13.3 Villamos gépek: egyenáramú gépek, generátorok, aszinkron és szinkron motorok

13.3.1 Motiváció

Egy hideg téli reggelen az autó nem indul: az indítómotor (köznyelven önindító) csak lassan forgatja a motort. Az akkumulátor feszültsége nyugalomban rendben van, ezért a hiba valószínűleg az indítómotorban vagy a nagyáramú vezetékben keresendő. Hogy ezt pontosan megértsd, ismerned kell a villamos gépek típusait, mert az indítómotor egy speciális egyenáramú gép, a jármű generátora pedig egy háromfázisú váltakozó áramú gép egyenirányítóval. Az elektromos autók hajtómotorja pedig általában állandó mágneses szinkronmotor. Ez a fejezet ezeket a géptípusokat rendszerezi úgy, hogy a műhelyben felismerd őket, és a hibatüneteket a működési elv alapján értelmezd.

13.3.2 Szemléletes kép

Nézd meg az alábbi jelleggörbét, amely egy soros gerjesztésű egyenáramú motor (indítómotor) fordulatszámát és nyomatékát mutatja az armatúraáram függvényében. Indításkor nagy áram folyik, a nyomaték hatalmas, de a fordulatszám alacsony. Ez pontosan az, amire az indítómotornak szüksége van: nagy nyomatékkal kell megforgatnia a belső égésű motort, miközben annak fordulatszáma még kicsi.

Indítómotor fordulatszáma csökken, nyomatéka nő az armatúraárammal; a leadott mechanikai teljesítmény minden pontban kisebb a felvett villamos teljesítménynél.
Soros gerjesztésű indítómotor jelleggörbéi (szemléltető adatsor egy kb. 1,5 kW-os, 12 V-os indítómotorra, a motor tengelyén; ellenőrizendő) és a teljesítmény-ellenőrzés

A bal oldali diagramon az armatúraáram 100 A-ről 500 A-re nő, a fordulatszám 4000 1/min-ről 600 1/min-re csökken, a nyomaték 0,8 Nm-ről 12 Nm-re nő: kis áramnál közel négyzetesen (a fluxus is az árammal nő), nagy áramnál a vas telítése miatt közel lineárisan. A nyomaték az indítómotor tengelyén értendő; a főtengelyen a fogaskoszorú áttétele (kb. 10–15) szorozza (ellenőrizendő). A jobb oldali oszlopok az ellenőrzést mutatják: a leadott P=MωP = M\,\omega mindenhol kisebb a felvett U⋅IU \cdot I-nél (az arány itt névleges 12 V-tal számolt felső becslés; indításkor a kapocsfeszültség ennél kisebb).

A görbék magyarázata: a soros gerjesztésű motorban a mező tekercse sorba van kötve az armatúrával, ezért a mező mágneses fluxusa növekszik az árammal. Kis áramnál (kis terhelésnél) a fordulatszám nagyon magas lehet, míg nagy áramnál (indulásnál) a nyomaték kiemelkedően nagy, a fordulatszám pedig leesik. A motor terhelés nélkül megszaladhat, ami veszélyes.

Figyelem. A nagy soros gerjesztésű motort (pl. vontatómotor) terhelés nélkül nem szabad járatni, mert a fluxus összeesik, a fordulatszám a szilárdsági határ fölé nőhet, és a gép tönkremehet. A jármű-indítómotornál a súrlódás, a kefék és a vezetékellenállás korlátozza az üresjárási fordulatszámot, ezért a gyártói üresjárási próba (csak rögzített motorral, néhány másodpercig, áram- és fordulatszámméréssel) megengedett (ellenőrizendő: gyártói vizsgálati eljárás).

13.3.3 Definíciók és csoportosítás

Definíció. A villamos gép (electric machine) olyan energiaátalakító berendezés, amely villamos energiát mechanikai energiává (motor üzem) vagy mechanikai energiát villamos energiává (generátor üzem) alakít át, általában mágneses mező közvetítésével.

A villamos gépeket főbb szempontok szerint csoportosítjuk:

A gépjárművekben leggyakrabban háromféle villamos géppel találkozunk:

13.3.4 Egy- és háromfázisú váltakozó áramú generátor

Felépítés és működés. Minden generátor alapelve az elektromágneses indukció: ha egy tekercsben a mágneses fluxus időben változik, a tekercs kapcsain feszültség indukálódik. Az egyfázisú generátorban egyetlen tekercs forog (vagy a mágnes forog körülötte), így a kimeneti feszültség közel szinuszos:

u(t)=Ûsin⁡(ωt) u(t) = \hat{U}\,\sin(\omega t)

ahol Û\hat{U} a csúcsfeszültség, ω=2πf\omega = 2\pi f a körfrekvencia, ff a frekvencia.

A háromfázisú generátorban három tekercs van, amelyek térben 120∘{}^{\circ}-kal el vannak forgatva. Így három, időben is 120∘{}^{\circ}-kal eltolt feszültség keletkezik:

u1(t)=Ûsin⁡(ωt),u2(t)=Ûsin⁡(ωt−120∘),u3(t)=Ûsin⁡(ωt−240∘). u_1(t) = \hat{U}\,\sin(\omega t), \quad u_2(t) = \hat{U}\,\sin\left(\omega t - 120{}^{\circ}\right), \quad u_3(t) = \hat{U}\,\sin\left(\omega t - 240{}^{\circ}\right).

A háromfázisú rendszer előnye, hogy ugyanakkora teljesítményt kisebb veszteséggel és simább nyomatékkal lehet átvinni, mint egyfázisúval.

Járműgenerátor. A mai személyautókban a generátor háromfázisú szinkron gép, amelynek forgórésze karmos pólusú (ún. Lundell-rendszer) elektromágnes. Ezt a forgó-gerjesztő áramot szénkeféken és csúszógyűrűkön keresztül kapja. A generátor által termelt háromfázisú váltakozó feszültséget egy beépített hatütemű diódahíd egyenirányítja, ezért a jármű fedélzeti hálózata egyenfeszültséget kap. A kimeneti feszültséget a feszültségszabályozó a gerjesztőáram változtatásával 13,8–14,4 V körül tartja (ellenőrizendő: gyártói adat).

13.3.5 Egyenáramú gépek: szerkezet és gerjesztési módok

Az egyenáramú gép forgórésze (armatúra) hornyolt lemezelt vasmag, benne a forgórész tekercseléssel. A tekercs végeit az ún. kommutátorhoz vezetik. A kommutátoron szénkefék csúsznak, amelyek az áramot a forgórészbe vezetik (motor) vagy onnan elvezetik (generátor).

Az állórészen vannak a főpólusok, amelyek mágneses mezőt hoznak létre. A mező gerjesztésének módja alapján megkülönböztetünk:

Gerjesztési mód Mezőforrás Indítónyomaték Fordulatszám terhelés hatására Járműipari példa
Állandó mágnes Beépített mágnes Kicsi/közepes Közel állandó Kisméretű segédmotorok, ventilátorok
Külső gerjesztés Külön táplált tekercs Változtatható Változtatható Régi generátorok szabályozása
Soros gerjesztés Mező az armatúrával sorban Nagyon nagy Erősen csökken Indítómotor
Párhuzamos (sönt) Mező az armatúrával párhuzamosan Kicsi Kissé csökken Régi generátorok, stabil hajtások
Vegyes gerjesztés Soros + párhuzamos Nagy Közepes Vontatás, régi rendszerek

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).

Soros gerjesztésű motor jelleggörbéje. Az indítómotor azért soros gerjesztésű, mert induláskor az armatúra árama és a mező tekercs árama közös, ezért a fluxus erősen megnő, és a nyomaték igen nagy. A motor elektromos egyenlete:

U=E+IRö, U = E + I R_{\text{ö}},

ahol UU a kapocsfeszültség, II az áram (armatúra és gerjesztő tekercs közös árama), RöR_{\text{ö}} az összes ellenállás (armatúra, kefék, gerjesztő tekercs, vezetékek), EE pedig az indukált feszültség. Az indukált feszültség:

E=kΦn, E = k\,\Phi\,n,

ahol kk gépállandó, Φ\Phi a fluxus, nn a fordulatszám.

Soros gerjesztésnél, amíg a mágneskör nem telített, a fluxus közel arányos az árammal: Φ≈k1I\Phi \approx k_1 I. Ezzel E≈kk1InE \approx k k_1 I n, és behelyettesítve:

n≈U−IRökk1I. n \approx \frac{U - I R_{\text{ö}}}{k k_1 I}.

Ez a képlet megmagyarázza a jelleggörbét: kis áramnál (kis terhelésnél) a fordulatszám nagy, nagy áramnál (nagy terhelésnél) a fordulatszám meredeken csökken. Üresjáratban (I→0I \to 0) az egyenlet szerint a fordulatszám elvileg végtelen nő, ami a gyakorlatban a motor megfutásához és tönkremeneteléhez vezet.

13.3.6 Forgó mező és háromfázisú aszinkron motor

Definíció. A forgó mágneses mező olyan mágneses mező, amelynek amplitúdója állandó, de iránya a térben egyenletes szögsebességgel körbefordul. Háromfázisú tekercselésnél a 120∘{}^{\circ}-kal eltolt térbeli elhelyezkedés és a 120∘{}^{\circ}-kal eltolt áramok eredményeként jön létre.

A forgó mező fordulatszámát szinkron fordulatszámnak nevezzük:

ns=60fp, n_{\text{s}} = \frac{60\,f}{p},

ahol ff a hálózati frekvencia (Hz), pp a póluspárok száma. Például f=50Hzf = 50\,\text{Hz} és p=2p = 2 (4 pólusú gép) esetén ns=15001/minn_{\text{s}} = 1500\,\text{1/min}.

Aszinkron motor felépítése. Az állórészben háromfázisú tekercselés van, amely a forgó mezőt létrehozza. A forgórész lehet:

A forgó mező a forgórész rudakban feszültséget indukál, az indukált áram a mezővel nyomatékot hoz létre. A forgórész soha nem éri el a szinkron fordulatszámot, mert akkor nem lenne relatív elmozdulás a mező és a rudak között, és nem indukálódna feszültség. A relatív lemaradást a szlip jellemzi:

s=ns−nns, s = \frac{n_{\text{s}} - n}{n_{\text{s}}},

ahol nn a forgórész fordulatszáma. A szlip gyakran százalékban adjuk meg. Névleges üzemben a szlip néhány százalék (pl. 2–6 %).

Nyomaték–szlip jelleggörbe. Induláskor (s=1s = 1) a nyomaték közepes, a szlip csökkenésével a nyomaték előbb nő, majd egy maximális (billenő) nyomaték után csökken. A motor a stabil üzemi tartományban a billenőnyomatéktól balra dolgozik.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Négy egyenáramú gerjesztési mód kapcsolása; aszinkron motor nyomaték–fordulatszám görbéje billenőnyomatékkal és 4 %-os szlipű munkaponttal.
Az egyenáramú gép négy gerjesztési módjának kapcsolási vázlata és az aszinkron motor nyomaték–fordulatszám görbéje (szemléltető)

Az ábra felső sora az előző táblázat négy gerjesztési módját mutatja (az armatúra M jellel, a gerjesztőtekercs sorosan, párhuzamosan vagy külön tápról). Az alsó diagram az aszinkron motor MM–nn görbéje: a felső tengelyen a szlip, az alsón a fordulatszám olvasható. A „billenőnyomatéktól balra” a szlip-tengelyen értendő; a fordulatszám-tengelyen ez a billenőpont és a szinkron fordulatszám közötti, sraffozott stabil tartomány, ahol az 1. példa munkapontja (n=14401/minn = 1440\,\text{1/min}, s=4%s = 4\,\%) is van. Az interaktív változatban a terhelőnyomaték állítható: a program kijelzi a munkapontot és a szlipet, a billenőnyomatéknál nagyobb terhelésnél pedig jelzi, hogy a motor kibillen.

13.3.7 Szinkronmotor és állandó mágneses szinkronmotor (PMSM)

Definíció. A szinkronmotor olyan váltakozó áramú motor, amelynek forgórésze pontosan a forgó mező fordulatszámával forog, tehát n=nsn = n_{\text{s}}. A forgórész lehet elektromágneses póluskerék (kefés vagy kefe nélküli gerjesztés) vagy állandó mágnes.

Az állandó mágneses szinkronmotor (PMSM) forgórésze nagy energiájú ritkaföldfém mágneseket (például neodímium-vas-bór) tartalmaz, ezért nincs szüksége gerjesztő áramra, így nincs gerjesztési veszteség, és a hatásfoka nagyon jó. A PMSM előnyei:

Hátránya a ritkaföldfém mágnesek ára és hőmérséklet-érzékenysége. A nagy fordulatszám tartományában ún. mezőgyengítéssel (negatív d-árammal) lehet a fluxust csökkenteni, így a motor a névleges felett is képes forogni.

13.3.8 Kidolgozott példák

1. példa – Aszinkron motor szlipje.
Adott egy 4 pólusú (két póluspárú) aszinkron motor, amelyet f=50Hzf = 50\,\text{Hz} hálózatról táplálnak. A mért forgórész-fordulatszám n=14401/minn = 1440\,\text{1/min}.

Keresett: a szinkron fordulatszám és a szlip.

Megoldás: ns=60⋅502=15001/min. n_{\text{s}} = \frac{60 \cdot 50}{2} = 1500\,\text{1/min}. s=1500−14401500=601500=0,04=4%. s = \frac{1500 - 1440}{1500} = \frac{60}{1500} = 0{,}04 = 4\,\%.

Ellenőrzés: a szlip névlegesen valóban 4–6 % közötti, tehát az eredmény reális. ∎

2. példa – Hajtómotor teljesítménye.
Egy elektromos jármű PMSM hajtómotorja M=200NmM = 200\,\text{Nm} nyomatékot ad le n=30001/minn = 3000\,\text{1/min} fordulatszámon.

Keresett: a motor által leadott mechanikai teljesítmény.

Megoldás: A szögsebesség: ω=2πn60=2π⋅300060=314,16rad/s. \omega = \frac{2\pi\,n}{60} = \frac{2\pi \cdot 3000}{60} = 314{,}16\,\text{rad/s}. A teljesítmény: P=M⋅ω=200⋅314,16=62832W≈62,8kW. P = M \cdot \omega = 200 \cdot 314{,}16 = 62\,832\,\text{W} \approx 62{,}8\,\text{kW}.

Ellenőrzés: 1Nm⋅1rad/s=1W1\,\text{Nm} \cdot 1\,\text{rad/s} = 1\,\text{W}, a nagyságrend egy közepes elektromos autó motorjához illik. ∎

3. példa – Indítómotor áramfelvétele (egyszerűsített).
Egy 12 V-os jármű indítómotorja hidegindításkor (álló rotornál, ahol még nincs ellenfeszültség) Rö=0,025ΩR_{\text{ö}} = 0{,}025\,\Omega eredő ellenállást mutat (az indítómotor, a kábelek és az érintkezők együtt; tanulási példaadat, ellenőrizendő: gyártói adat). Becsüljük meg az indítási áramot és a felvett teljesítményt!

Megoldás: I=URö=120,025=480A. I = \frac{U}{R_{\text{ö}}} = \frac{12}{0{,}025} = 480\,\text{A}. Pfel=U⋅I=12⋅480=5760W≈5,8kW. P_{\text{fel}} = U \cdot I = 12 \cdot 480 = 5760\,\text{W} \approx 5{,}8\,\text{kW}.

Megjegyzés. Ez egy erősen egyszerűsített számolás: a valóságban az akkumulátor belső ellenállása miatt a kapocsfeszültség indításkor 9–10 V-ra esik, ezért az áram kisebb; az indukált feszültség és a belső ellenállás a fordulatszámtól is függ. Ellenőrzés: az eredmény a személyautós indítómotorokra jellemző néhány száz amperes tartományba esik (a valós érték 200–600 A is lehet; ellenőrizendő: gyártói adat).

13.3.9 Minőségellenőrzés

A villamos gépeket a műhelyben elsősorban a következő szempontok szerint ellenőrizzük:

Figyelem. Az indítómotor-vizsgálat előtt az akkumulátor negatív kapcsát le kell kötni, mert a nagyáramú vezeték rövidzárlat esetén súlyos égési sérülést okozhat.

13.3.10 Valós életbeli alkalmazás

Eset: Ügyfélpanasz: a jármű hidegben alig indul, az indítómotor „lassan pörög”.
Tünet: Indításkor az indítómotor fordulatszáma alacsony, a motor éppen csak átfordul.
Hipotézisek: lemerült akkumulátor, rossz akkumulátor-saru, nagy ellenállású vezeték, kopott kefék, esetleg rossz kommutátor.
Mérés: Nyugalmi feszültség 12,6 V (rendben). Indítás közben az akkumulátor kapocsfeszültsége 10,5 V-ra esik, ami még elfogadható (határérték ellenőrizendő). A lakatfogó 180 A-t mutat, ami egy kisebb motor hidegindításánál nem szokatlan (ellenőrizendő: gyártói adat). Az indítómotor fordulatszáma azonban szemmel láthatóan alacsony.
Vizsgálat: Az indítómotor kiszerelése után a kefék hossza a minimális kopási határ alatt van, a kommutátor felülete egyenetlenül égett.
Ok: A kopott kefék miatt a motor áramfelvétele csökken, a nyomaték nem elegendő, így a motor fordulatszáma is alacsony.
Javítás: Új kefék vagy felújított indítómotor beépítése a gyártó szerint; a kommutátor esztergálása, ha a mérete engedi.
Ellenőrzés: Beszerelés után indítási teszt: a motor gyorsan forgatja a belső égésű motort, az akkumulátor feszültségesése kisebb.
Tanulság: A soros gerjesztésű motor jelleggörbéjéből érthető, hogy a kefe- és kommutátorproblémák miért okoznak nagy indítási nyomatékvesztést. Ezt a hibakeresési logikát használjuk az Indítómotorok alfejezetben.

13.3.11 Tipikus hibák

  1. A szlip és a fordulatszám-eltérés összekeverése. Sokan az ns−nn_s - n különbséget nevezik szlipnek. A szlip mindig relatív mennyiség: s=(ns−n)/nss = (n_s - n)/n_s, mértékegység nélküli (vagy %).
  2. Soros gerjesztésű motor üresjáratban való járatása. Ez tönkreteszi a motort, mert a fordulatszám a fluxus csökkenésével megugrik. Az indítómotor üresjárási próbáját csak rögzített motorral, néhány másodpercig, a gyártói eljárás szerint szabad elvégezni.
  3. Az aszinkron és a szinkron motor összekeverése. Az aszinkron motornak van szlipje, a szinkronmotor viszont pontosan a szinkron fordulatszámon forog (terhelés hatására a terhelési szög változik, nem a fordulatszám). A PMSM tehát nem „aszinkron”, mert nincs szlipje.
  4. A járműgenerátor feszültségének egyfázisú mérése. A generátor háromfázisú váltakozó feszültséget termel, az egyenirányító után azonban egyenfeszültséget mérünk. A fázisfeszültségeket csak a generátor belső pontjain, megfelelő műszerrel lehet vizsgálni.

13.3.12 Önellenőrzés

  1. Miért alkalmaznak soros gerjesztést az indítómotorokban?
  2. Számítsd ki a szlipet, ha a szinkron fordulatszám 1500 1/min és a forgórész fordulatszáma 1450 1/min!
  3. Mi a különbség a rövidrezárt és a csúszógyűrűs forgórész között?
  4. Miért van szükség egyenirányítóra a jármű generátorában?
  5. Igaz vagy hamis: a PMSM forgórésze mindig pontosan a forgó mező fordulatszámával forog terhelés alatt is. Indokold!

A válaszokat a Megoldások elején találod.

13.3.13 Feladatok

1. feladat (A) – Definiáld a villamos gép fogalmát, és sorold fel az egyenáramú gépek gerjesztési módjait!

2. feladat (A) – Számítsd ki egy háromfázisú aszinkron motor szinkron fordulatszámát, ha a hálózati frekvencia 50 Hz és a motor 6 pólusú (3 póluspár)!

3. feladat (B) – Egy 4 pólusú aszinkron motor 50 Hz-es hálózaton üzemel. A névleges fordulatszáma 1440 1/min. Mennyi a szlip százalékban?

4. feladat (B) – Egy 12 V-os indítómotor eredő ellenállása (a kábelekkel együtt) hidegen 0,03 Ω. Becsüld meg az indítási áramot és a felvett teljesítményt! Miért csak becslés ez az érték?

5. feladat (C) – Készíts egy összehasonlító táblázatot az aszinkron motor és az állandó mágneses szinkronmotor (PMSM) járműhajtási alkalmazásáról: fordulatszám-szabályozás, hatásfok, nyomatéksűrűség, mágnesek költsége, karbantartás. Melyiket választanád egy kompakt elektromos autó hajtómotorjának, és miért?

6. feladat (C) – Elemezd a soros gerjesztésű motor jelleggörbéjét! Miért veszélyes terhelés nélkül járatni? Hogyan kerülik ezt el a gyakorlatban?

7. feladat (D) – Hibakeresés: Egy autó indítómotorja lassan forog, az akkumulátor nyugalmi feszültsége 12,6 V. Indításkor a feszültség 10,8 V-ra csökken, az indítóáram 250 A. A saruk és a vezetékek melegednek, az indítómotor fordulatszáma érezhetően alacsony. Mi lehet a legvalószínűbb hiba? Javasolj mérési sorozatot az elkülönítéshez!

13.3.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. A soros gerjesztésű motor indítóárama a mező tekercsen is átfolyik, így a fluxus nagy, és a nyomaték induláskor maximális. Ez ideális a belső égésű motor átforgatásához.
  2. s=1500−14501500=501500=0,0333=3,33%s = \frac{1500 - 1450}{1500} = \frac{50}{1500} = 0{,}0333 = 3{,}33\,\%.
  3. A rövidrezárt forgórészben a rudak eleve rövidre vannak zárva (kalicka), a csúszógyűrűs forgórész tekercsét pedig csúszógyűrűkön keresztül külső ellenállásokhoz lehet csatlakoztatni az indítás megkönnyítésére.
  4. Mert a jármű fedélzeti hálózata egyenfeszültséget igényel, a generátor viszont háromfázisú váltakozó feszültséget termel.
  5. Igaz. A szinkronmotor fordulatszáma terhelés alatt is a szinkron fordulatszámmal egyenlő; ha a terhelés meghaladja a maximális (kicsúszási) nyomatékot, a motor kiesik a szinkronból.

Feladatok megoldásai

1. feladat – A villamos gép villamos és mechanikai energia közötti átalakítást végez. Gerjesztési módok: állandó mágneses, külső, soros, párhuzamos (sönt), vegyes.

2. feladat – f=50Hzf=50\,\text{Hz}, p=3p=3; ns=60⋅503=10001/minn_s = \frac{60 \cdot 50}{3} = 1000\,\text{1/min}.

3. feladat – p=2p=2, ns=15001/minn_s = 1500\,\text{1/min}. s=1500−14401500=0,04=4%s=\frac{1500-1440}{1500}=0{,}04=4\,\%.

4. feladat – I≈120,03=400AI \approx \frac{12}{0{,}03}=400\,\text{A}; Pfel=12⋅400=4800W=4,8kWP_{\text{fel}}=12 \cdot 400=4800\,\text{W}=4{,}8\,\text{kW} (a néhány száz amperes nagyságrend megfelel a szöveg szerinti valós tartománynak). Becslés, mert az indukált feszültség és a belső ellenállás fordulatszámtól függ, a vezetékek és a saruk ellenállása is számít, és a hidegben az akkumulátor belső ellenállása nagyobb.

5. feladat (C) összehasonlítás: | Szempont | Aszinkron motor | PMSM | | — | — | — | | Fordulatszám-szabályozás | Inverterrel, szlipfüggő | Inverterrel, szinkron | | Hatásfok | Jó, de forgórész-veszteség van | Kiváló, nincs gerjesztési veszteség | | Nyomatéksűrűség | Közepes | Nagy | | Mágnesek költsége | Nincs (kalickás) | Ritkaföldfém mágnesek drágák | | Karbantartás | Minimális | Minimális |

Kompakt elektromos autóba a PMSM a jobb választás a nagy hatásfok és nyomatéksűrűség miatt, bár drágább.

6. feladat – A soros gerjesztésnél Φ≈k1I\Phi \approx k_1 I, így a fordulatszám n∝1/In \propto 1/I. Terhelés nélkül az áram kicsi, tehát a fluxus kicsi, ezért a fordulatszám nagyon megnő. A gyakorlatban a motort mindig terhelten, vagy csak rövid ideig járatják üresen, és a gyártók beépített védelmeket (áramkorlát, fordulatszám-korlát) alkalmaznak.

7. feladat – A tünetekből (feszültség 12,6 V nyugalomban, indításkor 10,8 V, nagy áram, melegedő saruk) arra következtethetünk, hogy a hiba nem az akkumulátorban van, hanem nagy átmeneti ellenállás a nagyáramú körben: rossz akkumulátor-saru, korrodált csatlakozás, eltört főkábel vagy hibás indítórelé érintkező. Mérés: feszültségesés mérés az indítóáramkör minden szakaszán (pl. saru, kábel, indítótest). Ha egy szakaszon a feszültségesés indítás közben jelentős (pl. 0,5 V fölött), ott a hiba. Javítás: a saru tisztítása, meghúzása, kábelcsere. Ezt a módszert az Áramút-alapú hibakeresés: feszültségesés, szakadás, zárlat, nyugalmi áram alfejezetben részletesen gyakoroljuk.

13.3.15 Rövid összefoglaló

A villamos gépek energiát alakítanak át elektromechanikus úton. A gépjárművekben az indítómotor soros gerjesztésű egyenáramú motor, mert indításkor nagy nyomatékot kell leadnia; a járműgenerátor háromfázisú szinkron generátor, amelynek kimenetét diódahíd egyenirányítja; az elektromos járművek hajtómotorja tipikusan állandó mágneses szinkronmotor (PMSM), ritkábban aszinkron motor. Az aszinkron motor működése a forgó mezőn alapul, amelynek fordulatszáma ns=60f/pn_{\text{s}} = 60f/p. A forgórész lemaradását a szlip jellemzi: s=(ns−n)/nss = (n_{\text{s}}-n)/n_{\text{s}}. A szinkronmotor terhelés alatt is a szinkron fordulatszámon forog. A soros gerjesztésű motort tilos terhelés nélkül járatni, mert megszaladhat. Továbbvitt eredmény: ezeket a géptípusokat és jelleggörbéket használjuk az Indítómotorok és a Hibrid és elektromos hajtások áttekintése alfejezetekben.

13.3.16 Források és ellenőrzési hiányok