6.2 Vonóerő-diagram, menetteljesítmény-diagram és áttételválasztás

6.2.1 Motiváció

A jármű menetdinamikai vizsgálatában gyakran találkozunk azzal az ügyfélpanasszal, hogy „az autó nem húz emelkedőn”, „túl magas a fordulatszám autópályán”, vagy „nem éri el a gyárilag megadott végsebességet”. Ezek a jelenségek általában nem egyetlen alkatrész hibájából adódnak, hanem a motor jelleggörbéje, a sebességváltó fokozatai, a tengelyhajtás áttétele és a menetellenállások együttes viselkedéséből. Ha szerelőként meg akarjuk ítélni, hogy egy jármű teljesítménye reális-e, először a keréken ébredő vonóerőt és a jármű sebesség–fordulatszám kapcsolatát kell értenünk.

6.2.2 Szemléletes kép: a vonóerő-diagram, mielőtt formálisan tárgyalnánk

Képzeljük el, hogy egy ötfokozatú váltóval szerelt személygépkocsi motorját fékpadon lemértük, és ismerjük a forgatónyomaték-görbét. A hajtáslánc áttételei és a kerék gördülési sugara alapján átszámítjuk, hogy az egyes fokozatokban mekkora erő ébred a kerék kerületén, és ehhez mekkora járműsebesség tartozik. Ha ezt ábrázoljuk, megkapjuk a vonóerő-diagramot: minden fokozathoz egy-egy emelkedő, majd lehajló görbe tartozik. Az ábrán látszik a sík úti menetellenállás görbéje is, amely a sebesség növekedésével egyre meredekebben emelkedik.

Vonóerő-diagram ötfokozatú váltóval (szemléltető) - Szemléltető tanulási adatsor a szövegben megadott példajármű számított pontjaiból; a motor nyomatékgörbéje, áttételek és ellenállás-együtthatók tanulási példák, nem gyártói mérési adatok.

A diagramról két fontos dolgot olvashatunk le. A fokozati görbék metszéspontja az ellenállásgörbével megadja az adott fokozatban elérhető maximális sebességet; a legnagyobb sebességet az utolsó fokozat görbéjének metszéspontja jelöli ki. A vonóerő és az ellenállásgörbe közötti függőleges különbség a gyorsításra vagy emelkedőn való haladásra fordítható erőtöbblet.

Ugyanezt a diagramot a fejezet képleteivel a példajármű adataiból számolva mutatja az alábbi ábra, a végsebesség pontjával (≈ 212 km/h) és a 100 km/h-n, 5. fokozatban rendelkezésre álló erőtöbblettel. A HTML-kiadásban a fokozatok áttétele, a tengelyhajtás, a gördülési sugár, a hatásfok, az emelkedő és a tömeg csúszkával állítható; a kalkulátor kiírja a végsebességet, a korlátozó tényezőt és az emelkedőképességet (az 5. feladat i0=4,3i_0 = 4{,}3 értéke egy kapcsolóval betölthető).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Vonóerő-diagram: alacsony fokozatban nagy erő kis sebességgel, a legmagasabb fokozat és az ellenállásgörbe metszése ≈ 212 km/h.
Vonóerő-diagram a példajárműre, végsebesség-ponttal

6.2.3 Definíciók és alapösszefüggések

A hajtáslánc feladata, hogy a motor forgatónyomatékát és fordulatszámát a kerekek igényeihez igazítsa. A nyomatékváltó fokozat áttétele isi_s, a tengelyhajtás (főhajtás) áttétele i0i_0; a tengelyhajtás és a kiegyenlítőmű általában egy házban van, de a kiegyenlítőműnek egyenes menetben nincs saját áttétele. A teljes hajtáslánc áttétele a kettő szorzata:

iö=is⋅i0.i_{\text{ö}} = i_s \cdot i_0.

A motor effektív nyomatéka MeM_{\text{e}}, a hajtáslánc hatásfoka η\eta, a kerék gördülési sugara rdr_{\text{d}}. A hajtásláncban fellépő veszteségek miatt a kerékre jutó nyomaték:

Mkerék=Me⋅iö⋅η.M_{\text{kerék}} = M_{\text{e}} \cdot i_{\text{ö}} \cdot \eta.

A kerék kerületén ébredő vonóerő ennek a nyomatéknak és a gördülési sugárnak a hányadosa:

Fv=Me⋅iö⋅ηrd.F_{\text{v}} = \frac{M_{\text{e}} \cdot i_{\text{ö}} \cdot \eta}{r_{\text{d}}}.

Összefüggés. A kerékvonóerő akkor nagy, ha a motor nyomatéka nagy, az áttétel nagy (rövid fokozat), a hatásfok jó és a kerék gördülési sugara kicsi. Ugyanaz a motor így alacsony fokozatban sokkal nagyobb vonóerőt ad, mint magas fokozatban.

A jármű sebessége a kerék kerületi sebességéből számolható. A kerék szögsebessége ωkerék=ωmotor/iö\omega_{\text{kerék}} = \omega_{\text{motor}} / i_{\text{ö}}, a motor szögsebessége pedig ωmotor=2πn/60\omega_{\text{motor}} = 2\pi n / 60, ahol nn a motor fordulatszáma 1/min-ben. A haladási sebesség:

v=rd⋅ωkerék=2πrdn60iö.v = r_{\text{d}} \cdot \omega_{\text{kerék}} = \frac{2\pi\, r_{\text{d}}\, n}{60\, i_{\text{ö}}}.

Ezt méter/másodpercben kapjuk. Kilométer/órára átszámítva a 3,63{,}6-os szorzóval:

vkm/h=2πrdn⋅3,660iö=0,377rdniö,v_{\text{km/h}} = \frac{2\pi\, r_{\text{d}}\, n \cdot 3{,}6}{60\, i_{\text{ö}}} = 0{,}377\, \frac{r_{\text{d}}\, n}{i_{\text{ö}}},

ahol rdr_{\text{d}} méterben, nn 1/min-ben, iöi_{\text{ö}} dimenziótlan. A 0,3770{,}377 állandó a 2π⋅3,6/60≈0,3772\pi \cdot 3{,}6 / 60 \approx 0{,}377 értékből adódik.

Megjegyzés. A gumiabroncs gördülési sugara nem azonos a névleges (statikus) sugárral. A terhelt, gördülő abroncs valamivel kisebb sugarú: rd≈0,97−0,99rstatikusr_{\text{d}} \approx 0{,}97\!-\!0{,}99 \, r_{\text{statikus}} a gumiabroncs típusától és a nyomástól függően (ellenőrizendő: a gyártói abroncsadat). Például egy 205/55 R16 méretű abroncs esetén rd≈0,30−0,31mr_{\text{d}} \approx 0{,}30\!-\!0{,}31\,\text{m}.

6.2.4 A vonóerő-diagram és a menetellenállás-görbe

A motor effektív nyomatékgörbéjét ismerve minden fokozatra kiszámíthatjuk a vonóerőt a sebesség függvényében. Az előző alfejezetben, a Menetellenállások és teljesítményszükséglet alfejezetben láttuk, hogy a sík úti menetellenállás:

FE(v)=mgf+12ρcWAv2,F_{\text{E}}(v) = m\,g\,f + \frac12 \rho\, c_W\, A\, v^2,

ahol mm a jármű tömege, g≈9,81m/s2g \approx 9{,}81\,\text{m/s}^2, ff a gördülési ellenállási tényező, ρ\rho a levegő sűrűsége, cWc_W a légellenállási tényező, AA a homlokfelület. Emelkedőn ehhez hozzáadódik az emelkedési ellenállás mgsin⁡αm\,g\,\sin\alpha, kis szögekre közelítőleg mg⋅q/100m\,g \cdot q/100, ahol qq az emelkedő százalékban.

Ha ugyanabba a koordináta-rendszerbe berajzoljuk a fokozatok vonóerőgörbéit és a menetellenállás-görbét, akkor a metszéspontok az elérhető egyensúlyi sebességeket adják. A legnagyobb sebességet az a pont jelöli, ahol a legmagasabb fokozat vonóerőgörbéje metszi az ellenállásgörbét. Ha a metszéspont a motor leszabályozási fordulatszámához tartozó sebességnél nagyobb, akkor a jármű a motor maximális fordulatszámánál éri el a végsebességet; ha kisebb, akkor a teljesítményegyensúly szabja meg.

Szabály. A gyorsításra fordítható erőtöbblet egy adott sebességnél:

Ftöbblet=Fv(v)−FE(v).F_{\text{többlet}} = F_{\text{v}}(v) - F_{\text{E}}(v).

A jármű gyorsulása:

a=Ftöbbletm⋅δ,a = \frac{F_{\text{többlet}}}{m \cdot \delta},

ahol δ\delta a forgó tömegek miatti tömegnövelő tényező, jellemzően δ≈1,05−1,4\delta \approx 1{,}05\!-\!1{,}4 a fokozattól függően (ellenőrizendő: járműtípus szerint). Az erőtöbblet emelkedőn való mászásra is fordítható: ha a jármű egyenletes sebességgel halad felfelé, akkor Fv=FE+mgsin⁡αF_{\text{v}} = F_{\text{E}} + m\,g\,\sin\alpha, amiből az elvi emelkedőképesség:

sin⁡α=Fv−FEmg,q≈tan⁡α⋅100%.\sin\alpha = \frac{F_{\text{v}} - F_{\text{E}}}{m\,g}, \qquad q \approx \tan\alpha \cdot 100\%.

6.2.5 A menetteljesítmény-diagram

A keréken leadott teljesítmény:

Pv=Fv⋅v=2πnMeη60=Peη.P_{\text{v}} = F_{\text{v}} \cdot v = \frac{2\pi n\, M_{\text{e}}\, \eta}{60} = P_{\text{e}}\, \eta.

A motor effektív teljesítménye Pe=2πnMe/60P_{\text{e}} = 2\pi n M_{\text{e}} / 60. A menetteljesítmény-diagram a kerékteljesítményt ábrázolja a sebesség függvényében, fokozatonként. A menetellenállások teljesítményigénye:

PE(v)=FE(v)⋅v.P_{\text{E}}(v) = F_{\text{E}}(v) \cdot v.

A menetteljesítmény-diagramon a végsebesség az a pont, ahol a legmagasabb fokozat teljesítménygörbéje metszi a menetellenállás-teljesítmény görbét. A teljesítménygörbe maximuma a motor maximális effektív teljesítményéhez tartozó sebességnél van; a végsebességet a menetellenállás-teljesítmény görbével való metszéspont adja, ha az még a leszabályozási fordulatszámhoz tartozó sebesség előtt van; ha a görbe a leszabályozásig sem éri el az ellenállásgörbét, a végsebességet a leszabályozás korlátozza.

6.2.6 Kidolgozott példa: kerékvonóerő és sebesség számítása

Példa. Egy személygépkocsi adatai (tanulási példa): motor effektív nyomatéka Me=225NmM_{\text{e}} = 225\,\text{Nm}, motorfordulatszám n=30001/minn = 3000\,\text{1/min}; a váltó 1. fokozatának áttétele is=3,7i_s = 3{,}7; a tengelyhajtás áttétele i0=3,9i_0 = 3{,}9; a hajtáslánc hatásfoka η=0,92\eta = 0{,}92; a kerék gördülési sugara rd=0,31mr_{\text{d}} = 0{,}31\,\text{m}. Számítsuk ki a kerékvonóerőt és a jármű sebességét!

Megoldás.

Először a teljes áttétel:

iö=is⋅i0=3,7⋅3,9=14,43.i_{\text{ö}} = i_s \cdot i_0 = 3{,}7 \cdot 3{,}9 = 14{,}43.

A kerékvonóerő:

Fv=Me⋅iö⋅ηrd=225Nm⋅14,43⋅0,920,31m.F_{\text{v}} = \frac{M_{\text{e}} \cdot i_{\text{ö}} \cdot \eta}{r_{\text{d}}} = \frac{225\,\text{Nm} \cdot 14{,}43 \cdot 0{,}92}{0{,}31\,\text{m}}.

A számláló: 225⋅14,43≈3246,75Nm225 \cdot 14{,}43 \approx 3246{,}75\,\text{Nm}, szorozva 0,920{,}92-vel: 2987Nm2987\,\text{Nm}. Osztva 0,31m0{,}31\,\text{m}-rel:

Fv≈9636N.F_{\text{v}} \approx 9636\,\text{N}.

A jármű sebessége:

vkm/h=0,377rdniö=0,3770,31⋅300014,43.v_{\text{km/h}} = 0{,}377\, \frac{r_{\text{d}}\, n}{i_{\text{ö}}} = 0{,}377\, \frac{0{,}31 \cdot 3000}{14{,}43}.

A számláló: 0,31⋅3000=9300{,}31 \cdot 3000 = 930; osztva 14,4314{,}43-mal: 64,4564{,}45; szorozva 0,3770{,}377-tel:

vkm/h≈24,3km/h.v_{\text{km/h}} \approx 24{,}3\,\text{km/h}.

Az eredmény reális: 1. fokozatban, 3000 1/min fordulaton körülbelül 24 km/h sebesség, és a kerék nagyjából 9,6 kN erőt tud kifejteni.

Ellenőrzés. A kerékteljesítmény Pv=FvvP_{\text{v}} = F_{\text{v}} v, ahol v=24,3/3,6=6,75m/sv = 24{,}3 / 3{,}6 = 6{,}75\,\text{m/s}:

Pv≈9636N⋅6,75m/s≈65,0kW.P_{\text{v}} \approx 9636\,\text{N} \cdot 6{,}75\,\text{m/s} \approx 65{,}0\,\text{kW}.

A motor teljesítménye ezen a fordulatszámon Pe=2π⋅3000⋅225/60≈70,7kWP_{\text{e}} = 2\pi \cdot 3000 \cdot 225 / 60 \approx 70{,}7\,\text{kW}, és 70,7⋅0,92=65,0kW70{,}7 \cdot 0{,}92 = 65{,}0\,\text{kW}, tehát a számítás konzisztens. ∎

6.2.7 Második kidolgozott példa: diagram leolvasása és emelkedőképesség

Számítás. Ugyanannak a példajárműnek az adatai: m=1400kgm = 1400\,\text{kg}, f=0,012f = 0{,}012, cW=0,30c_W = 0{,}30, A=2,2m2A = 2{,}2\,\text{m}^2, ρ=1,2kg/m3\rho = 1{,}2\,\text{kg/m}^3. A váltó áttételei: 3,7; 2,1; 1,4; 1,0; 0,8; a tengelyhajtás 3,9; a motor nyomatékgörbéje a fenti ábra alapján. Olvassuk le a vonóerő-diagramról a végsebességet sík úton, és becsüljük meg az elvi emelkedőképességet 100 km/h sebességnél 5. fokozatban!

Megoldás. A diagramon az 5. fokozat vonóerőgörbéje és az ellenállásgörbe körülbelül 212 km/h sebességnél metszi egymást, tehát a sík úti végsebesség vmax≈212km/hv_{\text{max}} \approx 212\,\text{km/h} (ekkor a motor kb. 5650 1/min-en forog, a leszabályozás alatt; tanulási példa, a pontos értéket a gyártói adat és a pontos nyomatékgörbe adja).

100 km/h-nál (v=27,8m/sv = 27{,}8\,\text{m/s}) a menetellenállás:

FE=mgf+12ρcWAv2=1400⋅9,81⋅0,012+0,5⋅1,2⋅0,30⋅2,2⋅27,82.F_{\text{E}} = m\,g\,f + \frac12 \rho\, c_W\, A\, v^2 = 1400 \cdot 9{,}81 \cdot 0{,}012 + 0{,}5 \cdot 1{,}2 \cdot 0{,}30 \cdot 2{,}2 \cdot 27{,}8^2.

Az első tag: 164,8N164{,}8\,\text{N}. A második: 0,5⋅1,2⋅0,30⋅2,2≈0,3960{,}5 \cdot 1{,}2 \cdot 0{,}30 \cdot 2{,}2 \approx 0{,}396, és 27,82≈772,827{,}8^2 \approx 772{,}8; szorzatuk 0,396⋅772,8≈306N0{,}396 \cdot 772{,}8 \approx 306\,\text{N}. Összesen:

FE≈165+306=471N.F_{\text{E}} \approx 165 + 306 = 471\,\text{N}.

  1. fokozatban 100 km/h-hoz a diagram alapján Fv≈1900NF_{\text{v}} \approx 1900\,\text{N} tartozik (a pontos adat az is=0,8i_s = 0{,}8 és a motorfordulatszám alapján n=100/0,0375≈26701/minn = 100 / 0{,}0375 \approx 2670\,\text{1/min}, a nyomaték kb. 220 Nm, így Fv≈220⋅0,8⋅11,57≈2036NF_{\text{v}} \approx 220 \cdot 0{,}8 \cdot 11{,}57 \approx 2036\,\text{N}; a diagram kerekítve 1900–2100 N között mutatja). Az erőtöbblet:

Ftöbblet≈2036−471=1565N.F_{\text{többlet}} \approx 2036 - 471 = 1565\,\text{N}.

A gyorsulás közelítőleg, δ=1,1\delta = 1{,}1 tömegnövelő tényezővel:

a≈15651400⋅1,1≈1,02m/s2.a \approx \frac{1565}{1400 \cdot 1{,}1} \approx 1{,}02\,\text{m/s}^2.

Az elvi emelkedőképesség:

sin⁡α≈15651400⋅9,81≈0,114,α≈6,5∘,q≈tan⁡α⋅100≈11,4%.\sin\alpha \approx \frac{1565}{1400 \cdot 9{,}81} \approx 0{,}114, \qquad \alpha \approx 6{,}5^{\circ}, \qquad q \approx \tan\alpha \cdot 100 \approx 11{,}4\%.

Tehát a jármű 100 km/h-ról 5. fokozatban is tudna elvileg 11%-os emelkedőn mászni, ha a motor a névleges nyomatékot leadja; ez a példában erős tartalékot mutat. ∎

6.2.8 Áttételsor és tengelyhajtás szerepe

A nyomatékváltó fokozatainak áttételeit úgy választják meg, hogy a motor a lehető legnagyobb fordulatszám-tartományban a nyomaték- és teljesítménygörbe kedvező szakaszán dolgozzon. Az alacsony (rövid) fokozatok áttétele nagy, ezért nagy kerékvonóerőt, de alacsony sebességet adnak; ezeket elinduláshoz, meredek emelkedőhöz használjuk. A magas (hosszú) fokozatok áttétele kicsi, ezért kisebb vonóerőt, de nagyobb sebességet tesznek lehetővé; ezek a haladó fokozatok.

A fokozatok közötti lépcsőzés általában közelítőleg mértani sorozatot követ, vagyis az egymást követő áttételek hányadosa nagyjából állandó. Példánkban az áttételek: 3,7; 2,1; 1,4; 1,0; 0,8, ezek hányadosai 3,7/2,1≈1,763{,}7/2{,}1 \approx 1{,}76, 2,1/1,4=1,52{,}1/1{,}4 = 1{,}5, 1,4/1,0=1,41{,}4/1{,}0 = 1{,}4, 1,0/0,8=1,251{,}0/0{,}8 = 1{,}25. A lépcsőzés nem pontosan egyenletes, de a gyakorlatban a motor nyomatékgörbéjéhez igazítják.

A tengelyhajtás áttétele az összes fokozat vonóerejét és sebességét együtt tolja el. Ha i0i_0 nő (rövidebb tengelyhajtás), akkor minden fokozatban nagyobb lesz a kerékvonóerő, de ugyanazon motorfordulathoz kisebb sebesség tartozik. Ez javítja a gyorsulást és az emelkedőképességet, de rontja a végsebességet és növeli a motorfordulatszámot országúti tempónál. Ha i0i_0 csökken (hosszabb tengelyhajtás), akkor fordított a helyzet.

Továbbvitt eredmény. A kerékvonóerő és az áttétel számítási módját, valamint a vonóerő-diagram értelmezését használjuk az Ívmenet, tapadás, kicsúszási és borulási határsebesség alfejezetben, ahol a tapadási korlátot vetjük össze a vonóerővel, és a Kézi kapcsolású nyomatékváltók és a szinkronszerkezet alfejezetben, ahol a fokozatok és a tengelyhajtás szerkezeti megvalósítását tárgyaljuk.

6.2.9 Minőségellenőrzés: hogyan ellenőrizzük a diagramot a valós járművön?

A vonóerő-diagramot nemcsak papíron használjuk; a műhelyben az áttételezés és a hajtáslánc állapotának ellenőrzésére is jó. A következő méréseket végezhetjük el:

  1. Sebesség–fordulatszám ellenőrzés. Válasszunk egy ismert fokozatot, például 4. fokozatot, és állandó motorfordulatszámon, sík úton mérjük a jármű sebességét (diagnosztikai műszerrel vagy GPS-szel, illetve a gyári műszerfalon). Hasonlítsuk össze a gyártói áttételadatokból számított sebességgel. Jelentős eltérés (5–10% felett) tengelykapcsoló-csúszásra, nem megfelelő gumiabroncsméretre, rossz áttételezésre vagy hibás fordulatszámjelre utalhat.

  2. Vonóerő/gyorsulás ellenőrzés. Fékpadi teljesítménymérésen a motornyomaték-leadást a fokozatokon át a kerekekre viszik át. Ha a mért kerékvonóerő a számítottnál kisebb, akkor a veszteség a hajtásláncban, a motorban vagy a vezérlésben keresendő.

  3. Diagram-konzisztencia. A diagramon az egyes fokozatok görbéi a motor nyomatékgörbéjét kell hogy kövessék, függőlegesen az áttételek arányában eltolva. Ha a mért görbék metszik egymást vagy rossz sorrendben vannak, akkor adathiba vagy nem megfelelő áttétel-rekonstrukció áll fenn.

A gyártói javítási adatok (áttétel, hatásfok, tömeg, légellenállás) mindig a konkrét járműtípusra vonatkoznak, ezért a diagramot a gyártói adatbázisból kell ellenőrizni; a könyvben használt értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat).

6.2.10 Valós életbeli alkalmazás: emelkedőn gyenge autó

Egy ügyfél azzal hozza a járművét, hogy „autópályán, emelkedőn 5. fokozatban nem tudja tartani a 130 km/h-t, vissza kell váltani 4. fokozatba”. A műhelyben először kiolvassuk a hibakódokat: nincs aktív hibakód. Ezután rögzítjük a motor alapadatait: a levegőtömeg-mérő értéke, a befecskendezési idő és a gyújtásszög normális, de teljes terhelésen a mért töltőnyomás az előírt érték alatt marad, és a számított motornyomaték a diagnosztikai adatban csak 190 Nm a gyári 225 Nm helyett (példa; ellenőrizendő: gyártói adat). A turbónyomás-szabályozó szelep kissé lassan zár, ezért a motor nem éri el a névleges nyomatékot. A vonóerő-diagramon ezért a fokozatgörbe lefelé tolódik, és az ellenállásgörbével való metszéspont alacsonyabb sebességre esik.

A javítás: a turbónyomás-szabályozó pneumatikai körét ellenőrizzük, a szivárgást megszüntetjük, esetleg a szelepet cseréljük. Javítás után a nyomatékgörbe visszaáll a tervezett értékre, és a jármű ismét tartja a 130 km/h-t az adott emelkedőn. A tanulság: a vonóerő-diagram nemcsak papíron él, hanem megmutatja, hogy egy kisebb motorteljesítmény-veszteség miért éppen emelkedőn és magas fokozatban érzékelhető először.

6.2.11 Tipikus hibák

  1. A hajtáslánc hatásfokának elhagyása. Ha a Fv=Meiö/rdF_{\text{v}} = M_{\text{e}} i_{\text{ö}} / r_{\text{d}} képlettel számolunk η\eta nélkül, a kerékvonóerőt 5–15%-kal túlbecsüljük. A valós hajtásláncban mindig van veszteség (fogaskerék-, csapágy-, tömítésveszteség).

  2. A névleges kerékátmérő használata gördülési sugár helyett. A gumiabroncs terhelés alatt lapul, a gördülési sugara kisebb a névleges sugárnál, ezért a sebességet és a vonóerőt is befolyásolja. A hibás sugár néhány százalékos eltérést okoz a sebességben és a vonóerőben.

  3. Az emelkedő százalékának rossz átszámítása. Kis szögeknél sin⁡α≈tan⁡α\sin\alpha \approx \tan\alpha, tehát a százalékos emelkedőt közelíthetjük a szinusszal, de nagyobb emelkedőknél már pontosan kell számolni. Például 20%-os emelkedőnél α=arctan⁡(0,2)≈11,3∘\alpha = \arctan(0{,}2) \approx 11{,}3^{\circ}, és sin⁡α≈0,196\sin\alpha \approx 0{,}196, nem pedig 0,20{,}2.

  4. A végsebesség téves leolvasása. A végsebesség nem feltétlenül a motor maximális teljesítményéhez tartozó sebesség, hanem a vonóerőgörbe és az ellenállásgörbe metszéspontja. Ha a legmagasabb fokozat vonóerőgörbéje a leszabályozási fordulatszám előtt metszi az ellenállásgörbét, a metszéspont a végsebesség; ha a görbe a leszabályozásig sem éri el az ellenállásgörbét, a végsebességet a leszabályozás korlátozza.

  5. A fokozatgörbe megrajzolásánál a motorfordulatszám-tartomány figyelmen kívül hagyása. Egy fokozat vonóerőgörbéje csak a motor üzemi fordulatszám-tartományában értelmezett, nem rajzolható tetszőleges sebességig.

6.2.12 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a kerékvonóerő egyenesen arányos a teljes hajtáslánc áttételével? Indokolj!
  2. Számítsd ki a kerékvonóerőt, ha Me=200NmM_{\text{e}} = 200\,\text{Nm}, iö=10i_{\text{ö}} = 10, η=0,90\eta = 0{,}90, rd=0,32mr_{\text{d}} = 0{,}32\,\text{m}!
  3. A példajármű 5. fokozatában a sebesség–fordulatszám hányados 0,0375km/h per 1/min0{,}0375\,\text{km/h per 1/min}. Mennyi a sebesség 4000 1/min-nél?
  4. Hol olvassuk le a végsebességet a vonóerő-diagramról?
  5. Mit jelent a vonóerő és az ellenállásgörbe közötti függőleges különbség?
  6. Valaki az áttételt iö=is+i0i_{\text{ö}} = i_s + i_0 képlettel számolja. Mi a hiba?

6.2.13 Feladatok

1. feladat (A). Írd fel a kerékvonóerő és a járműsebesség képletét a teljes áttétel, a motor nyomatéka, a hatásfok, a gördülési sugár és a motorfordulatszám segítségével!

2. feladat (A). A példajármű 2. fokozatában is=2,1i_s = 2{,}1, a tengelyhajtás i0=3,9i_0 = 3{,}9, η=0,92\eta = 0{,}92, rd=0,31mr_{\text{d}} = 0{,}31\,\text{m}. Mekkora a kerékvonóerő és a sebesség n=25001/minn = 2500\,\text{1/min} fordulatszámon, ha a motor nyomatéka Me=215NmM_{\text{e}} = 215\,\text{Nm}?

3. feladat (B). A megadott példajármű vonóerő-diagramján vázold fel az 1. és 5. fokozat görbéjét, az ellenállásgörbét, és jelöld be a végsebességet, valamint a 100 km/h-hoz tartozó erőtöbbletet! (A válaszhoz szöveges rajzleírás is elegendő.)

4. feladat (B). Számítsd ki a menetteljesítményt a példajármű 4. fokozatában, n=30001/minn = 3000\,\text{1/min} fordulatszámon! Adott: Me=225NmM_{\text{e}} = 225\,\text{Nm}, is=1,0i_s = 1{,}0, i0=3,9i_0 = 3{,}9, η=0,92\eta = 0{,}92, rd=0,31mr_{\text{d}} = 0{,}31\,\text{m}. Ellenőrizd, hogy azonos-e a motor-effektív teljesítményből számított értékkel!

5. feladat (C). A tengelyhajtás áttételét a példajárműben i0=3,9i_0 = 3{,}9-ről 4,34{,}3-ra növelik. Az 5. fokozat áttétele is=0,8i_s = 0{,}8 marad. Mennyivel változik a következő mennyiség 3000 1/min motorfordulaton ugyanazon motor-nyomatéknál (Me=225NmM_{\text{e}} = 225\,\text{Nm}): a teljes áttétel, a kerékvonóerő, és a jármű sebessége? Magyarázd meg, milyen hatása van ennek a gyorsulásra és a végsebességre!

6. feladat (D). Egy ügyfél panasza szerint az autója sík úton nem éri el a gyárilag megadott 210 km/h-t, csak 180 km/h-t. A hibakód-tároló üres, a motor alapjáraton jól jár. Milyen méréseket végeznél, és milyen okokat keresnél a vonóerő-diagram alapján? Fogalmazz meg legalább három lehetséges okot és a hozzájuk tartozó mérési/szerelési ellenőrzést!

6.2.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igen, a kerékvonóerő egyenesen arányos a teljes áttétellel, mivel Fv=Meiöη/rdF_{\text{v}} = M_{\text{e}} i_{\text{ö}} \eta / r_{\text{d}}; nagyobb iöi_{\text{ö}} nagyobb nyomatékot ad a kerékre.
  2. Fv=200⋅10⋅0,90/0,32=5625NF_{\text{v}} = 200 \cdot 10 \cdot 0{,}90 / 0{,}32 = 5625\,\text{N}.
  3. v=0,0375⋅4000=150km/hv = 0{,}0375 \cdot 4000 = 150\,\text{km/h}.
  4. A legmagasabb fokozat vonóerőgörbéjének az ellenállásgörbével való metszéspontjánál.
  5. A gyorsításra vagy emelkedőn való haladásra fordítható erőtöbbletet.
  6. Az áttétel szorzás, nem összeadás: iö=is⋅i0i_{\text{ö}} = i_s \cdot i_0.

1. feladat megoldása.

Fv=Me⋅iö⋅ηrd,vkm/h=0,377rdniö,F_{\text{v}} = \frac{M_{\text{e}} \cdot i_{\text{ö}} \cdot \eta}{r_{\text{d}}}, \qquad v_{\text{km/h}} = 0{,}377\, \frac{r_{\text{d}}\, n}{i_{\text{ö}}},

ahol iö=is⋅i0i_{\text{ö}} = i_s \cdot i_0.

2. feladat megoldása.

Először a teljes áttétel:

iö=2,1⋅3,9=8,19.i_{\text{ö}} = 2{,}1 \cdot 3{,}9 = 8{,}19.

A kerékvonóerő:

Fv=215⋅8,19⋅0,920,31.F_{\text{v}} = \frac{215 \cdot 8{,}19 \cdot 0{,}92}{0{,}31}.

A számláló: 215⋅8,19≈1760,85215 \cdot 8{,}19 \approx 1760{,}85; szorozva 0,920{,}92-vel: 1619,98Nm1619{,}98\,\text{Nm}. Osztva 0,310{,}31-rel:

Fv≈5226N.F_{\text{v}} \approx 5226\,\text{N}.

A sebesség:

v=0,3770,31⋅25008,19=0,3777758,19≈0,377⋅94,63≈35,7km/h.v = 0{,}377\, \frac{0{,}31 \cdot 2500}{8{,}19} = 0{,}377\, \frac{775}{8{,}19} \approx 0{,}377 \cdot 94{,}63 \approx 35{,}7\,\text{km/h}.

(A vonóerő-diagram csak néhány fordulatszám-pontot mutat; a feladat n=25001/minn = 2500\,\text{1/min} értékéhez tartozó 35,7km/h35{,}7\,\text{km/h} a görbe két szomszédos pontja közé esik.)

3. feladat megoldása.

A rajz vázlatosan: vízszintes tengelyen a sebesség 0–250 km/h, függőlegesen a vonóerő 0–10 000 N. Az 1. fokozat görbe 8–49 km/h között magasan fut, csúcsa 3500 1/min-nél, kb. 9,8 kN. Az 5. fokozat görbe 37,5–225 km/h között alacsonyabban, csúcsa 150 km/h körül kb. 2,1 kN. Az ellenállásgörbe 0-tól indul, 165 N-ről, és 225 km/h-nál kb. 1700 N-re emelkedik. A végsebesség az 5. fokozat és az ellenállásgörbe metszéspontja: kb. 212 km/h. 100 km/h-nál az 5. fokozat görbéje és az ellenállásgörbe közötti függőleges szakasz az erőtöbblet, kb. 1500–1600 N.

4. feladat megoldása.

A teljes áttétel 4. fokozatban: iö=1,0⋅3,9=3,9i_{\text{ö}} = 1{,}0 \cdot 3{,}9 = 3{,}9. A kerékvonóerő:

Fv=225⋅3,9⋅0,920,31.F_{\text{v}} = \frac{225 \cdot 3{,}9 \cdot 0{,}92}{0{,}31}.

A számláló: 225⋅3,9=877,5225 \cdot 3{,}9 = 877{,}5; szorozva 0,920{,}92-vel: 807,3Nm807{,}3\,\text{Nm}; osztva 0,310{,}31-rel:

Fv≈2604N.F_{\text{v}} \approx 2604\,\text{N}.

A sebesség n=3000n = 3000 1/min-nél:

v=0,3770,31⋅30003,9≈0,377⋅238,46≈89,9km/h=24,97m/s.v = 0{,}377\, \frac{0{,}31 \cdot 3000}{3{,}9} \approx 0{,}377 \cdot 238{,}46 \approx 89{,}9\,\text{km/h} = 24{,}97\,\text{m/s}.

A kerékteljesítmény:

Pv=2604⋅24,97≈65,0kW.P_{\text{v}} = 2604 \cdot 24{,}97 \approx 65{,}0\,\text{kW}.

A motor effektív teljesítménye:

Pe=2π⋅3000⋅22560≈70,7kW.P_{\text{e}} = \frac{2\pi \cdot 3000 \cdot 225}{60} \approx 70{,}7\,\text{kW}.

A hajtáslánc hatásfoka miatt 70,7⋅0,92=65,0kW70{,}7 \cdot 0{,}92 = 65{,}0\,\text{kW}, tehát a két számítás azonos. ∎

5. feladat megoldása.

Eredeti tengelyhajtás i0=3,9i_0 = 3{,}9, új i0′=4,3i_0' = 4{,}3; is=0,8i_s = 0{,}8, Me=225NmM_{\text{e}} = 225\,\text{Nm}, η=0,92\eta = 0{,}92, rd=0,31mr_{\text{d}} = 0{,}31\,\text{m}.

Eredeti teljes áttétel: iö=0,8⋅3,9=3,12i_{\text{ö}} = 0{,}8 \cdot 3{,}9 = 3{,}12. Új: iö′=0,8⋅4,3=3,44i_{\text{ö}}' = 0{,}8 \cdot 4{,}3 = 3{,}44.

A vonóerő:

Fv=225⋅3,12⋅0,920,31≈2082N,Fv′=225⋅3,44⋅0,920,31≈2298N.F_{\text{v}} = \frac{225 \cdot 3{,}12 \cdot 0{,}92}{0{,}31} \approx 2082\,\text{N}, \qquad F_{\text{v}}' = \frac{225 \cdot 3{,}44 \cdot 0{,}92}{0{,}31} \approx 2298\,\text{N}.

A sebesség 3000 1/min-nél:

v=0,3770,31⋅30003,12≈112,4km/h,v′=0,3770,31⋅30003,44≈101,9km/h.v = 0{,}377\, \frac{0{,}31 \cdot 3000}{3{,}12} \approx 112{,}4\,\text{km/h}, \qquad v' = 0{,}377\, \frac{0{,}31 \cdot 3000}{3{,}44} \approx 101{,}9\,\text{km/h}.

Tehát a rövidebb tengelyhajtás miatt a vonóerő kb. 216 N-rel (10%-kal) nő, a sebesség ugyanazon motorfordulaton kb. 10,5 km/h-val csökken. A gyorsulás és az emelkedőképesség javul, a végsebesség viszont jellemzően csökken, mert ugyanahhoz a sebességhez magasabb motorfordulatszám tartozik, így a motor hamarabb eléri a leszabályozási fordulatszámot (vagy a teljesítménymaximum utáni szakaszra kerül).

6. feladat megoldása.

A panasz szerint a jármű a várt 210 km/h helyett csak 180 km/h-t éri el. Mivel a hibakód-tároló üres, a hiba lehet mechanikus vagy érzékelő/aktuátor jellegű, ami nem generál kódot. A vonóerő-diagram alapján három lehetséges ok:

A diagnosztikai gondolatmenet mindig a tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás–ellenőrzés láncot követi; a vonóerő-diagram segít elkülöníteni a motor-, hajtáslánc- és járműellenállási okokat.

6.2.15 Rövid összefoglaló

A kerékvonóerő a motor forgatónyomatékából, a teljes hajtáslánc áttételéből (iö=is⋅i0i_{\text{ö}} = i_s \cdot i_0), a hajtáslánc hatásfokából és a kerék gördülési sugarából számítható a Fv=Meiöη/rdF_{\text{v}} = M_{\text{e}} i_{\text{ö}} \eta / r_{\text{d}} képlettel. A jármű sebessége adott fokozatban és motorfordulatszámon vkm/h=0,377rdn/iöv_{\text{km/h}} = 0{,}377\, r_{\text{d}} n / i_{\text{ö}}. A vonóerő-diagram a fokozatok vonóerőgörbéit és a menetellenállás-görbét ábrázolja a sebesség függvényében; a metszéspont adja a végsebességet, a görbék közötti különbség pedig a gyorsításra vagy emelkedőn való haladásra fordítható erőtöbbletet. A menetteljesítmény-diagram ugyanezt a teljesítmények oldaláról mutatja. A tengelyhajtás áttételének változtatása minden fokozat vonóerejét és sebességét együtt tolja el: rövidebb áttétel nagyobb vonóerőt, de alacsonyabb sebességet ad; hosszabb áttétel fordított. Ezt az összefüggést használjuk az Ívmenet, tapadás, kicsúszási és borulási határsebesség alfejezetben és a Kézi kapcsolású nyomatékváltók és a szinkronszerkezet alfejezetben.

6.2.16 Források és ellenőrzési hiányok