37.1 Diagnosztikai alapfogalmak és a motor mechanikai állapotvizsgálata

37.1.1 Motiváció: mikor kell mechanikai motordiagnosztikát végezni?

Az ügyfél így írja le a panaszt: hidegen nehezen indul, alapjáraton egyenetlen, gyorsításkor rángat, közben az olajfogyasztás is megnőtt. Ugyanezt a motort a szervizben nem lehet „ránézésre” megjavítani. A diagnosztikai feladat az, hogy a tünetekből célzott mérésekkel derítsük ki, hogy melyik henger, melyik tömítési eleme – dugattyúgyűrű, szelep, hengerfejtömítés – hibás, vagy a probléma inkább keverékképzési, gyújtási vagy vezérlési oldalon van.

A motor mechanikai állapotvizsgálata akkor is előkerül, ha a motor bontása előtt tudni szeretnénk, hogy a hengerek tömítettsége megfelelő-e, vagy a javítást a külső segédberendezésekkel kell kezdeni. A kompresszió- és nyomásveszteségmérés eredményét a(z) A motor ki- és beszerelése, szétszerelése és a forgattyús hajtómű hibafelvételezése alfejezetben is használjuk majd, amikor eldöntjük, hogy a motort érdemes-e teljesen szétszerelni.

37.1.2 Szemléletes kép: a henger mint nyomástartó kamra

Képzeljünk el egy négyhengeres benzinmotort a kompressziós ütemben. A dugattyú felfelé mozog, a szívó- és kipufogószelepek zárva vannak, a hengerfej, a hengerfal és a dugattyú egy zárt teret alkot. Ebbe a térbe levegőt sűrítünk; a nyomás csak akkor marad magas, ha a tér jól tömít.

A tömítést három fő elem adja: a dugattyúgyűrűk és a hengerfal közötti rés, a szelepek és szelepülések közötti zárás, valamint a hengerfejtömítés. Ha ezek bármelyike ereszt, a sűrítés alatt levegő vagy égésgáz szökik el: a gyűrűknél a forgattyúházba, a szelepeknél a szívó- vagy kipufogócsatornába, a hengerfejtömítésnél a hűtőrendszerbe vagy két henger közé. A diagnosztikai mérések ezeket a szivárgási utakat különböztetik meg.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Hengermetszet négy szivárgási úttal: gyűrűk mentén a forgattyúházba, a szívó- és a kipufogószelepen át, valamint a hengerfejtömítésen át a hűtőrendszerbe; a nyomásveszteség-mérő a gyertyafuratba csatlakozik.
A henger szivárgási útjai és a mérésük

A metszeten a dugattyú a kompressziós ütem felső holtpontján áll, mindkét szelep zárva, a nyomásveszteség-mérő a gyertyafuratba csatlakozik. A négy számozott út: (1) a gyűrűk mentén a forgattyúházba – a levegő az olajbetöltőn hallható, olajpróbánál a kompresszió jelentősen nő; (2) a szívószelepen át a szívócsőbe; (3) a kipufogószelepen át a kipufogóba; (4) a hengerfejtömítésen át a hűtőrendszerbe – buborékok a hűtőtartályban. A valós esetben (4. henger: 8,0 bar, olajpróba után 11,8 bar, 52 % szivárgás, levegő az olajbetöltőn) az 1. út a valószínű.

37.1.3 Fogalmak: műszaki diagnosztika, mély- és szelektív diagnosztika

Definíció. A műszaki diagnosztika egy műszaki rendszer aktuális állapotának meghatározása, a hiba helyének, okának és várható következményének feltárása mérésekkel, megfigyeléssel és dokumentációval. A gépjármű-diagnosztika ennek járművekre alkalmazott formája, amely a motor, az erőátvitel, a futómű, a fék- és a villamos/elektronikus rendszerek állapotát vizsgálja.

Definíció. Mélydiagnosztika alatt egy rendszer teljes körű, minden fő részegységére kiterjedő vizsgálatát értjük. Ilyen például a motorfelújítás előtti átfogó állapotfelmérés, amikor minden henger kompresszióját, szivárgását, kartergázát, olajnyomását és vezérlési állapotát is dokumentáljuk. A szelektív diagnosztika ezzel szemben a tünet alapján kiválasztott, célzott vizsgálatokat jelenti: ha például egy henger nem dolgozik, először azt a hengert vizsgáljuk, nem mérjük feleslegesen mind a négy hengert.

Definíció. Összetetten értékelő diagnosztikának nevezzük azt a szemléletet, amikor a mérési eredményeket nem önmagukban, hanem egymással és a tünetekkel összevetve értékeljük. Egy alacsony kompresszióérték önmagában csak annyit jelent, hogy valamelyik henger tömítetlen. Az olajpróba, a nyomásveszteség-mérés hangja, a kartergázmennyiség és a hengerteljesítmény-különbség együttesen már megmondja, hogy dugattyúgyűrű, szelep vagy hengerfejtömítés a hibás.

Szabály. A mechanikai motordiagnosztikában a tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás láncot követjük. Először rögzítjük a panaszt és a körülményeket, ezután felállítjuk a lehetséges okok sorrendjét, majd célzottan mérünk. A mérési eredményeket a gyártói javítási adatokhoz és a hengerek közötti különbségekhez hasonlítjuk.

A hengerek működőképességéhez mechanikai oldalról három feltétel szükséges: a hengernek tömítenie kell, a vezérlésnek megfelelő időben kell nyitnia-zárnia, és a keveréknek/levegőnek be kell tudnia jutnia. A kompresszió- és szivárgásmérés a tömítést, a szívócső-depresszió mérés a töltéscsere-utakat, a hengerteljesítmény-különbség mérés a hengerüzem egyenletességét vizsgálja.

37.1.4 Kompresszió-végnyomás mérése

A kompresszió-végnyomás mérés az egyik leggyorsabb szelektív vizsgálat. A motort indítómotorral forgatjuk gyújtás és befecskendezés nélkül, miközben a vizsgált hengerbe kompressziómérőt csatlakoztatunk. A dugattyú a szívóütemben levegőt szív, majd a kompressziós ütemben összesűríti. A mért csúcsnyomás az adott henger tömítettségétől, a sűrítési aránytól, a vezérlési időzítéstől, a fordulatszámtól és a motor hőmérsékletétől függ.

Összefüggés. A hengerek közötti eltérést a legnagyobb mért értékhez viszonyítva fejezzük ki:

Δp%=pmax−phengerpmax⋅100% \Delta p_{\%} = \frac{p_{\text{max}} - p_{\text{henger}}}{p_{\text{max}}} \cdot 100\%

ahol pmaxp_{\text{max}} a legnagyobb mért kompresszió-végnyomás, phengerp_{\text{henger}} a vizsgált hengeré. Előírás. Gyártói példaérték szerint a hengerek közötti megengedett legnagyobb eltérés jellemzően kb. 10%, de mindig a típusra vonatkozó javítási adat a mérvadó (ellenőrizendő: gyártói adat).

A mérés után olajpróbát végezhetünk: a gyanús hengerbe a gyújtógyertya furatán keresztül néhány cm³ motorolajat csepegtetünk, majd megismételjük a kompressziómérést. Ha a nyomás jelentősen megemelkedik, az olaj átmenetileg tömítette a dugattyúgyűrűk és a hengerfal közti rést, tehát a hiba valószínűleg a dugattyú–gyűrű–henger egységben van. Ha a nyomás alig változik, akkor a szivárgás inkább a szelepeknél vagy a hengerfejtömítésnél keresendő.

A kompresszió-végnyomás nem keverendő össze a sűrítési aránnyal vagy a működő motor égéstereben kialakuló tényleges kompressziós nyomással. Indítózás közben a fordulatszám alacsony, a töltet nem teljes, ezért a mért érték rendszerint kisebb, mint az égés előtti valódi csúcsnyomás.

37.1.5 Nyomásveszteség-mérés

A nyomásveszteség-mérés (hengerszivárgás-mérés, angolul leak-down test) pontosabban megmutatja, hogy a szivárgás hol történik. A vizsgált henger dugattyúját kompressziós ütemben a felső holtpontra állítjuk, amikor mindkét szelep zárva van. A hengerbe a gyújtógyertya furatán át sűrített levegőt engedünk. A műszer fúvókán vagy nyomáskülönbségen alapulva kijelzi a szivárgási arányt százalékban.

Előírás. A szivárgási határérték típusonként eltérő; tanulási példaként vegyünk 20%-ot felső határnak, ami fölött a henger tömítetlensége már meghatározó (ellenőrizendő: gyártói adat). A szivárgás helyét hallgatással vagy áramlásérzékeléssel azonosítjuk: ha a levegő a szívócsőben hallható, a szívószelep ereszt; ha a kipufogórendszerben, a kipufogószelep hibás; ha az olajbetöltő nyíláson vagy a nívópálca csövén jön, a dugattyúgyűrűk engedik át a levegőt; ha a hűtőtartályban buborékok jelennek meg, hengerfejtömítés-sérülésre vagy repedésre kell gondolni.

37.1.6 Szívócső-depresszió mérése

A szívócsőben a szívóütemek és a fojtószelep állása miatt a légköri nyomásnál kisebb nyomás, azaz vákuum alakul ki. Benzinmotoron alapjáraton a fojtószelep csaknem zárt, ezért a vákuum nagy. Példaérték. Egészséges szívó benzinmotornál üzemi hőmérsékleten, alapjáraton a depresszió jellemzően 45–65 kPa a légköri nyomáshoz képest, a vákuummérő mutatója nyugodt (ellenőrizendő: gyártói adat).

A depresszió-jel alakjának megfigyelése diagnosztikai értékű. Ha a mutató erősen ingadozik, és a motor alapjáraton rángat, az lehet beszűkült, nem megfelelően záró szelep, gyújtáskihagyás vagy hengerfejtömítés. Ha a vákuum folyamatosan alacsony, gondolhatunk kései vezérlésre, beszívott fals levegőre vagy kipufogórendszeri ellennyomásra. A méréshez a szívócső megfelelő, gyártó által kijelölt vákuumcsatlakozójára szerelt mérő kell; a fékrásegítő csatlakozóját csak a gyártói útmutató szerint szabad megbontani.

37.1.7 Kartergáz-mennyiség mérése

A dugattyúgyűrűk mellett mindig átjut valamennyi gáz a forgattyúházba; ezt nevezzük kartergáznak vagy blow-by gáznak. Kopott gyűrűk, erősen karcos hengerfal vagy sérült dugattyú esetén a kartergázáram jelentősen megnő. A mérést a kartergáz-elvezető rendszerbe kötött áramlásmérővel vagy a gyártó által megadott eljárással végezzük.

Példaérték. Egy személyautó benzinmotornál a megengedett kartergázmennyiség üzemi hőmérsékleten, jellemző terhelésen legyen például 35 L/min; a mért 48 L/min már gyűrűkopásra utal (ellenőrizendő: gyártói adat). A kartergázmérés azért fontos, mert az alacsony kompresszióérték és a nagy kartergáz együtt már viszonylag biztonsággal a dugattyúgyűrűkre mutat.

37.1.8 Hengerteljesítmény-különbség és relatív kompressziómérés

A hengerteljesítmény-különbség mérése azt vizsgálja, hogy az egyes hengerek ténylegesen mennyire járulnak hozzá a motor munkájához. Hagyományos eljárásnál a motort üresjáratban járatjuk, majd hengerenként kiiktatjuk a gyújtást vagy a befecskendezést, és mérjük a fordulatszám-csökkenést. Ha egy henger kiiktatásakor alig esik a fordulatszám, az a henger nem dolgozik rendesen. Példa. Ha az alapjárat 780 1/min, és a 4. henger kiiktatásakor a fordulatszám csak 772 1/min-re csökken, míg a többi hengernél 730–750 1/min-re, akkor a 4. henger hozzájárulása gyanús.

A korszerű motorirányítás lehetővé teszi a hengerkiiktatás diagnosztikai célú vezérlését a rendszerteszterrel. A kipufogógáz-analizátorral mért ΔHC-eljárásnál a hengerenkénti kiiktatás alatt a szénhidrogén-koncentráció változását figyeljük: a nem dolgozó henger elégetlen keveréke megnöveli a HC-kibocsátást.

Definíció. Relatív kompressziómérés alatt olyan elektronikus vizsgálatot értünk, amely nem igényel gyertyakiszerelést. Indítózás közben az indítómotor áramfelvételének vagy a főtengely szögsebesség-ingadozásának hullámalakját elemezzük. A kompressziós ütemben minden henger lefékezi a főtengelyt, ezért áramcsúcs és fordulatszám-völgy alakul ki. Ha egy henger kompressziója alacsony, az adott szegmensben az áramcsúcs kisebb, a fordulatszám kevésbé esik. Ez a módszer gyors, de csak hengereket hasonlít össze, a szivárgás helyét nem mutatja meg; ezért gyanú esetén hagyományos kompresszió- és nyomásveszteségméréssel kell kiegészíteni.

37.1.9 Kidolgozott példák

Számítás. Négyhengeres motor kompressziómérésénél a következő értékeket kapták: 1. henger 12,4 bar, 2. henger 12,1 bar, 3. henger 12,3 bar, 4. henger 8,8 bar. A legnagyobb érték 12,4 bar. A 4. henger eltérése:

Δp%=12,4−8,812,4⋅100%=3,612,4⋅100%=29,0% \Delta p_{\%} = \frac{12{,}4 - 8{,}8}{12{,}4} \cdot 100\% = \frac{3{,}6}{12{,}4} \cdot 100\% = 29{,}0\%

A 29%-os eltérés a 10%-os tanulási határ felett van, tehát a 4. henger tömítetlensége jelentős. A többi henger egymáshoz képest 2,4%-on belül van, ami megfelelő.

Számítás. Ugyanazon a motoron kartergázmérést végeznek. A gyártói javítási adat szerint a megengedett érték 35 L/min, a mért érték 48 L/min. A túllépés:

48−3535⋅100%=1335⋅100%=37,1% \frac{48 - 35}{35} \cdot 100\% = \frac{13}{35} \cdot 100\% = 37{,}1\%

A nagymértékű kartergázáram és a 4. henger alacsony kompressziója együtt a dugattyúgyűrűk vagy a dugattyú/hengerfal hibájára utal.

37.1.10 Minőségellenőrzés

A mechanikai vizsgálatoknál a következő ellenőrzési pontokat érdemes dokumentálni:

Előírás. A mérési jegyzőkönyvben tüntessük fel a jármű azonosítóját, a motortípust, a mérési körülményeket, a mért értékeket és a gyártói határértéket. A javítást csak a mért értékek és a gyártói előírás összevetése után szabad megtervezni.

37.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Valós eset. Egy benzines autó ügyfele arra panaszkodik, hogy hidegen nehezen indul, alapjáraton rángat, és az olajfogyasztás is emelkedett. A motorszimptóma alapján először hengerteljesítmény-különbséget mérünk üresjáratban. A 4. henger kiiktatásakor a fordulatszám alig csökken, a többi henger kiiktatásakor jól érzékelhetően. Ezután kompressziómérést végzünk: az 1–3. henger értéke 12,2–12,5 bar között van, a 4. hengeré 8,0 bar. Olajpróba után a 4. henger nyomása 11,8 bar-ra emelkedik. A nyomásveszteség-mérés 4. hengernél 52%-os szivárgást mutat, és a levegő erősen hallható az olajbetöltő nyíláson. A kartergázmennyiség is magas.

Az értékelés: a 4. henger tömítetlen, és a szivárgás a dugattyúgyűrűk felé történik. A javítás a motor szétszerelése, a 4. henger dugattyújának, gyűrűinek és a hengerfal kopásának ellenőrzése, majd gyűrű- vagy dugattyúcsere, szükség esetén furatfelújítás lett. A tanulság: a kompresszió- és szivárgásmérés együtt tette feleslegessé a hengerfej felesleges bontását, mert már a szétszerelés előtt behatárolta a hibát.

37.1.12 Gyakorlati útmutató

37.1.12.1 Kompresszió-végnyomás és nyomásveszteség mérése benzinmotoron

Cél. A hengertömítettség vizsgálata, a szivárgás helyének behatárolása, a javítási munka terjedelmének meghatározása.

Jármű- és adatazonosítás. Olvassuk le a gyártmányt, típust, motorkódot, futásteljesítményt. Keressük meg a gyártói javítási utasításban a kompresszió-végnyomás, a hengerek közötti megengedett eltérés, a nyomásveszteség határ és az olajpróba előírásait (ellenőrizendő: gyártói adat).

Szükséges eszközök. Kompressziómérő a megfelelő adapterrel, nyomásveszteség-mérő műszer sűrítettlevegő-csatlakozóval, vákuummérő, kartergázmérő, diagnosztikai teszter, multiméter, szikrakulcs/gyertyakulcs, nyomatékkulcs, akkumulátor-töltő, védőkesztyű, védőszemüveg.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések.

A két műszer felépítését és a motoron való csatlakoztatását az alábbi ábra mutatja; a nyomásveszteség-mérésnél a vizsgált henger felső holtponton áll, a főtengelyt rögzítjük, és a szivárgó levegőt a jelölt A–D pontokon hallgatjuk.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kompressziómérő gyertyafurat-adapterrel és visszacsapó szeleppel; nyomásveszteség-mérő két manométerrel és kalibrált fúvókával a felső holtponton rögzített hengeren.
Kompressziómérő és nyomásveszteség-mérő felépítése, csatlakoztatás a motoron

37.1.12.2 Kompressziómérés lépései

  1. Járassuk a motort üzemi hőmérsékletre, majd állítsuk le, és rögzítsük a járművet.
  2. Kapcsoljuk ki a befecskendezést és a gyújtást a gyártó szerint, például a befecskendező és a gyújtótekercsek biztosítékának/reléjének eltávolításával.
  3. Szereljük ki a gyújtógyertyákat, és jelöljük meg őket hengerenként.
  4. Csavarjuk a kompressziómérő adaptert az első henger gyertyahelyére.
  5. Nyomjuk le teljesen a gázpedált, hogy a fojtószelep nyitva legyen, és indítózzunk addig, amíg a műszer csúcsértéke állandósul. Jegyezzük fel az értéket.
  6. Ismételjük meg a mérést minden hengeren.
  7. Hasonlítsuk össze az értékeket egymással és a gyártói határértékkel.
  8. Ha egy henger túl alacsony, végezzünk olajpróbát: cseppentsünk kevés motorolajat a hengerbe, majd ismételjük meg a mérést.
  9. Szereljük vissza a gyújtógyertyákat, a biztosítékokat/reléket, és töröljük a mérés közben keletkezett hibakódokat, majd végezzünk próbajáratot.

Ellenőrzési pontok. A mért kompresszió legyen a gyártói tartományban; a hengerek közötti eltérés legfeljebb a gyártói mérték; olajpróba után a gyűrűhibás henger nyomása jelentősen emelkedik, a szelephibásé alig változik.

37.1.12.3 Nyomásveszteség-mérés lépései

  1. A vizsgált henger dugattyúját állítsuk kompressziós ütem felső holtpontjára, és rögzítsük a főtengelyt az előírt módon.
  2. Csatlakoztassuk a nyomásveszteség-mérőt a gyertyahelyre.
  3. Adjunk a műszerre meghatározott nyomású, szűrt sűrített levegőt.
  4. Olvassuk le a szivárgási százalékot, és hallgassuk meg a szívócsövet, a kipufogót, az olajbetöltőt és a hűtőtartályt.
  5. Jegyezzük fel a szivárgási arányt és a hang helyét.
  6. Ismételjük meg minden hengeren, ha a hiba helye nem egyértelmű.

Táblázat: Szivárgási hang és valószínű hiba helye (példaértékek).

Hol hallható a szivárgó levegő? Valószínű hiba
Szívócsőben Szívószelep és üléke
Kipufogórendszerben Kipufogószelep és üléke
Olajbetöltőn / nívópálca-csövön Dugattyúgyűrűk, dugattyú, hengerfal
Hűtőtartályban buborékok Hengerfejtömítés vagy repedés

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).

37.1.13 Tipikus hibák

  1. Hideg motoron mérnek. A hideg motoron mért értékek eltérhetnek az üzemi hőmérsékletű értékektől, ezért a gyártói határhoz való hasonlítás félrevezető lehet.
  2. Nem nyitják ki a fojtószelepet. Zárt fojtószelepnél a henger töltete csökken, így alacsonyabb kompressziót mérhetünk, és tévesen hengerhibát állapítunk meg.
  3. Az olajpróba növekedését rosszul értelmezik. Ha az olajpróbánál minden henger kis mértékben emelkedik, az nem feltétlenül gyűrűhiba; a döntő a vizsgált henger jelentős, hengerenkénti emelkedése.
  4. A nyomásveszteség-mérésnél nincs a dugattyú pontosan FHP-ban. Ha a dugattyú nincs a kompressziós ütem felső holtpontján, a szelepek kismértékben nyitva lehetnek, és a szivárgást tévesen szelephibának tulajdonítjuk.
  5. A kartergázmérést figyelmen kívül hagyják. A magas kartergázmennyiség fontos jel, mert a kompresszió- és szivárgásmérés mellett megerősíti a gyűrűhibát.

37.1.14 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a kompresszió-végnyomás megegyezik a sűrítési aránnyal? Indokold!
  2. Egy motoron a mért kompresszióértékek: 13,0; 12,7; 13,1; 10,2 bar. Számítsd ki a 4. henger eltérését a legnagyobb értékhez képest.
  3. Olajpróba után a 4. henger kompressziója 10,2-ről 12,9 bar-ra emelkedett. Melyik elem hibája valószínű?
  4. Nyomásveszteség-mérésnél a szivárgó levegő a kipufogórendszerben hallható. Mi a hiba?
  5. Miért fontos a befecskendezés kikapcsolása kompressziómérés előtt?
  6. Egy henger kiiktatásakor az üresjárati fordulatszám alig csökken, a többi hengernél 40–60 1/min az esés. Mit jelent ez?

37.1.15 Feladatok

1. feladat (A). Definiáld röviden a mély- és a szelektív diagnosztikát, és adj mindkettőre egy-egy motoros példát!

2. feladat (A). Kompressziómérésnél a következő értékeket kapod: 1. henger: 11,5 bar; 2. henger: 11,2 bar; 3. henger: 11,6 bar; 4. henger: 9,0 bar. Számítsd ki a 4. henger eltérését a legnagyobb értékhez képest!

3. feladat (B). Az előző mérés után olajpróbát végzel a 4. hengeren, és a kompresszió 9,0-ról 11,3 bar-ra nő. A 4. henger nyomásveszteségmérésénél a levegő az olajbetöltő nyíláson hallható. Melyik szerkezeti elemet gyanúsítod elsősorban? Miért?

4. feladat (B). Egy motornál a kartergázmegengedett érték 30 L/min, a mért érték 42 L/min. Számítsd ki a túllépést százalékban, és értékeld a kompressziómérés ismeretében, ha az egyik henger kompressziója 16%-kal marad el.

5. feladat (C). Válaszd ki, milyen mechanikai vizsgálatot végeznél először, ha a tünet hidegindítási nehézség, alapjáraton egyenetlen járás, és a kipufogó szénhidrogén-szintje magas. Indokold meg, miért nem feltétlenül elég önmagában a hengerteljesítmény-különbség mérése!

6. feladat (D). Egy ügyfél azt panaszolja, hogy autója gyorsításkor rángat, és a hűtőfolyadék szintje lassan csökken. A kompressziómérés szerint az 1–3. henger 12,0–12,6 bar, a 4. henger 8,5 bar. A nyomásveszteségmérésnél a 4. henger szivárgási aránya 38%, és a hűtőtartályban apró buborékok jelennek meg. Mi a hibafeltételezésed, és milyen további mérést vagy vizsgálatot javasolsz?

37.1.16 Megoldások

37.1.16.1 Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A kompresszió-végnyomás indítózás közben mért nyomás, a sűrítési arány pedig geometriai viszonyszám: ε=(Vh+Vc)/Vc\varepsilon = (V_{\text{h}} + V_{\text{c}})/V_{\text{c}}.
  2. pmax=13,1p_{\text{max}} = 13{,}1 bar; Δp=(13,1−10,2)/13,1⋅100%=22,1%\Delta p = (13{,}1 - 10{,}2)/13{,}1 \cdot 100\% = 22{,}1\%. Ez jelentős eltérés.
  3. A dugattyúgyűrűk–hengerfal egység, mert az olaj átmenetileg tömítette a gyűrűk melletti rést.
  4. Kipufogószelep vagy annak üléke ereszt.
  5. Ellenkező esetben a befecskendezett üzemanyag tűzveszélyes, és a nem égetett benzin kimossa az olajfilmet, torzíthatja a mérést; a gyújtás miatt szikraveszély is fennáll.
  6. Az a henger nem dolgozik megfelelően; mechanikai tömítetlenséget vagy gyújtási/befecskendezési hibát kell keresni.

37.1.16.2 Feladatok megoldása

1. feladat. A mélydiagnosztika teljes körű, minden fő részegységre kiterjedő vizsgálat; például motorfelújítás előtt minden henger kompresszióját, szivárgását, kartergázát és olajnyomását is megmérik. A szelektív diagnosztika a tünetből kiinduló, célzott vizsgálat; például ha egy henger nem dolgozik, először annak a hengernek a kompresszióját és szivárgását ellenőrzik.

2. feladat. pmax=11,6p_{\text{max}} = 11{,}6 bar; a 4. henger eltérése:

Δp%=11,6−9,011,6⋅100%=2,611,6⋅100%=22,4% \Delta p_{\%} = \frac{11{,}6 - 9{,}0}{11{,}6} \cdot 100\% = \frac{2{,}6}{11{,}6} \cdot 100\% = 22{,}4\%

A 4. henger tömítetlensége a 10%-os tanulási határ felett van.

3. feladat. A dugattyúgyűrűket, illetve a dugattyú–hengerfal érintkezést gyanúsítjuk. Az olajpróba jelentős nyomásemelkedést adott, és a szivárgó levegő a forgattyúház felé távozott. Ha szelep lenne a hiba, a levegő a szívócsőben vagy a kipufogóban lenne hallható, és az olaj nem javítaná a kompressziót.

4. feladat. A kartergáz-túllépés:

42−3030⋅100%=1230⋅100%=40% \frac{42 - 30}{30} \cdot 100\% = \frac{12}{30} \cdot 100\% = 40\%

A 40%-os kartergáz-túllépés és a 16%-os kompresszióelmaradás együtt gyűrűkopásra vagy dugattyú/hengerfal sérülésre utal, ezért szivárgásméréssel kell a helyét megerősíteni.

5. feladat. Először hengerüzem-vizsgálatot és kompresszió-végnyomás mérést végeznék, mert a tünet mechanikai tömítetlenséget is jelezhet. A hengerteljesítmény-különbség mérés önmagában csak azt mutatja, hogy melyik henger nem dolgozik, de nem különíti el a mechanikai, gyújtási vagy keverékképzési okot. Ezért a kompresszió-, szivárgás- és szívócső-depresszió méréssel együtt értékeljük.

6. feladat. A 4. henger alacsony kompressziója, a 38%-os szivárgás és a hűtőtartályban megjelenő buborékok hengerfejtömítés-sérülést vagy repedést valószínűsítenek a 4. henger környékén. Javasolt továbbá hűtőrendszeri nyomáspróba, kipufogógáz jelenlétének vizsgálata a hűtőfolyadékban, valamint a hengerfej síkfelületének és repedéseinek ellenőrzése a bontás után.

37.1.17 Rövid összefoglaló

A motor mechanikai diagnosztikája a tünetekből célzott mérésekkel határozza meg a hengertömítettségi hibát és annak helyét. A kompresszió-végnyomás mérés indítózás közben vizsgálja a hengerek tömítését; a hengerek közötti eltérést a legnagyobb értékhez viszonyítva százalékban fejezzük ki. Az olajpróba a dugattyúgyűrű-hibát szelephibától különíti el: gyűrűhibánál a nyomás jelentősen emelkedik. A nyomásveszteségmérés pontosabban megmutatja a szivárgás helyét: szívócső, kipufogó, kartergáz vagy hűtőrendszer. A szívócső-depresszió a töltéscsere- és vezérlésállapotot, a kartergázmennyiség a gyűrűk tömítését, a hengerteljesítmény-különbség és a relatív kompressziómérés a hengerek egyenletes működését vizsgálja. Továbbvitt eredmény. A kompresszió- és nyomásveszteségmérés százalékos kiértékelését és a szivárgási hely azonosítását használjuk a(z) A motor ki- és beszerelése, szétszerelése és a forgattyús hajtómű hibafelvételezése alfejezetben a szétszerelés előtti hibafelvételezéshez. Biztonsági szabály: a befecskendezést és a gyújtást ki kell kapcsolni, a motort csak az előírás szerint indítóztatjuk, és a mért értékek mindig a gyártói javítási adathoz igazodnak.

37.1.18 Források és ellenőrzési hiányok