Vizes, kanyargós úton egy ügyfél azt mondja: „az autó hátulja ki akar jönni, pedig nem megyek gyorsan”. Ilyenkor nem elég a gumiabroncsot megnézni, hanem azt is tudni kell, mekkora az a sebesség, amelynél az adott ívsugáron és útburkolaton a tapadás elfogy. Ezt a szerelő a menetdinamika két alapképletével becsli: a kicsúszási és a borulási határsebességgel. Így el tudja dönteni, hogy a panasz elsősorban műszaki hibából, a vezetési sebességből vagy mindkettőből adódik.
Képzeljünk el egy személyautót hátulnézetből, amint balra kanyarodik. A kanyar középpontja felé mutató gyorsulás miatt a kerekeken a talaj oldalirányú tapadási erőt fejt ki. A súlypontra felvéve ezt az centripetális gyorsulást, hátulnézetből úgy látjuk, mintha a jármű tömegét kifelé húzná egy oldalerő, miközben a nehézségi erő lefelé húzza. A külső kerék normálereje megnő, a belső keréké csökken. Ha a külső kerék már nem tud elegendő oldalirányú tapadást adni, a jármű megcsúszik; ha a belső kerék teljesen tehermentesül, a jármű borulni kezd.
Az ábrán a centripetális gyorsulás a kanyar középpontja (balra) felé mutat; a súlypontban kifelé rajzolt szaggatott nyíl a D’Alembert-féle tehetetlenségi erő (), nem gyorsulás. A normálerők a talajból függőlegesen indulnak, a külső nagyobb; a kanyarodáshoz szükséges oldalerőt a talppontokban befelé ható tapadási erők adják.
A görbe függvénye is sokat mond: minél szűkebb a kanyar, annál kisebb az a sebesség, amellyel még biztonságosan bevehető. A következő ábra a kicsúszási határsebességet mutatja az ívsugár függvényében száraz és nedves útburkolatra.
Az ábrán jól látszik: ugyanabban az ívben a nedves út lényegesen kisebb sebességet enged, és a határsebesség nem lineárisan nő az ívsugárral, hanem a négyzetgyökével.
Definíció. Ívmenet közben az ívsugár a pálya görbületi sugara. Állandó nagyságú sebességű köríven a jármű centripetális gyorsulása a kanyar középpontja felé mutat:
Definíció. A tapadási tényező azt fejezi ki, hogy a kerék és az út között legfeljebb mekkora oldalirányú (vagy kerületi) erő vihető át a kerék normál terheléséhez képest. Sík úton, mind a négy kerék tapadása esetén a teljes járműre:
Definíció. A kicsúszási határsebesség az a sebesség, amelynél az ívmenethez szükséges centripetális erő éppen eléri a megcsúszás nélkül átvihető legnagyobb tapadási erőt.
Definíció. A borulási határsebesség az az elvi sebesség, amelynél a billenési nyomaték miatt a belső kerék normálereje nullára csökken; ez erősen idealizált, merev futóművet feltételez.
Összefüggés (kicsúszási határsebesség). A határhelyzetben a centripetális erő egyenlő a maximális tapadási erővel:
A tömeggel egyszerűsítve és -re rendezve:
Összefüggés (borulási határsebesség, közelítő). Vegyünk hátulnézetben egy nyomtávú, súlypontmagasságú járművet. A külső kerék érintkezési vonala körüli billenést a kifelé ható tömegerő karja dönti, a nehézségi erő karja stabilizálja. A határhelyzetben a két nyomaték egyenlő:
Innen:
Megjegyzés. A valóságos jármű futóműve rugózik, oldalra dől, a gumiabroncs deformálódik, ezért a tényleges borulási határ a fenti merev-test közelítéstől eltér. Magas súlypontú járműveken (kisteherautó, busz, terepjáró) azonban ez a gondolatmenet jól megmutatja, miért lehet a borulás mértékadóbb, mint a kicsúszás.
A tapadási tényező nem egyetlen, állandó gumiabroncs-adat. Függ a burkolattól, a vízrétegtől, a mintázattól, az abroncsnyomástól, a hőmérséklettől és a csúszási állapottól is. A következő táblázat irányértékeket ad.
| Útburkolat / állapot | Jellemző tapadási tényező, |
|---|---|
| Száraz aszfalt, beton | 0,8–1,0 |
| Nedves, vízelvezetett aszfalt | 0,4–0,7 |
| Laza murva, kavics | 0,5–0,7 |
| Tömött hó | 0,2–0,3 |
| Jég | 0,05–0,15 |
Az értékek tanulási irányértékek; a tényleges tapadást mindig méréssel, gyártói adatokkal és a helyszíni útviszonyokkal együtt kell értékelni.
1. példa (A szint). Egy személyautó sugarú kanyarban halad száraz aszfalton. A tapadási tényezőt -re becsüljük. Kérdés: mekkora a kicsúszási határsebesség?
Adott:
,
,
.
Keresett:
m/s-ban és km/h-ban.
Átváltva: .
Ellenőrzés: körüli határsebesség száraz, jó tapadású úton reális.
2. példa (A szint). Ugyanez a jármű nedves úton halad, a becsült tapadási tényező . Kérdés: mekkora a határsebesség?
Átváltva: .
Ellenőrzés: a nedves úton a határsebesség a száraz úti érték körülbelül -szorosa, azaz két példa összhangban van azzal, hogy a sebesség a tapadási tényező négyzetgyökével arányos.
3. példa (B szint). Egy magasabb építésű jármű adatai: nyomtáv , súlypontmagasság . A kanyar sugara , a száraz útra becsült tapadási tényező . Kérdés: előbb csúszik-e meg, vagy borulhat?
Először a borulási határsebesség:
Átváltva: .
A kicsúszási határsebesség:
Mivel , ez a jármű elvileg előbb érheti el a borulási határt, mint a teljes megcsúszást. Ezért az ilyen járműveknél a rakomány rögzítése, a súlypont leszállítása és a nyomtáv, illetve a stabilizáló rendszer szerepe kiemelt.
Hogy melyik határ a mértékadó, az a és a összevetésén múlik: ha , a jármű előbb borul, mint csúszik. Az alábbi ábra a 3. példa adataival mutatja a két határsebességet az ívsugár függvényében (a mértékadó, kisebbik görbe kiemelve). A HTML-kiadásban az ívsugár, a tapadási tényező (útburkolat-választóval), a nyomtáv és a súlypontmagasság állítható.

Gyakori hiba, ha valaki a sebességet km/h-ban írja be az SI képletbe.
Hibás számítás:
„
().”
Hiba. A képletben a sebesség mértékegysége m/s, nem km/h; a kapott érték nyilvánvalóan irreális. A helyes eljárás: , majd . A fordított irány is gyakori hiba: a gyökértéke , ez csak -tal szorozva adja a -t. Ez a példa is mutatja, miért kell minden számítási lépésnél ellenőrizni a mértékegységet.
Ívmenetben a jármű első és hátsó kerekei eltérő oldalvezetési szögbe kerülhetnek, mert a gumiabroncs oldalirányú erő hatására deformálódik.
Alulkormányzott viselkedés. A jármű orra a kanyar külső íve felé húz, azaz a tényleges ívsugár nagyobb lesz, mint amit a kormánykerék állása kijelöl. A vezető több kormányelfordítással korrigál. A legtöbb sorozatgyártású személyautó mérsékelten alulkormányzott viselkedésre van hangolva, mert ez vezetői szempontból kiszámíthatóbb.
Túlkormányzott viselkedés. A jármű far része csúszik inkább kifelé, a kanyar belső íve felé fordulva. A vezetőnek csökkentenie kell a gázpedált és ellenkormányzással kell stabilizálnia. Ha a hátsó tengely tapadása hirtelen elfogy, a jármű megpördülhet.
A két viselkedést felülnézetben mutatja az alábbi ábra: a szaggatott vonal a kormánykerék szerinti ív, a folytonos a tényleges pálya. Alulkormányzottan a jármű nagyobb íven, kifelé sodródik (az első kerekek csúsznak), túlkormányzottan kisebb íven befelé fordul, a fara kifelé csúszik (a hátsó kerekek csúsznak). A HTML-kiadásban a mozgás lépésenként lejátszható.

Megjegyzés. Az elektronikus menetstabilizáló (ESP/ESC) a kanyarodási szándékot a kormánykerék-szög, a jármű sebessége és a legyezőszög-érzékelő jelei alapján veti össze, és eltérés esetén egy-egy kereket fékez, illetve a motor nyomatékát csökkenti. A részletes kormányzási jellemzőket a Kormánygeometria és kerékállás-jellemzők alfejezetben tárgyaljuk; az ESP fékoldali beavatkozását a Blokkolásgátló és menetstabilizáló rendszerek: ABS, ASR, ESP, EBV, EBA alfejezet.
A kanyarstabilitási panaszokat technikailag az alábbi szempontok szerint ellenőrizzük:
Fontos. A számított határsebesség becslés, és nem helyettesíti a valós útviszonyokon végzett gyártói szintű menetvizsgálatot. Közúton a határhelyzetet kipróbálni tilos; tanműhelyi környezetben is csak oktató felügyelete és a biztonsági előírások szerint lehet mérni.
Egy ügyfél azt panaszolja, hogy vizes időben a körforgalomban „a kocsi hátulja kifarol”. A műhelyben kiolvassák az ESP hibakódjait, ott nincs tárolt hiba. A műhelyi átvizsgálás során kiderül, hogy a hátsó gumiabroncsok profilmélysége 2–3 mm; ez a törvényes minimum felett van (személygépkocsinál 1,6 mm; ellenőrizendő: 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet), de vizes úton a vízelvezetés és a tapadás már érezhetően romlik, ezért a csere ajánlott. A hátsó lengéscsillapítók ráadásul elfáradtak. A körforgalom belső ívének sugara , a nedves útra jellemző tapadási tényezőt -re becsüljük.
A kicsúszási határsebesség:
Az ügyfél 35–40 km/h-val hajtott be. A megcsúszás tehát fizikailag várható, a sebesség a becsült határ fölött van. A javítás nemcsak a gumicsere, hanem a hátsó lengéscsillapítók cseréje is, mert a rossz lengéscsillapítók miatt a kerék rövid időre elemelkedhet, és a hátsó tengely oldalirányú tapadása tovább csökken. Az átadásnál a szerelő felhívja a figyelmet a körforgalomban betartandó sebességre is.
Hiba 1. A km/h-érték behelyettesítése átváltás
nélkül.
A képlet SI-egységekkel m/s-ban ad helyes eredményt. A km/h-értéket
először osztani kell
-tal,
vagy a végső m/s értéket kell szorozni
-tal.
Hiba 2. A tapadási tényezőt állandó anyagjellemzőként
kezelik.
A
erősen függ a burkolattól, víztől, hőmérséklettől,
gumiabroncs-állapottól és a kerék csúszásától. A táblázatbeli irányérték
csak becslésre való.
Hiba 3. A kicsúszási és a borulási határ
összekeverése.
Személyautónál sokszor a kicsúszási határ a kisebb, ezért a jármű inkább
csúszik. Magas súlypontú, keskeny nyomtávú járműnél viszont a borulási
határ lehet mértékadó, ezért a két értéket külön kell kiszámítani.
Hiba 4. Nem veszik figyelembe a terhelést.
A levezetésben a tömeg kiesik, de a súlypontmagasság és a súlypont
helyzete a rakománytól függ. A tetőcsomagtartóra rakott teher különösen
növeli a borulási kockázatot.
1. feladat (A). Definiáld a tapadási tényezőt és a centripetális gyorsulást, és írd fel mindkét összefüggést.
2. feladat (A). Egy kanyar ívsugara , a tapadási tényező becsült értéke . Mennyi a kicsúszási határsebesség m/s-ban és km/h-ban?
3. feladat (B). Egy jármű nyomtávja , súlypontmagassága . A kanyar sugara , a tapadási tényező . Számítsd ki a borulási és a kicsúszási határsebességet. Melyik a mértékadó, és mit jelent ez a gyakorlatban?
4. feladat (B). Ugyanaz a jármű sugarú kanyarban halad. A tapadási tényező száraz úton , nedves úton . Mennyi a megengedett határsebesség a két esetben km/h-ban? Mennyi a maximális oldalgyorsulás a két útállapoton?
5. feladat (C). Miért lehet egy magas, rakományos kisteherautónál a borulási határ kisebb, mint egy alacsony személyautónál, még akkor is, ha a tapadási tényezőjük azonos? Vezesd le a borulási határsebesség képletét, és mutass rá a nyomtáv és a súlypontmagasság szerepére.
6. feladat (D). Ügyfélpanasz: egy jármű vizes körforgalomban, kb. 30 km/h-s sebességnél kifarol. A körforgalom ívsugara kb. 12 m, a vizes aszfalt tapadási tényezője becsülve . Számold ki a kicsúszási határsebességet, és sorold fel legalább három műszaki okot, amit a műhelyben meg kell vizsgálni.
1. feladat. A tapadási tényező a megcsúszás nélkül átvihető maximális oldalirányú erő és a kerék normál terhelésének aránya. A centripetális gyorsulás , a kanyar középpontja felé mutat.
2. feladat.
.
3. feladat.
Borulási határ:
.
Kicsúszási határ:
.
A kicsúszási határ kisebb, tehát ez a jármű várhatóan előbb csúszik meg,
mint borul.
4. feladat.
Száraz úton:
.
Nedves úton:
.
A maximális oldalgyorsulás
:
szárazon
,
nedvesen
.
5. feladat.
A borulási határsebességet a billenési nyomaték egyensúlyából vezetjük
le:
Magas rakományos járműnél
nagy, a
hányados kicsi, ezért a borulási határsebesség alacsony. Az alacsony
személyautónál
kicsi, a nyomtáv kedvező, így a borulási határ nagyobb lehet, mint a
kicsúszási.
6. feladat.
.
A 30 km/h-s sebesség meghaladja a becsült határt, ezért a kifarolás
fizikailag várható. Vizsgálandó: gumiabroncsok futófelülete, nyomása és
típusa; a hátsó futómű lengéscsillapítói és rugói; a kerékbeállítás; az
ESP/ABS hibakódok és érzékelők; a jármű terhelése és a rakomány
súlypontja.
Ívmenetben a járműre a kanyar középpontja felé mutató centripetális gyorsulás hat, amelyet a kerekek és az út közötti tapadási erő hoz létre. A megcsúszás nélküli oldalirányú erő maximuma , ezért a kicsúszási határsebesség . A borulási határsebesség közelítőleg , ahol a nyomtáv, a súlypontmagasság. Ha , a jármű előbb borulhat; ha , előbb csúszik meg. A tapadási tényező nem állandó, hanem függ a burkolattól, a nedvességtől, a hőmérséklettől és a gumiabroncs állapotától. A modern menetstabilizáló rendszerek a kanyarodási szándék és a jármű tényleges reakciója közötti eltérést fékezéssel és nyomatékcsökkentéssel korrigálják.
Továbbvitt eredmény. A kicsúszási határsebesség, a tapadási tényező és az oldalgyorsulás szerepét használjuk a Kerekek és gumiabroncsok alfejezetben a gumiabroncs-tapadás, a vízenfutás és a futófelület-mintázat értékelésénél; a Kormánygeometria és kerékállás-jellemzők alfejezetben az oldalvezetési szög és a kerékbeállítás kapcsán; valamint a(z) A fékezés fizikája, a fékek osztályozása és az előírások alfejezetben a fékezés és a tapadási korlát összehasonlításánál.
A centripetális gyorsulás, a tapadási erő és a billenési nyomaték levezetése a mechanika stabil alapegyenleteiből származik. A táblázatban megadott tapadási tényezők tanulási irányértékek, nem mérési eredmények; a tényleges út- és gumiabroncs-adatok a gyártóktól és a helyszíni mérésektől függenek. A járműparaméterek (nyomtáv, súlypontmagasság, megengedett sebesség, ESP-beavatkozási küszöb) minden esetben gyártói javítási és vizsgálati adatokkal ellenőrizendők. A menetstabilizáló rendszerekre vonatkozó ENSZ-EGB és EU-előírások számát, hatályát és követelményeit külön forrásból kell ellenőrizni.