16.3 Égés, kopogás és jelleggörbék

16.3.1 Motiváció: amikor az égés hangja és a görbe alakja dönt

Két gyakori műhelyi panasz vezet ide. Az egyik: „gyorsításkor, kis fordulaton csilingel a motor”. A másik: „gyengébb lett, melegben sem húz, pedig a szerviz mostanában nem talált hibát.” Az első a kopogásos égés irányába mutat, a másodiknál előbb-utóbb a motorjelleggörbék és a hengerenkénti kompresszió mérése kerül elő. A diagnosztikai műszer élő adatai, a gyújtásszög-korrekció és a jelleggörbe leolvasása itt nem papírmunka: ezek döntik el, hogy a motornak csak új gyújtógyertyára, kopogásérzékelőre, vagy komoly mechanikai javításra van szüksége.

Ebben az alfejezetben az égés lefolyását, a kopogás okait és következményeit, a teljes/részterhelési jelleggörbéket, valamint a légviszony hatását tanuljuk meg úgy, hogy közben egy kompresszió-végnyomás mérést is előkészítünk.

16.3.2 Szemléletes kép: lángfront és nyomatékgörbe

Képzeljünk el egy motort nagy terhelésen, például 2500 1/min fordulaton, szinte teljesen nyitott fojtószeleppel. A szívóütemben a hengerbe került keveréket a kompresszió összenyomja; röviddel a felső holtpont előtt a gyújtógyertya szikrája lángot indít. A lángfront a gyertya felől gömbhöz közelítő felületként terjed, mögötte forró, leégett gáz, előtte még hidegebb, el nem égett keverék van. A hengernyomás a kompresszió miatt eddig is emelkedett, most az égés felszabaduló hője meredekebb nyomásemelkedést ad. Jó esetben a nyomáscsúcs éppen a felső holtpont környékére esik, így a gáz a dugattyút a leghatékonyabban tudja lefelé nyomni.

A másik, jól ismert kép a teljes terhelési jelleggörbe: a nyomaték (M) és a teljesítmény (P) fordulatszám szerinti ábrája. Az alábbi ábra egy szívó benzinmotor szemléltető görbépárját mutatja:

Teljes terhelési jelleggörbe (szemléltető) - Szemléltető, kitalált tanulási adatsor egy körülbelül 2,0 literes szívó Otto-motorhoz; nem mért érték.

A görbén a nyomaték előbb éri el a csúcsát, mint a teljesítmény, mert a teljesítmény a nyomaték és a fordulatszám szorzata.

16.3.3 Az égés lefolyása

Definíció. A szikragyújtású motor normál égése olyan égés, amelyet a gyújtógyertya szikrája indít el, és amelyben a lángfront a keveréken rendezetten, detonációmentesen terjed át.

A folyamatot három fő szakaszra bonthatjuk:

  1. Gyújtási késedelem. A szikra átütése után nem azonnal indul érzékelhető nyomásemelkedés. A szikra környékén kialakuló lángmagnak először akkorára kell nőnie, hogy hőtermelése ellensúlyozza a hidegebb környezet felé leadott hőt. Ez a szakasz rövid, tipikus nagyságrendje tized ezredmásodperc (az érték a keverék hőmérsékletétől, nyomásától, légviszonyától és a gyújtóenergiától függ).
  2. Lángterjedés. A lángfront a már meggyulladt zónából az el nem égett keverék felé halad. A terjedési sebességet növeli a turbulencia, a keverék kedvező légviszonya és a nagyobb nyomás/hőmérséklet. A lángfront mögötti nyomás nő, ezért a front előtti keverék is sűrűsödik.
  3. Utóégés, nyomáscsökkenés. A lángfront eléri az égéstér távolabbi falait, majd az égés befejeződik. A dugattyú lefelé mozdul, a gáz térfogata nő, a hengernyomás csökken.

Összefüggés. A gyújtásszöget úgy állítják be, hogy az égés fő hőfelszabadulása a felső holtpont környékére essen. Túl késői gyújtásnál a csúcsnyomás lecsúszik a munkaütem elejére, így csökken a forgatónyomaték; túl korai gyújtásnál a még felfelé mozgó dugattyú ellen dolgozik az égés, és nő a kopogás veszélye.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Öt nyomásgörbe: motorozott, helyes, korai, késői gyújtás és kopogásos égés.
Hengernyomás a főtengelyszög függvényében: motorozott, helyes, túl korai és túl késői gyújtás, valamint kopogásos égés (szemléltető)

A bal oldali diagramon a pontozott görbe a gyújtás nélküli (motorozott) sűrítés, a csúcsa az FHP-n van. A helyes gyújtásnál (szikra kb. 20° FHP előtt, utána rövid gyújtási késedelem) a nyomáscsúcs kb. 10–15°-kal FHP után alakul ki; túl korai gyújtásnál magasabb, az FHP-hoz közeli csúcs, túl későinél alacsonyabb és később kialakuló csúcs adódik. A jobb oldali nagyítás a kopogásos égés nyomáslengését mutatja a csúcs körül. Az adatok szemléltető modellből származnak. A HTML-változatban a gyújtásszög csúszkával állítható, és a kopogás be- és kikapcsolható.

16.3.4 Kopogásos égés és következményei

Definíció. Kopogásos égésnek (knocking; műhelyi szóval „kopogás”, „csilingelés”) nevezzük, amikor a szikragyújtású motorban a még el nem égett keverék egy része a normál lángfront megérkezése előtt öngyullad, és gyorsan, detonációszerűen ég el.

A kopogás nem tévesztendő össze a dízelmotor öngyulladásos elvével: ott az öngyulladás a tervezett gyújtási mód, itt viszont nemkívánatos, mert a hengerben nyomáshullámok keletkeznek.

A tipikus okok:

Figyelem. A tartós kopogásos üzem hő- és mechanikai túlterhelést okoz: megéghet a dugattyútető, olvadhat a dugattyú pereme, károsodhatnak a csapágyak és a hengerfejtömítés. A kopogás nem egyszerű kényelmetlenség, hanem motorroncsoló folyamat is lehet.

A korszerű motorok kopogásérzékelőt használnak. Ez a hengertömbre szerelt rezgésérzékelő a kopogásra jellemző kopogási frekvenciájú rezgést érzékeli. A motorvezérlő a kopogás intenzitása alapján hengerenként késlelteti a gyújtást, és a kopogás megszűnte után óvatosan visszaállítja azt. A szerelőnek ezért ha kopogást tapasztal, nem elég a tankolt üzemanyagra hivatkozni: ellenőrizni kell a kopogásérzékelő jelét, a tényleges gyújtásszöget, a hűtőrendszert és a hengerek mechanikai állapotát.

Előírás. A kopogásszabályozás gyújtásszög-határértékeit és a kopogásérzékelő meghúzási nyomatékát mindig a gyártói javítási adatból vegyük (ellenőrizendő: gyártói adat).

16.3.5 Teljes és részterhelési jelleggörbék

A motorjelleggörbék azt mutatják meg, hogyan alakul a nyomaték, a teljesítmény és a fogyasztás a fordulatszám és a terhelés függvényében.

Definíció. A teljes terhelési jelleggörbe a nyomaték, a teljesítmény, adott esetben a fajlagos fogyasztás alakulása a fordulatszám függvényében teljesen nyitott fojtószelep (szívó Otto-motor) vagy maximális befecskendezési mennyiség (dízel) mellett.

A nyomaték és teljesítmény kapcsolata:

P=M⋅ω=M⋅2πn60,P = M \cdot \omega = M \cdot \frac{2\pi n}{60},

ahol PP a teljesítmény W-ban, MM a nyomaték Nm-ben, nn a fordulatszám 1/min-ben. Ebből következik, hogy alacsony fordulaton a nyomatékból számolt teljesítmény kicsi, magas fordulaton ugyanakkora nyomaték nagyobb teljesítményt ad.

Szívó Otto-motor nyomatékgörbéje jellemzően közepes fordulatszám-tartományban éri el a maximumát. Alacsony fordulaton a töltetmozgás és a töltéscsere romlik, magas fordulaton a szívórendszer, a szelepek és a súrlódás növekedése korlátoz. Dízelmotornál a nyomatékgörbe gyakran laposabb, alacsony fordulaton nagyobb, de a maximális fordulatszám kisebb.

Definíció. A részterhelési jelleggörbék az állandó fojtószelepálláshoz vagy pedálálláshoz tartozó nyomaték–fordulatszám görbék. Ha a nyomaték–fordulatszám síkon az azonos fajlagos fogyasztású pontokat kötjük össze, kagylószerű zárt görbék seregét kapjuk: ez a kagylódiagram (fogyasztási jelleggörbe-mező, BSFC map). Felső határa a teljes terhelési nyomatékgörbe; a legkisebb beb_{\text{e}}-jű „kagyló belseje” általában közepes fordulaton, nagy terhelésen van.

A kagylódiagramon belül minden pont egy üzemállapot: a motor a teljes terhelési görbe alatti tartományban dolgozik, és a pont helyéből leolvasható a fajlagos fogyasztás. A gyenge, „nem húzó” motor gyakran azért marad el az elvárttól, mert a teljes terhelési görbe megsüllyed az elvárt értékhez képest.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Nyomaték–fordulatszám mező a teljes terhelési görbével, az állandó fajlagos fogyasztás kagylószerű görbéivel és állandó teljesítményű hiperbolákkal.
Kagylódiagram: teljes terhelési nyomatékgörbe, állandó fajlagos fogyasztású kagylók és állandó teljesítményű hiperbolák (szemléltető)

Az ábra felső vastag vonala a Szemléletes kép nyomatékgörbéje (160…200…140 Nm). Alatta a kagylók az állandó fajlagos fogyasztás vonalai (250, 270, 300, 350, 450 g/kWh – kitalált, szemléltető értékek): a legkisebb fogyasztás kb. 2500–3500 1/min és 150–180 Nm környékén van, kis terhelésen a beb_e meredeken nő. A szaggatott hiperbolák az állandó teljesítmény (20, 40, 60 kW) vonalai, mert M=P⋅60/(2πn)M = P\cdot 60/(2\pi n). A jelölt munkapont (2000 1/min, 80 Nm) teljesítménye kb. 16,8 kW. A HTML-változatban a munkapont húzható, és a kijelző mutatja az nn, MM, PP és a becsült beb_e értékét.

Továbbvitt eredmény. A jelleggörbék leolvasását, a nyomaték–teljesítmény átszámítást és a kagylódiagram értelmezését használjuk a Kétütemű Otto-motorok, a Tüzelőanyag-ellátás, a karburátor és a mechanikus befecskendezés (régi járműveken), a(z) A kipufogógáz összetétele, motoroldali kibocsátáscsökkentés és kipufogógáz-visszavezetés, a Gyújtóberendezések: a hagyományostól a teljesen elektronikus gyújtásig és a Diagnosztikai alapfogalmak és a motor mechanikai állapotvizsgálata alfejezetekben.

16.3.6 Jelleggörbék a légviszony függvényében

A λ\lambda légviszony a tényleges levegő–tüzelőanyag arány és az elméleti, sztöchiometrikus arány hányadosa:

λ=tényleges légmennyiség/tüzelőanyag-tömegelméleti légmennyiség/tüzelőanyag-tömeg.\lambda = \frac{\text{tényleges légmennyiség/tüzelőanyag-tömeg}}{\text{elméleti légmennyiség/tüzelőanyag-tömeg}}.

Benzinnél λ=1\lambda = 1 a sztöchiometrikus keverék. A λ\lambda hatása a nyomatékra és fogyasztásra:

A gyakorlati motorvezérlés a legtöbb üzemállapotban λ=1\lambda = 1 környékén szabályoz, mert a háromutas katalizátor ott tisztítja egyidejűleg a CO-t, a HC-t és az NOx-ot. Teljes terhelésen viszont a maximális nyomaték érdekében a vezérlő enyhén dús keverékre állhat, míg enyhe részterhelésen, lassításkor szegényebb keveréket is engedhet.

16.3.7 Kompresszió-végnyomás mérés: elméleti háttér

A hengertömítettség gyors, hagyományos vizsgálata a kompresszió-végnyomás mérés. Az összenyomást közelítőleg politropikus folyamatnak tekinthetjük:

p2≈p1⋅εn,p_2 \approx p_1 \cdot \varepsilon^{n},

ahol p1p_1 a sűrítés kezdeti nyomása, ε\varepsilon a sűrítési arány, nn a politropikus kitevő (hideg, lassú indítózásnál gyakran n=1,2…1,3n = 1{,}2\ldots1{,}3 körüli szemléltető érték). A képlet felső becslést ad: a valós motoron a szelepzáródási idő, a hőveszteség, az átfúvás és a tömítetlenség miatt a mért érték elmarad az elméleti, tökéletesen zárt hengerrel számított értéktől.

Figyelem. A kompresszió-végnyomás mérés során az indítómotor forgatja a motort, ezért a gyújtást és az üzemanyag-befecskendezést ki kell iktatni, a váltót üres állásba kell tenni, és a forgó részek közeléből mindent el kell távolítani.

16.3.8 Kidolgozott példák

1. példa – teljesítmény számítása nyomatékból.
Adott: M=205NmM=205\,\text{Nm}, n=35001/minn=3500\,\text{1/min}. Keresett: PP.

ω=2πn60=2π⋅350060=366,51/s,\omega = \frac{2\pi n}{60} = \frac{2\pi \cdot 3500}{60} = 366{,}5\,\text{1/s},

P=M⋅ω=205⋅366,5=75100W=75,1kW.P = M \cdot \omega = 205 \cdot 366{,}5 = 75\,100\,\text{W} = 75{,}1\,\text{kW}.

Nagyságrend-ellenőrzés: egy 2 literes szívó benzinmotor teljes terhelésen 3500 1/min fordulaton 70–80 kW teljesítménye reális szemléltető érték ∎

2. példa – effektív középnyomás visszaszámítása.
Ugyanaz a motor, VH=2,0l=0,002m3V_H = 2{,}0\,\text{l} = 0{,}002\,\text{m}^3. Az effektív középnyomás négyütemű motornál:

pe=4πMVH.p_e = \frac{4\pi M}{V_H}.

Behelyettesítve:

pe=4π⋅2050,002=25760,002=1288000Pa=12,9bar.p_e = \frac{4\pi \cdot 205}{0{,}002} = \frac{2576}{0{,}002} = 1\,288\,000\,\text{Pa} = 12{,}9\,\text{bar}.

Ez a szemléltető érték a közepes fordulatszámú nyomatékcsúcs környékén realistának tekinthető, de a pontos gyártói jelleggörbéből kell ellenőrizni.

16.3.9 Minőségellenőrzés

A jelleggörbe leolvasásánál mindig a mért fordulatszámhoz tartozó gyártói referenciaértékhez viszonyítsunk. A diagnosztikai műszer élő adataiban a tényleges nyomatékot a motorvezérlő becsli; a valós mechanikai állapotot azonban a kompressziómérés, a hengerszivárgás-mérés és a próbaút erősíti meg.

Kompressziómérés előtti ellenőrzőlista:

  1. Motor üzemi hőmérsékleten, akkumulátor feltöltve.
  2. Minden henger gyújtógyertyája kiszerelve.
  3. A gyújtás és a befecskendezés kiiktatva.
  4. A fojtószelep teljesen nyitva, váltó üresben.
  5. A kompressziómérő csatlakoztatása szivárgásmentes.
  6. Minden hengeren azonos számú forgatási ütem (például 5–8 sűrítési ciklus).
  7. Az értékeket hengerenként feljegyezve, a gyártói határértékkel és a hengerek közötti megengedett eltéréssel összevetve.

16.3.10 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy szívó benzinmotoros autó tulajdonosa arra panaszkodik, hogy „gyorsításkor csilingel, és melegebb időben romlik az ereje”. A műhelyben először a hibakód-memóriát olvassák ki: kopogásszabályozás miatti gyújtásszög-késleltetés látszik. A műszer élő adataiban a kopogásérzékelő jele nagy, a gyújtásszög hengerenként jelentősen későbbre áll. A kompressziómérés hengerenként 13,0; 12,8; 13,1; 9,2 bar szemléltető értékeket ad. A gyártói adat szerint a megengedett eltérés például ±10–15% – az utolsó henger kiesik. A hiba a hengertömítettség és/vagy szelepzáródás romlása, amit hengerszivárgás-méréssel tovább lehet pontosítani. A javítás hengerfej-felújítás vagy dugattyúgyűrű-állapot rendezése lehet. A tanulság: a kopogás nem mindig üzemanyagprobléma; a mechanikai állapotromlás is emelheti az égési hőmérsékletet és a kopogáshajlamot.

16.3.11 Gyakorlati útmutató: kompresszió-végnyomás mérés

Cél: a hengerek tömítettségének gyors, összehasonlító vizsgálata.

Jármű- és adatazonosítás: típus, motorszám, hengerűrtartalom, sűrítési arány, gyártói referenciaértékek.

Szerszámok, mérőeszközök: kompressziómérő megfelelő csatlakozóval, gyújtógyertya-kulcs, nyomatékkulcs, diagnosztikai műszer, akkumulátor-töltő.

Anyagok: ha szükséges, új gyújtógyertya-tömítés, a gyártó által előírt gyertyahézag-ellenőrzés.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések: előkészítés alatt (gyertyák kiszerelése, mérő csatlakoztatása) gyújtás ki, kulcs a zsebünkben; indítózás csak akkor, ha a gyújtás és a befecskendezés hatástalanítva van, a mérő csatlakoztatva, és senki sincs a forgó részek (szíjhajtás, ventilátor) közelében, a kulcsot vagy az indítógombot pedig az működteti, aki a mérőt figyeli, vagy egyértelmű szóbeli jelre; váltó üresben, kéziszerszámok ne lógjanak a forgó részek közelébe. A motortérben üzemanyaggőz lehet, ezért nyílt láng és szikra tilos. Az akkumulátor csatlakozóit csak a gyártói előírás szerint szabad bontani; a negatív pólus legyen az első.

Számozott munkalépések:

  1. Melegítsük a motort üzemi hőmérsékletre.
  2. Állítsuk le a motort, húzzuk be a rögzítőféket.
  3. Kösse le a gyújtást és a befecskendezést: például húzza ki a gyújtótekercs(ek) vagy injektor(ok) csatlakozóját, illetve a biztosítékot/relet a gyártói kapcsolási rajz szerint (ellenőrizendő: gyártói eljárás).
  4. Távolítsa el az összes gyújtógyertyát, és rendezze hengersorrendben.
  5. Csatlakoztassa a kompressziómérőt az első hengerhez.
  6. Nyomja le teljesen a gázpedált, és forgassa a motort az indítómotorral 5–8 sűrítési ütemen át.
  7. Olvassa le és jegyezze fel az értéket, majd engedje ki a mérőt.
  8. Ismételje meg minden hengeren azonos módon.
  9. Hasonlítsa össze az értékeket a gyártói adattal és egymással.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Kompressziómérő a gyertyafuratban; mérés öt lépésben teljes gázzal, indítózás közben.
Kompresszió-végnyomás mérés: a mérő részei, a munkalépések képsora és mintajegyzőkönyv

A rajz (a) része a kompressziómérő részeit mutatja (manométer, visszacsapó szelep, leeresztőgomb, nyomótömlő, menetes csatlakozócső vagy gumikúp), a (b) képsor a 3–7. munkalépést, a (c) mintajegyzőkönyv a Valós eset szemléltető értékeit (13,0; 12,8; 13,1; 9,2 bar): a 4. henger kb. 29 %-kal marad el a többi átlagától. A HTML-képsor 4. lépésében a mutató ütemenként lépcsőzetesen emelkedik.

Ellenőrzési pont: minden henger mérési értéke a gyártó által megadott tartományban legyen, a hengerek közötti eltérés ne haladja meg az előírt százalékot (például 10–15%, ellenőrizendő). A mérés után a gyertyákat a gyártói nyomatékkal szerelje vissza.

Tipikus hibák: nem teljesen nyitott fojtószelep, lemerült akkumulátor, a befecskendezés elmulasztott kiiktatása, a mérőcső rossz tömítése, az értékek hengersorrend nélküli feljegyzése.

Dokumentálás: munkalapon rögzíteni kell a hengerszámot, a mért értékeket, a motor hőmérsékletét, a forgatási ütemek számát és az esetleges rendellenességeket.

16.3.12 Tipikus hibák

  1. Hiba: a kopogást mindig az alacsony oktánszámú benzinre fogja a szerelő, és nem ellenőrzi a kopogásérzékelőt vagy a hűtést. Helyes gyakorlat: tankolási adat és üzemanyagvizsgálat mellett mérje a gyújtásszög-korrekciót, a hűtőfolyadék hőmérsékletét, a gyertyák hőértékét.
  2. Hiba: a teljes terhelési görbén a nyomaték és a teljesítmény csúcsát összekeveri. Helyes gyakorlat: a maximális nyomaték alacsonyabb fordulatszámon jelentkezik, a maximális teljesítmény magasabban; a kettő nem ugyanaz az üzemállapot.
  3. Hiba: a kompressziómérésnél hideg motornál, egyesével kiszerelt gyertyákkal mér, és a hengerek közötti eltérést abszolút értéknek tekinti. Helyes gyakorlat: mindig azonos körülmények között, minden hengeren azonos forgatással, üzemi hőmérsékleten mérjen, és a gyártói adathoz hasonlítson.
  4. Hiba: a λ=1\lambda = 1-et mindig a maximális teljesítmény keverékének tartja. Helyes gyakorlat: a maximális nyomaték enyhén dús, a minimális fogyasztás kissé szegény tartományban lehet; a λ=1\lambda = 1 a katalizátor szempontjából kitüntetett.

16.3.13 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a túl korai gyújtás a kopogás egyik lehetséges oka?
  2. Egy motor nyomatéka 250Nm250\,\text{Nm} 3000 1/min fordulaton. Mekkora a teljesítménye?
  3. Igaz-e, hogy a teljes terhelési görbén a maximális teljesítmény fordulatszáma mindig megegyezik a maximális nyomaték fordulatszámával?
  4. Miért mérünk nagyjából zárt fojtószelep esetén rossz, nem összehasonlítható kompresszió-végnyomást?
  5. Milyen tartományban ad legnagyobb nyomatékot a benzinmotor légviszonya: λ<1\lambda < 1, λ=1\lambda = 1, vagy λ>1\lambda > 1?

16.3.14 Feladatok

1. feladat (A)
Definiálja a kopogásos égést, és nevezzen meg két okát.

2. feladat (A)
Egy motor teljes terhelési görbéjén M=180NmM = 180\,\text{Nm} 4000 1/min fordulaton. Számítsa ki a teljesítményt kW-ban.

3. feladat (B)
A fenti chart görbéről állapítsa meg, körülbelül hány 1/min-nél adja le a szemléltető motor a legnagyobb nyomatékot, és hány 1/min-nél a legnagyobb teljesítményt. Indokolja a különbséget a képlet alapján.

4. feladat (B)
Egy 1,6l1{,}6\,\text{l} (0,0016m30{,}0016\,\text{m}^3) motor nyomatéka 3000 1/min-nél 145 Nm. Számítsa ki az effektív középnyomást bar-ban.

5. feladat (C)
Kompresszióméréskor a négy hengeren 12,6; 12,4; 12,7; 10,1 bar értékeket mértek. A gyártói határérték 12–14 bar, a hengerek közötti megengedett eltérés 15%. Melyik henger gyanús, és miért? Milyen következő vizsgálatot javasolna?

6. feladat (D)
Egy szívó benzinmotor gyorsításkor kopog, a diagnosztikai műszer nagy kopogásszabályozási késleltetést mutat, de a hűtőfolyadék hőmérséklete normális. Soroljon fel legalább három további ellenőrzési lehetőséget a gyújtás, a keverékképzés és a mechanikai állapot területén.

16.3.15 Megoldások

16.3.15.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A túl korai gyújtás miatt az égés a felfelé mozgó dugattyú ellen dolgozik, és a nyomás/hőmérséklet emelkedése növeli az öngyulladás esélyét.
  2. ω=2π⋅3000/60=314,21/s\omega = 2\pi \cdot 3000/60 = 314{,}2\,\text{1/s}; P=250⋅314,2=78550W=78,6kWP=250 \cdot 314{,}2 = 78\,550\,\text{W} = 78{,}6\,\text{kW}.
  3. Hamis. A nyomatékcsúcs jellemzően alacsonyabb, a teljesítménycsúcs magasabb fordulatszámon van, mert a teljesítmény a nyomaték és a fordulatszám szorzata.
  4. Zárt fojtószelepnél a beszívott levegő mennyisége kicsi, a sűrítés kezdeti nyomása alacsony, ezért a végnyomás is kisebb, és a mérés nem tükrözi a mechanikai tömítettséget.
  5. A legnagyobb nyomaték enyhén dús keveréknél, λ<1\lambda < 1 tartományban (kb. 0,85–0,95), mert ott nagy a lángterjedési sebesség és jobb a töltet kihasználása.

16.3.15.2 Feladatok – megoldások

1. feladat.
Kopogásos égés: a szikragyújtású motorban a lángfront előtt álló keverékrész öngyullad. Két ok: alacsony oktánszámú benzin, túl nagy sűrítési arány/forró égéstér.

2. feladat.
ω=2π⋅4000/60=418,91/s\omega = 2\pi \cdot 4000/60 = 418{,}9\,\text{1/s}.
P=180⋅418,9=75400W=75,4kWP = 180 \cdot 418{,}9 = 75\,400\,\text{W} = 75{,}4\,\text{kW}.

3. feladat.
A nyomaték maximuma kb. 3000 1/min-nél, a teljesítmény maximuma kb. 5500 1/min-nél van. A teljesítmény azért tolódik feljebb, mert P=M⋅ωP = M \cdot \omega; a nyomaték ugyan csökken, de a fordulatszám még jobban nő.

4. feladat.
pe=4πMVH=4π⋅1450,0016=18220,0016=1139000Pa=11,4barp_e = \frac{4\pi M}{V_H} = \frac{4\pi \cdot 145}{0{,}0016} = \frac{1822}{0{,}0016} = 1\,139\,000\,\text{Pa} = 11{,}4\,\text{bar}.

5. feladat.
A 4. henger gyanús: a 10,1 bar a 12–14 bar-os gyári tartomány alatt van, és a többi három henger átlagától (12,6 bar) kb. 20 %-kal (a legnagyobb értéktől, 12,7 bartól 20,5 %-kal) marad el, ami meghaladja a 15 %-os példaértéket. (A viszonyítás alapját – legnagyobb érték vagy átlag – a gyártó adja meg.) Javaslat: hengerszivárgás-mérés, illetve az alacsony nyomás okának elkülönítése (szelepzáródás, gyűrűtömítés, hengerfejtömítés).

6. feladat.
Ellenőrizendő például: a gyújtásszög-alapjel és a kopogásérzékelő jele; a gyújtógyertyák hőértéke és állapota; a befecskendezés és a légviszony-érzékelő, mert tartósan szegény keverék kopogást okozhat; a kompresszió-végnyomás és a hengerek tömítettsége; valamint az égéstérben lerakódás vagy forró pont.

16.3.16 Rövid összefoglaló

A szikragyújtású motorban a szikra által indított lángfront a gyújtási késedelem után rendezetten terjed át a keveréken. A kopogásos égés az el nem égett rész öngyulladása; okai között az alacsony oktánszám, a túl nagy sűrítés, a korai gyújtás, a forró pont és a szegény keverék szerepel. A kopogásérzékelő a gyújtásszöget hengerenként visszaveszi. A teljes terhelési görbén a nyomaték maximuma alacsonyabb, a teljesítmény maximuma magasabb fordulatszámon van, mert P=M⋅2πn/60P = M \cdot 2\pi n/60. A részterhelési görbék kagylódiagramot adnak. A légviszony hatása: enyhén dús keveréken nagyobb nyomaték, kissé szegény keveréken kedvezőbb fogyasztás érhető el. A kompresszió-végnyomás mérés a hengertömítettség gyors vizsgálata; az értékeket a gyártói adathoz és egymáshoz kell hasonlítani. A jelleggörbék olvasása és a kompressziómérés a későbbi motor-, gyújtás- és diagnosztikai alfejezetekben visszatérő alap.

16.3.17 Források és ellenőrzési hiányok