14.1 Félvezetők, diódák, Zener-dióda és egyenirányítók

14.1.1 Motiváció

A jármű generátora (a köznyelvben „töltő”) működése közben váltakozó feszültséget állít elő, pedig a jármű fedélzeti hálózata egyenfeszültséget igényel: az akkumulátor töltése, a motorirányító, a világítás és a fedélzeti elektronika mind egyenárammal működik. Ha a generátor nem tölt, és a műszerfalon világít a töltés visszajelző, a szerelőnek pontosan értenie kell, miért felelős a generátor diódahídja az átalakításért. Ugyanez a elemcsalád – a félvezető dióda – jelenik meg a szabadonfutó diódákban (relétekercseknél), az elektronikus feszültségszabályozókban és a túlfeszültség-védelemben is. Ez az alfejezet a félvezető dióda viselkedését, a Zener-diódával megvalósított feszültségstabilizálást és az egyenirányító kapcsolásokat tanítja meg.

14.1.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy olaj-visszacsapó szelepet a motor kenőrendszerében: az egyik irányban nyomás hatására kinyit, a másik irányban a nyomás éppen zárva tartja. A félvezető dióda ennek villamos megfelelője: az egyik irányban kis feszültségeséssel vezet, a másik irányban gyakorlatilag lezár. Ha a váltakozó feszültséget (amelynek polaritása periodikusan váltakozik) rákapcsoljuk, a dióda csak a megfelelő polaritású félperiódusban enged áramot, így a kimeneten lüktető egyenfeszültség jelenik meg. A dióda jelleggörbéje ezt a viselkedést mutatja.

Dióda nyitóirányú jelleggörbe (szemléltető) - Szemléltető tanulási adatsor, nem mért érték; a valós jelleggörbe a diódatípustól és hőmérséklettől függ.

A chart azt mutatja, hogy a szilíciumdióda nyitóirányban csak egy küszöbfeszültség (kb. 0,7 V) elérése után kezd jelentős áramot vezetni; utána az áram meredeken növekszik. A záróirányú tartomány (negatív feszültség) itt nincs feltüntetve, mert a záróirányú áram nagyon kicsi.

14.1.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A félvezető olyan anyag (jellemzően szilícium vagy germánium), amelynek vezetőképessége a vezetők és a szigetelők között van, és szennyezéssel, hőmérséklettel vagy fénnyel befolyásolható.

Definíció. A saját vezetés a tiszta félvezető kristályban hőmozgás hatására felszabaduló elektronok és a hátrahagyott lyukak (pozitív töltéshordozóként viselkedő üres helyek) együttes elmozdulása.

Definíció. A szennyezett vezetés olyan félvezetés, amelyet szándékosan bevitt idegen atomok (szennyezők) hoznak létre. Ha a szennyező atomok szabad elektronokat adnak, n-típusú félvezetőt kapunk; ha lyukakat, p-típusút.

Definíció. A pn-átmenet egy p-típusú és egy n-típusú félvezető tartomány találkozása. Ezen a határrétegen belül a töltéshordozók rekombinációja miatt kiürített réteg jön létre, amely beépített feszültséget hoz létre (szilíciumnál kb. 0,7 V – ellenőrizendő: típustól függ).

Definíció. A félvezető dióda olyan kétkivezetésű alkatrész, amely egy pn-átmenetet tartalmaz. Az anód a p-oldal, a katód a n-oldal kivezetése. A dióda nyitóirányban (anód pozitív, katód negatív) kis feszültségeséssel vezet, záróirányban (katód pozitív, anód negatív) gyakorlatilag lezár.

Definíció. A Zener-dióda olyan dióda, amelyet arra terveztek, hogy záróirányban egy meghatározott letörési feszültségen (Zener-feszültség) stabilan, megengedett áram mellett üzemeljen. Feszültségstabilizálásra használják.

Összefüggés. A dióda nyitóirányú feszültségesése szilíciumdiódánál jellemzően 0,60{,}6–0,8V0{,}8\,\text{V} (gyakran 0,7V0{,}7\,\text{V}-tal számolunk), germániumdiódánál 0,20{,}2–0,3V0{,}3\,\text{V}; a záróirányú áram normál üzemi hőmérsékleten mikroamper nagyságrendű.

14.1.4 Felépítés és működés

14.1.4.1 Sávmodell, saját- és szennyezett vezetés

A szilárdtest-fizika sávmodellje szerint az atomokban az elektronok csak meghatározott energiasávokat tölthetnek be. A legkülső, vegyértéksáv és a felette lévő vezetési sáv közötti energia-különbséget tiltott sávnak nevezzük. A vezető anyagokban a két sáv átfedi egymást (vagy a tiltott sáv nagyon keskeny), a szigetelőkben a tiltott sáv széles, a félvezetőkben pedig közepes (szilíciumban kb. 1,1 eV – ellenőrizendő). Ha a félvezetőben egy elektron elegendő energiát kap (pl. hőmozgásból), átugrik a vezetési sávba, és a vegyértéksávban lyuk marad. Mind az elektron, mind a lyuk részt vesz a vezetésben.

A saját vezetés tehát hőmérsékletfüggő: melegedéskor több töltéshordozó-pár keletkezik, a vezetőképesség nő. A gyakorlatban a diódák működése nagyrészt a szennyezett vezetésen alapul. Ha a szilíciumkristályba öt vegyértékelektronos atomokat (pl. foszfor, arzén) viszünk, akkor minden szennyező atomnak egy-egy elektronja lazán kötött, és könnyen szabad elektronná válik: n-típusú félvezető keletkezik. Ha három vegyértékelektronos atomokat (pl. bór, alumínium) adunk hozzá, akkor lyukak keletkeznek: p-típusú félvezető.

14.1.4.2 A pn-átmenet és a dióda viselkedése

Amikor p-típusú és n-típusú tartományt érintkezésbe hozunk, a határfelületen a szabad elektronok az n-oldalról a p-oldalra, a lyukak a p-oldalról az n-oldalra diffundálnak. Az átlépő töltéshordozók rekombinálódnak, a határfelületen pedig visszamaradnak a szennyező atomok rögzített ionjai. Ez a kiürített réteg tértöltést hoz létre, amely belső elektromos teret alakít ki, és ez megakadályozza a további diffúziót. Ebből származik a beépített potenciálgát.

Ha külső feszültséget kapcsolunk a pn-átmenetre nyitóirányban (a p-oldalra pozitív feszültség, az n-oldalra negatív), akkor a külső tér csökkenti a kiürített réteget, és a töltéshordozók át tudnak lépni a határrétegen. A dióda vezet. A nyitóirányban mérhető feszültségesés a küszöbfeszültség (szilíciumnál kb. 0,7 V), amely az áramtól csak kis mértékben függ. Záróirányban (anód negatív, katód pozitív) a külső tér növeli a kiürített réteget, így a dióda gyakorlatilag nem vezet; a záróirányú áram csak néhány mikroamper.

A dióda rajzjelén a háromszög csúcsa a katód felé mutat; a háromszög a vezetési irányt jelöli (anód → katód).

14.1.4.3 Zener-dióda és feszültségstabilizálás

A Zener-diódát záróirányban üzemeltetjük. A záróirányú feszültséget növelve elérjük a letörési feszültséget, ahol a záróirányú áram hirtelen megnő. A Zener-dióda úgy van kialakítva, hogy ez a letörés megengedett, és a feszültség a letörési tartományban közel állandó. Ezt a tulajdonságot használjuk feszültségstabilizálásra.

Egy egyszerű Zener-stabilizáló kapcsolásban a stabilizálandó bemeneti feszültségre sorba kapcsolunk egy előtétellenállást és a Zener-diódát. A terhelés a Zener-diódával párhuzamosan csatlakozik. Az előtétellenállás határozza meg azt az áramot, amely a Zener-diódán és a terhelésen együttesen átfolyik. Ha a bemeneti feszültség csökken, a Zener feszültsége (a letörési karakterisztika miatt) alig változik, így a kimeneti feszültség is stabil marad. Fontos, hogy a Zener-dióda mindig előtétellenállással használandó; anélkül a túláram tönkreteszi.

14.1.4.4 Egyenirányító kapcsolások

Az egyutas egyenirányító egyetlen diódából áll. A váltakozó feszültség pozitív félperiódusában a dióda vezet, a negatívban lezár, így a terhelésen csak a pozitív félperiódusok jelennek meg. A kimeneti feszültség középértéke (ideális diódával, szinuszos bemenet esetén):
Uav=Umaxπ≈0,318Umax, U_{\text{av}} = \frac{U_{\text{max}}}{\pi} \approx 0{,}318\,U_{\text{max}},
ahol UmaxU_{\text{max}} a váltakozófeszültség csúcsértéke. A kimenet erősen hullámos.

A kétutas (középleágazásos) egyenirányító két diódát és egy középleágazásos transzformátort használ. A két félperiódusban felváltva vezet a két dióda, így a terhelésen mindkét félperiódusból származó, azonos polaritású félhullám jelenik meg. A középérték:
Uav=2Umaxπ≈0,636Umax. U_{\text{av}} = \frac{2U_{\text{max}}}{\pi} \approx 0{,}636\,U_{\text{max}}.

A hídkapcsolású egyenirányító (Graetz-híd) négy diódából áll, és középleágazás nélkül, szimmetrikusan hasznosítja mindkét félperiódust. A pozitív félperiódusban két dióda vezet, a negatívban a másik kettő. A kimeneti középérték ugyanaz, mint a kétutas kapcsolásnál: Uav=2Umax/πU_{\text{av}} = 2U_{\text{max}}/\pi. A gépjármű-generátorokban háromfázisú hídkapcsolást alkalmaznak: hat dióda (két dióda fázisonként), amelyek a három fázis váltakozó feszültségét egyenirányítják. A háromfázisú híd kimeneti feszültségének hullámossága lényegesen kisebb, és a középérték nagyobb:
Uav=33πUfázis,max≈1,65Ufázis,max. U_{\text{av}} = \frac{3\sqrt{3}}{\pi}\,U_{\text{fázis,max}} \approx 1{,}65\,U_{\text{fázis,max}}.

A gyakorlatban a terheléssel párhuzamosan simító kondenzátort kapcsolnak, amely a hullámosságot csökkenti, a kimeneti feszültséget pedig a csúcsfeszültség közelébe emeli.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Gépjármű-generátor háromfázisú diódahídja; minden pillanatban egy pozitív és egy negatív dióda vezet.
A generátor háromfázisú (B6) diódahídja kiemelt áramúttal, a fázisfeszültségek és a kimenet idődiagramja, valamint az egyfázisú Graetz-híd D1–D4 számozással

Az (a) rajzon a csillagba kötött állórész U, V, W kapcsa egy-egy hídágra csatlakozik: a D1–D3 pozitív diódák a B+ kapocsra, a D4–D6 negatív diódák a testre (31) vezetnek. Minden pillanatban annak a fázisnak a pozitív diódája vezet, amelyiknek a feszültsége a legnagyobb, és annak a negatív diódája, amelyiké a legkisebb; ωt=60∘\omega t = 60^{\circ}-nál ez a D1 és a D5 (vastag áramút). A (b) diagramon a kimenet a fázisfeszültségek felső és alsó burkolójának különbsége, középértéke kb. 1,65Ufázis,max1{,}65\,U_{\text{fázis,max}}. A (c) rajz a 3. feladat Graetz-hídja: a pozitív félperiódusban a D1 és a D3, a negatívban a D2 és a D4 vezet. Az interaktív változat a hat vezetési szakaszt és egy zárlatos dióda hatását lépésenként mutatja.

Egyutas egyenirányító kapcsolás (szemléltető) - A dióda a váltakozó feszültség pozitív félperiódusában vezet, a negatívban lezár; az ellenállás a fogyasztót modellezi.

A rajz egy egyutas egyenirányítót mutat. A váltakozó feszültségű forrás bal oldali kivezetése a testre van kötve, a jobb oldali kivezetése a diódán át a terheléshez csatlakozik. A dióda anódja a [3,4], katódja az [5,4] ponton van, így a pozitív félperiódusban az áram a forrás pozitív pólusából az anódon át a katód felé, majd a terhelésen keresztül a test felé folyik. A negatív félperiódusban a dióda lezár.

14.1.5 Kidolgozott példák

1. példa (egyszerű). Egy műhelytranszformátorról Ueff=12VU_{\text{eff}} = 12\,\text{V} váltakozó feszültséget kapcsolunk egy egyutas egyenirányító bemenetére. Ideális diódát feltételezve számítsuk ki a csúcsfeszültséget és a kimeneti átlagfeszültséget, ha nincs simító kondenzátor.

Megoldás. A csúcsfeszültség:
Umax=2Ueff=1,414⋅12V≈17,0V. U_{\text{max}} = \sqrt{2}\,U_{\text{eff}} = 1{,}414 \cdot 12\,\text{V} \approx 17{,}0\,\text{V}.
Az egyutas középérték:
Uav=Umaxπ=17,0V3,14≈5,4V. U_{\text{av}} = \frac{U_{\text{max}}}{\pi} = \frac{17{,}0\,\text{V}}{3{,}14} \approx 5{,}4\,\text{V}.
A kimenet tehát csak kb. 5,4 V átlagú lüktető egyenfeszültség; simító kondenzátorral terhelés nélkül a kimenet a csúcsfeszültségig, 17 V-ig emelkedhet.

2. példa (közepes). Egy érzékelő-áramkör 5,6 V stabil feszültséget igényel. A bemeneti feszültség a jármű hálózatából jön, ahol UbeU_{\text{be}} névlegesen 12 V, de 11–15 V között ingadozhat. A terhelő áram legfeljebb IL,max=20mAI_{\text{L,max}} = 20\,\text{mA}. Válasszunk Zener-diódát UZ=5,6VU_{\text{Z}} = 5{,}6\,\text{V} letörési feszültséggel, és határozzuk meg az előtétellenállást úgy, hogy a Zener-dióda minimális üzemi árama IZ,min=5mAI_{\text{Z,min}} = 5\,\text{mA} legyen.

Megoldás. A legrosszabb eset a minimális bemeneti feszültség, ekkor kell a Zenernek még megbízhatóan vezetnie.
RS=Ube,min−UZIZ,min+IL,max=11V−5,6V5mA+20mA=5,4V25mA=216Ω. R_{\text{S}} = \frac{U_{\text{be,min}} - U_{\text{Z}}}{I_{\text{Z,min}} + I_{\text{L,max}}} = \frac{11\,\text{V} - 5{,}6\,\text{V}}{5\,\text{mA} + 20\,\text{mA}} = \frac{5{,}4\,\text{V}}{25\,\text{mA}} = 216\,\Omega.
Válasszunk szabványos 220Ω220\,\Omega ellenállást. Ellenőrizzük maximális bemenetnél (Ube,max=15VU_{\text{be,max}} = 15\,\text{V}): az összáram
I=15V−5,6V220Ω≈42,7mA. I = \frac{15\,\text{V} - 5{,}6\,\text{V}}{220\,\Omega} \approx 42{,}7\,\text{mA}.
A Zener árama: IZ=I−IL=42,7mA−20mA=22,7mAI_{\text{Z}} = I - I_{\text{L}} = 42{,}7\,\text{mA} - 20\,\text{mA} = 22{,}7\,\text{mA}. Ha a Zener-dióda megengedett maximális árama például 50 mA (ellenőrizendő: gyártói adat), akkor a kapcsolás teljes terhelésnél biztonságos.

Legrosszabb eset a Zenerre: a legnagyobb bemeneti feszültségnél (Ube,max=15VU_{\text{be,max}} = 15\,\text{V}) és terhelés nélkül (IL=0I_{\text{L}} = 0) a teljes áram a Zenerre jut: IZ=42,7mA<50mAI_{\text{Z}} = 42{,}7\,\text{mA} < 50\,\text{mA}, a disszipáció PZ=5,6V⋅42,7mA≈0,24WP_{\text{Z}} = 5{,}6\,\text{V}\cdot 42{,}7\,\text{mA} \approx 0{,}24\,\text{W}. Az előtétellenállás teljesítménye PR=(15−5,6)V⋅42,7mA≈0,40WP_{\text{R}} = (15 - 5{,}6)\,\text{V}\cdot 42{,}7\,\text{mA} \approx 0{,}40\,\text{W}, ezért legalább 0,5W0{,}5\,\text{W}-os, jobb, ha 1W1\,\text{W}-os ellenállást választunk. Ellenőrizendő: a Zener-dióda adatlap szerinti PtotP_{\text{tot}} és IZ,maxI_{\text{Z,max}} értéke.

3. példa (híd). Ugyanarra a 12 V effektív váltakozófeszültségre hídkapcsolású egyenirányítót kapcsolunk. Mekkora a kimeneti átlagfeszültség?
Umax=17,0V,Uav=2⋅17,0Vπ≈10,8V. U_{\text{max}} = 17{,}0\,\text{V}, \qquad U_{\text{av}} = \frac{2 \cdot 17{,}0\,\text{V}}{\pi} \approx 10{,}8\,\text{V}.
A hídkapcsolás tehát kétszer akkora átlagfeszültséget ad, mint az egyutas.

14.1.6 Előírás

Előírás. A járműgenerátor diódahídjának ellenőrzésekor a gyártói javítási utasítás szerint kell mérni: a dióda nyitóirányú feszültségesése és a záróirányú szivárgási áram határértékei típusonként eltérnek. A mérés előtt ki kell kapcsolni a gyújtást, és a gyártói előírás szerint (adatmentés; ellenőrizendő) le kell kötni az akkumulátor negatív (test) saruját – először a testet, felkötéskor fordított sorrendben –, mert a generátor B+ kivezetése gyújtás nélkül is feszültség alatt van, és a leszerelésnél a kulcs a testtel rövidzárat okozhat. Csak ezután szabad a generátor kivezetéseit leválasztani. Az itt megadott értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat).

14.1.7 Minőségellenőrzés

A diódát digitális multiméter dióda üzemmódjában a legegyszerűbb ellenőrizni. A műszer ilyenkor kis nyitóirányú áramot küld a mérendő alkatrészen, és a feszültségesést mutatja. A mérés lépései:

  1. Áramtalanítsd az áramkört, kapcsold ki a gyújtást, és kösd le az akkumulátor negatív (test) pólusát (előtte a gyártói előírás szerint adatmentés; ellenőrizendő), mert a generátor B+ kivezetése gyújtás nélkül is feszültség alatt van.
  2. Válaszd a multiméter dióda üzemmódját (a rajzjele: egy háromszög és egy merőleges vonal).
  3. Mérj nyitóirányban (a piros mérőzsinór az anódon, a fekete a katódon): szilíciumdiódánál jellemzően 0,50{,}5–0,8V0{,}8\,\text{V} (például 0,52V0{,}52\,\text{V}) feszültségesést kell kapnod. Sok műszer sípol, ha a dióda vezet.
  4. Cseréld fel a mérőzsinórt (záróirányban): a műszernek OL (végtelen, azaz szakadás) értéket kell mutatnia.
  5. Ha a dióda mindkét irányban vezet (mindkét irányban alacsony feszültségesés), akkor rövidzáras. Ha egyik irányban sem vezet (mindkét irányban OL), akkor szakadt.

Zener-dióda esetén a záróirányú letörési feszültség méréséhez korlátozott áramú áramkört (például egy előtétellenállással) kell használni; a multiméter dióda üzemmódja általában nem elegendő a magasabb letörési feszültség kimérésére.

14.1.8 Valós életbeli alkalmazás

Tünet. A műhelybe behozott autón a töltés visszajelző halványan világít, és a fedélzeti hálózat feszültsége járó motornál csak 12,3V12{,}3\,\text{V} (egészséges rendszernél 13,513{,}5–14,5V14{,}5\,\text{V}, ellenőrizendő: típusfüggő). Az akkumulátor indításkor megfelelő, de utazás közben a fogyasztók gyengülnek.

Vizsgálat. A szerelő kikapcsolja a gyújtást, a gyártói előírás szerint (adatmentés; ellenőrizendő) lekötötte az akkumulátor negatív (test) saruját, és csak ezután szereli le a generátor B+ kivezetését és csatlakozóját, és dióda üzemmódban megméri a diódahíd egyes diódáit. Az egyik dióda nyitóirányban 0,52V0{,}52\,\text{V} feszültségesést mutat – ez normális –, de záróirányban is 0,35V0{,}35\,\text{V} értéket ad, és a multiméter sípol. A dióda tehát záróirányban is vezet, azaz rövidzáras.

Ok. A rövidzáras dióda miatt a híd már nem egyenirányít helyesen: az egyik fázis árama visszafolyik a generátor tekercsébe, a kimeneti feszültség hullámossága megnő, a töltési teljesítmény csökken. A hibás dióda melegedhet, tovább károsíthatja a diódahidat.

Javítás. A diódahíd cseréje a generátoron, a gyártói javítási utasítás szerint. Ha a generátor hőterhelése miatt más alkatrész is károsodott (pl. szénkefék, feszültségszabályzó), azokat is ellenőrzik. A szerelés után feszültségmérés járó motornál: a kimenetnek 14V14\,\text{V} körül kell lennie (ellenőrizendő: típusfüggő), és a töltés visszajelzőnek ki kell aludnia. A hibakód-tárból törölhető a múltbeli alacsony feszültségre utaló bejegyzés.

Tanulság. Egy rossz dióda tünete könnyen összetéveszthető az akkumulátor hibájával vagy a szénkefék kopásával. A célzott dióda mérés (nyitó- és záróirány) egyértelműen elkülöníti a hibát, és megakadályozza a felesleges alkatrészcserét.

14.1.9 Tipikus hibák

  1. A dióda polaritás felcserélése szereléskor. A dióda katódját általában egy csík jelöli, de a műhelyi kapkodásban könnyű fordítva bekötni. A helyes gyakorlat: mindig ellenőrizd a rajzot, és a katódot a kimenet felé, az anódot a bemenet felé irányítsd.
  2. A záróirányú mérés hibás értelmezése. A kezdő szerelő gyakran úgy gondolja, hogy a záróirányú OL érték hibát jelent, pedig ez a jó dióda jele. A hibás dióda záróirányban is mutat valamekkora feszültségesést, vagy mindkét irányban OL-t ad.
  3. Zener-dióda előtétellenállás nélkül. Ha a Zener-diódát közvetlenül a tápfeszültségre kötjük, a záróirányú áram korlátozás nélkül megnő, és a dióda pillanatok alatt tönkremegy. Mindig méretezni kell az előtétellenállást.
  4. A simító kondenzátor elhagyása vagy rossz értéke. Az egyenirányított feszültség hullámossága zavarhatja az elektronikus áramköröket. A gyakorlatban a simító kondenzátor kapacitását a terhelő áram és a megengedett feszültség-hullámosság szerint választják; ha túl kicsi, a hálózati feszültség ingadozása miatt hibás működés léphet fel.

14.1.10 Önellenőrzés

Válaszolj röviden, majd ellenőrizd a leckében található magyarázatokkal.

  1. Igaz-e, hogy a szilíciumdióda nyitóirányú feszültségesése jellemzően 0,7 V körül van?
  2. Igaz-e, hogy a Zener-dióda nyitóirányban üzemelve stabilizál feszültséget?
  3. Igaz-e, hogy az egyutas egyenirányító kimeneti feszültségének középértéke kisebb, mint a hídkapcsolásé?
  4. Miért kell a Zener-dióda elé soros előtétellenállást kötni?
  5. Egy dióda mérésekor a multiméter dióda üzemmódban nyitóirányban 0,00 V-ot, záróirányban 0,00 V-ot mutat. Mi a hiba?

14.1.11 Feladatok

1. feladat (A). Magyarázd el a pn-átmenet nyitó- és záróirányú viselkedését a kiürített réteg változásával.

2. feladat (A). Egy egyutas egyenirányító bemeneti váltakozófeszültségének effektív értéke 24V24\,\text{V}. Számítsd ki a csúcsfeszültséget és a kimeneti átlagfeszültséget ideális dióda esetén.

3. feladat (B). Rajzold le szövegesen a hídkapcsolású egyenirányító áramútját a pozitív és a negatív félperiódusban. Melyik diódák vezetnek az egyes esetekben?

4. feladat (B). Egy Zener-stabilizátorban Ube=13,8VU_{\text{be}} = 13{,}8\,\text{V}, UZ=5,1VU_{\text{Z}} = 5{,}1\,\text{V}, az előtétellenállás RS=330ΩR_{\text{S}} = 330\,\Omega, a terhelő áram IL=10mAI_{\text{L}} = 10\,\text{mA}. Mekkora a Zener-dióda árama?

5. feladat (C). Hasonlítsd össze az egyutas, a kétutas középleágazásos és a hídkapcsolású egyenirányítót a diódák száma, a kimeneti feszültség középértéke és a hullámosság szempontjából. Miért használnak a gépjármű-generátorok háromfázisú hídkapcsolást?

6. feladat (D). Generátor-diagnosztika. A multiméter dióda üzemmódjában az egyik diódán nyitóirányban 0,48V0{,}48\,\text{V}, záróirányban OL látható. A másik diódán nyitóirányban 0,02V0{,}02\,\text{V}, záróirányban 0,02V0{,}02\,\text{V}. Melyik dióda hibás, és milyen következménye lehet a töltésre?

14.1.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. A szilíciumdióda nyitóirányú feszültségesése az áramtól függően 0,60{,}6–0,8V0{,}8\,\text{V}, gyakran 0,7V0{,}7\,\text{V}-ként becsüljük.
  2. Hamis. A Zener-dióda záróirányú letörési tartományában működik, ott tartja a feszültséget stabilan.
  3. Igaz. Egyutas: Uav=Umax/πU_{\text{av}} = U_{\text{max}}/\pi; híd: Uav=2Umax/πU_{\text{av}} = 2U_{\text{max}}/\pi, tehát a híd középértéke kétszerese.
  4. Az előtétellenállás korlátozza a záróirányú áramot. Anélkül a Zener-dióda túláram miatt tönkremegy.
  5. A dióda rövidzáras (mindkét irányban vezet), mert a feszültségesés mindkét irányban 0 V körüli.

Feladatok – megoldások

1. feladat. Nyitóirányban (anód pozitív, katód negatív) a külső feszültség csökkenti a kiürített réteg szélességét, így a töltéshordozók át tudnak lépni a határrétegen, és a dióda kis feszültségeséssel vezet. Záróirányban (anód negatív, katód pozitív) a külső feszültség növeli a kiürített réteget, a határréteg lezár, és csak elhanyagolható záróirányú áram folyik.

2. feladat. Umax=2⋅24V=33,9VU_{\text{max}} = \sqrt{2} \cdot 24\,\text{V} = 33{,}9\,\text{V}. Az egyutas középérték: Uav=33,9V/3,14≈10,8VU_{\text{av}} = 33{,}9\,\text{V}/3{,}14 \approx 10{,}8\,\text{V}.

3. feladat. A hídkapcsolás négy diódát használ két-két párban. Pozitív félperiódusban az áram a bemenet pozitív csúcsáról a D1 diódán át a terhelésre, majd a terhelésből a D3 diódán át vissza a bemenet negatív csúcsa felé folyik. Negatív félperiódusban a bemeneti polaritás megfordul; ekkor az áram a D2 és D4 diódán át ugyanolyan irányban halad a terhelésen. Mindkét félperiódusban azonos polaritású feszültség jelenik meg a kimeneten.

4. feladat. Az összáram:
I=Ube−UZRS=13,8V−5,1V330Ω=8,7V330Ω≈26,4mA. I = \frac{U_{\text{be}} - U_{\text{Z}}}{R_{\text{S}}} = \frac{13{,}8\,\text{V} - 5{,}1\,\text{V}}{330\,\Omega} = \frac{8{,}7\,\text{V}}{330\,\Omega} \approx 26{,}4\,\text{mA}.
A Zener árama: IZ=I−IL=26,4mA−10mA=16,4mAI_{\text{Z}} = I - I_{\text{L}} = 26{,}4\,\text{mA} - 10\,\text{mA} = 16{,}4\,\text{mA}.

5. feladat. Egyutas: 1 dióda, Uav=0,318UmaxU_{\text{av}} = 0{,}318U_{\text{max}}, nagy hullámosság. Kétutas középleágazásos: 2 dióda, Uav=0,636UmaxU_{\text{av}} = 0{,}636U_{\text{max}}, kisebb hullámosság. Hídkapcsolás: 4 dióda, Uav=0,636UmaxU_{\text{av}} = 0{,}636U_{\text{max}}, ugyanolyan hullámosság, de középleágazás nélkül. A gépjármű-generátorok három fázisú hídkapcsolást használnak, mert a három fázis egyenirányítása hat diódával kisebb hullámosságú és nagyobb kimeneti feszültséget ad, ami a járműhálózat stabilitása szempontjából fontos.

6. feladat. Az első dióda jó: nyitóirányban 0,48V0{,}48\,\text{V} (szilíciumra jellemző), záróirányban OL (szakadás). A második dióda rövidzáras, mert mindkét irányban nagyon alacsony, közel azonos feszültségesést mutat. A rövidzáras dióda miatt a híd egyik ága zárlatos lesz a generátor tekercsében, a töltési teljesítmény csökken, a kimeneti feszültség hullámos lesz, és a generátor túlmelegedhet.

14.1.13 Rövid összefoglaló

A félvezető dióda a pn-átmenet tulajdonságain alapul: nyitóirányban kis feszültségeséssel vezet, záróirányban gyakorlatilag lezár. A szennyezett vezetés (n- és p-típus) hozza létre a kiürített réteget, amely a dióda viselkedését szabályozza. A Zener-dióda záróirányú letörését használjuk feszültségstabilizálásra, mindig soros előtétellenállással. Az egyenirányító kapcsolások (egyutas, kétutas, híd, háromfázisú híd) a váltakozó feszültséget lüktető egyenfeszültséggé alakítják; a hídkapcsolás mindkét félperiódust hasznosítja, a háromfázisú híd pedig kisebb hullámosságot ad. Továbbvitt eredmény. A dióda és egyenirányítás alapelveit használjuk a tranzisztorok és tirisztorok tárgyalásánál (Tranzisztorok, tirisztorok és optoelektronika), valamint a generátor diódahídjának vizsgálatánál (A generátor).

14.1.14 Források és ellenőrzési hiányok

A szakmai tartalom szabványos villamossági alapismereteken, a járműgenerátorok szerkezeti leírásain és általános félvezető-elektronikai szakkönyveken alapul. A kapcsolási rajzok a szabványos rajzjelek (MSZ EN 60617 / IEC 60617) szerint készültek. A konkrét határértékek, mint a Zener-dióda maximális árama, a szilíciumdióda nyitófeszültsége, a generátor töltőfeszültségének tartománya és a tiltott sáv szélessége, tanulási példák; a gyártói javítási adatokat és a használt alkatrészek adatlapjait mindig ellenőrizni kell. Nincs jogszabályi vagy ECE-előírásra vonatkozó állítás ebben az alfejezetben.