A multiméterrel mért „12 V” gyakran csak egy időbeli átlag. A jármű fedélzeti elektronikájában azonban gyors jelváltozások, fáziseltolások és egyedi jelalakok hordozzák a diagnosztikai információt: a főtengely-jeladó fogankénti impulzusai, a gyújtótekercs primer feszültségcsúcsa, a lambdaszonda változó jelszintje. Ebben az alfejezetben az oszcilloszkópot és a hozzá kapcsolódó váltakozó áramú méréseket építjük fel a tanműhelyi méréstől a járműdiagnosztikai alkalmazásig.
Képzeljünk el egy kétcsatornás oszcilloszkópot. Az 1. csatornára egy szinuszos jelet kötünk, a 2. csatornára ugyanannak a jelnek egy fáziskésleltetett változatát. A képernyőn két, egymáshoz képest időben eltolt görbét látunk. A feszültségosztás (függőleges) például , az időalap (vízszintes) . Az oszcilloszkóp belső triggerje a jel felfutó élénél indítja a rajzolást, így a kép nem „fut”, hanem áll.
A vízszintes tengelyen az idő, a függőlegesen a feszültség van. A két görbe közötti vízszintes eltolásból számítható a fázisszög (itt , , így , u2 késik), a csúcsértékből pedig az effektív feszültség.
Definíció. Az oszcilloszkóp olyan mérőműszer, amely a feszültség időbeli alakját rajzolja ki. A hagyományos analóg oszcilloszkóp elektronsugárral, a modern digitális tárolós oszcilloszkóp (DSO) pedig a jel mintavételezésével és A/D-átalakítás után digitálisan jeleníti meg a jelalakot.
Összefüggés. A jelalak leolvasásának két alapbeállítása a függőleges csatorna (feszültségosztás, ) és az időalap (időosztás, ). Ha egy jel csúcsa osztás magas, periódusa osztás széles, akkor
Szinuszos jel esetén az effektív érték:
Szabály. Mérés előtt meg kell győződni a mérőszonda csillapításáról (jellemzően vagy ). Ha szondát használunk, az oszcilloszkóp feszültségosztás-beállításánál is ezt kell kiválasztani, különben tízszeres hibával olvasunk le.
A jelgenerátor (függvénygenerátor) a mérési összeállítás aktív forrása. Kezelőszervei: - jelalak-választó (sinus, négyszög, háromszög), - frekvenciabeállító, amplitúdó- és offset-szabályzó, - kimeneti csatlakozó, gyakran belső ellenállással, - esetleg százalékos kitöltési tényező (duty cycle) beállítás, ami négyszögjelnél fontos.
A laboratóriumi oszcilloszkóp fő egységei: - függőleges erősítő és bemeneti csatolás (AC/DC), feszültségosztó, - időalap-generátor, amely a vízszintes eltérítést vezérli, - trigger, amely a kép indítását stabilizálja, - kijelző, digitális készüléknél memória és mérési kurzorok.

A rajz a felsorolt egységeket a kezelőszerveken mutatja: 1 kijelző, 2 függőleges erősítő (V/oszt, pozíció), 3 AC/DC/GND csatolás, 4 időalap, 5 trigger (szint, forrás, él), 6 Run/Stop és Auto, 7 BNC-bemenetek; a mérőfejen 8 mérőcsúcs, 9 ×1/×10 kapcsoló, 10 földcsipesz, 11 kompenzáló trimmer, 12 BNC-csatlakozó. A földcsipesz a műszer védőföldjén van, ezért csak a mérendő kör testére köthető. A HTML-kiadásban a részekre mutatva megjelenik a nevük és a hatásuk.
Trigger. A trigger akkor indítja a kép felfrissítését, amikor a jel egy beállított feszültségszintet adott irányban (felfutó vagy lefutó él) átlép. Ha a trigger szintje a jel tartományán kívül van, normál üzemmódban nem indul rajzolás, a kép áll vagy vándorol.
Példa. Egy szinuszjel csúcsú, a trigger szint , felfutó él. A rajzolás akkor indul, amikor a jel felfelé átlépi az -ot. Így a megjelenített időablak mindig azonos fázisban kezdődik.
A digitális oszcilloszkóp mintavételi frekvenciája és sávszélessége határozza meg, milyen gyors változásokat képes hűen mutatni. A gyakorlati szabály: a műszer sávszélessége legalább a mért jel legnagyobb értelmes harmonikus frekvenciájának többszöröse legyen (ellenőrizendő: a gyártói specifikáció alapján).
Egy alkatrész reaktanciáját vagy impedanciáját a tanműhelyben feszültség- és árammérésből határozhatjuk meg. A Váltakozó áram, reaktanciák, RLC-körök és teljesítmény alfejezetben már megismertük:
Soros RL vagy RC körben a teljes impedancia:
ahol a fázisszög előjele RL körnél pozitív (feszültség siet), RC körnél negatív (feszültség késik).
Mérési elv. Az impedancia méréséhez kapcsoljunk sorba egy ismert ellenállást és a mérendő elemet. A jelgenerátor szinuszos feszültségét frekvencián kapcsoljuk a körre. Mérjük meg: - a teljes feszültséget (), - az áramot () multiméterrel vagy az ismert ellenállás feszültségéből (), - a fáziskülönbséget oszcilloszkóppal (-ből).
Ebből:
A mért és az ismert segítségével a vagy visszaszámolható. A gyakorlatban azonban tekercsnél a soros ohmos ellenállás, kondenzátornál a veszteség is befolyásolja az eredményt.
Kétcsatornás oszcilloszkóppal a fáziseltolást időeltolásból mérjük. Az 1. csatornát a referenciajelre, a 2. csatornát a vizsgált jelre kötjük. A periódusidő , a két jel azonos pontja (pl. felfutó nullátmenet) közötti idő . A fázisszög:
Ha a 2. csatorna jele jobbra tolódik (késik), a fázisszög negatív, ha balra (siet), pozitív.
A feszültség és az áram effektív értékének, valamint a fáziskülönbségnek az ismeretében a teljesítmények:
Tanműhelyi mérésnél a -et és -et multiméterrel, a -t oszcilloszkóppal mérjük. Laborkörnyezetben gyakran wattmérőt is használunk, amely közvetlenül a hatásos teljesítményt mutatja.
Figyelem. Hálózati feszültségen csak megfelelő mérési kategóriájú (CAT II vagy CAT III, ellenőrizendő) műszerrel, leválasztó transzformátorról vagy biztonsági mérővezetékkel dolgozzunk. A csupasz mérési pont érintése életveszélyes.
Tilos. A hálózati táplálású oszcilloszkóp szondáinak földelő csipesze a védőföldhöz kapcsolódik; nem köthető fázisvezetőre vagy nem földpotenciálú pontra, mert zárlat, a szonda és a műszer tönkremenetele, áramütés és ívsérülés lehet a következmény. Hálózati körben csak leválasztó transzformátorról táplált mérőpanelen, vagy differenciális (leválasztott) szondával, illetve leválasztott csatornás, megfelelő mérési kategóriájú műszerrel mérünk, oktató felügyeletével. A két csatorna földelő csipesze mindig ugyanarra a pontra kerüljön.
A dióda a gépjármű-villamosságban gyakori elem: generátor egyenirányító hídjában, relék védődiódájaként, LED-es világításban. A helyes méréshez ismernünk kell a félvezető nyitó- és záróirányú viselkedését.
Dióda mérése multiméterrel. A multiméter dióda-teszt állásában a műszer kis mérőáramot bocsát az alkatrészen át. Nyitóirányban egy szilíciumdiódánál körülbelül – feszültségesés mérhető, záróirányban pedig lényegében nincs áram, a műszer túlcsordulást vagy nagy ellenállást mutat (ellenőrizendő: konkrét típusadat). Schottky-diódánál a nyitófeszültség alacsonyabb, jellemzően –.
Az egyszerű áramköri vizsgálathoz a következő kapcsolást használjuk:
Jelleggörbe felvétele pontonként. A forrásfeszültséget lépésben növeljük, és minden lépésnél leolvassuk a dióda feszültségét () és áramát (). Az összetartozó értékpárokból ábrázoljuk az görbét. A nyitóirányú áram a küszöbfeszültség alatt alig változik, majd gyorsan nő.
X-Y üzemmód. Az oszcilloszkópon a vízszintes eltérítést a dióda feszültségével, a függőlegest az árammal arányos feszültséggel hajtjuk. Így a készülék közvetlenül a jelleggörbét rajzolja ki. Az áram méréséhez az ismert soros ellenállás feszültségét használjuk, mert . A vízszintes és függőleges csatolást DC állásba kell tenni, hogy az egyenkomponens is megjelenjen.
Egyszerű elektronikus áramkör mérése. A híddiódás egyenirányító és a pufferkondenzátor klasszikus mérési feladat. Az oszcilloszkóp 1. csatornáját a váltakozó bemenetre, 2. csatornáját a kondenzátor kimenetére kötjük. A bemeneten szinuszjelet, a kimeneten egyenirányított, enyhén hullámos feszültséget látunk. A hullámosság csúcsértéke (búgófeszültség) a terheléstől és a kondenzátor értékétől függ. Ezt a mérést felhasználhatjuk a generátor egyenirányító hibájának megértéséhez is: ha az egyik dióda szakadt, a hullámosság megnő, és a feszültség alacsonyabb lesz.
A járműiparban az oszcilloszkóp a dinamikus jelalakok elsődleges vizsgálóeszköze. A márkaszervizek járműdiagnosztikai oszcilloszkóppal (gyakran rendszerteszterbe épített vagy különálló műszerrel) veszik fel a jeladók jeleit, és a mért jelalakot a gyártói referenciajelhez hasonlítják. Például az induktív főtengely-jeladó feszültsége közel szinuszos, a Hall-jeladó négyszöges, a gyújtótekercs primer oldalán pedig nagy induktív feszültségcsúcs figyelhető meg.
Továbbvitt eredmény. A feszültségosztás, az időalap és a trigger beállításának, valamint a kétcsatornás fázis- és jelalakmérésnek az itt tanult módszere közvetlenül használható a Érzékelők és jeladók alfejezetben a jeladójelek vizsgálatára, a Buszhibák és az adatbusz-hálózatok diagnosztikája alfejezetben a buszfeszültség-mintázatok ellenőrzésére, valamint a Gyújtásvizsgálat és oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika alfejezetben a gyújtótekercs és a jeladó jeleinek mérésére.
1. példa (A szint). Az oszcilloszkóp függőleges osztása , a szinuszjel csúcsa osztás magas. Az időalap , a periódus osztás széles. Számítsuk ki a csúcsfeszültséget, az effektív feszültséget és a frekvenciát.
Adott: , , , . Keresett: , , .
Képlet és behelyettesítés:
Az eredmény nagyságrendje tipikus tanműhelyi jel, az egység pedig helyes. ∎
2. példa (B szint). Soros RC körben , , a generátor frekvenciája . Számítsuk ki a kapacitív reaktanciát, az impedanciát és a fázisszöget, majd ellenőrizzük mérési eljárással.
Képletek:
A mérés során a generátor feszültsége , a mért áram , így , ami egyezik a számolttal. A fázismérésnél , , ezért . A negatív előjel azt mutatja, hogy a feszültség késik az áramhoz képest, ami RC körben elvárt. ∎
Hibás példa. A tanuló szondát használ, de az oszcilloszkópot -es szondabeállításon felejti. A képernyőn a jel csúcsa osztás, a feszültségosztás , ezért -ot olvas le. A valós csúcs ettől tízszer nagyobb, . A hiba tipikus, mert a csillapítás beállítását elfelejtik. A helyes gyakorlat: a szonda felirata és a műszer beállítása mindig egyezzen meg, és a mérés előtt a kalibráló jellel ellenőrizzük.
Ellenőrzőlista. Mielőtt egy oszcilloszkópos mérési eredményt elfogadunk, végezzük el az alábbi ellenőrzéseket: 1. A szonda csillapítása és a műszer csatornabeállítása azonos ( vagy ). 2. A bemeneti csatolás a mérésnek megfelelő: DC, ha az egyenkomponens is fontos, AC, ha csak a váltakozó rész. 3. A trigger forrása, szintje és éliránya a jelalak stabilizálására alkalmas. 4. A képernyőn legalább egy teljes periódus látható. 5. A leolvasásnál a kurzorokat vagy az osztáshálót használjuk, ne becsüljünk szemre. 6. A dióda mérésénél a nyitó- és záróirányt is ellenőrizzük.
Dióda ellenőrzés. Szilíciumdiódánál a nyitófeszültség körülbelül –, záróirányban a multiméter nem mutat áramot. Ha a nyitóirányú feszültségesés ennél lényegesen nagyobb, vagy záróirányban is folyik áram, a dióda hibás.
Figyelem. A gyújtótekercs primer oldalán a megszakításkor több száz voltos csúcs jelenik meg: csak a csúcsfeszültségre méretezett csillapító szondával (pl. 10:1 vagy 20:1) vagy a gyártói gyújtásadapterrel mérj; a szekunder (nagyfeszültségű) oldalt közvetlenül mérni tilos, arra kapacitív gyújtásfogó való. Járó motornál ügyelj a forgó és forró alkatrészekre, zárt térben csak elszívással járasd a motort.
Ügyfélpanasz: „A motor melegen időnként kihagy, hidegen jól jár, és a hibatárolóban néha gyújtáskihagyás kód van.”
Tünet–hipotézis–mérés–ok–javítás. A szerelő a gyújtótekercs primer vezérlőjelét és a főtengely-jeladó jelét oszcilloszkóppal méri. Hideg motornál a primer feszültség jelalakja szabályos: rövid zárási felfutás, lapos gerjesztési szakasz, éles megszakítási csúcs. Meleg motornál a 2. henger gyújtótekercsénél a zárási szakasz hirtelen megrövidül, a megszakítási csúcs kisebb, időnként teljesen elmarad. A hőre jelentkező hiba a gyújtómodul vagy a primer kör csatlakozójának melegedésre megnövekvő ellenállására utal. A multiméter nem mutatta a hibát, mert az átlagos feszültséget és ellenállást hideg állapotban mérte. A csatlakozó tisztítása és a gyújtómodul cseréje után a primer jelalak meleg motornál is stabil, a hiba eltűnik.
Tanulság. Az oszcilloszkóp akkor a leghasznosabb, amikor a hiba csak meleg állapotban, terhelés alatt vagy időszakosan jelentkezik.
Munkalap: dióda jelleggörbe felvétele és oszcilloszkópos alapmérés
Cél: a dióda nyitóirányú jelleggörbéjének felvétele, valamint az oszcilloszkóp feszültség- és időalap-beállításának gyakorlása.
Jármű- és adatazonosítás: tanműhelyi mérőpanel; dióda típusa jegyzőkönyvben rögzítve, például 1N4007 (ellenőrizendő: típusadat).
Szükséges műszerek, szerszámok, anyagok: digitális oszcilloszkóp (két csatorna, X-Y üzemmód), függvénygenerátor, két multiméter, változtatható egyenfeszültségű tápegység, mérőpanel, mérővezetékek, dióda, ellenállás , jegyzőkönyv.
Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.
Munkavédelmi és környezetvédelmi lépések: a mérési pontokon csak feszültségmentes állapotban csatlakoztassuk át a vezetékeket; az elektronikai próbapanelt ne hagyjuk feszültség alatt felügyelet nélkül; a hibás vagy feleslegessé vált alkatrészeket elektronikai hulladékként kezeljük.
Számozott munkalépések: 1. Ellenőrizzük, hogy a tápegység kikapcsolt állapotban van, a kimeneti feszültség nullán. 2. Állítsuk össze a diódás kapcsolást az ábra szerint: forrás pozitív kapcsa, soros ellenállás, dióda nyitóirányban, árammérő, visszavezetés a negatív kapocsra. 3. A multimétert párhuzamosan a diódára kötjük feszültségméréshez. 4. Kapcsoljuk be a tápegységet, és növeljük a feszültséget kis lépésekben. 5. Minden lépésnél jegyezzük fel az áramot és a diódafeszültséget. 6. A mérési pontokból ábrázoljuk a jelleggörbét, majd hasonlítsuk össze a tipikus küszöbfeszültséggel. 7. Kapcsoljuk ki a tápegységet, és válasszuk le a mérővezetékeket.
Ellenőrzési pontok: nyitóirányú küszöbfeszültség körül a várt érték –; záróirányú mérésnél a multiméter ne mutasson áramot; a mért pontok sima exponenciális jellegű görbét adjanak.
Tipikus hibák: a dióda fordított bekötése, a tápegység feszültségének túl gyors növelése, a soros ellenállás elhagyása, amitől nagy áram folyhat és a dióda tönkremehet.
Dokumentálás: mérési jegyzőkönyvben a mérési pontok táblázata, a görbe, a használt műszerek típusa és a mért jellemzők.
Számozott eljárás. Ha bármilyen jelalakot szeretnénk megjeleníteni, kövessük ezt a sorrendet: 1. Kapcsoljuk be az oszcilloszkópot, és várjuk meg az önteszt lefutását. 2. Csatlakoztassuk a mérőszondát a csatornához, és a földelő krokodilt a mérendő áramkör testpontjához (járműn: a test/31; hálózati körön lásd a Tilos-dobozt). 3. Válasszuk ki a szonda csillapítását a műszeren ( vagy ). 4. Állítsunk be durva feszültségosztást, például . 5. Állítsunk be időalapot, például . 6. Válasszunk bemeneti csatolást: DC vagy AC. 7. Adjunk jelet a generátorból, és forgassuk a trigger szintjét addig, amíg a kép stabil nem lesz. 8. Finomítsuk a feszültség- és időosztást, hogy a jel kényelmesen kitöltse a képernyőt. 9. Olvassuk le a csúcs- és periódusértékeket az osztásháló vagy a kurzorok segítségével.

A statikus ábra a 2. példa képernyőjét mutatja: a CH1 az ellenálláson eső, az árammal arányos feszültség (folytonos), a CH2 a generátorfeszültség (szaggatott); a periódus 5 osztás = 1 ms, a CH2 késése 1,14 osztás = 0,228 ms, így . A HTML-kiadás oszcilloszkóp-szimulátorában a lépéssor gyakorolható: V/oszt, időalap, csatolás, trigger forrás, szint és él, a szonda csillapítása (a műszeren és a valós szondán külön), kurzorok; a trigger szintjét a jelen kívülre állítva a kép „fut”, a „hibás példa” kapcsolóval pedig a 10:1-es szonda 1:1-es beállítása miatti 0,26 V-os téves leolvasás látható.
Elfelejtett szondacsillapítás. A tanuló a képernyőn leolvasott értéket nem szorozza be, vagy a műszer beállítását nem egyezteti a szondával. Helyes gyakorlat: mindig ellenőrizni a szonda jelölését és a csatorna beállítást, majd kalibráló jellel tesztelni.
Rossz triggerbeállítás. Ha a trigger szint a jelen kívül van, vagy a forrás rossz csatornára hivatkozik, a kép vándorol vagy nem indul el. Helyes gyakorlat: a trigger forrása legyen a jelcsatorna, a szint a jel középső tartományába essen, és az él iránya a jelalaknak megfelelő legyen.
Hosszú, tekeredő földelővezeték. A szonda földelő krokodilja hosszú vezetékkel felcsatolja a zajt, és a gyors jeleknél csengést okozhat. Helyes gyakorlat: a lehető legrövidebb földelési utat használjuk, lehetőleg közvetlenül a mérési pont közelében.
AC csatolással egyenjelet mérni. AC csatolásnál az oszcilloszkóp leválasztja az egyenkomponenst, így például egy szenzor tápfeszültség-szintjét nem tudjuk leolvasni. Helyes gyakorlat: az egyen- és váltakozó komponenst egyaránt tartalmazó jelnél DC csatolást használjunk, és ha szükséges, külön mérjük az egyenszintet multiméterrel.
1. feladat (A). Definiálja az oszcilloszkóp időalapját és feszültségosztását, majd adja meg, hogyan számítjuk a periódusidőt és a csúcsfeszültséget egy leolvasásnál.
2. feladat (A). Egy szinuszjel csúcsa az oszcilloszkópon osztás, a feszültségosztás . A jel tizenkét periódusa osztás széles, az időalap . Számítsa ki a csúcsfeszültséget, az effektív feszültséget és a frekvenciát.
3. feladat (B). Soros RL körben , , a mérőfrekvencia . Számítsa ki a reaktanciát, az impedanciát és a fázisszöget. Rajzolja le a mérési kapcsolást, és adja meg, milyen műszereket kötne be.
4. feladat (B). Kétcsatornás oszcilloszkóppal mérünk. A referenciajel periódusideje , a vizsgált jel felfutó nullátmenete -mal később van. Mekkora a fáziskülönbség, és milyen előjelű? Hogyan állítaná be a triggert a méréshez?
5. feladat (C). Soros RLC rezgőkörben , . Számítsa ki a rezonanciafrekvenciát. Ismertesse, hogyan mérné meg az oszcilloszkóppal a rezonanciapontot: mit jelez a körben mérhető áram vagy az ellenálláson eső feszültség a rezonanciafrekvencia közelében?
6. feladat (D). Ügyfélpanasz: egy Hall-elvű vezérműtengely-jeladó jelét az ECU nem fogadja el, a motor nem indul. Az oszcilloszkóppal a jeladó kimenetén a tápfeszültség , a jel kimenete lebeg. A multiméter ellenállásmérése a jeladó testpontja és a járműtest között . Mi a következő mérési lépés, és mi lehet a hiba oka?
Hamis. A szonda valóban kisebb terhelést jelent a mért áramkörre, de a leolvasott feszültséget a csillapítás figyelembevételével kell értékelni. Ha a műszeren is -es szondabeállítás van, a kijelzett érték már a tényleges feszültség; ha viszont -es beállításon mérünk, a leolvasott értéket meg kell szorozni tízzel.
; ; ; .
.
Normál trigger üzemmódban a kép felfrissítése csak akkor indul, ha a kiválasztott triggerforrás jele átlépi a beállított szintet. Ha a szint a jel tartományán kívül van, nincs trigger esemény, ezért a kép nem rajzolódik ki, vagy véletlenszerűen indul, így vándorol.
Nyitóirányban egészséges szilíciumdiódánál a multiméter körülbelül – feszültségesést mutat. Záróirányban nem mutat áramot, a kijelzés általában túlcsordulást vagy nagyon nagy ellenállást jelez.
Az AC csatolás egy soros kondenzátorral leválasztja az egyenkomponenst, ezért a mért feszültségből eltűnik az egyenszint. Az egyenkomponens leolvasásához DC csatolást kell használni, vagy a jelet külön multiméterrel kell megmérni.
1. feladat. Az időalap az oszcilloszkóp vízszintes tengelyének skálája, megadja, hogy egy osztás hány másodpercnek felel meg (). A feszültségosztás a függőleges tengely skálája, megadja, hogy egy osztás hány volttal egyenlő (). A periódusidő , a csúcsfeszültség , ahol az osztások száma a periódusra, az osztások száma a csúcsra.
2. feladat. Adott:
,
;
periódus
osztáson,
.
Keresett:
,
,
.
.
.
Egy periódus osztásszáma: osztás. . .
Ellenőrzés: a tipikus tanműhelyi jel, a tételek az egységekkel együtt rendben. ∎
3. feladat. Adott:
,
,
.
.
.
.
A méréshez a jelgenerátort sorba kötjük az ellenállással és a
tekerccsel. A teljes feszültséget multiméterrel, az áramot az ellenállás
feszültségéből számítva vagy árammérővel mérjük. Az oszcilloszkóp két
csatornájával a generátor feszültségét és az ellenállás feszültségét
mérjük, az időtolásból a fázisszög meghatározható.
4. feladat.
,
.
.
A vizsgált jel késik, ezért a fázisszög
(vagy ekvivalensen
).
A triggert a referenciajel csatornájára állítanám felfutó élre, és a
szintet a jel középső tartományába.
5. feladat. . Soros rezgőkörben a rezonanciafrekvencián az impedancia minimális, ezért az áram maximális, és az ellenálláson eső feszültség is maximális. Az oszcilloszkóppal az ellenállás feszültségét figyelve a frekvenciát lassan változtatjuk, és megkeressük a maximumot.
6. feladat. A következő mérés a jeladó tápfeszültség-csatlakozójának feszültségmérése az ECU felőli csatlakozónál, terhelés alatt is. Ha a tápfeszültség ott megvan, akkor a vezeték szakadt vagy a csatlakozó érintkezője hibás. A testedés jó (), így a testkör vélhetően rendben. A hiba oka lehet: szakadt tápvezeték, korrodált csatlakozópont vagy az ECU tápkimenetének hibája. A mérési lépést feszültségmentes állapotban, majd a csatlakozók visszanyomása után terhelés alatt is el kell végezni.
Az oszcilloszkóp a feszültség időbeli alakját jeleníti meg. A mérés előtt a szonda csillapítását és a csatorna feszültségosztását egyeztetni kell, az időalapot pedig a periódushoz kell igazítani. A trigger felfutó vagy lefutó élre, megfelelő szintre állítva stabil képet ad. Szinuszos jelnél a csúcsfeszültségből az effektív érték , a periódusidőből a frekvencia számítható. Kétcsatornás üzemben a fázisszög . A váltakozó áramú impedancia mérésénél a feszültség-, áram- és fázismérésből , , . A félvezető dióda nyitóirányú feszültségesése szilíciumtípusnál jellemzően –, záróirányban nem folyik áram; a jelleggörbe X-Y üzemmódban is felvehető. Továbbvitt eredmény. A feszültségosztás, az időalap, a trigger és a kétcsatornás fázismérés a járműdiagnosztikai oszcilloszkópos méréseknél a Érzékelők és jeladók, a Buszhibák és az adatbusz-hálózatok diagnosztikája és a Gyújtásvizsgálat és oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika alfejezetekben használatos.
Az alfejezet az általános elektronikai méréstechnikai alapokra, az MSZ EN 60617 jelképrendszerére és a műszergyártói mérési gyakorlatra épül. A mérőműszerek műszaki jellemzői (sávszélesség, mintavételi frekvencia, CAT-kategória, dióda nyitófeszültség) típus- és gyártófüggők, ezért azokat a konkrét műszer dokumentációja szerint kell ellenőrizni. A hálózati feszültségű mérések munkavédelmi követelményei a hatályos villamos biztonsági előírások és a mérési kategóriák (ellenőrizendő: MSZ EN 61010 sorozat) szerint alakulnak. A járműipari referenciajelalakok és a gyújtásrendszer jellemzői a gyártói javítási adatokból veendők; ezeket az alfejezet csak szemléltetésre mutatja be.