25.1 Kormánygeometria és kerékállás-jellemzők

25.1.1 Motiváció

Egy autószerelő gyakran találkozik olyan panasszal, hogy a jármű húz valamelyik oldalra, a kormány ferdén áll egyenes menetben, vagy az első gumiabroncsok belső vagy külső éle egyenetlenül kopik. A tulajdonos általában a gumiabroncsot hibáztatja, pedig a panaszok többsége a kormánygeometria és a kerékbeállítás hibájára vezethető vissza. Ha a szerelő ilyenkor csak kicseréli az abroncsot anélkül, hogy megmérné a kerékdőlést, az utánfutást vagy a kerékösszetartást, a hiba rövid időn belül újra megjelenik, és a jármű vezethetősége is romlik. A kormánygeometria pontos ismerete ahhoz is kell, hogy a kormánymű szerelése után vagy futóműalkatrész cseréjekor a beállítást szakszerűen elvégezzük, és ne rontsuk el a jármű önbeálló tulajdonságait.

25.1.2 Szemléletes kép

Amikor egy gumiabroncs kanyarban oldalirányú erőt ad át, a gumi futófelülete a deformáció miatt nem pontosan a kerék középsíkjának irányában halad: a kerék középsíkja és a tényleges haladási irány egy kis szöget zár be. Ezt a szöget kúszási szögnek nevezzük, és a gumiból származó oldalvezetési erő éppen e szög következménye.

A gumiabroncs kúszási szöge - Szemléltető vektorábra: a kerék középsíkja mentén mért gördülési sebesség és az oldalirányú csúszás összege adja a tényleges haladási irányt. A kerék középsíkja (vízszintes) és a v eredő által bezárt szög az α kúszási szög; a tengelybeosztás csak arányokat mutat.

Az ábrán a vízszintes vxv_x vektor a kerék középsíkjával párhuzamos gördülési sebesség, a függőleges vyv_y az abroncs oldalirányú csúszásából adódó sebességösszetevő, a szaggatott vonallal rajzolt vv pedig a kettő eredője, vagyis a tényleges haladási irány. A kerék középsíkja és a vv eredő közötti szög a kúszási szög. A kúszási szög tehát nem egyszerűen „csúszást” jelent, hanem a gumiabroncs rugalmas deformációjának mérőszáma.

25.1.3 Definíció és összefüggés

Definíció. A kormánygeometria a kormányzott kerekek és a kormányberendezés azon geometriai jellemzőinek összessége, amelyek meghatározzák a kerekek elmozdulását kormányzáskor, a kerékdőlést, a csapterpesztést, az utánfutást, a legördülési sugarat és a kerékösszetartást.

Definíció. A kúszási szög az a szög, amely a kerék középsíkja és a gumiabroncs tényleges haladási iránya között jön létre oldalirányú erő hatására. Jele α\alpha, mértékegysége fok vagy radián.

Összefüggés. A kúszási szög közelítőleg a kerék középsíkra merőleges oldalirányú sebesség és a haladási sebesség arányából számítható:
tan⁡α=vyvx. \tan\alpha = \frac{v_y}{v_x}.
Kis α\alpha esetén tan⁡α≈α\tan\alpha \approx \alpha (radiánban).

Definíció. A kerékdőlés (camber, műhelyi szóhasználatban „dőlés”) a kerék középsíkja és a függőleges sík közötti szög, elölnézetben. Jele γ\gamma. Ha a kerék felső része kifelé dől, pozitív, ha befelé, negatív kerékdőlésről beszélünk.

Definíció. A csapterpesztés (steering axis inclination, SAI) a kormányzási tengely elölnézeti, befelé irányuló dőlése a függőlegeshez képest. Jele σ\sigma. A kormányzási tengely a felső és alsó csuklóponton átmenő egyenes, amely körül a kerék kormányzáskor elfordul.

Definíció. Az utánfutás (caster) a kormányzási tengely hátrafelé irányuló dőlése oldalnézetben, a függőlegeshez képest. Jele τ\tau. Ha a tengely felső pontja hátrafelé dől, az utánfutás pozitív; ha előre, negatív.

Definíció. A legördülési sugár (scrub radius) a kerék középsíkja és a kormányzási tengely útfelületi metszéspontja közötti oldalirányú távolság. Jele rlegr_{\text{leg}}. Ha a metszéspont a kerékfelfekvés középpontjától befelé (a jármű középvonala felé) esik, a legördülési sugár pozitív, ha kifelé, negatív (ellenőrizendő: a használt szabvány előjelkonvenciója).

Definíció. A kerékösszetartás (toe-in) a kormányzott kerekek hossztengelyeinek egymáshoz viszonyított helyzete. Pozitív összetartás, ha a kerekek elülső pontjai közelebb vannak egymáshoz, mint a hátsó pontjaik; ellenkező esetben széttartásról (toe-out) beszélünk. Jele δtoe\delta_{\text{toe}}.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Kerékállás-jellemzők elöl-, oldal- és felülnézetben, előjelekkel, valamint a kormánytrapéz Ackermann-vázlata a közös fordulási középponttal.
Kerékállás-jellemzők: (a) elölnézet – kerékdőlés, csapterpesztés, legördülési sugár; (b) oldalnézet – utánfutás; (c) felülnézet – összetartás; (d) Ackermann-elv

Az ábrán a szögek nagyítva láthatók. Elölnézetben a negatív kerékdőlésű kerék teteje befelé dől, a kormányzási tengely (szaggatott) teteje szintén befelé dől (csapterpesztés); a tengely útfelületi döféspontja (▫) és a felfekvés közepe (●) közötti távolság a legördülési sugár. Oldalnézetben a pozitív utánfutású tengely döféspontja a felfekvési pont előtt van. Felülnézetben összetartásnál az elülső távolság (A) kisebb a hátsónál (B). Az Ackermann-vázlaton a két kormányzott kerék tengelyvonala a hátsó tengely vonalán lévő közös fordulási középpontban metszi egymást. A HTML-kiadás kalkulátora a szögekből kiszámolja a legördülési sugarat és előjelét, az utánfutási utat, az összetartást milliméterben (s=Dtan⁡δs = D\tan\delta) és az ideális külső kerékszöget.

25.1.4 Felépítés és működés

A kormányzás feladata, hogy a vezető elfordítsa a kormányzott kerekeket, és így a jármű pályáját megváltoztassa. A járművek túlnyomó többségénél az első kerekeket kormányozzuk. A kerék a tengelycsonk (steering knuckle) csapágyaiban fordul el; a tengelycsonk maga a felső és alsó gömbcsuklón vagy a rugóstag felső csapágyán és az alsó gömbcsuklón keresztül csatlakozik a kerékfelfüggesztő elemhez. Ezt a két csuklópontot összekötő egyenes a kormányzási tengely; ez általában nem esik egybe sem a kerék középsíkjával, sem a függőlegessel. A kormánytrapéz a bal és jobb oldali tengelycsonk karját, a kormányösszekötő rudat és a kormányművet köti össze, és a két kerék eltérő szögű elfordítását hozza létre.

Ackermann-elv. Kanyarban a belső kerék kisebb sugarú köríven gurul, mint a külső, ezért a belső kereket nagyobb szögben kell elfordítani. Az ideális eset az, ha a két kormányzott kerék tengelye és a hátsó tengely egy közös pillanatnyi fordulási középpontra mutat. A kormánytrapéz ezt a feltételt közelíti. A fordulási szögkülönbségre érvényes közelítő összefüggés:
1tan⁡δk−1tan⁡δb=bL, \frac{1}{\tan \delta_{\text{k}}} - \frac{1}{\tan \delta_{\text{b}}} = \frac{b}{L},
ahol δb\delta_{\text{b}} a belső, δk\delta_{\text{k}} a külső kerék kormányzási szöge, bb a kormányzási tengelyek oldaltávolsága, LL pedig a tengelytáv. A kormánytrapéz geometriája a gyakorlatban úgy lett kialakítva, hogy a kis és közepes kormányzási szögeknél jól közelítse ezt az összefüggést.

Kerékdőlés. A kerékdőlés hatása kettős. Kanyarban a karosszéria oldalirányban megdől, ami a külső kerék dőlésszögét pozitív irányba változtatná; ezért a járműveknél gyakran kis negatív kerékdőlést alkalmaznak, hogy kanyarban a külső kerék közel függőlegesen álljon, és a gumiabroncs teljes felülete érintkezzen az úttal. Ugyanakkor a kerékdőlés a gumiabroncs belső vagy külső élén fokozott kopást okoz, ha az érték túl nagy, vagy ha a két kerék között nagy a különbség.

Csapterpesztés. A kormányzási tengely befelé dőlése a kerék elfordításakor emeli a jármű elejét, mert a kerékpánt középpontja a kormányzási tengely körül kis íven mozog. Ez az emelés a jármű súlyerejének visszatérítő nyomatékát hozza létre, ezért a kormány a kanyarból elengedve magától visszaáll egyenesbe. A csapterpesztés egyúttal csökkenti a pozitív legördülési sugarat, ami a fékezési és hajtási erők kormányra gyakorolt hatását mérsékli.

Utánfutás. A pozitív utánfutás a kormányzási tengely útfelületi metszéspontját a kerék felfekvési pontja elé helyezi. Ez az oldalerővel arányos önbeálló nyomatékot hoz létre, és javítja az egyenesfutást. Ha az utánfutás túl kicsi, a kormány „súlytalan”, és a jármű iránytartása romlik; ha túl nagy, a kormányzás nehézzé válik, és a kerék felfekvési pontján nagyobb dinamikus erők ébredhetnek. A jármű a pozitívabb dőlésű és a kisebb utánfutású kerék oldala felé húz (ellenőrizendő).

Legördülési sugár. A legördülési sugár a fékezési, hajtási és útsebesség-különbségből származó erők kormányrudazatra gyakorolt nyomatékát határozza meg. A nullához közeli legördülési sugár kevésbé érzékeny a féloldalas fékerő-különbségre; a negatív legördülési sugár fékezéskor befelé fordítja a kormányt, ami a járművet egyenesben tartja. A legördülési sugár a kerékdőlés, a csapterpesztés és a felnieltolás együttes eredménye.

Kerékösszetartás. A pozitív összetartás kompenzálja a gumiabroncs és a kormányrudazat rugalmas deformációját, ezért egyenes haladáskor a kerekek ténylegesen párhuzamosan, közelítőleg nulla kúszási szöggel gurulnak. A széttartás a járművet idegesen irányíthatóvá teszi, és a belső gumiéleken fűrészfogas kopást okoz. A pontos értéket a gyártó a kerékbeállítási adatlapon adja meg; a mérőszámot fokban vagy a kerékpánt peremén mért milliméterben szokták megadni.

Kúszási szög és alul-/túlkormányzottság. Kanyarban a gumiabroncsok oldalirányú erőt csak kúszási szög kialakulásával tudnak átvinni. Ha az első kerekek átlagos kúszási szöge nagyobb, mint a hátsóké, a jármű eleje jobban csúszik kifelé, mint a far: ez az alulkormányzottság (understeer). Ha a hátsó kúszási szög a nagyobb, a jármű far a kanyar külső oldala felé tör ki: ez a túlkormányzottság (oversteer). A kúszási szögek viszonyát a futómű geometriája, a gumiabroncs merevsége, a terheléseloszlás és a hajtás is befolyásolja. A menetstabilizáló rendszerek éppen ezt a viszonyt figyelik és korrigálják, ahogyan a(z) Ívmenet, tapadás, kicsúszási és borulási határsebesség alfejezetben láttuk.

25.1.5 Kidolgozott példák

Számítás. Az elsőkerék-összetartást gyakran szögpercben adják meg. Számítsuk át az egy kerékre vonatkozó δtoe=0∘10′\delta_{\text{toe}} = 0^{\circ}10' értéket milliméterre, ha a kerékpánt mérőperemének átmérője D=580mmD = 580\,\text{mm}.
1. A szöget fokba váltjuk: 10′=1060∘=0,1667∘10' = \frac{10}{60}{}^{\circ} = 0{,}1667^{\circ}.
2. Kis szög esetén a lineáris elmozdulás: s=D⋅tan⁡δs = D \cdot \tan\delta.
3. Behelyettesítés: s=580mm⋅tan⁡0,1667∘=580⋅0,00291≈1,69mms = 580\,\text{mm} \cdot \tan 0{,}1667^{\circ} = 580 \cdot 0{,}00291 \approx 1{,}69\,\text{mm}.
4. Szimmetrikus beállításnál a teljes, bal és jobb kerékre összeadott érték megközelítőleg 2⋅1,69=3,38mm2 \cdot 1{,}69 = 3{,}38\,\text{mm}.
5. Ellenőrzés: a kapott érték a tipikus személyautó-összetartások tartományába esik (ellenőrizendő: gyártói adat).

Számítás. A futóműbemérő műhelyben 2,4mm2{,}4\,\text{mm} teljes összetartást mutat két kerékre, a kerékpánt átmérője D=590mmD = 590\,\text{mm}. Mekkora ez fokban és szögpercben?
1. A teljes lineáris értékből az egy kerékre jutó érték: skerék=2,42=1,2mms_{\text{kerék}} = \frac{2{,}4}{2} = 1{,}2\,\text{mm}.
2. A szög: tan⁡δ=skerékD=1,2590=0,00203\tan\delta = \frac{s_{\text{kerék}}}{D} = \frac{1{,}2}{590} = 0{,}00203.
3. Ebből δ=arctan⁡0,00203=0,116∘\delta = \arctan 0{,}00203 = 0{,}116^{\circ}.
4. Szögpercben: 0,116∘⋅60=6,96′≈7′0{,}116^{\circ} \cdot 60 = 6{,}96' \approx 7'.
5. Ellenőrzés: az eredmény nagyságrendje megfelel a szokásos beállítási tartománynak, de a pontos előírt értéket a gyártói adat határozza meg.

25.1.6 Előírás

Előírás. A kerékbeállítási szögeket mindig a gyártó javítási utasítása szerint, a megadott tűréssel és mérési feltételekkel (üres tömeg, előírt gumiabroncsnyomás, üzemanyagszint, kormány középállás) kell beállítani. Az itt megadott számértékek tanulási példák (ellenőrizendő: az adott jármű gyártói beállítási adata és a vonatkozó műszaki előírás). A futóműbeállítás megkezdése előtt a kormányrudazatot, a gömbcsuklókat, a lengőkar-szilenteket és a kormánymű holtjátékát ellenőrizni kell; kopott alkatrészekkel a beállítás nem végezhető el.

25.1.7 Minőségellenőrzés

A kerékbeállítás ellenőrzésére futóműbemérő állványt használnak. A korszerű berendezés háromdimenziós kamerás vagy CCD-érzékelős célzótárcsákkal méri a kerékdőlést, az utánfutást, a csapterpesztést, a kormányzási szögkülönbséget és az összetartást. A mérés előtt a járművet sík felületen kell elhelyezni, a gumiabroncsok nyomását a gyártói értékre kell állítani, és a járművet a gyártó által előírt terhelési állapotba kell hozni. A kormányt középállásba kell fordítani, majd a mérőrendszer kalibrálása után a kerék elfordításával a csapterpesztési tengely geometriáját is meghatározza.

Ellenőrzőlista egy futóműbemérés előtt:

  1. Gumiabroncsnyomás ellenőrzése.
  2. A jármű terhelési állapota (üres, félterhelés vagy teljes terhelés) a gyártói utasítás szerint.
  3. A futómű holtjátékának vizsgálata: gömbcsuklók, szilentek, kerékcsapágy.
  4. A kormánymű és a kormányrudazat ellenőrzése.
  5. A kormány középállásának beállítása.
  6. A mérés jegyzőkönyvben rögzítése.
  7. Beállítás után próbaút és ismételt ellenőrzés.

25.1.8 Valós életbeli alkalmazás

Egy ügyfél hároméves alsó-középkategóriás személygépkocsival érkezik, mert a jármű egyenes haladásnál jobbra húz, és a jobb első abroncs belső éle erősen kopott. A kormány egyenes állásban szinte vízszintes, de az autó folyamatosan jobbra tart. A szervizben először a gumiabroncsokat ellenőrzik, majd futóműbemérést végeznek. A mérési jegyzőkönyv szerint a bal első kerék dőlése −0,2∘-0{,}2^{\circ}, a jobb első kerék dőlése −1,9∘-1{,}9^{\circ} (a gyártói tűrés például −0,5∘±0,5∘-0{,}5^{\circ} \pm 0{,}5^{\circ} – ellenőrizendő); az utánfutás a bal oldalon 4,1∘4{,}1^{\circ}, a jobb oldalon 2,6∘2{,}6^{\circ}. A szakember megállapítja, hogy a jobbra húzást főként az utánfutás-különbség okozza (a jobb oldal 1,5°-kal kisebb utánfutású), a jobb kerék túl negatív dőlése pedig a belső élkopás oka (a dőléskülönbség önmagában ellenkező irányba, balra hatna). A futóművön az állító excentercsavarokkal a dőlést és az utánfutást beállítják, ha a konstrukció lehetővé teszi. Amennyiben az értékek nem állíthatók, a kerékfelfüggesztő elem (például egy hajlott lengőkar vagy ütközés miatt deformálódott rugóstag) cseréje szükséges. A javítás után ismételt bemérés, próbaút és a gumikopás későbbi ellenőrzése következik.

A tanuló számára itt a legfontosabb tanulság az, hogy a húzás nem önmagában gumiabroncs-probléma, hanem a kerékbeállítási jellemzők oldalankénti különbsége.

25.1.9 Tipikus hibák

  1. Hibás átszámítás a milliméterben megadott összetartásnál. A tanuló a kerékpánt átmérő helyett a gumiabroncs külső átmérőjét használja, vagy elfelejti, hogy a lineáris érték a mérőperem átmérőjétől függ. Helyes: a mérési pont átmérőjét kell használni, és a szöget radiánba vagy fokba pontosan átváltani.

  2. A kormány ferde állása miatt a futóműbemérést nem központi helyzetben végzik. Ha a kormány nem pontos középállásban áll a méréskor, a mért összetartás és a kormányzási szögkülönbség hamis lesz. Helyes: a kormányt a gyártó által megadott helyzetbe kell állítani.

  3. A hibás beállítást csak a kormányösszekötő rúd egyik oldalán korrigálják. Ez a kormány ferde állásához és aszimmetrikus kormányzási szögekhez vezet. Helyes: a beállítást a gyártói utasítás szerint, szimmetrikusan vagy a kormány középállását megtartva kell végezni.

  4. A kerékdőlést úgy magyarázzák, mint a kerék függőlegestől való eltérését, de nem veszik figyelembe a csapterpesztést. A kettőt elölnézetben együtt, de külön kell értelmezni; a kerékdőlés a kerék középsíkjára, a csapterpesztés a kormányzási tengelyre vonatkozik.

  5. A beállítási jellemzőket szigetelten szemlélik. Például a kerékösszetartást beállítják anélkül, hogy a kerékdőlést vagy az utánfutást ellenőrizték volna, holott azok hibája ugyanúgy húzást és gumiabroncskopást okoz.

25.1.10 Önellenőrzés

  1. Igaz-e, hogy a pozitív kerékösszetartás azt jelenti, hogy a kerekek elülső pontjai távolabb vannak egymástól, mint a hátsó pontjaik? Indokolj.
  2. Melyik kerékbeállítási jellemző helyezi a kormányzási tengely útfelületi metszéspontját a kerék felfekvési pontja elé, és milyen hatása van?
  3. Egy gumiabroncs kúszási szöge 1,2∘1{,}2^{\circ}. Számítsa át radiánba, és közelítőleg adja meg az oldalirányú sebesség arányát, ha a haladási sebesség vx=20m/sv_x = 20\,\text{m/s}.
  4. Milyen tünetre utal, ha a jobb első kerék dőlése −1,8∘-1{,}8^{\circ}, a bal első kerék dőlése −0,2∘-0{,}2^{\circ}?
  5. Miért kell a futóműbemérés előtt a gumiabroncsnyomást ellenőrizni?

25.1.11 Feladatok

1. feladat (A) Definiálja a kerékdőlést, a csapterpesztést és az utánfutást saját szavaival, és adja meg, melyik síkban értelmezzük őket.

2. feladat (A) Egy kerék összetartási szöge egy elsőkerékre vonatkoztatva 0∘12′0^{\circ}12', a mérőperem átmérője D=580mmD = 580\,\text{mm}. Számítsa ki az egy kerékre jutó lineáris összetartást milliméterben.

3. feladat (B) A futóműbemérő 2,8mm2{,}8\,\text{mm} teljes összetartást mutat két kerékre, a mérőperem átmérője D=590mmD = 590\,\text{mm}. Számítsa ki az egy kerékre jutó összetartási szöget fokban és szögpercben.

4. feladat (B) Rajzolja le vagy írja le a kormánytrapéz elvi vázlatát, és magyarázza el, miért fordul a belső kerék kanyarban nagyobb szögben, mint a külső. Melyik geometriai elv írja le ezt?

5. feladat (C) Egy személygépkocsi kanyarban alulkormányzottan viselkedik. Az első kerekek átlagos kúszási szöge 5,5∘5{,}5^{\circ}, a hátsóké 3,5∘3{,}5^{\circ}. Számítsa ki a kúszási szögek különbségét, és magyarázza el, milyen járműreakcióra számíthat a vezető.

6. feladat (D) Ügyfél panasza: az autó balra húz, a bal első gumi külső éle erősen kopik. A mérési adatok: bal első kerékdőlés +1,6∘+1{,}6^{\circ} (gyártói tűrés 0∘±0,5∘0^{\circ} \pm 0{,}5^{\circ} – ellenőrizendő), jobb első kerékdőlés −0,1∘-0{,}1^{\circ}, utánfutás mindkét oldalon 3,8∘±0,2∘3{,}8^{\circ} \pm 0{,}2^{\circ}. Az összetartás 0∘8′0^{\circ}8' mindkét keréken. Milyen hibát valószínűsíthet, és milyen javítást javasol?

25.1.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. Pozitív kerékösszetartásnál a kerekek elülső pontjai közelebb vannak egymáshoz, mint a hátsó pontjaik.
  2. Az utánfutás. A pozitív utánfutás önbeálló nyomatékot hoz létre, javítja az egyenesfutást és a kormány visszatérését.
  3. 1,2∘1{,}2^{\circ} átváltása: 1,2⋅π180=0,0209rad1{,}2 \cdot \frac{\pi}{180} = 0{,}0209\,\text{rad}. Az arány: tan⁡α=vyvx\tan\alpha = \frac{v_y}{v_x}, ezért vy=vx⋅tan⁡α=20⋅tan⁡0,0209≈0,42m/sv_y = v_x \cdot \tan\alpha = 20 \cdot \tan 0{,}0209 \approx 0{,}42\,\text{m/s}.
  4. A jobb első kerék a tűrésnél negatívabb: a jobb abroncs belső éle kopik; a dőléskülönbség önmagában a pozitívabb (bal) oldal felé húzná a járművet – a húzás irányát a többi jellemzővel (utánfutás, összetartás, abroncs) együtt kell értékelni.
  5. A gumiabroncsnyomás befolyásolja a gumiabroncs rugómerevségét, a futófelület érintkezését és a kerékbeállítási mérés geometriáját; hibás nyomás téves mérési eredményt ad.

1. feladat megoldása
- Kerékdőlés: a kerék középsíkja és a függőleges sík közötti szög elölnézetben.
- Csapterpesztés: a kormányzási tengely elölnézeti, befelé dőlése a függőlegeshez képest.
- Utánfutás: a kormányzási tengely oldalnézeti, hátrafelé dőlése a függőlegeshez képest.

2. feladat megoldása
Adott: D=580mmD = 580\,\text{mm}, δ=0∘12′\delta = 0^{\circ}12'.
Fok: 12′=0,2∘12' = 0{,}2^{\circ}, tehát δ=0,2∘\delta = 0{,}2^{\circ}.
Képlet: s=D⋅tan⁡δs = D \cdot \tan\delta.
Számítás: tan⁡0,2∘=0,00349\tan 0{,}2^{\circ} = 0{,}00349, így s=580⋅0,00349=2,02mms = 580 \cdot 0{,}00349 = 2{,}02\,\text{mm}.
Válasz: körülbelül 2,0mm2{,}0\,\text{mm} egy kerékre, szimmetrikusan a teljes összetartás kb. 4,0mm4{,}0\,\text{mm}.

3. feladat megoldása
Adott: teljes 2,8mm2{,}8\,\text{mm}, D=590mmD = 590\,\text{mm}.
Egy kerékre: s=1,4mm=0,0014ms = 1{,}4\,\text{mm} = 0{,}0014\,\text{m}.
tan⁡δ=0,00140,59=0,00237\tan\delta = \frac{0{,}0014}{0{,}59} = 0{,}00237.
δ=arctan⁡0,00237=0,136∘\delta = \arctan 0{,}00237 = 0{,}136^{\circ}.
Szögperc: 0,136⋅60=8,2′≈8′0{,}136 \cdot 60 = 8{,}2' \approx 8'.
Válasz: az egy kerékre vonatkozó szög körülbelül 0∘8′0^{\circ}8'.

4. feladat megoldása
A kormánytrapéz vázlata két lengőkarral (a tengelycsonk kormánykarjai) és a közös nyomtávrúddal. A tengelycsonk karok a jármű középvonala felé mutatnak, ezért a nyomtávrúd oldalirányú elmozdulásakor a belső kerék karja nagyobb szögben fordul, mint a külsőé. Ezt az Ackermann-elv írja le: a két kormányzott kerék és a hátsó tengely egy közös pillanatnyi középpontra mutat, mert a kerekek csúszás nélkül különböző sugarú köríveken gurulnak.

5. feladat megoldása
A kúszási szögek különbsége: Δα=5,5∘−3,5∘=2,0∘\Delta \alpha = 5{,}5^{\circ} - 3{,}5^{\circ} = 2{,}0^{\circ}.
Ez a vezető számára azt jelenti, hogy a kanyar felé kell növelnie a kormányszöget, mert a jármű eleje kifelé tolódik; az autó „nem veszi be a kanyart”. A jelenség az alulkormányzottság.

6. feladat megoldása
A bal első kerékdőlés +1,6∘+1{,}6^{\circ}, ami a gyártói tűrésből kifelé lóg, ezért a bal első abroncs külső éle erősen kopik, és a jármű balra húz. A jobb oldali érték közel középértéken van. Az utánfutás szimmetrikus. A húzás és a kopás oka a bal oldali pozitív kerékdőlés. A javítás: a bal első kerék dőlését a gyártói tűrésre kell állítani, ha az adott futómű rendelkezik dőlésállítással; ha nem, a felfüggesztő alkatrész (például a rugóstag, a csapágyház vagy a bekötési pont) sérülésére kell gyanakodni, és az alkatrészt ki kell cserélni. Beállítás után futóműbemérés és próbaút szükséges.

25.1.13 Rövid összefoglaló

A kormánygeometria a kormányzott kerekek elfordulási és beállítási jellemzőit foglalja rendszerbe. A kerékdőlés a kerék középsíkjának függőlegestől való dőlése; a csapterpesztés a kormányzási tengely elölnézeti, az utánfutás pedig az oldalnézeti dőlése. A legördülési sugár a kormányzási tengely és a kerék középsíkja útfelületi metszéspontja közötti távolság. A kerékösszetartás a kormányzott kerekek párhuzamossági hibáját adja meg; milliméterben mérve az érték függ a mérőperem átmérőjétől, átszámítása s=D⋅tan⁡δs = D \cdot \tan\delta. A tengelycsonk-kormányzás és a kormánytrapéz az Ackermann-elv szerint a belső kereket nagyobb szögben mozdítja el, mint a külsőt. A gumiabroncs oldalvezetését a kúszási szög jellemzi; az első és hátsó kúszási szögek viszonya adja az alul- vagy túlkormányzottságot. A hibás beállítás félrehúzást, rendellenes gumiabroncskopást és rossz kormány-visszatérést okoz. Továbbvitt eredmény. A kormányzási szögkülönbség, a kerékbeállítási jellemzők és a kormánytrapéz geometriája elengedhetetlen a Kormányművek és kormányrudazat alfejezetben a kormányrudazat mozgásának és a kormánymű csatlakoztatásának, valamint a Futóműbemérés alfejezetben a mérési eljárás és a beállítási értékek értelmezéséhez.

25.1.14 Források és ellenőrzési hiányok

A kormánygeometria és a kerékbeállítási jellemzők leírása a járműmechanika stabil műszaki alapjain nyugszik. A megadott beállítási értékek, tűrések és átszámítási példák tanulási példák. A gyártói beállítási adatokat, a mérési feltételeket és az esetleges hatósági követelményeket az adott jármű javítási utasításából és a hatályos nemzeti/uniós előírásokból kell ellenőrizni. A kormányzási szögkülönbségre vonatkozó b/Lb/L összefüggés a kormánytrapéz idealizált geometriájából származik; a konkrét járműveknél a gyártói konstrukció ettől kissé eltérhet. A kúszási szög és az alul-/túlkormányzottság kapcsolata minőségi leírás, a pontos menetdinamikai jellemzőket a gyártói mérési adatok és a vonatkozó járműdinamikai szabványok adják meg (ellenőrizendő: gyártói futóműbeállítási adatok, mérési eljárás).