17.2 Forgattyús tengely, lendkerék, csapágyak és tömegkiegyenlítés

17.2.1 Motiváció

Egy ügyfél azzal hozza a járművét, hogy hidegindítás után halk, tompa kopogás hallatszik, amely a fordulatszámmal együtt változik, és gázadásra erősödik. Egy másik autón alapjáraton ketyegő, fémes zaj jelentkezik, amely a tengelykapcsoló benyomásakor megszűnik. A szerelő ilyenkor a forgattyús tengely, a fő- és hajtórúdcsapágyak, a lendkerék, illetve a kettős tömegű lendkerék állapotára gyanakszik. Ebben az alfejezetben megismerjük ezeket a szerkezeti elemeket, a rájuk ható tömegerőket, a kiegyensúlyozás elvét és az ellenőrzési módszereket, mert a motorhiba pontos behatárolása és a javítás minősége ezen múlik.

17.2.2 Szemléltető kép

Képzeljük el a forgattyús tengelyt a motor hossztengelyével párhuzamosan, metszetben. A főcsapok a hengertömbben kialakított főcsapágy-fészkekben futnak, a hajtórúdcsapokhoz a hajtórudak csatlakoznak. A csapok közötti vállakban olajfuratok szállítják a nyomóolajat a csapágyfelületekhez. A tengely egyik végén a lendkerék, a másik végén a torziós lengéscsillapító és a vezérműtárcsa helyezkedik el. A dugattyú és a hajtórúd váltakozó mozgása, valamint a tengely forgása erőket és nyomatékokat indít meg.

Az első- és másodrendű alternáló tömegerő lefutása - A görbék a csúcsértékre normált cos φ és 0,3·cos 2φ függvények két főtengely-fordulaton (0–720°); λ = r/l = 0,3 tömörített példa. A valódi erők abszolút értéke a tömegtől, a forgattyúsugártól és a fordulatszámtól függ, a görbe csak a fázisviszonyt szemlélteti.

Az ábra az alternáló tömegerő két fő összetevőjét mutatja. Az elsőrendű erő (folytonos görbe) a forgattyús szöggel koszinuszosan változik, a másodrendű erő (szaggatott görbe) kétszeres frekvenciával. A négyhengeres soros motoroknál az elsőrendű erők kiegyenlítik egymást, a másodrendű erők azonban összegződnek, ezért van szükség gyakran kiegyensúlyozó tengelyekre.

17.2.3 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. A forgattyús tengely (főtengely) a forgattyús hajtómű központi forgó tengelye; a dugattyúk és hajtórudak váltakozó mozgását forgó mozgássá és nyomatékká alakítja. Részei: főcsapok, hajtórúdcsapok, forgattyúkarok, ellensúlyok, olajfuratok, valamint a lendkerék felőli és a vezérmű felőli vég.

Definíció. A lendkerék nagy tehetetlenségi nyomatékú tárcsa, amely a forgattyús tengely lökésszerű nyomatékváltozásait kisimítja, a munkavégző ütem energiáját tárolja, és a többi ütemben visszaadja, hogy a járás egyenletesebb legyen. A kettős tömegű lendkerék (DMF, dual mass flywheel) két tehetetlen tömegből és rugókból áll, amelyek a hajtáslánc torziós rezgéseit elszigetelik.

Definíció. A főcsapágy a forgattyús tengely főcsapját a hengertömbben támasztja meg. A hajtórúdcsapágy a hajtórúd nagyfejében fut a hajtórúdcsapon. Az axiális csapágy a forgattyús tengely hosszirányú elmozdulását határolja; jellemzően félgyűrűk vagy peremes főcsapágy formájában.

Összefüggés. A forgattyús hajtóműben a forgó tömeggé redukált mrotm_{\text{rot}} tömeg centrifugális erőt, az alternáló mozgást végző maltm_{\text{alt}} tömeg pedig váltakozó tömegerőt hoz létre:

Frot=mrotrω2 F_{\text{rot}} = m_{\text{rot}}\,r\,\omega^2

Falt≈maltrω2(cosφ+λcos2φ) F_{\text{alt}} \approx m_{\text{alt}}\,r\,\omega^2\left(\cos\varphi + \lambda \cos 2\varphi \right)

ahol rr a forgattyúsugár, ω\omega a szögsebesség, φ\varphi a forgattyús szög, λ=r/l\lambda = r/l a hajtórúd-arány.

Definíció. A forgó tömegerő a forgó mozgást végző részekből származó, állandó nagyságú centrifugális erő, amely a forgattyús tengellyel együtt fordul. Az alternáló tömegerő a dugattyú és a hajtórúd felső részének gyorsulásából adódó, a forgattyús szöggel és annak kétszeresével periodikusan változó erő.

17.2.4 Felépítés és működés

17.2.4.1 A forgattyús tengely

A forgattyús tengely kovácsolt, nemesített (adalékolt) acélból vagy – kisebb terhelésű motoroknál – gömbgrafitos öntöttvasból (EN-GJS, régi jelöléssel GGG) készül (anyagjelölés ellenőrizendő: gyártói adat); nagy terhelésű motoroknál edzett, nitridált vagy görgőzött felületű csapokkal. A csapok felületének keménysége és a megmunkálási érdessége a csapágy élettartamát határozza meg. A fő- és hajtórúdcsapok közötti vállakban olajfuratok vezetik a kenőolajat a főcsapágyaktól a hajtórúdcsapágyak felé; a furatok kialakítása befolyásolja a centrifugális olajtömítést és a kenést. A forgattyúkarokhoz ellensúlyok csatlakoznak, amelyek a forgó tömegerőt és részben az alternáló tömegerőt hivatottak kiegyensúlyozni. A tengelyre szerelt torziós lengéscsillapító a forgattyús tengely csavaró rezgéseit csökkenti: jellemzően gumiba ágyazott tehetetlen tömeg, vagy viszkózus olajjal töltött ház.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Négyhengeres forgattyús tengely fő- és hajtórúdcsapokkal, karokkal, ellensúlyokkal és olajfuratokkal.
A négyhengeres soros motor forgattyús tengelyének részei: ① főcsapok, ② hajtórúdcsapok, ③ forgattyúkarok, ④ ellensúlyok, ⑤ olajfuratok, ⑥ vezérműoldali csonk, ⑦ lendkerékoldali perem, ⑧ axiális csapágy; jobbra elölnézet a forgattyúsugárral (sematikus)

Az ábrán az öt főcsap a tengely forgástengelyén fekszik, a négy hajtórúdcsap a forgattyúsugárnyira, két síkban áll: az 1. és a 4. együtt fent, a 2. és a 3. együtt lent (180°). Az olajfurat (szaggatott vonal) a főcsaptól ferdén vezet a szomszédos hajtórúdcsapig; az axiális csapágy félgyűrűi a középső főcsap két oldalán ülnek.

A forgattyús tengely szögsebessége nem állandó egy fordulaton belül. A munkavégző ütemben a tengelyre nagy pillanatnyi nyomaték hat, a többi ütemben pedig lassulni próbál. Ezt a lökésszerű egyenetlenséget a lendkerék tehetetlenségi nyomatéka simítja ki.

17.2.4.2 A lendkerék és a kettős tömegű lendkerék

A hagyományos lendkerék acélból vagy öntöttvasból készülő tárcsa, külső peremén fogaskoszorúval az indítómotor számára. A tárcsa központi furatát a forgattyús tengely illesztéséhez igazítják; a lendkereket a forgattyús tengely peremére illesztő csapokkal vagy aszimmetrikus csavarkiosztással pontosan egy helyzetben rögzítik. A hagyományos lendkerék a motor nyomatékát egészben továbbítja a tengelykapcsolónak.

A kettős tömegű lendkerék két részből áll: a motoroldali elsődleges tömegből és a tengelykapcsoló oldali másodlagos tömegből. A két tömeg között ívrugók, csúszógyűrűk és szilikonzsír csillapítja a torziós lengéseket. Ez azért fontos, mert a mai négy- és háromhengeres motorok nyomatéklengései erősek, és a hagyományos merev lendkerékkel a váltó zörgést, a hajtás pedig rángatást okozhat. A DMF elnyeli az egyenetlenséget, így a váltó és a hajtáslánc nyugodtabban jár. A DMF rugóinak és csúszófelületeinek kopása azonban tipikus hibaforrás.

17.2.4.3 Fő- és hajtórúdcsapágyak, csapágyhézag

A fő- és hajtórúdcsapágyak siklócsapágyak. A csapágycsészék acél hátból, középső rétegből és lágy, jó beágyazódó képességű futórétegből épülnek fel. A futóréteg anyaga lehet például alumínium-ón, ólom-bronz vagy műgyanta bevonat; a pontos anyag típusonként eltér. A csapágyhézag a csapágy futófelülete és a csap közötti olajrés. A hidrodinamikus kenés itt is a Tengelyek és csapágyazások alfejezetben tanult elven működik: a forgó csap olajat húz a szűkülő résbe, és a kialakuló olajfilm elválasztja a felületeket.

A csapágyhézag gyári értéke tipikusan néhány század milliméter, például 0,02…0,06mm0{,}02\ldots 0{,}06\,\text{mm}. A kopással ez növekszik, csökken a hordozó olajfilm, és megindulhat a fémfémes érintkezés. Az axiális hézag a forgattyús tengely hosszirányú játéka, amelyet félgyűrűk vagy peremes csapágy határol; tipikus értéke például 0,05…0,25mm0{,}05\ldots 0{,}25\,\text{mm} (ellenőrizendő: gyártói adat).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Plastigage-mérés: szál a csapon, fedél nyomatékra húzva, lapult szál a skála mellett leolvasva.
A csapágyhézag mérése Plastigage-szállal négy lépésben (példaérték: 0,038 mm a 0,02–0,06 mm-es tartományban)

A képsor a 4. feladat munkalépéseit mutatja: a szál a tiszta csap hosszában fekszik (nem az olajfuraton); a fedelet gyártói nyomatékra húzzuk, közben a tengelyt nem szabad elfordítani, mert a szál elkenődne; a fedél levétele után a lapult szál szélességét a csomagolás skálájával vetjük össze – a szélesebb szál kisebb hézagot jelent.

17.2.4.4 Forgó és alternáló tömegerők, kiegyensúlyozás

A dugattyú és a dugattyúgyűrűk, a csapszeg és a hajtórúd felső része alternáló mozgást végez, tömegüket maltm_{\text{alt}} jelöli. A forgattyús tengely hajtórúdcsapját, a hajtórúd nagyfejét és a forgattyúkarok tömegét a forgó tömeghez mrotm_{\text{rot}} soroljuk. A hajtórúd tömegfelosztása a kisfej és a nagyfej között típustól függően körülbelül egyharmad–kétharmad arányban történik (ellenőrizendő: konkrét hajtórúd esetén).

Szabály. Az ellensúlyok a forgó tömegerőt és az alternáló tömegerő egy részét egyensúlyozzák. Az ellensúly tömege és a tömegközéppont rádiusza szorzatának akkorának kell lennie, hogy a centrifugális erő a csapágyterhelést a kívánt szintre csökkentse.

Az alternáló erő elsőrendű összetevője cos⁡φ\cos\varphi, másodrendű összetevője λcos⁡2φ\lambda \cos 2\varphi szerint változik. Az egyhengeres motorban az elsőrendű erőt kiegyensúlyozó tengellyel lehet részlegesen csökkenteni, a másodrendű erőre pedig általában nem alkalmaznak kompenzálást, csak a tömegerő csökkentésével mérséklik. A négyhengeres soros motorban a hajtórúdcsapok egymáshoz képest 180∘180^{\circ}-ra vannak, ezért az elsőrendű erők páronként kiejtik egymást, a másodrendű erők viszont fázisban összegződnek:

FII,Σ=4maltrω2λcos⁡2φ. F_{\text{II},\Sigma} = 4\,m_{\text{alt}}\,r\,\omega^2\,\lambda\,\cos 2\varphi .

Ezt a másodrendű erőt két, egymással ellentétes irányban, a motor fordulatszámának kétszeresével forgó kiegyensúlyozó tengely csökkenti. A kiegyensúlyozó tengelyekben excenter tömegek vannak, amelyek centripetális erői a másodrendű erővel szemben hatnak.

Az ábra is mutatja, hogy a másodrendű erő (a 0,3⋅cos⁡2φ0{,}3\cdot\cos 2\varphi görbe) kétszer gyorsabban leng; ezért a kiegyensúlyozó tengelyek fordulatszáma is kétszeres.

17.2.4.5 Tömegkiegyenlítés és rezgéscsillapítás

A forgattyús tengely csavarodó lengései rezonanciát okozhatnak. A kritikus fordulatszámot a tengely torziós merevsége és a hozzákapcsolt tehetetlen tömegek határozzák meg. A torziós lengéscsillapító a rezonancia közeli kilengéseket csökkenti. A legtöbb személyautóban a tengely elülső végére gumiba ágyazott tehetetlen tömegű tárcsát szerelnek; nagyobb motoroknál viszkózus, szilikonolajjal töltött ház használatos. A csillapító meghibásodása a tengely elöregedését és repedését okozhatja, ezért ellenőrzése a motor felújításakor elengedhetetlen.

17.2.5 Kidolgozott példák

17.2.5.1 1. példa (A) – Forgó tömegerő számítása

Adott: mrot=0,7kgm_{\text{rot}}=0{,}7\,\text{kg}, r=0,045mr=0{,}045\,\text{m}, n=60001/minn=6000\,\text{1/min}. Keresett: a forgó tömegerő.

ω=2πn60=2π⋅600060≈628,3s−1 \omega = \frac{2\pi n}{60} = \frac{2\pi \cdot 6000}{60} \approx 628{,}3\,\text{s}^{-1}

Frot=0,7⋅0,045⋅628,32≈12,4kN. F_{\text{rot}} = 0{,}7 \cdot 0{,}045 \cdot 628{,}3^2 \approx 12{,}4\,\text{kN}.

Ellenőrzés: 0,7⋅0,045=0,03150{,}7\cdot 0{,}045 = 0{,}0315, 628,32≈394,8⋅103628{,}3^2 \approx 394{,}8\cdot10^3, a szorzat 12,4⋅103N12{,}4\cdot10^3\,\text{N}. Az erő nagysága nagy, de a csapágyfelület és az olajfilm ezt a terhelést elviseli. ∎

17.2.5.2 2. példa (B) – Másodrendű erő négyhengeres motorban

Adott: malt=0,45kgm_{\text{alt}}=0{,}45\,\text{kg}, r=0,045mr=0{,}045\,\text{m}, λ=0,30\lambda=0{,}30, n=40001/minn=4000\,\text{1/min}. Keresett: a négyhengeres motor másodrendű tömegerőjének csúcsa.

ω=2π⋅400060≈418,9s−1. \omega = \frac{2\pi\cdot4000}{60} \approx 418{,}9\,\text{s}^{-1}.

Egy henger másodrendű erőcsúcsa:

FII,max,1=maltrω2λ=0,45⋅0,045⋅418,92⋅0,30≈1,07kN. F_{\text{II,max,1}} = m_{\text{alt}}\,r\,\omega^2\,\lambda = 0{,}45\cdot0{,}045\cdot418{,}9^2\cdot0{,}30 \approx 1{,}07\,\text{kN}.

Négy henger fázisban adódik, így:

FII,Σ=4⋅1,07≈4,3kN. F_{\text{II},\Sigma} = 4\cdot1{,}07 \approx 4{,}3\,\text{kN}.

A kiegyensúlyozó tengelyek ezt az erőt hivatottak csökkenteni. ∎

17.2.6 Minőségellenőrzés

A javításhoz a gyártói adat és a mérési eljárás a mérvadó. A jellemző ellenőrzések:

  1. Szemrevételezés: a forgattyús tengelyen repedés, befogódás, elszíneződés, a csapokon kopásnyom, a lendkerék fogaskoszorúján fogtörés.
  2. Fő- és hajtórúdcsap átmérője: mikrométerrel több ponton, oválisság és kúposság meghatározása. A gyártó kopási határt ad meg; példaérték 0,005…0,010mm0{,}005\ldots0{,}010\,\text{mm} (ellenőrizendő).
  3. Csapágyhézag: beépítéskor a gyártó által előírt hézagot kell elérni. A hagyományos, olcsó ellenőrzés a Plastigage műanyag szál, amelyet a csap és a csapágy közé helyeznek, a csapágycsavart előírt nyomatékkal meghúzzák, majd a szétszedés után a deformált szál szélességéből határozzák meg a hézagot. Példaérték: 0,020…0,060mm0{,}020\ldots0{,}060\,\text{mm}.
  4. Axiális hézag: mérőóra a tengelyvégre, a tengelyt ellentétes irányba nyomva. Példaérték: 0,05…0,25mm0{,}05\ldots0{,}25\,\text{mm}.
  5. Lendkerék/DMF: a DMF-nél mérik a két tömeg közötti szögelfordulást és a rugóerőt; a megfelelő csavarozást új csavarokkal, előírt nyomaték-szög módszerrel kell végrehajtani. Példa: 60Nm+90∘60\,\text{Nm}+90^{\circ} (ellenőrizendő: gyártói adat).

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

17.2.7 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy dízel személyautó tulajdonosa arról panaszkodik, hogy alapjáraton a motor hangja mellett fémes ketyegés hallatszik, amely a tengelykapcsoló benyomásakor eltűnik, és elengedéskor visszatér. Induláskor enyhe rángatás jelentkezik. A szerelő a motortérben végzett szemrevételezés után a kettős tömegű lendkerékre gyanakszik. A diagnosztikai lépés a DMF gyártói mérési eljárása: a két tömeg közötti szögelfordulást mérőcélszerszámmal ellenőrzi, és a rugóterelő játékát vizsgálja. A mért elfordulás meghaladja a gyártói kopási határt (például 40∘40^{\circ} felett; ellenőrizendő). A hajtott tárcsa és a kuplung borítása is a kopás jeleit mutatja. A javítás: a tengelykapcsoló készlet és a DMF cseréje, új csavarokkal, előírt nyomatékszög-módszerrel. A próbaút után a ketyegés megszűnik. Tanulság: ha a DMF kopott, a tengelykapcsoló cseréje önmagában nem oldja meg a problémát, és a csavarokat tilos újra felhasználni.

17.2.8 Tipikus hibák

17.2.9 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a lendkerék a forgattyús tengely tehetetlenségi nyomatékát növeli, és a lökésszerű nyomatékot kisimítja? Indokold röviden!
  2. Mi a különbség a forgó és az alternáló tömegerő között? Sorold fel a forgó és az alternáló tömeghez tartozó fő alkatrészeket!
  3. Miért van szükség négyhengeres soros motornál kiegyensúlyozó tengelyre? Melyik rendű erőt egyenlíti ki, és milyen fordulatszámmal forog?
  4. Milyen eszközzel és milyen lépésekkel ellenőrzöd a főcsapágyhézagot a forgattyús tengely kiszerelése nélkül (részleges bontással)?
  5. Számítsd ki a forgó tömegerőt, ha mrot=0,6kgm_{\text{rot}}=0{,}6\,\text{kg}, r=0,05mr=0{,}05\,\text{m}, n=30001/minn=3000\,\text{1/min}!

17.2.10 Feladatok

17.2.10.1 1. feladat (A)

Sorold fel a forgattyús tengely részeit, és írd le, mi a lendkerék feladata! Milyen anyagokból készülhet a forgattyús tengely?

17.2.10.2 2. feladat (A)

Egy egyhengeres motor forgattyúsugara r=0,04mr=0{,}04\,\text{m}, a szögsebesség ω=377s−1\omega=377\,\text{s}^{-1}. A forgó tömeg mrot=0,8kgm_{\text{rot}}=0{,}8\,\text{kg}. Mekkora a forgó tömegerő? Miért nem függ a forgó tömegerő nagysága a forgattyúszögtől?

17.2.10.3 3. feladat (B)

Rajzold le szövegesen a négyhengeres soros motor hajtórúdcsapjainak egymáshoz viszonyított szöghelyzetét, és magyarázd el, miért ejtik ki egymást az elsőrendű erők, miközben a másodrendű erők összegződnek!

17.2.10.4 4. feladat (B)

Írj számozott munkalépéssort a főcsapágyhézag Plastigage-os ellenőrzésére a forgattyús tengely kiszerelése nélkül (az olajteknő és a csapágyfedél leszerelésével)! Milyen adatot jelölsz az ellenőrző munkalapon?

17.2.10.5 5. feladat (C)

Egy négyhengeres soros motor adatai: malt=0,5kgm_{\text{alt}}=0{,}5\,\text{kg}, r=0,042mr=0{,}042\,\text{m}, λ=0,28\lambda=0{,}28, n=50001/minn=5000\,\text{1/min}. Számold ki az egy hengerre jutó másodrendű tömegerő csúcsértékét, majd az összegzett négyhengeres erőt! Hasonlítsd össze a forgó tömegerővel, ha mrot=0,9kgm_{\text{rot}}=0{,}9\,\text{kg} ugyanazon a tengelyen.

17.2.10.6 6. feladat (D)

Ügyfélpanasz: alapjáraton ketyegő hang, a tengelykapcsoló benyomásakor megszűnik. Sorold fel a lehetséges okokat és a megerősítő méréseket, majd javasolj javítást! Milyen biztonsági és gyártói előírásokat tartasz be?

17.2.11 Megoldások

17.2.11.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A lendkerék nagy tehetetlenségi nyomatéka a munkavégző ütemben elnyeli az energiát, a többi ütemben visszaadja, így a szögsebesség ingadozása kisebb.
  2. A forgó tömegerő azokból a részekből származik, amelyek körmozgást végeznek: a hajtórúdcsap, a hajtórúd nagyfeje, a forgattyúkar. Az alternáló tömegerő a dugattyú, a gyűrűk, a csapszeg és a hajtórúd kisfejének váltakozó mozgásából adódik.
  3. A négyhengeres soros motornál az elsőrendű erők kiegyenlítik egymást, a másodrendű erők fázisban összegződnek, ezért két, egymással ellentétes irányban, a motor kétszeres fordulatszámán forgó kiegyensúlyozó tengelyt alkalmaznak.
  4. A főcsapágyhézagot részleges bontással (olajteknő és csapágyfedél leszerelése) úgy mérik, hogy a csapágyfedél eltávolítása és a csap olajmentesre tisztítása után a csap és a csapágy futófelülete közé Plastigage szálat helyeznek, a fedelet a gyártói nyomatékkal visszaszerelik (a tengelyt ilyenkor elforgatni tilos, mert a szál elkenődik), majd újbóli szétszerelés után a szál deformációjából határozzák meg a hézagot milliméterben.
  5. ω=2π⋅3000/60=314,2s−1\omega = 2\pi\cdot3000/60 = 314{,}2\,\text{s}^{-1}. Frot=0,6⋅0,05⋅314,22≈2,96kNF_{\text{rot}} = 0{,}6\cdot0{,}05\cdot314{,}2^2 \approx 2{,}96\,\text{kN}.

17.2.11.2 Feladatok megoldása

1. A forgattyús tengely részei: főcsapok, hajtórúdcsapok, forgattyúkarok, ellensúlyok, olajfuratok, valamint a vezérmű- és lendkerékoldali vég. A lendkerék a forgattyús tengely nyomatéklengéseit simítja, tárolja a munkavégző ütem energiáját, és átadja a nyomatékot a tengelykapcsolónak. Anyagok: nemesített acél, gömbgrafitos öntöttvas, nagy terhelésnél nitridált vagy edzett acél.

2. ω=377s−1\omega = 377\,\text{s}^{-1}, Frot=0,8⋅0,04⋅3772≈4,55kNF_{\text{rot}}=0{,}8\cdot0{,}04\cdot377^2 \approx 4{,}55\,\text{kN}. Az erő a tengely forgási síkjában, a forgattyúscsaptól kifelé hat. Nagysága nem függ a forgattyúszögtől, mert a forgó tömeg állandó sugáron, állandó szögsebességgel kering: csak az iránya fordul együtt a forgattyúval (az alternáló erővel ellentétben, amely cos⁡φ\cos\varphi szerint változik).

3. A négyhengeres soros motorban a hajtórúdcsapok páronként 180∘180^{\circ}-ra vannak. Az elsőrendű erő maltrω2cos⁡φm_{\text{alt}}r\omega^2\cos\varphi. Amikor az egyik henger φ\varphi-nél van, a vele szemben lévő henger φ+180∘\varphi+180^{\circ}-nál, így cos⁡(φ+180∘)=−cos⁡φ\cos(\varphi+180^{\circ})=-\cos\varphi, a két erő összege nulla. A másodrendű erő maltrω2λcos⁡2φm_{\text{alt}}r\omega^2\lambda\cos2\varphi. A 180∘180^{\circ}-os eltolás 2⋅180∘=360∘2\cdot180^{\circ}=360^{\circ}, tehát a másodrendű erők azonos fázisban összegződnek, ezért szükséges a kiegyensúlyozó tengely.

4. Munkalépések: 0) az olajteknő leszerelése (a gyártói eljárás szerint); 1) a főcsapágyfedél csavarjainak jelölése, eltávolítása; 2) a csap és a csapágycsésze olajmentesre tisztítása, majd a megfelelő hosszúságú Plastigage szál elhelyezése a csapra; 3) a fedél visszaszerelése, a csavarokat a gyártói nyomatékra húzni (pl. 50Nm50\,\text{Nm}, ellenőrizendő) – a fedél meghúzása után a tengelyt elforgatni tilos, mert a szál elkenődik; beépített motornál a tengelyt alulról meg kell támasztani (ellenőrizendő: gyártói eljárás); 4) a fedél ismételt eltávolítása; 5) a deformált szál szélességének összehasonlítása a skálával; 6) az eredmény rögzítése a munkalapon (csap helye, mért hézag, előírt tartomány, megjegyzés); 7) a szálmaradvány eltávolítása, a csésze és a csap olajozása, végleges szerelés.

5. ω=2π⋅5000/60≈523,6s−1\omega = 2\pi\cdot5000/60 \approx 523{,}6\,\text{s}^{-1}. Egy henger másodrendű csúcsa:

0,5⋅0,042⋅523,62⋅0,28≈0,5⋅0,042⋅274,2⋅103⋅0,28≈1,61kN. 0{,}5\cdot0{,}042\cdot523{,}6^2\cdot0{,}28 \approx 0{,}5\cdot0{,}042\cdot274{,}2\cdot10^3 \cdot0{,}28 \approx 1{,}61\,\text{kN}.

Négy henger esetén:

4⋅1,61≈6,44kN. 4\cdot1{,}61 \approx 6{,}44\,\text{kN}.

A forgó tömegerő:

0,9⋅0,042⋅523,62≈10,4kN. 0{,}9\cdot0{,}042\cdot523{,}6^2 \approx 10{,}4\,\text{kN}.

A forgó erő nagyobb, de a másodrendű erőt ki kell egyensúlyozni, mert a felfüggesztésre és a karosszériára rezgésként hat.

6. Lehetséges okok: kettős tömegű lendkerék kopott, a tengelykapcsoló kinyomócsapágy, a hajtórúd- vagy főcsapágy kopása, a lendkerék csavarjai lazák. Megerősítő mérések: szemrevételezés, hallgatózós behatárolás, DMF szögelfordulás mérése, a csapágyhézag és az axiális hézag ellenőrzése, a tengelykapcsoló működtetése közben a zaj változása. A javítás: DMF és tengelykapcsoló készlet cseréje új csavarokkal, gyártói nyomaték-szög módszerrel; a csapágyak ellenőrzése. Be kell tartani a gyártói javítási utasítást, a biztonsági előírásokat, és minden meghúzási nyomatékot, kopási határt ellenőrizni kell.

17.2.12 Rövid összefoglaló

A forgattyús tengely a dugattyúk váltakozó mozgását forgó mozgássá alakítja. Részei a fő- és hajtórúdcsapok, a forgattyúkarok, az ellensúlyok és az olajfuratok. A torziós lengéscsillapító a csavarólengéseket mérsékli. A lendkerék a nyomatéklengéseket simítja; a kettős tömegű lendkerék rugókkal elszigeteli a hajtásláncot. A fő- és hajtórúdcsapágyak siklócsapágyak, a csapágyhézagot gyártói előírással, például Plastigage méréssel kell ellenőrizni. A forgó tömegerő mrotrω2m_{\text{rot}}r\omega^2, az alternáló tömegerő elsőrendű cos⁡φ\cos\varphi, másodrendű λcos⁡2φ\lambda\cos2\varphi szerint változik. A négyhengeres soros motorban az elsőrendű erők kiejtik egymást, a másodrendű erők összegződnek, ezért kiegyensúlyozó tengelyekre van szükség. Továbbvitt eredmény: a tömegerők és a kiegyensúlyozás elvét használjuk a Hengertömb, hengerfej, hengerfejtömítés, égéstér, szívó- és kipufogórendszer alfejezetben a motortartó és bordázat igénybevételénél, a Tengelykapcsolók: száraz súrlódó, kettős tömegű lendkerék, hidrodinamikus alfejezetben a DMF működésénél, valamint a(z) A motor ki- és beszerelése, szétszerelése és a forgattyús hajtómű hibafelvételezése alfejezetben a csapágy- és lendkerék-ellenőrzés során.

17.2.13 Források és ellenőrzési hiányok

Elsődleges forrás: gyártói javítási utasítás és adattáblázatok. A csapágyhézag, az axiális hézag, a tömegtűrések, a csavarok meghúzási nyomatéka és a DMF mérési határértékei járműtípusonként változnak, ezért a megadott értékek tanulási példák. A hajtórúd tömegfelosztás pontos aránya és a torziós lengéscsillapító típusa a gyártói konstrukciótól függ. A forgattyús tengely anyagminősége és hőkezelése a gyártói specifikációban szerepel. Az említett meghúzási nyomatékok és kopási határok minden esetben ellenőrizendők: gyártói adat.