16.5 A dízelmotor működése és keverékképzése

16.5.1 Miért kell ezt tudnod a műhelyben?

Egy hideg téli hajnalon a kisteherautó 2,0 literes dízelmotorja csak hosszas izzítás után, nagy fehér füstfelhővel indul, és percekig kopog. A műhelyben az ügyfél azt kérdezi: „Miért nem indul úgy, mint a benzines?” Ahhoz, hogy erre szakszerűen válaszoljunk, pontosan értenünk kell, mi történik a dízelmotor hengerében a szívás, a sűrítés, a befecskendezés és az égés során, és miért tér el ez alapvetően az Otto-motor működésétől.

16.5.2 Szemléletes kép: a sűrítés hőt termel

A dízelmotor hengerében a szívási ütemben csak levegőt szívunk be, tüzelőanyagot nem. A dugattyú felfelé halad, a levegőt erősen összenyomja: a sűrítési arány jellemzően 15–24:1 közötti (ellenőrizendő: gyártói adatok). Az adiabatikus összenyomás miatt a levegő hőmérséklete kb. 600–770 °C-ra emelkedik. A felső holtpont közelében a porlasztó befecskendezi a gázolajat, amely a forró levegőben elpárolog, keveredik, majd magától meggyullad. Ezt a folyamatot szemlélteti a következő, idealizált számításból készült ábra.

Sűrítés végi hőmérséklet a sűrítési arány függvényében (adiabatikus közelítés, dízel) - Idealizált adiabatikus számítás levegőre: T2 = T1·ε^(κ−1), κ = 1,4, T1 = 20 °C (293,15 K); szemléltető, nem mért érték.

Az ábrán jól látszik, hogy egy Otto-motorra jellemző 9–12:1 sűrítési arányhoz kb. 430–520 °C, a dízel 15–24:1 arányánál kb. 590–770 °C sűrítés végi hőmérséklet tartozik (idealizált adiabatikus számítás; a valóságban a hőveszteség miatt kevesebb, feltöltésnél több). Ez a nagy hőmérséklet-különbség teszi lehetővé az öngyulladást.

16.5.3 Az elméleti dízel-körfolyamat

Definíció. A dízel-körfolyamat (ideális körfolyamat) egy olyan elméleti modell, amely a belső égésű, sűrítés utáni öngyulladással működő motorban lejátszódó állapotváltozásokat írja le. Négy szakaszból áll:

  1. 1 → 2: adiabatikus sűrítés. A levegőt a dugattyú úgy nyomja össze, hogy közben nincs számottevő hőcsere a fallal: a levegő nyomása és hőmérséklete erősen megnő.
  2. 2 → 3: izobár hőbevitel. A befecskendezett gázolaj ég, miközben a nyomás – idealizálva – állandó marad, a térfogat pedig növekszik.
  3. 3 → 4: adiabatikus expanzió. A forró égésgáz kitágul, munkát végez a dugattyún; a nyomás és a hőmérséklet csökken.
  4. 4 → 1: izochor hőelvonás. A gáz a fali hűtés és a gázcsere következtében állandó térfogaton ad le hőt.

A valóságos négyütemű dízelmotor munkafolyamata négy ütemből áll:

Az indikátordiagram (p–V diagram) a henger nyomását a hengertérfogat függvényében mutatja. A dízelmotor indikátordiagramján a sűrítési görbe meredeken emelkedik, a felső holtpont környékén a nyomás gyorsan felugrik, majd az expanziós görbe lefut. A dízel égési nyomáscsúcsa a nagy sűrítési végnyomás miatt jóval nagyobb, mint az Otto-motoré (nagyságrendileg 150–200 bar a 60–120 bar-ral szemben; ellenőrizendő: motortípus szerint), ezért a hajtóművet erősebbre méretezik. A diagramon a befecskendezési és égési szakaszban a nyomásváltozás szélesebb, mint a benzinmotornál, mert az égés nem egyetlen pillanatban, hanem a befecskendezés alatt folyamatosan megy végbe.

16.5.4 Alapfogalmak: öngyulladás, cetánszám, gyújtási késedelem, minőségi szabályozás

Definíció. Öngyulladás a dízelmotorban az a folyamat, amikor a beszívott, erősen összesűrített forró levegőbe porlasztott tüzelőanyag külső gyújtószikra nélkül, a hőmérséklet hatására meggyullad.

Definíció. A cetánszám a gázolaj gyújthatóságát jellemző mérőszám: minél magasabb, annál könnyebben és rövidebb idő alatt gyullad meg a tüzelőanyag a forró levegőben. A jó gyulladási tulajdonság rövid gyújtási késedelmet és lágyabb égést eredményez. A Magyarországon forgalmazott dízelüzemanyag cetánszáma jellemzően legalább 51 (ellenőrizendő: az EN 590 szabvány szerinti aktuális előírás).

Definíció. A gyújtási késedelem a befecskendezés kezdetétől az észlelhető égés megindulásáig eltelt idő. Minél rövidebb a késedelem, annál kevesebb tüzelőanyag gyűlik össze a hengerben égés nélkül; a hosszú késedelem hirtelen, nagy nyomásemelkedést, úgynevezett dízelkopogást okoz.

Definíció. A minőségi szabályozás a dízelmotor terhelésszabályozásának elve: a motor teljesítményét a befecskendezett tüzelőanyag mennyiségével változtatjuk, miközben a beszívott levegő mennyiségét alapvetően nem fojtjuk. Így a keverék légviszonya a terheléstől függően széles tartományban változik; alapjáraton és kis terhelésen nagy levegőfelesleg (sovány keverék), teljes terhelésen kisebb levegőfelesleg alakul ki. Ezzel szemben az Otto-motorra jellemzően mennyiségi szabályozás érvényes, amelynél a fojtószelep állításával a beszívott keverék mennyiségét változtatjuk, és a légviszony közel állandó.

16.5.5 Szerkezeti eltérések a benzinmotorhoz képest és alkalmazási területek

A dízelmotor alapvető szerkezeti eltérései az Otto-motorhoz képest:

A dízelmotor alkalmazási területei: személygépkocsik (elsősorban nagy futásteljesítményű flottajárművek), kisteherautók, haszongépjárművek, teherautók, autóbuszok, mezőgazdasági és építőipari munkagépek, hajómotorok, szükségáram-források és vasúti járművek. Előnye a jobb hatásfok, az alacsonyabb fajlagos fogyasztás és a nagy nyomaték alacsony fordulatszámon; hátránya a nagyobb tömeg, a magasabb károsanyag-kibocsátás kezelésének igénye és a zajosabb járás.

Jellemző Otto-motor (benzines) Dízelmotor
Keverékképzés Homogén keverék (karburátor/befecskendezés) Heterogén, levegőfelesleges keverék
Gyújtás Szikragyújtás (gyújtógyertya) Öngyulladás sűrítés után
Sűrítési arány (példa) 9–12:1 15–24:1
Terhelésszabályozás Mennyiségi (fojtószelep) Minőségi (tüzelőanyag-mennyiség)
Legnagyobb fordulatszám (személyautó, példa) kb. 6 000–7 000 1/min kb. 4 500–5 000 1/min
Hatásfok (példa) 25–35 % 35–45 %
Fő emissziós kihívások CO, HC, NOx NOx, részecske

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).

16.5.6 Keverékképzés: közvetlen és közvetett befecskendezés

A dízelmotorban a tüzelőanyag és a levegő keveredése alapvetően kétféle égéstér-kialakítással valósulhat meg.

16.5.6.1 Közvetlen befecskendezés (direct injection, DI)

Közvetlen befecskendezésnél az injektor közvetlenül a henger fő égéstérbe porlasztja a gázolajat. A dugattyú tetején kiképzett égéstér-üreg (gyakran toroidális vagy ω-alakú) irányítja a levegőt, hogy a porlasztott tüzelőanyaggal minél jobban keveredjen. A befecskendezési nyomás magas: a modern közös nyomásterű rendszereknél 1500–2700 bar is lehet (ellenőrizendő: gyártói adat). Az égés a porlasztott cseppek felületén indul meg, és a befecskendezés ütemében fokozatosan halad előre. A közvetlen befecskendezés előnye a jobb hatásfok és az alacsonyabb fogyasztás; hátránya a zajosabb égés és a hidegindítási igény.

16.5.6.2 Közvetett befecskendezés (indirect injection, IDI)

Közvetett befecskendezésnél a tüzelőanyagot egy kisebb segédégéstérbe (előkamra vagy örvénykamra) porlasztják be, amely a hengerfejben van kialakítva. Az égés az előkamrában kezdődik, majd a forró, részben elégett gázok egy szűk átömlőnyíláson át a fő égéstérbe áramlanak, ahol az égés befejeződik. Az előkamrában nagyobb a légörvény, ezért a keverékképzés már alacsonyabb befecskendezési nyomással (jellemzően 100–150 bar) is jó. A közvetett befecskendezésű motorok régi személyautó-dízelekben voltak elterjedtek. Előnyük a lágyabb, csendesebb égés és a kisebb befecskendezési nyomásigény; hátrányuk a nagyobb hőveszteség, ami nagyobb fogyasztást és rosszabb hidegindítást jelent – ezért az előkamrás motor izzítás nélkül hidegen gyakorlatilag nem indul.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Bal oldalon dugattyúüreges közvetlen befecskendezésű, jobb oldalon előkamrás közvetett befecskendezésű égéstér metszete.
Közvetlen és közvetett befecskendezésű dízel égéstér összehasonlítása

A bal oldali metszeten (DI) a középen álló injektor közvetlenül a dugattyú ω-alakú üregébe porlaszt, az izzítógyertya az égéstér szélén ül. A jobb oldalon (IDI) az injektor és az izzítógyertya a hengerfejben kialakított előkamrába (örvénykamrába) nyúlik, amelyet szűk átömlőnyílás köt össze a fő égéstérrel. Szaggatott vonal jelöli a tüzelőanyag-sugarat, íves nyíl a légörvényt. A HTML-változat lépésenként mutatja a befecskendezést, a gyulladást és (IDI-nél) a láng kiáramlását a fő égéstérbe.

16.5.7 Kidolgozott példák

16.5.7.1 1. példa: Sűrítés végi hőmérséklet és nyomás

Adott: Egy közvetlen befecskendezésű dízelmotor sűrítési aránya ε=18\varepsilon = 18, a szívási ütem végén a levegő hőmérséklete T1=20∘C=293KT_1 = 20\,{}^{\circ}\text{C} = 293\,\text{K}, a nyomása p1=1,0barp_1 = 1{,}0\,\text{bar}. A levegő adiabatikus kitevője κ=1,4\kappa = 1{,}4.

Keresett: A sűrítés végi hőmérséklet T2T_2 és nyomás p2p_2.

Képlet:
T2=T1⋅εκ−1,p2=p1⋅εκT_2 = T_1 \cdot \varepsilon^{\kappa-1}, \qquad p_2 = p_1 \cdot \varepsilon^\kappa

Behelyettesítés: T2=293K⋅180,4=293K⋅3,177≈931KT_2 = 293\,\text{K} \cdot 18^{0{,}4} = 293\,\text{K} \cdot 3{,}177 \approx 931\,\text{K}
p2=1,0bar⋅181,4=1,0bar⋅57,2≈57,2barp_2 = 1{,}0\,\text{bar} \cdot 18^{1{,}4} = 1{,}0\,\text{bar} \cdot 57{,}2 \approx 57{,}2\,\text{bar}

Eredmény: A sűrítés végén a levegő hőmérséklete körülbelül 658 °C, a nyomása körülbelül 57 bar. Ez a hőmérséklet már elegendő a gázolaj öngyulladásához. Ellenőrzés: a hőmérséklet Kelvinben 931 K, ami a várt 850–1000 K tartományba esik; a nyomás 57 bar reális a dízel sűrítés végi értékére.

16.5.7.2 2. példa: Légviszony és befecskendezett tüzelőanyag-tömeg

Adott: Egy négyhengeres, 2,0 literes dízelmotor egy hengerének lökettérfogata Vh=0,5l=0,5⋅10−3m3V_h = 0{,}5\,\text{l} = 0{,}5 \cdot 10^{-3}\,\text{m}^3. A beszívott levegő sűrűsége ρlev=1,2kg/m3\rho_{\text{lev}} = 1{,}2\,\text{kg/m}^3. A légviszony λ=1,5\lambda = 1{,}5, a sztöchiometrikus levegő/tüzelőanyag arány dízelre Lst=14,5kg levegő/kg tüzelőanyagL_{\text{st}} = 14{,}5\,\text{kg levegő}/\text{kg tüzelőanyag} (ellenőrizendő: tüzelőanyag-összetétel szerint).

Keresett: Az egy hengerbe beszívott levegő tömege és a ciklusonként befecskendezett tüzelőanyag tömege.

Képlet: mlev=ρlev⋅Vh,mtü=mlevλ⋅Lstm_{\text{lev}} = \rho_{\text{lev}} \cdot V_h, \qquad m_{\text{tü}} = \frac{m_{\text{lev}}}{\lambda \cdot L_{\text{st}}}

Behelyettesítés: mlev=1,2kg/m3⋅0,5⋅10−3m3=0,6⋅10−3kg=0,6gm_{\text{lev}} = 1{,}2\,\text{kg/m}^3 \cdot 0{,}5 \cdot 10^{-3}\,\text{m}^3 = 0{,}6 \cdot 10^{-3}\,\text{kg} = 0{,}6\,\text{g}
mtü=0,6g1,5⋅14,5=0,621,75≈0,0276g=27,6mgm_{\text{tü}} = \frac{0{,}6\,\text{g}}{1{,}5 \cdot 14{,}5} = \frac{0{,}6}{21{,}75} \approx 0{,}0276\,\text{g} = 27{,}6\,\text{mg}

Eredmény: Egy henger egy munkaciklusában körülbelül 0,6 g levegő és 27,6 mg gázolaj vesz részt. Ellenőrzés: a befecskendezett mennyiség reális; teljes terhelésen (kisebb λ\lambda) ez több, alapjáraton kevesebb lehet.

Hibás példa. Ha valaki a beszívott levegő tömegét a teljes motor lökettérfogatával (2,0 l) számolja, akkor négyszeres levegő- és tüzelőanyag-tömeget kapna. A hibás eredmény: mtü≈110mgm_{\text{tü}} \approx 110\,\text{mg} lenne hengerenként, ami egy ciklusra túl nagy. A helyes számításnál mindig az egy henger lökettérfogatát kell használni, mert a befecskendezés hengerenként történik.

16.5.8 Minőségellenőrzés

A dízelmotor működésének ellenőrzése során a következőket mérjük:

16.5.9 Valós életbeli alkalmazás

Egy 2,0 literes, közvetlen befecskendezésű dízel személyautó hideg időben nehezen indul, a kipufogóból fehér füst áramlik, és az első percekben erős kopogás hallható. A műhelyben a következő diagnosztikai lépéseket végezzük el:

  1. Tünet: hidegindítási nehézség, fehér füst, kopogás.
  2. Hipotézisek: izzítógyertya-hiba, alacsony kompresszió, befecskendezési időzítés eltolódás, rossz porlasztás.
  3. Mérés: az izzítógyertyák áramfelvétele rendben; a kompressziómérés az 1., 2. és 3. hengerben 26, 25,5 és 25 bar, a 4. hengerben 18 bar (példaértékek, ellenőrizendő: gyártói kompresszióadat). A hengerek közötti eltérés a 4. hengernél közel 30 %, ami meghaladja a megengedett 10 %-ot.
  4. Szivárgásvizsgálat: a 4. hengeren a levegő a forgattyúház-szellőzőn szökik (a szívó- és kipufogóoldalon, a hűtőfolyadékban nincs buborék), az endoszkóp karcos hengerfalat mutat (a vizsgálat jellemző példa-eredménye).
  5. Ok: a 4. henger sűrítési nyomása túl alacsony: kopott dugattyúgyűrű, karcos hengerfal (a szivárgásvizsgálat és az endoszkópia alapján).
  6. Javítás: a motor szétszerelése, a 4. henger dugattyújának és gyűrűjének cseréje, illetve szükség esetén a henger felújítása.
  7. Ellenőrzés: új kompressziómérés minden hengeren, majd hidegindítási teszt; a motornak izzítás után, fehér füst nélkül kell indulnia.
  8. Megelőzés: a rendszeres olajcsere és légszűrőcsere betartása, valamint a hidegindítási igénybevétel csökkentése (pl. előmelegített tárolás).

16.5.10 Tipikus hibák

  1. Oktánszám és cetánszám összekeverése. Az oktánszám a benzin kopogásállóságát, a cetánszám a gázolaj gyújthatóságát jellemzi. Dízeltankolásnál magas cetánszámra van szükség, nem magas oktánszámra.
  2. Gyújtógyertya keresése a dízelmotoron. A dízelmotornak nincs gyújtógyertyája és nincs gyújtórendszere. Aki a hengerfejen gyújtógyertyát keres, rossz diagnosztikai utat jár be; ott izzítógyertya található.
  3. A hidegindítási nehézségnél csak az izzítást hibáztatják. A fehér füst és a kopogás gyakran alacsony kompresszióból is adódik. Ha az izzítás rendben van, mérni kell a kompressziót, mielőtt az izzítórendszert cserélnénk.
  4. A befecskendezési nyomás veszélyének alábecsülése. A közös nyomásterű rendszer nyomása több ezer bar is lehet; a nyomás alatt álló rendszer megbontása súlyos bőrbe hatoló sérülést okozhat. A rendszer nyomásmentesítése a gyártói eljárás szerint kötelező.
  5. A közvetett befecskendezésű motor jellemzőinek figyelmen kívül hagyása. Egy régi, előkamrás motoron más kompressziós értékek, izzítási időzítés és zajszint jellemző, mint a modern DI-motoron; a gyártói adatot kell alapul venni.

16.5.11 Önellenőrzés

  1. Igaz vagy hamis? A dízelmotor terhelését a beszívott levegő mennyiségének fojtásával szabályozzák. Indokold!
  2. Mi a cetánszám, és miért fontos a hidegindításnál?
  3. Mennyi a sűrítés végi hőmérséklet, ha ε=16\varepsilon = 16, T1=20∘CT_1 = 20\,{}^{\circ}\text{C}, κ=1,4\kappa = 1{,}4?
  4. Miben különbözik a közvetlen és a közvetett befecskendezésű égéstér?
  5. Miért nagyobb a dízelmotor hatásfoka az Otto-motorénál?
  6. Mi a gyújtási késedelem, és mi a következménye, ha túl hosszú?

16.5.12 Az önellenőrzés megoldásai

  1. Hamis. A dízelmotorra minőségi szabályozás jellemző: a teljesítményt a befecskendezett tüzelőanyag mennyiségével változtatják, a beszívott levegő mennyiségét alapvetően nem fojtják.
  2. A cetánszám a gázolaj gyújthatóságát méri. Minél magasabb, annál rövidebb a gyújtási késedelem, ami hidegindításkor gyorsabb, lágyabb égést és kevesebb kopogást jelent.
  3. T2=293⋅160,4=293⋅3,031≈888KT_2 = 293 \cdot 16^{0,4} = 293 \cdot 3{,}031 \approx 888\,\text{K}, azaz körülbelül 615 °C.
  4. A közvetlen befecskendezésnél az injektor a fő égéstérbe porlaszt (dugattyúüreges égéstér), nagy befecskendezési nyomással; a közvetett befecskendezésnél a tüzelőanyagot előkamrába vagy örvénykamrába porlasztják, ahonnan a forró gázok a fő égéstérbe áramlanak.
  5. A dízelmotor sűrítési aránya nagyobb, nincs fojtószelep-veszteség, és a keverék soványabb (nagyobb levegőfelesleg), ezért jobb a termikus hatásfok.
  6. A gyújtási késedelem a befecskendezés kezdetétől az égés megindulásáig eltelt idő. Ha túl hosszú, túl sok tüzelőanyag gyűlik össze, és az égés hirtelen, nagy nyomásemelkedéssel indul, ami dízelkopogást okoz.

16.5.13 Feladatok

1. feladat (A) Definiáld az öngyulladást és a cetánszámot!

2. feladat (A) Számítsd ki a sűrítés végi nyomást és hőmérsékletet, ha ε=17\varepsilon = 17, p1=0,95barp_1 = 0{,}95\,\text{bar}, T1=15∘CT_1 = 15\,{}^{\circ}\text{C}, κ=1,4\kappa = 1{,}4!

3. feladat (B) Egy 2,2 literes, négyhengeres dízelmotor egy hengerének lökettérfogata 0,55 l. A beszívott levegő sűrűsége 1,15 kg/m³, a légviszony λ=1,6\lambda = 1{,}6, Lst=14,5L_{\text{st}} = 14{,}5. Mennyi a hengerenként befecskendezett tüzelőanyag-tömeg?

4. feladat (B) Magyarázd el, miért van szükség izzítógyertyára a közvetlen befecskendezésű dízelmotornál hideg időben, és miért volt az izzítás a közvetett befecskendezésű motoroknál nélkülözhetetlen, és miért elég a modern DI-motoroknál rövidebb izzítás!

5. feladat (C) Hasonlítsd össze a közvetlen és a közvetett befecskendezésű dízel égéstér előnyeit és hátrányait a hidegindítás, a zaj, a fogyasztás és a befecskendezési nyomás szempontjából! Foglald táblázatba!

6. feladat (D) Egy dízelmotor hidegindításkor nem indul, de az izzítórendszer működik, az akkumulátor rendben van. Kompresszióméréskor a hengerek értékei: 27 bar, 26 bar, 27,5 bar, 14 bar. Milyen hibát gyanítasz, milyen további méréseket végeznél, és mi a javítás menete? (A kompresszióértékek tanulási példák, ellenőrizendő: gyártói adat.)

16.5.14 A feladatok megoldásai

1. feladat – megoldás
Öngyulladás: a tüzelőanyag külső gyújtószikra nélkül, a sűrítés során felmelegedett levegőben magától meggyullad. Cetánszám: a gázolaj gyújthatóságának mérőszáma; magasabb érték rövidebb gyújtási késedelmet és könnyebb hidegindítást jelent.

2. feladat – megoldás
T1=15∘C=288KT_1 = 15\,{}^{\circ}\text{C} = 288\,\text{K}
T2=288⋅170,4=288⋅3,106≈894KT_2 = 288 \cdot 17^{0,4} = 288 \cdot 3{,}106 \approx 894\,\text{K}, azaz kb. 621 °C.
p2=0,95⋅171,4=0,95⋅52,8≈50,2barp_2 = 0{,}95 \cdot 17^{1,4} = 0{,}95 \cdot 52{,}8 \approx 50{,}2\,\text{bar}.
Ellenőrzés: a nyomás a dízelre jellemző 45–60 bar tartományban van.

3. feladat – megoldás
Vh=0,55l=0,55⋅10−3m3V_h = 0{,}55\,\text{l} = 0{,}55 \cdot 10^{-3}\,\text{m}^3
mlev=1,15⋅0,55⋅10−3=0,6325⋅10−3kg=0,633gm_{\text{lev}} = 1{,}15 \cdot 0{,}55 \cdot 10^{-3} = 0{,}6325 \cdot 10^{-3}\,\text{kg} = 0{,}633\,\text{g}
mtü=0,6331,6⋅14,5=0,63323,2≈0,0273g=27,3mgm_{\text{tü}} = \frac{0{,}633}{1{,}6 \cdot 14{,}5} = \frac{0{,}633}{23{,}2} \approx 0{,}0273\,\text{g} = 27{,}3\,\text{mg}.

4. feladat – megoldás
A közvetlen befecskendezésű dízelmotornál hidegben a sűrítés végi levegő hőmérséklete ugyan magas, de a hideg hengerfal és a hideg beszívott levegő miatt az égéstér falai sok hőt elvonhatnak; az izzítógyertya helyi hőt ad a porlasztott tüzelőanyag környezetébe, elősegítve az öngyulladást. A közvetett befecskendezésű (elő- és örvénykamrás) motoroknál a nagy hőfelvevő felület és a szűk átömlőnyílás miatt hidegen még több hő vész el, ezért ezeknél az izzítás nélkülözhetetlen (az izzítógyertya az előkamrában ül, és nagyobb sűrítési arányt, kb. 20–24 értéket használnak – ellenőrizendő). A kisebb hőveszteségű közvetlen befecskendezésű motor hidegen könnyebben indul, ezért a modern DI-motoroknál rövidebb izzítás is elég.

5. feladat – megoldás
Példa táblázat:

Szempont Közvetlen befecskendezés (DI) Közvetett befecskendezés (IDI)
Befecskendezési nyomás Magas (modern rendszerek 1500–2700 bar) Alacsonyabb (100–150 bar)
Hidegindítás Hidegen könnyebben indul, rövid izzítás is elég Nagyobb hőveszteség, izzítás nélkül hidegen nem indul
Zaj Zajosabb égés Lágyabb, csendesebb
Fogyasztás Alacsonyabb (jobb hatásfok) Magasabb (nagyobb hőveszteség)
Égéstér-kialakítás Dugattyúüreg Előkamra/örvénykamra a hengerfejben

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat).

6. feladat – megoldás
A negyedik henger sűrítési nyomása (14 bar) jelentősen elmarad a többi hengertől (26–27,5 bar). Ez alacsony kompresszióra utal a 4. hengerben. Továbbá: szelephézag-ellenőrzés, szivárgási teszt (sűrített levegővel) annak eldöntésére, hogy a veszteség a szelepeknél vagy a dugattyúgyűrűknél van-e; esetleg endoszkópos hengerfal-vizsgálat. A javítás során a hengerfej leszerelése, szelepülékek és szelepek ellenőrzése, illetve a dugattyúgyűrűk és a dugattyú cseréje. Az újraépítés után kompresszióméréssel ellenőrizzük az egyenletességet, majd hidegindítási próbát végzünk.

16.5.15 Rövid összefoglaló

A dízelmotor a sűrítés végén elért 600–770 °C levegőhőmérséklet segítségével, külső gyújtószikra nélkül gyújtja meg a porlasztott gázolajat. A sűrítési arány 15–24:1, ami nagyobb az Otto-motorénál; ez jobb termikus hatásfokot, de nagyobb mechanikai terhelést is jelent. A dízelmotor terhelését minőségi szabályozással, a befecskendezett tüzelőanyag mennyiségével állítjuk. A cetánszám a gyújthatóságot, a gyújtási késedelem az égésindítás időbeli késését jellemzi. Továbbvitt eredmény. A dízelmotor működésének és keverékképzésének alapjait használjuk a(z) A dízel tüzelőanyag-rendszer kisnyomású oldala és a hagyományos adagolók alfejezetben, ahol a tüzelőanyag-ellátó rendszert, valamint a(z) A kipufogógáz összetétele, motoroldali kibocsátáscsökkentés és kipufogógáz-visszavezetés alfejezetben, ahol a dízel égésből származó károsanyagok képződését tárgyaljuk. A gyakorlatban mindig a gyártói adatokat kell ellenőrizni: sűrítési arány, befecskendezési nyomás, kompressziós határérték és izzítási idő. Nyomás alatt álló dízel befecskendező rendszert tilos megbontani.

16.5.16 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: gyártói javítási utasítások és műhelykézikönyvek; motorszerkezettani és motortechnikai szakkönyvek; az MSZT szabványai (pl. tüzelőanyagokra vonatkozó EN 590); az ENSZ-EGB vonatkozó előírásai a motorok kibocsátására vonatkozóan.

Ellenőrizendő állítások listája: a sűrítési arány tartomány (15–24:1) és a sűrítés végi nyomások/hőmérsékletek; a befecskendezési nyomások (100–150 bar nyitónyomás előkamrás motoron, 1500–2700 bar közös nyomásterű rendszeren, a mechanikus DI-rendszerek csúcsnyomása); a cetánszám minimális értéke (EN 590); a kompressziós példaértékek (25–35 bar, 30–40 bar, 10 % eltérés); a légviszony és a sztöchiometrikus levegő/tüzelőanyag arány (λ\lambda, LstL_{\text{st}}); a hatásfok-tartományok (25–45 %). Minden gyártói vagy szabvány szerinti értéket a javítás előtt a gyártói dokumentációból kell megerősíteni.