33.3 Villamos hajtás: villanymotor, inverter, DC/DC átalakító, regeneratív fékezés és hőmenedzsment

33.3.1 Motiváció

Egy hibrid vagy elektromos jármű az olajcsere és a légszűrő világánál sokkal kevesebb gondozást igényel, de amikor megjelenik egy „Rendszerhiba, csökkentett teljesítmény” vagy „12 V akkumulátor nem töltődik” panasz, a szerelőnek pontosan kell látnia, merre folyik az energia. Ebben az alfejezetben az akkumulátortól a kerékig vezető nagyfeszültségű útra és a visszafelé, a fékezéskor megvalósuló energia-visszanyerésre koncentrálunk. Azt is megértjük, miért van szükség a modern elektromos autóban ugyanúgy 12 V-os hálózatra, és miért veszélyes a narancssárga kábelköteg akkor is, ha a jármű ki van kapcsolva.

33.3.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy elektromos hajtásláncot: a padló alatt lévő nagyfeszültségű akkumulátor egyenáramot ad, a motor fölött elhelyezkedő inverter ebből háromfázisú váltakozó áramot készít, a hajtómotor pedig ezt mechanikus forgássá alakítja. A forgást egy egyszerű reduktor viszi át a kerekekre. Fékezéskor a folyamat megfordul: a kerék forgatja a motort, amely generátorként dolgozik, az inverter egyenirányít, és a visszanyert energia visszaáramlik az akkumulátorba.

Elektromos hajtáslánc energia útja - Szemléltető rétegábra a fő energiafolyamról; a visszafelé nyíl a rekuperációt jelzi. A valós járművekben további hűtőkörök és biztonsági kapcsolók is vannak.

Ez a rétegábra a kétirányú energiautat mutatja: akkumulátor → inverter → motor → reduktor → kerék, visszafelé pedig kerék → motor (generátor üzem) → inverter (egyenirányító üzem) → akkumulátor.

33.3.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. Hajtómotor. Az elektromos hajtású járműben a kerékhajtást végző villamos gép. Az autóiparban leggyakrabban háromfázisú váltakozó áramú motorokat használnak: állandó mágneses szinkronmotor (PMSM, permanent magnet synchronous motor), aszinkron motor (induction motor), ritkábban gerjesztett szinkronmotor (externally excited synchronous motor). A motor nyomatéka az állórész mezője és a forgórész mágneses tere közötti erőhatásból származik.

Definíció. Inverter. Az inverter (átalakító) a nagyfeszültségű egyenfeszültségből három, egymástól 120°-kal eltolt fázisú váltakozó feszültséget állít elő, a motor fordulatszámának és nyomatékigényének megfelelően. A kapcsolóelemek (IGBT vagy SiC MOSFET) gyorsan ki- és bekapcsolják a feszültséget, az így kapott impulzusszélesség-modulált (PWM) jel a motor induktivitásán keresztül közelítőleg szinuszos áramot eredményez.

Definíció. DC/DC átalakító. Olyan feszültségátalakító, amely a nagyfeszültségű akkumulátor feszültségét (jellemzően több száz volt, típusonként ellenőrizendő) a 12 V-os fedélzeti hálózat számára megfelelő, kb. 13,5–14,5 V feszültséggé alakítja. Az elektromos jármű ezen keresztül tölti a 12 V-os akkumulátort és táplálja a hagyományos fogyasztókat.

Definíció. Regeneratív fékezés (rekuperáció). A jármű mozgási energiájának visszanyerése úgy, hogy a hajtómotor generátoros üzemmódban fékező nyomatékot fejt ki, a keletkező villamos energiát az inverter egyenirányítja, és az akkumulátorba tölti.

Összefüggés. Az energiaátalakítás teljesítménye a hajtásláncban:

Pbe=Pkerékηinverter⋅ηmotor⋅ηreduktorP_{\text{be}} = \frac{P_{\text{kerék}}}{\eta_{\text{inverter}} \cdot \eta_{\text{motor}} \cdot \eta_{\text{reduktor}}}

ahol PbeP_{\text{be}} az akkumulátorból felvett egyenáramú teljesítmény, PkerékP_{\text{kerék}} a kerekeken leadott mechanikus teljesítmény, az η\eta tényezők az egyes részegységek hatásfokai. A gyakorlatban egyszerűbb átlagos hatásfokkal számolni, de részegységenként is lehetséges.

33.3.4 Felépítés és működés

33.3.4.1 Hajtómotorok

Az elektromos járművek motorjának három fő típusa van. Az állandó mágneses szinkronmotor (PMSM) forgórésze neodímium- vagy más ritkaföldfém-mágneseket tartalmaz, így a forgórész mágneses tere állandó. Az állórész háromfázisú tekercselésű, a forgó mágneses mező húzza magával a forgórészt, ezért a motor fordulatszáma szinkronban van a mezővel. A PMSM nagy teljesítménysűrűségű, kiváló hatásfokú, ezért a legelterjedtebb. Hátránya a ritkaföldfém-alapú mágnesek ára és a magas fordulatszámon növekvő veszteség.

Az aszinkron motor forgórésze rövidrezárt kalickás tekercselésű, tehát nincs benne állandó mágnes. Az állórész forgó mezeje feszültséget indukál a kalickában, az indukált áram és a mező kölcsönhatása hozza létre a nyomatékot. Az aszinkron motor olcsóbb, mágneseket nem igényel, és nagy fordulatszámon is jól szabályozható. Hatásfoka valamivel alacsonyabb, mint a PMSM-é, ezért gyakran kiegészítő motorként vagy nagyobb teljesítményű, összkerékhajtású jármű hátsó hajtásánál alkalmazzák.

A gerjesztett szinkronmotor forgórészében tekercs van, amelyet csúszógyűrűn vagy indukciós úton táplálnak. A gyártók azért választják néha, mert nincs ritkaföldfém-mágnes, és a gerjesztést terhelés szerint szabályozva a motor hatásfoka széles tartományban kedvező maradhat. A csúszógyűrűk kopó alkatrészek, ezért a karbantartási igény valamivel nagyobb.

A hajtómotor rendszerint nem közvetlenül a kerékhez kapcsolódik: egy egyszerű, egyfokozatú reduktor (fix áttételű fogaskerékpár) csökkenti a motor fordulatszámát és növeli a nyomatékot. A reduktor elláthatja a differenciálmű feladatát is. A motor fordulatszáma gyakran eléri a 12 000–18 000 1/min értéket, ezért a reduktor áttétele jellemzően 8:1–10:1 (ellenőrizendő: járműtípus adata).

33.3.4.2 Inverter és közbenső kör

Az inverter felépítése három félhídból áll, mindegyik fázisra kettő-kettő kapcsoló félvezetővel. A vezérlő mikrokontroller a motor szöghelyzetét és az áramokat folyamatosan méri, és a kapcsolókat PWM jellel vezérli. A kívánt nyomaték alapján az inverter beállítja az áram nagyságát, a fordulatszám alapján pedig a feszültség frekvenciáját: ez a mezőorientált (vektoros) szabályozás lényege.

Az inverterben a bemeneti oldalon nagy kapacitású közbenső kör kondenzátorok simítják az egyenfeszültséget, és feszültségcsúcsokat nyelnek el. A kondenzátorok a jármű kikapcsolása után is életveszélyes töltést tarthatnak, ezért a feszültségmentesítésnél a gyártó szerinti várakozási idő és a feszültségmentesség külön mérése kötelező. A modern inverterek passzív kisütő ellenállásokat és gyors kisütési funkciót is tartalmaznak, de erre nem szabad vakon hagyatkozni.

A kapcsolóelemek hagyományosan IGBT (bipoláris tranzisztor szigetelt kapuval), újabban szilícium-karbid (SiC) MOSFET eszközök. A SiC kisebb kapcsolási veszteségű, magasabb hőmérsékletet bír, és kisebb hűtési igényű, ezért a nagyobb hatásfokú, hosszabb hatótávú járművekben egyre gyakoribb.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Állandó mágneses szinkronmotor kivágása tekercseléssel, mágneses forgórésszel és rezolverrel; inverter teljesítménymodullal és közbenső köri kondenzátorral.
A villamos hajtás „fekete dobozai” sematikus vonalrajzon: (a) állandó mágneses szinkronmotor keresztmetszete hűtőköpennyel, háromfázisú tekercseléssel, beágyazott mágnesekkel és rezolverrel; (b) aszinkronmotor kalickás forgórésze összehasonlításként; (c) inverter nyitott fedéllel: teljesítménymodul, DC-köri kondenzátor, meghajtó- és vezérlőpanel, HV DC bemenet, háromfázisú kimenet, hűtőlap

Az ábra figyelmeztetése a legfontosabb műhelyi szabály: a DC-köri kondenzátor a lekapcsolás után is töltött lehet, ezért az inverter fedelét csak a gyártói várakozási idő és a feszültségmentesség mérése után, jogosult személy nyithatja. Az interaktív változatban a hűtés, a HV-részek és a panelek rétegként kapcsolhatók, rámutatásra az elem neve jelenik meg.

HV-biztonság. A nagyfeszültségű rendszeren – így az inverteren, a hajtómotoron, a DC/DC átalakítón és a narancssárga kábelkötegen – csak arra kiképzett, jogosult személy dolgozhat. Minden munka előtt el kell végezni a gyártói feszültségmentesítést: jogosultság és szigetelő kesztyű ellenőrzése, munkaterület lezárása, gyújtás ki, 12 V-os akkumulátor lekötése, HV-leválasztó eltávolítása és visszakapcsolás elleni biztosítása, a gyártói várakozási idő letelte, majd a feszültségmentesség mérése megfelelő mérési kategóriájú (CAT III, ellenőrizendő) műszerrel. A műszert mérés előtt és után ismert feszültségforráson ellenőrizni kell, az eredményt dokumentálni.

33.3.4.3 DC/DC átalakító és a 12 V-os hálózat

Az elektromos jármű vezérlőegységei, biztonsági rendszerei, világítása, ablakemelői, rádiója és számos érzékelője 12 V-ról működik. A nagyfeszültségű akkumulátor feszültsége ehhez túl magas, ezért a DC/DC átalakító a HV-feszültséget galvanikusan leválasztott, stabil 12 V-os hálózati feszültséggé alakítja, és tölti a 12 V-os akkumulátort. A DC/DC átalakító a HV-rendszer egyik legfontosabb eleme: ha meghibásodik, az autó nem tud elindulni, mert a vezérlőegységek és a HV-kontaktorok működéséhez is 12 V kell.

A 12 V-os hálózatban találjuk az elektromos segédberendezéseket is. A fékrásegítőhöz szükséges vákuumot elektromos vákuumszivattyú állítja elő (ha a rendszer nem elektromechanikus rásegítésű), a klímakompresszort pedig nagyfeszültségű, villamos hajtású kompresszor működteti. A szervokormány leggyakrabban 12 V-os elektromechanikus kormánymű, a hűtőventilátor és a vízpumpa pedig a hűtőkörökben villamos hajtású.

33.3.4.4 Regeneratív fékezés és fék-blending

A rekuperáció során a vezető lábát leemelve a gázpedálról a motor generátorként kezd fékezni. Az inverter egyenirányító üzemmódba vált, és a megtermelt energiát az akkumulátorba tölti. A rekuperáció mértéke a jármű sebességétől, az akkumulátor töltöttségétől, a hőmérséklettől és a vezérlési stratégiától függ. Teljesen feltöltött akkumulátornál az energia-visszatáplálás korlátozott, ilyenkor a motor féknyomatékát is csökkenteni kell.

A hidraulikus fék és a motorfék összehangolását fék-blendingnek nevezzük. A vezető ugyanazt a pedálerőt érzi, miközben a rendszer eldönti, hogy a kívánt lassulás mekkora részét állítja elő rekuperációval, és mekkora részét hidraulikus súrlódó fékekkel. Az ABS/ESP rendszerrel együttműködve a szabályozás biztosítja, hogy a kerék soha ne blokkoljon, és a rekuperáció ne okozzon instabil fékezést. A rekuperációval a fékbetétek kopása jelentősen csökken, de a hidraulikus féket nem szünteti meg: vészfékezéskor, alacsony sebességen és hideg akkumulátornál a súrlódó fékre is szükség van.

Statikus változat (mint a PDF-ben)A kért lassulás megosztása rekuperatív és súrlódó fékezés között a sebesség függvényében.
Fék-blending szemléltető modellje: állandó, 2 m/s²-es kért lassulásnál a rekuperatív rész (sraffozott) nagy sebességnél a motor teljesítményhatára miatt P/(mv)P/(m\,v) szerint csökken, 10 km/h alatt lecseng; a hiányzó részt a súrlódó fék adja (pontozott). Szaggatott vonal: a rekuperációs határ 95 %-os töltöttségnél vagy hideg akkumulátornál (P=60P = 60 kW, m=1600m = 1600 kg, szemléltető adatok)

Az ábrából a műhelyi tünetek is érthetők: feltöltött vagy hideg akkumulátornál a súrlódó fék nagyobb részt vállal, ezért a fékbetét gyorsabban kophat, és a pedálérzet is változhat. Példa: 100 km/h-nál areku,max=60000W/(1600kg⋅27,8m/s)≈1,35m/s2a_{\text{reku,max}} = 60\,000\,\text{W} / (1600\,\text{kg} \cdot 27{,}8\,\text{m/s}) \approx 1{,}35\,\text{m/s}^2, tehát a 2 m/s²-es lassulásból kb. 0,65 m/s²-et a súrlódó fék ad. Az interaktív kalkulátorban a kért lassulás, a töltöttség, az akkumulátor-hőmérséklet, a teljesítményhatár és a tömeg állítható; kiírja a rekuperált teljesítményt és a súrlódó fék részarányát.

33.3.4.5 Hőmenedzsment

A villamos hajtás nem termel annyi hulladékhőt, mint a belső égésű motor, ezért az utastér fűtése külön rendszert igényel. A hőszivattyú a levegőből vagy a hajtásrendszer hulladékhőjéből von el hőt, és a hűtőközeg kompressziójával magasabb hőmérsékleten adja le az utastér felé. A hőszivattyú hatásfokként értelmezett jósági tényezője (COP) elérheti a 2–4 értéket is, tehát 1 kW villamos teljesítménnyel 2–4 kW hőteljesítményt mozgat.

A HV-akkumulátort, az invertert és a motort zárt hűtőkörök hűtik vagy fűtik. Az akkumulátor optimális üzemi hőmérséklete általában 20–30 °C körül van, ezért hideg időben előfűtik, melegben hűtik. Az inverter és a motor hűtőköre a keletkező veszteséghőt szállítja el; a hőszivattyú ezt a hulladékhőt is hasznosíthatja, javítva a téli hatótávot.

33.3.5 Kidolgozott példák

1. számítás – Hajtáslánc hatásfok. Egy elektromos jármű sík úton, 100 km/h sebességnél 18 kW teljesítményt igényel a kerekeken. A motor hatásfoka 93%, az inverteré 96%, a reduktoré 98%. Mennyi teljesítményt vesz fel a nagyfeszültségű akkumulátorból?

Adott: Pkerék=18,0kW=18000WP_{\text{kerék}} = 18{,}0\,\text{kW} = 18\,000\,\text{W}; ηmotor=0,93\eta_{\text{motor}} = 0{,}93; ηinverter=0,96\eta_{\text{inverter}} = 0{,}96; ηreduktor=0,98\eta_{\text{reduktor}} = 0{,}98.

Keresett: PbeP_{\text{be}}

Képlet: Pbe=Pkerék/(ηmotorηinverterηreduktor)P_{\text{be}} = P_{\text{kerék}} / (\eta_{\text{motor}} \eta_{\text{inverter}} \eta_{\text{reduktor}})

Behelyettesítés:

Pbe=180000,93⋅0,96⋅0,98=180000,875≈20570W≈20,6kWP_{\text{be}} = \frac{18\,000}{0{,}93 \cdot 0{,}96 \cdot 0{,}98} = \frac{18\,000}{0{,}875} \approx 20\,570\,\text{W} \approx 20{,}6\,\text{kW}

Ellenőrzés: a hatásfokok szorzata 1-nél kisebb, így a bemenő teljesítmény nagyobb, mint a kerékteljesítmény; a 20,6 kW reális érték egy kompakt elektromos autónál. ∎

2. számítás – Rekuperált energia. Egy 1500 kg tömegű jármű 100 km/h-ról 20 km/h-ra lassul rekuperációval. A mozgási energia hány százalékát lehet visszatölteni, ha a kerék–motor–inverter–akkumulátor lánc hatásfoka 70%? Mennyi az akkumulátorba visszatöltött energia kWh-ban?

Adott: m=1500kgm = 1500\,\text{kg}; v1=100km/h=27,78m/sv_1 = 100\,\text{km/h} = 27{,}78\,\text{m/s}; v2=20km/h=5,56m/sv_2 = 20\,\text{km/h} = 5{,}56\,\text{m/s}; ηreku=0,70\eta_{\text{reku}} = 0{,}70.

Keresett: EvisszaE_{\text{vissza}}

Képletek:

Ek=12mv2,ΔEk=Ek1−Ek2,Evissza=ηreku⋅ΔEkE_{\text{k}} = \frac12 m v^2, \quad \Delta E_{\text{k}} = E_{\text{k1}} - E_{\text{k2}}, \quad E_{\text{vissza}} = \eta_{\text{reku}} \cdot \Delta E_{\text{k}}

Behelyettesítés:

Ek1=12⋅1500⋅27,782=750⋅771,8≈578850JE_{\text{k1}} = \frac12 \cdot 1500 \cdot 27{,}78^2 = 750 \cdot 771{,}8 \approx 578\,850\,\text{J}

Ek2=12⋅1500⋅5,562=750⋅30,9≈23175JE_{\text{k2}} = \frac12 \cdot 1500 \cdot 5{,}56^2 = 750 \cdot 30{,}9 \approx 23\,175\,\text{J}

ΔEk=578850−23175=555675J≈0,154kWh\Delta E_{\text{k}} = 578\,850 - 23\,175 = 555\,675\,\text{J} \approx 0{,}154\,\text{kWh}

Evissza=0,70⋅0,154=0,108kWhE_{\text{vissza}} = 0{,}70 \cdot 0{,}154 = 0{,}108\,\text{kWh}

Ellenőrzés: 1 kWh = 3,6 MJ, ezért 555 675 J ≈ 0,154 kWh. A 0,108 kWh visszatáplált energia 15 kWh/100 km átlagfogyasztás mellett kb. 0,7 km megtételére elég (100 km/h-nál, 20,6 kW-os felvétellel kb. 20 s haladásra); városi forgalomban viszont a sok fékezés miatt összeadódik. ∎

3. számítás – DC/DC átalakító. A DC/DC átalakító 400 V bemeneti feszültségből 14,5 V kimeneti feszültséget állít elő, a 12 V-os hálózat áramfelvétele 100 A. Az átalakító hatásfoka 92%. Mekkora a bemeneti áram?

Adott: Uki=14,5VU_{\text{ki}} = 14{,}5\,\text{V}; Iki=100AI_{\text{ki}} = 100\,\text{A}; η=0,92\eta = 0{,}92; Ube=400VU_{\text{be}} = 400\,\text{V}.

Keresett: IbeI_{\text{be}}

Képletek: Pki=UkiIkiP_{\text{ki}} = U_{\text{ki}} I_{\text{ki}}, Pbe=Pki/ηP_{\text{be}} = P_{\text{ki}} / \eta, Ibe=Pbe/UbeI_{\text{be}} = P_{\text{be}} / U_{\text{be}}.

Behelyettesítés: Pki=14,5⋅100=1450WP_{\text{ki}} = 14{,}5 \cdot 100 = 1450\,\text{W}; Pbe=1450/0,92≈1576WP_{\text{be}} = 1450 / 0{,}92 \approx 1576\,\text{W}; Ibe=1576/400≈3,94AI_{\text{be}} = 1576 / 400 \approx 3{,}94\,\text{A}.

Ellenőrzés: a bemeneti áram jóval kisebb, mint a kimeneti, mert a feszültség sokkal magasabb. ∎

33.3.6 Minőségellenőrzés

A villamos hajtás ellenőrzése diagnosztikai műszerrel kezdődik: kiolvassuk a hajtásvezérlő hibakódjait, megnézzük az élő adatokat (motor fordulatszám, fázisáram, inverter hőmérséklet, DC/DC kimeneti teljesítmény, HV-akkumulátor SoC és hőmérséklet). Mechanikusan ellenőrizni kell a hajtómotor felfogatását, a hűtőcsövek szivárgását, a csatlakozók szoros illeszkedését és a narancssárga kábelek szigetelését. A DC/DC átalakító 12 V-os kimenetét a 12 V-os akkumulátor sarkain mérjük: terhelés nélkül jellemzően 13,5–14,5 V közötti értéket kell kapnunk (ellenőrizendő: gyártói adat). A hibrid/EV járműveknél a 12 V-os akkumulátor nem rendelkezik hagyományos generátorról töltéssel, ezért a töltőfeszültséget kizárólag a DC/DC átalakító biztosítja.

A nagyfeszültségű oldal szigetelési ellenállását csak feszültségmentesített állapotban, szigetelésmérővel mérheti jogosult személy. A mérőfeszültség és a határérték a gyártói előírásból származik, a tipikus nagyságrend 500 V DC mérési feszültségnél több MΩ (ellenőrizendő). A szigetelési hiba tűzbiztonsági és áramütésveszélyes állapotot jelezhet, ezért azt soha nem szabad áthidalni.

33.3.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy hibrid jármű tulajdonosa azt panaszolja, hogy az autó hideg reggeleken nem indul, a műszerfal elsötétül, és a 12 V-os akkumulátor töltöttsége folyamatosan alacsony. A szerelő diagnosztikai műszerrel kiolvassa a hibakódot: a DC/DC átalakító kommunikációs hibája vagy alacsony kimeneti feszültsége jelenik meg (ellenőrizendő: konkrét gyártói hibakód). A 12 V-os akkumulátor sarkain üzemkész (READY) állapotban 11,8 V-ot mér, ami alacsony. A HV-oldalon a szerelő nem mér (üzemkész állapotban ez feszültség alatti HV-munka lenne, feszültségmentesített állapotban pedig 0 V-ot kellene mérni): a rendszerteszter élő adataiban a DC/DC átalakító HV-bemeneti feszültsége (pl. 385 V) megfelelő, tehát az átalakító bemenete rendben van. A hiba a DC/DC átalakító 12 V-os kimeneti csatlakozójában vagy magában az átalakítóban keresendő. A csatlakozó oxidált, ellenállása túl nagy, ezért a kimeneti feszültség összeesik. A javítás a csatlakozó tisztítása, a kábelköteg ellenőrzése, szükség esetén az átalakító cseréje, majd a rendszer tesztelése. Tanulság: elektromos és hibrid járművön a 12 V-os akkumulátor nem „a motor melletti hagyományos” elem, hanem a DC/DC átalakítón keresztül függ a nagyfeszültségű rendszertől.

33.3.8 Tipikus hibák

  1. „Az elektromos autóban nincs is 12 V-os akkumulátor.” Valójában a vezérlőegységek, a biztonsági rendszerek és a HV-kontaktorok indítása 12 V-ról történik. A DC/DC átalakító és a 12 V-os akkumulátor meghibásodása megakadályozhatja az indítást.
  2. „A rekuperáció miatt soha nem kell fékbetétet cserélni.” A fékbetétek kopása valóban csökken, de vészfékezés, hideg akkumulátor vagy nagy terhelés esetén a hidraulikus fék dolgozik. Ráadásul a ritkább használat miatt a féktárcsák korrodálhatnak, a féknyergek vezetőcsapjai beragadhatnak, ezért a rendszeres kenést és ellenőrzést nem szabad elhagyni.
  3. „A motor és az inverter egyetlen egység, ezért ha melegszik, az csak vezérléstechnikai hiba.” A hűtőkör szivárgása, elégtelen hűtőfolyadék vagy hibás szivattyú is okozhat túlmelegedést, amit a diagnosztikai műszer „inverter hőmérséklet túl magas” hibakódként jelez. Ilyenkor a hűtőrendszert is vizsgálni kell.
  4. „A DC/DC átalakítót multiméterrel közvetlenül a HV-oldalon mérem.” Ez tilos. A HV-oldal mérése csak jogosult személynek, feszültségmentesítés után, megfelelő műszerrel és egyéni védőeszközökkel engedélyezett.

33.3.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A PMSM forgórésze állandó mágneseket tartalmaz, ezért a fordulatszáma szinkronban van az állórész forgó mágneses mezőjével. (Indokold.)
  2. Miért van szükség az elektromos járműben 12 V-os hálózatra?
  3. Számítás: Ha a kerekeken leadott teljesítmény 80 kW, a reduktor hatásfoka 97%, a motoré 94%, az inverteré 96%, mekkora a HV-akkumulátorból felvett teljesítmény? (Kerekíts egész kW-ra.)
  4. Mit jelent a fék-blending?
  5. Mi a szerepe a közbenső kör kondenzátorainak az inverterben, és miért veszélyesek?

33.3.10 Feladatok

1. feladat (A) Nevezd meg a három leggyakoribb elektromos hajtómotortípust, és foglald össze egy-egy mondatban a működési elvüket!

2. feladat (A) Egy DC/DC átalakító 400 V-ról 14,0 V-ra alakít át. A 12 V-os akkumulátor töltőárama 20 A. Mennyi a kimeneti teljesítmény, és mekkora a bemeneti áram, ha az átalakító hatásfoka 90%?

3. feladat (B) Egy 1600 kg tömegű elektromos autó 80 km/h-ról 30 km/h-ra lassul. A rekuperációs lánc hatásfoka 75%. Számold ki a mozgási energia csökkenését (kJ-ban) és a visszatölthető energiát (kWh-ban)!

4. feladat (B) A fenti rétegábrát követve írd le röviden, milyen útja van az energiának akkor, amikor a jármű gyorsít, és mi történik fékezéskor!

5. feladat (C) Hasonlítsd össze az állandó mágneses szinkronmotor és az aszinkron motor előnyeit és hátrányait egy elektromos jármű hajtására! Milyen szempontok dönthetnek a gyártó választásában?

6. feladat (D) Egy elektromos járműnél a diagnosztikai műszer „inverter túlmelegedés” hibát jelez, a jármű korlátozott teljesítményre vált. Sorold fel, milyen mérésekkel és ellenőrzésekkel szűkítenéd a hiba okát! Melyik mérés igényel nagyfeszültségű jogosultságot?

33.3.11 Megoldások

33.3.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A forgórész állandó mágneses tere csak akkor ad állandó (nem nulla átlagú) nyomatékot, ha az állórész forgó mezejével azonos fordulattal forog; eltérő fordulatnál a nyomaték előjele periodikusan változna, átlaga nulla. A nyomaték nagyságát a két mező közötti szög (terhelési szög) határozza meg, amelyet az inverter a forgórész-helyzet mérése alapján szabályoz.
  2. A 12 V-os hálózat látja el a vezérlőegységeket, biztonsági rendszereket, világítást, komfortberendezéseket, valamint a HV-kontaktorok működtetését. A nagyfeszültséget DC/DC átalakító csökkenti, és tölti a 12 V-os akkumulátort.
  3. A felvett teljesítmény: Pbe=80000/(0,97⋅0,94⋅0,96)≈91,4kWP_{\text{be}} = 80\,000 / (0{,}97 \cdot 0{,}94 \cdot 0{,}96) \approx 91{,}4\,\text{kW}, tehát kb. 91 kW.
  4. A fék-blending a hidraulikus súrlódó fék és a regeneratív motorfék összehangolása úgy, hogy a vezető kívánt lassulása a rekuperáció korlátait figyelembe véve mindig biztonságos és stabil legyen.
  5. A közbenső kör kondenzátorai simítják az egyenfeszültséget, csökkentik a feszültségcsúcsokat és átmeneti energiaforrásként szolgálnak. A jármű kikapcsolása után nagy töltés maradhat bennük, ezért feszültségmentesítés előtt mindig ki kell sütni, és mérni kell a feszültségmentességet.

33.3.11.2 1. feladat megoldása

33.3.11.3 2. feladat megoldása

Adott: Uki=14,0VU_{\text{ki}} = 14{,}0\,\text{V}; Iki=20AI_{\text{ki}} = 20\,\text{A}; η=0,90\eta = 0{,}90; Ube=400VU_{\text{be}} = 400\,\text{V}.

P_kimeneti: Pki=14,0⋅20=280WP_{\text{ki}} = 14{,}0 \cdot 20 = 280\,\text{W}.

Bemeneti teljesítmény: Pbe=280/0,90≈311WP_{\text{be}} = 280 / 0{,}90 \approx 311\,\text{W}.

Bemeneti áram: Ibe=311/400≈0,78AI_{\text{be}} = 311 / 400 \approx 0{,}78\,\text{A}. ∎

33.3.11.4 3. feladat megoldása

Adott: m=1600kgm = 1600\,\text{kg}; v1=80km/h=22,22m/sv_1 = 80\,\text{km/h} = 22{,}22\,\text{m/s}; v2=30km/h=8,33m/sv_2 = 30\,\text{km/h} = 8{,}33\,\text{m/s}; η=0,75\eta = 0{,}75.

Energia csökkenés:

Ek1=12⋅1600⋅22,222=800⋅493,7≈395000J=395kJE_{\text{k1}} = \frac12 \cdot 1600 \cdot 22{,}22^2 = 800 \cdot 493{,}7 \approx 395\,000\,\text{J} = 395\,\text{kJ}

Ek2=12⋅1600⋅8,332=800⋅69,4≈55500J=55,5kJE_{\text{k2}} = \frac12 \cdot 1600 \cdot 8{,}33^2 = 800 \cdot 69{,}4 \approx 55\,500\,\text{J} = 55{,}5\,\text{kJ}

ΔEk=395−55,5=339,5kJ\Delta E_{\text{k}} = 395 - 55{,}5 = 339{,}5\,\text{kJ}

Visszatölthető energia: Evissza=0,75⋅339,5kJ≈254,6kJ≈0,0707kWhE_{\text{vissza}} = 0{,}75 \cdot 339{,}5\,\text{kJ} \approx 254{,}6\,\text{kJ} \approx 0{,}0707\,\text{kWh}. ∎

33.3.11.5 4. feladat megoldása

Gyorsításkor a nagyfeszültségű akkumulátor egyenárama az inverterbe jut, ahol háromfázisú váltakozó áram lesz. A motor ezt mechanikus forgássá alakítja, a reduktor pedig csökkenti a fordulatszámot és növeli a nyomatékot, végül a differenciálmű a kerekekre viszi az erőt. Fékezéskor a kerék forgatja a motort, amely generátorként termel, az inverter egyenirányít, és az energia visszafelé, az akkumulátorba töltődik.

33.3.11.6 5. feladat megoldása

PMSM: nagy teljesítménysűrűség, kiváló hatásfok, kompakt méret; hátránya a ritkaföldfém-mágnesek költsége, hőmérséklet-érzékenység, nagy fordulatszámon növekvő veszteség. Aszinkron: olcsó, nincs mágnes, robusztus, nagy fordulatszámon is jól szabályozható; hátránya valamivel alacsonyabb hatásfok, nagyobb hűtési igény, kisebb teljesítménysűrűség. A gyártó a célpiac, a hatótáv, a költségvetés és a motor karakterisztikája alapján választ, néha kombinálva is.

33.3.11.7 6. feladat megoldása

Először a diagnosztikai műszerrel ellenőrizzük a hibakódot és az élő hőmérsékleti adatokat (inverter, motor, hűtőfolyadék). Ellenőrizzük a hűtőfolyadék szintjét, a hűtőkör nyomását, a szivattyú működését, a csövek szivárgását. Vizuálisan ellenőrizzük az inverter bordázatát, szellőzését. A HV-oldali mérések (inverter tápellátás, szigetelési ellenállás) feszültségmentesítés után, jogosult személy által végezhetők. A hűtőkör és a 12 V-os oldal mérései nem igényelnek HV-jogosultságot, de a HV-rendszer közelében végzett munka miatt a biztonsági előírásokat be kell tartani.

33.3.12 Rövid összefoglaló

Az elektromos hajtásláncban a nagyfeszültségű egyenáramú energiát az inverter háromfázisú váltakozó árammá alakítja, a hajtómotor pedig mechanikus energiává. A leggyakoribb a PMSM, de használnak aszinkron és gerjesztett szinkronmotorokat is. A motor forgását egyszerű reduktor viszi a kerekekre. Az inverter kapcsolóelemei (IGBT vagy SiC) PWM-mel szabályozzák az áramot, a közbenső kör kondenzátorai töltést tárolnak, ezért mindig feszültségmentesítés és ellenőrző mérés szükséges. A DC/DC átalakító a HV-feszültséget 12 V-ra csökkenti, és a 12 V-os hálózatot, az akkumulátort tölti. A regeneratív fékezés a mozgási energia egy részét visszatölti, a fék-blending pedig a súrlódó fék és a motorfék összhangját biztosítja. A hőszivattyú és a hűtőkörök az akkumulátort, az invertert és a motort tartják optimális hőmérsékleten. Továbbvitt eredmény. Ezt a villamos hajtásláncot és energiautat használjuk a Töltés: AC és DC töltés, töltőcsatlakozók, töltési módok alfejezetben a töltési teljesítmény, a fedélzeti töltő és a rekuperációs energia kezelésének tárgyalásakor.

33.3.13 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: villamos gépek és hajtások tankönyvek, gyártói képzési anyagok, ISO/EN szabványok a villamos járművek hajtásrendszerére; az ENSZ-EGB előírások közül a villamos hajtás biztonságára vonatkozó követelmények (ECE R100) – a pontos számok és hivatkozások ellenőrizendők. A motor fordulatszám-tartománya, a reduktor áttétele, a DC/DC feszültségszintek, a fék-blending határértékei és a hőszivattyú jellemzői járműtípusonként eltérőek, ezért a könyvben szereplő értékek tanulási példák. A nagyfeszültségű mérések eszközbesorolása és a szigetelésvizsgálati határértékek a gyártói javítási előírás szerint ellenőrizendők.