4.5 Hidraulikus, pneumatikus és gépjárműrendszer-rajzok olvasása

A hidraulikus vagy pneumatikus kapcsolási rajz első ránézésre bonyolult ábra, pedig pontosan az a feladata, hogy a munkalapon is gyorsan megmutassa: honnan jön a nyomás, melyik szelep merre engedi a közeget, és melyik munkahenger végez erőhatást. A későbbi fejezetekben – például a fékrendszernél, a szervokormánynál vagy a légfékeknél – mindig ilyen rajzból kell dolgoznod.

4.5.1 Szemléletes kép

Képzelj el egy műhelyhelyzetet: a fékpedál hosszú úton süllyed, a műszerfalon világít a fékrendszer visszajelzője. A szerelő kinyitja a gyártói javítási utasítást, és a kétkörös fék hidraulikus vázlatát nézi. A rajzon a tandem főfékhengerből két, eltérő vonallal jelölt kör indul; a bal első és a jobb hátsó fék egy körben van, a másik kör a másik két kereket táplálja. A rajzon azonnal látszik: ha az egyik kör nyomása megszűnik, a másik kör két keréken továbbra is fékez. A jelölések, a szelep- és hengerjelek ismerete nélkül a hibakeresés csak találgatás; velük viszont a tünetből célzott mérés lesz.

4.5.2 Definíciók és alapösszefüggések

Definíció. A hidraulikus rendszer zárt rendszerben áramló folyadékkal (hidraulikaolaj, fékfolyadék) továbbít energiát; a pneumatikus rendszer sűrített levegővel.

Definíció. A nyomás a felületre ható erő és a felület hányadosa:

p=FA,p = \frac{F}{A},

ahol pp a nyomás Pa vagy bar egységben, FF az erő N-ban, AA a felület m²-ben. A gyakorlatban 1bar=100kPa=105Pa1\,\text{bar}=100\,\text{kPa}=10^5\,\text{Pa}, a hidraulikában gyakran 5–20 MPa, pneumatikában jellemzően 0,6–1 MPa közötti üzemi nyomásról beszélünk (ellenőrizendő: a jármű vagy gép gyártói adata).

Összefüggés. Pascal-törvény (zárt nyugvó folyadékban a külső nyomás minden irányban veszteség nélkül terjed):

F1A1=F2A2,azazF2=F1⋅A2A1.\frac{F_1}{A_1} = \frac{F_2}{A_2}, \quad \text{azaz} \quad F_2 = F_1 \cdot \frac{A_2}{A_1}.

A hidraulikus rendszer tehát erőáttételt valósít meg: kis dugattyúra kifejtett kis erőből nagy dugattyún nagy erő lesz. A térfogatáram – és ezzel a mozgás – fordítva arányos: ahol az erő nő, ott az elmozdulás kisebb.

Összefüggés. A dugattyú felülete kör keresztmetszet esetén:

A=πd24.A = \frac{\pi d^2}{4}.

Megjegyzés. A hidraulikaolaj gyakorlatilag összenyomhatatlan, ezért a fékpedál útja elsősorban a folyadék elmozdításától és a csövek rugalmasságától függ; a levegő összenyomható, ezért a légfékrendszerben tárolóra és nagyobb munkahengerekre van szükség.

4.5.3 A rajzjelek rendszere

A hidraulikus és pneumatikus kapcsolási rajzok nem a tényleges alkatrész kinézetét mutatják, hanem a funkciót: mi táplálja, mi vezérli, mi hajtja végre az energiát. A jelképek az ISO 1219 szabványcsaládon alapulnak; a részleteket a gyártói rajz és az aktuális szabványváltozat dönti el (ellenőrizendő: ISO 1219-1 és ISO 1219-2, valamint a gyártói rajzjelkulcs).

A rendszer elemeit három csoportra bontjuk:

Az alábbi ábra csak a rendszer szerkezeti rétegződését mutatja; a tényleges kapcsolási rajz ezen túl a vezetékek, a csatlakozók és a szelepállások pontos kapcsolatát is tartalmazza.

Hidraulikus/pneumatikus rendszer energiaellátó–irányító–végrehajtó rétege - Szemléltető vázlat; nem helyettesíti a gyártói kapcsolási rajzot.

A diagramon a nyíl iránya az energia útját mutatja: a tartályból és a szivattyúból kiinduló közeg az útszelepen keresztül jut a munkahengerhez.

4.5.4 Útszelepek jelölése

A hidraulikus rajz legfontosabb irányító eleme az útszelep. A jelölés tömör, de pontos rendszert követ.

Az útszelepet mezők (négyzetek) jelölik; egy mező egy kapcsolási állást mutat. A két szám a kapcsolatok és az állások számát adja meg:

Szabály. A rajzjelet úgy olvasd, hogy a nyugalmi állás (amelyet a rugó vagy a nyugalmi helyzet jele mutat) az egyik mező; a másik mező a működtetett állás. A mezőkben a nyilak a közeg áramlási útját, a zárt vonal (T alak) a lezárt csatlakozót jelzi.

Példa. Egy 3/2 útváltó, rugóval visszatérített, elektromosan működtetett jelének szöveges leírása: bal mezőben a P (nyomó) ág a T (tartály) felé zárt, a munkaág A a tartály felé nyitott; jobb mezőben P az A felé nyitott, T zárt. A jel melletti rugószimbólum mutatja, hogy áramtalanított állapotban a bal mező érvényes.

A további gyakori rajzjelek:

Elem Rajzjel lényege Mit tesz
Szivattyú kör, benne a kimenet felé mutató háromszög (hidraulikus: teli, pneumatikus: üres; ellenőrizendő: ISO 1219-1) folyadékot szállít, nyomást épít
Kompresszor kör, benne háromszög, a bemenő oldalnál szívójel sűrített levegőt termel
Munkahenger dugattyú és dugattyúrúd jele erőt és elmozdulást hoz létre
Hidromotor mint a szivattyú, de a háromszög csúcsa a bemenet felé mutat forgó mozgást ad
Visszacsapó szelep ülékre (V-alak) támaszkodó golyó (kör), rugóval vagy anélkül csak egy irányba enged
Nyomáshatároló egy mező, benne nyíl és rugó a beállított nyomás felett leürít
Fojtás keskeny szakaszon átvezető jel áramlási ellenállást, nyomásesést hoz létre
Tartály nyitott vagy zárt edény rendszer folyadék- vagy levegőtartálya

A betűjelek a hidraulikus és pneumatikus rajzokon is gyakoriak: P a nyomóág, T vagy R a tartály/visszafolyó ág, A és B a munkaágak. A fékrendszer rajzain ezek helyett a járműgyártók az áramútrajzokon megszokott egyedi jelöléseket is használhatnak, ezért mindig a rajz jelkulcsát nézd meg.

Az alábbi ábra egy rugóval középre állított, két oldalon elektromágnessel (Y1, Y2) működtetett 4/3 útváltó jelét mutatja nyugalmi (középső) állásban, kettős működésű munkahengerrel: a bal mezőben P→A és B→T párhuzamos nyilak, a középső mezőben mind a négy csatlakozó zárt (T alakú jelek), a jobb mezőben P→B és A→T keresztezett nyilak. Alul a szivattyú (teli háromszög a kimenet felé), a nyomáshatároló és a tartály. A HTML-kiadásban a vezérlés (Y1 / nincs / Y2) választható: a működő mező a csatlakozók elé csúszik, és látszik a dugattyú mozgása.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Három mezős útváltó: bal állásban P az A-ba, B a T-be; középen minden csatlakozó zárva; jobb állásban P a B-be, A a T-be; két oldalt rugó és mágnes; felette munkahenger.
4/3 útváltó zárt középállással és kettős működésű munkahenger

4.5.5 Rendszerrajzok olvasása

Kétkörös hidraulikus fék vázlata. A rajzon a tandem főfékhenger két dugattyúja két körbe táplál fékfolyadékot. Az egyik kör a bal első és a jobb hátsó, a másik a jobb első és a bal hátsó kerékfékhez vezet; ez a megosztás csökkenti annak a veszélyét, hogy egy kör hibája után teljesen fék nélkül maradjon a jármű (a gyártó más körfelosztást is használhat). A kerékfékek munkahengerként jelennek meg, az ABS-hidraulikaegység pedig az útszelepek és a visszacsapó szelepek csoportjaként.

Az átlós (X) felosztást felülnézetben mutatja az alábbi ábra: az 1. kör (folytonos vonal) a bal első és a jobb hátsó, a 2. kör (szaggatott vonal) a jobb első és a bal hátsó kerékfékhez vezet a tandem főfékhengerből az ABS-egységen át. Ha az 1. kör eltörik, a jobb első és a bal hátsó kerék fékez tovább. A HTML-kiadásban bármelyik kör „eltörhető”, és átlós vagy tengelyenkénti (II) felosztás választható.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Tandem főfékhenger két körrel: az egyik a bal első és jobb hátsó, a másik a jobb első és bal hátsó kerékfékhez vezet.
Átlós (X) kétkörös fékrendszer

Szervokormány vázlata. A szivattyú a tartályból szív, a fogasléces kormányműben lévő irányító szelep a kormányzási iránynak megfelelően nyit; a rásegítő munkahenger a fogaslécbe épített dugattyú. A fojtás a kormányzás sebességét csillapítja; a nyomáshatároló védi a rendszert.

Légfék vázlata. A kompresszor a légtartályt tölti, a nyomásszabályzó-leválasztó a beállított nyomást tartja. A fékpedálszelep a vezérlőnyomást arányosan engedi a pótkocsi vezérlő köréhez vagy a kerékfékmunkahengerekhez. A négykörös védőszelep elválasztja egymástól a köröket, így sérült kör leválasztható és a többi kör működőképes marad.

4.5.6 Kidolgozott példák

1. példa (hidraulikus emelő). Adott: egy kézi hidraulikus emelőben a kis henger dugattyúátmérője d1=12mmd_1=12\,\text{mm}, a nagy hengeré d2=55mmd_2=55\,\text{mm}. A kis dugattyúra F1=180NF_1=180\,\text{N} erőt fejtünk ki. Keresett: a nagy dugattyún elérhető F2F_2 erő. Képletek: A1=πd124A_1=\frac{\pi d_1^2}{4}, A2=πd224A_2=\frac{\pi d_2^2}{4}, p=F1A1p=\frac{F_1}{A_1}, F2=pA2F_2=pA_2.

Behelyettesítés: A1=π⋅(0,012)24=1,131⋅10−4m2,A_1=\frac{\pi \cdot (0{,}012)^2}{4}=1{,}131\cdot 10^{-4}\,\text{m}^2, A2=π⋅(0,055)24=2,376⋅10−3m2,A_2=\frac{\pi \cdot (0{,}055)^2}{4}=2{,}376\cdot 10^{-3}\,\text{m}^2, p=1801,131⋅10−4=1,59⋅106Pa=15,9bar,p=\frac{180}{1{,}131\cdot 10^{-4}}=1{,}59\cdot 10^6\,\text{Pa}=15{,}9\,\text{bar}, F2=1,59⋅106⋅2,376⋅10−3=3,78kN.F_2=1{,}59\cdot 10^6 \cdot 2{,}376 \cdot 10^{-3}=3{,}78\,\text{kN}.

Ellenőrzés: a felületviszony (55/12)2≈21(55/12)^2\approx 21, tehát az erő nagyságrendje 180N⋅21≈3,8kN180\,\text{N}\cdot 21 \approx 3{,}8\,\text{kN}, így az eredmény reális.

2. példa (pneumatikus henger). Adott: egy légfék munkahengere d=100mmd=100\,\text{mm} dugattyúátmérőjű, a rendszernyomás p=6,0barp=6{,}0\,\text{bar}. Keresett: a dugattyúrúdon kifejtett elméleti erő. Képlet: A=πd24A=\frac{\pi d^2}{4}, F=pAF=pA.

Behelyettesítés: A=π⋅(0,100)24=7,85⋅10−3m2,A=\frac{\pi\cdot(0{,}100)^2}{4}=7{,}85\cdot 10^{-3}\,\text{m}^2, p=6,0⋅105Pa,p=6{,}0\cdot 10^5\,\text{Pa}, F=6,0⋅105⋅7,85⋅10−3=4,71kN.F=6{,}0\cdot 10^5 \cdot 7{,}85 \cdot 10^{-3}=4{,}71\,\text{kN}.

Ellenőrzés: a gyakorlatban a henger vesztesége miatt az effektív erő ennél kisebb; a példaérték a méretezés kiindulópontja.

4.5.7 Minőségellenőrzés

A rajzolvasás ellenőrzésére is vonatkozik a rajz–jármű–mérés hármas: rajzolj ki egy kört, azonosítsd a járművön az elemeket, és mérd meg a munkapontokat. Az ellenőrzőlista:

Előírás. A hidraulikus és pneumatikus kapcsolási rajzok a gépészeti rajzszabványok hatálya alá tartoznak; a jelképek, a vezetékjelölések és a kapocsjelölések megfelelőségét a gyártói rajzjelkulcs és a vonatkozó szabvány határozza meg (ellenőrizendő: ISO 1219-1/ISO 1219-2 és a gyártói dokumentáció aktuális változata).

4.5.8 Valós életbeli alkalmazás

Tünet: egy haszonjármű légfékrendszerében a pótkocsi fék csak nagyon lassan old. A szerelő a javítási utasítás légfék-vázlatát nézi. A rajz szerint a vezérlővezeték (sárga csatlakozófej) a pótkocsi-fékszelepet vezérli, amely a pótkocsi saját légtartályából tölti a munkahengereket; oldáskor a fékszelep, illetve a gyorsoldó szelep ereszti szabadba a levegőt. A tünet arra utal, hogy a munkahengerekből a levegő nem tud megfelelő sebességgel távozni; a lehetséges ok a beragadt gyorsoldó (relé-) szelep vagy eltömődött kiömlőnyílás (ellenőrizendő: gyártói légfékrajz). A nyomást a rajz által megadott mérési pontokon – a vezérlővezetéken és a munkahenger csatlakozóján – mérik, és összehasonlítják az oldási idő alatti nyomáslefutást. A hibás szelep cseréje után az oldási idő visszaáll. Tanulság: a rajz választja ki, hol mérj, és a hibát a rendszer szintjén tünteti fel.

4.5.9 Tipikus hibák

4.5.10 Önellenőrzés

  1. Melyik csoportba tartozik a 4/3 útváltó?
  2. Igaz vagy hamis: a hidraulikus emelő kis dugattyújánál nagyobb a folyadék nyomása, mint a nagy dugattyúnál?
  3. Mennyi az erő egy d=40mmd=40\,\text{mm} dugattyún, ha a nyomás 2,0MPa2{,}0\,\text{MPa}?
  4. Rajzolj fel szövegben egy 3/2 útváltó nyugalmi állását, ha P zárt, A a T felé nyitott.
  5. Miért nem a fojtás szabályozza alapvetően a rendszer maximális nyomását?

4.5.11 Feladatok

1. feladat (A). Nevezd meg a hidraulikus/pneumatikus kapcsolási rajz három fő csoportját, és mindegyikből mondj két példát.

2. feladat (A). Egy hidraulikus henger dugattyúátmérője 63mm63\,\text{mm}; a munkaági nyomás 120bar120\,\text{bar}. Számítsd ki az elméleti dugattyúerőt kN-ban.

3. feladat (B). Egy hidraulikus sajtó kis hengere d1=15mmd_1=15\,\text{mm}, nagy hengere d2=90mmd_2=90\,\text{mm}. A kis dugattyúra 250N250\,\text{N} erőt fejtenek ki. Mekkora a nagy dugattyún elérhető erő, és mekkora a rendszer nyomása?

4. feladat (B). Rajzold le szövegesen egy 4/3 útváltó középső állását, ahol P, T, A, B mind zárt, és írd be a kapocsjeleket. Mit mondhatsz a munkahengerről ebben az állásban?

5. feladat (C). Kétkörös hidraulikus fékrendszerben a bal első kör csöve eltört, a fékfolyadék elfolyt. A rajz szerint a bal első a jobb hátsóval van közös körben. Melyik kerekeken marad üzemi fék? Válaszodat a rendszer rajzi felépítésével indokold.

6. feladat (D). Légfékrajz alapján a pótkocsi fék nyomásnövekedése lassú, de a vontató munkahengerei gyorsan töltődnek. Mit ellenőriznél először a rajz segítségével? Fogalmazd meg a hibakeresési láncot.

4.5.12 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. A 4/3 útváltó irányító elem. 2. Hamis. Zárt, nyugvó folyadékban a nyomás mindenhol azonos (p=F1/A1=F2/A2p = F_1/A_1 = F_2/A_2); a felületek aránya az erőt változtatja, nem a nyomást. 3. A=π⋅(0,020)2=1,257⋅10−3m2A=\pi \cdot (0{,}020)^2=1{,}257\cdot 10^{-3}\,\text{m}^2; F=2,0⋅106Pa⋅1,257⋅10−3m2=2,51kNF=2{,}0\cdot 10^6\,\text{Pa}\cdot 1{,}257\cdot 10^{-3}\,\text{m}^2=2{,}51\,\text{kN}. 4. Bal mező: P-ből T felé zárt, A-ból T felé nyíl; rugó jelzi a nyugalmi helyzetet. 5. A fojtás dinamikus nyomásesést hoz létre, ami függ a térfogatáramtól; a maximális rendszernyomást a nyomáshatároló korlátozza.

1. feladat megoldása. Energiaellátó: szivattyú, kompresszor, tartály; irányító: útszelep, visszacsapó, fojtás; végrehajtó: munkahenger, hidromotor.

2. feladat megoldása. d=0,063md=0{,}063\,\text{m}; A=π⋅0,06324=3,117⋅10−3m2A=\frac{\pi\cdot 0{,}063^2}{4}=3{,}117\cdot 10^{-3}\,\text{m}^2; p=120bar=12,0MPap=120\,\text{bar}=12{,}0\,\text{MPa}; F=12,0⋅106⋅3,117⋅10−3=37,4kNF=12{,}0\cdot 10^6\cdot 3{,}117\cdot 10^{-3}=37{,}4\,\text{kN}.

3. feladat megoldása. A1=π⋅0,01524=1,767⋅10−4m2A_1=\frac{\pi\cdot 0{,}015^2}{4}=1{,}767\cdot 10^{-4}\,\text{m}^2; p=2501,767⋅10−4=1,41⋅106Pa=14,1barp=\frac{250}{1{,}767\cdot 10^{-4}}=1{,}41\cdot 10^6\,\text{Pa}=14{,}1\,\text{bar}; A2=π⋅0,09024=6,362⋅10−3m2A_2=\frac{\pi\cdot 0{,}090^2}{4}=6{,}362\cdot 10^{-3}\,\text{m}^2; F2=1,41⋅106⋅6,362⋅10−3=9,0kNF_2=1{,}41\cdot 10^6\cdot 6{,}362\cdot 10^{-3}=9{,}0\,\text{kN}.

4. feladat megoldása. Középső mezőben P, T, A, B mind zárt vonallal van jelölve; a munkahenger nem tud befelé vagy kifelé áramlani, ezért a dugattyú hidraulikus reteszeltséget ad – ez a tipikus középső zárt állapot.

5. feladat megoldása. A törött cső a bal első – jobb hátsó kört üríti ki, ezért ezen a két keréken nincs üzemi fék. Működőképes marad a másik kör: a jobb első és a bal hátsó kerékfék. A jármű fékezhető, de a fékerő kisebb és átlós elosztású, ezért a pedálút megnő, és a jármű fékezéskor kissé félrehúzhat; a fékrendszer visszajelzője (folyadékszint) világít. A javításig a járművet nem szabad üzemeltetni.

6. feladat megoldása. Először a rajz pótkocsi vezérlő körét nézzük: fékpedálszelep, pótkocsi vezérlő szelep, vezérlővezeték, csatlakozófej, pótkocsi-fékszelep (relészelep). A tünet alapján a vontató oldala ép, ezért a pótkocsi oldali nyomásépítést vizsgálnám: a pótkocsi légtartályának töltöttségét, a szűrőt és a fékszelep működését. A lánc: tünet rögzítése → rajz szerinti mérési pontok kijelölése → a csatlakozófej (vezérlő) nyomásának mérése → a munkahenger-csatlakozó nyomásának összehasonlítása → hibás relészelep, eltömődött szűrő vagy vezeték azonosítása → csere → próba, oldási és töltési idő ellenőrzése → megelőzés: légtartály és szűrő ellenőrzése (gyártói légfékrajz szerint, ellenőrizendő).

4.5.13 Rövid összefoglaló

A hidraulikus és pneumatikus kapcsolási rajz az energia útját mutatja: energiaellátó, irányító és végrehajtó elemek jelképeivel. A nyomás p=F/Ap=F/A, a Pascal-törvény szerint zárt nyugvó folyadékban a nyomás minden irányban terjed, ezért kis felületről nagy felületre erőáttétel valósítható meg. Az útszelepek mezői a kapcsolási állásokat jelölik; a 2/2, 3/2, 4/3 jelölésben a kapcsolatok és az állások száma szerepel. A visszacsapó szelep egyirányú áramlást enged, a nyomáshatároló a maximális nyomást korlátozza, a fojtás áramlási ellenállást hoz létre. A gyári fék-, kormány- és légfékrajzokat e jelképekből olvasod ki, és a szerkezeti munkálatoknál mindig a gyártói javítási utasítással és a mérési pontokkal együtt értelmezed. Továbbvitt eredmény. A hidraulikus rajzolvasást használjuk a A hidraulikus fékrendszer: főfékhenger, kétkörös elrendezés, fékrásegítés, fékfolyadék, a Légfékek és pótkocsifékek, a Hidraulikus rendszerek és a szervokormány diagnosztikája és a Gépkezelő általános ismeretei: hidraulika, pneumatika, gazdaságos üzemeltetés, adminisztráció, hibaelhárítás alfejezetekben.

4.5.14 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: ISO 1219 szabványcsalád (hidraulikus és pneumatikus rajzjelek), gyártói javítási utasítások és kapcsolási rajzok, gépészeti rajz tankönyvek. A konkrét szabványszámok, kapocsjelölések, üzemi nyomásértékek és a fékrendszerek körfelosztása gyártó- és típusfüggő; a könyvben szereplő értékek tanulási példák. Ellenőrizendő: ISO 1219-1/ISO 1219-2 pontos megnevezése és hatályos kiadása, a hidraulikus/pneumatikus nyomások, a járműgyártói fékrajzi jelölésrendszer.