Az ügyfél így írja le a panaszt: hidegen nehezen indul, alapjáraton egyenetlen, gyorsításkor rángat, közben az olajfogyasztás is megnőtt. Ugyanezt a motort a szervizben nem lehet „ránézésre” megjavítani. A diagnosztikai feladat az, hogy a tünetekből célzott mérésekkel derítsük ki, hogy melyik henger, melyik tömítési eleme – dugattyúgyűrű, szelep, hengerfejtömítés – hibás, vagy a probléma inkább keverékképzési, gyújtási vagy vezérlési oldalon van.
A motor mechanikai állapotvizsgálata akkor is előkerül, ha a motor bontása előtt tudni szeretnénk, hogy a hengerek tömítettsége megfelelő-e, vagy a javítást a külső segédberendezésekkel kell kezdeni. A kompresszió- és nyomásveszteségmérés eredményét a(z) A motor ki- és beszerelése, szétszerelése és a forgattyús hajtómű hibafelvételezése alfejezetben is használjuk majd, amikor eldöntjük, hogy a motort érdemes-e teljesen szétszerelni.
Képzeljünk el egy négyhengeres benzinmotort a kompressziós ütemben. A dugattyú felfelé mozog, a szívó- és kipufogószelepek zárva vannak, a hengerfej, a hengerfal és a dugattyú egy zárt teret alkot. Ebbe a térbe levegőt sűrítünk; a nyomás csak akkor marad magas, ha a tér jól tömít.
A tömítést három fő elem adja: a dugattyúgyűrűk és a hengerfal közötti rés, a szelepek és szelepülések közötti zárás, valamint a hengerfejtömítés. Ha ezek bármelyike ereszt, a sűrítés alatt levegő vagy égésgáz szökik el: a gyűrűknél a forgattyúházba, a szelepeknél a szívó- vagy kipufogócsatornába, a hengerfejtömítésnél a hűtőrendszerbe vagy két henger közé. A diagnosztikai mérések ezeket a szivárgási utakat különböztetik meg.

A metszeten a dugattyú a kompressziós ütem felső holtpontján áll, mindkét szelep zárva, a nyomásveszteség-mérő a gyertyafuratba csatlakozik. A négy számozott út: (1) a gyűrűk mentén a forgattyúházba – a levegő az olajbetöltőn hallható, olajpróbánál a kompresszió jelentősen nő; (2) a szívószelepen át a szívócsőbe; (3) a kipufogószelepen át a kipufogóba; (4) a hengerfejtömítésen át a hűtőrendszerbe – buborékok a hűtőtartályban. A valós esetben (4. henger: 8,0 bar, olajpróba után 11,8 bar, 52 % szivárgás, levegő az olajbetöltőn) az 1. út a valószínű.
Definíció. A műszaki diagnosztika egy műszaki rendszer aktuális állapotának meghatározása, a hiba helyének, okának és várható következményének feltárása mérésekkel, megfigyeléssel és dokumentációval. A gépjármű-diagnosztika ennek járművekre alkalmazott formája, amely a motor, az erőátvitel, a futómű, a fék- és a villamos/elektronikus rendszerek állapotát vizsgálja.
Definíció. Mélydiagnosztika alatt egy rendszer teljes körű, minden fő részegységére kiterjedő vizsgálatát értjük. Ilyen például a motorfelújítás előtti átfogó állapotfelmérés, amikor minden henger kompresszióját, szivárgását, kartergázát, olajnyomását és vezérlési állapotát is dokumentáljuk. A szelektív diagnosztika ezzel szemben a tünet alapján kiválasztott, célzott vizsgálatokat jelenti: ha például egy henger nem dolgozik, először azt a hengert vizsgáljuk, nem mérjük feleslegesen mind a négy hengert.
Definíció. Összetetten értékelő diagnosztikának nevezzük azt a szemléletet, amikor a mérési eredményeket nem önmagukban, hanem egymással és a tünetekkel összevetve értékeljük. Egy alacsony kompresszióérték önmagában csak annyit jelent, hogy valamelyik henger tömítetlen. Az olajpróba, a nyomásveszteség-mérés hangja, a kartergázmennyiség és a hengerteljesítmény-különbség együttesen már megmondja, hogy dugattyúgyűrű, szelep vagy hengerfejtömítés a hibás.
Szabály. A mechanikai motordiagnosztikában a tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás láncot követjük. Először rögzítjük a panaszt és a körülményeket, ezután felállítjuk a lehetséges okok sorrendjét, majd célzottan mérünk. A mérési eredményeket a gyártói javítási adatokhoz és a hengerek közötti különbségekhez hasonlítjuk.
A hengerek működőképességéhez mechanikai oldalról három feltétel szükséges: a hengernek tömítenie kell, a vezérlésnek megfelelő időben kell nyitnia-zárnia, és a keveréknek/levegőnek be kell tudnia jutnia. A kompresszió- és szivárgásmérés a tömítést, a szívócső-depresszió mérés a töltéscsere-utakat, a hengerteljesítmény-különbség mérés a hengerüzem egyenletességét vizsgálja.
A kompresszió-végnyomás mérés az egyik leggyorsabb szelektív vizsgálat. A motort indítómotorral forgatjuk gyújtás és befecskendezés nélkül, miközben a vizsgált hengerbe kompressziómérőt csatlakoztatunk. A dugattyú a szívóütemben levegőt szív, majd a kompressziós ütemben összesűríti. A mért csúcsnyomás az adott henger tömítettségétől, a sűrítési aránytól, a vezérlési időzítéstől, a fordulatszámtól és a motor hőmérsékletétől függ.
Összefüggés. A hengerek közötti eltérést a legnagyobb mért értékhez viszonyítva fejezzük ki:
ahol a legnagyobb mért kompresszió-végnyomás, a vizsgált hengeré. Előírás. Gyártói példaérték szerint a hengerek közötti megengedett legnagyobb eltérés jellemzően kb. 10%, de mindig a típusra vonatkozó javítási adat a mérvadó (ellenőrizendő: gyártói adat).
A mérés után olajpróbát végezhetünk: a gyanús hengerbe a gyújtógyertya furatán keresztül néhány cm³ motorolajat csepegtetünk, majd megismételjük a kompressziómérést. Ha a nyomás jelentősen megemelkedik, az olaj átmenetileg tömítette a dugattyúgyűrűk és a hengerfal közti rést, tehát a hiba valószínűleg a dugattyú–gyűrű–henger egységben van. Ha a nyomás alig változik, akkor a szivárgás inkább a szelepeknél vagy a hengerfejtömítésnél keresendő.
A kompresszió-végnyomás nem keverendő össze a sűrítési aránnyal vagy a működő motor égéstereben kialakuló tényleges kompressziós nyomással. Indítózás közben a fordulatszám alacsony, a töltet nem teljes, ezért a mért érték rendszerint kisebb, mint az égés előtti valódi csúcsnyomás.
A nyomásveszteség-mérés (hengerszivárgás-mérés, angolul leak-down test) pontosabban megmutatja, hogy a szivárgás hol történik. A vizsgált henger dugattyúját kompressziós ütemben a felső holtpontra állítjuk, amikor mindkét szelep zárva van. A hengerbe a gyújtógyertya furatán át sűrített levegőt engedünk. A műszer fúvókán vagy nyomáskülönbségen alapulva kijelzi a szivárgási arányt százalékban.
Előírás. A szivárgási határérték típusonként eltérő; tanulási példaként vegyünk 20%-ot felső határnak, ami fölött a henger tömítetlensége már meghatározó (ellenőrizendő: gyártói adat). A szivárgás helyét hallgatással vagy áramlásérzékeléssel azonosítjuk: ha a levegő a szívócsőben hallható, a szívószelep ereszt; ha a kipufogórendszerben, a kipufogószelep hibás; ha az olajbetöltő nyíláson vagy a nívópálca csövén jön, a dugattyúgyűrűk engedik át a levegőt; ha a hűtőtartályban buborékok jelennek meg, hengerfejtömítés-sérülésre vagy repedésre kell gondolni.
A szívócsőben a szívóütemek és a fojtószelep állása miatt a légköri nyomásnál kisebb nyomás, azaz vákuum alakul ki. Benzinmotoron alapjáraton a fojtószelep csaknem zárt, ezért a vákuum nagy. Példaérték. Egészséges szívó benzinmotornál üzemi hőmérsékleten, alapjáraton a depresszió jellemzően 45–65 kPa a légköri nyomáshoz képest, a vákuummérő mutatója nyugodt (ellenőrizendő: gyártói adat).
A depresszió-jel alakjának megfigyelése diagnosztikai értékű. Ha a mutató erősen ingadozik, és a motor alapjáraton rángat, az lehet beszűkült, nem megfelelően záró szelep, gyújtáskihagyás vagy hengerfejtömítés. Ha a vákuum folyamatosan alacsony, gondolhatunk kései vezérlésre, beszívott fals levegőre vagy kipufogórendszeri ellennyomásra. A méréshez a szívócső megfelelő, gyártó által kijelölt vákuumcsatlakozójára szerelt mérő kell; a fékrásegítő csatlakozóját csak a gyártói útmutató szerint szabad megbontani.
A dugattyúgyűrűk mellett mindig átjut valamennyi gáz a forgattyúházba; ezt nevezzük kartergáznak vagy blow-by gáznak. Kopott gyűrűk, erősen karcos hengerfal vagy sérült dugattyú esetén a kartergázáram jelentősen megnő. A mérést a kartergáz-elvezető rendszerbe kötött áramlásmérővel vagy a gyártó által megadott eljárással végezzük.
Példaérték. Egy személyautó benzinmotornál a megengedett kartergázmennyiség üzemi hőmérsékleten, jellemző terhelésen legyen például 35 L/min; a mért 48 L/min már gyűrűkopásra utal (ellenőrizendő: gyártói adat). A kartergázmérés azért fontos, mert az alacsony kompresszióérték és a nagy kartergáz együtt már viszonylag biztonsággal a dugattyúgyűrűkre mutat.
A hengerteljesítmény-különbség mérése azt vizsgálja, hogy az egyes hengerek ténylegesen mennyire járulnak hozzá a motor munkájához. Hagyományos eljárásnál a motort üresjáratban járatjuk, majd hengerenként kiiktatjuk a gyújtást vagy a befecskendezést, és mérjük a fordulatszám-csökkenést. Ha egy henger kiiktatásakor alig esik a fordulatszám, az a henger nem dolgozik rendesen. Példa. Ha az alapjárat 780 1/min, és a 4. henger kiiktatásakor a fordulatszám csak 772 1/min-re csökken, míg a többi hengernél 730–750 1/min-re, akkor a 4. henger hozzájárulása gyanús.
A korszerű motorirányítás lehetővé teszi a hengerkiiktatás diagnosztikai célú vezérlését a rendszerteszterrel. A kipufogógáz-analizátorral mért ΔHC-eljárásnál a hengerenkénti kiiktatás alatt a szénhidrogén-koncentráció változását figyeljük: a nem dolgozó henger elégetlen keveréke megnöveli a HC-kibocsátást.
Definíció. Relatív kompressziómérés alatt olyan elektronikus vizsgálatot értünk, amely nem igényel gyertyakiszerelést. Indítózás közben az indítómotor áramfelvételének vagy a főtengely szögsebesség-ingadozásának hullámalakját elemezzük. A kompressziós ütemben minden henger lefékezi a főtengelyt, ezért áramcsúcs és fordulatszám-völgy alakul ki. Ha egy henger kompressziója alacsony, az adott szegmensben az áramcsúcs kisebb, a fordulatszám kevésbé esik. Ez a módszer gyors, de csak hengereket hasonlít össze, a szivárgás helyét nem mutatja meg; ezért gyanú esetén hagyományos kompresszió- és nyomásveszteségméréssel kell kiegészíteni.
Számítás. Négyhengeres motor kompressziómérésénél a következő értékeket kapták: 1. henger 12,4 bar, 2. henger 12,1 bar, 3. henger 12,3 bar, 4. henger 8,8 bar. A legnagyobb érték 12,4 bar. A 4. henger eltérése:
A 29%-os eltérés a 10%-os tanulási határ felett van, tehát a 4. henger tömítetlensége jelentős. A többi henger egymáshoz képest 2,4%-on belül van, ami megfelelő.
Számítás. Ugyanazon a motoron kartergázmérést végeznek. A gyártói javítási adat szerint a megengedett érték 35 L/min, a mért érték 48 L/min. A túllépés:
A nagymértékű kartergázáram és a 4. henger alacsony kompressziója együtt a dugattyúgyűrűk vagy a dugattyú/hengerfal hibájára utal.
A mechanikai vizsgálatoknál a következő ellenőrzési pontokat érdemes dokumentálni:
Előírás. A mérési jegyzőkönyvben tüntessük fel a jármű azonosítóját, a motortípust, a mérési körülményeket, a mért értékeket és a gyártói határértéket. A javítást csak a mért értékek és a gyártói előírás összevetése után szabad megtervezni.
Valós eset. Egy benzines autó ügyfele arra panaszkodik, hogy hidegen nehezen indul, alapjáraton rángat, és az olajfogyasztás is emelkedett. A motorszimptóma alapján először hengerteljesítmény-különbséget mérünk üresjáratban. A 4. henger kiiktatásakor a fordulatszám alig csökken, a többi henger kiiktatásakor jól érzékelhetően. Ezután kompressziómérést végzünk: az 1–3. henger értéke 12,2–12,5 bar között van, a 4. hengeré 8,0 bar. Olajpróba után a 4. henger nyomása 11,8 bar-ra emelkedik. A nyomásveszteség-mérés 4. hengernél 52%-os szivárgást mutat, és a levegő erősen hallható az olajbetöltő nyíláson. A kartergázmennyiség is magas.
Az értékelés: a 4. henger tömítetlen, és a szivárgás a dugattyúgyűrűk felé történik. A javítás a motor szétszerelése, a 4. henger dugattyújának, gyűrűinek és a hengerfal kopásának ellenőrzése, majd gyűrű- vagy dugattyúcsere, szükség esetén furatfelújítás lett. A tanulság: a kompresszió- és szivárgásmérés együtt tette feleslegessé a hengerfej felesleges bontását, mert már a szétszerelés előtt behatárolta a hibát.
Cél. A hengertömítettség vizsgálata, a szivárgás helyének behatárolása, a javítási munka terjedelmének meghatározása.
Jármű- és adatazonosítás. Olvassuk le a gyártmányt, típust, motorkódot, futásteljesítményt. Keressük meg a gyártói javítási utasításban a kompresszió-végnyomás, a hengerek közötti megengedett eltérés, a nyomásveszteség határ és az olajpróba előírásait (ellenőrizendő: gyártói adat).
Szükséges eszközök. Kompressziómérő a megfelelő adapterrel, nyomásveszteség-mérő műszer sűrítettlevegő-csatlakozóval, vákuummérő, kartergázmérő, diagnosztikai teszter, multiméter, szikrakulcs/gyertyakulcs, nyomatékkulcs, akkumulátor-töltő, védőkesztyű, védőszemüveg.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.
Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések.
A két műszer felépítését és a motoron való csatlakoztatását az alábbi ábra mutatja; a nyomásveszteség-mérésnél a vizsgált henger felső holtponton áll, a főtengelyt rögzítjük, és a szivárgó levegőt a jelölt A–D pontokon hallgatjuk.

Ellenőrzési pontok. A mért kompresszió legyen a gyártói tartományban; a hengerek közötti eltérés legfeljebb a gyártói mérték; olajpróba után a gyűrűhibás henger nyomása jelentősen emelkedik, a szelephibásé alig változik.
Táblázat: Szivárgási hang és valószínű hiba helye (példaértékek).
| Hol hallható a szivárgó levegő? | Valószínű hiba |
|---|---|
| Szívócsőben | Szívószelep és üléke |
| Kipufogórendszerben | Kipufogószelep és üléke |
| Olajbetöltőn / nívópálca-csövön | Dugattyúgyűrűk, dugattyú, hengerfal |
| Hűtőtartályban buborékok | Hengerfejtömítés vagy repedés |
Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).
1. feladat (A). Definiáld röviden a mély- és a szelektív diagnosztikát, és adj mindkettőre egy-egy motoros példát!
2. feladat (A). Kompressziómérésnél a következő értékeket kapod: 1. henger: 11,5 bar; 2. henger: 11,2 bar; 3. henger: 11,6 bar; 4. henger: 9,0 bar. Számítsd ki a 4. henger eltérését a legnagyobb értékhez képest!
3. feladat (B). Az előző mérés után olajpróbát végzel a 4. hengeren, és a kompresszió 9,0-ról 11,3 bar-ra nő. A 4. henger nyomásveszteségmérésénél a levegő az olajbetöltő nyíláson hallható. Melyik szerkezeti elemet gyanúsítod elsősorban? Miért?
4. feladat (B). Egy motornál a kartergázmegengedett érték 30 L/min, a mért érték 42 L/min. Számítsd ki a túllépést százalékban, és értékeld a kompressziómérés ismeretében, ha az egyik henger kompressziója 16%-kal marad el.
5. feladat (C). Válaszd ki, milyen mechanikai vizsgálatot végeznél először, ha a tünet hidegindítási nehézség, alapjáraton egyenetlen járás, és a kipufogó szénhidrogén-szintje magas. Indokold meg, miért nem feltétlenül elég önmagában a hengerteljesítmény-különbség mérése!
6. feladat (D). Egy ügyfél azt panaszolja, hogy autója gyorsításkor rángat, és a hűtőfolyadék szintje lassan csökken. A kompressziómérés szerint az 1–3. henger 12,0–12,6 bar, a 4. henger 8,5 bar. A nyomásveszteségmérésnél a 4. henger szivárgási aránya 38%, és a hűtőtartályban apró buborékok jelennek meg. Mi a hibafeltételezésed, és milyen további mérést vagy vizsgálatot javasolsz?
1. feladat. A mélydiagnosztika teljes körű, minden fő részegységre kiterjedő vizsgálat; például motorfelújítás előtt minden henger kompresszióját, szivárgását, kartergázát és olajnyomását is megmérik. A szelektív diagnosztika a tünetből kiinduló, célzott vizsgálat; például ha egy henger nem dolgozik, először annak a hengernek a kompresszióját és szivárgását ellenőrzik.
2. feladat. bar; a 4. henger eltérése:
A 4. henger tömítetlensége a 10%-os tanulási határ felett van.
3. feladat. A dugattyúgyűrűket, illetve a dugattyú–hengerfal érintkezést gyanúsítjuk. Az olajpróba jelentős nyomásemelkedést adott, és a szivárgó levegő a forgattyúház felé távozott. Ha szelep lenne a hiba, a levegő a szívócsőben vagy a kipufogóban lenne hallható, és az olaj nem javítaná a kompressziót.
4. feladat. A kartergáz-túllépés:
A 40%-os kartergáz-túllépés és a 16%-os kompresszióelmaradás együtt gyűrűkopásra vagy dugattyú/hengerfal sérülésre utal, ezért szivárgásméréssel kell a helyét megerősíteni.
5. feladat. Először hengerüzem-vizsgálatot és kompresszió-végnyomás mérést végeznék, mert a tünet mechanikai tömítetlenséget is jelezhet. A hengerteljesítmény-különbség mérés önmagában csak azt mutatja, hogy melyik henger nem dolgozik, de nem különíti el a mechanikai, gyújtási vagy keverékképzési okot. Ezért a kompresszió-, szivárgás- és szívócső-depresszió méréssel együtt értékeljük.
6. feladat. A 4. henger alacsony kompressziója, a 38%-os szivárgás és a hűtőtartályban megjelenő buborékok hengerfejtömítés-sérülést vagy repedést valószínűsítenek a 4. henger környékén. Javasolt továbbá hűtőrendszeri nyomáspróba, kipufogógáz jelenlétének vizsgálata a hűtőfolyadékban, valamint a hengerfej síkfelületének és repedéseinek ellenőrzése a bontás után.
A motor mechanikai diagnosztikája a tünetekből célzott mérésekkel határozza meg a hengertömítettségi hibát és annak helyét. A kompresszió-végnyomás mérés indítózás közben vizsgálja a hengerek tömítését; a hengerek közötti eltérést a legnagyobb értékhez viszonyítva százalékban fejezzük ki. Az olajpróba a dugattyúgyűrű-hibát szelephibától különíti el: gyűrűhibánál a nyomás jelentősen emelkedik. A nyomásveszteségmérés pontosabban megmutatja a szivárgás helyét: szívócső, kipufogó, kartergáz vagy hűtőrendszer. A szívócső-depresszió a töltéscsere- és vezérlésállapotot, a kartergázmennyiség a gyűrűk tömítését, a hengerteljesítmény-különbség és a relatív kompressziómérés a hengerek egyenletes működését vizsgálja. Továbbvitt eredmény. A kompresszió- és nyomásveszteségmérés százalékos kiértékelését és a szivárgási hely azonosítását használjuk a(z) A motor ki- és beszerelése, szétszerelése és a forgattyús hajtómű hibafelvételezése alfejezetben a szétszerelés előtti hibafelvételezéshez. Biztonsági szabály: a befecskendezést és a gyújtást ki kell kapcsolni, a motort csak az előírás szerint indítóztatjuk, és a mért értékek mindig a gyártói javítási adathoz igazodnak.