó folyadék). A depressziós rásegítőben nincs fékfolyadék, ezért a lassú pedálsüllyedést nem a rásegítő belső szelepe okozza. Az első vizsgálat a folyadékszint ellenőrzése; ha a szint nem csökken, a tandemhenger gyanúja áll fenn, mert a folyadék belső kerülőáramot ad. A lassú süllyedést állandó pedálerőnél, leállított motornál vizsgáljuk: a körök elzárása (csőbilincs a tömlőkön, gyártó engedélyével) vagy körönkénti nyomásmérés, folyadékszint-követés; a főfékhenger leszerelésekor a rásegítő homlokán nedvesség jelzi a hátsó tömítés hibáját (ellenőrizendő: gyártói eljárás).
A hidraulikus fékrendszer a pedálerőt a Pascal-törvény alapján alakítja nagy felületű kerékfékhenger-erővé. A zárt rendszer nyomása , a kerékerő . A rendszer legfontosabb elemei: tandem főfékhenger, amely két egymástól független kört biztosít; II- vagy X-elrendezésű csőhálózat; depressziós (vákuumos) fékrásegítő, dízel- és elektromos járműveken vákuumszivattyúval vagy elektromechanikus rásegítővel; valamint a fékfolyadék, amely nyomásközvetítő és a fékrendszer tömítéseit is keni. A fékfolyadék higroszkópos, ezért nedves forráspontja csökken, és gőzbuborék-képződés okozta fékhibát idézhet elő; emiatt a cserét a gyártói periódusban, jellemzően kétévente el kell végezni. Továbbvitt eredmény. A hidraulikus erőátvitel alapelveit használjuk a Kerékfékek: dobfék és tárcsafék, fékbetétek, utánállítás, a Blokkolásgátló és menetstabilizáló rendszerek: ABS, ASR, ESP, EBV, EBA, a Légfékek és pótkocsifékek, és a Villamos hajtás: villanymotor, inverter, DC/DC átalakító, regeneratív fékezés és hőmenedzsment alfejezetekben.
Forrástípusok: hidraulika és féktechnika tankönyvek; gyártói javítási utasítások és képzési anyagok; ISO 4925 (fékfolyadék) szabványok; a DOT-minőségi osztályokra vonatkozó nemzetközi előírások. A konkrét DOT-forráspont-értékek, a nyomaték- és légtelenítési sorrend, a vezetékelrendezés és a fékfolyadék-csereperiódus a jármű és a fékrendszer gyártójától függ; a könyvben szereplő értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat, aktuális szabvány és folyadékgyártó adatlapja).