17.3 Hengertömb, hengerfej, hengerfejtömítés, égéstér, szívó- és kipufogórendszer

17.3.1 Motiváció

A dízel és Otto-motorok leggyakoribb nagyfelújítást igénylő hibái között a hengerfejtömítés meghibásodása, a hengerfej repedése vagy vetemedése, valamint a hengerpersely kopása található. A műhelyben tipikus ügyfélpanasz: „fogy a hűtővíz, fehér a füst hidegen indításkor, és az olaj kupakján világos hab van.” Ilyenkor először a hengerfejtömítést és a hengerfej állapotát kell ellenőrizni, mielőtt a motor szétszedéséről döntenénk. Ez az alfejezet a hengertömb, a hengerperselyek, a hengerfej, a hengerfejtömítés, az égéstér, valamint a szívó- és kipufogórendszer felépítését, anyagait, igénybevételeit és jellemző hibáit tanítja meg.

17.3.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy négyhengeres soros motor keresztmetszetét. A legalul lévő, masszív öntvény a hengertömb, benne négy függőleges furattal: a hengerekkel vagy hengerperselyekkel. A hengerek körül vízteres csatornák futnak: ez a hűtőköpeny. A hengertömb felső síkjára fekszik a hengerfejtömítés, erre pedig a hengerfej csavaros kötése illeszkedik. A hengerfejben vannak a szívó- és kipufogócsatornák, a szelepülések, a gyújtógyertya- vagy injektorhelyek, valamint az égéstér bemélyedései. A dugattyú felső pontján a dugattyú, a hengerfal és a hengerfej zárja körül az égőteret. Az alábbi metszet két szomszédos hengert mutat a tömítéssel együtt.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Két henger metszete hengerfejjel, tömítéssel és tömbbel, öt számozott szivárgási útvonallal és a hozzájuk tartozó tünetekkel.
Hengerfejtömítés: tömítési helyek és jellegzetes szivárgási utak (① égéstér → hűtőköpeny, ② hűtőköpeny → égéstér, ③ hűtőköpeny ↔︎ olajjárat, ④ henger → henger, ⑤ kifelé)

A metszeten látszik, hogy a hengerfej és a hengertömb között fekvő tömítés egyszerre zárja le az égésteret (tűzgyűrű a furat körül), a hűtőfolyadék-járatokat, az olajjáratot és a külső levegőt. Ahol a tömítés egy szakasza átég vagy elválik, ott a két szomszédos tér között nyílik szivárgási út; a számozott utakhoz tartozó tüneteket a lenti tünetlista és az ábra táblázata párosítja.

17.3.3 Definíciók és alapfogalmak

Definíció. A hengertömb (cylinder block) a motor fő teherviselő szerkezeti eleme, amely hordozza a hengereket (vagy hengerperselyeket), a forgattyús tengely csapágyazását, a hűtőköpenyt, az olajjáratokat és a motor segédberendezéseinek rögzítési pontjait.

Definíció. A hengerpersely (cylinder liner) a hengertömbbe illesztett, kopásnak és égéstérnyomásnak kitett cső, amely lehet száraz vagy nedves kialakítású. A száraz persely a hengertömb furatába sajtolt, nem érintkezik közvetlenül a hűtőfolyadékkal; a nedves persely közvetlenül a hűtőfolyadékkal érintkezik, felül peremmel, alul tömítőgyűrűvel illeszkedik.

Definíció. A hengerfej (cylinder head) a hengertömböt felül lezáró, a szelepeket, a szelepvezetőket, a vezérlő csatornákat és a gyújtó/égéstér elemeket hordozó szerkezet, amely az égéstér egyik falát alkotja.

Definíció. A hengerfejtömítés (cylinder head gasket) a hengertömb és a hengerfej közötti, többfunkciós tömítő elem, amely szétválasztja az égéskamrát, a hűtőfolyadékjáratokat, az olajjáratokat és a külső levegőt egymástól és a környezettől.

Definíció. Az égéstér (combustion chamber) a dugattyú felső holtpontjánál létrejövő, a dugattyútető, a hengerfal, a hengerfej alsó síkja és a hengerfejben kialakított bemélyedés által határolt tér, ahol a tüzelőanyag-levegő keverék égése lezajlik.

17.3.4 Felépítés és működés

17.3.4.1 Hengertömb és hengerperselyek

A hengertömb hagyományosan öntöttvasból készül, mert jó csillapítóképességgel, kopásállósággal és hőállósággal rendelkezik. A könnyebb járműépítés érdekében elterjedtek az alumínium hengertömbök is, ilyenkor a hengerfuratokba rendszerint öntöttvas vagy bevonatos alumínium perselyeket illesztenek, mert az alumínium önmagában nem lenne elég kopásálló a dugattyúgyűrűk számára. A hengertömb alsó része a forgattyúház (crankcase), amely a forgattyús tengely csapágyazási helyeit és az olajteret hordozza. A forgattyúház szellőztetése a forgattyúházban keletkező égésgáz- és olajgőz-keveréket vezeti vissza a szívócsőbe, megelőzve a túlnyomást és az olaj elfolyását a tömítéseken.

A száraz persely a hengertömb furatába sajtolt vékonyfalú cső. A nedves persely külső felületén bordázott vagy sima, közvetlenül a hűtőfolyadékban fürdik. A nedves persely előnye a jó hőelvezetés és a cserélhetőség, hátránya a tömítéseken át esetleg beszivárgó hűtőfolyadék. A persely anyaga többnyire öntöttvas vagy acél, felülete különlegesen csiszolt, esetenként hónolt keresztfelülettel, hogy a kenőolaj megtapadjon rajta.

Megjegyzés. A korszerű motorokon gyakran bevonatos (pl. nikasil vagy hasonló) bevonatú hengerfalakat használnak, ilyenkor nincs külön persely.

17.3.4.2 Hengerfej

A hengerfej anyaga leggyakrabban alumíniumötvözet a jó hővezetés miatt, de nagyobb hőterhelésű dízelmotoroknál öntöttvas vagy hőálló acél is előfordul. A hengerfej alsó felülete pontosan síkra munkált, mert itt tömít a hengerfejtömítés. A hengerfejben futnak a szívó- és kipufogócsatornák, a hűtőfolyadékjáratok, az olajellátó furatok a vezérmű, a hidraulikus szelepemelők és a kipufogószelepek hűtésére. A hengerfejben találhatók a szelepülések, a szelepvezetők, a gyújtógyertya vagy injektor helyei, továbbá a hengerfejcsavarok menetes furatai.

A hengerfej égéstér-kialakítása jelentősen befolyásolja az égés minőségét. Otto-motornál az égéstér rendszerint a hengerfejben kialakított bemélyedés, amely a szívó- és kipufogószelepet foglalja magában; dízelmotornál gyakran a dugattyúban lévő égéstér a mértékadó (ld. A dízelmotor működése és keverékképzése). Az égéstér alakjától függ a kompresszió, a lángfront terjedése és a kopogásra való hajlam.

17.3.4.3 Hengerfejcsavarok és nyúlócsavar

A hengerfejet csavarok rögzítik a hengertömbhöz, méghozzá előírt meghúzási sorrendben és nyomatékkal. A korszerű motorokon nyúlócsavarok (stretch bolts) kerülnek alkalmazásra, amelyek a meghúzás során a rugalmas szakaszukon túl, a folyáshatár közelébe kerülnek, így állandó szorítóerőt biztosítanak a tömítés számára. A nyúlócsavart a szögben kifejezett meghúzási eljárás után egyszer szabad csak használni, újabb ciklusban cserélni kell, mert a képlékeny alakváltozás miatt nem adná a megfelelő előfeszítést.

Előírás. A hengerfejcsavarok meghúzási nyomatékát, meghúzási sorrendjét és a nyúlócsavarok szöghúzásának mértékét mindig a gyártói javítási utasítás adja meg. A könyvben szereplő értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat).

A hengerfejcsavarok meghúzása jellemzően három lépésben történik: előnyomaték, közepes nyomaték, majd szöghúzás (pl. 90° + 90°). A szöghúzás mérése szögmérő vagy a csavarfejen jelölt referenciavonalak segítségével történik.

17.3.4.4 Hengerfejtömítés

A hengerfejtömítésnek a következő feladatai vannak: - az égéskamra gáztömör lezárása a legnagyobb égési nyomásnál (120–200 bar dízel, 40–80 bar Otto esetén – ellenőrizendő); - a hűtőfolyadék és a hengertér elválasztása; - az olajjáratok, a vízjáratok és a külső levegő egymástól való elválasztása; - a hőátadás és a nyomáseloszlás egyenletessé tétele a hengerfej és a tömb között.

A tömítések anyaga hagyományosan lágyacél mag, grafit- vagy gumibevonat, tömítőperemek; a modern, nagy terhelésű motorokhoz többrétegű acél (MLS – multi layer steel) tömítéseket használnak, amelyek rugalmasan követik a hengerfej és a tömb mikroszkopikus elmozdulásait.

A hengerfejtömítés hibáinak jellemző tünetei: - olaj a hűtőfolyadékban (③ út): olajemulzió a kiegyenlítő tartályban, fehér hab az olajban; - kipufogógáz a hűtőben (① út): a hűtőben folyamatos buborékolás, a hűtőkör nyomás alá kerül, a szint gyorsan csökken; - hűtőfolyadék az égéstérbe jut (② út): fehér füst, különösen hidegen indításkor, jellegzetes édeskés szag; - hengerközi tömítetlenség (④ út): két henger között a kompresszió átszivárog, teljesítményvesztés, egyenetlen járás, esetleg visszacsapás a szívócsőbe; - többhengeres motoron hideg indítási nehézség a kompresszió- és a hűtőfolyadék-veszteség miatt.

A tömítés hibáján kívül hasonló tüneteket okozhat a hengerfej repedése, a hengerblokk vetemedése vagy a hűtőrendszer túlnyomása.

17.3.4.5 Szívó- és kipufogórendszer

A szívócső (intake manifold) a szívólevegő elosztását végzi a hengerek felé. Anyaga műanyag, alumínium vagy öntöttvas. A szívócső hossza és keresztmetszete befolyásolja a töltési fokot a gázlengések (pulzáció) révén. A változtatható hosszúságú szívócső (variable intake manifold) egy belső pillangószeleppel vagy eltolható elemmel két különböző hosszúságú út közül választ: alacsony fordulaton hosszabb, nagyobb nyomatékot adó rezonanciacső, magas fordulaton rövidebb, jobb töltési fokú cső aktív. Ennek működtetése az ECU vagy a fordulatszám-függő pneumatikus szelep feladata.

A kipufogócső (exhaust manifold) a hengerekből kiáramló forró égésgázt gyűjti össze és vezeti a turbófeltöltőhöz vagy a kipufogórendszer további részéhez. Anyaga öntöttvas, acéllemez vagy rozsdamentes acél; a magas hőmérséklet (jellemzően 400–900 °C a motor üzemállapotától függően – ellenőrizendő) miatt hőtágulást kompenzáló megoldások szükségesek.

A kipufogórendszer felépítése a motortól hátrafelé: - leömlőcső (downpipe), benne esetleges hajlékony csőelem (flexibilis tag); - károsanyag-átalakító (katalizátor) Otto-motornál; dízelnél részecskeszűrő (DPF) és SCR-rendszer (részletesen ld. Dízel-utókezelés); - közbenső hangtompító (rezonátor) és végdob; - csatlakozó elemek, felfüggesztő gumibakok, hővédő lemezek.

A hangtompítók feladata a kipufogógáz áramlásának csillapítása, a zaj csökkentése. A rezonátor a pulzáló gázáramot simítja, a végdob a zajenergia egy részét abszorbeálja vagy reflexióval kioltja. A kipufogórendszer ellennyomása befolyásolja a motor töltését és a fogyasztást; a túl nagy ellennyomás teljesítményvesztést, a túl kicsi (pl. kilyukadt dob) zajt és utóégetési problémákat okozhat.

17.3.5 Kidolgozott példák

17.3.5.1 1. Számítási példa: hengerfejcsavar szöghúzása

Számítás. A hengerfejcsavar meghúzásakor a csavar rugalmas szakaszán a megnyúlás arányos a szögelfordulással. Ha a csavar menetemelkedése P=1,5mmP = 1{,}5\,\text{mm}, akkor egy teljes fordulat (360∘360^{\circ}) alatt a csavar 1,5mm1{,}5\,\text{mm}-t nyúlik meg (a tömítés és az alkatrészek rugalmasságát most egyszerűen figyelmen kívül hagyva). Egy 90∘90^{\circ}-os szöghúzás alatt a megnyúlás mértéke: Δl=90360⋅1,5mm=0,375mm. \Delta l = \frac{90}{360} \cdot 1{,}5\,\text{mm} = 0{,}375\,\text{mm}. A valóságban a tényleges csavarnyúlást a csavar rugalmas megnyúlása és a szerkezeti elemek rugalmassága együtt határozza meg, ezért a szögértéket a gyártó mérések alapján adja meg. Például egy tipikus nyúlócsavar szöghúzása 90∘+90∘90^{\circ}+90^{\circ} (ellenőrizendő: gyártói adat). A második 90∘90^{\circ} további 0,375mm0{,}375\,\text{mm}-t tesz hozzá. Ez a példa bemutatja, hogy miért nem elég a nyomatékra hagyatkozni: a nyúlás mértéke pontosabban szabályozható a szögelfordulással, mint a nyomatékkal.

17.3.5.2 2. Számítási példa: hengerfej síkságellenőrzése

Számítás. A hengerfej síkságát hosszirányban és átlósan is mérjük egy precíziós vonalzóval és hézagmérővel. Tegyük fel, hogy a gyártói megengedett eltérés 0,05mm0{,}05\,\text{mm} a teljes hosszon (ellenőrizendő). A mérések szerint a hengerfej közepén a hézagmérő 0,04mm0{,}04\,\text{mm}-es lemeze éppen befért, de a 0,05mm0{,}05\,\text{mm}-es már nem. Ez azt jelenti, hogy a síkság 0,04mm<0,05mm0{,}04\,\text{mm} < 0{,}05\,\text{mm}, tehát a hengerfej még használható. Ha az eltérés meghaladná a határt, a fejet síkba kell köszörültetni, ami csökkenti a kompressziótérfogatot, és befolyásolja a sűrítési arányt.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hengerfej síkságmérése vonalzóval és hézagmérővel hosszirányban és átlósan; csavarok meghúzási sorrendje középről kifelé.
Hengerfej síkságellenőrzése vonalzóval és hézagmérővel (a), a hengerfejcsavarok jellemző, középről kifelé haladó meghúzási sorrendje és fokozatai (b) – a sorrend és az értékek gyártói adatok

Az (a) rész a mérési irányokat mutatja: két hosszirányú, két átlós és három keresztirányú vonal mentén fektetjük fel a vonalzót, és a legnagyobb befért lamellát jegyezzük fel (itt 0,04 mm a 0,05 mm-es példahatár alatt). A (b) rész egy négyhengeres fej tíz csavarját számozza a jellemző, középről kifelé haladó sorrendben; minden fokozatot (előnyomaték, nyomaték, szöghúzások) mind a tíz csavaron végig kell vinni, mielőtt a következőre lépünk.

17.3.6 Minőségellenőrzés

A hengertömbre és hengerfejre vonatkozó ellenőrzések:

  1. Hengerfurat-kopás mérése: furatmérővel vagy belső tolómérővel több szinten (felül, középen, alul) és hosszirányban/keresztirányban. A megengedett kopáshatár pl. 0,02−0,05mm0{,}02\!-\!0{,}05\,\text{mm} a névleges átmérőhöz képest (ellenőrizendő: gyártói adat). A henger ovális vagy kúpos kopása esetén fúrás, hónolás vagy perselyezés szükséges.
  2. Hengerfej síkság: precíziós vonalzó + hézagmérő, keresztirányban, hosszirányban és átlósan. A gyártói határ jellemzően 0,02−0,05mm0{,}02\!-\!0{,}05\,\text{mm} (ellenőrizendő).
  3. Repedésvizsgálat: hengerfejnél és hengertömbnél festékdiffúziós eljárással, mágneses repedésvizsgálattal (öntöttvas esetén) vagy nyomáspróbával. A repedések gyakori helyei: szelepülések között, gyújtógyertya/injektor furat körül, hűtőköpeny falában.
  4. Hengerfejtömítés ellenőrzése: a régi tömítést mindig cserélni kell a hengerfej lefejtésekor. Az új tömítést beépítés előtt ellenőrizni kell a megfelelő illeszkedés, a tömítőperem sértetlensége és a furatok pontos egyezése szempontjából.
  5. Hengerfejcsavarok: a nyúlócsavarok hosszát vagy átmérőjét mérni kell; ha a nyúlás, a korrózió vagy a sérülés gyanús, újat kell használni. A csavarmeneteket tisztítani, a furatokat olajmentesíteni kell.

A hengerfejtömítés hibájának megállapítására szolgáló gyakorlati ellenőrzőlista:

17.3.7 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy használt, négyhengeres benzines autót hoznak a szervizbe azzal, hogy a hűtővíz folyamatosan fogy, a kiegyenlítő tartályban olajos hab jelenik meg, és hidegen indításkor hosszú ideig fehér füst jön a kipufogóból. A tulajdonos szerint a motor néha nem is veszi fel az erejét. A diagnosztika lépései a következők voltak:

  1. Szemrevételezés. A motortérben a hűtőrendszer csövei feszesek, a kiegyenlítő tartály oldala olajos, a hűtőfolyadék zavaros, világosbarna emulzió. Az olajszint magasabb, mint a maximális jel, és a kupak alatt fehér hab látható.
  2. Hűtőrendszer nyomáspróba. A hideg motornál a hűtőtartályt kézi nyomáspróbával 1,0bar1{,}0\,\text{bar} nyomásra töltve, a nyomás folyamatosan csökken, és az olajszint lassan emelkedik. Ez a hűtőfolyadék égéstérbe vagy olajtérbe szivárgását jelzi.
  3. Hengernyomás-mérés. A hengerenkénti kompresszió (üzemi hőmérsékletű motorral) a következő (példaértékek: 12,5 bar névleges, ellenőrizendő): 1. henger: 12,0 bar; 2. henger: 11,9 bar; 3. henger: 9,6 bar; 4. henger: 7,4 bar. A 4. hengernél jelentős, a 3. hengernél kisebb kompresszióesés; a két szomszédos henger együttes esése hengerközi tömítetlenségre utal, a hűtőfolyadék-veszteség és az olajba jutó hűtőfolyadék pedig a tömítés vízjárat felőli átégését is jelzi.
  4. CO₂-teszt a hűtőfolyadék feletti légtérben. A folyadék feletti gáztérben elszívott levegőben a CO₂-mérő emelkedést mutat, ami égésgáz jelenlétére utal a hűtőkörben.
  5. Döntés. A motor szétszerelése után a hengerfejtömítés a 3. és 4. henger között egyértelműen átégett, a hengerfej ezen a környéken enyhén vetemedett. A hengerfejet síkköszörülték (a gyártó által engedélyezett mélységig), új tömítést és új nyúlócsavarokat szereltek be.
  6. Javítás utáni ellenőrzés. Légtelenített hűtőrendszer, olajcsere, hűtőfolyadékcsere, próbaút, majd hideg indítás: nincs fehér füst, a hűtőfolyadék szintje stabil, az olaj nem szennyeződik vissza.

Tanulság. A hengerfejtömítés hibája többszörös tünetet adhat, mert a gáz, a hűtőfolyadék és az olaj keveredhet. A diagnosztikában a hűtőrendszer nyomáspróbája és a hengernyomás-mérés a leghasznosabb, de a CO₂-teszt megerősíti a gázszivárgást.

17.3.8 Tipikus hibák

  1. A hengerfejcsavarok meghúzási sorrendjének figyelmen kívül hagyása. Ha a csavarokat nem a gyártó által megadott spirál vagy középről kiinduló sorrendben húzzák meg, a hengerfej elvetemedik, a tömítés nem fekszik egyenletesen, és hamarosan újra tömítetlen lesz. Mindig kövesd a gyártói meghúzási sorrendet.
  2. A nyúlócsavar ismételt felhasználása. A nyúlócsavarokat egyszeri használatra tervezik. Ha a szerelő újra felhasználja, a csavar nem éri el a megfelelő előfeszítő erőt, és a tömítés tömítetlen marad. A nyúlócsavart mindig cserélni kell, ha az a gyártó előírása.
  3. A hengerfej síkságának elhanyagolása. A hengerfej lefejtése után sokan azonnal új tömítést tesznek be anélkül, hogy a fej síkságát és repedéseit ellenőriznék. A vetemedett hengerfejjel még tökéletes tömítés és csavarozás esetén sem lesz tartós a tömítés. A fej síkságát mindig mérni kell.
  4. A hűtőrendszer nyomáspróbájának figyelmen kívül hagyása tünetmentes motornál. Tömítéshibánál a tünetek néha csak terhelés vagy hidegindítás után jelentkeznek. A hengernyomás-mérés egyenetlensége vagy a hűtőnyomás-emelkedés korai jeleket adhat.

17.3.9 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A nedves hengerpersely közvetlenül érintkezik a hűtőfolyadékkal, ezért jobb a hőelvezetése, mint a száraz perselyé. Indokold.
  2. Sorold fel a hengerfejtömítés négy alapvető funkcióját.
  3. Egy hengerfejcsavar menetemelkedése P=1,25mmP = 1{,}25\,\text{mm}. Mennyi a csavar elméleti megnyúlása, ha 180∘180^{\circ}-os szöghúzást alkalmazunk? (Az alkatrészek rugalmasságát hanyagold el.)
  4. Miért nem szabad a kilyukadt kipufogót „csak hangosnak” tekinteni? (Biztonsági/környezetvédelmi indok.)
  5. Melyik vizsgálat a legmegbízhatóbb annak kimutatására, hogy kipufogógáz jut a hűtőfolyadékba?
  6. Mi a teendő a nyúlócsavarokkal hengerfejlefejtés után?

17.3.10 Az önellenőrzés megoldásai

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A nedves perselyt közvetlenül hűti a folyadék, ezért hőelvezetése jobb, de tömítési és korróziós kockázatot is hordoz. A száraz persely a hengertömbben lévő feszültség miatt inkább a tömbön keresztül adja le a hőt.
  2. Az égéstér gáztömör lezárása; a hűtőfolyadék- és a hengertér elválasztása; az olajjáratok és a hűtőjáratok elválasztása; a külső levegőtől való tömítés, egyenletes nyomáseloszlás a hengerfej és a tömb között.
  3. Δl=180360⋅1,25mm=0,625mm\Delta l = \frac{180}{360} \cdot 1{,}25\,\text{mm} = 0{,}625\,\text{mm}.
  4. A résen kiáramló kipufogógáz szén-monoxidot tartalmaz, amely az utastérbe jutva fejfájást, eszméletvesztést, akár halált okozhat (különösen a padlólemez alatti, hátsó rész tömítetlensége veszélyes); emellett a lambdaszonda előtti tömítetlenség hamis levegőt juttat a mérésbe, a zaj pedig a megengedett határt meghaladhatja, a tömítetlen kipufogó a hatósági vizsgán is hibának minősülhet (ellenőrizendő: az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti hibaminősítés). A forró rész égési sérülést is okozhat. A tömítetlen részt javítani vagy cserélni kell; vizsgálat csak hideg kipufogón, járó motornál pedig csak elszívás mellett végezhető.
  5. A hűtőfolyadék feletti gáztérből vett levegő CO₂-tartalmának mérése, mert az égésgáz CO₂-tartalma magas, és a hűtőben megjelenő CO₂ egyértelműen gázszivárgásra utal.
  6. A nyúlócsavarokat a tömítés cseréjekor mindig újakra kell cserélni, mert a csavarok a képlékeny szakaszba kerülve elvesztik rugalmasságukat, és újrahasználat esetén nem biztosítják a megfelelő szorítóerőt.

17.3.11 Feladatok

1. feladat (A) Hasonlítsd össze a száraz és nedves hengerperselyt: tedd táblázatba, hogy melyik érintkezik a hűtőfolyadékkal, melyik cserélhető könnyebben, és melyiknek jobb a hőelvezetése.

2. feladat (A) Egy hengerfej síksága a mérés szerint 0,04mm0{,}04\,\text{mm} a hosszirányban. A gyártói határ 0,05mm0{,}05\,\text{mm}. Használhatjuk-e a fejet? Indokold.

3. feladat (B) Négyhengeres motoron a kompressziómérés eredménye (példaérték): 1. henger: 12,0 bar; 2. henger: 11,8 bar; 3. henger: 7,2 bar; 4. henger: 11,9 bar. Melyik henger okozhat tömítéshibát? Milyen további vizsgálatot végeznél?

4. feladat (B) Sorold fel a hengerfejcsavar meghúzásának helyes lépéseit (nyúlócsavar esetén), beleértve a sorrendet és a szöghúzást.

5. feladat (C) Egy változtatható hosszúságú szívócsőben alacsony fordulaton hosszú, magas fordulaton rövid cső aktív. Magyarázd el, miért van erre szükség, és mi történik, ha a váltószelep beragadt hosszú helyzetben.

6. feladat (D) Valós műhelyhelyzet: az ügyfél panaszai szerint a hűtőfolyadék szintje naponta csökken, az olajszint magas és fehér, a kipufogó fehér füstöt ereget. A hengernyomás mérésekor a 3. hengernél 6,8 bar értéket mértek, a többinél 11,5–12,0 bar. A hűtőfolyadék feletti gáztér CO₂-tesztje pozitív. Írd le a diagnosztikai következtetést és a javítási tervet.

17.3.12 A feladatok megoldásai

1. feladat (A)

Jellemző Száraz persely Nedves persely
Érintkezik hűtőfolyadékkal? nem igen
Cserélhetőség nehezebb (préselés) könnyebb
Hőelvezetés közvetett, gyengébb közvetlen, jobb

2. feladat (A) 0,04mm<0,05mm0{,}04\,\text{mm} < 0{,}05\,\text{mm}, tehát a fej síksága megfelel, de fontos ellenőrizni a teljes felületet keresztirányban és átlósan is, mert a hosszirányú mérés önmagában nem elég. Ha bármelyik irány meghaladja a határt, köszörülés szükséges.

3. feladat (B) A 3. henger kompressziója jelentősen alacsonyabb (7,2bar7{,}2\,\text{bar}), mint a többi (11,8−12,0bar11{,}8\!-\!12{,}0\,\text{bar}), ami arra utal, hogy ott tömítetlenség van. Tovább vizsgálandó: a 2. és 3. henger közötti tömítés átégése esetén a 2. hengernél is lehet kisebb eltérés; végezzünk hengerenkénti szivárgásvizsgálatot, hűtőrendszer CO₂-tesztet, valamint endoszkópos vizsgálatot a hengerfal sérülésének kimutatására.

4. feladat (B) A hengerfejcsavar meghúzása nyúlócsavarral: 1. A csavarokat tisztítsd meg, a menetes furatot olajmentesítsd és szárítsd. 2. Helyezd be a csavarokat, húzd meg kézzel. 3. Kövesd a gyártói sorrendet (jellemzően középről kifelé spirálisan). 4. Előnyomaték (pl. 30 Nm – ellenőrizendő). 5. Második nyomatéklépés (pl. 90 Nm – ellenőrizendő). 6. Szöghúzás szögmérővel (pl. 90°, majd további 90° – ellenőrizendő). 7. Ellenőrizd a tömítés épségét, a csavarok állapotát, majd szereld össze a környező rendszereket.

5. feladat (C) A szívócső rezonanciajelensége révén a csőhossz befolyásolja a beszívott levegő impulzusát. Alacsony fordulaton hosszú csővel a rezonancia a szívóütem végén nyomáscsúcsot hoz létre, ami növeli a töltési fokot és a nyomatékot. Magas fordulaton rövid cső szükséges, mert a hosszú csőben a rezonancia eltolódna, és a szívási ellenállás megnőne. Ha a váltószelep beragadt hosszú állásban, a motor magas fordulaton nem tudná leadni a teljes töltést, teljesítményvesztés és magasabb fogyasztás jelentkezik.

6. feladat (D) A tünetek és a 3. henger alacsony kompressziója, valamint a pozitív CO₂-teszt együttesen a hengerfejtömítés hibájára utal, valószínűleg a 3. henger közelében, ahol égésgáz jut a hűtőkörbe, és hűtőfolyadék az olajba. A diagnosztikai következtetés: a hengerfejtömítés tömítetlen, a hengerfej vetemedése vagy repedése is lehetséges. Javítási terv: 1. Motort hideg, egyéni védőeszköz, hűtőfolyadék leeresztése, akkumulátor lekötése. 2. Szívó-/kipufogórendszer elemeinek, kábelezésének, vezérmű lánc/szíj feszességének rögzítése, majd lefejtés a gyártói sorrendben. 3. Hengerfej vizsgálata: síkság, repedésvizsgálat, esetleg köszörülés a határértékek szerint. 4. Új hengerfejtömítés és új nyúlócsavarok beépítése, meghúzás a gyártói sorrendben és nyomatékkal/szöggel. 5. Hűtőrendszer átöblítése, olajcsere, hűtőfolyadék betöltése, légtelenítés. 6. Hideg-/melegpróba, kompressziómérés megismétlése, CO₂-teszt, szivárgásellenőrzés. 7. Dokumentálás: munkalap, felhasznált alkatrészek, beállítások.

17.3.13 Rövid összefoglaló

A hengertömb a motor fő teherviselő eleme, amely hordozza a hengereket (száraz vagy nedves perselyeket), a hűtőköpenyt és a forgattyúházat. A hengerfej anyaga általában alumínium, benne futnak a szívó- és kipufogócsatornák, a víz- és olajjáratok; alsó síkja az égéstér egyik falát alkotja. A hengerfejtömítés egyszerre tömíti az égéskamrát, a hűtőfolyadék- és az olajjáratokat; hibája esetén olaj kerülhet a vízbe, hűtőfolyadék az égéstérbe (fehér füst), vagy égésgáz a hűtőbe (buborék, CO₂-szint emelkedés). A hengerfej rögzítésére nyúlócsavarokat használnak, amelyeket szöghúzással kell meghúzni a gyártói sorrendben, és egyszeri használat után cserélni kell. A szívócső hossza befolyásolja a töltési fokot, a kipufogórendszer a gázok elvezetése mellett zajcsökkentő és utókezelési feladatokat lát el. Minden szerelési művelet előtt a gyártói javítási utasítás elsőbbséget élvez; a megadott értékek tanulási példák. Továbbvitt eredmény: a hengerfej és a hengerfejtömítés tárgyalása megalapozza a(z) A töltéscsere vezérlése: vezérlési diagram, szelepek, szelephézag, hidraulikus szelepemelők és a(z) A motor hűtése alfejezeteket, mert ott a csatornák és a hűtőkör együttműködését használjuk fel.

17.3.14 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: gyártói javítási utasítások (hengerfejtömítés, csavarozási adatok), szakkönyvek (motor szerkezettan), valamint a hengerfej és tömítés anyagaira vonatkozó általános gépészeti ismeretek.

Ellenőrzendő állítások: - A hengerfejcsavar meghúzási nyomatékai és szöghúzási értékei (30 Nm, 90 Nm, 90°+90°) – gyártói adat. - A megengedett hengerfej-síksági határ (0,05 mm) – gyártói adat. - A hengerfurat megengedett kopási határai (0,02–0,05 mm) – gyártói adat. - A hűtőrendszer nyomáspróba értéke (1,0 bar) – a gyártó által megadott vizsgálati nyomás. - A hengernyomás példaértékek (12,0 bar névleges) – típusfüggő, ellenőrizendő. - A kipufogógáz hőmérséklet-tartománya (400–900 °C) – típus- és terhelésfüggő, ellenőrizendő.

A jogszabályi vagy hatósági előírások itt közvetlenül nem hivatkozottak, de a kipufogó és hűtőrendszer javításakor a hulladékkezelésre és a munkavédelemre vonatkozó szabályok érvényesek.