22.2 Kézi kapcsolású nyomatékváltók és a szinkronszerkezet

22.2.1 Motiváció

Az autószerelő műhelyben az egyik leggyakoribb váltóhiba úgy jelentkezik, hogy az ügyfél elmondja: „hidegen recseg a kettes fokozat”, „nehéz bevenni a hármast”, vagy „kettesből visszaváltva megcsúszik, mintha kiugrana a fokozat”. A hiba mögött legtöbbször a kézi kapcsolású nyomatékváltó fogaskerékpárjainak, kapcsolóelemeinek vagy éppen a szinkronszerkezetnek a kopása áll. Ahhoz, hogy a szerelő meg tudja állapítani, melyik fokozat, melyik tengely és melyik kapcsolóelem hibás, először pontosan értenie kell a váltó felépítését, a fokozatok kapcsolásának mechanikáját és a fokozatáttétel számítását.

A gépkocsi hajtásláncában a belső égésű motor forgatónyomatéka önmagában ritkán elegendő minden járműállapot lefedésére: induláskor nagy vonóerő kell alacsony sebességen, autópályán pedig nagy sebesség kell mérsékelt motorfordulatszámon. A kézi kapcsolású nyomatékváltó erre a feladatra való: a motor és a hajtott kerekek közé fokozatosan változtatható áttételt iktat.

22.2.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy hosszmetszetben felvágott, ötfokozatú kézi váltót. A ház bal oldalán a tengelykapcsoló felől érkező bemenő tengely (primer tengely) látszik, rajta az állandóan kapcsolódó, kis fogaskerékkel. A ház jobb oldalán a kimenő tengely (szekunder tengely) fut, amely a hajtómű kimenetét továbbítja a kardántengely vagy a féltengelyek felé. A bemenő tengely alatt, vele párhuzamosan egy melléktengely (lay shaft) helyezkedik el, amelyen a különböző fokozatok fogaskerekei ülnek. A fokozatok kapcsolásakor egy kapcsolóhüvely tolódik el a kimenő tengely bordázatán, és a kiválasztott fogaskerék kapcsolókoszorújához kapcsolódik. A hüvely előtt szinkrongyűrű van, amely először súrlódással kiegyenlíti a forgó fogaskerék és a tengely fordulatszám-különbségét, majd a hüvely fogai a kapcsolókoszorúba kapcsolódnak. Ugyanezt a kapcsolási folyamatot szemlélteti az alábbi technológiai vázlat:

Szinkronizált kapcsolás folyamata - Szemléltető technológiai sorrend, nem mérési adat.

22.2.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A kézi kapcsolású nyomatékváltó (manual transmission; „kézi váltó”) olyan fogaskerekes hajtómű, amelyben a vezető választja ki a fokozatot, és mechanikus kapcsolóelemekkel – tolófogaskerékkel, kapcsolóköremmel vagy kapcsolóhüvellyel – köti össze a kiválasztott fogaskerékpárt, ezzel megváltoztatva a kimenő tengely fordulatszámát és nyomatékát.

Definíció. A fokozat áttétele egy fokozatpár esetén a hajtott (nagyobb) fogaskerék fogszáma osztva a hajtó (kisebb) fogaskerék fogszámával:

i=nbenki=zhajtottzhajtó. i = \frac{n_{\text{be}}}{n_{\text{ki}}} = \frac{z_{\text{hajtott}}}{z_{\text{hajtó}}}.

Itt nben_{\text{be}} a bemenő, nkin_{\text{ki}} a kimenő fordulatszám, zhajtottz_{\text{hajtott}} a kimenő oldali, zhajtóz_{\text{hajtó}} a bemenő oldali fogaskerék fogszáma. Több fokozatpár esetén a rész-áttételek szorzódnak:

iö=i1⋅i2⋯in. i_{\text{ö}} = i_1 \cdot i_2 \cdots i_n.

Az ideális nyomatékáttétel az áttétel reciprokjával arányos; veszteség nélkül:

Mki=Mbe⋅i. M_{\text{ki}} = M_{\text{be}} \cdot i.

A valóságban a fogaskerék- és csapágysúrlódás miatt a kimenő nyomaték kisebb:

Mki=Mbe⋅i⋅η, M_{\text{ki}} = M_{\text{be}} \cdot i \cdot \eta,

ahol η\eta a fokozat hajtásláncának hatásfoka, kézi váltónál jellemzően 0,95…0,980{,}95\ldots0{,}98 (ellenőrizendő: a gyártói adat). A nyomatékváltóban beépített fogaskerékpárok áttétele mindig a fogszámokból számolható, a modul (fogméret) nem befolyásolja az áttételt.

Összefüggés. Az előző fejezetben Menetellenállások és teljesítményszükséglet és Vonóerő-diagram, menetteljesítmény-diagram és áttételválasztás alfejezetben bevezetett teljes hajtáslánc-áttétel itt bomlik szét:

iö=iváltó⋅itengelyhajtás. i_{\text{ö}} = i_{\text{váltó}} \cdot i_{\text{tengelyhajtás}}.

A váltó fokozatáttétele tehát a motor és a kerék közötti teljes áttétel egyik tényezője. Ezt a fokozatáttételt használjuk később a Bolygóművek és a hidrodinamikus nyomatékváltó alfejezetben a bolygóműves fokozatok és a Kardánhajtás, csuklók és féltengelyek alfejezetben a féltengely-áttételek értelmezésekor.

22.2.4 Felépítés és működés

22.2.4.1 A nyomatékváltó feladata

A belső égésű motor csak szűk fordulatszám-tartományban ad le megfelelően nagy nyomatékot, és alapjáraton nem tud nagy vonóerőt kifejteni. A váltó feladata:

22.2.4.2 Szinkronszerkezet nélküli váltók

A korai kézi váltókban nem volt szinkronszerkezet. A kapcsolás két fő módon történt:

Megjegyzés. A régi járműveken, például haszongépjárművek váltójában gyakran találkozol kapcsolókörmös, nem szinkronizált fokozatokkal. A tanuló a mai szinkronizált váltót is könnyebben érti meg, ha tudja, hogy a szinkronszerkezet tulajdonképpen ezt a kézi fordulatszám-egyeztetést váltja ki súrlódó elemmel.

22.2.4.3 Kapcsolóhüvelyes váltó

A modern kézi váltó általában kapcsolóhüvelyes, vagyis a fokozatok fogaskerekei állandóan együtt forognak, és a kimenő tengely bordázatán eltolható kapcsolóhüvely kapcsolódik a választott fokozat kapcsolókoszorújához. A hüvelyt váltóvillák mozgatják, a villák pedig a váltókar és a váltóvilla-rúd segítségével tolódnak. A fokozatváltás pontos és biztonságos sorrendjét a váltóreteszelés – például golyós vagy lemezes retesz – biztosítja, hogy egyszerre csak egy fokozat legyen kapcsolható.

22.2.4.4 Két- és háromtengelyes elrendezés

A hajtáslánc építési helyétől függően két alapelrendezést különböztetünk meg:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kéttengelyes kézi váltó metszete: bemenő és kimenő tengely, fokozatpárok, kapcsolóhüvelyek, hátramenet közbenső kereke, tengelyhajtás.
Kéttengelyes kézi váltó egyszerűsített metszete a fokozatpárokkal, a kapcsolóhüvelyekkel és a hátramenet közbenső kerekével; 2. fokozatban a nyomatékút kiemelve

Az ábrán a bemenő tengely fogaskerekei a tengelyhez rögzítettek, a kimenő tengely fogaskerekei csapágyon szabadon futnak. A kapcsolt fokozatban a kapcsolóhüvely a szabadon futó kereket a kimenő tengelyhez köti: a nyomaték a bemenő tengelyről a fokozatpáron, a hüvelyen és a kimenő tengelyen át a tengelyhajtás tányérkerekére jut. Hátramenetben a közbenső kerék fordítja meg a forgásirányt. A HTML-változatban a fokozat kiválasztásakor a nyomatékút, az áttétel és a kimenő, illetve kerékfordulatszám jelenik meg (az áttételek szemléltető tanulási adatok).

Definíció. A direkt fokozat a váltó azon fokozata, amelyben a bemenő és a kimenő tengely közvetlenül, fogaskerékáttétel nélkül kapcsolódik, így i=1i = 1. A közvetett (indirekt) fokozat minden olyan fokozat, ahol a nyomatékátvitel fogaskerékpáron vagy párhuzamos tengelyen keresztül történik, így i≠1i \ne 1.

22.2.4.5 Ötfokozatú direkt és négyfokozatú indirekt váltó

22.2.4.6 A szinkronszerkezet működése

A váltó legfontosabb kapcsolóeleme a szinkronszerkezet. Feladata, hogy a kapcsolandó fogaskerék és a tengely fordulatszámát a kapcsolás pillanata előtt kiegyenlítse, így a kapcsolóhüvely fogai recsegés nélkül tudnak a kapcsolókoszorúba csúszni.

A legegyszerűbb kúpos szinkronszerkezet fő részei:

Kapcsoláskor a váltóvilla a hüvelyt a fokozat felé tolja. A hüvely először a szinkrongyűrűt nyomja rá a fogaskerék kúpos felületére. A fellépő súrlódási nyomaték elkezdi a fogaskerék fordulatszámát a tengely fordulatszámához közelíteni; amíg fordulatszám-különbség van, a súrlódási nyomaték a gyűrűt elfordulva tartja, és a gyűrű zárófogai elzárják a hüvely útját. Amikor a két fordulatszám kiegyenlítődött, a súrlódási nyomaték megszűnik, a gyűrű elfordul, a hüvely a zárófogakon átcsúszik a kapcsolókoszorúra, és ezzel a fokozat kapcsolt állapotba kerül.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Zárószinkron kapcsolása négy fázisban kiterített fogazaton, a gyűrű–koszorú hézaggal új és kopott állapotban.
A zárószinkron kapcsolása négy fázisban kiterített fogazaton, mellette a kopott szinkrongyűrű

Az ábra felső sora a hüvely, a szinkrongyűrű és a kapcsolókoszorú fogait síkba kiterítve mutatja: előszinkronizáláskor a kúpsúrlódás a gyűrűt kb. fél fogosztásnyit elfordítja, így a gyűrű zárófogai a hüvely fogaival szemben állnak, és amíg a fordulatszám-különbség meg nem szűnik, a hüvely nem juthat tovább; Δn=0\Delta n = 0 esetén a hüvely visszafordítja a gyűrűt, és átcsúszik a koszorúba. Az alsó sor a kúpot és a gyűrű–koszorú hézagot mutatja: kopáskor a gyűrű mélyebbre ül a kúpon, ezért a hézag csökken (példa: 1,2 mm újonnan, 0,2 mm kopottan; a határérték gyártói adat, ellenőrizendő). A HTML-változat lépésenként játssza le a fázisokat a fordulatszám-különbség időbeli lefutásával, majd a kopott gyűrű recsegését.

A többkúpos szinkronszerkezet – például két- vagy háromkúpos – nagyobb súrlódó felületet biztosít kisebb átmérőn. Ez rövidebb szinkronidőt, kisebb kapcsolóerőt és jobb hidegüzemi komfortot ad, ezért az alsó fokozatokban gyakran ilyeneket építenek be. A szinkrongyűrűk jellemzően sárgarézből vagy más, kedvező súrlódási és kopási tulajdonságú anyagból készülnek, a felületük pedig finom rovátkolt vagy olajhornyolt kivitelű, hogy a váltóolaj ne csökkentse a súrlódást. A pontos anyag és kivitel gyártói adat (ellenőrizendő).

22.2.4.7 Elé- és utánkapcsolt szorzóváltó

Nagyobb haszongépjárműveknél és terepjáróknál a váltó mögé vagy elé szorzóváltót (range-splitter, osztómű) építenek. A szorzóváltó egy további fogaskerékpárt tartalmaz, amely a főváltó fokozatait két csoportra osztja: például terep/lassú és közúti/gyors tartományra. Így egy 4 fokozatú alapváltóból 8 előremeneti fokozat válik. Az előtétes (elé kapcsolt) szorzó a főváltó elé, a utántétes (után kapcsolt) szorzó mögé van beépítve. A kettő kombinációja – például 4 fokozat × 2 tartomány × 2 split – akár 16 fokozatot is eredményezhet. A szorzóváltó működtetése lehet kézi, pneumatikus vagy elektro-pneumatikus, és a fokozatváltás gyakran szinkronizált vagy kapcsolókörmös.

22.2.4.8 A nyomatékváltó javításának előkészítése

Ha a váltó felújításra szorul, a hibafelvételezéshez pontosan dokumentálni kell a tünetet, a fokozatot, az olaj állapotát és a zaj jellegét. A váltó kiszerelése előtt a járművet azonosítani, az akkumulátort le kell kötni, és a váltóolajat le kell engedni. A javítás során minden csapágyat, szinkrongyűrűt, kapcsolóhüvelyt és fogaskereket a gyártói kopási határok szerint kell vizsgálni. A szinkrongyűrű belső kúpos felületén éles rovátkák jelenléte a kopást jelzi; ha a rovátkák lekoptak, a szinkronhatás megszűnik, és a fokozat recsegni fog. A hüvely belső fogainak és a kapcsolókoszorú fogainak kihajlása, letöredezése szintén kopási ok.

22.2.5 Kidolgozott példák

22.2.5.1 1. példa: fokozatáttétel és kimenő nyomaték

Egy háromtengelyes, ötfokozatú hátsókerék-hajtású jármű váltójában az 1. fokozat a melléktengelyen keresztül kapcsolódik: az állandó fogaskerékpár fogszáma z1=17z_1 = 17 (bemenő tengely) és z2=29z_2 = 29 (melléktengely), az 1. fokozati pár fogszáma z3=14z_3 = 14 (melléktengely) és z4=24z_4 = 24 (kimenő tengelyen szabadon futó kerék). A fokozat hatásfoka η=0,96\eta = 0{,}96, a motor a kapcsolás pillanatában Mbe=180NmM_{\text{be}} = 180\,\text{Nm} nyomatékot ad le.

Számítás. Az 1. fokozat áttétele:

i=z2z1⋅z4z3=2917⋅2414≈1,706⋅1,714≈2,92. i = \frac{z_2}{z_1}\cdot\frac{z_4}{z_3} = \frac{29}{17}\cdot\frac{24}{14} \approx 1{,}706\cdot 1{,}714 \approx 2{,}92.

A kimenő tengelyen fellépő nyomaték:

Mki=Mbe⋅i⋅η=180Nm⋅2,92⋅0,96≈505Nm. M_{\text{ki}} = M_{\text{be}} \cdot i \cdot \eta = 180\,\text{Nm} \cdot 2{,}92 \cdot 0{,}96 \approx 505\,\text{Nm}.

Ellenőrzés: Az áttétel 1-nél nagyobb, tehát lassító áttétel, ami emelkedőn és elinduláskor nagyobb nyomatékot ad. A kimenő nyomaték a belépő nyomaték közel háromszorosa, ami egy 1. fokozatnál reális nagyságrend. ∎

22.2.5.2 2. példa: teljes áttétel és fordulatszám-átszámítás

Ugyanez a jármű 1. fokozatban, a váltó áttétele iváltó=2,92i_{\text{váltó}} = 2{,}92, a tengelyhajtás áttétele itengelyhajtás=4,10i_{\text{tengelyhajtás}} = 4{,}10. Mennyi a teljes áttétel, és hány fordulattal forog a kardántengely, ha a motor fordulatszáma nmotor=30001/minn_{\text{motor}} = 3\,000\ \text{1/min}?

Számítás. A teljes áttétel:

iö=iváltó⋅itengelyhajtás=2,92⋅4,10≈11,97. i_{\text{ö}} = i_{\text{váltó}} \cdot i_{\text{tengelyhajtás}} = 2{,}92 \cdot 4{,}10 \approx 11{,}97.

A kardántengely (a differenciálmű bemenő) fordulatszáma:

nkardán=nmotoriváltó=30002,92≈10271/min. n_{\text{kardán}} = \frac{n_{\text{motor}}}{i_{\text{váltó}}} = \frac{3\,000}{2{,}92} \approx 1\,027\ \text{1/min}.

A kerék fordulatszáma pedig:

nkerék=nmotoriö=300011,97≈2511/min. n_{\text{kerék}} = \frac{n_{\text{motor}}}{i_{\text{ö}}} = \frac{3\,000}{11{,}97} \approx 251\ \text{1/min}.

Ellenőrzés: Az áttételek szorzata nagyobb, mint bármelyik tényező, a fordulatszám a hajtáslánc mentén lecsökken, a nyomaték pedig arányosan megnő, ami az energiamérleggel összhangban van. ∎

22.2.6 Minőségellenőrzés

A váltó felújítása előtt az alábbi ellenőrzőlista segít a hibafelvételezésben:

  1. Olajszint és olajállapot: fémreszelék, víz, égett szag.
  2. Váltókar és váltóvilla-rúd holtjátéka, a kapcsolási kép beállítása.
  3. Fokozatok kapcsolhatósága hideg és meleg motornál, recsegés, kiugrás.
  4. Zajterhelés fokozatonként, különösen a gázadás és motorfék üzemállapotokban.
  5. Szinkrongyűrűk belső kúpos felületének rovátkoltsága; a gyűrű és a kapcsolókoszorú közötti hézag a kúpra nyomott gyűrűn, hézagmérővel (minimum, például 0,5 mm – ellenőrizendő: gyártói adat).
  6. Kapcsolóhüvely belső fogainak és a kapcsolókoszorú fogainak kopása, kihajlása.
  7. Csapágyak játéka, a tengelyek radiális és axiális hézagai (jellemző példa: 0,05–0,15 mm, ellenőrizendő: gyártói adat).

22.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Egy elsőkerék-hajtású, 1,6 literes benzinmotoros autó tulajdonosa arra panaszkodik, hogy a 3. fokozat hidegen recseg, melegen is nehezebben kapcsolható, és gyorsításkor néha „kiugrik” a fokozat. A szerelő először ellenőrzi a váltóolajat: a leeresztett olaj sötét, enyhén fémporos, de nincs benne nagyobb fémdarab. Ezután a járművet próbaútra viszi, és azt tapasztalja, hogy a recsegés kizárólag a 3. fokozat kapcsolásakor jelentkezik, a többi fokozat rendben kapcsolódik. A tünet a 3. fokozat szinkrongyűrűjének kopására utal.

A váltó szétszerelése után a szerelő a szinkrongyűrűt a fogaskerék kúpjára nyomva hézagmérővel megméri a gyűrű és a kapcsolókoszorú közötti hézagot: új állapotban például 1,0–1,5 mm, a kopási határ 0,5 mm (ellenőrizendő: gyártói adat); a mért érték 0,2 mm, tehát a gyűrű a kopott kúpon túl mélyre ül. A belső kúpos felület rovátkái teljesen lekoptak. A hiba oka a szinkrongyűrű elhasználódása. A javítás a 3. fokozat szinkrongyűrűjének, kapcsolóhüvelyének és szükség szerint a kapcsolókoszorúnak a cseréje a gyártói csapágy- és tömítéskészlettel együtt. Az összeszerelés után a 3. fokozat kapcsolása recsegésmentes, a próbaút során a fokozat nem ugrik ki.

22.2.8 Gyakorlati útmutató

Cél: A kézi kapcsolású váltó kiszerelésének előkészítése, a hibafelvételezés dokumentálása és a szétszerelés előtti ellenőrzések elvégzése.

Jármű- és adatazonosítás: VIN-szám, motorszám, váltókód, gyártási év, kapcsolási kép. A pontos típust és a meghúzási nyomatékokat a gyártói javítási adatbázisból kell lekérdezni (ellenőrizendő).

Szükséges szerszámok: kéziszerszám-készlet, nyomatékkulcs, váltóemelő vagy emelőbak, olajleeresztő edény, folyadékgyűjtő, akkumulátor-kábeleltávolító, mechanikus vagy elektronikus mérőműszer.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

  1. A járművet sík, teherbíró padlón állítsd le, rögzítsd a kerekeket, és működtesd a rögzítőféket. A jármű alá csak a gyártói emelési pontokon elhelyezett bakokról vagy emelőről szabad bemenni; csak kocsiemelővel tartott jármű alá bemenni tilos.
  2. A gyújtást kapcsold ki, a kulcsot távolítsd el. Kötsd le az akkumulátort először a negatív, majd a pozitív saruról, és szigeteld le a sarukat (ellenőrizendő: a modern járműveken adatmentés és a gyártói előírás).
  3. Emeld meg a járművet, helyezd biztonságos bakokra, és szereld le az alsó védőburkolatot.
  4. Helyezz olajleeresztő edényt a váltó alá, és engedd le a váltóolajat a gyártói meleg- vagy hidegleeresztési előírás szerint. A fáradt olajat veszélyes hulladékként gyűjtsd.
  5. Jelöld meg a hajtott tengelyek, a kardántengely és a váltó csatlakozásainak helyzetét, majd bontsd meg a hajtáslánc elemeit a gyártói sorrend szerint. A kardántengelyt rögzíteni kell a leesés ellen.
  6. Szereld le a váltókar-huzalozást, a sebességváltó mechanizmust, a féltengelyeket vagy a kardántengelyt, a tengelykapcsoló-működtetőt és a váltó felfüggesztő bakjait. A motort a gyártó szerinti motortartó híddal (felülről) vagy alátámasztással rögzítsd, mielőtt a váltó- vagy motortartó bakot oldod. A váltót a gyártói emelővel vagy váltóemelővel támaszd alá.
  7. A váltót váltóemelőn, rögzítőhevederrel biztosítva, óvatosan húzd le a motorhoz való illesztő csapokról és engedd le; kézi leemelés tilos (a váltó tömege személyautónál kb. 30–50 kg, ellenőrizendő). Ne támaszkodj a bemenő tengelyre, mert az a tengelykapcsoló tárcsát és a főtengely szimmeringet is megsértheti.
  8. A váltót szállítsd a szerelőpadra, és a szétszerelés előtt mérd meg a bemenő/kimenő tengely játékát, a fokozatok kapcsolhatóságát és a kapcsolóvilla-rudak reteszelését. Minden mért és megfigyelt értéket írj fel a munkalapra.
  9. A szétszereléshez használd a gyártói célszerszámokat, különösen a csapágy- és szinkronhüvely-leszedőt. A fogaskerekek és a szinkrongyűrűk kopását mérőórával, tolómérővel és hézagmérővel ellenőrizd.
  10. A beépítés során minden rögzítőelemet a gyártói nyomatékra húzz meg (például váltóház-csavarok 45–65 Nm, ellenőrizendő), az új tömítéseket és olajtöltetet a gyártói adatok szerint használd. A váltóolaj pontos típusát és mennyiségét a gyártói specifikáció adja meg.

Környezetvédelem. A fáradt váltóolajat, az olajos törlőrongyot, a fémreszeléket és a selejt alkatrészeket a helyi veszélyes hulladék-kezelési előírások szerint gyűjtsd és szállíttasd el (ellenőrizendő: a hulladékokról szóló törvény és rendeletei).

22.2.9 Tipikus hibák

  1. Az áttétel reciprokját számolják. Gyakori hiba, hogy a hajtó/hajtott fogszámot fordítva osztják, és így 3,5 helyett 0,29 áttételt kapnak. A fokozat 1-nél kisebb áttétele gyorsító fokozat lenne, ami az alsó fokozatnak ellentmond. Helyes gyakorlat: i=zhajtott/zhajtói = z_{\text{hajtott}} / z_{\text{hajtó}}, és a nyomaték is nő, ha i>1i > 1.
  2. A szinkronszerkezetnél azonnal a fogakra gondolnak. A recsegés oka legtöbbször nem a hüvely vagy a koszorú fogainak törése, hanem a szinkrongyűrű kúpos felületének kopása. Helyes diagnosztika: először a gyűrű–koszorú hézagot és a rovátkoltságot ellenőrizd.
  3. A váltóolajat nem ellenőrzik a szétszerelés előtt. Az olaj állapota sokat elárul: fémreszelék, víz, sárgás hab vagy égett szag azonnal irányítja a hibafelvételezést. Helyes gyakorlat: mindig engedd le és vizsgáld meg az olajat, mielőtt a váltót szétszereled.
  4. A direkt és indirekt váltót összekeverik. Egy háromtengelyes váltónál a direkt fokozatban a teljesítmény a bemenő tengelyről közvetlenül a kimenő tengelyre folyik, ezért nincs fogaskerék-dobozveszteség. Az indirekt váltónál minden fokozat fogaskeréken megy át. Helyes ismeret: a szerelőnek tudnia kell, hogy a váltó elrendezéséből melyik fokozat lehet direkt.

22.2.10 Önellenőrzés

  1. Egy váltó 1. fokozatában a hajtó fogaskerék 11, a hajtott 34 fogú. Mekkora az áttétel? Gyorsító vagy lassító fokozat?
  2. Mit jelent a direkt fokozat, és miért kedvező a hatásfoka?
  3. Vázold fel a szinkronizált kapcsolás folyamatát három lépésben.
  4. Mi a különbség a tolófogaskerekes és a kapcsolóhüvelyes váltó között?
  5. Egy jármű 4 fokozatú alapváltóját 2 tartományú szorzóváltóval bővítik. Hány előremeneti fokozata lesz?
  6. Miért tilos erőltetni a váltókart, ha a fokozat recsegve próbál bekapcsolódni?

22.2.11 Feladatok

1. feladat (A)
a) Definiáld a fokozat áttételét, és add meg a képletet fogszámokkal.
b) Egy váltó 2. fokozatában a hajtó fogaskerék z1=17z_1 = 17, a hajtott z2=45z_2 = 45. Számítsd ki az áttételt, és döntsd el, hogy ez lassító vagy gyorsító fokozat.

2. feladat (A)
Röviden ismertesd a szinkronszerkezet feladatát, és nevezd meg a fő részeit.

3. feladat (B)
Egy háromtengelyes váltó 1. fokozata két fogaskerékpáron keresztül ad át nyomatékot: a bemenő tengelyről a melléktengelyre z1=19z_1 = 19, z2=31z_2 = 31, majd a melléktengelyről a kimenő tengelyre z3=14z_3 = 14, z4=29z_4 = 29. A fokozat hatásfoka η=0,95\eta = 0{,}95, a motor nyomatéka Mbe=210NmM_{\text{be}} = 210\,\text{Nm}. Számítsd ki a fokozat teljes áttételét és a kimenő tengelyen fellépő nyomatékot.

4. feladat (B)
Egy elsőkerék-hajtású jármű 5. fokozatban halad. A motor fordulatszáma nmotor=40001/minn_{\text{motor}} = 4\,000\ \text{1/min}, a váltó 5. fokozatának áttétele iváltó=0,77i_{\text{váltó}} = 0{,}77, a tengelyhajtás áttétele itengely=3,94i_{\text{tengely}} = 3{,}94. A kerék gördülési sugara rd=0,31mr_{\text{d}} = 0{,}31\,\text{m}. Számítsd ki a kerék fordulatszámát és a jármű sebességét km/h-ban. (A 0,3770{,}377-es állandó forrása a korábbi fejezet.)

5. feladat (C)
Egy váltó fokozatainak áttételei: 1. i1=3,64i_1 = 3{,}64, 2. i2=2,19i_2 = 2{,}19, 3. i3=1,46i_3 = 1{,}46, 4. i4=1,00i_4 = 1{,}00, 5. i5=0,81i_5 = 0{,}81. Magyarázd el, miért csökken az áttétel és miért csökken a fokozatok közötti lépésköz (fokozatugrás) a magasabb fokozatok felé. Melyik fokozat lehet direkt, és miért? A fokozatok közötti arányokat is számítsd ki.

6. feladat (D)
Egy haszongépjármű vezetője szerint a 4. fokozat terhelés alatt „kiugrik”, de csak 4.-ben, és recsegés nélkül is nehezen kapcsolható. A váltó háromtengelyes, 4 fokozata direkt, a többit fogaskerék hozza létre. A próbaút során a szerelő azt tapasztalja, hogy a 4. fokozat nincs teljesen reteszelve, a váltókar fokozatban hagyva 1–2 mm-rel elmozdul előre-hátra. Mi lehet az ok? Milyen mérésekkel ellenőriznéd, és mi lenne a javítás?

22.2.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. i=34/11≈3,09i = 34/11 \approx 3{,}09, tehát lassító fokozat.
  2. A direkt fokozat a bemenő és kimenő tengely közvetlen kapcsolása, i=1i = 1, ezért nincs fogaskerék-dobozveszteség, a hatásfok majdnem 100 %.
    1. A kapcsolóhüvely a szinkrongyűrűt a fogaskerék kúpjára nyomja, 2) a súrlódás kiegyenlíti a fordulatszámot, 3) a hüvely fogai a kapcsolókoszorúba kapcsolódnak.
  3. A tolófogaskerekes váltóban magát a fogaskereket tolják el, a kapcsolóhüvelyesben a fogaskerekek állandóan kapcsolódnak, és egy hüvely kapcsol.
  4. 4×2=84 \times 2 = 8 előremeneti fokozat.
  5. Mert a fogak recsegése fogletöredezést, a váltóvilla elhajlását vagy a szinkrongyűrű károsodását okozhatja; a helyes megoldás a kuplung ellenőrzése, a fordulatszám-egyeztetés vagy a váltó javítása.

1. feladat (A)
a) Definíció: i=zhajtott/zhajtói = z_{\text{hajtott}} / z_{\text{hajtó}}.
b) i=45/17≈2,65i = 45/17 \approx 2{,}65, lassító fokozat, mert i>1i > 1.

2. feladat (A)
A szinkronszerkezet a kapcsolandó fogaskerék és a tengely fordulatszámát egyenlíti ki súrlódással, hogy a hüvely recsegés nélkül kapcsolódhasson. Fő részei: kapcsolóhüvely, szinkrongyűrű, fogaskerék-kúp, kapcsolókoszorú.

3. feladat (B)
Adott: z1=19z_1 = 19, z2=31z_2 = 31, z3=14z_3 = 14, z4=29z_4 = 29, η=0,95\eta = 0{,}95, Mbe=210NmM_{\text{be}} = 210\,\text{Nm}.
Keresett: iöi_{\text{ö}}, MkiM_{\text{ki}}.
A rész-áttételek:

i1=z2z1=3119≈1,63, i_1 = \frac{z_2}{z_1} = \frac{31}{19} \approx 1{,}63,

i2=z4z3=2914≈2,07. i_2 = \frac{z_4}{z_3} = \frac{29}{14} \approx 2{,}07.

Teljes áttétel:

iö=i1⋅i2=1,63⋅2,07≈3,38. i_{\text{ö}} = i_1 \cdot i_2 = 1{,}63 \cdot 2{,}07 \approx 3{,}38.

Kimenő nyomaték:

Mki=210Nm⋅3,38⋅0,95≈674Nm. M_{\text{ki}} = 210\,\text{Nm} \cdot 3{,}38 \cdot 0{,}95 \approx 674\,\text{Nm}.

Ellenőrzés: Az áttétel nagyobb, mint 3, ami az 1. fokozatnál reális nagyságrend (a 3. fokozat áttétele jellemzően 1,3–1,5), a nyomaték pedig a belépésnek több mint háromszorosa, összhangban a lassító fokozattal. ∎

4. feladat (B)
Adott: nmotor=40001/minn_{\text{motor}} = 4\,000\ \text{1/min}, iváltó=0,77i_{\text{váltó}} = 0{,}77, itengely=3,94i_{\text{tengely}} = 3{,}94, rd=0,31mr_{\text{d}} = 0{,}31\,\text{m}.
Teljes áttétel:

iö=0,77⋅3,94≈3,03. i_{\text{ö}} = 0{,}77 \cdot 3{,}94 \approx 3{,}03.

Kerékfordulatszám:

nkerék=nmotoriö=40003,03≈13201/min. n_{\text{kerék}} = \frac{n_{\text{motor}}}{i_{\text{ö}}} = \frac{4\,000}{3{,}03} \approx 1\,320\ \text{1/min}.

Sebesség:

v=0,377⋅rd⋅nmotoriö=0,377⋅0,31⋅40003,03≈154km/h. v = 0{,}377 \cdot r_{\text{d}} \cdot \frac{n_{\text{motor}}}{i_{\text{ö}}} = 0{,}377 \cdot 0{,}31 \cdot \frac{4\,000}{3{,}03} \approx 154\,\text{km/h}.

Ellenőrzés: Az 5. fokozat gyorsító (i<1i<1), de a tengelyhajtás miatt a teljes áttétel még mindig lassító, a sebesség reális autópálya-tartomány. ∎

5. feladat (C)
A fokozatonkénti arányok: 3,64/2,19≈1,663{,}64/2{,}19 \approx 1{,}66, 2,19/1,46≈1,502{,}19/1{,}46 \approx 1{,}50, 1,46/1,00=1,461{,}46/1{,}00 = 1{,}46, 1,00/0,81≈1,231{,}00/0{,}81 \approx 1{,}23. Az áttétel azért csökken, mert a magasabb fokozatban a jármű már kisebb vonóerőigényű, viszont nagyobb sebesség szükséges. A lépésköz 1,66 → 1,23 csökken (progresszív áttételsor): nagy sebességnél a légellenállás miatt a vonóerő-igény gyorsan nő, ezért kisebb fordulatszám-eséssel kell váltani, hogy a motor a nagy teljesítményű tartományban maradjon; alsó fokozatokban nagyobb ugrás is elfogadható (lásd: Vonóerő-diagram, menetteljesítmény-diagram és áttételválasztás). A motor teljesítményleadása a fokozatok közötti lépésközt a motorfordulatszám-tartományhoz igazítja. A 4. fokozat áttétele i=1,00i = 1{,}00, tehát ez a direkt fokozat, amelyben a bemenő és kimenő tengely közvetlenül kapcsolódik, nincs fogaskerék-áttétel.

6. feladat (D)
A tünet – csak a 4. fokozat kiugrása, a váltókar fokozatban való elmozdulása – a kapcsolóhüvely és a kapcsolókoszorú kopására, a váltóvilla-rúd reteszelésének hibájára vagy a szinkrongyűrű/kúp kopására utal. A direkt fokozatban a bemenő és kimenő tengely közvetlenül kapcsolódik, ezért a hüvely kapcsolódásának hézagai jobban érvényesülnek. A szerelő a következő méréseket végezze:
– a 4. fokozat kapcsolóhüvelyének és koszorújának foghézagát,
– a váltóvilla-rúd retesz golyóinak és rugóinak állapotát,
– a szinkrongyűrű és a koszorú közötti hézagot,
– a váltóvilla és a hüvely illesztésének kopását.
A valószínű ok: a 4. fokozat kapcsolóhüvelyének vagy koszorújának fogkopása, valamint a rúdretesz rugójának fáradása. A javítás: a kopott hüvely, koszorú, szükség szerint a szinkrongyűrű és a reteszrugó cseréje a gyártói kopási határok szerint, majd a fokozat kapcsolhatóságának és reteszelésének próbája.

22.2.13 Rövid összefoglaló

A kézi kapcsolású nyomatékváltó a motor nyomatékát és fordulatszámát a jármű igényeihez igazítja. A fokozatok áttétele a hajtott és a hajtó fogaskerék fogszámának hányadosa: i=zhajtott/zhajtói = z_{\text{hajtott}}/z_{\text{hajtó}}, több fokozatpár esetén a rész-áttételek szorzódnak. A kimenő nyomaték Mki=Mbe⋅i⋅ηM_{\text{ki}} = M_{\text{be}} \cdot i \cdot \eta. A szinkronizálatlan váltók (tolófogaskerekes, kapcsolókörmös) régi járműveken fordulnak elő, és kézi fordulatszám-egyeztetést igényelnek. A modern kapcsolóhüvelyes váltóban a szinkronszerkezet kúpos súrlódással egyenlíti ki a kapcsolandó fogaskerék fordulatszámát, így recsegés nélkül kapcsolódik. A váltó lehet két- vagy háromtengelyes; a háromtengelyes elrendezésben a direkt fokozat a bemenő és kimenő tengely közvetlen kapcsolása, i=1i = 1. A szorzóváltó a főváltó fokozatait tartományokra osztja, megsokszorozva az előremeneti fokozatok számát. A váltó javítása előtt az olajat, a kapcsolóelemeket és a szinkrongyűrűket a gyártói kopási határok szerint kell ellenőrizni.

22.2.14 Források és ellenőrzési hiányok