29.2 Gyújtóberendezések: a hagyományostól a teljesen elektronikus gyújtásig

Az indítómotorral ellentétben a gyújtóberendezés nem a 12 V-ot kapcsolja közvetlenül a hengerbe, hanem rövid időre egy több tízezer voltos feszültségcsúcsot állít elő. Ha ezt a láncot elemeire bontjuk, a hibakeresés célzott lesz, nem próbálgatás.

29.2.1 Motiváció

Egy műhelyben gyakori ügyfélpanasz: „az autó rosszul indul, terhelés alatt rángat, és a hibakód szerint a 2. hengeren gyújtáskimaradás van”. A szerelőnek el kell döntenie, hogy a gyertya, a gyújtókábel, a gyújtótekercs vagy a vezérlés hibás. Ehhez pontosan értenie kell, hogyan keletkezik a gyújtófeszültség, és mi a különbség egy régi megszakítós, egy elektronikus elosztós és egy korszerű, hengerenkénti tekercses rendszer diagnosztikája között. A gyújtás hibája üzemanyag-túlfogyasztást, katalizátor-károsodást és a műszaki vizsgán emissziós bukást okozhat.

29.2.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy közös vasmagon két tekercset: a primer tekercsre 12 V jut, a szekunder tekercsen pedig a gyertyapárra kapcsolt nagyfeszültség jelenik meg. A primer áram megszakításakor a mágneses fluxus hirtelen összeomlik, és a nagy menetszámú szekunder tekercsben rövid feszültségcsúcs indukálódik. A gyújtótekercs tehát nem folyamatosan ad nagy feszültséget, hanem csak a megszakítás pillanatában; a gyertya szikrája ennek a tárolt mágneses energiának az átalakulása.

Az alábbi kapcsolási vázlat a hagyományos akkumulátoros gyújtás elvét mutatja.

A hagyományos akkumulátoros gyújtás elvi kapcsolási vázlata - A rajz a gyújtótekercs, a megszakító, a kondenzátor és a gyertyapár kapcsolatát mutatja; a teljes járműkapcsolás gyártónként eltér. A 15-ös kapocs a gyújtáskapcsolás utáni tápfeszültség.

A rajzon a primer kör a 15-ös kapocsról a gyújtótekercs primer tekercsén, majd a megszakítón keresztül a test felé záródik. A megszakítóval párhuzamosan kötött kondenzátor csökkenti a megszakító érintkezőin keletkező ívet, és a primer oldali rezgőkörrel együtt a feszültség lefutását a kívánt alakúra hozza. A szekunder oldal a gyertyapárra kapcsolódik, ahol a nagyfeszültség átüti az elektródaközt.

29.2.3 Definíciók és alapfogalmak

A gyújtóberendezés feladata, hogy a kompresszió végén, a gyújtási időpontban megbízható szikrát adjon az égéstérben. Ehhez több jellemzőt használunk.

Definíció. Gyújtófeszültség. A gyújtótekercs szekunder oldalán megjelenő, a gyertyapár átütéséhez és a szikrakisüléshez szükséges feszültségcsúcs. Értéke jellemzően 10–30 kV, de gyenge keverék vagy nagy töltőnyomás esetén magasabb is lehet (ellenőrizendő: gyártói adat).

Definíció. Szikraenergia. A gyertyaközben leadott villamos energia. Közelítőleg a primer tekercsben tárolt mágneses energia átadott része:

WL=12L1I12,W_{\text{L}} = \frac{1}{2} L_1 I_1^2,

ahol L1L_1 a primer tekercs induktivitása, I1I_1 pedig a megszakítás pillanatában folyó primer áram. A gyakorlatban a gyújtórendszer akkor jó, ha a szikraenergia elég a keverék meggyújtásához; szemléltető tanulási érték 30–100 mJ (ellenőrizendő: gyártói adat).

Definíció. Gyújtófeszültség keletkezése. Ha a primer áramot hirtelen megszakítjuk, a primer tekercsben az önindukció miatt uL=L1di/dtu_{\text{L}} = L_1\,di/dt feszültségcsúcs lép fel. Ez a primer tekercs menetein jellemzően 200–400 V. A közös vasmag révén a szekunder tekercsben a menetszámok arányában nagyobb feszültség indukálódik:

u2≈u1⋅N2N1.u_2 \approx u_1 \cdot \frac{N_2}{N_1}.

Ha például a primer csúcsfeszültség u1=350Vu_1 = 350\,\text{V} és a menetszámáttétel N2/N1=100N_2/N_1 = 100, akkor u2≈35000Vu_2 \approx 35\,000\,\text{V}. Ha a gyertyapár átütési feszültsége ennél alacsonyabb, a szikra létrejön, és a szekunder feszültség az ív fennmaradásához szükséges értékre esik le.

Összefüggés. A tényleges gyújtófeszültség nem független a gyertyapártól: annyi feszültség jelenik meg, amennyi a szikraköz átütéséhez kell, plusz a kábelek, valamint a tekercs belső ellenállásának vesztesége. Ezért a nyitott gyújtókábel vagy a túl nagy hézag magasabb feszültséget, a kopott, rövidre zárt gyertya pedig alacsonyabb feszültséget eredményez.

Definíció. Zárásszög. Az az időtartam, amíg a primer áram folyik a gyújtótekercsben, főtengely-szögben vagy a gyújtási szakasz százalékában kifejezve. A primer tekercs RL-körként viselkedik: az áramerősség τ=L1/R1\tau = L_1/R_1 időállandóval növekszik, és a végső értékhez közelít. Ha a zárási idő túl rövid, a primer áram nem éri el a teljes értéket, ezért a szikraenergia csökken.

Definíció. Gyújtásszög. Az a forgattyústengely-szög, amely megadja, hogy a kompresszió felső holtpontja előtt hány fokkal születik a szikra. A gyújtásszöget fordulatszám, terhelés, hőmérséklet és kopogásérzékelő jel alapján módosítja a vezérlés.

A gyújtórendszer főbb részei: áramforrás (akkumulátor vagy mágnes), gyújtótekercs, kapcsolóelem (megszakító, tranzisztor vagy tirisztor), elosztó vagy elosztás nélküli rendszer, valamint a gyújtógyertya és a gyújtókábel. A hagyományos rendszerben mechanikus előgyújtás-szabályozó is van; a modern elektronikus rendszerekben ezt a motorvezérlő ECU szoftvere végzi.

29.2.4 Rendszerek felépítése és működése

A gyújtórendszereket a kapcsolóelem és az elosztás módja szerint csoportosítjuk. Az alábbi sorrend a régebbitől halad a korszerű felé; a műhelyben mindegyik előfordulhat.

29.2.4.1 Hagyományos akkumulátoros gyújtás (megszakítós rendszer) – régi járművön ezt találod

A megszakítós rendszerben a primer áramot mechanikus megszakító szakítja meg, amelyet a gyújtáselosztó tengelyén lévő bütyök nyit. A primer kör zárásakor a tekercsben áram kezd kialakulni. Amikor a bütyök nyitja a megszakítót, a primer áram hirtelen megszakad, és a szekunder oldalon nagy feszültség indukálódik. Az elosztó a nagyfeszültséget a gyújtási sorrend szerint a megfelelő henger gyertyájához irányítja.

A megszakítóval párhuzamos kondenzátor szerepe kettős: csökkenti az érintkezők ívét, így lassítja a beégést, és a primer oldali rezgőkörrel együtt a feszültséggörbét olyan fázisba hozza, hogy a szekunder feszültségmaximum a gyújtószikra számára kedvező pillanatban keletkezzen. Ha a kondenzátor hibás vagy rossz kapacitású, a szekunder feszültség alacsony lesz, és a megszakító gyorsan tönkremegy.

Jellemzők. A hagyományos rendszer mechanikai kopásnak van kitéve: a megszakító érintkezői beégnek, a bütyökkenés elnyomódik, a gyújtásszög és a zárásszög fokozatosan elállítódik. A primer áram jellemzően 3–5 A, mert a megszakító nagyobb áramot nem tud megbízhatóan megszakítani. A zárásszöget hézagmérővel és mérőműszerrel kell beállítani (ellenőrizendő: gyártói adat).

29.2.4.2 Tranzisztoros gyújtás

A tranzisztoros rendszerben a megszakító nem közvetlenül a primer áramot szakítja meg, hanem csak egy tranzisztor bázisát vezérli. A tranzisztor kapcsolóüzemben dolgozik: amikor a megszakító zárt, a tranzisztor telítésbe kerül és a primer áram folyik; amikor a megszakító nyitott, a tranzisztor lezár, és a gyújtótekercsben a szükséges feszültségcsúcs jön létre.

Előnyök. A megszakító érintkezőin csak néhány száz mA folyik, ezért hosszú az élettartama. A primer áramot 7–9 A-re lehet növelni, mert a tranzisztor jobban terhelhető. A rendszer azonban még mindig mechanikus jeladót használ, így a kopás nem szűnik meg teljesen. Ez az átmeneti megoldás főleg a múlt század 1970-es és 1980-as éveinek járművein található.

29.2.4.3 Elektronikus gyújtás (EZ)

Az elektronikus gyújtásnál a mechanikus megszakítót érintkezésmentes jeladó váltja fel: induktív jeladó, Hall-jeladó vagy optikai jeladó. A jeladó jele a gyújtásvezérlő egységbe kerül, amely a primer áramot végfokozaton keresztül kapcsolja.

A rendszer még használhat gyújtáselosztót, de a zárásszöget és az alap gyújtásszöget elektronika állítja elő, a mechanikus előgyújtás-szabályozókat elhagyják. A jellemző előny: kevesebb kopó alkatrész, pontosabb gyújtásszög, nagyobb primer áram (8–12 A), ezáltal nagyobb szikraenergia.

Fontos. Az induktív és Hall-jeladó jeleit a későbbi diagnosztikai alfejezetek oszcilloszkópos vizsgálatainál is mérjük, ezért a jelalakok ismerete a Gyújtásvizsgálat és oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika alfejezetben tér vissza.

29.2.4.4 Teljesen elektronikus gyújtás (VZ)

A teljesen elektronikus rendszerekben nincs mechanikus elosztó. A nagyfeszültség-elosztást vagy a gyújtótekercsek csoportosítása, vagy hengerenkénti tekercs oldja meg.

  1. Elosztó nélküli, kétszikrás (páros) tekercses változat (angolul wasted spark). Egy kétszikrás gyújtótekercs – két nagyfeszültségű kivezetéssel – két hengert lát el olyan hengerpároknál, amelyek dugattyúi egyszerre mozognak (pl. 1–4 és 2–3); a szekunder tekercs két vége egy-egy gyertyához kapcsolódik, a szikra a két gyertyán sorosan üt át. A gyújtás mindkét hengerben egyszerre történik: az egyik hengerben a kompresszió végén valódi gyújtás, a másikban a kipufogóütemben „pazarló szikra” jön létre. Ez a szikra ártalmatlan, mert ott nincs gyulladóképes keverék.

  2. Hengerenkénti gyújtótekercs (coil-on-plug, COP). Minden hengernek saját gyújtótekercse van, gyakran közvetlenül a gyertyán. Ez a leggyakoribb megoldás a korszerű benzinmotoroknál. Előnyök: nincs gyújtókábel, kevesebb nagyfeszültségű veszteség, nagyon pontos hengerenkénti gyújtásszög, nagy szikraenergia és gyors diagnosztikai jel.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Három gyújtásrendszer a motoron: elosztóval és kábelekkel, páros tekercsblokkal, valamint hengerenként a gyertyára ülő ceruzatekerccsel.
Gyújtótekercs-kivitelek ugyanazon a négyhengeres motoron: elosztós rendszer, páros tekercs (wasted spark) és hengerenkénti ceruzatekercs (coil-on-plug), a ceruzatekercs metszetével

Az ábrán a motortéri ismertetőjegyek láthatók: elosztós rendszernél egy tekercs, elosztófej és négy gyújtókábel; páros tekercsnél egy tekercsblokk két kimenetpárral (1–4 és 2–3); coil-on-plug rendszernél a gyertyafuratban ülő tekercsek, amelyekhez csak kisfeszültségű kábelköteg fut. A HTML-változatban a kivitelek között váltani lehet, és mindegyikhez megjelenik a mérési tudnivaló.

A vezérlést a motorvezérlő ECU végzi a fordulatszám, a terhelés, a motorhőmérséklet és a kopogásérzékelő jelei alapján. A kopogásszabályozás hengerenként visszaveszi a gyújtásszöget, ha kopogásos égést érzékel. A VZ-rendszerek nagy része integrált gyújtásbefecskendezés-motronic rendszer, ahol a benzinbefecskendezés és a gyújtás közös vezérlőegységben fut.

29.2.4.5 Kondenzátoros nagyfeszültségű gyújtás (HKZ)

A HKZ-rendszerben a gyújtóenergiát nem a gyújtótekercs primer mágneses tere tárolja hosszabb zárási idő alatt, hanem egy kondenzátort rövid idő alatt magas feszültségre töltenek, majd a gyújtótekercs primer oldalára egy tirisztor kisüti.

A felépítés: a fedélzeti 12 V-ot egy kis DC/DC átalakító 300–500 V-ra emeli, és feltölti a kondenzátort. A gyújtási időpontban a tirisztor vezetni kezd, a kondenzátor hirtelen kisül a primer tekercsen, és a nagyfeszültség a szekunderen létrejön. A szikra nagyon rövid, de nagy energiacsomagot ad. Előnye, hogy nagyon magas fordulatszámon is stabil a szikra, mert nincs hosszú zárási idő fenntartása. Hátránya, hogy a rövid szikraidő alatt esetenként rosszabb a keverékgyújtás; a modern rendszerekben ezért kombinált gyújtások is előfordulnak. A HKZ-ben a tirisztor kapcsolása a Tranzisztorok, tirisztorok és optoelektronika alfejezetben tanult reteszelő viselkedésre épül.

29.2.4.6 Mágnesgyújtás (MZ, MHKZ)

A mágnesgyújtás önálló energiaforrással rendelkezik, ezért nem igényel akkumulátort. Kis Otto-motorokon, régi motorkerékpárokon, láncfűrészeken, hajómotorokon és néhány régi gépkocsiban találkozhatunk vele. A forgó állandómágnes a tekercs mágneses terét periodikusan változtatja, és a primerkör megszakításakor a szekunderben gyújtófeszültség indukálódik. Az MHKZ (mágneses kondenzátoros nagyfeszültségű gyújtás) ezt elektronikus gyújtásszög-vezérléssel és érintésmentes kioldással ötvözi.

Megjegyzés. A mágnesgyújtás vizsgálatakor is ugyanaz a szabály: a nagyfeszültségű részt nem szabad áram alatt megérinteni, és az ellenőrzéshez csak megfelelő szikratesztelőt használjunk.

29.2.5 Gyújtógyertya, gyújtókábel és beállítások

A gyújtógyertya feladata, hogy a nagyfeszültségű áramkör zárását a hengertérben lévő szikraközön tegye lehetővé, és a szikra energiáját az égéstérbe juttassa. Három fő része van: a közép-elektróda, a testelektróda és a kerámia szigetelő.

Definíció. Hőérték. Azt fejezi ki, hogy a gyertya milyen gyorsan vezeti el a hőt a kerámián és a meneten keresztül a hengerfej felé. A „meleg” gyertya lassabban ad le hőt, így magasabb hőmérsékleten tartja a szigetelőcsúcsot; a „hideg” gyertya gyorsan hőt ad le. Nagy terhelésű, feltöltött motorba hidegebb gyertyát választunk, városi üzemű motorba melegebbet. A helytelen hőértékű gyertya tünetei: a túl meleg gyertya okozhat öngyulladást, a túl hideg gyertya elszenesedik és gyújtáskihagyást okoz. A pontos gyertyatípust a járműgyártó katalógusa adja; a hőérték-jelölés gyártónként eltér, ezért soha ne cseréljük csak „hasonló méretűre”.

Definíció. Elektródahézag. A közép- és testelektróda közötti távolság. A gyújtófeszültség-igény a hézaggal nő. A gyakori érték 0,7–1,2 mm, de egyes korszerű motoroknál 1,3–1,5 mm is lehet (ellenőrizendő: gyártói adat). A hézagot huzalos (drótos) hézagmérővel ellenőrizzük; a központi elektródát feszíteni tilos.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Gyújtógyertya metszete, az elektródahézag mérése huzalos hézagmérővel és négy jellegzetes gyertyakép az okaikkal.
A gyújtógyertya hosszmetszete, az elektródahézag mérése (helyes és hibás fogás) és négy jellegzetes gyertyakép

Az (a) metszeten a középelektróda, a beégetett ellenállás és a csatlakozócsap a kerámia szigetelő furatában fut, a fémházat a tömítőgyűrű és a menet köti a hengerfejhez; a (b) részen a helyes mérés huzalos hézagmérővel és a testelektróda hajlításával történik, a (c) sor pedig a kiszerelt gyertya négy jellegzetes képét és a lehetséges okokat mutatja. A HTML-változatban az alkatrészek rámutatásra kiemelődnek, a gyertyaképekhez kattintásra megjelenik az ok és a teendő.

A gyújtókábel a nagyfeszültséget az elosztótól vagy a gyújtótekercstől a gyertyához vezeti. Szigetelése szilikon vagy EPDM, és gyakran beépített zajszűrő ellenállást tartalmaz, amely csökkenti a rádiófrekvenciás zavarokat. A kábel ellenállása méterenként néhány kΩ (szemléltető érték; ellenőrizendő: gyártói adat). A megnövekedett ellenállás vagy a szigetelés sérülése gyújtáskimaradást okozhat.

29.2.6 Kidolgozott példák

29.2.6.1 1. példa – Primer energia és becsült szekunder feszültség

Egy gyújtótekercs primer induktivitása L1=5mHL_1 = 5\,\text{mH}, a megszakítás pillanatában folyó primer áram I1=8AI_1 = 8\,\text{A}. Számítsd ki a primer tekercsben tárolt energiát!

Számítás. A tárolt energia:

WL=12L1I12=12⋅0,005H⋅(8A)2=0,16J=160mJ.W_{\text{L}} = \frac{1}{2} L_1 I_1^2 = \frac{1}{2} \cdot 0{,}005\,\text{H} \cdot (8\,\text{A})^2 = 0{,}16\,\text{J} = 160\,\text{mJ}.

Ha a primer csúcsfeszültség u1=400Vu_1 = 400\,\text{V} és a menetszámáttétel N2/N1=100N_2/N_1 = 100, akkor a szekunder feszültség elvi maximuma u2=400V⋅100=40000Vu_2 = 400\,\text{V} \cdot 100 = 40\,000\,\text{V}. A valóságban a tekercs és a kábel veszteségei miatt ennél kisebb, de a gyertyapár átütésére elegendő 12–20 kV is kialakulhat. ∎

29.2.6.2 2. példa – Primer áram felépülése zárási idő alatt

Egy tranzisztoros gyújtás primer ellenállása R1=0,8ΩR_1 = 0{,}8\,\Omega, induktivitása L1=5mHL_1 = 5\,\text{mH}, a tápfeszültség U=12VU = 12\,\text{V}. A motor fordulatszáma olyan, hogy a zárási idő tz=5mst_{\text{z}} = 5\,\text{ms}. Mekkora áram folyt a megszakítás pillanatában?

Adott: U=12VU = 12\,\text{V}, R1=0,8ΩR_1 = 0{,}8\,\Omega, L1=5mHL_1 = 5\,\text{mH}, tz=5mst_{\text{z}} = 5\,\text{ms}. Keresett: i(tz)i(t_{\text{z}}).

Az RL-kör áramerőssége:

i(t)=UR1(1−e−tR1/L1).i(t) = \frac{U}{R_1}\left(1 - e^{-t R_1 / L_1}\right).

Az időállandó:

τ=L1R1=0,005H0,8Ω=6,25ms.\tau = \frac{L_1}{R_1} = \frac{0{,}005\,\text{H}}{0{,}8\,\Omega} = 6{,}25\,\text{ms}.

A végső áram:

Imax=12V0,8Ω=15A.I_{\max} = \frac{12\,\text{V}}{0{,}8\,\Omega} = 15\,\text{A}.

Behelyettesítve:

i(5ms)=15A⋅(1−e−5/6,25)=15A⋅(1−e−0,8).i(5\,\text{ms}) = 15\,\text{A} \cdot \left(1 - e^{-5/6{,}25}\right) = 15\,\text{A} \cdot \left(1 - e^{-0{,}8}\right).

Az exponenciális tag e−0,8≈0,449e^{-0{,}8} \approx 0{,}449, így:

i≈15A⋅(1−0,449)=8,26A.i \approx 15\,\text{A} \cdot (1 - 0{,}449) = 8{,}26\,\text{A}.

Az energia pedig:

W=12⋅0,005H⋅(8,26A)2≈0,17J=170mJ.W = \frac{1}{2} \cdot 0{,}005\,\text{H} \cdot (8{,}26\,\text{A})^2 \approx 0{,}17\,\text{J} = 170\,\text{mJ}.

Ellenőrzés: a zárási idő 5 ms, az időállandó 6,25 ms; nem érjük el a végső 15 A-t, ami reális. ∎

Statikus változat (mint a PDF-ben)A primer áram exponenciálisan nő; 5 ms zárási időnél 8,26 A-t ér el a 15 A végső értékből, a 3. feladat adataival 4 ms-nál 4,72 A-t a 12 A-ből.
A primer áram felfutása a zárási idő alatt: a 2. példa (0,8 Ω; 5 mH; tz=5mst_{\text{z}} = 5\,\text{ms}) és a 3. feladat (1,0 Ω; 8 mH; tz=4mst_{\text{z}} = 4\,\text{ms}) görbéje

Az ábrán a folytonos görbe a 2. példa, a szaggatott a 3. feladat áramát mutatja; a pontozott vízszintes vonal a végső U/R1U/R_1 áram, a függőleges vonal a megszakítás pillanata. A HTML-változatban a feszültség, az ellenállás, az induktivitás és a zárási idő (vagy a fordulatszám és a zárás aránya) csúszkával állítható: jól látszik, hogy magas fordulaton a rövidebb zárási idő miatt kisebb a megszakításkori áram, és négyzetesen csökken a szikraenergia.

29.2.6.3 3. példa – Rossz kondenzátor hatása (ellenpélda)

Egy megszakítós rendszerben a gyártó szerinti kondenzátor 0,2μF0{,}2\,\mu\text{F}, de valaki 2μF2\,\mu\text{F}-osat szerelt be. A tünet: a motor nehezen indul, a megszakító gyorsan beég, a szekunder feszültség alacsony. Hiba. A túl nagy kapacitás megváltoztatja a primer rezgőkör frekvenciáját, ezért a feszültségcsúcs később vagy kisebb meredekséggel alakul ki. A megszakító íve hosszabb ideig tart, ami beégést okoz. A helyes kapacitást a gyártói adat szerint kell visszaállítani.

29.2.7 Minőségellenőrzés

A gyújtórendszer ellenőrzésekor a gyártói adat az elsődleges. Az alábbi ellenőrzőlista a gyakorlatban használt lépéseket foglalja össze.

Figyelem. Gyújtófeszültség veszélye. A szekunder oldali feszültség több tízezer volt, és fájdalmas áramütést okozhat, különösen nedves környezetben vagy beültetett szívritmus-szabályozóval (pacemakerrel) vagy defibrillátorral élő személynél: ilyen személy gyújtóberendezésen járó motor mellett ne dolgozzon (ellenőrizendő: a gyártói és a munkavédelmi előírás). Nagyfeszültségű részt csak kikapcsolt gyújtás mellett, megfelelő szigetelt szerszámmal és a gyártói eljárás szerint szabad megérinteni. A motor indítása közben a gyújtókábelt kézzel megközelíteni vagy szikrát „próbálni” tilos. Soha ne szakítsa meg a szekunder kört a gyújtás bekapcsolt állapotában, mert a tekercsben és a vezérlőben káros feszültségcsúcsok keletkezhetnek. A modern gyújtórendszerek primer oldali tranzisztorai is védőáramkört igényelnek, ezért a gyártó által előírt mérési pontokat használja.

Környezetvédelem. A kiégett gyertya és a sérült gyújtókábel nem veszélyes hulladék, de a szervizben gyűjtendő és a helyi hulladékkezelés szerint leadandó. A gyújtáskimaradás javítása csökkenti a kibocsátott szénhidrogéneket és a katalizátor terhelését, így a diagnosztika környezetvédelmi jelentőségű.

29.2.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy 2006-os, szívó benzinmotoros autó ügyfele azt mondja, hogy reggelente nehezen indul, és alapjáraton periodikusan rángat. A műszer OBD-csatlakozón keresztül P0302 hibakódot (2. henger gyújtáskimaradás) rögzít. A szerelő először az élő adatokban ellenőrzi a 2. henger tényleges gyújtáskimaradás-számlálóját, majd megkeresi a 2. henger gyertyáját.

A vizsgálat során a gyertya elektródái erősen kopottak, a hézag 1,8 mm (a gyártói érték 1,0 mm), a gyújtókábel burkolata repedezett. A kábel ellenállása 35 kΩ, míg a többi kábel 6–8 kΩ. A szerelő kicseréli a gyertyákat a gyártó által előírt hőértékűre, beállítja a hézagot 1,0 mm-re, és kicseréli a gyújtókábelt. A hibakódot törli, próbaúton ellenőrzi, hogy a gyújtáskimaradás-számláló nem növekszik. A tanulság: a több henger egyidejű gyertyacseréje ilyen korban normál karbantartás, mert a többi gyertya is hasonló kopásban van.

29.2.9 Tipikus hibák

  1. Hibás gyertyatípus alkalmazása. A szerelő csak a menetméretet nézi, a hőértéket nem. A túl hideg gyertya elszenesedik, a túl meleg gyertya öngyulladást okozhat. Helyes gyakorlat: mindig a járműgyártó katalógusából, alvázszám alapján válasszon gyertyát.

  2. A gyertyahézag erőszakos beállítása. A közép-elektródát fogóval vagy csavarhúzóval feszítik, ami megrepeszti a kerámia szigetelőt. Helyes gyakorlat: a hézagot csak a hajlított testelektródán, huzalos hézagmérővel, a gyártó tűrésén belül állítani.

  3. Gyújtófeszültség ellenőrzése kézzel. A kábelt kirántva „nézni, van-e szikra” életveszélyes, és a modern elektronikában a vezérlőt is károsíthatja. Helyes gyakorlat: szikratesztelő, oszcilloszkópos szekunder mérés vagy a gyártói diagnosztikai eljárás.

  4. A megszakítós rendszerben a kondenzátor szerepének figyelmen kívül hagyása. Ha a kondenzátor rossz, a megszakító beég. Helyes gyakorlat: a gyújtás beállításánál kapacitásmérést is végezni.

  5. Gyújtókábel-ellenállás mérés elhagyása. A kábel szigetelése kívülről épnek tűnik, de a belső szénszálas zajszűrő szakadt; a tünet gyújtáskihagyás. Helyes gyakorlat: a kábel ellenállását minden gyújtáskimaradásos panasznál multiméterrel mérni.

29.2.10 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A gyújtótekercs szekunder feszültsége független a primer áram megszakítási sebességétől. Indokolj!

  2. Számítsd ki, mekkora energiát tárol a gyújtótekercs primer tekercse, ha L1=6mHL_1 = 6\,\text{mH} és I1=7AI_1 = 7\,\text{A}.

  3. Egy gyújtórendszeren a zárási időt a fordulatszám növekedése csökkenti. Miért csökkenhet a szikraenergia magas fordulaton, ha a zárásszög állandó?

  4. Rajzold le szavakkal a hagyományos megszakítós gyújtás primer körét, és nevezd meg a kondenzátor két feladatát!

  5. Mi a hiba ebben a leírásban? „A gyertyahézagot 3 mm-re állítottam, mert így nagyobb a szikra.” Miért veszélyes?

29.2.11 Feladatok

1. feladat (A)
Definiáld a gyújtófeszültséget, a szikraenergiát, a zárásszöget és a gyújtásszöget!

2. feladat (A)
Egy gyújtótekercs primer induktivitása L1=8mHL_1 = 8\,\text{mH}, a megszakítás pillanatában folyó áram I1=9AI_1 = 9\,\text{A}. Számítsd ki a primer energiát és a becsült szekunder feszültségmaximumot, ha a primer csúcsfeszültség u1=300Vu_1 = 300\,\text{V} és a menetszámáttétel N2/N1=120N_2/N_1 = 120!

3. feladat (B)
Egy tranzisztoros gyújtás primer ellenállása R1=1,0ΩR_1 = 1{,}0\,\Omega, induktivitása L1=8mHL_1 = 8\,\text{mH}, tápfeszültsége U=12VU = 12\,\text{V}. A zárási idő tz=4mst_{\text{z}} = 4\,\text{ms}. Számítsd ki az áramot a megszakítás pillanatában, és a tárolt energiát!

4. feladat (B)
Értelmezd a fenti kapcsolási vázlatot! Azonosítsd a primer kört, a szekunder kört, a 15-ös kapcsot, a megszakítót és a kondenzátort. Magyarázd el, mi történik, amikor az S1 megszakító nyit!

5. feladat (C)
Hasonlítsd össze a hengerenkénti gyújtótekercses (COP) rendszert az elosztó nélküli, páros tekercses (wasted spark) rendszerrel! Melyik ad pontosabb hengerenkénti gyújtásszöget, és miért?

6. feladat (D)
Egy 4 hengeres motor 3. hengerén a diagnosztikai műszer gyújtáskimaradást jelez. A gyertyapár hézagát 1,0 mm-re állítva a szikra erős, de a gyertyán lévő korom és a kábel ellenállása 60 kΩ (a másik kábel 7 kΩ). Mi a legvalószínűbb hiba és mi a javítás?

29.2.12 Megoldások

29.2.12.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A szekunder feszültség nagysága a primer áram megszakítási sebességétől is függ: minél gyorsabban szakad meg a primer áram, annál nagyobb a uL=L1di/dtu_{\text{L}} = L_1\,di/dt primer csúcsfeszültség, így a szekunder feszültség is.

  2. W=12⋅0,006H⋅(7A)2=0,147J=147mJW = \frac{1}{2} \cdot 0{,}006\,\text{H} \cdot (7\,\text{A})^2 = 0{,}147\,\text{J} = 147\,\text{mJ}.

  3. A primer tekercs RL-kör, az áram τ=L/R\tau = L/R időállandóval növekszik. Ha a zárási idő rövid, az áram nem éri el a végső U/RU/R értéket, ezért a W=12LI2W = \frac{1}{2}L I^2 energia kisebb lesz. Magas fordulaton a zárási idő azért csökken, mert kevesebb idő áll rendelkezésre az egyes gyújtásokhoz.

  4. A primer kör: 15-ös kapocs → gyújtótekercs primer tekercse → megszakító → test, ezzel párhuzamosan a kondenzátor. A kondenzátor feladata: csökkenti a megszakító ívét, és a primer rezgőkört a feszültségmaximumot a megfelelő időpontra hozza.

  5. A 3 mm-es gyertyahézag túl nagy; a gyújtófeszültség igénye nagyon megnő, ami a tekercs és a kábelek szigetelését terheli, áramütés veszélyét növeli, és a gyertya élettartamát rontja. Helyes: a gyártó által megadott hézagot kell beállítani.

29.2.12.2 Feladatok megoldása

1. feladat (A)
A gyújtófeszültség a gyújtótekercs szekunder oldalán megjelenő feszültségcsúcs, amely a gyertyapár átütéséhez és a szikrakisüléshez szükséges. A szikraenergia a gyertyapárban leadott villamos energia, amely közelítőleg a primer tekercsben tárolt mágneses energia. A zárásszög az az idő, amíg a primer áram folyik; a gyújtásszög pedig a felső holtpont előtti szög, amikor a szikra létrejön.

2. feladat (A)
Az energia:

W=12L1I12=12⋅0,008H⋅(9A)2=0,324J=324mJ.W = \frac{1}{2} L_1 I_1^2 = \frac{1}{2} \cdot 0{,}008\,\text{H} \cdot (9\,\text{A})^2 = 0{,}324\,\text{J} = 324\,\text{mJ}.

A szekunder feszültségmaximum: u2≈300V⋅120=36000V=36kVu_2 \approx 300\,\text{V} \cdot 120 = 36\,000\,\text{V} = 36\,\text{kV}. A valóságban a veszteségek miatt kisebb lehet, de elegendő a gyertya átütéséhez. ∎

3. feladat (B)
Időállandó: τ=L1/R1=0,008H/1,0Ω=8ms\tau = L_1/R_1 = 0{,}008\,\text{H} / 1{,}0\,\Omega = 8\,\text{ms}. Végső áram: Imax=12V/1Ω=12AI_{\max} = 12\,\text{V} / 1\,\Omega = 12\,\text{A}. A zárási idő 4 ms, tehát:

i=12A⋅(1−e−4/8)=12A⋅(1−e−0,5).i = 12\,\text{A} \cdot \left(1 - e^{-4/8}\right) = 12\,\text{A} \cdot \left(1 - e^{-0{,}5}\right).

Az exponenciális tag e−0,5≈0,607e^{-0{,}5} \approx 0{,}607, így i≈12⋅(1−0,607)=4,72Ai \approx 12 \cdot (1 - 0{,}607) = 4{,}72\,\text{A}. Az energia:

W=12⋅0,008⋅(4,72)2≈0,089J=89mJ.W = \frac{1}{2} \cdot 0{,}008 \cdot (4{,}72)^2 \approx 0{,}089\,\text{J} = 89\,\text{mJ}.

Ellenőrzés: a zárási idő fél időállandó, ezért az áram jóval a végső alatt marad, az energia kisebb. ∎

4. feladat (B)
A 15-ös kapocs a gyújtáskapcsolás utáni 12 V-os betáp. A primer kör: 15-ös kapocs → gyújtótekercs primer tekercs → S1 megszakító → test; a C1 kondenzátor párhuzamosan van a megszakítóval. A szekunder kör: a gyújtótekercs szekunder tekercse → GY1 gyertyapár → test. Amikor S1 nyit, a primer áram megszakad, a mágneses fluxus összeomlik, és a szekunder tekercsben nagy feszültség indukálódik; a gyertyapáron szikra keletkezik. A kondenzátor nélkül az S1-en erős ív keletkezne, és a feszültségcsúcs kialakulása rosszabb lenne.

5. feladat (C)
A hengerenkénti gyújtótekercses (COP) rendszer pontosabb, mert minden hengernek külön tekercse van, és a gyújtásszöget hengerenként, a kopogásérzékelő jele alapján egyedileg lehet szabályozni. Nincs elosztó és nincs gyújtókábel, így kisebb a nagyfeszültségű veszteség. A páros tekercses (wasted spark) rendszer két hengert lát el egy tekercsével; az egyik hengerben hasznos, a másikban pazarló szikra van. Emiatt a hengerenkénti gyújtásszög nem függetleníthető a hengerpártól. A különbség a magas kipufogógáz-visszavezetés és a feltöltött motorokon jelentős, ahol a pontos gyújtásszög kritikus.

6. feladat (D)
A gyertyán lévő korom és a 60 kΩ-os gyújtókábel-ellenállás a nagyfeszültségű energiaveszteség jele. A legvalószínűbb hiba a gyújtókábel belső szakadása vagy erősen megnövekedett ellenállása, ami miatt a szikraenergia a 3. hengeren nem éri el a megbízható gyújtáshoz szükséges értéket. A javítás: a gyújtókábel cseréje a gyártói előírás szerint, a gyertya tisztítása vagy cseréje, majd a gyújtáskihagyás-számláló ellenőrzése próbaúton. Ha a hengerben korom van, a gyertya hőértékét is ellenőrizni kell.

29.2.13 Rövid összefoglaló

A gyújtóberendezés a benzinmotor hengerében a kompresszió végén nagyfeszültségű szikrát hoz létre. A primer áram megszakításakor a gyújtótekercsben a mágneses fluxus összeomlik: a primer oldali önindukciós feszültség uL=L1di/dtu_{\text{L}} = L_1\,di/dt, a szekunder feszültség pedig a menetszámok arányában növekszik. A szikraenergia közelítőleg W=12L1I12W = \frac{1}{2}L_1 I_1^2. A gyújtórendszer fő jellemzői a gyújtófeszültség, a szikraenergia, a zárásszög és a gyújtásszög. A hagyományos megszakítós rendszerben a kondenzátor csökkenti az érintkezők ívét; a tranzisztoros rendszer a megszakítót tehermentesíti; az elektronikus EZ érintésmentes jeladóval dolgozik; a teljesen elektronikus VZ elosztó nélküli vagy hengerenkénti tekercses. A HKZ kondenzátorkisütéssel, a mágnesgyújtás önálló mágneses forrással működik. A gyújtógyertya hőértéke és hézaga a megbízható égés kulcsa; a gyújtókábel ellenállása ellenőrizendő. A nagyfeszültségű oldal életveszélyes, csak szigetelt szerszámmal és a gyártói eljárás szerint dolgozhatunk. Továbbvitt eredmény. A gyújtási folyamat ezen ismerete a Gyújtásvizsgálat és oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika alfejezetben tér vissza, ahol a primer és szekunder jelalakokat, a zárásszög és a gyújtásszög mérését oszcilloszkóppal végezzük el.

29.2.14 Források és ellenőrzési hiányok