A jármű menetdinamikai vizsgálatában gyakran találkozunk azzal az ügyfélpanasszal, hogy „az autó nem húz emelkedőn”, „túl magas a fordulatszám autópályán”, vagy „nem éri el a gyárilag megadott végsebességet”. Ezek a jelenségek általában nem egyetlen alkatrész hibájából adódnak, hanem a motor jelleggörbéje, a sebességváltó fokozatai, a tengelyhajtás áttétele és a menetellenállások együttes viselkedéséből. Ha szerelőként meg akarjuk ítélni, hogy egy jármű teljesítménye reális-e, először a keréken ébredő vonóerőt és a jármű sebesség–fordulatszám kapcsolatát kell értenünk.
Képzeljük el, hogy egy ötfokozatú váltóval szerelt személygépkocsi motorját fékpadon lemértük, és ismerjük a forgatónyomaték-görbét. A hajtáslánc áttételei és a kerék gördülési sugara alapján átszámítjuk, hogy az egyes fokozatokban mekkora erő ébred a kerék kerületén, és ehhez mekkora járműsebesség tartozik. Ha ezt ábrázoljuk, megkapjuk a vonóerő-diagramot: minden fokozathoz egy-egy emelkedő, majd lehajló görbe tartozik. Az ábrán látszik a sík úti menetellenállás görbéje is, amely a sebesség növekedésével egyre meredekebben emelkedik.
A diagramról két fontos dolgot olvashatunk le. A fokozati görbék metszéspontja az ellenállásgörbével megadja az adott fokozatban elérhető maximális sebességet; a legnagyobb sebességet az utolsó fokozat görbéjének metszéspontja jelöli ki. A vonóerő és az ellenállásgörbe közötti függőleges különbség a gyorsításra vagy emelkedőn való haladásra fordítható erőtöbblet.
Ugyanezt a diagramot a fejezet képleteivel a példajármű adataiból számolva mutatja az alábbi ábra, a végsebesség pontjával (≈ 212 km/h) és a 100 km/h-n, 5. fokozatban rendelkezésre álló erőtöbblettel. A HTML-kiadásban a fokozatok áttétele, a tengelyhajtás, a gördülési sugár, a hatásfok, az emelkedő és a tömeg csúszkával állítható; a kalkulátor kiírja a végsebességet, a korlátozó tényezőt és az emelkedőképességet (az 5. feladat értéke egy kapcsolóval betölthető).

A hajtáslánc feladata, hogy a motor forgatónyomatékát és fordulatszámát a kerekek igényeihez igazítsa. A nyomatékváltó fokozat áttétele , a tengelyhajtás (főhajtás) áttétele ; a tengelyhajtás és a kiegyenlítőmű általában egy házban van, de a kiegyenlítőműnek egyenes menetben nincs saját áttétele. A teljes hajtáslánc áttétele a kettő szorzata:
A motor effektív nyomatéka , a hajtáslánc hatásfoka , a kerék gördülési sugara . A hajtásláncban fellépő veszteségek miatt a kerékre jutó nyomaték:
A kerék kerületén ébredő vonóerő ennek a nyomatéknak és a gördülési sugárnak a hányadosa:
Összefüggés. A kerékvonóerő akkor nagy, ha a motor nyomatéka nagy, az áttétel nagy (rövid fokozat), a hatásfok jó és a kerék gördülési sugara kicsi. Ugyanaz a motor így alacsony fokozatban sokkal nagyobb vonóerőt ad, mint magas fokozatban.
A jármű sebessége a kerék kerületi sebességéből számolható. A kerék szögsebessége , a motor szögsebessége pedig , ahol a motor fordulatszáma 1/min-ben. A haladási sebesség:
Ezt méter/másodpercben kapjuk. Kilométer/órára átszámítva a -os szorzóval:
ahol méterben, 1/min-ben, dimenziótlan. A állandó a értékből adódik.
Megjegyzés. A gumiabroncs gördülési sugara nem azonos a névleges (statikus) sugárral. A terhelt, gördülő abroncs valamivel kisebb sugarú: a gumiabroncs típusától és a nyomástól függően (ellenőrizendő: a gyártói abroncsadat). Például egy 205/55 R16 méretű abroncs esetén .
A motor effektív nyomatékgörbéjét ismerve minden fokozatra kiszámíthatjuk a vonóerőt a sebesség függvényében. Az előző alfejezetben, a Menetellenállások és teljesítményszükséglet alfejezetben láttuk, hogy a sík úti menetellenállás:
ahol a jármű tömege, , a gördülési ellenállási tényező, a levegő sűrűsége, a légellenállási tényező, a homlokfelület. Emelkedőn ehhez hozzáadódik az emelkedési ellenállás , kis szögekre közelítőleg , ahol az emelkedő százalékban.
Ha ugyanabba a koordináta-rendszerbe berajzoljuk a fokozatok vonóerőgörbéit és a menetellenállás-görbét, akkor a metszéspontok az elérhető egyensúlyi sebességeket adják. A legnagyobb sebességet az a pont jelöli, ahol a legmagasabb fokozat vonóerőgörbéje metszi az ellenállásgörbét. Ha a metszéspont a motor leszabályozási fordulatszámához tartozó sebességnél nagyobb, akkor a jármű a motor maximális fordulatszámánál éri el a végsebességet; ha kisebb, akkor a teljesítményegyensúly szabja meg.
Szabály. A gyorsításra fordítható erőtöbblet egy adott sebességnél:
A jármű gyorsulása:
ahol a forgó tömegek miatti tömegnövelő tényező, jellemzően a fokozattól függően (ellenőrizendő: járműtípus szerint). Az erőtöbblet emelkedőn való mászásra is fordítható: ha a jármű egyenletes sebességgel halad felfelé, akkor , amiből az elvi emelkedőképesség:
A keréken leadott teljesítmény:
A motor effektív teljesítménye . A menetteljesítmény-diagram a kerékteljesítményt ábrázolja a sebesség függvényében, fokozatonként. A menetellenállások teljesítményigénye:
A menetteljesítmény-diagramon a végsebesség az a pont, ahol a legmagasabb fokozat teljesítménygörbéje metszi a menetellenállás-teljesítmény görbét. A teljesítménygörbe maximuma a motor maximális effektív teljesítményéhez tartozó sebességnél van; a végsebességet a menetellenállás-teljesítmény görbével való metszéspont adja, ha az még a leszabályozási fordulatszámhoz tartozó sebesség előtt van; ha a görbe a leszabályozásig sem éri el az ellenállásgörbét, a végsebességet a leszabályozás korlátozza.
Példa. Egy személygépkocsi adatai (tanulási példa): motor effektív nyomatéka , motorfordulatszám ; a váltó 1. fokozatának áttétele ; a tengelyhajtás áttétele ; a hajtáslánc hatásfoka ; a kerék gördülési sugara . Számítsuk ki a kerékvonóerőt és a jármű sebességét!
Megoldás.
Először a teljes áttétel:
A kerékvonóerő:
A számláló: , szorozva -vel: . Osztva -rel:
A jármű sebessége:
A számláló: ; osztva -mal: ; szorozva -tel:
Az eredmény reális: 1. fokozatban, 3000 1/min fordulaton körülbelül 24 km/h sebesség, és a kerék nagyjából 9,6 kN erőt tud kifejteni.
Ellenőrzés. A kerékteljesítmény , ahol :
A motor teljesítménye ezen a fordulatszámon , és , tehát a számítás konzisztens. ∎
Számítás. Ugyanannak a példajárműnek az adatai: , , , , . A váltó áttételei: 3,7; 2,1; 1,4; 1,0; 0,8; a tengelyhajtás 3,9; a motor nyomatékgörbéje a fenti ábra alapján. Olvassuk le a vonóerő-diagramról a végsebességet sík úton, és becsüljük meg az elvi emelkedőképességet 100 km/h sebességnél 5. fokozatban!
Megoldás. A diagramon az 5. fokozat vonóerőgörbéje és az ellenállásgörbe körülbelül 212 km/h sebességnél metszi egymást, tehát a sík úti végsebesség (ekkor a motor kb. 5650 1/min-en forog, a leszabályozás alatt; tanulási példa, a pontos értéket a gyártói adat és a pontos nyomatékgörbe adja).
100 km/h-nál () a menetellenállás:
Az első tag: . A második: , és ; szorzatuk . Összesen:
A gyorsulás közelítőleg, tömegnövelő tényezővel:
Az elvi emelkedőképesség:
Tehát a jármű 100 km/h-ról 5. fokozatban is tudna elvileg 11%-os emelkedőn mászni, ha a motor a névleges nyomatékot leadja; ez a példában erős tartalékot mutat. ∎
A nyomatékváltó fokozatainak áttételeit úgy választják meg, hogy a motor a lehető legnagyobb fordulatszám-tartományban a nyomaték- és teljesítménygörbe kedvező szakaszán dolgozzon. Az alacsony (rövid) fokozatok áttétele nagy, ezért nagy kerékvonóerőt, de alacsony sebességet adnak; ezeket elinduláshoz, meredek emelkedőhöz használjuk. A magas (hosszú) fokozatok áttétele kicsi, ezért kisebb vonóerőt, de nagyobb sebességet tesznek lehetővé; ezek a haladó fokozatok.
A fokozatok közötti lépcsőzés általában közelítőleg mértani sorozatot követ, vagyis az egymást követő áttételek hányadosa nagyjából állandó. Példánkban az áttételek: 3,7; 2,1; 1,4; 1,0; 0,8, ezek hányadosai , , , . A lépcsőzés nem pontosan egyenletes, de a gyakorlatban a motor nyomatékgörbéjéhez igazítják.
A tengelyhajtás áttétele az összes fokozat vonóerejét és sebességét együtt tolja el. Ha nő (rövidebb tengelyhajtás), akkor minden fokozatban nagyobb lesz a kerékvonóerő, de ugyanazon motorfordulathoz kisebb sebesség tartozik. Ez javítja a gyorsulást és az emelkedőképességet, de rontja a végsebességet és növeli a motorfordulatszámot országúti tempónál. Ha csökken (hosszabb tengelyhajtás), akkor fordított a helyzet.
Továbbvitt eredmény. A kerékvonóerő és az áttétel számítási módját, valamint a vonóerő-diagram értelmezését használjuk az Ívmenet, tapadás, kicsúszási és borulási határsebesség alfejezetben, ahol a tapadási korlátot vetjük össze a vonóerővel, és a Kézi kapcsolású nyomatékváltók és a szinkronszerkezet alfejezetben, ahol a fokozatok és a tengelyhajtás szerkezeti megvalósítását tárgyaljuk.
A vonóerő-diagramot nemcsak papíron használjuk; a műhelyben az áttételezés és a hajtáslánc állapotának ellenőrzésére is jó. A következő méréseket végezhetjük el:
Sebesség–fordulatszám ellenőrzés. Válasszunk egy ismert fokozatot, például 4. fokozatot, és állandó motorfordulatszámon, sík úton mérjük a jármű sebességét (diagnosztikai műszerrel vagy GPS-szel, illetve a gyári műszerfalon). Hasonlítsuk össze a gyártói áttételadatokból számított sebességgel. Jelentős eltérés (5–10% felett) tengelykapcsoló-csúszásra, nem megfelelő gumiabroncsméretre, rossz áttételezésre vagy hibás fordulatszámjelre utalhat.
Vonóerő/gyorsulás ellenőrzés. Fékpadi teljesítménymérésen a motornyomaték-leadást a fokozatokon át a kerekekre viszik át. Ha a mért kerékvonóerő a számítottnál kisebb, akkor a veszteség a hajtásláncban, a motorban vagy a vezérlésben keresendő.
Diagram-konzisztencia. A diagramon az egyes fokozatok görbéi a motor nyomatékgörbéjét kell hogy kövessék, függőlegesen az áttételek arányában eltolva. Ha a mért görbék metszik egymást vagy rossz sorrendben vannak, akkor adathiba vagy nem megfelelő áttétel-rekonstrukció áll fenn.
A gyártói javítási adatok (áttétel, hatásfok, tömeg, légellenállás) mindig a konkrét járműtípusra vonatkoznak, ezért a diagramot a gyártói adatbázisból kell ellenőrizni; a könyvben használt értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat).
Egy ügyfél azzal hozza a járművét, hogy „autópályán, emelkedőn 5. fokozatban nem tudja tartani a 130 km/h-t, vissza kell váltani 4. fokozatba”. A műhelyben először kiolvassuk a hibakódokat: nincs aktív hibakód. Ezután rögzítjük a motor alapadatait: a levegőtömeg-mérő értéke, a befecskendezési idő és a gyújtásszög normális, de teljes terhelésen a mért töltőnyomás az előírt érték alatt marad, és a számított motornyomaték a diagnosztikai adatban csak 190 Nm a gyári 225 Nm helyett (példa; ellenőrizendő: gyártói adat). A turbónyomás-szabályozó szelep kissé lassan zár, ezért a motor nem éri el a névleges nyomatékot. A vonóerő-diagramon ezért a fokozatgörbe lefelé tolódik, és az ellenállásgörbével való metszéspont alacsonyabb sebességre esik.
A javítás: a turbónyomás-szabályozó pneumatikai körét ellenőrizzük, a szivárgást megszüntetjük, esetleg a szelepet cseréljük. Javítás után a nyomatékgörbe visszaáll a tervezett értékre, és a jármű ismét tartja a 130 km/h-t az adott emelkedőn. A tanulság: a vonóerő-diagram nemcsak papíron él, hanem megmutatja, hogy egy kisebb motorteljesítmény-veszteség miért éppen emelkedőn és magas fokozatban érzékelhető először.
A hajtáslánc hatásfokának elhagyása. Ha a képlettel számolunk nélkül, a kerékvonóerőt 5–15%-kal túlbecsüljük. A valós hajtásláncban mindig van veszteség (fogaskerék-, csapágy-, tömítésveszteség).
A névleges kerékátmérő használata gördülési sugár helyett. A gumiabroncs terhelés alatt lapul, a gördülési sugara kisebb a névleges sugárnál, ezért a sebességet és a vonóerőt is befolyásolja. A hibás sugár néhány százalékos eltérést okoz a sebességben és a vonóerőben.
Az emelkedő százalékának rossz átszámítása. Kis szögeknél , tehát a százalékos emelkedőt közelíthetjük a szinusszal, de nagyobb emelkedőknél már pontosan kell számolni. Például 20%-os emelkedőnél , és , nem pedig .
A végsebesség téves leolvasása. A végsebesség nem feltétlenül a motor maximális teljesítményéhez tartozó sebesség, hanem a vonóerőgörbe és az ellenállásgörbe metszéspontja. Ha a legmagasabb fokozat vonóerőgörbéje a leszabályozási fordulatszám előtt metszi az ellenállásgörbét, a metszéspont a végsebesség; ha a görbe a leszabályozásig sem éri el az ellenállásgörbét, a végsebességet a leszabályozás korlátozza.
A fokozatgörbe megrajzolásánál a motorfordulatszám-tartomány figyelmen kívül hagyása. Egy fokozat vonóerőgörbéje csak a motor üzemi fordulatszám-tartományában értelmezett, nem rajzolható tetszőleges sebességig.
1. feladat (A). Írd fel a kerékvonóerő és a járműsebesség képletét a teljes áttétel, a motor nyomatéka, a hatásfok, a gördülési sugár és a motorfordulatszám segítségével!
2. feladat (A). A példajármű 2. fokozatában , a tengelyhajtás , , . Mekkora a kerékvonóerő és a sebesség fordulatszámon, ha a motor nyomatéka ?
3. feladat (B). A megadott példajármű vonóerő-diagramján vázold fel az 1. és 5. fokozat görbéjét, az ellenállásgörbét, és jelöld be a végsebességet, valamint a 100 km/h-hoz tartozó erőtöbbletet! (A válaszhoz szöveges rajzleírás is elegendő.)
4. feladat (B). Számítsd ki a menetteljesítményt a példajármű 4. fokozatában, fordulatszámon! Adott: , , , , . Ellenőrizd, hogy azonos-e a motor-effektív teljesítményből számított értékkel!
5. feladat (C). A tengelyhajtás áttételét a példajárműben -ről -ra növelik. Az 5. fokozat áttétele marad. Mennyivel változik a következő mennyiség 3000 1/min motorfordulaton ugyanazon motor-nyomatéknál (): a teljes áttétel, a kerékvonóerő, és a jármű sebessége? Magyarázd meg, milyen hatása van ennek a gyorsulásra és a végsebességre!
6. feladat (D). Egy ügyfél panasza szerint az autója sík úton nem éri el a gyárilag megadott 210 km/h-t, csak 180 km/h-t. A hibakód-tároló üres, a motor alapjáraton jól jár. Milyen méréseket végeznél, és milyen okokat keresnél a vonóerő-diagram alapján? Fogalmazz meg legalább három lehetséges okot és a hozzájuk tartozó mérési/szerelési ellenőrzést!
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat megoldása.
ahol .
2. feladat megoldása.
Először a teljes áttétel:
A kerékvonóerő:
A számláló: ; szorozva -vel: . Osztva -rel:
A sebesség:
(A vonóerő-diagram csak néhány fordulatszám-pontot mutat; a feladat értékéhez tartozó a görbe két szomszédos pontja közé esik.)
3. feladat megoldása.
A rajz vázlatosan: vízszintes tengelyen a sebesség 0–250 km/h, függőlegesen a vonóerő 0–10 000 N. Az 1. fokozat görbe 8–49 km/h között magasan fut, csúcsa 3500 1/min-nél, kb. 9,8 kN. Az 5. fokozat görbe 37,5–225 km/h között alacsonyabban, csúcsa 150 km/h körül kb. 2,1 kN. Az ellenállásgörbe 0-tól indul, 165 N-ről, és 225 km/h-nál kb. 1700 N-re emelkedik. A végsebesség az 5. fokozat és az ellenállásgörbe metszéspontja: kb. 212 km/h. 100 km/h-nál az 5. fokozat görbéje és az ellenállásgörbe közötti függőleges szakasz az erőtöbblet, kb. 1500–1600 N.
4. feladat megoldása.
A teljes áttétel 4. fokozatban: . A kerékvonóerő:
A számláló: ; szorozva -vel: ; osztva -rel:
A sebesség 1/min-nél:
A kerékteljesítmény:
A motor effektív teljesítménye:
A hajtáslánc hatásfoka miatt , tehát a két számítás azonos. ∎
5. feladat megoldása.
Eredeti tengelyhajtás , új ; , , , .
Eredeti teljes áttétel: . Új: .
A vonóerő:
A sebesség 3000 1/min-nél:
Tehát a rövidebb tengelyhajtás miatt a vonóerő kb. 216 N-rel (10%-kal) nő, a sebesség ugyanazon motorfordulaton kb. 10,5 km/h-val csökken. A gyorsulás és az emelkedőképesség javul, a végsebesség viszont jellemzően csökken, mert ugyanahhoz a sebességhez magasabb motorfordulatszám tartozik, így a motor hamarabb eléri a leszabályozási fordulatszámot (vagy a teljesítménymaximum utáni szakaszra kerül).
6. feladat megoldása.
A panasz szerint a jármű a várt 210 km/h helyett csak 180 km/h-t éri el. Mivel a hibakód-tároló üres, a hiba lehet mechanikus vagy érzékelő/aktuátor jellegű, ami nem generál kódot. A vonóerő-diagram alapján három lehetséges ok:
A diagnosztikai gondolatmenet mindig a tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás–ellenőrzés láncot követi; a vonóerő-diagram segít elkülöníteni a motor-, hajtáslánc- és járműellenállási okokat.
A kerékvonóerő a motor forgatónyomatékából, a teljes hajtáslánc áttételéből (), a hajtáslánc hatásfokából és a kerék gördülési sugarából számítható a képlettel. A jármű sebessége adott fokozatban és motorfordulatszámon . A vonóerő-diagram a fokozatok vonóerőgörbéit és a menetellenállás-görbét ábrázolja a sebesség függvényében; a metszéspont adja a végsebességet, a görbék közötti különbség pedig a gyorsításra vagy emelkedőn való haladásra fordítható erőtöbbletet. A menetteljesítmény-diagram ugyanezt a teljesítmények oldaláról mutatja. A tengelyhajtás áttételének változtatása minden fokozat vonóerejét és sebességét együtt tolja el: rövidebb áttétel nagyobb vonóerőt, de alacsonyabb sebességet ad; hosszabb áttétel fordított. Ezt az összefüggést használjuk az Ívmenet, tapadás, kicsúszási és borulási határsebesség alfejezetben és a Kézi kapcsolású nyomatékváltók és a szinkronszerkezet alfejezetben.