44.1 Gépkezelő általános ismeretei: hidraulika, pneumatika, gazdaságos üzemeltetés, adminisztráció, hibaelhárítás

44.1.1 Motiváció és szemléletes kép

A homlokrakodó kanala a műszak elején még megemelkedik, délutánra azonban már csak lassan, és a hidraulikaolaj is feltűnően forró. A gép kezelője a gépnaplóba csak annyit írt, hogy „rendben”. Ha nem tudod, hogy a hidraulikus rendszer milyen rétegekből épül fel, és miért kötelező a műszakkezdés előtti ellenőrzést dokumentálni, akkor az ilyen hibát csak utólag, nagyobb kárral lehet felderíteni. Ugyanez a tudás kell az emelőgép-kezelői feladatoknál is: a hidraulikus munkagép elemeinek megnevezése és a gépnapló vezetése ott már nem bónusz, hanem a biztonságos munkavégzés feltétele.

A következő ábra azt a három funkcióréteget mutatja, amelyre minden munkagép hidraulikáját rá tudjuk rajzolni:

Hidraulikus munkagép fő rétegei - Szemléltető rétegábra; a gyártói kapcsolási rajz és a gépkönyv a mérvadó.

A rétegek sorrendje nemcsak a tanulásban, hanem a hibakeresésben is hasznos: először mindig az energiaellátást, azután az irányítást, végül a végrehajtó elemet vizsgáljuk.

44.1.2 Alapfogalmak: hidraulika, pneumatika, gépnapló

Definíció. Hidraulikus hajtásnak (hydraulic drive) nevezzük azt a hajtásrendszert, amely nyomás alatt lévő folyadék, többnyire hidraulikaolaj energiájával hoz létre erőt és mozgást. A folyadékot a szivattyú áramoltatja, a nyomást pedig a terhelés hozza létre.

Definíció. Pneumatikus hajtásnak (pneumatic drive) nevezzük a sűrített levegővel működő rendszert. A levegő a kompresszorból, a légtartályon és légszárítón keresztül jut az irányító szelepekhez, majd a munkahengerekhez vagy más végrehajtókhoz.

Definíció. Gépnapló (machine logbook; gyakran „üzemeltetési napló”) a munkagép üzemeltetését, ellenőrzéseit, karbantartásait, javításait, folyadék- és kenőanyag-felhasználását, valamint a kezelői észrevételeket időrendben rögzítő dokumentum.

A hidraulikus munkahenger erejét a Műhelyi veszélyek: emelés, akna, kipufogógáz, forgó részek, sűrített levegő és Hidraulikus, pneumatikus és gépjárműrendszer-rajzok olvasása alfejezetben már megismert összefüggés adja:

F=p⋅A,A=d2π4.F = p \cdot A, \qquad A = \frac{d^2 \pi}{4}.

Ahol FF a dugattyúrúd által kifejtett erő, pp a rendszernyomás, AA a dugattyú felülete, dd a hengerfurat átmérője. Ez az egyetlen képlet elegendő ahhoz, hogy megértsük, miért lehet egy 200 baros hidraulikus rendszer ugyanolyan erőt kifejteni, mint egy jóval nagyobb, nehéz mechanikus szerkezet.

44.1.3 Gépelemek és rajzolvasás a gépkezelő szemszögéből

A gépkezelő rajzolvasásánál nem a gép legyártásához, hanem az üzemeltetéshez és a hiba behatárolásához kell tudni olvasni a kapcsolási vázlatot. A Hidraulikus, pneumatikus és gépjárműrendszer-rajzok olvasása alfejezetben megismert ISO 1219-jelöléseket itt már teljes munkagép-rendszereken alkalmazzuk. A rajz leggyakoribb elemei:

A 4/3 jelölés azt jelenti, hogy a szelepnek négy csatlakozása és három kapcsolási állása van. A munkagépeken gyakori a 4/3 tolattyús útváltó, amely egy henger két irányú mozgatását és a nyugalmi állapotot is tudja biztosítani.

44.1.4 Belsőégésű motorok és elektromos berendezések munkagépeken

A munkagépek többségén a hajtómotor dízelmotor, mert nagy nyomatékot kell tartósan leadni, és a fogyasztás is kedvezőbb, mint az Otto-motoré. A dízel befecskendező rendszer a(z) Közös nyomásterű (common rail) dízelbefecskendezés alfejezetben tárgyalt nagynyomású rendszerhez hasonlóan dolgozik, a munkagép-kezelő számára azonban a motor legfontosabb pontja a műszak eleji ellenőrzés: motorolajszint, hűtőfolyadék-szint, ékszíjak, szivárgások, kipufogógáz-szín.

Az elektromos rész a 12 vagy 24 V-os fedélzeti hálózat. A gépkezelőnek ismernie kell az indítókör alapkapcsolásait, mert a „nem indul” hiba gyakran rossz érintkezésből vagy megnövekedett feszültségesésből adódik. A Indítómotorok alfejezetben tanult 30-as és 50-es kapocsjelölés itt is érvényes: a 30 a közvetlen akkumulátor-plusz, az 50 a gyújtáskapcsolón át vezérelt indítójelfeszültség.

44.1.5 Hidraulikus rendszerek a munkagépeken

A hidraulikus munkagép energiaellátó oldala hidraulikatartályból, szivattyúból, nyomáshatárolóból és szűrőkből áll. A tartály nemcsak olajtároló, hanem hőtágulási tartalékot, levegőleválasztást és ülepítést is biztosít. A szivattyú a motortól kapott mechanikai energiát alakítja olajárammá; a munkagépeken leggyakrabban fogaskerék-, lapát- vagy axiáldugattyús szivattyú fordul elő.

Szabály. A hidraulika nyitott körű, ha az olaj a tartályból a szivattyún át a fogyasztóhoz jut, majd a tartályba folyik vissza. Zárt körben a hidromotor visszatérő ága közvetlenül a szivattyú szívócsatlakozásába jut, így kisebb tartály is elegendő.

A hidraulikus rendszerben a nyomáshatároló a biztonsági elem. Ha a terhelés túl nagy, vagy a henger végállásba ér, a nyomáshatároló kinyit, és az olaj a tartályba folyik. Ezért mondjuk, hogy a szivattyú nem a nyomást, hanem a térfogatáramot szabja meg; a nyomást a terhelés és a nyomáshatároló beállítása adja.

A szűrőket a szívó-, a nyomó- és a visszafolyó ágban is beépíthetik. A szennyeződés okozza a legtöbb hidraulikus meghibásodást, ezért a szűrőbetéteket a gyártói ütemterv szerint cseréljük. A tömítettség belső és külső is lehet. A külső szivárgás látható olajnyom, a belső szivárgás viszont nem feltétlenül, mert a dugattyú vagy a tolattyú mellett folyik át az olaj, és teljesítményveszteséget, melegedést okoz.

Példa. Milyen erőt tud kifejteni egy hidraulikus munkahenger, ha a hengerfurat átmérője d=80mmd=80\,\text{mm}, és a terhelés alatti nyomás p=200barp=200\,\text{bar}?

Számítás. A dugattyúfelület:

A=0,0802⋅π4=5,03×10−3m2.A=\frac{0{,}080^2 \cdot \pi}{4}=5{,}03 \times 10^{-3}\,\text{m}^2.

A nyomás átszámítva:

p=200bar=20,0MPa=20,0×106Pa.p=200\,\text{bar}=20{,}0\,\text{MPa}=20{,}0 \times 10^6\,\text{Pa}.

Az erő:

F=pA=20,0×106⋅5,03×10−3=100,6kN.F=p\,A=20{,}0 \times 10^6 \cdot 5{,}03 \times 10^{-3}=100{,}6\,\text{kN}.

∎

Ez az erő már több tonnányi teher emelésére elegendő, és jól mutatja, miért kell a hidraulikus kört nyomásmentesítés nélkül soha nem bontani.

44.1.6 Pneumatikus rendszerek a munkagépeken

A pneumatikus rendszer a fékműködtetésben, a gépipari munkahengerekben és egyes vezérlésekben jelenik meg. A kompresszor levegőt sűrít a légtartályba, ahol a nyomásjellemző 6–10 bar körül van, de a pontos érték a rendszer típusától függ. A légelőkészítő egység (szűrő, nyomáscsökkentő, ködolajozó; gyakran FRL-nek nevezik) gondoskodik a tiszta, megfelelő nyomású és kenőködöt tartalmazó levegőről. A pneumatikus henger erő kisebb, mint egy hasonló méretű hidraulikus hengeré, de a rendszer egyszerűbb, és nincs olajszivárgási veszteség.

Példa. Egy d=50mmd=50\,\text{mm} dugattyúátmérőjű pneumatikus munkahenger p=6barp=6\,\text{bar} nyomáson:

A=0,0502⋅π4=1,96×10−3m2,A=\frac{0{,}050^2 \cdot \pi}{4}=1{,}96 \times 10^{-3}\,\text{m}^2,

p=6bar=600kPa=600×103Pa,p=6\,\text{bar}=600\,\text{kPa}=600 \times 10^3\,\text{Pa},

F=pA=600×103⋅1,96×10−3=1,18kN.F=p\,A=600 \times 10^3 \cdot 1{,}96 \times 10^{-3}=1{,}18\,\text{kN}.

∎

Ez a hidraulikus példánál körülbelül százszor kisebb erő, ezért a pneumatika elsősorban gyors, kis és közepes erejű műveletekhez alkalmas.

44.1.7 Gazdaságos üzemeltetés

A gépkezelő a gépet akkor üzemelteti gazdaságosan, ha a feladatot a szükséges terhelés mellett, felesleges üresjárat és felesleges nagyfordulat nélkül végzi. A fő üzemeltetési költségek: üzemanyag, motor- és hidraulikaolaj, szűrőbetétek, kopó alkatrészek, karbantartási munkaidő és a hibás üzemelésből fakadó károk. A hosszú hidegüzemi üresjárat, a gyakori maximális fordulatszám, a szennyezett hidraulikaolaj és az elhanyagolt kenés mind növeli az üzemóraköltséget.

A pontos gazdaságossági mutatót a gépnaplóból lehet kiszámolni: a havi felhasznált üzemanyag-mennyiség és az üzemóraszám hányadosa adja a gép fajlagos fogyasztását l/üzemóra mértékegységben (pl. 1 620 l / 180 h = 9,0 l/h). Ezt csak a pontos üzemóra-bejegyzés teszi megbízhatóvá.

Előírás. A gépkezelő a munkagépet csak a gyártó gépkönyvében, a munkavédelmi utasításban és a gép dokumentációjában megadott módon üzemeltetheti. Az ellenőrzések elvégzése és a gépnapló vezetése nem adminisztratív kényelem, hanem az üzemeltetési és munkavédelmi követelmények része (ellenőrizendő: a hatályos munkavédelmi törvény és a munkagépekre vonatkozó előírások pontos rendelkezései).

44.1.8 Gépkezelői adminisztráció és gépjavítási dokumentáció

A gépkezelő napi adminisztrációja három pillérből áll:

  1. Műszakkezdés előtti ellenőrzés – a gép külső állapota, folyadékszintek, fék, kormány, hidraulika, lámpák, vészleállító, tűzoltó készülék.
  2. Munkavégzés alatti megfigyelés – a műszerfalon megjelenő hőmérséklet-, nyomás- és szintjelek; szokatlan zaj, szivárgás, rezgés.
  3. Műszakvégi átadás – a gép tisztítása, a tapasztalt hibák beírása, az üzemóra-állás rögzítése, a következő kezelő tájékoztatása.

A javításhoz kapcsolódó dokumentációban a szerelő a hiba okát, a beavatkozást és a felhasznált alkatrészeket rögzíti. Ez nem tévesztendő össze a gépkezelő gépnaplójával; a kettő gyakran egy dokumentumban fut, de a bejegyzések felelőssége eltérő.

Előírás. A gépnaplóban a műszakkezdés előtti ellenőrzés megtörténtét és az esetleges hibát rögzíteni kell; a hibás, balesetveszélyes gépet a kezelő nem indíthatja el, és az észlelést a munkáltatónak vagy a karbantartó szervezetnek jelentenie kell (ellenőrizendő: a munkagépek biztonsági és üzemeltetési követelményeiről szóló hatályos előírások).

44.1.9 Hibaelhárítás és gépjavítási technológiák

A gépkezelő hibaelhárítása a tünet felismeréséből és a hibabehatárolásból áll; a javítást csak a kijelölt karbantartó végezheti. Az általános lánc: tünet rögzítése → külső látható ellenőrzés → gépnapló és előzmények áttekintése → mérőműszeres ellenőrzés → ok azonosítása → javítás → próbaüzem → dokumentálás.

A leggyakoribb hidraulikus tünetek közé tartozik a lassú munkamozgás, a munkahenger süllyedése, a túlmelegedés, a habos olaj, a szivattyúzaj és a nyomásesés. A tünetekhez egyszerű méréseket rendelünk: rendszernyomás mérése teher alatt, olajhőmérséklet, szint, szűrővizsgálat, tömítettség-ellenőrzés.

A hidraulikus rendszeren végzett javítás alapvető technológiai sorrendje:

  1. A munkagép leállítása, rögzítés, a munkaszervek letámasztása vagy biztosítása.
  2. A hidraulikus kör teljes nyomásmentesítése a gyártói eljárás szerint.
  3. Az elektromos vezérlés kikapcsolása, leválasztó reteszelése, a gép illetéktelen indítás elleni biztosítása.
  4. A hibás körhöz tartozó nyomásmérő csatlakozó ellenőrzése nyomásmentes állapotban.
  5. Alkatrészcsere, tömítések ellenőrzése, meghúzási nyomatékok a gyártói adat szerint.
  6. A rendszer feltöltése, légtelenítése, próbaüzem, tömítettség-ellenőrzés.

44.1.10 Valós életbeli alkalmazás: teleszkópos rakodó hidraulika

A telephelyi teleszkópos rakodó gémje a műszak elején még megfelelően emelt, a nap végére azonban csak lassan, és a hidraulikaolaj hőmérsékletjelzője is magas értéket mutatott. A gépnaplóban az előző napi műszakkezdési ellenőrzésnél csak „rendben” szerepelt. A kezelő nem vette észre, hogy a hidraulikatartály alatti talajon friss olajfolt van, a tartály szintüvegén pedig az olajszint a minimum alatt van. A szivattyú szívóoldali csatlakozása levegőt szívott be; az olaj habos lett, a rendszer hatásfoka lecsökkent, és a belső veszteség melegedést okozott. A karbantartó kicserélte a szivárgó szívótömlőt, a tartályt a gépkönyv szerinti olajjal a jelzésig feltöltötte, a rendszert légtelenítette, az olaj állapotát (hab, szín, víztartalom) ellenőrizte, a talajra folyt olajat felitatóval összegyűjtötte és veszélyes hulladékként kezelte, majd a rendszernyomást is ellenőrizte; a gyártói tartományban találta, így a hibát a gépnaplóba bejegyezve a gépet visszaadta a munkának. A tanulság: ha a gépnapló őszintén rögzítette volna a kora reggeli olajfoltot, a javítás kisebb költséggel járt volna.

44.1.11 Gyakorlati útmutató: műszakkezdés előtti ellenőrzés és gépnapló-vezetés

Biztonsági korlát. A feladat tanműhelyi környezetre, oktató felügyeletére és a gyártói javítási utasítás betartására vonatkozik; a megadott értékek tanulási példák.

A következő számozott eljárás a műszakkezdés előtti ellenőrzés lépéseit mutatja egy munkagépen:

  1. Jogosultság és dokumentumok ellenőrzése. A gépet csak arra kiképzett, a munkáltató által kijelölt személy kezelheti; a gépkönyv, a gépnapló és az aktuális vizsgálati iratok rendelkezésre állnak.
  2. A gép körbejárása. Sérülés, kilazult elem, szivárgás, vágott gumiabroncs, repedt lánctalp, hiányzó védőburkolat keresése.
  3. Folyadék- és kenőanyagszintek. Motorolaj, hűtőfolyadék, hidraulikaolaj, fékfolyadék vagy szervoolaj, adott esetben üzemanyag- és AdBlue-szint. A hidraulikatartály szintjét a gyártói állás szerint, a munkaszervek nyugalmi helyzetében ellenőrizzük.
  4. Fék és kormány ellenőrzése. A rögzítőfék behúzása, a kormánykerék holtjátéka, szivárgás a kormánymű körül.
  5. Világítás, hangjelzés, vészleállító, tolatásjelző. A figyelmeztető jelzések, a vészleállító működésének rövid próbája.
  6. Motorindítás előtti ellenőrzés. A kapcsolóváltó üres állásban, a hidraulikus munkaszervek letámasztva vagy alsó helyzetben; figyelmeztető tábla a gép körül, ha szükséges.
  7. Motorindítás. Hideg motort felesleges nagyfordulaton járatni tilos; a kipufogógáz-színt és a műszerfali jelzéseket megfigyeljük.
  8. Hidraulika- és pneumatikus rendszer próbája. A munkaszerveket lassan, a teljes tartományban próbáljuk; közben figyeljük a rendszer zaját, az olaj habosságát, a tömítéseket és a nyomásértékeket.
  9. Dokumentálás. A gépnaplóba beírjuk az üzemóra-állást, a folyadékszintek ellenőrzését, a próba eredményét, és ha hiba van, azt a megfelelő rovatban rögzítjük.
Statikus változat (mint a PDF-ben)Teleszkópos rakodó körbejárásos ellenőrzése: abroncsok, hidraulikus hengerek és tömlők, gém, adapter rögzítése, folyadékszintek, világítás, vészleállító és a kezelőfülke biztonsági elemei.
Teleszkópos rakodó körbejárásos ellenőrzésének pontjai oldal- és felülnézetben, a körbejárási útvonallal (sematikus vonalrajz)

Az ábra számozott pontjai a fenti lépésekhez tartoznak: a körbejárás (2. lépés) az abroncsokat (1), a hidraulikus hengereket és tömlőket (2), a gémet és csúszólapjait (3), a villa vagy adapter rögzítőcsapjait (4) és a tűzoltó készüléket (10) érinti; a folyadékszintek (5) és a levegőszűrő-jelző (6) a 3. lépés, a világítás és a tolatásjelző (7), valamint a vészleállító (8) az 5. lépés, a kezelőfülke biztonsági elemei (9) a 4., 6. és 8. lépés része; a végén a gépnaplóba írunk (11, 9. lépés). Az interaktív változat pontról pontra végigvezet a körbejáráson, és mindegyiknél leírja, mit nézünk és mi számít hibának.

Figyelem. A hidraulikaolaj kicsi, nehezen látható lyukon is nagy sebességgel léphet ki, és a bőrbe hatolva súlyos, azonnali orvosi ellátást igénylő sérülést okozhat. A hidraulikus csatlakozót nyomás alatt tilos megbontani; előtte az emelt munkaszervet biztos alátámasztásba kell engedni, a rendszert nyomásmentesíteni, és a szivárgást tilos kézzel érzékelni. Pneumatikus tartályt és vezetéket csak a nyomásmentesítés után szabad megbontani.

44.1.12 Tipikus hibák

A hidraulikus munkagépeknél gyakori hibák:

  1. Nyomás alatti csatlakozóbontás. A kezelő a tömítetlen gyorscsatlakozót nyomás alatt próbálja megszorítani, mert a tömítetlenség miatt olajszivárgást észlel. Ez olajbehatolásos sérülést okozhat. A helyes gyakorlat: a rendszer nyomásmentesítése a gyártói eljárás szerint, a munkaszervek letámasztása.
  2. Szennyezett olajjal üzemelés. A szűrőcsere elmarad, és a hidraulikaolajban fémrészecskék, por vagy víz jelenik meg. Ez a szivattyú és a tolattyús szelepek kopását gyorsítja. A helyes gyakorlat: a gyártói olajtisztasági követelményt szem előtt tartani, a szűrőket ütemterv szerint cserélni, a tartálysapkát tisztán tartani.
  3. A gépnapló formális kitöltése. A kezelő minden reggel „rendben” bejegyzést ír a tényleges ellenőrzés nélkül. Ez a hiba csak akkor derül ki, amikor egy már régóta fennálló szivárgás vagy kopás károsodássá válik. A helyes gyakorlat: a gépnapló az üzemeltetett gép állapotát rögzíti, ezért csak az elvégzett ellenőrzést szabad leigazolni.
  4. Túltöltött hidraulikatartály. A kezelő hideg gépnél a maximum fölé tölti az olajat, majd a melegedés miatt az olaj kiszorul, és a környezetbe szivárog. A helyes gyakorlat: a szintet a gyártói mérési helyzetben, a megadott szintjelzések szerint kell beállítani.
  5. Felesleges hosszú hidegüzemi alapjárat. A motort reggel negyedóráig alapjáraton járatni a gyakorlatban nem takarékos; a rövid indítás utáni terhelés alatti bemelegítés kíméletesebb. A helyes gyakorlat: a gyártói üzemeltetési utasítás szerinti bemelegítés, közben a rendszer ellenőrzése.

44.1.13 Önellenőrzés

  1. A hidraulikus szivattyú a rendszernyomást állítja be.
  2. A gépnaplót csak a műszak végén kell kitölteni.
  3. A pneumatikus túlnyomás elleni védelemre biztonsági szelepet vagy nyomáshatárolót használnak.
  4. A hidraulikaolaj bőrbe kerülése elenyésző sérülést okoz.
  5. A 4/3 útszelep jelölésében a 4 a csatlakozások számát, a 3 az állások számát jelöli.
  6. Nyitott hidraulikus körben az olaj a tartályba folyik vissza.

44.1.14 Feladatok

1. feladat (A) Nevezze meg a hidraulikus munkagép három funkciórétegét, és mindegyikre mondjon két-két elemet!

2. feladat (A) Számítsa ki egy hidraulikus munkahenger dugattyúrúd-erejét, ha a hengerfurat d=63mmd=63\,\text{mm}, a terhelés alatti rendszernyomás pedig p=160barp=160\,\text{bar}!

3. feladat (B) Egy hidraulikus kézi emelő hengerének dugattyúátmérője d1=12mmd_1=12\,\text{mm}, a munkadugattyú átmérője d2=80mmd_2=80\,\text{mm}. A kezelő a kis dugattyúra F1=250NF_1=250\,\text{N} erővel hat. Ideális veszteségmentes esetben mekkora erőt kapunk a nagy dugattyún?

4. feladat (B) A műszakkezdés előtti ellenőrzés során a hidraulikatartály olajszintje a minimum alatt van, a tartály alatt pedig olajfolt látható. Sorolja fel a gépkezelő teendőit, és indokolja, miért nem indíthatja el a gépet!

5. feladat (C) Egy rakodógép hidraulikája lassú, az olaj hőmérséklete magas, a szivattyú zúg. Foglalja össze a lehetséges okokat és a hozzájuk tartozó ellenőrzéseket a hibakeresési lánc szerint!

6. feladat (D) A munkahenger terhelés alatt lassan süllyed, külső olajszivárgás nem látható. Adjon meg egy olyan behatárolási lépést, amellyel eldönthető, hogy a belső szivárgás a hengerben vagy az irányító/zárószelepben van! Írja le a mérési logikát, és nevezze meg a szükséges biztonsági lépéseket!

44.1.15 Megoldások

Önellenőrzés – válaszok

  1. Hamis. A szivattyú térfogatáramot ad; a nyomást a terhelés és a nyomáshatároló beállítása határozza meg.
  2. Hamis. A gépnaplót a műszakkezdés előtti ellenőrzéshez és a műszak közbeni, illetve végi észlelésekhez is vezetni kell.
  3. Igaz. A pneumatikus rendszer légtartályán vagy nyomócsövében a túlnyomást biztonsági szelep határolja.
  4. Hamis. A hidraulikaolaj bőrbe hatolva súlyos, azonnali orvosi ellátást igénylő sérülést okozhat.
  5. Igaz. A 4/3 útszelep négy csatlakozási ponttal és három kapcsolási állással rendelkezik.
  6. Igaz. Nyitott körben az olaj a tartályba jut vissza.

1. feladat (A)
A hidraulikus munkagép három rétege: energiaellátás, irányítás, végrehajtás. Energiaellátás: hidraulikatartály, szivattyú, nyomáshatároló, szűrő. Irányítás: útváltó, nyomáscsökkentő, fojtószelep, visszacsapó. Végrehajtás: munkahenger, hidromotor, zárószelep, gyorscsatlakozó.

2. feladat (A)
Adott: d=63mm=0,063md=63\,\text{mm}=0{,}063\,\text{m}, p=160bar=16,0MPa=16000000Pap=160\,\text{bar}=16{,}0\,\text{MPa}=16\,000\,000\,\text{Pa}. Keresett: FF.

A=0,0632π4=3,12×10−3m2,A=\frac{0{,}063^2 \, \pi}{4}=3{,}12 \times 10^{-3}\,\text{m}^2,

F=16000000⋅3,12×10−3=49,9kN.F=16\,000\,000 \cdot 3{,}12 \times 10^{-3}=49{,}9\,\text{kN}.

Ellenőrzés: az átmérő kisebb, mint az előző 80 mm-es példában, ezért a kisebb felület és a kisebb nyomás miatt 100 kN-nál kisebb erő várható. ∎

3. feladat (B)
Kis dugattyú felülete:

A1=0,0122π4=1,13×10−4m2.A_1=\frac{0{,}012^2 \pi}{4}=1{,}13 \times 10^{-4}\,\text{m}^2.

A nyomás:

p=F1A1=2501,13×10−4=2,21MPa.p = \frac{F_1}{A_1} = \frac{250}{1{,}13 \times 10^{-4}} = 2{,}21\,\text{MPa}.

A nagy dugattyú felülete:

A2=0,0802π4=5,03×10−3m2.A_2=\frac{0{,}080^2 \pi}{4}=5{,}03 \times 10^{-3}\,\text{m}^2.

A kimenő erő:

F2=pA2=2,21×106⋅5,03×10−3=11,1kN.F_2=p\,A_2=2{,}21 \times 10^6 \cdot 5{,}03 \times 10^{-3}=11{,}1\,\text{kN}.

∎

4. feladat (B)
A gépkezelő a gépet nem indítja el; a munkaszerveket biztosítja; a gépnaplóba bejegyzi az olajszintet és a látott olajfoltot; értesíti a műszaki vezetőt. Azért nem szabad indítani, mert a szivattyú a szívóágon levegőt szívhat, kenésromlást és kavitációt okozhat, és a szivárgó olaj baleseti kockázatot is jelent.

5. feladat (C)
A lehetséges okok:

A sorrend: először a külső szivárgás és az olajszint, azután a szűrő, majd a rendszernyomás mérése, végül a szivattyú és a nyomáshatároló belső állapotának vizsgálata. A javítás után próbaüzemet kell tartani, és a gépnaplóba bejegyzést tenni.

6. feladat (D)
A behatárolást csak kijelölt karbantartó végezheti, a gyártói eljárás szerint. (1) A terhet a henger tartja; a veszélyzónát lezárjuk, senki sem tartózkodik a teher alatt; adott ideig (pl. 10 perc; ellenőrizendő) mérjük a süllyedést. (2) A terhet biztos letámasztásra engedjük, a kört a gyártó szerint nyomásmentesítjük. (3) A henger rúdoldali vezetékét bontjuk, a hengeroldali csatlakozást dugóval lezárjuk, a dugattyúoldalt a gyártói módon terheljük; ha a nyitott rúdoldali csatlakozáson olaj folyik ki, a dugattyútömítés szivárog a hengerben, ha nem, az irányító- vagy zárószelep belső szivárgása a valószínű ok (ellenőrizendő: gyártói eljárás). A munkát olajbehatolás elleni védelemmel (védőszemüveg, kesztyű) végezzük, és a hibát meg a behatárolás eredményét a gépnaplóba bejegyezzük.

44.1.16 Rövid összefoglaló

A munkagép hidraulikus rendszere három rétegből áll: energiaellátás, irányítás és végrehajtás. Az energiaellátó oldal a tartály, a szivattyú, a nyomáshatároló és a szűrők; az irányító oldal az útszelepek, nyomásszelepek és fojtások; a végrehajtó oldal a munkahengerek és hidromotorok. A hidraulikus erőt a F=pAF=pA összefüggés adja, ezért a nyomás alatti rendszer bontása súlyos balesetet okozhat. A pneumatikus rendszer sűrített levegővel dolgozik, nyomását a kompresszor, a légtartály és a biztonsági elemek tartják korlátok között. A gazdaságos üzemeltetés a gépnapló pontos vezetésén, a folyadékszintek ellenőrzésén és a felesleges terhelés kerülésén alapul. A gépkezelő a műszakkezdés előtti ellenőrzést végzi, a hibákat dokumentálja, a javítást azonban csak a kijelölt karbantartó hajthatja végre. Továbbvitt eredmény. A hidraulikus munkagép részegységeinek megnevezését és a gépnapló-vezetés rendjét használjuk az Emelőgépkezelés: szerkezettan, teherfelvevő eszközök, kötözés, irányítás és üzemeltetés előtti vizsgálat alfejezetben.

44.1.17 Források és ellenőrzési hiányok

Forrástípusok: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és végrehajtási rendeletei; a munkagépek biztonsági követelményeire vonatkozó hatályos magyar rendeletek; a gépek biztonsági követelményeiről szóló uniós gépek irányelvét átültető jogszabály; ISO 1219 hidraulikus/pneumatikus rajzjelek; munkaadói belső üzemeltetési utasítás és a gyártói gépkönyv.