23.1 Kardánhajtás, csuklók és féltengelyek

23.1.1 Motiváció

Az egyik leggyakoribb hajtáslánc-panasz a műhelyben az, hogy kanyarodáskor kattogó, ropogó hang jön az első kerék felől, vagy gyorsításkor rezgést érez az utas a padlólemezen. A hang forrása gyakran a féltengely homokinetikus csuklója, a rezgés pedig a kardántengely kopott csuklójától vagy a rosszul szerelt, kiegyensúlyozatlan tengelytől származik. Ahhoz, hogy a szerelő biztosan megtalálja az okot, pontosan ismernie kell, hogyan viszi át a motor nyomatékát a hajtáslánc a kerekekre, és hogy a futómű mozgása miatt miért van szükség szögben és hosszban is elmozdulni képes csuklókra. Ebben az alfejezetben a kardánhajtást, a csuklós tengelyeket, a kardáncsukló szöghibáját és annak kiküszöbölését, valamint a homokinetikus (egyenletes szögsebességű) csuklókat és a féltengelyeket vizsgáljuk meg.

23.1.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy klasszikus hátsókerék-hajtású személyautót. A motor és a sebességváltó elöl, a hajtott hátsó híd hátul helyezkedik el. A forgatónyomatékot a váltótól a hátsó hídban lévő kiegyenlítőműhöz egy hosszú, csuklókkal tagolt tengely, a kardántengely továbbítja. A hátsó felfüggesztés rugói összenyomódnak, a híd kissé elmozdul, ezért a tengelynek folyamatosan változó szöget és hosszúságot kell kiegyenlítenie. A kardántengelyen lévő kardáncsuklók ezt a szögváltozást teszik lehetővé, bár nem tökéletesen egyenletes szögsebességgel. Ha a tengely túl hosszú, középen egy függesztőcsapágyat építenek be, hogy csökkentsék a behajlást és a rezgést. Elsőkerék-hajtású autókon a váltó közvetlenül a motor mellett van, és a hajtott kerekeknél a felfüggesztés nagyobb utat jár be, ezért ott rövid féltengelyek viszik át a nyomatékot, amelyek mindkét végén homokinetikus csukló található. A következő ábra a hajtáslánc erőfolyamát mutatja.

A hajtáslánc erőfolyama hátsókerék-hajtásnál - Szemléltető vázlat; a tengelyek szögei és a felfüggesztés mozgása miatt csuklók szükségesek. Merev hátsó hídban a féltengely csukló nélküli, független felfüggesztésnél mindkét végén homokinetikus csukló van.

A vázlat azt mutatja, hogy a hajtáslánc minden tagjának megvan a maga feladata: a motor a forgatónyomatékot állítja elő, a váltó módosítja az áttételt, a kardántengely a távolságot hidalja át, a differenciálmű a kanyarodáshoz szükséges kerék fordulatszám-különbséget engedi, a féltengelyek pedig a kerekekhez vezetik a nyomatékot.

23.1.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. Kardáncsukló (Hooke-csukló). Olyan elfordulásra képes, nem homokinetikus (nem egyenletes szögsebességű) csukló, amely két, egymásra merőlegesen elhelyezkedő villa és egy keresztdarab segítségével viszi át a nyomatékot, miközben a bemenő és a kimenő tengely szöget zárhat be egymással.

Definíció. Homokinetikus csukló. Olyan csukló, amely a bemenő és a kimenő tengely szöghelyzetétől függetlenül pillanatnyilag is azonos szögsebességet továbbít, tehát nincs szögsebesség-ingadozás. Ilyenek a golyós (Rzeppa) és a háromkarú (tripod) csuklók.

Definíció. Féltengely. A tengelyhajtás (differenciálmű) és a hajtott kerék közötti, viszonylag rövid tengely, amely elsőkerék-hajtású járműveken homokinetikus csuklókkal, merev hátsó hídon pedig gyakran merev, egyenes tengelyként csatlakozik a kerékagyhoz.

Definíció. Függesztőcsapágy. Hosszú, két részből álló kardántengely középső alátámasztására szolgáló csapágy, amelyet gumibakkal rögzítenek a karosszériához vagy a segédvázhoz, hogy csökkentse a tengely behajlását és a rezgéseket.

23.1.4 A kardáncsukló felépítése, működése és szöghibája

A hagyományos kardáncsukló fő elemei a következők:

A kardáncsukló működése közben a keresztdarab lehetővé teszi, hogy a két villa egymáshoz képest szögben elforduljon. Azonban ha a hajtott tengely szöget zár be a hajtó tengellyel, a kimenő tengely szögsebessége egy fordulaton belül kétszer gyorsul és lassul a bemenő tengelyhez képest. Ezt a jelenséget nevezzük a kardáncsukló szöghibájának.

Összefüggés. Ha a bemenő tengely szögsebessége ω1\omega_1, a tengelyek által bezárt szög β\beta, és a bemenő villa elfordulási szöge φ1\varphi_1, akkor a kimenő tengely pillanatnyi szögsebessége:

ω2=cos⁡β1−sin⁡2β⋅sin⁡2φ1⋅ω1 \omega_2 = \frac{\cos\beta}{1 - \sin^2\beta \cdot \sin^2\varphi_1}\cdot \omega_1

A kimenő tengely szögsebesség-ingadozása cos⁡β\cos\beta és 1/cos⁡β1/\cos\beta közötti érték között ingadozik. Kis szögeknél ez a hiba kicsi, de például β=30∘\beta = 30^\circ esetén a kimenő tengely pillanatnyilag kb. 15%-kal gyorsulhat vagy lassulhat a bemenőhöz képest. Ez rezgést és egyenetlen futást okoz.

A szöghiba kiküszöbölésének klasszikus módja a kettős kardáncsukló vagy a szöghibamentes elrendezés. A feltételek:

  1. A bemenő és a kimenő tengely legyen párhuzamos.
  2. A közbenső tengely két villája azonos síkban álljon.
  3. A két csukló által bezárt szög egyenlő legyen.

Ilyenkor az első csukló okozta szögsebesség-ingadozást a második csukló egyenlíti ki, így a teljes hajtás homokinetikusan viselkedik. A gyakorlatban a hátsókerék-hajtású autóknál a váltó kimenő tengelye és a differenciálmű bemenő tengelye párhuzamosra van állítva, a kardántengely pedig megfelelően összeszerelt kettős csuklóval csatlakozik.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kardáncsukló villákkal, keresztdarabbal; mellette a kimenő/bemenő szögsebesség aránya fordulatonként kétszer ingadozik.
A kardáncsukló felépítése és a kimenő szögsebesség ingadozása

Az ábra bal oldalán a bemenő villa a keresztdarab egyik csappárját, a rá merőleges kimenő villa a másikat fogja; a csapokon tűgörgős csapágycsészék ülnek, a két tengely β\beta szöget zár be. A jobb oldali görbék a fenti képletből számoltak: β=30∘\beta = 30^\circ-nál az arány 0,866 és 1,155 között, fordulatonként kétszer ingadozik, kis szögeknél az ingadozás alig észrevehető. A HTML-változatban a β\beta szög állítható, és kettős kardánnál összevethető a helyes Z-elrendezés (azonos villasík, az ingadozás kiegyenlítődik) a 90°-kal elforgatott középső villával (az ingadozás összeadódik).

23.1.5 A függesztőcsapágy szerepe

Hosszú tengelytávú járműveken (kisteherautók, egyes terepjárók) a kardántengely olyan hosszú, hogy saját tömege és a forgás közben fellépő hajlítóerők miatt behajolna, ami rezgéshez és a csuklók gyors kopásához vezetne. A függesztőcsapágy ilyenkor a tengelyt két szakaszra osztja: az első szakasz a váltótól a függesztőcsapágyig, a második szakasz a függesztőcsapágytól a differenciálműig tart. A csapágyat gumibakba ágyazzák, amely csillapítja a kardántengely kis elmozdulásait és rezgéseit, és megengedi a híd vagy a karosszéria kis mozgását. A gumibak elöregedése, szakadása jellegzetes dübörgést, ütésszerű rezgést okoz gyorsításkor vagy terhelésváltáskor.

23.1.6 Szárazcsuklók és a homokinetikus csuklók típusai

A hajtott kerekeknél a kormányzott kerekek elfordulása és a felfüggesztés rugóútja sokkal nagyobb csuklószögeket és hosszváltozásokat igényel, mint a merev híd kardántengelyénél. Itt homokinetikus csuklókat alkalmaznak, amelyek állandó szögsebességet adnak át. A homokinetikus csuklók két fő típusa:

A fix és az eltolódó csukló párosítása biztosítja, hogy az elsőkerék-hajtású autó féltengelye a kerék kormányzása és a rugóút során is folyamatosan, egyenletesen át tudja vinni a nyomatékot. A hátsó, független felfüggesztésű hajtott tengelyeknél hasonló elrendezést használnak.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Elsőkerék-hajtású féltengely kerékoldali golyós fix csuklóval és váltóoldali háromkarú eltolódó csuklóval; mindkettőt zsírral töltött gumiharang védi.
Homokinetikus csuklók: féltengely fix és eltolódó csuklóval, a Rzeppa- és a tripod csukló metszete

Az ábra felső része a teljes féltengelyt mutatja: a váltó felőli végén a tripod eltolódó csukló, a kerék felőli végén a Rzeppa fix csukló ül, mindkettőt bilinccsel rögzített gumiharang védi. A Rzeppa-csukló metszetén a golyókat a ketrec a két tengely szögfelező síkjában tartja; a tripod csuklóban a háromkarú csillag görgői a tulipán hosszirányú pályáin el tudnak csúszni, így a féltengely hossza változhat. A HTML-változatban a nézetek között váltva a Rzeppa-csukló szögben is látható, rámutatásra pedig az alkatrész neve és szerepe jelenik meg.

Megjegyzés. A tankönyvi „szárazcsukló” elnevezés a kenőolajtól független, zárt zsírtöltésű (vagy kenés nélküli rugalmas, gumitárcsás) csuklókat jelöli (ellenőrizendő: a kerettanterv szóhasználata); a homokinetikus csukló zsírral töltött, gumiharanggal zárt egység. A járműves kardáncsukló tűgörgős csapágyai is zsírkenésűek, nem olajban futnak.

23.1.7 A féltengely felépítése és a gumiharang jelentősége

A féltengely általában üreges vagy tömör acélrúd, amelynek mindkét végére homokinetikus csukló, azokra pedig gumiharang (porvédő) szerelt. A gumiharang kettős szerepet tölt be:

A gumiharang elszakadása esetén a csukló előbb-utóbb tönkremegy: a zsír kiszóródik, a golyók és a pályák melegedni, majd kopni kezdenek. Ezért az időszakos átvizsgáláskor a harangokat mindig gondosan ellenőrizni kell. A szakadt harangot azonnal cserélni kell; ha a csukló már kattog, akkor magát a csuklót vagy a teljes féltengelyt is cserélni kell.

23.1.8 Kidolgozott példák

1. példa – A kardáncsukló szögsebesség-ingadozása (számítás).
Egy hátsókerék-hajtású autó kardántengelye a váltó és a differenciálmű között β=6∘\beta = 6^\circ szöget zár be. A bemenő tengely fordulatszáma állandó n1=24001/minn_1 = 2400\,\text{1/min}. Számítsuk ki a kimenő tengely szögsebességének maximális és minimális értékét.

Megoldás.
A bemenő szögsebesség:
ω1=2π⋅n160=2π⋅240060=251,3rad/s \omega_1 = 2\pi \cdot \frac{n_1}{60} = 2\pi \cdot \frac{2400}{60} = 251{,}3\,\text{rad/s}
A kimenő szögsebesség ingadozik ω2,max=ω1/cos⁡β\omega_{2,\max} = \omega_1 / \cos\beta és ω2,min=ω1⋅cos⁡β\omega_{2,\min} = \omega_1 \cdot \cos\beta között.
cos⁡6∘≈0,9945\cos 6^\circ \approx 0{,}9945
Maximális:
ω2,max=251,30,9945≈252,7rad/s \omega_{2,\max} = \frac{251{,}3}{0{,}9945} \approx 252{,}7\,\text{rad/s}
Minimális:
ω2,min=251,3⋅0,9945≈249,9rad/s \omega_{2,\min} = 251{,}3 \cdot 0{,}9945 \approx 249{,}9\,\text{rad/s}
Tehát a kimenő tengely szögsebessége kb. 249,9249{,}9 és 252,7rad/s252{,}7\,\text{rad/s} között ingadozik, ami kb. 0,55%-os eltérés. Ez a forgás egyenetlensége. Ha a szög nagyobb lenne, az ingadozás jelentősebbé válna, ezért a szöghibamentes elrendezéssel kiküszöbölik.

2. példa – Homokinetikus csukló esetén az áttétel.
Ugyanez a hajtáslánc homokinetikus csuklóval (például Rzeppa) szerelve, β=6∘\beta = 6^\circ mellett milyen szögsebességet ad át?
Megoldás.
A homokinetikus csukló definíció szerint minden pillanatban ω2=ω1\omega_2 = \omega_1. Tehát a kimenő szögsebesség állandó 251,3rad/s251{,}3\,\text{rad/s}, nincs ingadozás. Ezért a kerék felé vezető hajtásnál alapvető a homokinetikus csukló alkalmazása.

23.1.9 Minőségellenőrzés

A kardánhajtás és a féltengelyek állapotát az alábbi ellenőrzőlista szerint vizsgáljuk:

23.1.10 Valós életbeli alkalmazás (hibakeresés)

Ügyfélpanasz: „Jobbra kanyarodva kattogó hangot hallok az első kerék felől, gyorsításnál erősödik.”
Tünet: A hang ritmikus, a kerék fordulatszámával arányos, csak kanyarban jelentkezik, egyenesben nem.
Hipotézis: A külső homokinetikus csukló kopott, esetleg a porvédő harang szakadt.
Vizsgálat:
1. A járművet biztonságosan emeljük, a kerekeket elforgatjuk.
2. Ellenőrizzük a külső csukló porvédő harangját. A harang szakadt, zsír kiszóródott, a csuklóházon zsírnyomok láthatók.
3. A kereket kanyarodási helyzetbe fordítva, a féltengelyt kézzel mozgatva enyhe játék érezhető a külső csuklónál.
4. A csukló forgatása közben kattogó hang hallható, amely a kanyarodásakor erősödik.
Ok: A szakadt harang miatt szennyeződés jutott a Rzeppa-csukló golyópályáira, a pályák kikoptak, a golyók egyenletlenül gördülnek.
Javítás: A teljes féltengely cseréje (mert a csukló már károsodott, a csak harangcsere nem elég), új anyákkal és a gyártói meghúzási nyomatékokkal.
Ellenőrzés: Szerelés után próbaút; a kattogás megszűnt, a kormány kanyarodáskor egyenletesen jár.
Megelőzés: A gumiharangok rendszeres ellenőrzése, azonnali csere szakadáskor, a gyári zsírzási és szerelési előírások betartása.

23.1.11 Gyakorlati útmutató: féltengely kiszerelése és homokinetikus csukló ellenőrzése/cseréje

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák. A jármű alá csak a gyártói emelési pontokon felemelt és mechanikusan reteszelt műhelyi járműemelőn, vagy bakra támasztva szabad bemenni. A fékeket, a kormányt és a hajtásláncot a gyártó szerint kell rögzíteni.

Cél: A féltengely kiszerelése, a homokinetikus csuklók állapotának ellenőrzése, szükség esetén a féltengely cseréje.

Jármű- és adatazonosítás: A pontos típus, motorszám, évjárat, gyártói javítási utasítás és a meghúzási nyomatékok kikeresése.

Szükséges szerszámok és mérőeszközök:
- Emelő, bakok, kerékkulcs.
- Csavarhúzók, csavarkulcsok, racsnis kulcs, nyomatékkulcs.
- Nyomatékkulcs a gyártói értékekhez.
- Kalapács, lehúzószerszám a kerékagy megbontásához.
- Zsír és új porvédő harang, ha csak a harangot cseréljük (de ha a csukló kopott, a teljes féltengelyt cseréljük).
- Egyéni védőeszköz: védőkesztyű, védőszemüveg.

Munkalépések:
1. A kerékcsavarokat és (ha a gyártó engedi) a kerékagy központi anyáját (vagy a féltengelycsavart) még a jármű talajon állásakor, behúzott rögzítőfékkel lazítsd meg (ellenőrizendő: gyártói javítási utasítás); a nagy nyomatékú anyát nem szabad a levegőben lévő, bakon álló járművön erővel lazítani, mert a jármű lebillenhet.
2. Vízszintes, szilárd talajon emeld meg a járművet a gyártói emelési pontokon, támaszd bakra (vagy rögzítsd mechanikusan reteszelt műhelyi emelőn), és csak ezután szereld le a kereket. Kocsiemelővel tartott jármű alá vagy mellé munkát kezdeni tilos.
3. A központi anyát most csavard ki; visszaszereléskor új anyát a gyártói nyomatékkal húzz meg (ellenőrizendő: gyártói adat).
3. A futómű alsó csatlakozásait a gyártói eljárás szerint bontjuk, hogy a kerékagy elmozdítható legyen, és a féltengely a csuklókból kiakasztható legyen.
4. A belső homokinetikus csukló karimáját a váltóház felől szereljük le, ügyelve a hajtóműolajra (ha az oldalló kifolyhat).
5. A féltengelyt óvatosan kihúzzuk a kerékagy vagy a váltó felől, ügyelve a porvédő harangokra és a tömítésekre.
6. A csuklókat szemrevételezzük: a gumiharang szakadt-e, a csukló golyópályái kopottak-e, van-e radiális vagy axiális játék.
7. Ha csak a harang sérült, de a csukló ép, a harangot cseréljük: a régi zsírt eltávolítjuk, az új harangot megtöltjük a gyártó által előírt mennyiségű és típusú zsírral, majd felhelyezzük.
8. Ha a csukló kopott vagy kattog, a teljes féltengelyt cseréljük új vagy gyárilag felújított egységre.
9. Visszaszereléskor az új rögzítőelemeket (kerékagyanya, karimacsavarok, biztosítógyűrűk) használjuk; a meghúzási nyomatékokat a gyártói előírás szerint alkalmazzuk (ellenőrizendő).
10. A hajtóműolajszintet ellenőrizzük, szükség szerint pótoljuk.
11. Próbaúton ellenőrizzük: nincs kattogás, rezgés, a kormány egyenletesen jár.
12. A munkát a munkalapon és a szervizkönyvben dokumentáljuk.

Tipikus hibák a szerelésnél:
- A porvédő harangot túl kevés zsírral szerelik, vagy nem a megfelelő típusú zsírt használják.
- A kerékagyanyát nem a gyártói nyomatékkal húzzák meg, ami csapágykárosodást vagy kilazulást okoz.
- A régi tömítéseket újra felhasználják, ami olajszivárgást eredményez.
- A féltengely beszerelésekor a harangokat megsértik, ami későbbi csuklóhibát okoz.

23.1.12 Tipikus hibák

  1. Fogalmi hiba: A kardáncsuklót homokinetikusnak nevezik. A hagyományos kardáncsukló nem homokinetikus, szögsebesség-ingadozása van, ezért kettős csuklóval vagy homokinetikus csuklóval kell kiegyenlíteni.
  2. Szerelési hiba: A kardántengely két villa síkját rosszul szerelik össze. Ha a villák nem azonos síkban állnak, a szöghibamentesség feltétele nem teljesül, és rezgés lép fel.
  3. Diagnosztikai hiba: Csak a kattogó csuklót cserélik, a szakadt gumiharangot nem ellenőrzik, így a hiba visszatér.
  4. Elhanyagolás: A függesztőcsapágy gumibakja repedezett, de nem cserélik, ami a kardántengely rossz alátámasztásához és a csuklók gyors kopásához vezet.

23.1.13 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a hagyományos kardáncsukló a bemenő és a kimenő tengely szögének függvényében állandó szögsebességet ad át? Indokolj!
  2. Mi a feltétele a két kardáncsuklóval megvalósított szöghibamentes hajtásnak?
  3. Melyik homokinetikus csuklótípus engedi az axiális elmozdulást?
  4. Mi történik, ha a féltengely porvédő harangja elszakad?
  5. Számítsd ki, hogy egy kardáncsukló esetén β=10∘\beta = 10^\circ szögnél a kimenő szögsebesség maximális és minimális aránya mekkora az állandó bemenethez képest. (Használj 1/cos⁡β1/\cos\beta és cos⁡β\cos\beta értékeket!)
  6. Mi a hiba a következő leírásban? „A Rzeppa-csukló axiálisan elcsúszik, ezért nincs szükség külön belső eltolódó csuklóra az elsőkerék-hajtású autónál.”

23.1.14 Feladatok

1. feladat (A). Nevezd meg a kardáncsukló fő elemeit, és magyarázd el a szöghiba jelenségét egy mondatban!
2. feladat (A). Határozd meg a homokinetikus csukló definícióját, és sorold fel a két leggyakoribb típusát!
3. feladat (B). Egy kardántengely bemenő fordulatszáma n1=30001/minn_1 = 3000\,\text{1/min}, a csukló szöge β=12∘\beta = 12^\circ. Számítsd ki a kimenő szögsebesség maximális és minimális értékét rad/s-ban!
4. feladat (B). Rajzolj vázlatot egy elsőkerék-hajtású autó hajtott futóművének féltengelyéről: jelöld a külső fix Rzeppa-csuklót, a belső eltolódó háromkarú csuklót, a porvédő harangokat, a kerékagyat és a váltó differenciálművét! Magyarázd el, miért kell az egyik csuklónak axiálisan eltolódónak lennie!
5. feladat (C). Miért nem elegendő egyetlen kardáncsukló a hátsókerék-hajtású autó kardántengelyénél? Milyen feltételekkel lehet két kardáncsuklóval homokinetikussá tenni a hajtást?
6. feladat (D). Ügyfél panasza: „Gyorsításkor rezeg az autó, majd terhelésváltáskor dübörgés hallható hátul.” Hogyan diagnosztizálnád? Sorold fel a lehetséges okokat, és a mérési/vizsgálati lépéseket!

23.1.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:
1. Hamis. A kardáncsukló szögsebesség-ingadozást okoz, ha a tengelyek szöget zárnak be.
2. A bemenő és kimenő tengely párhuzamos, a közbenső tengely villái azonos síkban, a két csukló szöge egyenlő.
3. Az eltolódó (háromkarú/tripod) csukló.
4. A zsír kiszóródik, szennyeződés jut be, a csukló kopásnak indul, végül kattog, és tönkremegy.
5. cos⁡10∘≈0,985\cos 10^\circ \approx 0{,}985, így a maximális arány 1/0,985≈1,0151/0{,}985 \approx 1{,}015, a minimális 0,9850{,}985. Tehát kb. ±1,5% ingadozás.
6. A Rzeppa-csukló fix, nem enged axiális elmozdulást; a belső eltolódó csuklóra szükség van.

1. feladat (A) megoldása.
A kardáncsukló fő elemei: bemenő villa, kimenő villa, keresztdarab, tűgörgős csapágyak, csapágycsészék, rögzítőgyűrűk. A szöghiba: ha a két tengely szöget zár be, a kimenő tengely szögsebessége egy fordulaton belül kétszer gyorsul és lassul.

2. feladat (A) megoldása.
A homokinetikus csukló olyan csukló, amely a tengelyek szögétől függetlenül pillanatnyilag azonos szögsebességet ad át. Típusai: fix Rzeppa-csukló és eltolódó háromkarú (tripod) csukló.

3. feladat (B) megoldása.
Bemenő szögsebesség:
ω1=2π⋅300060=314,2rad/s \omega_1 = 2\pi \cdot \frac{3000}{60} = 314{,}2\,\text{rad/s}
cos⁡12∘≈0,978\cos 12^\circ \approx 0{,}978
Maximális: ω2,max=314,2/0,978≈321,2rad/s\omega_{2,\max} = 314{,}2 / 0{,}978 \approx 321{,}2\,\text{rad/s}
Minimális: ω2,min=314,2⋅0,978≈307,3rad/s\omega_{2,\min} = 314{,}2 \cdot 0{,}978 \approx 307{,}3\,\text{rad/s}
Tehát a kimenő szögsebesség kb. 307–321 rad/s között ingadozik.

4. feladat (B) megoldása.
A vázlaton a féltengely bal oldalán a kerékagyhoz csatlakozó fix Rzeppa-csukló, jobb oldalán a váltóhoz csatlakozó háromkarú eltolódó csukló látható. Mindkét csuklót gumiharang fedi. A rugóút során a felfüggesztés geometriája miatt a féltengely hossza változik, ezért a belső csuklónak axiális elmozdulást is fel kell vennie. A külső fix csukló viszont a kormányzott kerék nagy elfordulását teszi lehetővé.

5. feladat (C) megoldása.
Egyetlen kardáncsukló nem homokinetikus, ezért rezgést és egyenetlen futást okozna, ha a tengelyek szöget zárnak be. Két kardáncsuklóval úgy érhető el homokinetikus hajtás, hogy: (1) a bemenő és kimenő tengely párhuzamos, (2) a közbenső tengely villái azonos síkban állnak, (3) a két csukló szöge egyenlő. Ekkor az első csukló ingadozását a második csukló ellentétes fázisban kiegyenlíti.

6. feladat (D) megoldása.
Lehetséges okok: kardántengely kiegyensúlyozatlansága, kopott kardáncsukló, függesztőcsapágy vagy annak gumibakja sérült, rosszul szerelt villa, hátsó futómű vagy féltengely-csukló hibája. Vizsgálat: emelés, a kardántengely szemrevételezése, csuklójáték ellenőrzése, a függesztőcsapágy gumibakjának ellenőrzése, próbaút a rezgés fordulatszám- vagy sebességfüggésének megállapítására, a kerék kiegyensúlyozottságának ellenőrzése. A tipikus hiba a kiegyensúlyozatlanság vagy a kopott csukló.

23.1.16 Rövid összefoglaló

A kardánhajtás a motor nyomatékát a távoli hajtott tengelyhez továbbítja csuklós tengelyeken keresztül. A hagyományos kardáncsukló (Hooke-csukló) keresztdarabbal dolgozik, de szögsebesség-ingadozást okoz, ha a tengelyek szöget zárnak be. A szöghiba kiküszöbölésére két kardáncsuklót alkalmaznak, feltéve hogy a bemenő és kimenő tengely párhuzamos, a villák azonos síkban állnak, és a szögek egyenlők. Hosszú kardántengelynél függesztőcsapágyra van szükség. A homokinetikus csuklók (fix Rzeppa és eltolódó háromkarú) állandó szögsebességet adnak át, és a féltengelyeken a kerék kormányzása, valamint a felfüggesztés mozgása miatt használatosak. A gumiharang (porvédő) döntő fontosságú: szakadása a csukló gyors tönkremeneteléhez vezet. A jellemző hibák (kattogás, rezgés, dübörgés) a csuklók, a kopott csapágyak vagy a szakadt harangok következményei. A javításnál a gyártói nyomatékokat és az új rögzítőelemeket kötelező betartani. Továbbvitt eredmény: a homokinetikus csuklók típusai és működése alapvető a Tengelyhajtás, kiegyenlítőmű és differenciálzárak alfejezetben tárgyalt kiegyenlítőmű és a hajtott futómű megértéséhez.

23.1.17 Források és ellenőrzési hiányok