33.1 Hibrid és elektromos hajtások áttekintése

33.1.1 Motiváció

A szervizbe érkezik egy jármű, amelynek a csomagtartójában narancssárga kábelkötegek futnak, a motorháztető alatt pedig a benzinmotor mellett egy villamos gép is van. A munkafelvételi lapon csak annyi áll: „hibrid, nem indult reggel”. A szerelőnek néhány perc alatt el kell döntenie, milyen hajtással dolgozik, mert egészen más a helyes diagnosztikai út egy 48 V-os enyhe hibrid, egy külső tölthető plug-in hibrid vagy egy tisztán akkumulátoros elektromos jármű esetén. Ha minden „hibrid” feliratú autót ugyanúgy kezel, hibásan értelmezheti a tünetet, a hibakódot és a biztonsági előírásokat is.

A fejezet célja, hogy a tanuló biztonsággal besorolja a járművet a hibridizálási fokozat és a hajtáslánc-architektúra szerint, és megnevezze a nagyfeszültségű (HV) rendszer fő egységeit. Ez az alap a későbbi akkumulátoros, motoros és feszültségmentesítési fejezetekhez.

33.1.2 Szemléletes kép

Képzeljünk el egy modern plug-in hibridet. A motorháztető alatt bal oldalon egy 1,6 literes benzinmotor helyezkedik el, tőle jobbra egy villamos hajtógép, kettejük között pedig egy bolygóműves teljesítményelágazó egység. A csomagtér padlója alatt nagy feszültségű lítiumion-akkumulátor található, amely narancssárga, árnyékolt kábeleken keresztül kapcsolódik a teljesítményelektronikához. Az utastér fűtését nem a motor hulladékhője, hanem elektromos fűtőelem végzi, a klímakompresszort pedig villanymotor hajtja, mert akkor is hűtenie kell, amikor a benzinmotor áll. Ez a leírás nem egyetlen jármű pontos tervrajza, hanem a tipikus HV-elrendezés vázlata; a konkrét elrendezés gyártónként és típusonként eltér.

A HV-rendszer egységeinek és energiafolyamának áttekintését mutatja az alábbi ábra.

A HV-rendszer egységei gyűjtősín-elrendezésben, az energiaáramlás irányaival.
A HV-rendszer fő egységei és energiafolyama: a HV-gyűjtősínre (a kontaktorok után) kapcsolódik az akkumulátor (kétirányú: kisütés és töltés), az inverter és a villamos gép (kétirányú: hajtás és rekuperáció), a DC/DC átalakító (a 12 V-os hálózat felé), a fedélzeti töltő (az AC-hálózat felől) és a HV-fogyasztók (klímakompresszor, HV-fűtő)

Az ábra az energia útját mutatja: a HV-akkumulátor a kontaktorokon át a HV-gyűjtősínre kapcsolódik, és onnan adja vagy oda fogadja vissza az energiát. Az inverter a sín egyenfeszültségéből a villamos gép háromfázisú áramát állítja elő (hajtás), rekuperációkor pedig fordítva, a gép generátoros áramát egyenirányítja a sín felé. A HV-fogyasztók (villamos klímakompresszor, HV-fűtő) közvetlenül a sínről kapnak energiát, nem a villamos gépen keresztül; a DC/DC átalakító a sínről táplálja a 12 V-os hálózatot, a fedélzeti töltő pedig AC-töltéskor a hálózat felől tölti a sínen át az akkumulátort. A BMS (akkumulátor-felügyelet) a cellákat, a kontaktorok pedig az akkumulátor leválasztását védik.

33.1.3 Definíciók és a hibridizálási fokozatok

Definíció. A hibrid hajtáslánc olyan járműhajtás, amelyben legalább két eltérő energiaátalakító működik együtt. Személygépkocsikban ez általában belső égésű motor és villamos gép kombinációja; a cél a fogyasztás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a komfort növelése.

Definíció. A hibridizálási fokozat azt fejezi ki, hogy a villamos gép és az akkumulátor mekkora teljesítményt és funkciót vállal a hajtásban. A fokozatok: micro (mikro), mild (enyhe), full (teljes) és plug-in (külső tölthető) hibrid.

A négy fokozatot az alábbi táblázat foglalja össze.

Fokozat Jellemző feszültség Villamos teljesítmény Fő funkció Tipikus megoldás
Micro 12 V 2–5 kW start-stop, indítás erősített indítómotor-generátor
Mild 48 V (ritkábban 36 V) 5–20 kW rekuperáció, gyorsítási rásegítés, vitorlázás szíjhajtású vagy főtengelyre szerelt gép
Full 200–400 V 20–60 kW rövid elektromos haladás, rekuperáció párhuzamos vagy teljesítményelágazásos
Plug-in 300–800 V 50–150 kW hosszabb elektromos hatótáv, külső töltés párhuzamos, teljesítményelágazásos vagy soros

Az értékek tanulási példák, típusonként eltérnek (ellenőrizendő: gyártói adat).

A micro hibrid nem tisztán elektromosan haladó jármű; csupán a start-stop rendszer és a fékezési energia kis mértékű visszatáplálása jellemzi. A mild hibrid már képes a jármű lassításából energiát visszanyerni, gyorsításkor nyomatékot adni, de a gyakorlatban rendszerint nem tud hosszan tisztán elektromosan közlekedni. A full hibrid rövid, alacsony sebességű elektromos szakaszokra képes, belső égésű motorja kikapcsolhat, és a fékezési energia visszatöltődik. A plug-in hibrid nagyobb akkumulátora külső hálózatról tölthető, így a mindennapokban hosszabb elektromos hatótávot biztosít.

Előírás. A hibrid és elektromos járművek típusjóváhagyására az uniós keretrendelet és az ENSZ-EGB előírások vonatkoznak (ellenőrizendő: az (EU) 2018/858 keretrendelet, az ECE R100 elektromos hajtásbiztonsági, az ECE R85 hajtásteljesítmény-mérési előírás és a fékezési előírások).

33.1.4 Hajtáslánc-architektúrák

A hibrid hajtáslánc nemcsak a villamos részvétel mértékében, hanem a belső égésű motor és a villamos gép mechanikai kapcsolatában is eltérhet.

Definíció. Soros hibrid esetén a belső égésű motor kizárólag egy generátort hajt, amely villamos energiát termel; a kerekeket mindig a villamos hajtómotor hajtja. A belső égésű motor és a kerekek között nincs mechanikus kapcsolat. Így a belső égésű motor olyan fordulatszám- és terheléstartományban üzemeltethető, ahol a hatásfoka kedvező.

Definíció. Párhuzamos hibrid esetén a belső égésű motor és a villamos gép is mechanikusan hozzá tud kapcsolódni a hajtáslánchoz. A két nyomaték összegezhető: egyik, másik vagy mindkettő hajthat. A villanymotor jellemzően ugyanazt a tengelyt hajtja, mint a belső égésű motor, esetleg tengelykapcsolóval leválasztható.

Definíció. Teljesítményelágazásos (power-split) hibrid esetén a belső égésű motor nyomatékát bolygómű osztja meg a hajtás és a generátor között. A bolygómű egy része a kerekeket hajtja, másik része generátort forgat, a harmadik pedig a belső égésű motorral kapcsolódik. A rendszer a soros és a párhuzamos üzem előnyeit ötvözi; hagyományos fokozatos váltóra gyakran nincs szükség.

A három architektúra besorolásához a gyártói javítási útmutató kapcsolási rajza és a hajtáslánc-ábra az elsődleges forrás. A mai plug-in hibridek többsége párhuzamos vagy teljesítményelágazásos, a kisebb hatótávnövelők soros elrendezésűek.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Soros, párhuzamos és teljesítményelágazásos hibrid hajtáslánc energiaútjai.
Soros, párhuzamos és teljesítményelágazásos hibrid hajtáslánc energiaútjai azonos jelkulccsal (vastag folytonos vonal: mechanikai, szaggatott vonal: villamos kapcsolat); a BÉM és a kerekek között sorosnál nincs, párhuzamosnál van, teljesítményelágazásosnál a bolygóművön át részben van mechanikai kapcsolat

A besorolás kulcsa az, hogy hol fut mechanikai (vastag) vonal a belső égésű motortól a kerekekig: sorosnál sehol, párhuzamosnál a tengelykapcsolón és a váltón át, teljesítményelágazásosnál a bolygóművön át, ahol a bolygókerék-tartót a BÉM, a napkereket az MG1 generátor, a koszorúkereket az MG2 és a kimenet köti. Az interaktív változatban üzemmód (elektromos haladás, gyorsítás, töltés menet közben, rekuperáció) választható, és az aktív energiautak kiemelődnek.

33.1.5 Akkumulátoros, hatótávnövelő és üzemanyagcellás járművek

Definíció. Akkumulátoros elektromos jármű (BEV, battery electric vehicle): kizárólag akkumulátorról táplált villamos hajtómotorral rendelkezik; nincs belső égésű motorja. Az energiát a HV-akkumulátor tárolja, a hajtást egy vagy több villamos gép végzi.

Definíció. Hatótávnövelő jármű (REEV, range-extended electric vehicle): soros hibrid, amelyben a kerekeket mindig villanymotor hajtja, de egy kis belső égésű motor generátort hajtva növeli az akkumulátor hatótávját. A belső égésű motor nem kapcsolódik mechanikusan a kerekekhez.

Definíció. Üzemanyagcellás jármű (FCEV, fuel cell electric vehicle): az elektromos energiát hidrogénből üzemanyagcella állítja elő; az akkumulátor puffertárolóként segíti a gyors terhelésváltozásokat. A kerekeket villanymotor hajtja. A jármű hidrogént tankol, nem hálózati áramról töltődik.

Összefüggés. A fenti fogalmak egymástól jól megkülönböztethetők: a BEV-ben nincs belső égésű motor, a REEV-ben van, de nincs mechanikus hajtáskapcsolata a kerékhez, a FCEV-ben az energiaforrás legfontosabb átalakítója az üzemanyagcella, a hibridben pedig a belső égésű motor és a villamos gép együtt dolgozik.

33.1.6 48 V-os rendszerek

A 48 V-os rendszer a mild hibrid tipikus megvalósítása. A jármű 12 V-os fedélzeti hálózatát egy DC/DC átalakító kapcsolja a 48 V-os hálózathoz. A 48 V-os oldalon nagyobb teljesítmény érhető el, miközben a feszültség még alacsonyabb, mint a full vagy plug-in hibridek HV-szintje.

Számítás. Ha egy 48 V-os indítómotor-generátor rövid ideig 10 kW teljesítményt ad le, az egyenáramú oldalon folyó áram:

P=U⋅I,P = U \cdot I,

I=PU=10000W48V≈208A.I = \frac{P}{U} = \frac{10\,000\,\text{W}}{48\,\text{V}} \approx 208\,\text{A}.

A 12 V-os rendszer ugyanekkora teljesítményéhez 833 A kellene; ezért a 48 V lényegesen kisebb keresztmetszetű kábeleket és kisebb feszültségesést tesz lehetővé. A 48 V-os rendszerben a nagy áramok miatt az érintkezők ívterhelése és a rövidzárlat energiája már komoly, ezért a javításnál a gyártói előírást és a speciális csatlakozókezelést be kell tartani.

Továbbvitt eredmény. A 12 V-os és a HV-hálózat közötti DC/DC átalakító szerepét a(z) A nagyfeszültségű akkumulátor és az akkumulátor-felügyelet (BMS) alfejezetben is használjuk, amikor az akkumulátor-leválasztás utáni 12 V-os ellátást vizsgáljuk.

33.1.7 A HV-rendszer fő egységei

A HV-rendszer fő egységei a járműben több helyen oszlanak meg:

A pontos elrendezés és az egységek jelölése a gyártói javítási útmutatóban, valamint a jármű HV-kapcsolási rajzán szerepel.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Elektromos és hibrid jármű átlátszó rajza: a HV-akkumulátor, az inverter, a hajtómotor, a DC/DC átalakító, a töltő és a szervizcsatlakozó helye, a narancssárga HV-vezetékek kiemelve.
A HV-elemek elhelyezkedése (a) akkumulátoros elektromos és (b) teljes hibrid járműben, sematikus „átlátszó” oldalnézetben: 1 HV-akkumulátor, 2 szervizcsatlakozó, 3 inverter, 4 hajtómotor / villamos gép, 5 DC/DC átalakító, 6 fedélzeti töltő, 7 töltőcsatlakozó, 8 villamos klímakompresszor, 9 PTC-fűtés, 10 12 V-os akkumulátor, 11 belső égésű motor; a csíkozott vastag vonal a narancssárga HV-vezeték; alul a HV-figyelmeztető címke és az adattábla

Az ábrán látszik, hogy a BEV-ben a HV-akkumulátor a padlóban, a HEV-ben kisebb pakkként hátul van, a szervizcsatlakozó pedig mindkét esetben az akkumulátoron vagy annak közelében található. Ezekhez az egységekhez és a narancssárga vezetékekhez csak jogosult személy nyúlhat, a feszültségmentesítés után. Az interaktív változatban BEV és HEV között lehet váltani, a HV- és a 12 V-os hálózat rétegként ki-be kapcsolható, rámutatásra az egység neve jelenik meg.

Definíció. A HV-vezetékek narancssárga színűek, hogy a szerelő és a mentőszemélyzet egy pillantással megkülönböztesse őket a 12 V-os hálózattól. A szín alkalmazása nemzetközi gyakorlat, a pontos árnyalat és a jelölés a gyártói és ENSZ-EGB előírások szerint történik (ellenőrizendő: a hatályos ECE R100 jelölési követelményei).

33.1.8 HV-biztonság

HV-biztonság. A full, plug-in, BEV és FCEV járművek nagyfeszültségű rendszere jellemzően 200–800 V egyenfeszültséggel dolgozik; ez érintésvédelem, ívveszély és áramütés szempontjából életveszélyes lehet. A HV-rendszeren csak arra kiképzett, jogosult személy dolgozhat, a gyártói javítási utasítás szerint. A narancssárga vezetéket és a HV-figyelmeztető címkéket mindig úgy kell kezelni, mint ami feszültség alatt állhat akkor is, ha a jármű gyújtása ki van kapcsolva; a rendszerben lévő kondenzátorok és a HV-akkumulátor tárolt energiája továbbra is veszélyes lehet. A feszültségmentesítés lépéseit – jogosultság ellenőrzése, gyújtás ki, 12 V-os akkumulátor lekötése, HV-szervizcsatlakozó eltávolítása, várakozási idő, feszültségmentesség ellenőrzése és dokumentálás – a Feszültségmentesítés és a feszültségmentesség ellenőrzése alfejezet tanítja. Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

33.1.9 Kidolgozott példák

Példa 1 – Besorolás plug-in hibridként. Egy jármű 1,8 literes benzinmotorral, 60 kW-os villamos hajtógéppel, 8,8 kWh hasznos energiatartalmú HV-akkumulátorral és külső töltőcsatlakozóval rendelkezik. A gyártó által megadott elektromos hatótáv 55 km (ellenőrizendő: a hatályos mérési ciklus szerinti gyári érték). Besorolás: plug-in hibrid, mert a jármű külső hálózatról tölthető, és az elektromos hatótáv jelentősen nagyobb, mint egy full hibridé. Architektúra: a benzinmotor és a villamos gép ugyanarra a hajtásláncra dolgozik, ezért párhuzamos plug-in hibrid kategóriába sorolható; a pontos felépítés a gyártói dokumentációból ellenőrizendő.

Példa 2 – BEV hatótáv-becslés. Egy BEV hasznos akkumulátor-energiája 20 kWh, az átlagos energiafogyasztása 15 kWh/100 km. A becsült hatótáv:

D=20kWh15kWh/100km=133km.D = \frac{20\,\text{kWh}}{15\,\text{kWh}/100\,\text{km}} = 133\,\text{km}.

Ez az érték csak közelítő, mert a fogyasztást a sebesség, a terep, a külső hőmérséklet, a fűtés és a klíma erősen befolyásolja.

Példa 3 – 48 V-os áram. A fenti számításban láttuk, hogy 10 kW teljesítmény 48 V-on 208 A áramot igényel. Ezért a 48 V-os rendszer kábelezése és csatlakozói nagy terhelhetőségűek, a kötések meghúzási nyomatékát és a csatlakozók tisztaságát a gyártói adatok szerint kell ellenőrizni.

33.1.10 Minőségellenőrzés

A hibrid vagy elektromos jármű azonosításakor az alábbiakat ellenőrzöm:

  1. Járműazonosítás: a típustábla, a járműazonosító szám (VIN) és a gyártói szervizutasítás alapján meghatározom a hajtástípust.
  2. Töltőcsatlakozó: ha van külső töltőcsatlakozó, akkor plug-in vagy BEV; ha nincs, akkor micro/mild/full hibrid vagy hagyományos jármű.
  3. HV-címkék: a narancssárga vezetékek és a HV-figyelmeztető címkék meglétét, olvashatóságát, valamint a HV-egységek elhelyezkedését dokumentálom.
  4. Rendszerfeszültség: a 48 V-os mild hibrid és a HV-rendszer ELV/HV szintje jól elkülöníthető a javítási útmutató és a kapcsolási rajz alapján.
  5. A munkalap hajtásmezője: csak a pontos típus (például „M1 plug-in hibrid, teljesítményelágazásos”) kerüljön a dokumentációba, ne az általános „hibrid” megnevezés.

33.1.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy ügyfél azt mondja, hogy a „hibrid” autó reggel nem indult. A szerelő azonosítja a járművet: nincs külső töltőcsatlakozó, a motorháztető alatt 48 V-os indítómotor-generátor és 12 V-os hálózat található, a start-stop rendszer működik. A diagnosztikai műszerrel a 48 V-os akkumulátor töltöttsége megfelelő, de a hajtószíj kopott, és a 48 V-os gép hidegindításkor megcsúszik. A szerelő kicseréli a hajtószíjat, ellenőrzi a feszítőt, és elvégzi a gyártói adaptációs lépéseket. Tanulság: a „hibrid” elnevezés nem elég; a mild hibrid és a plug-in hibrid teljesen más javítási és biztonsági eljárást igényel.

33.1.12 Tipikus hibák

33.1.13 Önellenőrzés

  1. Igaz-e: a micro hibrid tisztán elektromosan is képes városi haladásra? Indokolja.
  2. Melyik hibridizálási fokozatba tartozik egy 48 V-os, külső hálózatról nem tölthető, rekuperációra és gyorsítási rásegítésre képes jármű?
  3. Számítsa ki egy 15 kW-os, 48 V-os indítómotor-generátor áramfelvételét.
  4. Mit jelölnek a járműben a narancssárga kábelek?
  5. Miben különbözik a REEV a FCEV-től?

33.1.14 Feladatok

1. feladat (A)
Sorolja fel a hibridizálási fokozatokat, és adjon meg mindegyikhez egy-egy jellemző feszültségszintet.

2. feladat (A)
Definiálja a BEV és a FCEV fogalmát, és adja meg, miből nyeri az energiát a hajtáshoz.

3. feladat (B)
Egy jármű 100 kW villamos hajtógéppel, 15 kWh hasznos energiatartalmú HV-akkumulátorral rendelkezik, külső tölthető, és a gyártó szerint tisztán elektromosan 60 km-t tud megtenni. A benzinmotor és a villanymotor is mechanikusan hajtja a kerekeket. Milyen hibridizálási fokozatba és milyen architektúrába sorolja? Indokolja.

4. feladat (B)
Egy 48 V-os indítómotor-generátor 20 kW teljesítményt ad le rövid időre. Számítsa ki az áramerősséget. Becsülje meg egy 25 kWh hasznos energiájú BEV hatótávját 18 kWh/100 km átlagos fogyasztással.

5. feladat (C)
Magyarázza el, miért nem érdemes minden járműből plug-in hibridet készíteni a tömeg, a költség, a csomagtér és a hőmenedzsment szempontjából.

6. feladat (D)
Egy műhelyben a szerelő sérült szigetelésű, narancssárga HV-kábelt talál a jármű alatt. Mit kell tennie, és milyen sorrendben? Ne végezzen javítást, csak írja le a biztonságos lépéseket.

33.1.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A micro hibrid csak start-stop indítást és kis mértékű rekuperációt végez; tisztán elektromos haladásra nem alkalmas.
  2. Mild hibrid.
  3. I=PU=15000W48V≈313A.I = \frac{P}{U} = \frac{15\,000\,\text{W}}{48\,\text{V}} \approx 313\,\text{A}.
  4. A narancssárga kábelek a nagyfeszültségű (HV) hálózatot jelölik, amely életveszélyes feszültséget is vihet akkor is, ha a gyújtás ki van kapcsolva.
  5. A REEV hatótávnövelővel rendelkezik: a kerekeket villanymotor hajtja, a belső égésű motor csak generátort hajt. A FCEV üzemanyagcellából nyeri az elektromos energiát hidrogénből, nincs belső égésű motor.

1. feladat megoldása
Micro: 12 V; mild: 48 V (ritkán 36 V); full: 200–400 V; plug-in: 300–800 V. Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat).

2. feladat megoldása
BEV: tisztán akkumulátoros elektromos jármű; az energia kizárólag a HV-akkumulátorban tárolódik, a kerekeket villanymotor hajtja. FCEV: üzemanyagcellás jármű; a hidrogénből üzemanyagcella állít elő elektromos energiát, az akkumulátor pufferként működik, a kerekeket villanymotor hajtja.

3. feladat megoldása
Plug-in hibrid, mert külső hálózatról tölthető és az elektromos hatótáv nagy. Párhuzamos architektúra, mert a benzinmotor és a villanymotor is mechanikusan hajtja a kerekeket. A pontos besorolást a gyártói javítási adat alapján kell megerősíteni.

4. feladat megoldása
Áramerősség 48 V-on:

I=PU=20000W48V≈417A.I = \frac{P}{U} = \frac{20\,000\,\text{W}}{48\,\text{V}} \approx 417\,\text{A}.

Hatótáv:

D=25kWh18kWh/100km≈139km.D = \frac{25\,\text{kWh}}{18\,\text{kWh}/100\,\text{km}} \approx 139\,\text{km}.

5. feladat megoldása
A plug-in hibrid nagyobb HV-akkumulátort, erősebb villamos gépet, töltőt és hőmenedzsmentet igényel. Ez növeli a jármű tömegét, csökkenti a hasznos teherbírást és a csomagtér méretét, emeli a gyártási és fenntartási költséget. Ha az ügyfél nem tudja rendszeresen tölteni, a jármű nem hozza a gyári elektromos hatótávot.

6. feladat megoldása
A nem HV-jogosult szerelő a sérült kábelhez és a HV-egységekhez nem nyúl, a járművet nem indítja és nem tölti. Teendői: (1) a munka leállítása, a terület lezárása és HV-figyelmeztető jelölése, (2) a gyújtás kikapcsolása és a kulcs biztonságos helyre tétele (ha ez a sérüléstől távol, a jármű érintése nélkül megoldható), (3) a HV-felelős, jogosult személy értesítése és a dokumentálás. A feszültségmentesítést – a jogosultság és az EVE ellenőrzése (szigetelő kesztyű légnyomásos ellenőrzése, arcvédő), a 12 V-os akkumulátor lekötése, a HV-szervizcsatlakozó eltávolítása és visszakapcsolás elleni biztosítása, a gyártó által előírt várakozási idő, feszültségmentesség-ellenőrzés ellenőrzött műszerrel (előtte és utána a műszer ellenőrzése), dokumentálás – a jogosult személy végzi a gyártói eljárás szerint (lásd: Feszültségmentesítés és a feszültségmentesség ellenőrzése). Sérült szigetelésnél a gyártói sérült-jármű eljárás is kötelező, mert a karosszéria is feszültség alá kerülhet. A tényleges javítást csak HV-jogosult személy végezheti.

33.1.16 Rövid összefoglaló

A hibrid és elektromos hajtás nem egyetlen rendszer, hanem fokozatok és architektúrák sokasága. A hibridizálási fokozat a villamos gép teljesítménye és az akkumulátor mérete szerint micro, mild, full vagy plug-in; az architektúra lehet soros, párhuzamos vagy teljesítményelágazásos. A BEV kizárólag akkumulátoros, a REEV hatótávnövelőt használ, a FCEV üzemanyagcellából állítja elő a villamos energiát. A 48 V-os mild hibrid a 12 V-os és a HV-rendszer között foglal helyet; teljesítménye a 12 V-nál nagyobb, de feszültségszintje alacsonyabb a full/plug-in hibrideknél. A HV-rendszer fő egységei: HV-akkumulátor, inverter, villamos hajtógép, DC/DC átalakító, fedélzeti töltő, elektromos klímakompresszor és HV-fűtés. A narancssárga HV-vezetékek és a figyelmeztető címkék alapján a rendszer feszültség alatti állapota sosem tételezhető fel biztonságosnak; feszültségmentesítés csak a gyártói eljárás szerint, jogosult személy által végezhető. Továbbvitt eredmény. Ez az áttekintés a(z) A nagyfeszültségű akkumulátor és az akkumulátor-felügyelet (BMS) alfejezetben az akkumulátor, a Villamos hajtás: villanymotor, inverter, DC/DC átalakító, regeneratív fékezés és hőmenedzsment alfejezetben az inverter és a motor, a Feszültségmentesítés és a feszültségmentesség ellenőrzése alfejezetben pedig a HV-biztonsági lépések alapja.

33.1.17 Források és ellenőrzési hiányok