4.4 Jelképes ábrázolások: menetek, fogazatok, csapágyak, rugók, kötések

4.4.1 Motiváció

Javítási kézikönyvben vagy internetes katalógusban egy menetes alkatrészt keresel. A rajzon nem a csavar fényképe, hanem egyszerűsített, szabványos jelölés látható: vastag és vékony vonalak, pontvonalak, körök, nyílszimbólumok. Ha a jelet félreérted – például finommenetet hagyományosnak, balmenetet jobbmenetnek olvasod –, rossz alkatrészt rendelsz, a szerelés elakad, vagy a csavarkötés meghibásodik. Ugyanez igaz a csapágyakra, fogaskerekekre, rugókra és a hegesztési varratokra is: a rajz a gyártó és a szerelő közötti egyértelmű nyelv.

Ebben az alfejezetben megtanulod felismerni a gépészeti rajzon használt jelképes ábrázolásokat, leolvasni a méreteket, és értelmezni a javítási kézikönyv összeállítási rajzait, robbantott ábráit.

4.4.2 Szemléletes kép

Képzelj el egy gépészeti rajzot, amelyen egy tengely vége látható. A tengely egyik szakaszán csavarmenet van: a tengelyvonal felett vastag folytonos vonal jelöli a menet külső átmérőjét (a csúcsok átmérőjét), közvetlenül alatta pedig vékony folytonos vonal fut a menet magátmérőjének (a menetárok aljának) megfelelő hosszúságban. A tengely végén az elölnézetben egy kör látható: a külső kör vastag, a belső kör vékony, és a belső kör körülbelül háromnegyed körívet alkot – ez a menet elölnézeti szimbóluma. A rajz mellett a felirat: M10×1,25-6g (ellenőrizendő: ISO 965-1, ISO 6410). Ez azt jelenti: metrikus finommenet, 10 mm névleges átmérő, 1,25 mm menetemelkedés, 6g tűrésosztály (külső menet); a menethossz (pl. 20 mm) a rajzon külön méret. Ha a jelölésben LH szerepel, a menet balmenet.

Ez a kép jól mutatja a jelképes ábrázolás lényegét: nem a valóságos csavarvonalat rajzoljuk ki, hanem a szerkezeti jellemzőket kiemelő, szabványos jeleket.

4.4.3 Definíciók és összefüggések

Definíció. A jelképes ábrázolás olyan rajztechnikai módszer, amely a valós gépelem bonyolult, apró részleteit (menetek, fogazatok, csapágygolyók, rugómenetek) a műszaki rajzszabványok szerint egyszerűsített, megegyezéses jelekkel helyettesíti. A cél a rajz olvashatóságának megőrzése és az alkatrész funkciójának kiemelése.

Szabály. A jelképes ábrázolás nem a valóságos alkatrész fotórealisztikus rajza, hanem egy megegyezés szerinti nyelv. A rajzjeleket nem a rajzoló hangulatától függően, hanem a vonatkozó szabványok (például az MSZ EN ISO 6410 menetekre, az MSZ EN ISO 2203 fogaskerekekre, az MSZ EN ISO 2553 hegesztési varratokra – ellenőrizendő: pontos szabványszámok) szerint kell értelmezni.

Összefüggés. A rajzon megadott méret vagy jelölés akkor bírálható el, ha ismerjük a jelölést alkotó elemek jelentését. Például egy metrikus menet jelölésében: - M = metrikus ISO-menetes (metrikus normál menet) - 10 = névleges átmérő (a menet külső átmérője) milliméterben - ×1,25 = menetemelkedés milliméterben (csak finommenetnél; normál menetnél elhagyható) - LH = balmenet (left hand) – ha nincs megadva, a menet jobbmenet - a kötőjel utáni jel (pl. 6g külső, 6H belső menetnél) a tűrésosztály; a menethosszt külön méretként adjuk meg.

Megjegyzés. A csavar megnevezésében (pl. „hatlapfejű csavar M10 × 40”) a × utáni szám a csavar hossza, a menetjelölésben (M10 × 1,25) a menetemelkedés – a környezetből kell eldönteni.

Továbbvitt eredmény. A menetek, fogazatok, csapágyak és varratok jelképes ábrázolásának ismeretét használjuk a Hidraulikus, pneumatikus és gépjárműrendszer-rajzok olvasása alfejezetben a kapcsolási rajzok értelmezésekor, valamint a Kötőgépelemek: csavarok, szegecsek, csapszegek, reteszek és biztosítások alfejezetben a tényleges csavarkötések és biztosítások kiválasztásakor.

4.4.4 Csavarmenetek ábrázolása és méretmegadása

A csavarmenet a gépjárművekben az egyik leggyakoribb kötőelem. A rajzokon a menet valódi csavarvonalát nem rajzoljuk meg, mert az túlságosan sűrű, apró vonalakat eredményezne. Helyette a következő szabályokat alkalmazzuk:

Szabály. Menetes orsón (külső menet) a menet csúcsától mért külső átmérőt vastag folytonos vonallal, a menetárok aljának megfelelő magátmérőt vékony folytonos vonallal rajzoljuk. A menet végét a tengely teljes metszeténél vastag, a tengelyre merőleges vonallal jelöljük. Elölnézetben a magátmérő köre vékony, és általában háromnegyed kör. A menetes furat (belső menet) metszetben a külső átmérőt vékony, a magátmérőt vastag vonallal jelöljük; elölnézetben a helyzet fordított: a külső átmérő vékony kör, a magátmérő vastag kör (ellenőrizendő: a vonatkozó szabvány pontos előírása).

Példa. M8 normál metrikus menetet jelöl, a menetemelkedés nincs kiírva, mert a szabvány szerinti normál menetemelkedés tartozik hozzá (például M8-nál 1,25 mm – ellenőrizendő a szabvány táblázatából). M8×1 finommenet, ahol a menetemelkedés 1 mm. M8×1 LH balmenet.

A méretmegadás gyakorlati alakja: a menet külső átmérője elé az M betűt írjuk, majd a menetemelkedést, ha szükséges, és a menethosszt külön méretként adjuk meg. A rajzon a menethosszt a menet végét jelölő vonaltól mérik.

Hatlapfejű csavar és anya. A hatlapfejű csavar (például M10×40 – hossz 40 mm) rajzán a fej hatszögét egyszerűsítve ábrázoljuk: oldalnézetben a fej kontúrja két-két párhuzamos, ferde él, elölnézetben szabályos hatszög, benne a letörés körével. Az anya hasonlóan jelenik meg, de nem rendelkezik szárral. A csavar teljes hosszát a fej alsó síkjától a szár végéig mérik.

Menetes furatok. A menetes furat metszetén a furat mélységét a fúrt rész és a menetes rész külön-külön jelzik. A menetes rész hosszát a menet jeléhez tartozó méret mutatja, a fúrt rész végét a fúró csúcsának megfelelő kúpos végét vastag vonallal rajzolják. Az átmenő menetes furat esetén a furat mindkét nyílása látható.

4.4.5 Fogazatok és fogazott alkatrészek ábrázolása

A fogaskerekek, fogaslécek és csigahajtások fogainak profilját a műszaki rajzokon nem rajzoljuk meg fogról fogra, mert az túl aprólékos lenne. Ehelyett a fogak jelentős köreit jelképes vonalakkal adjuk meg.

Szabály. Homlok fogaskeréken a fejkört (a fogak csúcsai által meghatározott kört) vastag folytonos vonallal, az osztókört (a fogak elméleti középvonala) vékony pontvonallal, a lábkört vékony folytonos vonallal ábrázoljuk. A fogprofilokat nem rajzoljuk meg a teljes kerületen. A fogazat jelölésére gyakran a fogas koszorú annyi részét mutatják, amennyi a profil azonosításához szükséges (pl. 1–2 fog).

Összefüggés. A fogaskerék legfontosabb mérete a modul mm, amely a fogak nagyságát jellemzi. A modul, a fogszám zz és az osztókör átmérője dd közötti kapcsolat:

d=m⋅z(mm).d = m \cdot z \quad \text{(mm).}

A kapcsolódó fogaskerekek modulja mindig azonos, különben a hajtás nem működne.

Kinematikai rajzjelek. A kinematikai vázlatokon (olyan egyszerűsített rajzokon, amelyek csak a mozgásátvitel lényegét mutatják) a fogaskerekeket gyakran két párhuzamos vonal jelzi a kerék helyén; a hajtó és hajtott fogaskerék kapcsolódását a két egyenes érintkezésével, vagy egy kis téglalappal ábrázolják. A homlok-, kúp- és csigahajtásokat eltérő szimbólumokkal különböztetik meg (például kúpkeréknél a jelek ferde vonalakkal találkoznak, csigahajtásnál egy csiga és egy kerék jelét kombinálják – ellenőrizendő: a pontos kinematikai rajzjelek a vonatkozó szabványban).

Fogasléc. A fogasléc fogazatát oldalnézetben a fogak profilját több fogon kirajzolva mutatják, a fogakat a kapcsolódó fogaskerék fogainak megfelelően ábrázolják. Fogaslécnél az osztóvonal egyenes.

4.4.6 Bordás tengelykötések, csapágyak és rugók egyszerűsített ábrázolása

Bordás tengelykötés. A bordás (hornyolt) tengelykötés a nyomatékátvitelt szolgálja. A rajzokon a bordákat a tengely hosszmetszetén párhuzamos vonalak jelzik, az elölnézetben a bordák szimmetrikus elrendezésű, rövid vastag vonalak. A bordák számát, átmérőjét és illesztését táblázatban vagy feliratban adják meg, például 6×23×26 (6 borda, belső átmérő 23 mm, külső átmérő 26 mm – ellenőrizendő: a pontos méretmegadási forma).

Csapágyak. A gördülőcsapágy rajzjelén a csapágygyűrűket körök jelölik. Egysoros golyóscsapágy elölnézetben: egy külső vastag kör, egy belső vastag kör, és a kettő között egy kis kör (a golyó). A metszeti rajzon a golyók körlapjai látszanak a futópályák között. A kúpgörgős csapágy rajzjelén a görgők ferde vonalakkal jelöltek. A csapágy méretjelölését (pl. 6204, 6305) a csapágygyártó katalógusa szerint kell értelmezni (ellenőrizendő a tényleges csapágykatalógus adatainak használata).

Rugók. A nyomó csavarrugó rajzán a rugó meneteit egy-két menet jelképezi, a többi menetet csak a szélső kontúrral és a menetemelkedésre utaló vonallal egészítik ki. A méretmegadás tartalmazza a huzalátmérőt, a belső vagy külső átmérőt, a terheletlen hosszt L0L_0, a menetszámot, és a rugókarakterisztika szempontjából fontos rugóállandót. Húzórugónál a végek kampóit, torziós rugónál a karokat rajzolják jelképesen. A laprugó oldalnézetben egy íves lemez, a spirálrugó elölnézetben spirálvonalakkal jelölhető.

4.4.7 Hegesztési és forrasztási varratok jelölése

A hegesztett kötések rajzain a varratok valódi alakját elvileg nem kell kirajzolni, hanem a szabványos nyílszimbólummal adjuk meg. A nyíl a varrat helyére mutat, és a jelölés tartalmazza a varrat típusát, méretét és hosszát.

Szabály. A hegesztési varrat jelölésénél egy nyíl mutat a varrat vonalára, a nyílvonal mellett egy – a varrat típusát jelző – ábra látható. Például a tompavarratok jele a varrat keresztmetszetére utal (I, V, Y, U alak); a sarokvarrat jele egy kis derékszögű háromszög. A nyílvonal végén a zászló a helyszíni varratot, a kör a körülvarrást jelenti. A sarokvarrat méreteként az a a varratvastagságot (a beírható háromszög magasságát), a z a szárhosszt jelöli (z≈1,41az \approx 1{,}41\,a); utána a varrat hosszát adják meg (ellenőrizendő: ISO 2553). A varrat helyzetét (pl. folyamatos, szaggatott, körülvarrt) külön jelölés mutatja.

Forrasztott kötések esetén hasonló nyílszimbólumot használnak, de a varratot a forraszanyag jelenléte miatt gyakran vékony vonallal és a nyíl mellett a forraszanyag jelölésével (pl. Sn-Pb) tüntetik fel (ellenőrizendő: a pontos jelölés a vonatkozó szabvány szerint).

Táblázat a leggyakoribb jelképes ábrázolások áttekintéséhez:

Alkatrész Jelképes ábrázolás (szöveges leírás) Jellemző méretmegadás Megjegyzés
Külső menet Vastag és vékony folytonos vonal; elölnézetben 3/4 kör M10, M12×1,25, LH Normál menetnél az emelkedés elmarad
Belső menet Metszetben vastag/vékony vonal felcserélve az orsóhoz képest M8, M10×1 Furathossz és menethossz külön
Homlok fogaskerék Fejköre vastag, osztóköre pontvonal, lábköre vékony m, z, d Kapcsolódó modul azonos
Gördülőcsapágy Körök; metszetben golyók; kúpgörgősnél ferde vonal 6204, 6305 stb. Gyártói katalógus jelölése
Nyomó rugó Egy-két menet; L0L_0, huzalátmérő, menetszám d, D, n, c Rugóállandó jellemző
Hegesztett varrat Nyílszimbólum; tompa- és sarokvarrat jele a, l, varrattípus MSZ EN ISO 2553 szerint

Az értékek tanulási példák (ellenőrizendő: gyártói adat / hatályos előírás).

4.4.8 Összeállítási rajz és robbantott ábra olvasása

A javítási kézikönyvek gyakran használnak összeállítási rajzot (a szerkezet összeszerelt állapotát metszetben vagy vetületben) és robbantott ábrát (robbantott, széthúzott nézet, ahol az alkatrészek a beépítési sorrendben elkülönülnek). E rajzok értelmezése a szerelő számára napi feladat.

Ábra. Az alábbi folyamatábra a robbantott ábra olvasásának lépéseit szemlélteti.

Robbantott ábra olvasásának lépései - Tanulási segédlet a javítási kézikönyv robbantott ábrájának értelmezéséhez.

Az ábra lépései: először az ábrán található tételszámot (gyakran egy bekarikázott szám) keressük meg, majd az összeállítási rajzhoz tartozó alkatrészlistában azonosítjuk az alkatrészt. A lista tartalmazza a darabszámot és a megjegyzéseket (pl. „csak egyszer használatos”). Ezután a gyártói hivatkozást (cikkszámot) és a méreteket egyeztetjük a konkrét jármű adataival. Végül a robbantott ábra alapján meghatározzuk a szét- és összeszerelés sorrendjét.

Az alábbi ábra egy csapágyazott tengely robbantott rajzát mutatja nyolc bekarikázott tételszámmal és a hozzá tartozó darabjegyzékkel. A beépítési sorrend: ② távtartó gyűrű, ③ a 6207 csapágy egy egységként (a sajtolóerő a belső gyűrűre hat), ④ rögzítőgyűrű, majd a tengely a ⑧ házba, ⑤ a tömítőgyűrű a ⑥ fedélbe, a fedél a házra, végül a ⑦ csavarok. A HTML-kiadásban az összeszerelés lépésenként lejátszható, és a darabjegyzék gombjaira mutatva a tétel kiemelődik.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Csapágyazott tengely robbantott ábrája nyolc számozott tétellel és darabjegyzékkel.
Csapágyazott tengely robbantott ábrája tételszámokkal és darabjegyzékkel

A jelképes ábrázolásokat egymás mellett mutatja a következő ábra: (1) M12×1,5 külső menet oldal- és elölnézete (vékony háromnegyed kör a magátmérőn) és menetes zsákfurat metszete; (2) homlok fogaskerék z=20z = 20, m=2mmm = 2\,\text{mm} fej-, osztó- és lábkörrel (Ø44, Ø40, Ø35); (3) 6207 golyóscsapágy egyszerűsített és részletes metszete; (4) sarokvarrat jele („a4”, 100 mm) és helyszíni V-varrat jele zászlóval; (5) nyomó- és húzórugó egyszerűsített rajza. A HTML-kiadásban panelenként válthatunk a valódi alak és a jelképes ábrázolás között, és a vonalakra mutatva megjelenik a jelentésük.

Statikus változat (mint a PDF-ben)Öt kis rajz: menetes orsó oldal- és elölnézete háromnegyed körrel, menetes furat metszete; fogaskerék három körrel; golyóscsapágy metszete; sarokvarrat és V-varrat jele nyílvonallal; nyomó- és húzórugó végekkel.
Jelképes ábrázolások áttekintése (menet, fogaskerék, csapágy, varrat, rugó)

4.4.9 Kidolgozott példák

1. példa – Menetméret leolvasása. Egy csavar rajzán szerepel: M12×1,5-6g, mellette a menethossz külön méretként: 30 mm. Keresett: a menet jellemzői. Megoldás: M12 metrikus menet, névleges átmérő 12 mm; ×1,5 menetemelkedés 1,5 mm, tehát finommenet; 6g a külső menet tűrésosztálya; a 30 a rajzon külön megadott menethossz milliméterben. Ha a jelölésben LH is szerepelne, balmenet lenne.

2. példa – Fogaskerék méretezése. Adott: fogaskerék fogszáma z=20z = 20, modul m=2mmm = 2\,\text{mm}. Keresett: az osztókör átmérője dd. Összefüggés: d=m⋅zd = m \cdot z. Behelyettesítés: d=2mm⋅20=40mmd = 2\,\text{mm} \cdot 20 = 40\,\text{mm}. Az eredményt ellenőrizzük: 40 mm reális osztókör-átmérő egy 20 fogú, 2 mm modulú fogaskerékhez. A fejkör jellemzően az osztókörtől kb. mm-mel nagyobb sugárral van kint, tehát a fejkör átmérője körülbelül 44 mm (ellenőrizendő: a pontos fejmódosulat a szabványos fogprofil szerint).

4.4.10 Minőségellenőrzés

A rajz olvasásakor ellenőrizni kell:

Előírás. A rajzjelek értelmezésekor mindig a vonatkozó szabvány (pl. MSZ EN ISO 6410, MSZ EN ISO 2203, MSZ EN ISO 2553 – ellenőrizendő: aktuális szabványszámok) és a gyártói javítási kézikönyv adatai a mérvadók.

4.4.11 Valós életbeli alkalmazás

Egy műhelyben a szerelő féltengely csapágyat cserél. A javítási kézikönyv robbantott ábráján a csapágy tételszáma 25. Az alkatrészlista szerint a csapágy mérete 6207 (35 mm belső, 72 mm külső, 17 mm szélesség – ellenőrizendő a gyártói katalógus alapján). A szerelő a robbantott ábráról leolvassa a beépítési sorrendet (pl. távtartó gyűrű – csapágy – rögzítőgyűrű/biztosítólemez). A 6207 csapágy egy egységként kerül fel: tengelyre szereléskor a sajtolóerőt a belső gyűrűre felfekvő szerelőcsővel (vagy présen) adja át; ha házba szereli, a külső gyűrűre. A gördülőelemeken át a szerelőerőt soha nem visszük át, hogy a futópályák ne sérüljenek (ellenőrizendő: gyártói javítási utasítás, esetleg melegítéses szerelés). A rajzjelek ismerete nélkül a csapágy azonosítása és a szerelési sorrend is hibás lenne.

4.4.12 Tipikus hibák

  1. Balmenet és jobbmenet felcserélése. A rajzon az LH jelölés hiányát figyelmen kívül hagyva a szerelő jobbmenetes alkatrészt rendel, majd nem érti, miért nem lehet becsavarni. Helyes megoldás: a menetjelölést mindig teljesen olvassuk le, és a menetirányt ellenőrizzük.

  2. A finommenet és normál menet összekeverése. Az M10×1,25 finommenet, de ha a szerelő normál M10-et (emelkedés 1,5 mm – ellenőrizendő) használ, a csavar nem illeszkedik. Helyes: a menetemelkedést mindig ellenőrizni.

  3. A fogaskerék osztókör és fejkör összetévesztése. A rajzon az osztókört pontvonal jelöli, a fejkört vastag vonal. A modul meghatározásánál az osztókört kell használni, nem a fejkört.

  4. A hegesztési varrat méretének figyelmen kívül hagyása. A sarokvarrat a mérete helyett a varrat hosszát nézik, vagy fordítva. A hibás méret a varrat teherbírását csökkenti.

4.4.13 Önellenőrzés

  1. Mit jelent az M8×1 LH jelölés?
  2. Hogyan ábrázolják a külső menetet elölnézetben?
  3. Mennyi az osztókör átmérője, ha m=2mmm = 2\,\text{mm} és z=30z = 30?
  4. Mi a különbség a tompavarrat és a sarokvarrat rajzjelén?
  5. Miért nem rajzolják ki a fogaskerekek minden fogprofilját a műszaki rajzon?

4.4.14 Feladatok

1. feladat (A). Írd le, mit jelent az M12×1,25-6g jelölés, ha a menethossz külön méretként 25 mm.

2. feladat (A). Rajzold le (szövegesen írd le) egy homlok fogaskerék jelképes ábrázolását: add meg, melyik kört melyik vonal jelöli.

3. feladat (B). Egy tengelyen M10×1 finommenet van. A szerelő normál M10-es anyát próbál felcsavarni. Tegyük fel, hogy a normál M10 menetemelkedése 1,5 mm (ellenőrizendő). Mi történik, és miért?

4. feladat (B). Egy fogaskerékpár hajtó kereke z1=25z_1 = 25, modul m=3mmm = 3\,\text{mm}. A hajtott kerék fogszáma z2=75z_2 = 75. Számítsd ki mindkét kerék osztókör-átmérőjét, és indokold, miért lehet együttműködniük.

5. feladat (C). Egy összeállítási rajzon egy csapágy jelölése 6005. A szerelőnek meg kell mondania, hogy ez a csapágy MEGFELEL-e egy olyan tengelyhez, amelynek csapágyülése 25 mm átmérőjű. (Tételezd fel, hogy a 6005 csapágy belső átmérője 25 mm – ellenőrizendő a katalógusban.) Mi a válasz?

6. feladat (D). Egy javítási kézikönyv robbantott ábráján két rugó szerepel: az egyik húzórugó, a másik nyomórugó. Mindkettő rajzán csak egy-két menet látható. Hogyan döntöd el, melyik melyik? (Az ábrán a végek alakja is látszik.)

4.4.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok:

  1. M8×1 LH: metrikus finommenet, névleges átmérő 8 mm, menetemelkedés 1 mm, balmenet.
  2. Külső menet elölnézetben: vastag külső kör, vékony belső kör, amely körülbelül háromnegyed kör.
  3. d=m⋅z=2⋅30=60mmd = m \cdot z = 2 \cdot 30 = 60\,\text{mm}.
  4. A tompavarrat jellemzően egyenes vonallal jelölt, a sarokvarrat jele gyakran egy derékszögű háromszög a nyílvonalon. A pontos szimbólum a szabvány szerint.
  5. A fogprofilok kirajzolása túl aprólékos és nem ad többletinformációt; a szerkezeti jellemzőket a körök jelzik.

Feladatok megoldása:

  1. M12×1,25-6g: metrikus finommenet, névleges átmérő 12 mm, menetemelkedés 1,25 mm, 6g tűrésosztály (külső menet); a menethossz külön méret, itt 25 mm. Balmenet nincs jelölve, tehát jobbmenet.

  2. Homlok fogaskerék jelképes ábrázolása: a fejkört vastag folytonos vonal, az osztókört vékony pontvonal, a lábkört vékony folytonos vonal jelöli. A fogprofilokat nem rajzolják ki.

  3. A normál M10 anya menetemelkedése 1,5 mm, a tengelyen 1 mm-es finommenet van. A menetemelkedések különbözők, ezért az anya nem csavarható fel, vagy ha erőltetik, a menetek tönkremennek. A szerelőnek M10×1 anyát kell használnia.

  4. A hajtó kerék: d1=m⋅z1=3⋅25=75mmd_1 = m \cdot z_1 = 3 \cdot 25 = 75\,\text{mm}. A hajtott kerék: d2=3⋅75=225mmd_2 = 3 \cdot 75 = 225\,\text{mm}. Együttműködhetnek, mert a moduljuk azonos (m=3m = 3).

  5. Ha a 6005 csapágy belső átmérője valóban 25 mm, akkor megfelel a 25 mm-es tengelycsaphoz. (A szerelőnek ellenőriznie kell a katalógusban a tényleges belső átmérőt; itt tanulási példa.)

  6. A rajzokon a rugók végei döntőek: a húzórugó végein kampók vannak, amelyek a húzóerő átadására szolgálnak; a nyomórugó végei síkra csiszolt, zárt menetek, amelyek a nyomóerőt adják át. Ha a rajzon a rugó végén nyitott kampó látszik, az húzórugó, ha sima, lapos vég, akkor nyomórugó.

4.4.16 Rövid összefoglaló

A jelképes ábrázolás a műszaki rajzok szabványos nyelve, amely a bonyolult gépelemeket egyszerűsített jelekkel mutatja. A csavarmeneteket vastag és vékony folytonos vonalak jelölik; a menetméret megadása tartalmazza a típust (M), az átmérőt, finommenetnél az emelkedést, és balmenetnél az LH jelet. A hatlapfejű csavart és anyát egyszerűsített hatszöggel, a menetes furatokat metszetben ábrázoljuk. A fogaskerekeknél a fejkört vastag, az osztókört pontvonal, a lábkört vékony vonal jelöli; az osztókör átmérője d=m⋅zd = m \cdot z. A bordás tengelykötések, csapágyak és rugók is jelképesen jelennek meg. A hegesztési varratokat nyílszimbólummal és varrattípus-jellel adjuk meg. Továbbvitt eredmény: e jelek ismerete nélkülözhetetlen a hidraulikus és pneumatikus kapcsolási rajzok (Hidraulikus, pneumatikus és gépjárműrendszer-rajzok olvasása) olvasásához, valamint a kötőgépelemek (Kötőgépelemek: csavarok, szegecsek, csapszegek, reteszek és biztosítások) tényleges kiválasztásához. A rajzokat mindig a vonatkozó szabványok és a gyártói kézikönyv szerint értelmezzük.

4.4.17 Források és ellenőrzési hiányok