A dízel és Otto-motorok leggyakoribb nagyfelújítást igénylő hibái között a hengerfejtömítés meghibásodása, a hengerfej repedése vagy vetemedése, valamint a hengerpersely kopása található. A műhelyben tipikus ügyfélpanasz: „fogy a hűtővíz, fehér a füst hidegen indításkor, és az olaj kupakján világos hab van.” Ilyenkor először a hengerfejtömítést és a hengerfej állapotát kell ellenőrizni, mielőtt a motor szétszedéséről döntenénk. Ez az alfejezet a hengertömb, a hengerperselyek, a hengerfej, a hengerfejtömítés, az égéstér, valamint a szívó- és kipufogórendszer felépítését, anyagait, igénybevételeit és jellemző hibáit tanítja meg.
Képzeljünk el egy négyhengeres soros motor keresztmetszetét. A legalul lévő, masszív öntvény a hengertömb, benne négy függőleges furattal: a hengerekkel vagy hengerperselyekkel. A hengerek körül vízteres csatornák futnak: ez a hűtőköpeny. A hengertömb felső síkjára fekszik a hengerfejtömítés, erre pedig a hengerfej csavaros kötése illeszkedik. A hengerfejben vannak a szívó- és kipufogócsatornák, a szelepülések, a gyújtógyertya- vagy injektorhelyek, valamint az égéstér bemélyedései. A dugattyú felső pontján a dugattyú, a hengerfal és a hengerfej zárja körül az égőteret. Az alábbi metszet két szomszédos hengert mutat a tömítéssel együtt.

A metszeten látszik, hogy a hengerfej és a hengertömb között fekvő tömítés egyszerre zárja le az égésteret (tűzgyűrű a furat körül), a hűtőfolyadék-járatokat, az olajjáratot és a külső levegőt. Ahol a tömítés egy szakasza átég vagy elválik, ott a két szomszédos tér között nyílik szivárgási út; a számozott utakhoz tartozó tüneteket a lenti tünetlista és az ábra táblázata párosítja.
Definíció. A hengertömb (cylinder block) a motor fő teherviselő szerkezeti eleme, amely hordozza a hengereket (vagy hengerperselyeket), a forgattyús tengely csapágyazását, a hűtőköpenyt, az olajjáratokat és a motor segédberendezéseinek rögzítési pontjait.
Definíció. A hengerpersely (cylinder liner) a hengertömbbe illesztett, kopásnak és égéstérnyomásnak kitett cső, amely lehet száraz vagy nedves kialakítású. A száraz persely a hengertömb furatába sajtolt, nem érintkezik közvetlenül a hűtőfolyadékkal; a nedves persely közvetlenül a hűtőfolyadékkal érintkezik, felül peremmel, alul tömítőgyűrűvel illeszkedik.
Definíció. A hengerfej (cylinder head) a hengertömböt felül lezáró, a szelepeket, a szelepvezetőket, a vezérlő csatornákat és a gyújtó/égéstér elemeket hordozó szerkezet, amely az égéstér egyik falát alkotja.
Definíció. A hengerfejtömítés (cylinder head gasket) a hengertömb és a hengerfej közötti, többfunkciós tömítő elem, amely szétválasztja az égéskamrát, a hűtőfolyadékjáratokat, az olajjáratokat és a külső levegőt egymástól és a környezettől.
Definíció. Az égéstér (combustion chamber) a dugattyú felső holtpontjánál létrejövő, a dugattyútető, a hengerfal, a hengerfej alsó síkja és a hengerfejben kialakított bemélyedés által határolt tér, ahol a tüzelőanyag-levegő keverék égése lezajlik.
A hengertömb hagyományosan öntöttvasból készül, mert jó csillapítóképességgel, kopásállósággal és hőállósággal rendelkezik. A könnyebb járműépítés érdekében elterjedtek az alumínium hengertömbök is, ilyenkor a hengerfuratokba rendszerint öntöttvas vagy bevonatos alumínium perselyeket illesztenek, mert az alumínium önmagában nem lenne elég kopásálló a dugattyúgyűrűk számára. A hengertömb alsó része a forgattyúház (crankcase), amely a forgattyús tengely csapágyazási helyeit és az olajteret hordozza. A forgattyúház szellőztetése a forgattyúházban keletkező égésgáz- és olajgőz-keveréket vezeti vissza a szívócsőbe, megelőzve a túlnyomást és az olaj elfolyását a tömítéseken.
A száraz persely a hengertömb furatába sajtolt vékonyfalú cső. A nedves persely külső felületén bordázott vagy sima, közvetlenül a hűtőfolyadékban fürdik. A nedves persely előnye a jó hőelvezetés és a cserélhetőség, hátránya a tömítéseken át esetleg beszivárgó hűtőfolyadék. A persely anyaga többnyire öntöttvas vagy acél, felülete különlegesen csiszolt, esetenként hónolt keresztfelülettel, hogy a kenőolaj megtapadjon rajta.
Megjegyzés. A korszerű motorokon gyakran bevonatos (pl. nikasil vagy hasonló) bevonatú hengerfalakat használnak, ilyenkor nincs külön persely.
A hengerfej anyaga leggyakrabban alumíniumötvözet a jó hővezetés miatt, de nagyobb hőterhelésű dízelmotoroknál öntöttvas vagy hőálló acél is előfordul. A hengerfej alsó felülete pontosan síkra munkált, mert itt tömít a hengerfejtömítés. A hengerfejben futnak a szívó- és kipufogócsatornák, a hűtőfolyadékjáratok, az olajellátó furatok a vezérmű, a hidraulikus szelepemelők és a kipufogószelepek hűtésére. A hengerfejben találhatók a szelepülések, a szelepvezetők, a gyújtógyertya vagy injektor helyei, továbbá a hengerfejcsavarok menetes furatai.
A hengerfej égéstér-kialakítása jelentősen befolyásolja az égés minőségét. Otto-motornál az égéstér rendszerint a hengerfejben kialakított bemélyedés, amely a szívó- és kipufogószelepet foglalja magában; dízelmotornál gyakran a dugattyúban lévő égéstér a mértékadó (ld. A dízelmotor működése és keverékképzése). Az égéstér alakjától függ a kompresszió, a lángfront terjedése és a kopogásra való hajlam.
A hengerfejet csavarok rögzítik a hengertömbhöz, méghozzá előírt meghúzási sorrendben és nyomatékkal. A korszerű motorokon nyúlócsavarok (stretch bolts) kerülnek alkalmazásra, amelyek a meghúzás során a rugalmas szakaszukon túl, a folyáshatár közelébe kerülnek, így állandó szorítóerőt biztosítanak a tömítés számára. A nyúlócsavart a szögben kifejezett meghúzási eljárás után egyszer szabad csak használni, újabb ciklusban cserélni kell, mert a képlékeny alakváltozás miatt nem adná a megfelelő előfeszítést.
Előírás. A hengerfejcsavarok meghúzási nyomatékát, meghúzási sorrendjét és a nyúlócsavarok szöghúzásának mértékét mindig a gyártói javítási utasítás adja meg. A könyvben szereplő értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat).
A hengerfejcsavarok meghúzása jellemzően három lépésben történik: előnyomaték, közepes nyomaték, majd szöghúzás (pl. 90° + 90°). A szöghúzás mérése szögmérő vagy a csavarfejen jelölt referenciavonalak segítségével történik.
A hengerfejtömítésnek a következő feladatai vannak: - az égéskamra gáztömör lezárása a legnagyobb égési nyomásnál (120–200 bar dízel, 40–80 bar Otto esetén – ellenőrizendő); - a hűtőfolyadék és a hengertér elválasztása; - az olajjáratok, a vízjáratok és a külső levegő egymástól való elválasztása; - a hőátadás és a nyomáseloszlás egyenletessé tétele a hengerfej és a tömb között.
A tömítések anyaga hagyományosan lágyacél mag, grafit- vagy gumibevonat, tömítőperemek; a modern, nagy terhelésű motorokhoz többrétegű acél (MLS – multi layer steel) tömítéseket használnak, amelyek rugalmasan követik a hengerfej és a tömb mikroszkopikus elmozdulásait.
A hengerfejtömítés hibáinak jellemző tünetei: - olaj a hűtőfolyadékban (③ út): olajemulzió a kiegyenlítő tartályban, fehér hab az olajban; - kipufogógáz a hűtőben (① út): a hűtőben folyamatos buborékolás, a hűtőkör nyomás alá kerül, a szint gyorsan csökken; - hűtőfolyadék az égéstérbe jut (② út): fehér füst, különösen hidegen indításkor, jellegzetes édeskés szag; - hengerközi tömítetlenség (④ út): két henger között a kompresszió átszivárog, teljesítményvesztés, egyenetlen járás, esetleg visszacsapás a szívócsőbe; - többhengeres motoron hideg indítási nehézség a kompresszió- és a hűtőfolyadék-veszteség miatt.
A tömítés hibáján kívül hasonló tüneteket okozhat a hengerfej repedése, a hengerblokk vetemedése vagy a hűtőrendszer túlnyomása.
A szívócső (intake manifold) a szívólevegő elosztását végzi a hengerek felé. Anyaga műanyag, alumínium vagy öntöttvas. A szívócső hossza és keresztmetszete befolyásolja a töltési fokot a gázlengések (pulzáció) révén. A változtatható hosszúságú szívócső (variable intake manifold) egy belső pillangószeleppel vagy eltolható elemmel két különböző hosszúságú út közül választ: alacsony fordulaton hosszabb, nagyobb nyomatékot adó rezonanciacső, magas fordulaton rövidebb, jobb töltési fokú cső aktív. Ennek működtetése az ECU vagy a fordulatszám-függő pneumatikus szelep feladata.
A kipufogócső (exhaust manifold) a hengerekből kiáramló forró égésgázt gyűjti össze és vezeti a turbófeltöltőhöz vagy a kipufogórendszer további részéhez. Anyaga öntöttvas, acéllemez vagy rozsdamentes acél; a magas hőmérséklet (jellemzően 400–900 °C a motor üzemállapotától függően – ellenőrizendő) miatt hőtágulást kompenzáló megoldások szükségesek.
A kipufogórendszer felépítése a motortól hátrafelé: - leömlőcső (downpipe), benne esetleges hajlékony csőelem (flexibilis tag); - károsanyag-átalakító (katalizátor) Otto-motornál; dízelnél részecskeszűrő (DPF) és SCR-rendszer (részletesen ld. Dízel-utókezelés); - közbenső hangtompító (rezonátor) és végdob; - csatlakozó elemek, felfüggesztő gumibakok, hővédő lemezek.
A hangtompítók feladata a kipufogógáz áramlásának csillapítása, a zaj csökkentése. A rezonátor a pulzáló gázáramot simítja, a végdob a zajenergia egy részét abszorbeálja vagy reflexióval kioltja. A kipufogórendszer ellennyomása befolyásolja a motor töltését és a fogyasztást; a túl nagy ellennyomás teljesítményvesztést, a túl kicsi (pl. kilyukadt dob) zajt és utóégetési problémákat okozhat.
Számítás. A hengerfejcsavar meghúzásakor a csavar rugalmas szakaszán a megnyúlás arányos a szögelfordulással. Ha a csavar menetemelkedése , akkor egy teljes fordulat () alatt a csavar -t nyúlik meg (a tömítés és az alkatrészek rugalmasságát most egyszerűen figyelmen kívül hagyva). Egy -os szöghúzás alatt a megnyúlás mértéke: A valóságban a tényleges csavarnyúlást a csavar rugalmas megnyúlása és a szerkezeti elemek rugalmassága együtt határozza meg, ezért a szögértéket a gyártó mérések alapján adja meg. Például egy tipikus nyúlócsavar szöghúzása (ellenőrizendő: gyártói adat). A második további -t tesz hozzá. Ez a példa bemutatja, hogy miért nem elég a nyomatékra hagyatkozni: a nyúlás mértéke pontosabban szabályozható a szögelfordulással, mint a nyomatékkal.
Számítás. A hengerfej síkságát hosszirányban és átlósan is mérjük egy precíziós vonalzóval és hézagmérővel. Tegyük fel, hogy a gyártói megengedett eltérés a teljes hosszon (ellenőrizendő). A mérések szerint a hengerfej közepén a hézagmérő -es lemeze éppen befért, de a -es már nem. Ez azt jelenti, hogy a síkság , tehát a hengerfej még használható. Ha az eltérés meghaladná a határt, a fejet síkba kell köszörültetni, ami csökkenti a kompressziótérfogatot, és befolyásolja a sűrítési arányt.

Az (a) rész a mérési irányokat mutatja: két hosszirányú, két átlós és három keresztirányú vonal mentén fektetjük fel a vonalzót, és a legnagyobb befért lamellát jegyezzük fel (itt 0,04 mm a 0,05 mm-es példahatár alatt). A (b) rész egy négyhengeres fej tíz csavarját számozza a jellemző, középről kifelé haladó sorrendben; minden fokozatot (előnyomaték, nyomaték, szöghúzások) mind a tíz csavaron végig kell vinni, mielőtt a következőre lépünk.
A hengertömbre és hengerfejre vonatkozó ellenőrzések:
A hengerfejtömítés hibájának megállapítására szolgáló gyakorlati ellenőrzőlista:
Valós eset. Egy használt, négyhengeres benzines autót hoznak a szervizbe azzal, hogy a hűtővíz folyamatosan fogy, a kiegyenlítő tartályban olajos hab jelenik meg, és hidegen indításkor hosszú ideig fehér füst jön a kipufogóból. A tulajdonos szerint a motor néha nem is veszi fel az erejét. A diagnosztika lépései a következők voltak:
Tanulság. A hengerfejtömítés hibája többszörös tünetet adhat, mert a gáz, a hűtőfolyadék és az olaj keveredhet. A diagnosztikában a hűtőrendszer nyomáspróbája és a hengernyomás-mérés a leghasznosabb, de a CO₂-teszt megerősíti a gázszivárgást.
Önellenőrzés – válaszok
1. feladat (A) Hasonlítsd össze a száraz és nedves hengerperselyt: tedd táblázatba, hogy melyik érintkezik a hűtőfolyadékkal, melyik cserélhető könnyebben, és melyiknek jobb a hőelvezetése.
2. feladat (A) Egy hengerfej síksága a mérés szerint a hosszirányban. A gyártói határ . Használhatjuk-e a fejet? Indokold.
3. feladat (B) Négyhengeres motoron a kompressziómérés eredménye (példaérték): 1. henger: 12,0 bar; 2. henger: 11,8 bar; 3. henger: 7,2 bar; 4. henger: 11,9 bar. Melyik henger okozhat tömítéshibát? Milyen további vizsgálatot végeznél?
4. feladat (B) Sorold fel a hengerfejcsavar meghúzásának helyes lépéseit (nyúlócsavar esetén), beleértve a sorrendet és a szöghúzást.
5. feladat (C) Egy változtatható hosszúságú szívócsőben alacsony fordulaton hosszú, magas fordulaton rövid cső aktív. Magyarázd el, miért van erre szükség, és mi történik, ha a váltószelep beragadt hosszú helyzetben.
6. feladat (D) Valós műhelyhelyzet: az ügyfél panaszai szerint a hűtőfolyadék szintje naponta csökken, az olajszint magas és fehér, a kipufogó fehér füstöt ereget. A hengernyomás mérésekor a 3. hengernél 6,8 bar értéket mértek, a többinél 11,5–12,0 bar. A hűtőfolyadék feletti gáztér CO₂-tesztje pozitív. Írd le a diagnosztikai következtetést és a javítási tervet.
1. feladat (A)
| Jellemző | Száraz persely | Nedves persely |
|---|---|---|
| Érintkezik hűtőfolyadékkal? | nem | igen |
| Cserélhetőség | nehezebb (préselés) | könnyebb |
| Hőelvezetés | közvetett, gyengébb | közvetlen, jobb |
2. feladat (A) , tehát a fej síksága megfelel, de fontos ellenőrizni a teljes felületet keresztirányban és átlósan is, mert a hosszirányú mérés önmagában nem elég. Ha bármelyik irány meghaladja a határt, köszörülés szükséges.
3. feladat (B) A 3. henger kompressziója jelentősen alacsonyabb (), mint a többi (), ami arra utal, hogy ott tömítetlenség van. Tovább vizsgálandó: a 2. és 3. henger közötti tömítés átégése esetén a 2. hengernél is lehet kisebb eltérés; végezzünk hengerenkénti szivárgásvizsgálatot, hűtőrendszer CO₂-tesztet, valamint endoszkópos vizsgálatot a hengerfal sérülésének kimutatására.
4. feladat (B) A hengerfejcsavar meghúzása nyúlócsavarral: 1. A csavarokat tisztítsd meg, a menetes furatot olajmentesítsd és szárítsd. 2. Helyezd be a csavarokat, húzd meg kézzel. 3. Kövesd a gyártói sorrendet (jellemzően középről kifelé spirálisan). 4. Előnyomaték (pl. 30 Nm – ellenőrizendő). 5. Második nyomatéklépés (pl. 90 Nm – ellenőrizendő). 6. Szöghúzás szögmérővel (pl. 90°, majd további 90° – ellenőrizendő). 7. Ellenőrizd a tömítés épségét, a csavarok állapotát, majd szereld össze a környező rendszereket.
5. feladat (C) A szívócső rezonanciajelensége révén a csőhossz befolyásolja a beszívott levegő impulzusát. Alacsony fordulaton hosszú csővel a rezonancia a szívóütem végén nyomáscsúcsot hoz létre, ami növeli a töltési fokot és a nyomatékot. Magas fordulaton rövid cső szükséges, mert a hosszú csőben a rezonancia eltolódna, és a szívási ellenállás megnőne. Ha a váltószelep beragadt hosszú állásban, a motor magas fordulaton nem tudná leadni a teljes töltést, teljesítményvesztés és magasabb fogyasztás jelentkezik.
6. feladat (D) A tünetek és a 3. henger alacsony kompressziója, valamint a pozitív CO₂-teszt együttesen a hengerfejtömítés hibájára utal, valószínűleg a 3. henger közelében, ahol égésgáz jut a hűtőkörbe, és hűtőfolyadék az olajba. A diagnosztikai következtetés: a hengerfejtömítés tömítetlen, a hengerfej vetemedése vagy repedése is lehetséges. Javítási terv: 1. Motort hideg, egyéni védőeszköz, hűtőfolyadék leeresztése, akkumulátor lekötése. 2. Szívó-/kipufogórendszer elemeinek, kábelezésének, vezérmű lánc/szíj feszességének rögzítése, majd lefejtés a gyártói sorrendben. 3. Hengerfej vizsgálata: síkság, repedésvizsgálat, esetleg köszörülés a határértékek szerint. 4. Új hengerfejtömítés és új nyúlócsavarok beépítése, meghúzás a gyártói sorrendben és nyomatékkal/szöggel. 5. Hűtőrendszer átöblítése, olajcsere, hűtőfolyadék betöltése, légtelenítés. 6. Hideg-/melegpróba, kompressziómérés megismétlése, CO₂-teszt, szivárgásellenőrzés. 7. Dokumentálás: munkalap, felhasznált alkatrészek, beállítások.
A hengertömb a motor fő teherviselő eleme, amely hordozza a hengereket (száraz vagy nedves perselyeket), a hűtőköpenyt és a forgattyúházat. A hengerfej anyaga általában alumínium, benne futnak a szívó- és kipufogócsatornák, a víz- és olajjáratok; alsó síkja az égéstér egyik falát alkotja. A hengerfejtömítés egyszerre tömíti az égéskamrát, a hűtőfolyadék- és az olajjáratokat; hibája esetén olaj kerülhet a vízbe, hűtőfolyadék az égéstérbe (fehér füst), vagy égésgáz a hűtőbe (buborék, CO₂-szint emelkedés). A hengerfej rögzítésére nyúlócsavarokat használnak, amelyeket szöghúzással kell meghúzni a gyártói sorrendben, és egyszeri használat után cserélni kell. A szívócső hossza befolyásolja a töltési fokot, a kipufogórendszer a gázok elvezetése mellett zajcsökkentő és utókezelési feladatokat lát el. Minden szerelési művelet előtt a gyártói javítási utasítás elsőbbséget élvez; a megadott értékek tanulási példák. Továbbvitt eredmény: a hengerfej és a hengerfejtömítés tárgyalása megalapozza a(z) A töltéscsere vezérlése: vezérlési diagram, szelepek, szelephézag, hidraulikus szelepemelők és a(z) A motor hűtése alfejezeteket, mert ott a csatornák és a hűtőkör együttműködését használjuk fel.
Forrástípusok: gyártói javítási utasítások (hengerfejtömítés, csavarozási adatok), szakkönyvek (motor szerkezettan), valamint a hengerfej és tömítés anyagaira vonatkozó általános gépészeti ismeretek.
Ellenőrzendő állítások: - A hengerfejcsavar meghúzási nyomatékai és szöghúzási értékei (30 Nm, 90 Nm, 90°+90°) – gyártói adat. - A megengedett hengerfej-síksági határ (0,05 mm) – gyártói adat. - A hengerfurat megengedett kopási határai (0,02–0,05 mm) – gyártói adat. - A hűtőrendszer nyomáspróba értéke (1,0 bar) – a gyártó által megadott vizsgálati nyomás. - A hengernyomás példaértékek (12,0 bar névleges) – típusfüggő, ellenőrizendő. - A kipufogógáz hőmérséklet-tartománya (400–900 °C) – típus- és terhelésfüggő, ellenőrizendő.
A jogszabályi vagy hatósági előírások itt közvetlenül nem hivatkozottak, de a kipufogó és hűtőrendszer javításakor a hulladékkezelésre és a munkavédelemre vonatkozó szabályok érvényesek.