19.1 Tüzelőanyag-ellátás, a karburátor és a mechanikus befecskendezés (régi járműveken)

19.1.1 Motiváció

Egy 1990-es évekbeli, benzines autó hidegen nehezen indul, meleg motornál időnként lefullad, és a műhelyben enyhe benzingőz-szagot érezni. A tulajdonos szerint „már megint a karburátor”. Mielőtt bármit szétszednénk, tudnunk kell, hogyan jut el a benzin a tartálytól a motorig, milyen részegységek milyen hibái okozhatják ezeket a tüneteket, és hogyan működtek azok a keverékképző rendszerek, amelyek a mai elektronikus befecskendezés előfutárai voltak. Ez a tudás a modern Szívócső-befecskendezés: központi (SPi) és hengerenkénti (MPi) rendszerek alfejezet megértésének alapja is.

19.1.2 Szemléletes kép: a tüzelőanyag-ellátó rendszer rétegábrája

Képzeljük el, ahogy a benzin útját követjük a jármű hátuljától a motorig. A tartály alsó részén szitaszűrő, fölötte szivattyú, majd fém- és műanyag csővezetékek, a motortérben finomszűrő, végül a keverékképző (karburátor vagy mechanikus befecskendező elosztó) és a szívócső következik. A régi autókon a benzingőzt egyszerűen a légkörbe eresztették, a modernebb rendszerekben aktívszén-tartály köti meg.

A tüzelőanyag-ellátó rendszer réteges felépítése - Sematikus rétegábra; a nyilak fentről lefelé a benzin fő (folyadék) áramlási irányát jelzik. A szellőztetés gőzága (aktívszén-tartály → szívócső) nem része a folyadékútnak.

A rétegek fentről lefelé: a tartály (a szellőztetés gőzágával), a nyomásellátás (szivattyú), a szállítás és szűrés, a keverékképző, végül a motor. A benzin előremenő ága a tartályból a szivattyún és a finomszűrőn át a keverékképzőbe jut; a szabályozott rendszerekben a felesleg visszafolyik a tartályba.

19.1.3 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. Karburátor (carburettor; „karbi”). Olyan mechanikus keverékképző szerkezet, amely a beszívott levegő áramlási energiájával porlasztja és méri a benzint, és a benzin–levegő keveréket a motor szívócsövébe juttatja.

Definíció. Légviszony (λ\lambda, lambda). A ténylegesen beszívott levegő tömegének és a betáplált tüzelőanyag tökéletes elégetéséhez elméletileg szükséges levegőtömegnek az aránya. Benzin esetén a sztöchiometrikus levegőigény Lst≈14,7L_{\text{st}} \approx 14{,}7 kg levegő / kg benzin.

λ=ṁLṁB⋅Lst \lambda = \frac{\dot m_L}{\dot m_B \cdot L_{\text{st}}}

Definíció. K-Jetronic. A Bosch cég folyamatos (nem szakaszos) mechanikus-hidraulikus benzinbefecskendező rendszere (csak a szivattyú és a melegedésszabályozó fűtése villamos). A beszívott levegő mennyiségét egy emelőtárcsás légmennyiségmérő érzékeli, és mechanikusan vezérli a tüzelőanyag-elosztó adagolódugattyúját. A KE-Jetronic ennek elektronikus lambda-szabályozással kiegészített változata.

Továbbvitt eredmény. A motor különböző üzemállapotokban (hidegindítás, alapjárat, részterhelés, teljes terhelés, gyorsítás) más és más λ\lambda-t igényel. A karburátor ezt mechanikus-hidraulikus elemekkel, a K/KE-Jetronic mechanikusan és elektronikusan közelíti. Ezt az üzemállapotonkénti keverékképzési táblázatot (lásd az Üzemállapotok keverékigénye szakaszt) használjuk a Szívócső-befecskendezés: központi (SPi) és hengerenkénti (MPi) rendszerek alfejezetben, amikor a modern befecskendező rendszerek jelleggörbéit tanuljuk.

19.1.4 A tüzelőanyag-ellátó rendszer elemei

19.1.4.1 Tartály, vezetékek és szűrők

Feladat a benzin biztonságos tárolása, szűrése és eljuttatása a keverékképzőhöz. A tartály lehet acél vagy műanyag; belsejében terelőlemezek csökkentik a benzin hullámzását, alján szitaszűrő védi a szivattyút a durva szennyeződéstől. A finomszűrő a motortérben vagy a tartálynál helyezkedik el, pórusmérete jellemzően 5–10 mikrométer körüli (ellenőrizendő: gyártói adat).

A szállító vezetékek nyomásálló acél- vagy többrétegű műanyag csövek. A karburátoros és mechanikus befecskendezős rendszerekben gyakran van visszafolyó ág, amely a felesleges benzint a tartályba vezeti vissza. Ez megakadályozza a benzin felforrósodásából adódó gőzzárat, és állandó áramlást biztosít a szivattyúnak.

19.1.4.2 Tartályszellőztetés és aktívszén-tartály

A benzin párolgása miatt a tartályban nyomáskülönbség alakulna ki, ezért szellőztetni kell. A korai járműveken a tartályt egyszerűen a légkörbe szellőztették, ami jelentős párolgási emissziót okozott. A modernebb rendszerekben a aktívszén-tartály (EVAP tartály) aktív szén felületén megköti a benzingőzt, majd amikor a motor jár, egy mágnesszelep szabályozottan a szívócsőbe engedi a gőzt, hogy az elégjen. Az EVAP-rendszer részletes diagnosztikáját az Emissziós szabályozás, Euro-normák és alternatív tüzelőanyagok alfejezet tárgyalja (ellenőrizendő: az alfejezet ténylegesen tárgyalja-e az EVAP-diagnosztikát).

19.1.5 Tüzelőanyag-szivattyúk

Mechanikus membrános szivattyú. Régi karburátoros járműveken a vezérműtengely bütyke mozgatja a membránt; rugó nyomja a membránt, ami a szívó- és nyomószelepeken keresztül szállítja a benzint. Nyomása alacsony, jellemzően 0,1–0,3 bar (ellenőrizendő: gyártói adat). Előnye az egyszerűség, hátránya, hogy a motor indítása előtt nem szállít, és meleg motornál gőzzárra hajlamos.

Elektromos szivattyúk. A mai és a korszerűbb régi rendszerekben a szivattyú a tartályban vagy a tartály közelében van. Két gyakori kivitel:

Statikus változat (mint a PDF-ben)Tartályba épített tüzelőanyag-modul szivattyúval, szűrővel és szintjeladóval; görgőcellás, turbinás és membrános szivattyú elve.
Tartályba épített tüzelőanyag-modul: ① szerelőfedél csatlakozókkal, ② elektromos szivattyú, ③ előszűrő, ④ lengőkaros szintjeladó úszóval, ⑤ terelőedény, ⑥ előremenő és visszafolyó csatlakozás (a); görgőcellás (b), áramlási/turbinás (c) és mechanikus membrános szivattyú (d) – sematikus

A tartálymodulban a szivattyú egy terelőedényben áll, így kanyarban és kevés üzemanyagnál sem szív levegőt; a szintjeladó úszója lengőkaron át egy ellenállást állít. A görgőcellás szivattyúban a tárcsa excentrikusan áll a házban: a két görgő közötti cella a szívónyílásnál nő, a nyomónyílásnál csökken – az interaktív változat ezt forgás közben mutatja. A membrános szivattyú membránját a bütyök emelőkaron át húzza le (szívás), a rugó nyomja vissza (szállítás).

Az elektromos szivattyú nyomása a rendszertől függ: karburátoros rendszerekben jellemzően 0,2–0,4 bar, mechanikus befecskendezésnél (K-Jetronic) 5 bar körüli (ellenőrizendő: gyártói adat). A nyomást nyomáskorlátozó szelep tartja fenn; a felesleg a visszafolyó ágon távozik. A modern rendszerekben az elektronikus vezérlő az igény szerinti szabályozást (pl. a szivattyú fordulatszámának változtatását) is alkalmazza, hogy ne melegítse feleslegesen a benzint és csökkentse az energiafogyasztást.

19.1.6 Üzemállapotok keverékigénye

A motor különböző üzemállapotokban más légviszonyt igényel. Az alábbi értékek tájékoztatók, gyártónként és típusonként eltérnek (ellenőrizendő: gyártói adat).

Üzemállapot Igényelt λ\lambda (tájékoztató) Karburátor-rendszer K-Jetronic megoldás
Hidegindítás a hengerbe jutó tényleges keverékre nézve kb. 0,2–0,6 (ellenőrizendő) szívató hidegindító szelep, alacsony vezérlőnyomás
Bemelegedés kb. 0,8–0,95 szívató / automata szívató melegedésszabályozó
Alapjárat kb. 1,0 (régen 0,9–1,0) alapjárati rendszer alapjárati keverékcsavar
Részterhelés kb. 1,0–1,1 főfúvóka-rendszer tüzelőanyag-elosztó
Teljes terhelés kb. 0,85–0,95 dúsító rendszer teljes terhelési dúsítás
Gyorsítás rövid ideig dús gyorsítószivattyú az emelőtárcsa átmeneti túllendülése
Tolóüzem nincs vagy szegény keverék – –

19.1.7 A karburátor felépítése és működése (régi járművön ezt találod)

A karburátor egy légtorokból (Venturi-cső), főfúvókából, fojtószelepből és az üzemállapot szerinti kiegészítő rendszerekből áll. A beszívott levegő a szűkített torokban felgyorsul, nyomása csökken, és a főfúvókából benzint szív; a nagy légsebesség apró cseppekre porlasztja a tüzelőanyagot.

Úszóház és úszószint. A benzint az úszóházban úszó tűszelep tartja állandó szinten. A hibás tűszelep túlfolyást és dús keveréket okoz. A gyártók az úszószintet pontos milliméterben adják meg, például 24–26 mm a fedél síkjától (ellenőrizendő: a konkrét típus javítási adata).

Alapjárati rendszer. Amikor a fojtószelep majdnem zárva van, a torokban kicsi a légsebesség, ezért a főfúvóka nem elegendő. Az alapjárati fúvóka a fojtószelep éle mögött, a nagy vákuumú zónába nyílik, és az alapjárati levegő- és keverékszabályzó csavarral állítható.

Hidegindító (szívató) rendszer. Hideg motoron a benzin rosszul párolog, ezért a keveréket dúsítani kell. A kézi vagy automatikus szívató egy plusz levegő- vagy üzemanyag-csatornát nyit, vagy a fojtószelepet résnyire nyitja, amíg a motor fel nem melegszik.

Főfúvóka-rendszer. A főfúvóka a részterhelési és teljes terhelési tartományban méri a benzint. A fúvóka furatát a gyártó a motor légfogyasztásához illeszti; a karburátor típusától függően a tű és a fúvóka együtt változtatja a szabad keresztmetszetet.

Gyorsító rendszer. Amikor a vezető hirtelen nyitja a fojtószelepet, a levegő azonnal megnő, de a benzin tehetetlensége miatt a keverék pillanatra szegényebbé válna. A mechanikus gyorsítószivattyú ilyenkor egy kis benzinlöketet fecskendez a torokba.

Dúsító rendszer. Teljes terhelésen a teljesítmény és a kopogás elkerülése érdekében a keveréket dúsítani kell (λ\lambda kb. 0,85–0,95). A dúsítótű vagy a vákuumvezérelt dúsító ilyenkor extra benzint adagol.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Karburátor metszete a főfúvókával, úszóházzal, alapjárati és gyorsító rendszerrel; K-Jetronic emelőtárcsa és vezérlődugattyú.
A karburátor sematikus metszete a fő rendszerekkel (a) és a K-Jetronic emelőtárcsás, vezérlődugattyús elve (b)

A metszeten a levegő felülről halad lefelé: a szívatócsappantyú után a légtorok szűkületében a sebesség nő, a nyomás csökken (p2<p1p_2 < p_1), és a kilépőcsőből a főfúvókán át mért benzin porlad. Az úszóház a tűszeleppel állandó szintet tart, az alapjárati furat a fojtószelep éle mögé nyílik, a gyorsítószivattyú a torokba fecskendez, a dúsító teljes terhelésen ad többletbenzint. A (b) rész a következő szakasz K-Jetronicját mutatja: a levegőáram az emelőtárcsát emeli, a kar a vezérlődugattyút tolja, a résnyílásokon folyamatosan jut benzin az injektorokhoz. Az interaktív változat üzemállapotonként (hidegindítás, alapjárat, részterhelés, teljes terhelés, gyorsítás) emeli ki a működő rendszert.

19.1.8 K- és KE-Jetronic (történeti rendszer)

A K-Jetronic folyamatos befecskendezéssel a szívószelep elé porlasztja a benzint, tehát nem szakaszos adagolás. A beszívott levegő egy torokban lévő emelőtárcsát mozgat; a tárcsa helyzete az elosztóban lévő vezérlődugattyút állítja, amely a hengerenkénti réseken át folyamatosan engedi a benzint az injektorokhoz.

A rendszerben két jellemző nyomást mérünk:

A KE-Jetronic annyiban több, hogy elektronikus vezérlőegység és lambda-szonda segítségével szabályozza a keverékarányt, így képes háromutas katalizátor mellett működni; a melegedésszabályozó helyett elektrohidraulikus nyomásállító módosítja a differenciálnyomást, ezért a klasszikus hideg/meleg vezérlőnyomás-mérés itt nem alkalmazható (ellenőrizendő: gyártói eljárás).

19.1.9 Kidolgozott példák

19.1.9.1 1. példa: Légviszony és tüzelőanyagáram

Adott: egy Ottomotor szívó levegőjének tömegárama ṁL=200kg/h\dot m_L = 200\,\text{kg/h} (teljes terhelés), a sztöchiometrikus levegőigény Lst=14,7L_{\text{st}} = 14{,}7, a kívánt légviszony λ=0,86\lambda = 0{,}86.
Keresett: a szükséges benzin tömegáram ṁB\dot m_B.

Képlet: λ=ṁL/(ṁB⋅Lst)\lambda = \dot m_L / (\dot m_B \cdot L_{\text{st}}), átrendezve:

ṁB=ṁLλ⋅Lst \dot m_B = \frac{\dot m_L}{\lambda \cdot L_{\text{st}}}

Behelyettesítés:

ṁB=200kg/h0,86⋅14,7=20012,642≈15,8kg/h \dot m_B = \frac{200\,\text{kg/h}}{0{,}86 \cdot 14{,}7} = \frac{200}{12{,}642} \approx 15{,}8\,\text{kg/h}

Ellenőrzés: λ=200/(15,8⋅14,7)≈0,86\lambda = 200 / (15{,}8 \cdot 14{,}7) \approx 0{,}86, tehát a számítás konzisztens. A benzin ρ≈0,74kg/l\rho \approx 0{,}74\,\text{kg/l} sűrűséggel a térfogatáram QB≈15,8/0,74≈21,4l/hQ_B \approx 15{,}8/0{,}74 \approx 21{,}4\,\text{l/h}. (Összehasonlításul: alapjáraton egy 1,5–2 literes motor légárama kb. 8–12 kg/h.)

19.1.9.2 2. példa: Szükséges tüzelőanyag-tömegáram teljesítményből

Adott: egy karburátoros motor effektív teljesítménye Pe=60kWP_e = 60\,\text{kW}; a motor effektív hatásfoka ηe=0,28\eta_e = 0{,}28; a benzin fűtőértéke Hu=43MJ/kg=43000kJ/kgH_u = 43\,\text{MJ/kg} = 43\,000\,\text{kJ/kg}.
Keresett: a szükséges benzin tömegáram ṁB\dot m_B.

Képlet: Pe=ηe⋅ṁB⋅HuP_e = \eta_e \cdot \dot m_B \cdot H_u, átrendezve:

ṁB=Peηe⋅Hu \dot m_B = \frac{P_e}{\eta_e \cdot H_u}

Behelyettesítés:

ṁB=60kW0,28⋅43000kJ/kg=6012040≈0,00498kg/s \dot m_B = \frac{60\,\text{kW}}{0{,}28 \cdot 43\,000\,\text{kJ/kg}} = \frac{60}{12\,040} \approx 0{,}00498\,\text{kg/s}

Átváltva kg/h-ra: 0,00498⋅3600≈17,9kg/h0{,}00498 \cdot 3600 \approx 17{,}9\,\text{kg/h}.

Ellenőrzés: a motor percenként kb. 0,3 kg benzint fogyaszt; ρ≈0,74\rho \approx 0{,}74 kg/l sűrűséggel ez kb. 24 l/h. Teljes terhelésen, nagy sebességnél (pl. 150 km/h körül) ez kb. 16 l/100 km, ami teljes gázon reális. 90 km/h-s egyenletes haladáshoz csak kb. 15–20 kW kell, ott a fogyasztás ennek töredéke, ezért a 60 kW-ot nem szabad tartós utazósebességű állapotnak tekinteni.

19.1.10 Minőségellenőrzés (karburátor és K-Jetronic)

Ellenőrzőlista:
- Szivárgásvizsgálat: tartály, vezetékek, csatlakozók, szivattyú, karburátor/elosztó. - Úszószint mérése a karburátor fedelének síkjától, a gyártói adat szerint. - Alapjárati fordulatszám és CO-tartalom beállítása, a gyártói értékre (modern műszerrel, de a keverékszabályzó csavarral csak a megengedett tartományon belül). - Főfúvóka és lassújárati fúvóka furatának, tűjének kopás-, eltömődés-ellenőrzése. - Szivattyú szállítási nyomása és a nyomáskorlátozó érték ellenőrzése nyomásmérővel. - K-Jetronicnál a rendszernyomás és a vezérlőnyomás mérése (KE-Jetronicnál a gyártói eljárás szerint); a hideg/meleg vezérlőnyomás-eltérés ellenőrzése.

19.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Eset: 1988-as, karburátoros autó hidegen nehezen indul, melegen járó motorral időnként leáll, és benzinszagot érezni. A vizsgálat: hidegen a szívató zár, de a hőmérséklet-függő szabályzó nem nyit tökéletesen; melegen a túlzott alapjárat miatt a keverék dús. Az úszószint ellenőrzésekor kiderül, hogy a tű nem zár rendesen, ezért az úszóház túlfolyik. Ok: elhasználódott tűszelep és meghibásodott szívató termosztát. Javítás: tűszelep és úszó cseréje, úszószint beállítása, szívató termosztát cseréje, majd alapjárati CO-beállítás. Ellenőrzés: hideg- és melegindítás, próbaút. A tanulság: a tünetet megelőzően mindig a rendszer elemeit kell szisztematikusan ellenőrizni.

19.1.12 Gyakorlati útmutató

Cél: karburátor úszószintjének ellenőrzése és az alapjárati keverék beállítása.

Jármű és adatazonosítás: alvázszám, motorkód, a gyártói karburátortípus / beállítási adatok kikeresése.

Szükséges szerszámok, mérőeszközök, anyagok: csavarhúzók, kulcsok, úszószintmérő, nyomásmérő, fordulatszámmérő, gázelemző, kipufogógáz-elszívó, tömítőkészlet, tiszta rongy, tűzvédelmi eszközök.

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

Figyelem. A benzin és a benzingőz rendkívül tűzveszélyes. Munkavégzés előtt győződjünk meg a helyiség szellőzéséről, távolítsunk el minden nyílt lángot és hőforrást, tilos a dohányzás. A kiömlött benzint azonnal itassuk fel, és veszélyes hulladékként kezeljük.

Munkalépések: 1. Gyújtás ki, akkumulátor negatív sarujának lekötése a gyártói előírás szerint. 2. Elektromos szivattyúnál a szivattyú biztosítékának vagy relének kivétele és a maradéknyomás leengedése; mechanikus szivattyúnál a motor hideg, a benzinvezeték lefogása vagy dugózása gyűjtőedény fölött. 3. A karburátor fedelének óvatos bontása, az úszószint megmérése. 4. A tűszelep és az úszó állapotának ellenőrzése; kopás esetén csere. 5. Az úszószint beállítása (az úszónyelv igazításával a gyártói méretre), majd új tömítéssel a fedél visszaszerelése. 6. Figyelem. Járó motornál a kipufogóvégre kipufogógáz-elszívót csatlakoztatunk (a CO színtelen, szagtalan, halálos gáz). Laza ruhát, kezet tartsunk távol a hűtőventilátortól (leállított motornál is bekapcsolhat) és a szíjhajtástól; a kipufogócsonk és a karburátor környéke forró. Indítás, melegedés, alapjárati fordulatszám és CO-érték beállítása a gyártói adat szerint. 7. Próbaút, tömítettség-ellenőrzés, dokumentálás.

Tipikus hibák: az úszószint mérése ferde karburátorral; a keverékszabályzó csavar túlhúzása, ami sérült ülést és szegény keveréket okoz; a benzinnyomás alatti bontás.

19.1.13 Tipikus hibák

  1. Hibás légviszony-számítás: a tanuló felcseréli a számlálót és a nevezőt. Helyesen λ=ṁL/(ṁB⋅Lst)\lambda = \dot m_L / (\dot m_B \cdot L_{\text{st}}), nem pedig a benzináram a levegőé.
  2. Karburátor szerelésekor benzinnyomás alatt bontás: a szivárgó benzin tűzveszélyt okoz. Mindig nyomásmentesíteni kell, és a gyártói eljárást követni.
  3. K-Jetronicnál a vezérlőnyomás mérésének elhagyása: csak a rendszernyomás mérése nem elegendő, mert a keverékarányt a vezérlőnyomás hideg/meleg váltása is befolyásolja.

19.1.14 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A K-Jetronic szakaszosan, hengerenként adagolja a benzint. Indokold!
  2. Számítsd ki a benzin tömegáramát, ha ṁL=8kg/h\dot m_L = 8\,\text{kg/h}, λ=1,05\lambda = 1{,}05, Lst=14,7L_{\text{st}} = 14{,}7.
  3. Mi a szerepe a visszafolyó ágnak a tüzelőanyag-rendszerben?
  4. Melyik karburátor-rendszer felelős a hirtelen fojtószelep-nyitáskor fellépő pillanatszegény keverék kiküszöböléséért?
  5. Miért alacsonyabb hideg motornál a K-Jetronic vezérlőnyomása?

19.1.15 Feladatok

1. feladat (A) Határozd meg a definíciókat: karburátor, légviszony, aktívszén-tartály.

2. feladat (A) Számítsd ki a benzin tömegáramát λ=1,1\lambda = 1{,}1 mellett, ha a levegő tömegárama 15kg/h15\,\text{kg/h} és Lst=14,7L_{\text{st}} = 14{,}7.

3. feladat (B) Egy karburátoros motor teljesítménye 45kW45\,\text{kW}, hatásfoka 0,250{,}25, a benzin fűtőértéke 43MJ/kg43\,\text{MJ/kg}. Mennyi benzinre van szüksége óránként?

4. feladat (B) Egészítsd ki a mondatot: „A K-Jetronic működésekor a beszívott levegő mozgatja a … , amely egy … segítségével állítja a vezérlődugattyút, az elosztó pedig a … keresztül folyamatosan adagolja a benzint az injektorokhoz.” Miért van szükség a vezérlőnyomás hideg/meleg korrekciójára?

5. feladat (C) Hasonlítsd össze a karburátor és a K-Jetronic előnyeit/hátrányait a keverékarány szabályozásának pontossága szempontjából. Legalább három szempontot írj.

6. feladat (D) Ügyfélpanasz: hideg motor nehezen indul, melegen lefullad, erős benzingőz szag. Sorold fel a lehetséges okokat a tüzelőanyag-ellátó rendszer és a karburátor szempontjából, és írd le, milyen mérésekkel döntöd el, hogy az úszóház vagy a hidegindító rendszer a hibás.

19.1.16 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok 1. Hamis. A K-Jetronic folyamatos befecskendezésű, a szívószelep elé porlaszt; nem szakaszos. 2. ṁB=81,05⋅14,7≈0,519kg/h\dot m_B = \frac{8}{1{,}05 \cdot 14{,}7} \approx 0{,}519\,\text{kg/h}. 3. A visszafolyó ág a felesleges benzint a tartályba vezeti, hűti a szivattyút és megakadályozza a gőzzárat. 4. A gyorsítószivattyú rendszer. 5. Hideg motornál dúsabb keverékre van szükség, mert a benzin lassabban párolog; az alacsonyabb vezérlőnyomás jobban nyitja az elosztót, így több benzin jut.

1. feladat megoldása
- Karburátor: mechanikus keverékképző, a légáram energiájával porlasztja és méri a benzint.
- Légviszony: a tényleges levegőtömeg és a sztöchiometrikus levegőigény aránya, λ\lambda.
- Aktívszén-tartály: a tartályból párolgó benzingőzt megköti, majd a motor üzemekor a szívócsőbe engedi.

2. feladat megoldása
ṁB=151,1⋅14,7≈0,928kg/h\dot m_B = \frac{15}{1{,}1 \cdot 14{,}7} \approx 0{,}928\,\text{kg/h}.

3. feladat megoldása
P=45kWP = 45\,\text{kW}, η=0,25\eta = 0{,}25, Hu=43000kJ/kgH_u = 43\,000\,\text{kJ/kg}.
ṁB=450,25⋅43000≈0,00419kg/s\dot m_B = \frac{45}{0{,}25 \cdot 43\,000} \approx 0{,}00419\,\text{kg/s}.
Átváltva: 0,00419⋅3600≈15,1kg/h0{,}00419 \cdot 3600 \approx 15{,}1\,\text{kg/h}.

4. feladat megoldása
„…emelőtárcsát, amely egy tengely segítségével állítja a vezérlődugattyút, az elosztó pedig a réseken keresztül folyamatosan adagolja a benzint…” A vezérlőnyomás hideg/meleg korrekciójára azért van szükség, mert hideg motornál dúsabb, meleg motornál szegényebb keverékre van szükség; a nyomáskülönbség az elosztó nyitását módosítja.

5. feladat megoldása
Szempontok:
- Pontosság: a karburátor tűréshatára nagy, a K-Jetronic légmennyiségmérője pontosabb.
- Emisszió: a karburátor nem képes minden üzemállapotban λ=1\lambda = 1-hez közeli keveréket biztosítani; a KE-Jetronic lambda-szabályozással igen.
- Hidegindítás: a karburátor mechanikus szívatója, a K-Jetronic hidegindító szelepe és vezérlőnyomása pontosabb.
- Karbantartás: a karburátor rendszeres beállítást igényel, a K-Jetronic is érzékeny, de kevésbé.

6. feladat megoldása
Lehetséges okok: szivárgás a tartálynál/vezetéknél, hibás tű/szelep az úszóházban, rossz úszószint, eltömődött finom szűrő, elégtelen szivattyúnyomás, hibás hidegindító termosztát, rossz gyorsítószivattyú.
Mérés: először nyomás- és szivárgásvizsgálat; majd úszószint ellenőrzése; hidegindító termosztát működésének ellenőrzése hőmérséklet-függően; alapjárati CO- és fordulatszám-mérés. Ha az úszóház szintje magas, a tű hibája valószínű; ha a szívató nem zár, a hidegindító rendszer a gyanús.

19.1.17 Rövid összefoglaló

A tüzelőanyag-ellátó rendszer a tartályból, szűrőkből, szivattyúból, vezetékekből és szellőztetésből áll. A tartály aktívszén-tartályon át szellőztet, amely a benzingőzt megköti, majd a motor üzemekor a szívócsőbe engedi. A mechanikus membrános szivattyú alacsony nyomást ad; az elektromos görgőcellás és áramlási szivattyúk nagyobb nyomásúak és a tartályban részesítik előnyben őket. A karburátor a Venturi-elven alapulva, úszószinttel, hidegindítóval, alapjárati, főfúvóka-, gyorsító- és dúsítórendszerrel biztosítja a különböző üzemállapotok keverékigényét. A K-Jetronic folyamatos befecskendezés, amelyben a légmennyiségmérő tárcsa mozgatja a vezérlődugattyút, a rendszer- és vezérlőnyomás pedig a keverékarányt finoman igazítja. A hideg motornál alacsonyabb vezérlőnyomás dúsabb keveréket ad, melegen magasabb nyomás szegényebbet. Az üzemállapotok λ-igényét az Üzemállapotok keverékigénye táblázat foglalja össze; ezt az üzemállapotonkénti keverékképzési elvet viszi tovább a modern MPI rendszer. A benzin tűzveszélyes: minden bontás előtt nyomásmentesíteni kell, és a gyártói útmutatót követni.

19.1.18 Források és ellenőrzési hiányok