13.2 A transzformátor és a háromfázisú rendszer

Egy korszerű hibrid vagy elektromos járműben a nagyfeszültségű akkumulátor egyenfeszültségéből a hajtómotor csak úgy kaphat váltakozó feszültséget, ha előtte valamilyen átalakító rendezi át a feszültségszinteket és a fázisokat. A műhelyben a hibakereséshez nem elég annyit tudni, hogy „az inverter átalakít”; érteni kell a transzformátor elvét, a többfázisú rendszer felépítését és a forgó mágneses mező keletkezését, mert ezen alapul a gépjármű-generátor, a HV-hajtómotor és sok töltőáramkör.

13.2.1 Szemléletes kép

Képzelj el egy zárt vasmagot, amelyen két tekercs van. Az egyik tekercsre (primer) váltakozó feszültséget kapcsolunk, a másik tekercsen (szekunder) pedig mérjük a kimenő feszültséget. Ha a két tekercs menetszáma különböző, a kimenő feszültség is arányosan eltér; ugyanakkor a két oldal teljesítménye ideális esetben megegyezik, mert energiát nem termelünk. Ugyanez az elv jelenik meg a gyújtótekercsben, a hibrid jármű DC/DC átalakítójában és a hálózati töltőkészülékben, csak ott a váltakozás frekvenciája és a vezérlés módja más.

Hasonlóan szemléletes a háromfázisú rendszer: három, egymástól térben 120°-kal eltolt tekercsben három, időben 120°-kal eltolt szinuszos feszültség keletkezik. Ha a három tekercsbe háromfázisú áramot vezetünk, az eredő mágneses mező állandó nagyságú, és körbeforog a vasmagban. Ez a forgó mező hajtja a villamos motorokat, és ez teszi lehetővé, hogy a gépjármű generátora háromfázisú váltakozó feszültséget állítson elő, amit aztán egyenirányítunk.

13.2.2 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. A transzformátor két vagy több tekercsből álló villamos gép, amely a tekercsek közötti mágneses csatolás révén váltakozó feszültséget és áramot alakít át, jellemzően a feszültségszintet változtatja meg, a frekvencia változtatása nélkül.

Definíció. Az ideális transzformátor olyan modell, amelyben nincs tekercs-ellenállás, nincs szórt fluxus, a vasmag permeabilitása végtelen, és nincs vasveszteség. Ekkor a primer és szekunder feszültség aránya kizárólag a menetszámok arányától függ:

U1U2=N1N2=a \frac{U_1}{U_2} = \frac{N_1}{N_2} = a

Itt aa a transzformátor áttétele. Az ideális transzformátor teljesítményt nem termel, ezért a látszólagos teljesítmények megegyeznek, amiből az áramokra:

I2I1=N1N2=a \frac{I_2}{I_1} = \frac{N_1}{N_2} = a

Az áttétel reciproka sokszor kényelmesebb: a menetszám-csökkentő transzformátornál a feszültség csökken, de az áram nő.

Összefüggés. A valóságos transzformátorban a primer oldali feszültség a következő részekre bontható: a hasznos fluxust előállító indukált feszültségre, a primer tekercs ellenállásán eső feszültségre és a szórt fluxus által indukált feszültségre. A szekunder oldalon hasonló feszültségesések jelentkeznek. Emiatt terheléskor a kapocsfeszültség a névlegesnél kisebb lehet, ezt százalékos rövidzárlati feszültségként adják meg (ellenőrizendő: a gyártói adatlap).

Definíció. A háromfázisú feszültségrendszer három, azonos frekvenciájú és amplitúdójú, de egymáshoz képest 120°-kal eltolt fázisú szinuszos feszültségből áll. Ha a három fázisfeszültség nagysága egyenlő, és egymástól pontosan 120°-ra van, a rendszert szimmetrikusnak nevezzük.

A következő diagram a három fázisfeszültség időfüggvényét mutatja:

Háromfázisú feszültségrendszer időfüggvénye - Szemléltető, képletből számolt diagram. A három fázisfeszültség effektív értéke 230 V, frekvencia 50 Hz; a fáziseltolás 120°.

Az ábrán jól látható, hogy amikor az egyik fázis feszültsége éppen csúcsértéken van, a másik kettő negatív vagy pozitív értéken, de összegük minden időpillanatban nulla, ha a rendszer szimmetrikus és a fázisok terhelése egyenlő.

Összefüggés. Csillagkapcsolásban a vonali (két fázisvezető közötti) feszültség a fázisfeszültség 3\sqrt{3}-szorosa:

Uv=3Uf U_v = \sqrt{3}\, U_f

és a vonali áram megegyezik a fázisárammal: Iv=IfI_v = I_f. Háromszögkapcsolásban a vonali feszültség egyenlő a fázisfeszültséggel (Uv=UfU_v = U_f), a vonali áram pedig a fázisáram 3\sqrt{3}-szorosa: Iv=3IfI_v = \sqrt{3}\, I_f.

A háromfázisú hatásos teljesítmény mindkét kapcsolásban:

P=3UfIfcos⁡φ=3UvIvcos⁡φ P = 3\,U_f I_f \cos\varphi = \sqrt{3}\,U_v I_v \cos\varphi

ahol φ\varphi a fázisfeszültség és a fázisáram közötti szög. A látszólagos teljesítmény S=3UvIvS = \sqrt{3}\,U_v I_v, a meddő teljesítmény Q=3UvIvsin⁡φQ = \sqrt{3}\,U_v I_v \sin\varphi.

13.2.3 A transzformátor felépítése és működése

A transzformátor lényege a mágneses csatolás. A primer tekercsre kapcsolt váltakozó feszültség váltakozó áramot hoz létre, amely a vasmagban váltakozó mágneses fluxust gerjeszt. Ez a fluxus a szekunder tekercsben indukál feszültséget. Az indukált feszültség nagysága a Faraday-törvény szerint arányos a menetszámmal és a fluxus időbeli változásával.

Üresjárásban a szekunder kapcsok nyitva vannak, ezért a szekunder áram nulla. A primer áram ilyenkor csupán az üresjárási (mágnesezési) áram, amely a fluxust fenntartja, és jellemzően a névleges áram néhány százaléka (ellenőrizendő: típustól függően). A primer kapocsfeszültség és az indukált feszültség közel egyenlő, mert a primer tekercs ellenállásán és a szórt fluxuson eső feszültség kicsi.

Terheléskor a szekunder áram a terhelő impedancián keresztül folyik. A szekunder áram mágneses tere a fluxust csökkenteni igyekszik, ezért a primer áram megnő, hogy a fluxus közel változatlan maradjon. Ez az egyensúly magyarázza, hogy a transzformátor teljesítménye a primer és szekunder oldalon közel azonos, és a primer oldal „követi” a terhelést.

A valóságos transzformátor veszteségei: - rézveszteség: a tekercsek ellenállásán keletkező hő, PCu=I12R1+I22R2P_{\text{Cu}}=I_1^2 R_1 + I_2^2 R_2; - vasveszteség: hiszterézis- és örvényáram-veszteség a vasmagban; - szórt fluxus: a fluxus egy része nem kapcsolódik mindkét tekercshez, ez feszültségesést okoz.

A hatásfok:

η=P2P1=P2P2+PCu+PFe \eta = \frac{P_2}{P_1} = \frac{P_2}{P_2 + P_{\text{Cu}} + P_{\text{Fe}}}

A járműtechnikában a transzformátor gyakran nem 50 Hz-es hálózati frekvencián működik, hanem kapcsolóüzemű átalakítóban, néhány tíz vagy több száz kHz-es frekvencián. Ekkor a vasmag kisebb lehet, az átalakító hatásfoka pedig jellemzően 90% feletti (ellenőrizendő: a gyártói adatok szerint).

13.2.4 Járműpéldák: gyújtótekercs, DC/DC, töltőkészülék

Gyújtótekercs. A hagyományos vagy teljesen elektronikus gyújtású Otto-motorban a gyújtótekercs két tekercset tartalmaz közös vasmagon. Az áram megszakítása vagy bekapcsolása gyors fluxusváltozást okoz, ami a szekunder tekercsen több ezer voltos feszültséget indukál. Ez nem hálózati transzformátor, hanem kapcsolóüzemű induktív elem, de a menetszámviszony és a mágneses csatolás ugyanúgy értendő, mint a transzformátornál. A primer és szekunder tekercs ellenállását multiméterrel mérhetjük, de a pontos kiértékelés a gyártói adatok alapján történik (ellenőrizendő: gyújtótekercs ellenállása típusonként eltérő).

Statikus változat (mint a PDF-ben)Ceruza gyújtótekercs metszete primer és szekunder tekerccsel közös vasmagon, a gyertyához csatlakozó rugós érintkezővel.
Hengeres (ceruza-) gyújtótekercs sematikus hosszmetszete. Nagyfeszültség: járó motornál a tekercshez és a gyertyapipához nyúlni tilos.

A rajzon a ceruzatekercs a gyertyára ül: a csatlakozón (①) érkezik a táp, az ECU vezérlőjele és a test, a beépített végfok (②, ha van) kapcsolja a kevés menetű primer tekercset (③); a sok menetű szekunder tekercs (④) ugyanazon a lemezelt vasmagon (⑤) ül, a műgyanta kiöntés (⑥) szigeteli, a nagyfeszültség a rugós érintkezőn (⑦) és a gumi gyertyapipán (⑧) át jut a gyertyára. Az interaktív változat a primer áram megszakítását és a szekunder feszültségcsúcsot is lejátssza.

DC/DC átalakító. Hibrid és elektromos járműben a nagyfeszültségű akkumulátor feszültségét egy DC/DC átalakító csökkenti a 12 V-os fedélzeti hálózat szintjére. A kapcsolóüzemű átalakítóban a bemeneti egyenfeszültséget nagyfrekvenciás váltakozó feszültséggé alakítják, transzformátorral leválasztják és átalakítják, majd egyenirányítják és szűrik. Ez galvanikus leválasztást is biztosít, ami fontos a nagyfeszültségű rendszer és a 12 V-os hálózat között.

Töltőkészülék. Az elektromos jármű beépített vagy külső töltője a hálózati váltakozó feszültséget egyenirányítja, majd kapcsolóüzemű fokozatban a kívánt egyenfeszültségre alakítja. A transzformátor itt a hálózati oldal és a járműoldal közötti leválasztást és a feszültség illesztését biztosítja (a részletekhez lásd Töltés: AC és DC töltés, töltőcsatlakozók, töltési módok).

Egy egyszerű kapcsolási rajz a transzformátor elvi működésére:

Ideális transzformátor kapcsolási rajz (tanulási vázlat) - A primer tekercsre U1 váltakozó feszültséget kapcsolunk; a szekunder tekercsen U2 mérhető a menetszám-aránynak megfelelően. A feszültség polaritás a tekercselés irányától függ.

A rajz alapállapotban mutatja az ideális transzformátort: a primer oldalon a váltakozó forrás, a szekunder oldalon az ellenállás-terhelés. A transzformátor szimbólum bal oldala a primer, jobb oldala a szekunder tekercs. A valóságban a két tekercs ugyanazon a vasmagon helyezkedik el, és polaritásukat a kapocsjelölés, illetve a pontozott jelölés adja meg.

13.2.5 Háromfázisú rendszer és a láncolás

A háromfázisú rendszerben három fázisvezető és rendszerint egy nulla-, illetve védővezető van. A három fázis feszültségeit egymáshoz képest 120°-kal eltolják. Ha a fázisokat egyenlő terhelés éri, a nulla vezetőn nem folyik áram, ezért a nulla elhagyható. Az ipari hálózatban a fázisfeszültség (fázis és nulla között) 230 V, a vonali feszültség 400 V (ellenőrizendő: a hálózati feszültségtűrésre vonatkozó szabvány). A járműgenerátorokban a feszültség jóval kisebb, jellemzően a 12 V-os rendszerben a fázisfeszültség effektív értéke néhány volt, a vonali feszültség ennek megfelelően 3\sqrt{3}-szoros.

A háromfázisú rendszer előnye, hogy azonos teljesítményhez kisebb vezeték-keresztmetszet is elég, a pillanatnyi teljesítmény pedig állandó, ha a terhelés szimmetrikus. Egyfázisú teljesítménynél a pillanatnyi teljesítmény a frekvencia kétszeresével lüktet, míg háromfázisú rendszerben a három fázis teljesítménye összege állandó, ami kisebb rezgést és egyenletesebb nyomatékot eredményez a villamos gépekben.

Láncolás. A három fázistekercset nem hat külön vezetővel kötjük a fogyasztóhoz, hanem összekapcsoljuk (láncoljuk): csillagkapcsolásban három fázisvezető és szükség esetén a nulla (szimmetrikus terhelésnél a nulla elhagyható), háromszögkapcsolásban három vezeték elég. Ez a láncolt háromfázisú rendszer; a két kapcsolást a következő alfejezet tárgyalja.

Az áramkiszorítás (skin-hatás, „bőrhatás”) más jelenség: nagy frekvencián az áram a vezető felületén sűrűsödik, ezért a vezeték ellenállása a frekvenciával nő. Emiatt a kapcsolóüzemű átalakítók tekercseit sok vékony, egymástól szigetelt szálból sodrott (litze) huzalból készítik (ellenőrizendő: a kapcsolóüzemű átalakító tervezési adatai).

13.2.6 Csillag- és háromszögkapcsolás

A háromfázisú tekercsek kapcsolhatók csillagba (Y) vagy háromszögbe (Δ). Csillagkapcsolásban minden fázistekercs egyik vége közös csomópontba fut, a másik vége a fázisvezetőre. A fázisfeszültség a fázisvezető és a csillagpont között mérhető, a vonali feszültség két fázisvezető között. Háromszögkapcsolásban a tekercsek zárt hurkot alkotnak, a csomópontokra csatlakoznak a fázisvezetők. A vonali feszültség megegyezik a fázistekercs feszültségével, a vonali áram viszont két fázistekercs áramának vektori különbsége, ezért 3\sqrt{3}-szoros.

A gépjármű-generátorok állórész tekercselése gyakran csillagba van kötve, mert a diódahíd egyenirányítása után a csillagkapcsolás előnyös feszültség- és áramviszonyokat ad a 12 V-os hálózathoz. A HV-hajtómotoroknál az inverter által előállított háromfázisú feszültség a motortekercsekre csatlakozik, a kapcsolás a motor típusától és a gyártói döntéstől függ.

13.2.7 A forgó mágneses mező

A forgó mező a többfázisú rendszer egyik legfontosabb következménye. Ha egy vasmagban három, térben 120°-kal eltolt tekercsben három, időben 120°-kal eltolt szinuszos áram folyik, az egyes tekercsek mágneses terei nem egyszerre érik el a csúcsot. Az eredő mágneses tér nagysága állandó, és az időben eltolódó áramok miatt a tér iránya folyamatosan körbefordul. A forgásirány a fázissorrendtől függ: ha két fázist felcserélünk, a mező az ellenkező irányba forog.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Csillag- és háromszögkapcsolás fázis- és vonali feszültségekkel; három eltolt tekercs áramaiból forgó eredő mágneses tér.
Csillag- és háromszögkapcsolás, a fázis- és vonali feszültség fázorábrája, valamint a forgó mágneses mező három pillanatfelvétele

Az ábra felső sora az előző szakasz két kapcsolását mutatja: csillagban a fázistekercs a fázisvezető és a csillagpont (N) között Uf=230VU_f = 230\,\text{V}-ot kap, két fázisvezető között Uv=3⋅230V≈400VU_v = \sqrt{3}\cdot 230\,\text{V} \approx 400\,\text{V} mérhető; háromszögben a tekercs a vonali feszültségre kapcsolódik, a vonali áram a fázisáram 3\sqrt{3}-szorosa. Az alsó sorban a három tekercs pillanatnyi terei (szaggatott nyilak) ωt=0∘\omega t = 0^{\circ}, 120∘120^{\circ} és 240∘240^{\circ}-nál ugyanakkora, de elforgatott eredő teret (vastag nyíl) adnak. Az interaktív változatban az időpillanat léptethető vagy lejátszható, és a fázissorrend cseréje megfordítja a forgásirányt.

A forgó mező fordulatszáma szinkron fordulatszám:

ns=60fp n_s = \frac{60\, f}{p}

ahol ff a fázisfrekvencia, pp a póluspár-szám. Kétpólusú gépnél (p=1p=1) 50 Hz-en ns=30001/minn_s = 3000\,\text{1/min}, négy pólusnál (p=2p=2) 1500 1/min. A gépjármű-generátoroknak több póluspárjuk van, így a szinkron fordulatszám alacsonyabb, de a generátor forgórészét a motor hajtja, a frekvencia a fordulatszámmal együtt változik, ezért a generátor kimeneti frekvenciája nem állandó.

A HV-hajtómotor invertere a nagyfeszültségű egyenáramból változtatható frekvenciájú és feszültségű háromfázisú rendszert hoz létre, így állítja elő a forgó mezőt. A hajtómotor szinkron fordulatszámát az inverter kimeneti frekvenciája határozza meg, ezért a jármű sebességét elektronikusan, fokozatmentesen szabályozhatják. Ugyanez a forgó mező az alapja a szokásos háromfázisú aszinkron motornak is, amellyel a Villamos gépek: egyenáramú gépek, generátorok, aszinkron és szinkron motorok alfejezet foglalkozik.

13.2.8 Kidolgozott számítási példák

Számítás. Egy ideális transzformátor primer tekercse 1200 menetes, szekunder tekercse 120 menetes. A primerre 230 V effektív feszültséget kapcsolunk.

Számítás. A fenti transzformátor szekunder oldalára 4 Ω\Omega ellenállást kapcsolunk. Ideális esetben mekkora a primer áram?

Számítás. Egy háromfázisú motor vonali feszültsége 400 V, vonali árama 10 A, teljesítménytényezője cos⁡φ=0,85\cos\varphi=0{,}85. Mekkora a hatásos teljesítmény?

Hibás példa. Valaki csillagkapcsolásnál a vonali feszültséget a fázisfeszültségből úgy számolja, hogy Uv=Uf/3U_v = U_f / \sqrt{3}. Ha a fázisfeszültség 230 V, akkor 133 V adódna. A helyes összefüggés Uv=3UfU_v = \sqrt{3}\,U_f, tehát 400 V. A hiba abból fakad, hogy a csillag és a háromszög képletét felcseréli.

13.2.9 Minőségellenőrzés

A transzformátort a műhelyben multiméterrel és szigetelésmérővel ellenőrizhetjük. Első lépés a tekercsellenállások mérése: a primer és szekunder tekercs ellenállása legyen kis érték (néhány száz Ω\Omega–néhány Ω\Omega, típustól függően; ellenőrizendő: gyártói adat). Ezt követően a szigetelési ellenállást mérjük a primer és szekunder, illetve a vasmag között: szigetelésmérővel legalább néhány megohm értéket kell kapni (ellenőrizendő: a biztonsági előírás szerinti határ). A transzformátor üresjárási árama a névleges áram néhány százaléka; ha lényegesen nagyobb, a vasmag vagy a tekercselés hibájára utal.

A jármű-generátor állórész tekercseit ellenállásméréssel és testzárlat-kereséssel vizsgáljuk. A gyújtótekercs primer és szekunder ellenállását a gyártói adatokkal hasonlítjuk össze; a diódahíd zárlat- és szakadásvizsgálata a(z) A generátor alfejezetben kerül sorra. A nagyfeszültségű rendszer ellenőrzésekor a mérések csak a feszültségmentesítés és a gyártói eljárás szerint végezhetők.

13.2.10 Valós életbeli alkalmazás

Egy hibrid személyautóban a diagnosztikai műszer hibakódot tárolt: a DC/DC átalakító kimeneti feszültsége alacsony. A szerelő először a 12 V-os oldali fogyasztást és a fedélzeti akkumulátort ellenőrizte, majd a nagyfeszültségű rendszer feszültségmentesítése után megvizsgálta a DC/DC átalakító bemeneti és kimeneti csatlakozásait. A HV-bemeneti feszültséget nem a nyitott rendszeren mérte, hanem a diagnosztikai műszer élő adataiból (mért értékblokk) olvasta ki: ez a gyártó szerinti szinten volt (ellenőrizendő: típusspecifikus érték), tehát az átalakító bemenete rendben volt. A kimeneti oldalon viszont terhelés alatt a kimeneti feszültség 12 V alá esett. A HV-biztonság szabályai szerint (jogosult személy, szervizcsatlakozó kiemelése és biztosítása, gyártói várakozási idő, a feszültségmentesség ellenőrzése – lásd Feszültségmentesítés és a feszültségmentesség ellenőrzése) a HV-oldalon a szerelő nem dolgozik, és a DC/DC átalakító belsejét nem javítja. A feszültségmentesítés után csak a 12 V-os kimeneti csatlakozót és a testpontot ellenőrizte feszültségesés-méréssel terhelés alatt: a testpont korróziója miatt az átmeneti ellenállás nagy volt, ezért esett vissza a feszültség. A csatlakozó és a testpont tisztítása és meghúzása után a kimeneti feszültség visszaállt a gyártói tartományba, a hibakód törölhető volt. Ha a hiba az egységen belül lett volna, az átalakító cseréje a gyártói eljárás szerint történik.

13.2.11 Tipikus hibák

Hiba 1: az áttétel felcserélése. A tanuló U2=U1⋅N1/N2U_2 = U_1 \cdot N_1/N_2 képlettel számol, vagyis a menetszámarányt fordítva használja. A helyes: a=N1/N2a = N_1/N_2, és U2=U1⋅N2/N1=U1/aU_2 = U_1 \cdot N_2/N_1 = U_1/a. A felcserélés a 10-es áttételű esetben 23V23\,\text{V} helyett 2300V2300\,\text{V}-ot adna; a nagyságrend-ellenőrzés ezt azonnal kiszűri.

Hiba 2: csillag-delta feszültség/áram-összefüggések keverése. Csillagnál a vonali feszültség nagyobb, mint a fázisfeszültség (3\sqrt{3}-szor), delta esetén a vonali áram nagyobb, mint a fázisáram. Aki ezt fejből nem tudja, a teljesítmény számításánál a 3\sqrt{3} szorzót tévesen használja.

Hiba 3: a forgó mező irányának elhanyagolása. A háromfázisú motor forgásiránya a fázissorrendtől függ. Hibás bekötésnél a motor rossz irányba forog. A jármű generátoránál a fázissorrend a diódahíd miatt nem okoz gondot, de a HV-hajtómotoroknál az elektronikus vezérlés kezeli; ennek ellenére a fáziscsere hatását ismerni kell.

13.2.12 Önellenőrzés

1. Igaz-e, hogy az ideális transzformátor szekunder feszültsége független a terheléstől? Indokold! 2. Egy transzformátor áttétele 5. A primer feszültség 100 V, a szekunder terhelő ellenállás 10 Ω\Omega. Mekkora a szekunder áram? 3. Csillagkapcsolású fogyasztónál a fázisszög φ=30∘\varphi=30^\circ, a fázisáram 5 A, a fázisfeszültség 230 V. Mekkora a háromfázisú hatásos teljesítmény? 4. Mi a feltétele annak, hogy a háromfázisú nulla vezetőn ne folyjon áram? 5. Hogyan változik a forgó mező forgásiránya, ha két fázist felcserélünk?

A válaszok a Megoldások elején, az „Önellenőrzés – válaszok” alcím alatt találhatók.

13.2.13 Feladatok

1. feladat (A). Egy transzformátor primer tekercse 600 menetes, szekunder tekercse 100 menetes. A primerre 230 V feszültséget kapcsolunk. Számítsd ki a szekunder feszültséget és az áttételt.
2. feladat (A). Egy háromfázisú rendszer fázisfeszültsége 230 V. Mekkora a vonali feszültség csillagkapcsolásban? Mekkora a vonali áram, ha a fázisáram 10 A?
3. feladat (B). Egy ideális transzformátor szekunder feszültsége 48 V, a szekunderre 6 Ω\Omega ellenállás csatlakozik, a menetszámok aránya N1/N2=5N_1/N_2 = 5. Mekkora a primer feszültség és a primer áram?
4. feladat (B). Háromfázisú motor vonali feszültsége 400 V, vonali árama 12 A, teljesítménytényezője 0,9. Számítsd ki a hatásos, a látszólagos és a meddő teljesítményt.
5. feladat (C). Egy gépjármű-generátor háromfázisú állórésze csillagkapcsolású. A diódahíd kimeneti egyenfeszültsége 14 V, a generátor terhelő árama 60 A. Keresd meg, hogyan kapcsolódik ez a korábban tanult egyenáramú teljesítményhez: mekkora a generátor leadott egyenáramú teljesítménye, és mennyi a háromfázisú teljesítmény ideális esetben? Miért van szükség feszültségszabályzóra?
6. feladat (D). Egy hibrid járműben a diagnosztikai műszer szerint a hajtómotor fázisáramai aszimmetrikusak, és a motor rángat. Sorolj fel legalább három lehetséges okot, és mondd meg, milyen méréssel lehetne eldönteni, hogy a probléma az inverter, a motor tekercse vagy a fázisvezeték. (Ez a gyakorlati hibakeresés a Villamos hajtás: villanymotor, inverter, DC/DC átalakító, regeneratív fékezés és hőmenedzsment alfejezetben folytatódik.)

13.2.14 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Igaz. Az ideális transzformátorban nincs tekercsellenállás és szórt fluxus, ezért U2=U1⋅N2/N1U_2 = U_1\cdot N_2/N_1 terheléstől függetlenül. A valós transzformátornál terheléskor a tekercsellenálláson és a szórt reaktancián eső feszültség miatt a szekunder kapocsfeszültség csökken.
  2. Az áttétel a=5a=5, így U2=U1/a=100/5=20VU_2 = U_1 / a = 100/5 = 20\,\text{V}. A szekunder áram I2=20/10=2AI_2=20/10=2\,\text{A}.
  3. A háromfázisú hatásos teljesítmény P=3UfIfcos⁡φ=3⋅230⋅5⋅cos⁡30∘≈3⋅230⋅5⋅0,866≈2988WP = 3\,U_f I_f \cos\varphi = 3\cdot 230 \cdot 5 \cdot \cos 30^\circ \approx 3\cdot 230\cdot 5\cdot 0{,}866 \approx 2988\,\text{W}.
  4. A nulla vezetőn akkor nem folyik áram, ha a három fázis szimmetrikus, azaz az impedanciák és a fázisok terhelése egyenlő, és a feszültségrendszer szimmetrikus.
  5. Ha két fázist felcserélünk, a fázissorrend megfordul, ezért a forgó mező forgásiránya ellentétes lesz.

1. feladat megoldása.
- Adott: N1=600N_1=600, N2=100N_2=100, U1=230VU_1=230\,\text{V}.
- Keresett: U2U_2, aa.
- Képlet: a=N1/N2=600/100=6a = N_1/N_2 = 600/100 = 6; U2=U1⋅N2/N1=230⋅100/600=38,3VU_2 = U_1\cdot N_2/N_1 = 230\cdot 100/600 = 38{,}3\,\text{V}.
- Ellenőrzés: 6-os áttételnél a feszültség hatodára csökken. ∎

2. feladat megoldása.
- Csillagkapcsolásban Uv=3Uf=1,732⋅230≈400VU_v = \sqrt{3}\,U_f = 1{,}732\cdot 230 \approx 400\,\text{V}.
- A vonali áram megegyezik a fázisárammal: Iv=If=10AI_v = I_f = 10\,\text{A}. ∎

3. feladat megoldása.
- Adott: U2=48VU_2=48\,\text{V}, R=6ΩR=6\,\Omega, N1/N2=a=5N_1/N_2=a=5.
- Szekunder áram: I2=U2/R=48/6=8AI_2 = U_2/R = 48/6 = 8\,\text{A}.
- Primer feszültség: U1=aU2=5⋅48=240VU_1 = a\,U_2 = 5\cdot 48 = 240\,\text{V}.
- Primer áram: I1=I2/a=8/5=1,6AI_1 = I_2/a = 8/5 = 1{,}6\,\text{A}.
- Ellenőrzés: P1=U1I1=240⋅1,6=384W=P2=48⋅8WP_1 = U_1 I_1 = 240\cdot 1{,}6 = 384\,\text{W} = P_2 = 48\cdot 8\,\text{W} (ideális transzformátorban a teljesítmény megmarad).

4. feladat megoldása.
- Adott: Uv=400VU_v=400\,\text{V}, Iv=12AI_v=12\,\text{A}, cos⁡φ=0,9\cos\varphi=0{,}9.
- Látszólagos: S=3⋅400⋅12≈8314VAS = \sqrt{3} \cdot 400 \cdot 12 \approx 8314\,\text{VA}.
- Hatásos: P=Scos⁡φ=8314⋅0,9≈7483WP = S\cos\varphi = 8314\cdot 0{,}9 \approx 7483\,\text{W}.
- Meddő: Q=S2−P2≈83142−74832≈3620varQ = \sqrt{S^2-P^2} \approx \sqrt{8314^2 - 7483^2} \approx 3620\,\text{var}, vagy Q=Ssin⁡φQ = S\sin\varphi, ahol sin⁡φ=1−0,92≈0,436\sin\varphi = \sqrt{1-0{,}9^2} \approx 0{,}436, így Q≈8314⋅0,436≈3624varQ \approx 8314\cdot 0{,}436 \approx 3624\,\text{var}. ∎

5. feladat megoldása.
- Az egyenáramú teljesítmény: PDC=UDCIDC=14V⋅60A=840WP_{\text{DC}} = U_{\text{DC}} I_{\text{DC}} = 14\,\text{V}\cdot 60\,\text{A} = 840\,\text{W}.
- Ideális háromfázisú generátornál a váltakozó oldali hatásos teljesítmény megegyezik az egyenáramú teljesítménnyel, ha a diódahíd és a szabályzó veszteségeitől eltekintünk. A háromfázisú leadott teljesítmény tehát kb. 840 W.
- A feszültségszabályzó azért kell, mert a generátor fordulatszáma a motorral változik, és a kimeneti feszültség fordulatszám- és terhelésfüggő; a szabályzó a gerjesztőáramot úgy állítja, hogy a fedélzeti hálózat feszültsége a 12 V-os rendszerben jellemzően 14 V körül maradjon (ellenőrizendő: a gyártói feszültségszint). Részletesen lásd A generátor.

6. feladat megoldása.
Lehetséges okok:
- inverter félvezető hiba (pl. egyik IGBT szakadt/zárlatos),
- motor egyik fázistekercsének szakadása vagy zárlata,
- fázisvezeték csatlakozó meglazulása vagy kábelkárosodás,
- áramváltó/érzékelő hibája az inverterben, aszimmetrikus jelet adva.
Mérési döntés: feszültségmentesítés után a motor fázistekercseinek ellenállását minden fázisban megmérjük, és összehasonlítjuk a gyártói értékkel; a fázisvezetékeket szakadásra és testzárlatra vizsgáljuk; az inverter kimeneti jeleit oszcilloszkóppal, az áramjeleket lakatfogóval ellenőrizzük, lehetőleg terhelés alatt. A pontos diagnosztika a Villamos hajtás: villanymotor, inverter, DC/DC átalakító, regeneratív fékezés és hőmenedzsment alfejezetben folytatódik. ∎

13.2.15 Rövid összefoglaló

A transzformátor két vagy több tekercs mágneses csatolásán alapul. Ideális esetben a feszültség-áttétel a menetszámok arányával egyezik: U1/U2=N1/N2U_1/U_2 = N_1/N_2, I2/I1=N1/N2I_2/I_1 = N_1/N_2. A valós transzformátornak réz- és vasveszteségei vannak, a hatásfok a leadott és felvett hatásos teljesítmény aránya. A gyújtótekercs, a DC/DC átalakító és a töltőkészülék ugyanezt az elvet használja kapcsolóüzemben. A háromfázisú rendszer három, 120°-kal eltolt feszültségből áll; csillagnál Uv=3UfU_v=\sqrt{3}\,U_f, Iv=IfI_v=I_f, háromszögnél Uv=UfU_v=U_f, Iv=3IfI_v=\sqrt{3}\,I_f. A háromfázisú hatásos teljesítmény P=3UvIvcos⁡φP=\sqrt{3}\,U_v I_v \cos\varphi. A térben és időben eltolt tekercsek forgó mágneses mezőt hoznak létre, amelynek szinkron fordulatszáma ns=60f/pn_s=60 f/p; ez a gépjármű-generátor és a HV-hajtómotor működésének kulcsa. Továbbvitt eredmény. Ezt a háromfázisú rendszert és forgó mezőt használjuk a Villamos gépek: egyenáramú gépek, generátorok, aszinkron és szinkron motorok alfejezetben, a gépjármű-generátor (A generátor) és a HV-hajtómotor (Villamos hajtás: villanymotor, inverter, DC/DC átalakító, regeneratív fékezés és hőmenedzsment) tárgyalásánál.

13.2.16 Források és ellenőrzési hiányok

Az alfejezet alapvetően a váltakozó áramú elektrotechnika és a villamos gépek tankönyvi anyagára épül. A hálózati feszültségszintek (230/400 V) és a szabványos feszültségtűrés pontos értéke a mindenkori szabvány szerint ellenőrizendő. A gépjármű-generátor és a DC/DC átalakító konkrét feszültség- és hatásfokadatai gyártófüggők, ezért a javítás során mindig a gyártói adat az irányadó. A nagyfeszültségű rendszerekre vonatkozó mérési és biztonsági követelmények az ENSZ-EGB előírások és a gyártói utasítások szerint módosulhatnak (ellenőrizendő: ECE R100 és a hatályos jogszabályok). A szigetelési ellenállás határértékét és a gyújtótekercs, valamint a generátor tekercsellenállás értékeit mindig típusspecifikus javítási adatból kell venni (ellenőrizendő: a gyártói javítási adat).